Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-28 / 293. (1331.) szám
^PJC3kIt/Vte^m-HIRI(A2 102G dceombcr 23, kedd. Szabó Dezső a szerelemről, ellenségeiről, a zsidókról és a moziról Amikor Pes'en vagyok, műidig fölkeresem Szakó Dezsőt. A PIi iadeiphia kdvöházfcan található naponta kétszer is. Természetesen megvan a törzsasz ala, melyhez másnak ülnie tilos ós ő sem iilne máshová. Egyizhen előbb voltam ott, mint ő, midőn meglát, fejedelmi gesztussal meghív az „asztalikon". Beszélgetünk. Cscdilalosan bőbeszó- dlL Csakúgy önti a szellemes megjegyzéseket, pompás tirádákat. Kedvem volm följegyezni őket, de félek, hogy7 ezáltal elhal Igát la om. Tudom, milyen ellenszenvvel viseltetik a zsurna- íisztáskodás iránt és nem akarom közlékcnységél ripor erkedcssel meghálálni. Mesél intim ré zleteket a nyugatisfákróT, beszél Ady Endréről és dühbe jön, amikor Ady feleségéről, Csinszkáról szól. Főképp azért haragszik rá, mert egyizben azt üzente Ady szüleinek, hogy, ha részt követeinek az Ady-örükségből, ő kiadja fiuknak a kommunistákhoz irt verseit, amire az Ady-szülők inkább lemondlak igc- nyeikről. Szabó Dezső nagyon frissnek látszik és sokkal fiatalabbnak, mint a vele való legutóbbi találkozásomkor. Meg is mondtam ezt neki; az ilyesmit szívesen hallja. Különben is az egyedüli tők, amelyet megtűr, a külsejére vonatkozó. A gén e- jót magától értetődőnek tartja, azt erősíteni sz'n- ta nevetséges. Sokszor úgy tűnik nekem, mintha két Szabó Dezső volnék, az egyik eszik, iszik, alszik, jár-kei és emészt, a másik alkot és az első csodálja a másodikat. Nagy szeretettel beszél Móricz Zsigmondról, azt h szem, ő az egyedüli magyar író, akit igazán kedvel. — „A Zsiga nagyon boldog és olyan szerelmes, mint egy diák“ — mondja róla. Megkérdem, logy ő, Szabó Dezső, nem szeretne-e sze- re.mes lenni. —• Amint túl voltam az első ifjúság forgószelein, állandóan átlói féltem, hogy beleszeretek valakibe. Lehetőleg kerültem az olyan nőket, akiknél ez a veszély fenyegetett. Engem a szerelem túlságosan megvisel és ilyenkor nem tudok alkotni. Egész fiatal tanár koromban borzasztó szerelmes voltam egy 16—17 esztendős lányba. Midőn megtudtam, hogy a leány megcsal — nem is eggyel, hanem többel — majd belehaltam fájdalmamba. Az én szerelmeim mindig nagy szenvedések voltak. Azért sokszor bánom, hogy nem nősültem meg. Most már szép nagy gyermekeim lehetnének, — És, ha nem lettek volna gyerekei, vagy, ha igen, nem vízfejűek és degeneráltak? — vágtam közbe és kérdeztem, vájjon tud-e egy géniét fölemlíteni, akinek, ha egyáltalában voltak gyerekei, nem ilyenek voltak-e? — Ebben tényleg igaza van, annál Is inkább, mert az én családomban auiugy is sok az őriiit. Hiszen tudja, egyik húgom például országos bo- ’ lond ós az én nevemmel koldulja végig az országot. Miután már a családjánál tartottunk, fölemlítettem neki, amit a lapok írlak róla, többek közölt azt, hogy, mig ő nutr abundában járt Kolozsvárott, addig anyja a szegényházban lakott és egyesek szerint ott is halt meg. — Ez már a legaljasabb rágalom, — feleli Anyám egyik nénémmel a saját házában lakott és ott is halt meg. Ez a ház ugyan nem palota, de ck meg mindig jobban éltek, mint ahogy én élek most. Azonkívül 40.000 leit hagytam nekik ottlétemkor. Különben rólam mindenkor kireszteltek küiöníéle hazugságokat. Ugylátszik, ellenségeim már mindenből kifogylak és ezért akarnak ilyesmivel piszkálni, ami hat a tömegre ós alkalmas arra, hogy a közvéleményt fölbujlsák ellenem. Engem különben vagy nagyon szeretnek, vagy nagyon gyűlölnek. Az Írók és újságírók természetesen inkább gyűlölnek, különösen valamikori lalpnyalólm. A törtető emberre nézve leghasznosabb a mások protezsálása. Minél több lekötelezettje van, annál jobb számára. Én ehhez sohasem értettem, akkor sem, amikor igazán tehettem, így sohasem szereztem híveket magamnak. — A sajtó ellenséges hangulatát jól kihasználják kiadóim. Keresztény vállalat nem adhat ki, a zsidó az kiád, de előbb nyom egyet rajtam. Annak ellenére, hogy én uralkodom a magyar könyvpiacon, müveimmel csak a kiadók zsebét töltöm meg. És ők is gyűlölnek, bosszantja őket, hogy éppen ezen a Szabó Dezsőn kell nekik any- nyit nyerészkedniük ... Azután beszél útiterveiről. Nagyon szeretne Spanyolországba utazni, de már nincs könyvtára, melyet eladhatna, hogy előteremtse az utazáshoz szükséges pénzű Azok a könyvek, melyeknek megkegyelmezett, mielőtt Olaszországba ment volna, a szivéhez nőttek, semmiért sem adná oda ŐkcL Sokat vitatkoznak azon, vájjon Szabó Dezső anti- vagy filoszemlta-e. Én azt hiszem, egyik sem. ö test vérérnek nevez mnden embert, azt mondja, minden emberi fájdalom az ő fájdalma, de ha fajszeretetről van szó, még's csak egyet szeret és az a magyar. Szerintem az egyik faj iráni! szeretet még nem hozza magával a más fajok gyűlöletét. Amint azáltal, ha valaki más fajokat gyűlöl, még nem bizonyítóba be, hegy jobbén vagy csak megközelítőleg is úgy szereli a sajá'ját, mint Szabó Dezső. _ zsidóul szerelem a fajomat. — mondja ep rjr,-?r Bekeni, úgy, ahogy csali zsidó szeretheti nz tvét. — H’arvje el nincs szabadelvű, nincs szabad- gondolkodó zsidó, csak faj szerelő zsidó vau. — Hogy van az, hogy a legfőbb szátadgon- dolkcdó még s a zsidók k.zül kerül ki? — kérdem. — A zsidók kisebbségüknél fogva tehetik meg uralkodó vallássá az ő vallásukat, hát inkább lerombolnak minden vallást,, lerombolnak minden törvényt, hogy az ő törvényeik uralkodhassanak. Egyszer F. M -női voltunk vacsorán. Péntek este volt. ő már akkor'ban régen kitért, de azért ott égtek a gyertyák asztalán... Nagyon átbeszélgettük az időt. Az órára nézek, haza akarok menni. Szabó Dezső hív, menjek vele a moziba. Csodálkozón nézek rá. — H ába csodálkozik, én nagyon szeretem a moz't, hallatlanul sokat ad nekem. Csak kár, hogy már nem adják azokat a jó amerikai detekfiv- his óriákat, nem bírom például a német irodalmi darabokat. Elmentünk egy kézéiben lévő moziba, melynek Szabó Dezső sz'ntén törzsvendége, ott is meg van a „Staramsitz“-e. Valami ilyesfélét ad'ak: „Szerelem a síneken". Gyerekeket fürdettek benne, úgy, hogy kötélen leenged'ék a folyóba. „Meglátja, az egyik bele akar fűlni és az a fiú, aki ott ül, az kimenti" — mondta. Mikor jóslása bekövetkezik, diadalmasan folytatja: „Látja, ismerem ón a mozit, nem szabad ott hiába ülme senkinek". Ké'-bárom sorral a hátunk mögött egy pár esókoiózlk. U.gy látszik, ezek némiképp mő’osP- ják a darabot és a „Szerelem a moziban“-t ját- szák, — mondom. — Biz’os. jobb darab, m’nf amit mi látunk, de ne nézzen hátra, ne zavarja őket Truezkó Vera. A világ egyik legjelentősebb szellemi áramlata: a francia neokatolicizmus Beszélgetés Henri Massissz-al, az uj irány ogyik vezetőjével — A materializmus csődje és az antiinteHekíualizmus — Tegnap Zola, ma Aquinój Szent Tamás — A világháború, mely két egymás mellett élő. de teljesen ellentétes generációra bontotta az öregeket és a fiatalokat — P. M. H. párisi munkatársától — Fárls, december 27, Régóta szándékúink volt a franda infokatoóicóamust ismertetni, mert bizonyos, hogy ez a hatalmas Irány nem maradt elszigetelve F randa országban, hanem a legnagyobb francia koponyákon ki- vili a legnagyobb európai koponyáikat és a gondolkozó európai ifjúságot is meghódította, a franciákkal, Cheslertca- mal, Ibiikével, Pap&nivel Magyarországig is eljutott, ahol például Ady Endre istenes verseiben csaknem elérte a mai parisa kifejlődés magasságát A budapesti ifjúság között napról-naprcü nagyobb tért hódit ez a teljesen átszelt emuit, befefé- néző, sok intellektuális válság után támadt uj árum'luL Henri Massis egyik vezetője és irányítóin annak az újjászületésnek, mely a francia szellemi éleiben mindinkább érezhető. Jacques BalnvLlle-el együtt szerkesztője a Revue Unjyerselle-uek, amely ennek a szellemi iránynak a folyóirata. Henri Massis, mint a neokatolicizmusnak sok más vezérei is, nasvon messziről, a szellemi élet egész más pólusa írói indult ki. hogy aztán itt, a tételes filozófiájánál megállapodjék. Massis először akkor tűnt föl. amikor a háború előtt Agaikon álnéven könyvet irt az akkori nemzedékről, amelynek aspirációit ő határozta meg olyan élesen, hogy ez a könyv cs annak eredményei még a diplomáciai jelentésekbe is bekerültök. Agaíhon ma is rajta tartía kezét a francia ifjúság pulzusán, ezért érdekesnek tartottuk megkérni őt arra, hogy saját fejlődésén keresztül mutasson azokra a szellemi áramlatokra, amelyek jelenleg is foglalkoztatják a francia szellemi élet elitelét. A neokatolicizmus előfeltétele: a zsidó Bergson filozófiája — Be kell vallanom, — kezdte érdekes beszélgetésünket Massis, — hogy én és mi mindnyájan, akik az értékeket konzerváló iránynak az uiiáéledését munkáljuk. nagyon sokat köszönhetünk egy zsidó filozófusnak, Bergsonnak. — A mai nemzedék már alig tudja elképzelni. hogy miosoda revelációval hatolt a háború élőt ez az ui filozófia. Az akkori ifjúság be volt börtönözve a materialista történelmi felfogások. Taine és Mii] mereven pozitivista elméleteinek kőfalába és vergődésünk legszánalmasabb korszakában jutott el hozzánk Bergson ui filozófiája, amelyet valóságos felszabadulásnak éreztünk. Ami Bergsonnál különösen nagy hatással volt ránk és ami a zsidóságnak egyik kétségtelen értéke, az a filozófiájának kritikai része, amely a materializmus és a pozitivizmus egyolda’u és rideg bálványait megdöntötte és jogaiba visszahelyezte a tudatalattinak, az csztöaszcrii- nek, az intuíciónak, egyszóval a lelkiségnek a tanait. — Akkoriban mindnyájunknak, akikben még csak homályosan élt a materializmus elleni ellenszenv, Bergson lett a vezérünk s vele együtt jutottunk el oda, ahova ő maga is elérkezett, a teremtő Isten fogalmához.. A jelenlegi spirituaüsta megújhodásnak kezdőiét tehát |ít kell keresni, ami már a háború előtt megindult és amelyhez olyan ltHünő nevek csatlakoztak, mint Tharaud-k. Paul diaiul el, Peguy, Franci s Jammcs, Maritain. — Ez azonban csak az alap vólt, amin az ui rendszer fc’épTlhetetL Mert a bersrson’z- mm erek kribkai részt trnvlott nekünk, csak megszabadított a béklyóktól, de programja már nem elégített ká. Minél jobban közeledett felénk az idők mélysége, a világháború szenvedése és meglepetései, annál inkább éreztük szükségét az élet ui normájának, amely egységbe foglalja minden lelki szükségletünket. Harcoltam a németek ellen és harcoltam a keleti hadseregben Görögországban és Szíriában és a lövászárok-élet még szomjasabbá tette bennem az uj öntudat iránti vágyat — Mert a bergsonizmus csak lerombolta a régi bálvánvokat. de miszticizmusával és anliintellektuálizmusával többé már nem elégített ki és mi, a bergsonisták a lövészár- kckfcan és különböző frontokon egymástól elszakítva egyformán éreztük ezt a hiányt, egyformán éreztük szükségét annak, hogy ezt a lelkiséget megszabadítva a titokzatosságtól, az ön tudatalatti sáltól, egy értelmes, pozitiv rendszerbe foglaljuk össze... így infoftunk el, egv időben, anélkül, hogy egymásról tudtunk volna, a tételes valláshoz, visszatértünk a katolicizmushoz. A visszatérő ifjúság ■— Ma már ennek bevallásához nem kell különösebb bátorság és senki sem ■sodálko- zik raita. Miiven óriási változás az ahhoz ,a korszakhoz képest, amikor az emberek Bélára esküdtek s amikor minden fiatalember kötelességének tartotta, hogy szkepticizmusát fitogtassa, a csúfsághoz irion himnuszokat és litániákat a Sátánhoz! Ma már a hit pozitiv eszméi is tudományos tiszteletnek örvendenek és a Sorbonne-on a középkori skolasztikusok filozófiáját ismertetik, ami pedig a háború előtt még elképzelhetetlen volt. — Maritain nedig a katolikus egyetemen Aquinói szent Tamást visszahelyezte jogaiba és a th cinizmus ma olyan népszerűségnek örvend, hogy meg kell óvni az avatatlanok és raíongók ostromaitól, nehogy snobizmussá váljék. A negyvenéves és a huszonötóves férfiú különbsége •— A jelenlegi fiatal nemzedék és pedig éppen annak elitje tehát egv erkölcsi és Intellektuális megújhodás fürdőjén keresztül mehet ki az éleibe és szerencsések azok a fiata’ok, akik ehhez a megújhodáshoz csatlakoznak, mert ez összeköti őket a múlttal és velünk. Egyébként — és bizonyára igy van más országokban is — orv óriási fír tátong a háboruelőtti és a háború utáni emberek közt. A newven- és a huszonötévé* ember között a különbségek szinte áth?daThatatlanoknak látszanak és a két emhertinus érthetetlenül áll egymással szemben. Az tfiu nemzedék, amelv a háború után kezdette mesr életét, nem ért rá tanulni. Nagv része miindíárt belekerült az éM taposómalmába. eredének legnagyobb részét az anva'i boldogulás eszközeinek kiharcolására fordítva s°m lde*e, sem módja nem volt magát művelni, ami pedig az ismeretszerzés legmélyebb módja. A hős keresése, Praust. Va.Vry, Gide, Coetoau és a freudizmus — Ezért ven az, hóm? a francia lfjuság- n~k eoy nn"v része a legkülönbözőbb vonulásokon megy keresztül, — amilyen Példáid F'Ct mindem a .foV.r’Mfi francia v»-j i'"q *-<*-*<«♦•'ní el- r'/1etsVnf»V. nf pj ídcá’''%r-k 'r*i se a politikában, se a bölcselet világában, se az 11111 “a,lly"”' iTim.iwdlWT r-7irTvrTr’tim.i*M.vrjryrxzwn~^~r71ír-fM-r~^, irodalomban nőm találja meg azt. am|t keres. — Az irodelomban Proust kétségtelenül érdekeset és irat nvuttctt neki. de enrmk a tehetséges és beteg írónak a zárt lelk:vi!ága nem alkalmas arra. boav az Piuság a’kotő és cselekvő vágvait kie’é'^se. Ugyanez á1! Paul Valérvre is. aki korunknak legmüvészibb. de legzártabb költeményeit írta. amelvek nem adnak ui lelkesedést és ui '"on^olatot az if'u- sá^nak. A bö’cseMhen Einste:n eliré’°le túlságosan «•--i-crorü. semhesrv a tudomány viláeábó1 kPé’-Vfne és nemzedékek ?ondn1ko7d=át váltogathatná meg. A freudizmus ne'1*? csak drv°t. ameV cask arra jó. hogv Prousi rs Gble iránvát megmag''”"*ázTa é« amaralifásuthoz megadja az elméleti alapot. — Kern is m^da. ha líiofpp ver'r"dé'-ében az ui nemzedék elitje min^nkább közeledd hozzánk, mint Coctaflii. a fiatal és tehetséges kö1fő. rk:nck m^érése és Maritamnal való levélváMáea a század elejei sze11omi életnek egn^k le'T<^ndekrvc''bb a nemzedék érzi. bosrv o=nk itt karhrtia meg az erkölcsi és bö^ese^i nézeteire azt a eo» zítiv trnilást, ami egységbe foglalja világnézeteit, Charles Maurras s a geométriai tökéletesség — £s még egv iró van. akinek hatása a^ól senki, akár iobb-. akár ba’oldairól indul el. nem vonbatia ki magát: Charles Maurras, az Actíen Francaise szerkesztője. Máurras az ui reneszánszhoz nem vaPásos vasrv erkölcsi felfogásával iárult hozzá, hanem noz’ti- vumáival. Maurras maga vallásilag ta’án in- differens vagy rogánv. de senkinek nem volt és n?ncs nagvobb hatá=a az ifjúságra, ho-^v annak vágyait és ideáljait egységbe foglal ö rendszert ad az uj nemzedéknek, amelynek tisztára lomkai és szinte geometriai szépségei vannak. — Politikai, szellemi és esztétikai rendszere mindhárom kategóriára vezetgető visz- sza: rend. tekintély és világosság. És ebbeu a nagv zűrzavarban a lelki válságok és hanyatlások között ez az ui. tiszta, ragvogő rendszer rendkívüli vonzóerővel van az ifjúságra. Innen magyarázható az az egészeci különleges hatás, amit a jelenlegi nemzedékre gyakorol, még azokra is. akik az ő poli- tiíkai tanításait nem fogadják el. sőt azzal szembeszállnak. Ez az erkölcsi pozitívum, ez a formai és logikai tisztaság, ogy ui klasszicizmus előjelei, mely kétségtelenül meg fogja termékenyíteni az ui nemzedéket és meg fogja hozni azt a nagy Írót. aki után eddig hiába cpod. A szellem legyőzi a matériát — Ez a megújhodás, amelynek a Revue Unfverselle olyan szívesen nyújt otthont, nem egyoldalúan zárt francia, sőt ellenkezőleg a legmagasabb nemzetköziségig emelkedik. Az irodalom bolsevislái igyekeznek a maguk számára kisajátítani a szellemi internacio- náléL Hiszen a nemzetek megértésére és egyetemes behatolására legnártatlanabb eszköze éppen a klasszicizmusnak ez a szelleme, amely a magasabbrendü emberiség ideáljának összefoglalása. Ma is érdeklődéssel kísérjük a külföldi nemzetek szellemi életét, barátainkét épp úgy, mint volt ellensége inkát. — De a nemzet! irodalmak csak akkor ielentenek igazán általános és emberi érieket. ha nemzeti jellegüket meg is tartják, óriási tévedés azt hinni, hogy denacionizá't, nemzeti jellegükből kivetkőzött müvekkel az európai művelődés gyarapodásához hozzá lehet járulni. Ezt mondottam azoknak a német íróknak is, akik minket felkerestek. Szívesen találkozunk velük, de igazi németeket kérünk, amint a magyaroktól is igazi magyarokat várunk. Mert nemzeti és európai nem ellentétes fogalmak, aminek legjobb bi- zonvitéka különben az. hogy mi már közvetlenül a háború után, 1919 júliusában hangoztattuk az európai szellemi szövetkezés szükségességét. amelvnek közös alapia a szellem fensőbbrendüségének elismerése kell. ho^y legyen a materialista rendszerekkel szem- bem. Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye Restaurant Riffault British Bandiig Pars legkitűnőbb kony! ája Oríginal American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tet:es program-mai. DIREC.TION TEDDY. 4
