Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-30 / 295. (1333.) szám

4 1Ö26 december 33, csütörtök. ^Rm^tA\AGteVR-HIXíIiA2 Pesti színház ^em nősülök! — A csodálatos mandarin —- A Nemzeti Színház jubilál — Bíbó Lajos drámá­ja: „Báthory Zsigmond“ és egy rövid interjú Szenes Béla elérte azt, hogy rövid időn be­lől túlszárnyalta azokat a színműírókat, akik i.u- catmüvekkel s tizedrangu bohózatokkal keresték a közönség kegyét, kivüi, kívül m nden irodalmisá- gon. Szenes Béla rövid utón hatalmas ivet futott, mindig előretörő ivet. Sosem hanyatlott. Az iro- dalmiság s a kassza sikerek között oly ügyesen tu­dod lavírozni, hogy szinte vakító szemfényvesz­tőnek látszik, amit csinál. Ha nem is •rodalml érlókfk az ő alkotásai, mindenesetre oly hihetet­len rutin, bravúros lendület, hogy Szenes Bélát a sí inpadok legizmosabbjai közé kell számítani, Jól tudja, mi keli a közönségnek. Szenes darab­jai ma b'ztosabb sikerek a Molnárénál is, nem nézve persze az abszolút értéket. Ső*, nemcsak üres rutin a Szenes &zellemeskedé>e, hanem itt- cd finoman lehámozható problematikus mag is elölüuik mondanivalóitól- Szenes tipikus pc-ti iró: a pesti eouleur loeale-t senki *?m tudja nála jobban festeni. A közönség pedig éppen ezért kaiás. A Vígszínházban előadott darabja, karácsony; a;ándék a Lipótvárosnak, szintén ti: betűs ebnél viselj amin'hogy Szenes darabjai mo^ő kabalából rsupa. tiz-befüs cimüek. Nem nfisVök: ez a leg­újabb darabjának a címe s problémájával annyi­ra aktuális, amennyire ötlet ességé vei rafíináltan ügyes. Nem nősülök: Istenem, hát nem eget-földe*. verő probléma, manapság a legtöbb fiatalember itt teszi fel a sorsa golyóját, ezen a küzdelmes játékon s arait Szenes itt el akar mondani, amit talán már a címből is kitalálhatunk, elvégre nem uj. Ahogy megcsinálta: az a nagyszerű. A fia­talember nem akar nősülni, a leányzó nem akar férjhez menni. A fiatalember fél a modern nők­től, a modern nőnek pedig szabad, etonos, ruzsos elvei vannak. Miként törik be a harcos fiatalem­ber, hogy veszíti el a lány a férfiaskodó mellék- zöngéket, ideállá tisztulása utján, mig végre egy­máséi lesznek: ez a darab. Nem uj! De ki is mond'a már az ibseni drámák fejlődésének ide­jén, hogy m'ó‘a a világ-világ, abszolút téma, füg­getlen, szabad téma nincsen több összesen ötnél 5 az irók mindig ezt variálják?.,. A darab a modern életet figurázza ki. Jót nevetünk rajta, nem leszünk a ri.atárban cini­kusak utána és a büffében sem azért nyeljük le a málnaszörpöt, hogy némi kesernyés utób.t öb­lítsünk le vele. Szenes ismeri a színpadot töké­letesen, ismeri a közönséget, az igényeket. A szereposztás elsőrangú. A Vigsziház első művészei vitték sikerre a tapsban Noszly fiúval versenyző darabot Gaál Francit Bécsbe szerződ­tették rögtön, ezután az alakítása után, ő volt ama bizonyos kétarcú lány, ez a modern Janus, a külsőleg garconne, belsőleg finoralelkü s mégis konzervatív leány, Varsányi Irén egy régimódi nagynénit játszik, grandiózus, Góihné Kertész Ella úgy illeszkedik be e trióba, mint egy áhitatos festő nélkülözhetetlen alakja a háromszög-teóriás kompozícióba, llosvay Rózsi kedves és decens. Rajnai Gábor a menekülő vőlegény. Erőteljes és hü. Művészet, amit ó ád, ára teljes értékű művé­szet a Lukács Pál alakja is, least bút nőt least, nem feledkezvén meg Góíh Sándorról, akire egyébként a rendezés ötletes munkájának terhe is súlyosbodott • A Csodálatos mandarin •—*. ez a elme a Bar- tók-Lcngyel pantomimnek, ami oly sok zavart okozott újabban a németeknél. A zseniális zene­szerző táncdarabjában némi erkölcstelen tenden­ciákat véllek látni az erkölcsi német bürgerek és felette sok lármát csaptak Németország egyes városaiban, szinrekozatala alkalmából. Többhe- lyütt s többizben. Végül is, a magyar kultuszmi­nisztérium magához kérette a darabot, elolvasta és kijelentette, hogy semmiféle fentemlitett ki­fogás fel nem merülhet a darab ellen. A magyar királyi Operahás már hozni is fogja jövő már­ciusban a nagy port felverő Csodálatos manda­rint, ami elérte az operánál s zenénél valóban j ritka reklám rozást: rendőrségi betiltás, kultur­botrány hangoztatása tette híressé és ismertté jó- előre a müvet. A főszerepben Bajor Gizi lép föl, aki már többizben bemutatta azt a képességét, hogy nemcsak prózai színpadon elsőrangú, hanem pantomimek eltáncolására is felettébb alkalma­tos. S majd akkor kiderül: kínéi: is van hát iga­za a nagy kulturbotrányban? • A Nemzeti Színház tavasszal Ünnepli meg fennállásának kilencven éves jubileumát Szép iv: a multszázadbeli nyikorgós Thespis-Kordétól a mai színházi stárok Cadillac-autójáig e a fából épített fészektől Pest tucatnyi színházáig. A ju­bileumra nagy előkészületek tönténtek 8 a jubilá- ris darab máris készül. Csathó Kálmán és Hevesi Sándor igazgató írják a színdarabot, ami inkább impozáns sz npadi revü lesz, mely a magyar vig- já ék fejlődéséi fogja bemutatni a vígjátékok atyja — Kisfaludy Károlyiéi — Csathó Kálmánig. * Báthory Zsigmond ez a címe Bihó Lajos tör­téneti drámájának, amiből most szintén a Nem­zeti Színházban már erős próbák folynak. A da­rab nagyjelentőségű s drámairodalmi szempont­ból fon'ós. Bifcó Lajos a Juss cimü parasztdrá- májával tlint föl s aratott nagyon megérdemelt sikereket. A Báthory Zsigmond sdnrehozatala eseménv, trsz olv ritkák ma már a magyar történelmi drá­mák. Bíbó Lajos röv'd Interjú keretében először a Prónai Magyar Hírlapnak nyilatkozott uj drá- májáró'. Még pedig eképpen:-. fMlhory Zsigmond cimü drámám négyfel- foná’O' *r»gódta. Az ezerhaftzá"as esztendők tö­rők hóloltfága alatt játszik. Mindenütt a török az ur, csak Erdélyben nem. Báthory hatalmas Kö­zépeurópai birodalom megalapításán fáradozik. A konzervatív urak azonban ellene vannak a gran­diózus tervnek, s bár a fejdelem őket kivégezteti, tervén még:s elbukik. Igazi tragikus hős. — Báihpry története: adósság. Már édesapám irta meg egy regényben a gyerekkorom óta iz­gat sz’npadi megoldása. A darabot ritmikus prózában Írtam s hadüzenet lesz a mai színpadi irodalommal szemben, mint a Juss drámám is. Százszázalékos irodalmat akarok a megromlott íz­léssel szemben! — Azonkívül egy uj műfajjal kísérletezünk, együtt Simonka Györggyel. Énekes mesejá'ék lesz a címe: Halhatatlan királyfi. Abszolút ma­gyar dolog lesz. A Városi Szinház hozza ki. — Színházba nem járok. Tizenöt év óta nem voltam szmházban, — folytatja, mintegy lelep­lezve önmagát. — Tavasszal irok egy regényt. Arról az adós­ságról van benne szó, amit az öregedé ember érez. Mig fiatal és zabolátlan volt: a szülők jósá­gáért nyerseséggel adózik. Nem tudja jóval visz- szafizetni aztán soha s a sírig hurcolja ezt az adósságon Az interjú eddig nagyszerűen ment- Most közelebb irányítanám a beszélgetés csónakját lát­hatóbb s kézzelfoghatóbb partok feló. Nagyon csendesen kérdezem: „Nem beszélne magáról?" Egy fokkal hangosabbra emeli a hangját: — Alföldön születtem és székely ember va- gyök. A hajam fekete. S ha van bor, nem vetem meg! Temperamentumos ember. Eruptív és harcos szellem. Egyéniség, önmagát figurázza. Sz’lárd János, a palóc nemzetség nagyszerű interpretálója, odaszól még az asz’al fölött: — Meg kell Írni, hogy bolond egy ember. Nem tudja megkülönböztetni a palócot a svábtól. Most nevetni kell erre, mosolygunk s vége az interjúnak. Báthory szerepét Kiss Ferenc játsza. Neki való szerep. (—thyvi—) Lesz-e olasz-francia háború? A P- M. H. párisi tudósítójától — Párts, december. Ezelőtt még csak pár hónappal is nem lehe­tett volna ezt a kérdést komolyan felvetni. Az­óta azonban a helyzet megváltozóit és tagadhatat­lan, hogy a francia—olasz viszonyba igen vesze­delmes elemek kerültek bele. Ezt a változást a Garibaldi ügy hozta, vagy legalább is pattantotta ki. Amikor Ricclotti Garibaldit a francia bíróság perbe fogta és letartóztatta, Garibaldi örömének adott kifejezést letartóztatása miatt, mert, amint mondotta, az esküdtbiróság előtt „mindent el fog mondani". Mi az a minden, amivel Garibaldi fe­nyegetőzik? Erre könnyű megfelelni, mert Páris- ban mindenki tudja, hogy Garibaldi a franciák bizalmi embere volt Az a készség, amivel a fran­cia baloldali politikai szervezetek, a francia car- bonárik és szabadkőművesek vesetői Garibaldi mellé állottak, mutatja, hogy milyen irányban dolgozott Garibaldi. Párisban nyíltan beszélnek összegekről, amelyeket bizonyos francia miniszté­rium titkos alapja állandóan juttatott Garibaldi­nak. Hogy az olaszoknak is dolgozott?... az két­ségtelen! Aki ismeri az ilyen politikai kalando­rok természetrajzát, az ezen egyáltalán nem is csodálkozik. Csodálatosabb az, hogy a francia rendőrség mindezek ellenére is nyilvánosságra hozta az ügyet, sőt esküdt bírósági tárgyalás elé viszi. Erre pedig csak súlyos okoknál fogva hatá­rozhatta el magát Ellenőrizhetetlen hírek szerint ugyanis a Garibaldi-Ugy mögött Olaszországnak egy veszedelmes terve állt volna. Ha a baloldali francia köröknek hitelt lehet ad­ni, arról lett volna sző, hogy Mussolini ellen merényletet provokállak volna egy Franciaországból Olaszországba csempészett emigráns által, hogy aztán a meghiúsult merénylet elleni felháborodást a francia gyűlölet kitöréséig fokozzák és a hangulatra hivatkozva Olaszország egy flolta-demonslrációl tervezett volna, hogy ezzel Franciaországra nyomást gyakorol­jon és engedményeket csikarjon ki. Ez lett volna a terv, ami ha igaz, azt mutatja, hogy valóban komolyan lehet francia—olasz há­ború eshetőségére számítani. De vájjon csak­ugyan igaz-e? Annyi bizonyos, hogy az európai nagyhatal­mak sétalovaglásában Olaszország mindinkább a cavalier-seul szerepét játsza és szilaj paripájával mind többször kiugrat. Anglia békit és — üzletet akar Európában már csak azért is, hogy annál erőteljesebben fordíthassa figyelmét Oroszország­nak az angol gyarmatokat fegyegető magatartá­sára. Franciaország a világháború nagy vér- és anyagi veszteségeit akarja kiheverni és a ver- saillesi békével megteremtett status quot biztosí­tani, az ál’ala alakított uj kis államok utján. Né­metország most szedi le gúzsait magáról és fé­lelmetes erőgyűjtésbe kezd, hogy visszanyerj:* nagyhatalmi pozícióját é9 az adott pillanatban le­csaphasson ott, ahol érdekei kívánják. Egyedül Mussolini Olaszországa, az amely hatalmas szer­vezettel egy nemzeti öntudat dinanrkus erejétől feszítve időnként a világot meglepő szikrákat bo­csát ki magából. KI emlékszik még D'Annunzio és az arditik harcára Fiume birtokáért? Ki emlék­szik még arra a reggelre, nrkor Európa arra éb­redt, hogy MussoPni matrózai megszállták Corfut? A világ úgy látszik már el is felejtette, hogy csak nemrégiben Mussolini egy lángoló beszédben fo­A lorjblzíosabb és legenyhébb csOiioltdv) hashajtó Ffllaraka:: Varas Rák «pw Braiiülava fo? irt 3 GO KE. nyegette meg Németországot azr~i, hogy a fekete- ingesekkei átkel a Brenneren? És alig pár hó­napja Északoiaszországban a katonai hatóságok aeroplánc’ at és muníciókat raktározlak be a gö­rög diktátor számára, Törökország ellen. Egy pil­lanatig a helyzet olyan veszedelmes volt, hogy Törökország jónak látta máról-hólnapra százhúsz­ezer embert mozgósítani. Azután Jött a Gar.baldi- ügy és vele a francia—olasz viszony megromlása, azután jött az olasz—albán szerződés és vele az olasz—szerb viszony feszültté válása, de vaj„on azt jelenti-e ez, hogy Olaszország mindenáron há­borút akar viselni? Hiszen pár hónappal a Bren- neren való átkelés után Mussolini döntőbiró.-ági szerződést köt Németországgal és * ké‘. állam közti viszony igen meleggé vált. Annyi bizonyos, hogy egyetlen európai nagyhatalom sem mu­tatja olyan lázas tevékenység jeleit, mint az olasz diplomácia. Amíg a többi nagyhatalmak egyelőre, agy látszik, erőt gyűjtenek és készülnek a jövőre, addig a fascista Olaszország erejének teljében levőnek érzi magát és mindenáron napirendre tűzni és megol­dani készül nagy nemzeti problémáit. A tulajdonképpeni magyarázata az olasz aktivitás­nak Olaszország egyik legfontosabb n.omzeti problémája, a mindinkább növekvő olasz népesség­nek, vagyis a gyarmatoknak a problémája. Olaszországnak gyarmatokra van szüksége. Ma­ga a francia miniszterelnök elismerte egyik ta­vaszi beszédében, hogy az olasz népszaporulatnak feszitő ereje van és hogy meg kell akadályozni, hogy a gőz a kazánt felrobbantsa. Olaszország több gyermeket „termel", mint búzát, szenet, vagy vasat. Amikor Briand ezt a beszédet tartotta, az olasz—francia viszony elég barátságos volt és állí­tólag már diplomáciai tapogatózások is megin­dultak az iránt, hogy Franciaország valamelyik gyarmatát, vagy annak egy részét átengedi Olasz­országnak. Olaszország azonban — úgy látszik, — nem­csak lerakódóbelyeket, hanem biztonsági báziso­kat Is keres a tengerek mentén. Erre Olaszorszá­got egészen különleges földrajzi helyzete ösztö­kéli Olaszország bá^oru alatti magatartásának megértésére szokták idézni azt a tételt, hogy föld­rajzi helyzete már el is döntötte sorsát Olaszor­szágot, ha a központi hatalmakhoz csatlakozik, az angol—francia flotta hamarosan megszállta volna. Annyi kétségtelen, hogy az angol flotta igen erős nyomást gyakorolt Olaszország elhatáro­zására. Azt is el kell ismerni, hogy Olaszországra nézve már földrajzi helyzeténél fogva is a Földközi-tenger problémája életbevá­góbb kérdés, mint akár Franciaországra, akár Spanyolországra nézve. A Földközi-tenger két kapuja Anglia kezében van, a természetes tengeri bázisokat nagyrészt ide­genek tartják birtokukban, akik igy blokálhatják Olaszországok Kereskedelmének négyötöd része a tengeren bonyolódik le és ez köti össze az anya­országot Afrikával, amit Mazzini óta olasz föld­nek tudnak. Kétségtelen, hogy Mussolini a Föld­közi-tenger hegemóniájára törekszik, ezért akarja biztosítani magának az albán pártot. Ezért épí­tette ki Mussolini az olasz flottát céltudatosan olyan erőteljessé, hogy Francia,ország tengeri erejét már túlhaladta. A Földközi-tenger kérdése a francia—olasz vi­szony másik súlyos problémája. Érzik ezt a fran­ciá1' is és azért utóbbi időben ai elhanyagolt francia tengeri badierö fejlesz’éséhez fogtak. Leygues, francia tengerészeti miniszter már ta­vasszal a nagy takarékossági iránynak ellenére egymilliárdnógyszázmillió frank hitelt kért és kapott flottafejlesz'ésre. A francia szenátus mos­tani budgot vitájától is kitetszik, hogy a francia kormány különös gondot kí­ván fordítani a tengeri hadierő akcióké­pességének fokozására. így például most, amikor az egész vonalon meg­tagadják a francia hivatalnokok fizetésemelés kérését, a flotta legénységének és kiilönöseD tisztjelnek fizetését felemelik. Nngvoo való«z'nfi. hógy ha a két ország között háborús konfliktus kerekednék, akkor ebben nr. olasz tengert had­erőnek igen fontos sz/rep jutna. A franciák az olasz—francia határincidensek óta a Riviérát és 'áTaTy/a ISbI a határt megrakták szárazföldi katonasággal és tüzérekkel, úgy, hogy egy újabb feketeinges part­raszállás, mint amilyen az öreg Garibaldié volt, ne lephesse meg Nizzát vagy Korsikát. Valószínű Is, hogy egy olasz—francia konfliktus esetén Olaszország nem a Riviérán, hanem az afrikai partokon '■szállítana partra katonaságot flottájának fölényében bízva és annak védelme alatt Mindezek azonban egyelőre csak lehetősé­gek, amelyeknek valószínűségét semmi sem iga­zolja. Még az olasz külpol'tika akciói sem. Mussolini eddig leghevesebb gesztusai ellenére is óvatos diplomatának mulal- kozott, aki bizonyára tudatában van annak, hogy meny­nyi kockázattal jár egy háború. Az is nagyon va­lószínű, hogy a corfui és albániai meglepetések — az állítólagos flotta-demonstráció — is csak arra való az olasz diplomába tervezetében, hogy Olaszország elszántságának jelét adja, hogy nyo­mást gyakoroljon és megfelelő atmoszférát te- remisen, ami a diplomáciai tárgyalások megkez­dését és sikerét biztosíthatja. Vagy az is lehe'sé­ges, hogy Mussolini ezekkel a meglepetésekkel csak állandóan kezében akarja tartani a kezde­ményezés jo<?áf és előnyét. Hiszen éppen ő Avat­kozik a Vidoni palotában tartott beszédében ^ismond’nak, a nagy tör'énetirőnak arra a mon­dására, hogv azok a népek, akik történtamük rgy-egv adott pillanatain kezükbe ragadjál: a kezdem énve7ést, azt két évszázadon keresztül megtarthatják. Valószínű tehát, hogy Mussolini diplomáciája nem törekszik háborús megoldásokra. A kezdeményezésnek ez a diplomáciája azonban olyan erőket tételez föl, amelyeket állandóan le­kötve kell tartani tudni. De vájjon csakugyan ke­zében tartja-e a duce a fekete nges indulatokat? Olaszországban ma is ugvanaz a forrónap süt, ami Marsiliábnn rámosolygott Garibaldi ezreire, aki — ne felejtsük el — Nizzában született és bosszúsan tiltakozott Nizza és Savoya átengedése ellen. Mussolini már sok nagy dolgot müveit... De vájjon meg tudja-e állítani a nanot és meg­tiltani neki, hogy ne süssön forrón Itália földjére? A ruszinszkói megyei alapok homályos sorsa A közvélemény elszámolási követőd a zsupáné tusiéi Ungvár, december 29. (Ruszinszikdi Bzerfeceotőeégünktől.) Szánte kor- sznikaltkotó eseménynek tekintik Ruszúusakó bel- éheifeébeo a nagyzsupa első költségvetésének köz­szemlére tétedét. Eddig ugyanis a zsupák ködtségvetései a kö­zönség edőtt teljesen ismeretlenek voltak. A költ­ségvetés, amely a munkácsi zsupánét uson van közszemlére téve, meglehetősei hiányos, de a köz­figyelem nem annyira efelé irányul, mint inkább a volt vármegyék, illetve zsupák köz- és nm- gánalapjainak ismeretlen sorsa énLekli és iz­gatja a közvéleményt. Tudvalévő, hogy Ruszinsakó volt zsúpéinak kezelésében többmilliós alapo;: voltuk, am.k nagy szereped já(szóltak Ruszinsakó kulturális és gaz­dasági életében. Ezekről a többmilliós alapokról már évek óta semmi hivatalos jelentés nem ke­rült nyilvánosságra, úgy, hogy a legképtelenebb és legriasztóbb hírek keltek szárnyra. A zsupánét usnak tel iát kötelessége volna erre a homályos ügyre végre fényt deríteni olyanfor­mán, hogy elkészítené az alapok kezeléséről szóló zárszámadásokat és azokat a nyilvánosság été vinné, hogy az érdekeltek százai és ezred betekfin- féet nyerhessenek ezeknek az alapoknak a keze­lésébe. Feltétlenül megcáfolásra vár különben az a hdr is, amely szerint egyes alapok teljesen eltűntök, illetve fel­használódtak. Ezeknek a híreszteléseknek csak az vethet véget, ha a zsupanátus utasítja az illetékes szak­közegeket a legszigorúbb vizsgálat megejtésére és nem áll útjába annak, hogy e szakközegek az eddig ismeretlen helyekre (bankóikba, vagy más pénz­intézetekbe') vándorolt alapokat felkutatják és ere­deti rendeltetésüknek szolgálatába állítják viasza. Hdr szerint ebben az irányban az alapokkal szemben érdekeHséjagol bírók be vonásával társadalmi akció fog indulni, amely a belügyminiszter figyelmét is felhívja a ruszinszkói zsupni alapok kezelésének ügyére és kérni fogja, hogy a kedélyek leomlik palása céljá­ból azonnal induljon meg a vizsgálat és a legrész­letesebben hozzák nyilvánosságra mindazt, ami ezeknek a vármegyei alapoknak sorsával össze­függésben van. Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault British Danciag Paris legkitűnőbb konyl'ája Oriqúna! American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tohes programmal. DIRECTION TEDDY.

Next

/
Oldalképek
Tartalom