Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-31 / 296. (1334.) szám
1926 december SÍ, péntek. ■^RK'GAryV^fxVATí-HIRt.AP 3 Gazdasági háború veszélye fenyeget Ausztria és a többi dunai államok között Thaler osztrák mezőgazdasági miniszter gabona-monopóliumot és állatbevitei-koriátozást tervez — Veszélyben Ausztria kereskedelmi szerződései az utódállamokkal Bécs, december 30. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Bármennyire is eltérjenek a vélemények Ausztria gazdaságpolitikájáról, azt mindenki elismeri, hogy Ausztria kormánya a legsúlyosabb krízis idején is kitartott a gazdasági liberalizmus elve mellett és a lehetőség szerint a gzabadkereskedelem szellemében kötötte szerződéseit. Annál nagyobb meglepetést .fog kelteni mostan azon értesülésünk, hogy az osztrák parasztok pressziója alatt az osztrák kormány olyan intézkedésekre készül, amelyek valóságos gazdasági merényletet jelentenek a mezőgazdasági termékeket exportáló Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Lengyelország ellen. Ha az osztrák kormány és a koalícióban levő keresztényszocialista és nagynémet parlamenti többség valóban végrehajtja a tervezett intézkedéseket, úgy ez a tény az érvényben levő magyar, jugoszláv és lengyel tarifáiig egyezmények, valamint a Romániával fennálló kedvezményes megállapodás felbomlását jelenteré és a január 8-án kezdődő, uj kereskedelmi egyezmény létesítését célozó csehszlovákosztrák tárgyalások eredménye is felette kétséges, mivel — habár Csehszlovákia agráriusainak érdekei az osztrák piacon nem olyan jelentések, mint az említett többi utódállamoké — a prágai kormány, amelyet a cseh agrárpárt vezet, sem tűrheti az osztrák kormány terveinek megvalósítását, amelyekre még a világháború után fellángolt gazdasági nacionalizmus és elzárkózás éveiben sem találunk példát Az osztrák kormány elzárkózási tervei mögött Thaler András mezőgazdasági miniszter, tirola kisgazda áll. Thaler fejébe vette, hogy Ausztriában megvalósítja a gabona-monopóliumot az osztrák parasztok érdekében. A világháború alatt Svájc volt kénytelen bevezetni a gabona-monopólium intézményét, de ezt a teljesen idejét múlta és felesleges rendelkezést az elmúlt ősszel megejtett népszavazás megszüntette. Thaler mostan Ausztriában akarja megvalósítani, mivel azonban az osztrák kormány egyelőre a népszövetségtől való félelmében óvakodik ujjat huzni a szomszédos agrárállamokkal, Thaler miniszter az átmenet idejére meg szeretné tiltani a liszt behozatalát és a mezőgazdasági importot a feldolgozatlan, őröletlen nyersterményekre akarja korlátozni. Ez a terv a szomszédos utódállamok malomiparának súlyos sérelmét jelentené. Emlékezetes, hogy az osztrák kormány már a tavalyi jugoszláv és magyar kereskedelmi tárgyalások során igyekezett a lisztbevitel elé akadályokat gördíteni, Belgrád és Bukarest azonban erélyesen ellene szegültek ennek a tervnek és az Ausztriával való kereskedelmi szerződéseket csak akkor Írták alá, amikor az osztrák kormány elejtette követelését. Kétségtelen, hogy Thaler terve mostan hasonló tiltakozást és ellentállást fog kiváltani és könnyen gazdasági háborúba sodorhatja Ausztriát az összes többi utódállamokkal. Kétségtelen, hogy ennek a gazdasági háborúnak kárát Ausztria fogja látni. Thaler miniszter másik terve az, hogy az állatbevitelt korlátozza aszerint, hogy szüksége van-e valamelyik hónapban Ausztriának élőállatokra, avagy sem? Ezt úgy akarja megA keresztényszocialisták és a nagynémetek megígérték parasztválasztóiknak a Thaler- féle javaslatok elfogadását Kétségtelen, hogy a számbelileg is tekintélyes erőt jelentő osztrák szociáldemokrata párt, amely a városi fogyasztókra támaszkodik, nem fogja szó nélkül tűrni Thaler terveinek megvalósítását és a városi fogyasztók kiszolgáltatását az osztrák parasztoknak. Ez az oka, hogy Sejpel kancellár, aki nem szereire ismét a szociáldemokratákkal ujjat huzni, eddig halogatta a javaslatok parlamenti beterjesztését Az osztrák politika azonban a kompromisszumok politikája és sohasem lehet tudni, hogy a kormány mikor kerül abba a helyzetbe, hogy a szociáldemokrata ellenzéknek olyan másiránya engedményeket tegyen, amelyek ellenében a szociáldemokraták obstrukció nélkül átengedik Thaler javaslatait. oldani, hogy azokban a hónapokban, amikor az import sértené az osztrák agráriusok érdekeit, az osztrák állategészségügyi hatóságok megállapítanák a sertés- és marhavészt Magyarországon, Jugoszláviában és Lengyelországban és egészségügyi okokból elrendelnék a behozatali tilalmat. A kormánypártokban Thaler terveinek állítólag többségük van. g g © Újra megjelent ó | SzaM D8ZSÖ nagy regénye f í J ELSOOtIT 11“ 1 q A század leghatalmasabb magyar § regényének g | harmadik kiadása. § © Az első és második kiadás 25.000 pél- O 0 dányban fogyott al. Q O A háromkötetes nagy munka ára: $ <5 Ke 110-50. 6 8 o OOOOOöOOOOOOCiöüöOüOOOöOOOOOOOOOO Pozsonyban fesz a kisántánf konferenciája Bukarest, december 30. A kormányhoz közelálló lapok jelentik, hogy a kisantant képviselői legközelebb fontos tanácskozásra gyűlnek össze, miután a konferencia legfőbb akadálya, a jugoszláv kormányválság, már megszűnt. A kisantant legközelebbi konferenciája Pozsonyban lesz. Hat hónapra betiltották a kommunista párt katonai a piát Házkutatás a kommunisták prágai főtanyáján — A rendőrök fölnylfolták a kommunista képviselők asztalait is — Heg- bénítják a kommunisták katonai propagandáját Prága, december 30. A prágai rendőrség a brüntná hadbíróság közben járására, Káplán vizsgálóbíró végzése alapján, házkutatást tartott Tá- borsky kommunista központi titkár lakásán, mórt az a gyanú merült lel ellene, hogy titkos katonai iratokat rejteget magánál. A házkutatást tegnap hajtották végre, amelyről a Rudé Právo erősen megcenzurázotit cikkben ezeket írja: A rendőrség Ohmelár rendőrfőibiizitO'S vezetésével házkutatást tartott a Munkásotthonban. A de- tek#vek és spiclik az összes bejáratokat megszállották. A kaput bezárták. A detektívek kinyitották a képviselők asztal®ókjatt és egészen törvénytelenül több más helyiségben is .házkutatást tartották. Titkos katonai iratokat azonban sehol sem találtak. A házkutatásról jegyzőkönyvet vettek fel, amely többek között ezt mondja: A házkutatásnál letogüaltatott 23 körlevél, 25 nyomtatvány ilyen jelzéssel: „Alté ertedigte Post“, 3 iratdarab, jelezve: „Post“, 3 boríték, amelyekre rá volt Írva: „El ementarku r s e“. A jelenlévő Fiiak képviselő tiltakozása dacára felnyitották a távollévő Bólén képviselő asztalfiókját is. A kommunista sajtó természetesen élesen kikel a házkutatások ellen s már előre is megjósolja, hogy ezek éppen úgy blamázzsall fognak végződni, mint az eddigiek. A cseh szocialista lapok viszont a jegyzőkönyv lekötésével kapcsolatosan azzal érvelnek a kommunisták ellen, hogy a kommunista központi titkárság német vezetés alatt áll. Ezzel egyidejűleg a közigazgatási hatóság hat hónapra betiltotta, a „Yoják — Bér Soldát“ cimü kommunista havi folyóirat megjelenéséi. Ez a folyóirat ugyanis állandóan a kormány és a mai kapitalista rendszer ellen uszított s az agitátorok ingyen osztogatták a katonák között. A betiltás a rend tör vény alapján történt. Francia nagyvendéglő Sect-Pavillon PRAHA I., Rybná 5. Nagyszerű decemberi műsort ad és Fényes Szilveszteri Programot készít elő. American Hall Tabarin 21 óra Kezdet 21 óra Páholjokat és asztalokat előre megrendelni, naponta 8-24 ó? á g az etab.issement irodájában, Prága I., Rjbná-u 5. lehet Telefon 20819. Telefon 20819. összes nyilvános kikötőiben be kell vezetni. A pénzügyminiszter 100 millió dolláros kölcsönt akar kibocsátani, amelynek biztonságát ezek a vámpótlékok szolgáltatnák. London, december 30. A Daily Telegrapb diplomáciai levelezője szerint a francia kormány nyilatkozata a hivatalos angol körökben meglepetést és csalódást idézett elő, de remélik, hogy Franciaországnak ezt az álláspontját nem kell véglegesnek tekintem. Éleslátás vagy ©ülés Anglia Stlnai poiiiiicélá&an Amerikában kormánynyilatkozatét várnak - Anglia csalódott a francia állásfoglalásban Páris, december 30. Miután tegnap a londoni francia követ átadta Franciaországnak feleletét az angol memorandumra s Briand a párisi angol követnek hosszas magyarázatot adott a francia kormány feleletéről, a Matin mai számában Sauerwein Franciaország álláspontját mégeg'y'szer behatóan preciziroz- za. Abból a gondolatból indul ki, hogy az angol politika a kínai események következtében kissé túllőtt a célon. Elhamarkodott határozatokat hoztak. Elsősorban biz myos realitás merült fel az ad- miralitás, a gyarmatügyi minisztérium és a Foreign Office között. Az admiralitás a Jank- csekiangou való doitaakcióért, a gyarmatügyi minisztérium Hongkong angol koronagyarmat érdekeiért s a Foieign Office a Peking- gel való diplomáciai viszonyoké-1 felelős. Ehhez járul még, h"gy nagyon sok régi és tekintélyes angol ex- portház a kínaiak által az angol árukra kimondott bojkott miatt a bukás fzélére jutott és ezek a cégek igen erős nyomást fejtettek ki az angol kormányra. Ebből az atmoszférából született meg a szerencsétlen meiucan- dum, amely a még teljesen forrongó és egymást keresztező kinai eseményeket szilárd formákba akarja gyömöszölni. Olyan kezdeményezés ez, amely már azért is hiábavaló, mert eddig nem lehet szilárd autoritással számolni Kínában. Angliát az orosz forradalom története bizonyára arra a tévedésre csábitolta, hogy mesterséges és a valóságban nemlétező különbséget tegyen észak és déli Kina között, mintha Délkina a bolsevizmust és Északkina a kapitalizmust jelentené. Ez az elképzelés alapjában hibás. A kél küzdő fél teljesen egy nemzeti céljaiban, csak a hatalom birtokosai Északkinában rábeszélés által kísérlik meg céljaikat elérni, mig a déliek az idegenek jogainak megszorításával akarnak ugvanarra az eredményre jutni. Ha most már — folytatja tovább Sauerwein — Kínában akciót kezdeményeznének, amint azt az angol memorandum követeli, szükségszerüleg azt a benyomást hívnák elő, mintha nyomást akarnának gyakorolni a kinai dolgok alakulására és olyan belső ügyekbe avatkoznának, amelyek kizárólag Kínára tartoznak. így olyan szakadásokat hoznának létre Kínában, amelyeknek végét és véres lefolyását nem lehetne belátni. Nem lehet csodálkozni tehát azon, hogy Franciaország éppen úgy, mint Japán és a Kínában érdekelt többi hatalom vonakodik egy olyan programot elfogadni, amelynek szándékai talán nem rosszak, amelynek inop- portunitása azonban kézenfekvő. Páris, december 30. Briand tegnap fogadta Lord Crewe párisi angol követet, viszont Chamberlain fogadta de Fleuriau londoni francia követet. A két francia államférfi, Briand és de Fleuriau kifejtették a francia kormány álláspontját a kinai kérdésben és ismételten kijelentették, hogy Franciaország őszinte szimpátiával kiséri a kinai angol érdekeket és kvánja, hogy az ottani helyzet megjavuljon, mindazonáltal Franciaország nem tehet egyebet, minthogy a szigorú várakozás álláspontjára helyezkedjék. Washington, december 30. Borah szenátor hosszabb tárgyalást folytatott Kellog államtitkárral és azután kijelentette, hogy reméli a washingtoni kormány gyors megnyilatkozását, amely az Egyesült Államok jövendő kinai politikáját kielégítő módon leszögezi. Ő maga mindig arra törekedett, hogy Kínát egyenrangú hatalomnak ismerjék el és reméli, hogy a washingtoni kormány politikáját most már ebben az értelemben veszi revízió alá. London, december 30. Csangcsolin, a mandzsuriai hadak vezére, aki Pekingbe érkezett, a régi császári palotában szállott meg és diktátorként viselkedik. A diktátor nyilatkozatot adott ki, am elvben ld teteti tű hc^v a vámpótlékokat, amelyeket a washingtoni konferencián állapítottak meg, az egész ország Meghalt Rainer Maria Rilke, a németek legfranciásabb, legtörékenyebb lírikus költője. Monireauxból jön a távirat, kékpárás hegycsúcsok közül, amelyek úgy simulnak bele az égbe, mint Rilke költeménysorai egymáshba: hangtalan rímekkel, a csend akkordjaival. Montreuxban gyógyulást keresett az 51 éves elfáradt ember, aki mindig vendége volt csak az életnek és céltalanul barangol a földön, melynek minden táját szépnek látta, mert lelkében a menyországot hordozta és nem felejtette el, honnan indult el akkor, amikor a földre jött. 1875-ben született Prágában és előbb itt, majd Münchenben egyetemre járt és sok mindenfélével foglalkozott. Szülei, akik Bécsbe költöztek, előbb a bécsi kadettiskolába akarták küldeni, de ő o: tudományokat választotta Mars helyett utitársuk Tanulmányai végeztével utazgatni kezdett és 1899-ben Moszkvába kerül. Ez döntően hat rá: bámulattal tölti el az orosz néplélek mélységes áhítata és az orosz földdel összenőtt hit. Tolsloj körénél érintkezésbe lép és ne'msokára Tostoj barátjaként emlegetik. 1904-ben Svédországot barangolja be, majd Rómában és Algírban tartózkodik és egy idill után, amely a németországi Horpsivedeben játszódik le, Parisba megy, ahol felesége Rodinnel, a legnagyobb francia szobrásszal együtt dolgozik. A német lírikus Rodin titkára lesz (plasztikusan Írja meg később a mester élőiét) és a német metafizikai líra felszívja a francia hangzaiossá- got, a csengő könnyedséget, a forma tökéletességét. Örökösen úgy barangol a földön, mint egy nagy gyerek, aki folyton azt várja, hogy az Élet mind újabb képeket mutasson neki végnélküli könyvéből. Egy-egy ilyen képet megrögzit. A „Jardin des Plantes^-ben szellő zizeg és a füvek megmozdulnak. Rilke a rezzenést, a zizegés zenéjét sorokba sürüsiti, cso- dAlatosan finom, libegő sorokba, zenébe, színbe —: Rilke költészetébe. Gyerekszeme meglátja a fogvatartott tigrist és a vak nőt, a porban játszadozó gyereket, mindent, amit az élet minden pillanatban teremt. És Rilke lelkében a dolgok, a valóságok átformálódnak. Nem „szelleműinek“ át, hanem átformálódnak. Nem vesztik el alakiságukat, sőt ellenkezőleg: az alak szinte lényeggé emelkedik és a forrna, az érzéki m-egélés alapja és egyben legmegfoghatallanabb magánvalója örök életet nyer. Csodálatos metamorfózis, mert az érthetetlent érthetővé teszi, a megfoghatatlant megfogha- tóvá és az érzéki megélést, ezt az örökösen vizmódjára ujjaink közt szétfolyó valamit kiemeli az egyetemes mozgásból és beleágyazza egy magasabb rílágba, amelyben az elmúló, tovatűnő, alaktalan és lényegnélküli örökkévaló és jelkép. Rilke ebben az igazi nagy költő, aki az anyagba lelket önt, ahelyett, hogy a saját lelkiségének légvára számára anyagot keresne, amely sehol sem található. Igazi nagy költő, aki az anyagban is meglátja Tsíen arculatát, a csipkebokorban Isten lángoló képét: aki tudja, hogy csak Isten léte létezik és minden más „létezö“ csak jelkép lehet. „Ne csináljatok magatoknak faragott képet, rólam, mert én vagyok az Örökkévaló'1, mondja Isién a bibliában és Rilke, a mélyhitii, az Isten elölt térdeplő gyerek játszi kezekkel nyúl az anyag után, de az a faragott kép, amely az ö keze nyomán terem, nem anyag többé, hanem jelkép. És amilyen finoman, hangtalanul játszott az élettel, úgy ment el, amikor elférő ’f r játékban. Neubauer Fád
