Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-30 / 295. (1333.) szám
4 1Ö26 december 33, csütörtök. ^Rm^tA\AGteVR-HIXíIiA2 Pesti színház ^em nősülök! — A csodálatos mandarin —- A Nemzeti Színház jubilál — Bíbó Lajos drámája: „Báthory Zsigmond“ és egy rövid interjú Szenes Béla elérte azt, hogy rövid időn belől túlszárnyalta azokat a színműírókat, akik i.u- catmüvekkel s tizedrangu bohózatokkal keresték a közönség kegyét, kivüi, kívül m nden irodalmisá- gon. Szenes Béla rövid utón hatalmas ivet futott, mindig előretörő ivet. Sosem hanyatlott. Az iro- dalmiság s a kassza sikerek között oly ügyesen tudod lavírozni, hogy szinte vakító szemfényvesztőnek látszik, amit csinál. Ha nem is •rodalml érlókfk az ő alkotásai, mindenesetre oly hihetetlen rutin, bravúros lendület, hogy Szenes Bélát a sí inpadok legizmosabbjai közé kell számítani, Jól tudja, mi keli a közönségnek. Szenes darabjai ma b'ztosabb sikerek a Molnárénál is, nem nézve persze az abszolút értéket. Ső*, nemcsak üres rutin a Szenes &zellemeskedé>e, hanem itt- cd finoman lehámozható problematikus mag is elölüuik mondanivalóitól- Szenes tipikus pc-ti iró: a pesti eouleur loeale-t senki *?m tudja nála jobban festeni. A közönség pedig éppen ezért kaiás. A Vígszínházban előadott darabja, karácsony; a;ándék a Lipótvárosnak, szintén ti: betűs ebnél viselj amin'hogy Szenes darabjai mo^ő kabalából rsupa. tiz-befüs cimüek. Nem nfisVök: ez a legújabb darabjának a címe s problémájával annyira aktuális, amennyire ötlet ességé vei rafíináltan ügyes. Nem nősülök: Istenem, hát nem eget-földe*. verő probléma, manapság a legtöbb fiatalember itt teszi fel a sorsa golyóját, ezen a küzdelmes játékon s arait Szenes itt el akar mondani, amit talán már a címből is kitalálhatunk, elvégre nem uj. Ahogy megcsinálta: az a nagyszerű. A fiatalember nem akar nősülni, a leányzó nem akar férjhez menni. A fiatalember fél a modern nőktől, a modern nőnek pedig szabad, etonos, ruzsos elvei vannak. Miként törik be a harcos fiatalember, hogy veszíti el a lány a férfiaskodó mellék- zöngéket, ideállá tisztulása utján, mig végre egymáséi lesznek: ez a darab. Nem uj! De ki is mond'a már az ibseni drámák fejlődésének idején, hogy m'ó‘a a világ-világ, abszolút téma, független, szabad téma nincsen több összesen ötnél 5 az irók mindig ezt variálják?.,. A darab a modern életet figurázza ki. Jót nevetünk rajta, nem leszünk a ri.atárban cinikusak utána és a büffében sem azért nyeljük le a málnaszörpöt, hogy némi kesernyés utób.t öblítsünk le vele. Szenes ismeri a színpadot tökéletesen, ismeri a közönséget, az igényeket. A szereposztás elsőrangú. A Vigsziház első művészei vitték sikerre a tapsban Noszly fiúval versenyző darabot Gaál Francit Bécsbe szerződtették rögtön, ezután az alakítása után, ő volt ama bizonyos kétarcú lány, ez a modern Janus, a külsőleg garconne, belsőleg finoralelkü s mégis konzervatív leány, Varsányi Irén egy régimódi nagynénit játszik, grandiózus, Góihné Kertész Ella úgy illeszkedik be e trióba, mint egy áhitatos festő nélkülözhetetlen alakja a háromszög-teóriás kompozícióba, llosvay Rózsi kedves és decens. Rajnai Gábor a menekülő vőlegény. Erőteljes és hü. Művészet, amit ó ád, ára teljes értékű művészet a Lukács Pál alakja is, least bút nőt least, nem feledkezvén meg Góíh Sándorról, akire egyébként a rendezés ötletes munkájának terhe is súlyosbodott • A Csodálatos mandarin •—*. ez a elme a Bar- tók-Lcngyel pantomimnek, ami oly sok zavart okozott újabban a németeknél. A zseniális zeneszerző táncdarabjában némi erkölcstelen tendenciákat véllek látni az erkölcsi német bürgerek és felette sok lármát csaptak Németország egyes városaiban, szinrekozatala alkalmából. Többhe- lyütt s többizben. Végül is, a magyar kultuszminisztérium magához kérette a darabot, elolvasta és kijelentette, hogy semmiféle fentemlitett kifogás fel nem merülhet a darab ellen. A magyar királyi Operahás már hozni is fogja jövő márciusban a nagy port felverő Csodálatos mandarint, ami elérte az operánál s zenénél valóban j ritka reklám rozást: rendőrségi betiltás, kulturbotrány hangoztatása tette híressé és ismertté jó- előre a müvet. A főszerepben Bajor Gizi lép föl, aki már többizben bemutatta azt a képességét, hogy nemcsak prózai színpadon elsőrangú, hanem pantomimek eltáncolására is felettébb alkalmatos. S majd akkor kiderül: kínéi: is van hát igaza a nagy kulturbotrányban? • A Nemzeti Színház tavasszal Ünnepli meg fennállásának kilencven éves jubileumát Szép iv: a multszázadbeli nyikorgós Thespis-Kordétól a mai színházi stárok Cadillac-autójáig e a fából épített fészektől Pest tucatnyi színházáig. A jubileumra nagy előkészületek tönténtek 8 a jubilá- ris darab máris készül. Csathó Kálmán és Hevesi Sándor igazgató írják a színdarabot, ami inkább impozáns sz npadi revü lesz, mely a magyar vig- já ék fejlődéséi fogja bemutatni a vígjátékok atyja — Kisfaludy Károlyiéi — Csathó Kálmánig. * Báthory Zsigmond ez a címe Bihó Lajos történeti drámájának, amiből most szintén a Nemzeti Színházban már erős próbák folynak. A darab nagyjelentőségű s drámairodalmi szempontból fon'ós. Bifcó Lajos a Juss cimü parasztdrá- májával tlint föl s aratott nagyon megérdemelt sikereket. A Báthory Zsigmond sdnrehozatala eseménv, trsz olv ritkák ma már a magyar történelmi drámák. Bíbó Lajos röv'd Interjú keretében először a Prónai Magyar Hírlapnak nyilatkozott uj drá- májáró'. Még pedig eképpen:-. fMlhory Zsigmond cimü drámám négyfel- foná’O' *r»gódta. Az ezerhaftzá"as esztendők törők hóloltfága alatt játszik. Mindenütt a török az ur, csak Erdélyben nem. Báthory hatalmas Középeurópai birodalom megalapításán fáradozik. A konzervatív urak azonban ellene vannak a grandiózus tervnek, s bár a fejdelem őket kivégezteti, tervén még:s elbukik. Igazi tragikus hős. — Báihpry története: adósság. Már édesapám irta meg egy regényben a gyerekkorom óta izgat sz’npadi megoldása. A darabot ritmikus prózában Írtam s hadüzenet lesz a mai színpadi irodalommal szemben, mint a Juss drámám is. Százszázalékos irodalmat akarok a megromlott ízléssel szemben! — Azonkívül egy uj műfajjal kísérletezünk, együtt Simonka Györggyel. Énekes mesejá'ék lesz a címe: Halhatatlan királyfi. Abszolút magyar dolog lesz. A Városi Szinház hozza ki. — Színházba nem járok. Tizenöt év óta nem voltam szmházban, — folytatja, mintegy leleplezve önmagát. — Tavasszal irok egy regényt. Arról az adósságról van benne szó, amit az öregedé ember érez. Mig fiatal és zabolátlan volt: a szülők jóságáért nyerseséggel adózik. Nem tudja jóval visz- szafizetni aztán soha s a sírig hurcolja ezt az adósságon Az interjú eddig nagyszerűen ment- Most közelebb irányítanám a beszélgetés csónakját láthatóbb s kézzelfoghatóbb partok feló. Nagyon csendesen kérdezem: „Nem beszélne magáról?" Egy fokkal hangosabbra emeli a hangját: — Alföldön születtem és székely ember va- gyök. A hajam fekete. S ha van bor, nem vetem meg! Temperamentumos ember. Eruptív és harcos szellem. Egyéniség, önmagát figurázza. Sz’lárd János, a palóc nemzetség nagyszerű interpretálója, odaszól még az asz’al fölött: — Meg kell Írni, hogy bolond egy ember. Nem tudja megkülönböztetni a palócot a svábtól. Most nevetni kell erre, mosolygunk s vége az interjúnak. Báthory szerepét Kiss Ferenc játsza. Neki való szerep. (—thyvi—) Lesz-e olasz-francia háború? A P- M. H. párisi tudósítójától — Párts, december. Ezelőtt még csak pár hónappal is nem lehetett volna ezt a kérdést komolyan felvetni. Azóta azonban a helyzet megváltozóit és tagadhatatlan, hogy a francia—olasz viszonyba igen veszedelmes elemek kerültek bele. Ezt a változást a Garibaldi ügy hozta, vagy legalább is pattantotta ki. Amikor Ricclotti Garibaldit a francia bíróság perbe fogta és letartóztatta, Garibaldi örömének adott kifejezést letartóztatása miatt, mert, amint mondotta, az esküdtbiróság előtt „mindent el fog mondani". Mi az a minden, amivel Garibaldi fenyegetőzik? Erre könnyű megfelelni, mert Páris- ban mindenki tudja, hogy Garibaldi a franciák bizalmi embere volt Az a készség, amivel a francia baloldali politikai szervezetek, a francia car- bonárik és szabadkőművesek vesetői Garibaldi mellé állottak, mutatja, hogy milyen irányban dolgozott Garibaldi. Párisban nyíltan beszélnek összegekről, amelyeket bizonyos francia minisztérium titkos alapja állandóan juttatott Garibaldinak. Hogy az olaszoknak is dolgozott?... az kétségtelen! Aki ismeri az ilyen politikai kalandorok természetrajzát, az ezen egyáltalán nem is csodálkozik. Csodálatosabb az, hogy a francia rendőrség mindezek ellenére is nyilvánosságra hozta az ügyet, sőt esküdt bírósági tárgyalás elé viszi. Erre pedig csak súlyos okoknál fogva határozhatta el magát Ellenőrizhetetlen hírek szerint ugyanis a Garibaldi-Ugy mögött Olaszországnak egy veszedelmes terve állt volna. Ha a baloldali francia köröknek hitelt lehet adni, arról lett volna sző, hogy Mussolini ellen merényletet provokállak volna egy Franciaországból Olaszországba csempészett emigráns által, hogy aztán a meghiúsult merénylet elleni felháborodást a francia gyűlölet kitöréséig fokozzák és a hangulatra hivatkozva Olaszország egy flolta-demonslrációl tervezett volna, hogy ezzel Franciaországra nyomást gyakoroljon és engedményeket csikarjon ki. Ez lett volna a terv, ami ha igaz, azt mutatja, hogy valóban komolyan lehet francia—olasz háború eshetőségére számítani. De vájjon csakugyan igaz-e? Annyi bizonyos, hogy az európai nagyhatalmak sétalovaglásában Olaszország mindinkább a cavalier-seul szerepét játsza és szilaj paripájával mind többször kiugrat. Anglia békit és — üzletet akar Európában már csak azért is, hogy annál erőteljesebben fordíthassa figyelmét Oroszországnak az angol gyarmatokat fegyegető magatartására. Franciaország a világháború nagy vér- és anyagi veszteségeit akarja kiheverni és a ver- saillesi békével megteremtett status quot biztosítani, az ál’ala alakított uj kis államok utján. Németország most szedi le gúzsait magáról és félelmetes erőgyűjtésbe kezd, hogy visszanyerj:* nagyhatalmi pozícióját é9 az adott pillanatban lecsaphasson ott, ahol érdekei kívánják. Egyedül Mussolini Olaszországa, az amely hatalmas szervezettel egy nemzeti öntudat dinanrkus erejétől feszítve időnként a világot meglepő szikrákat bocsát ki magából. KI emlékszik még D'Annunzio és az arditik harcára Fiume birtokáért? Ki emlékszik még arra a reggelre, nrkor Európa arra ébredt, hogy MussoPni matrózai megszállták Corfut? A világ úgy látszik már el is felejtette, hogy csak nemrégiben Mussolini egy lángoló beszédben foA lorjblzíosabb és legenyhébb csOiioltdv) hashajtó Ffllaraka:: Varas Rák «pw Braiiülava fo? irt 3 GO KE. nyegette meg Németországot azr~i, hogy a fekete- ingesekkei átkel a Brenneren? És alig pár hónapja Északoiaszországban a katonai hatóságok aeroplánc’ at és muníciókat raktározlak be a görög diktátor számára, Törökország ellen. Egy pillanatig a helyzet olyan veszedelmes volt, hogy Törökország jónak látta máról-hólnapra százhúszezer embert mozgósítani. Azután Jött a Gar.baldi- ügy és vele a francia—olasz viszony megromlása, azután jött az olasz—albán szerződés és vele az olasz—szerb viszony feszültté válása, de vaj„on azt jelenti-e ez, hogy Olaszország mindenáron háborút akar viselni? Hiszen pár hónappal a Bren- neren való átkelés után Mussolini döntőbiró.-ági szerződést köt Németországgal és * ké‘. állam közti viszony igen meleggé vált. Annyi bizonyos, hogy egyetlen európai nagyhatalom sem mutatja olyan lázas tevékenység jeleit, mint az olasz diplomácia. Amíg a többi nagyhatalmak egyelőre, agy látszik, erőt gyűjtenek és készülnek a jövőre, addig a fascista Olaszország erejének teljében levőnek érzi magát és mindenáron napirendre tűzni és megoldani készül nagy nemzeti problémáit. A tulajdonképpeni magyarázata az olasz aktivitásnak Olaszország egyik legfontosabb n.omzeti problémája, a mindinkább növekvő olasz népességnek, vagyis a gyarmatoknak a problémája. Olaszországnak gyarmatokra van szüksége. Maga a francia miniszterelnök elismerte egyik tavaszi beszédében, hogy az olasz népszaporulatnak feszitő ereje van és hogy meg kell akadályozni, hogy a gőz a kazánt felrobbantsa. Olaszország több gyermeket „termel", mint búzát, szenet, vagy vasat. Amikor Briand ezt a beszédet tartotta, az olasz—francia viszony elég barátságos volt és állítólag már diplomáciai tapogatózások is megindultak az iránt, hogy Franciaország valamelyik gyarmatát, vagy annak egy részét átengedi Olaszországnak. Olaszország azonban — úgy látszik, — nemcsak lerakódóbelyeket, hanem biztonsági bázisokat Is keres a tengerek mentén. Erre Olaszországot egészen különleges földrajzi helyzete ösztökéli Olaszország bá^oru alatti magatartásának megértésére szokták idézni azt a tételt, hogy földrajzi helyzete már el is döntötte sorsát Olaszországot, ha a központi hatalmakhoz csatlakozik, az angol—francia flotta hamarosan megszállta volna. Annyi kétségtelen, hogy az angol flotta igen erős nyomást gyakorolt Olaszország elhatározására. Azt is el kell ismerni, hogy Olaszországra nézve már földrajzi helyzeténél fogva is a Földközi-tenger problémája életbevágóbb kérdés, mint akár Franciaországra, akár Spanyolországra nézve. A Földközi-tenger két kapuja Anglia kezében van, a természetes tengeri bázisokat nagyrészt idegenek tartják birtokukban, akik igy blokálhatják Olaszországok Kereskedelmének négyötöd része a tengeren bonyolódik le és ez köti össze az anyaországot Afrikával, amit Mazzini óta olasz földnek tudnak. Kétségtelen, hogy Mussolini a Földközi-tenger hegemóniájára törekszik, ezért akarja biztosítani magának az albán pártot. Ezért építette ki Mussolini az olasz flottát céltudatosan olyan erőteljessé, hogy Francia,ország tengeri erejét már túlhaladta. A Földközi-tenger kérdése a francia—olasz viszony másik súlyos problémája. Érzik ezt a franciá1' is és azért utóbbi időben ai elhanyagolt francia tengeri badierö fejlesz’éséhez fogtak. Leygues, francia tengerészeti miniszter már tavasszal a nagy takarékossági iránynak ellenére egymilliárdnógyszázmillió frank hitelt kért és kapott flottafejlesz'ésre. A francia szenátus mostani budgot vitájától is kitetszik, hogy a francia kormány különös gondot kíván fordítani a tengeri hadierő akcióképességének fokozására. így például most, amikor az egész vonalon megtagadják a francia hivatalnokok fizetésemelés kérését, a flotta legénységének és kiilönöseD tisztjelnek fizetését felemelik. Nngvoo való«z'nfi. hógy ha a két ország között háborús konfliktus kerekednék, akkor ebben nr. olasz tengert haderőnek igen fontos sz/rep jutna. A franciák az olasz—francia határincidensek óta a Riviérát és 'áTaTy/a ISbI a határt megrakták szárazföldi katonasággal és tüzérekkel, úgy, hogy egy újabb feketeinges partraszállás, mint amilyen az öreg Garibaldié volt, ne lephesse meg Nizzát vagy Korsikát. Valószínű Is, hogy egy olasz—francia konfliktus esetén Olaszország nem a Riviérán, hanem az afrikai partokon '■szállítana partra katonaságot flottájának fölényében bízva és annak védelme alatt Mindezek azonban egyelőre csak lehetőségek, amelyeknek valószínűségét semmi sem igazolja. Még az olasz külpol'tika akciói sem. Mussolini eddig leghevesebb gesztusai ellenére is óvatos diplomatának mulal- kozott, aki bizonyára tudatában van annak, hogy menynyi kockázattal jár egy háború. Az is nagyon valószínű, hogy a corfui és albániai meglepetések — az állítólagos flotta-demonstráció — is csak arra való az olasz diplomába tervezetében, hogy Olaszország elszántságának jelét adja, hogy nyomást gyakoroljon és megfelelő atmoszférát te- remisen, ami a diplomáciai tárgyalások megkezdését és sikerét biztosíthatja. Vagy az is lehe'séges, hogy Mussolini ezekkel a meglepetésekkel csak állandóan kezében akarja tartani a kezdeményezés jo<?áf és előnyét. Hiszen éppen ő Avatkozik a Vidoni palotában tartott beszédében ^ismond’nak, a nagy tör'énetirőnak arra a mondására, hogv azok a népek, akik történtamük rgy-egv adott pillanatain kezükbe ragadjál: a kezdem énve7ést, azt két évszázadon keresztül megtarthatják. Valószínű tehát, hogy Mussolini diplomáciája nem törekszik háborús megoldásokra. A kezdeményezésnek ez a diplomáciája azonban olyan erőket tételez föl, amelyeket állandóan lekötve kell tartani tudni. De vájjon csakugyan kezében tartja-e a duce a fekete nges indulatokat? Olaszországban ma is ugvanaz a forrónap süt, ami Marsiliábnn rámosolygott Garibaldi ezreire, aki — ne felejtsük el — Nizzában született és bosszúsan tiltakozott Nizza és Savoya átengedése ellen. Mussolini már sok nagy dolgot müveit... De vájjon meg tudja-e állítani a nanot és megtiltani neki, hogy ne süssön forrón Itália földjére? A ruszinszkói megyei alapok homályos sorsa A közvélemény elszámolási követőd a zsupáné tusiéi Ungvár, december 29. (Ruszinszikdi Bzerfeceotőeégünktől.) Szánte kor- sznikaltkotó eseménynek tekintik Ruszúusakó bel- éheifeébeo a nagyzsupa első költségvetésének közszemlére tétedét. Eddig ugyanis a zsupák ködtségvetései a közönség edőtt teljesen ismeretlenek voltak. A költségvetés, amely a munkácsi zsupánét uson van közszemlére téve, meglehetősei hiányos, de a közfigyelem nem annyira efelé irányul, mint inkább a volt vármegyék, illetve zsupák köz- és nm- gánalapjainak ismeretlen sorsa énLekli és izgatja a közvéleményt. Tudvalévő, hogy Ruszinsakó volt zsúpéinak kezelésében többmilliós alapo;: voltuk, am.k nagy szereped já(szóltak Ruszinsakó kulturális és gazdasági életében. Ezekről a többmilliós alapokról már évek óta semmi hivatalos jelentés nem került nyilvánosságra, úgy, hogy a legképtelenebb és legriasztóbb hírek keltek szárnyra. A zsupánét usnak tel iát kötelessége volna erre a homályos ügyre végre fényt deríteni olyanformán, hogy elkészítené az alapok kezeléséről szóló zárszámadásokat és azokat a nyilvánosság été vinné, hogy az érdekeltek százai és ezred betekfin- féet nyerhessenek ezeknek az alapoknak a kezelésébe. Feltétlenül megcáfolásra vár különben az a hdr is, amely szerint egyes alapok teljesen eltűntök, illetve felhasználódtak. Ezeknek a híreszteléseknek csak az vethet véget, ha a zsupanátus utasítja az illetékes szakközegeket a legszigorúbb vizsgálat megejtésére és nem áll útjába annak, hogy e szakközegek az eddig ismeretlen helyekre (bankóikba, vagy más pénzintézetekbe') vándorolt alapokat felkutatják és eredeti rendeltetésüknek szolgálatába állítják viasza. Hdr szerint ebben az irányban az alapokkal szemben érdekeHséjagol bírók be vonásával társadalmi akció fog indulni, amely a belügyminiszter figyelmét is felhívja a ruszinszkói zsupni alapok kezelésének ügyére és kérni fogja, hogy a kedélyek leomlik palása céljából azonnal induljon meg a vizsgálat és a legrészletesebben hozzák nyilvánosságra mindazt, ami ezeknek a vármegyei alapoknak sorsával összefüggésben van. Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault British Danciag Paris legkitűnőbb konyl'ája Oriqúna! American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tohes programmal. DIRECTION TEDDY.