Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-23 / 291. (1329.) szám
1926 december 23, csütörtök. 5 1 Karácsonyi ének a vajdasági magyarság szellemi életéről Múlt, jelem és jövő — Tervek és elgáncsoJásek Vajdaság, december hő. Már tcfctszjcr ró un tóé {5 úrik arra az elliagya- íotíeágra, amelyben a Vajdaság magyar népe kü- Icini’eeu szellemi teJairtélbein sínylődik. Sínylődni fcánytelein, mert a hatóságaik, a hivatalos körök ős a jugoszláv nacionalizmus természete® elnyomást tört k vésd vei szemben nem tud megfelelő eilent- áMúet kifejten! Ennek a gyengeségnek nem-cö-ak külső okai vannak, hanem talán még fontosabbak, de mindenesetre enj-ródctosabbiak a belső, széthúzó erők és törekvések. A sivár múlt Nyolc éve immár az imipériumváíltozósnak és ez alatt a nyolc év alatt néhány sikertelen, hialva- szü)I'et.et)t, vagy valóságos gyennokgyiflkoLási módon még embrióban megfojtott kiséri étnél egjteb nem {cet1 ónt, Hceseu és vigasztalan óvek minden szellemi fteraxlcee a na/pclBipcikira volt bízva, amelyek bizony, tetszik, vagy nem telezik, kVkikrendsaert vezettek és ne adj* Isten, hogy egyik újság a möstlk- nr.ik az órdekkörót érintő kulturális megmozdulásról tudomást vett volna, amimitihogy az sem tör- ténketeiíl meg, hogy X. ur, aki az égjék lappal tart jőbaráteágot, egyetlen soift is irt volna a másiknak. Hol csendes, lappangó, hol nyílt harc folyt, aminek a levét természetesein a kultúra itta meg, illetve a kultúráira éhes közönség. Abban az időben volt ez, amikor más magyar központ elítél el volt vágva a Va jdaság, amikor egyetlen könyvet, egyetlen újságot sem volt szabad behozni Lassú derengés Ebbe a szürke homályba egy kis fényt, egy kis. életet étert bevinni néhány jóhiszemű és Ön- aetlcmüil lelkes művészember. A hivatalosan támo- gaifoU, de atszclul nivóllan műkedvelő® helyett ! jobbat, szebbet kiválniuk: elgáncsolták, betiltották az előadásclaaii Méiisck könyvet adtak ki. Pénz nélkül, támasz nélküli, keservesen ktunyorúló előliaet'ési ivek alapján: belebuktak, mert a napilapok nem támogatták őket- Irodalmi ós művészeti társulatról álmodozták nrásolc, hónapokon át folytak a tanácskozá- solc, akkor valakik beleeseppeinteititiák a nehéz fáradsággal gyűjtött mézbe a személyi hiiuság ürcm- csappjét é® megbeeenedett az egész, meghalt a terv. Ennyi balsors és oly sóik viszály után is mozdult azonban a kultúra valamennjáne, ha nem a gócpontokon, hát a vidéken, ahol kevésbé dúltak a pártharcok és kevésbé konlárkodott bele a miítn- i decit'. Olgán csői ő, felsőbbséges kr itittóa. Innen, a peri fér lékre! terjedt tovább az ige é® innen indult ki az a Díszteletnenwillló ni cégeiéin, amely ma már na gvon is erc^ hangon követeli a magj-a rság minden kultúráin® mozgalmánek a megerősítését az egyesülés és az egyöntetű, cgyakanatu munkálkodás utján. Szabadka, a természetes központ Egészen világos, hogy a vidék Szabad kában látta és Látja azt a helyet, ahol meg kell kezdeni az intenzív • megvár kutturmunkát és a lorontál- rnegyei régi, kipróbált és nagyszerűen bevált magyar közművelődéeí egyesülettel szemben i® azt követo’i.ie, hogy Szabadka vegye át a vezető szerepet, mert itt él a magyar intelligencia túlnyomó hányada, itt jelcinnek meg a legnagyobb magyar nap Hapcii és ez a város a legalkalmasabb miniden tekintetben mlndenJiéűe megmozdulás kezdemé- nyez'eére é® Irán vitására. A szabadkai Népkör, hajdan „Függetlenségi kör", meg is kezdte az előmunkálatokat, szép, jó -és eredményekre támaszkodó mükedvelőgárdát szervcoelt, megkezdte az egyesülési tárgyalásokat a becsike reki, illetve torontáli Közmű vei őd'c'öi Egyesülettel és példátlan engedékenységgel talál- kozciJí, még sem tehet eleget a vállalt feladatnak, ment egyrészt amaiía bétákra bízta az ügyek vitelét, másrészt nem vette figyelembe, hogy az úgynevezett „műkedvelők" között sok a hivatásos színész és énekművész, harmadszor á’dozni neon akar, vagy nem tud, negyedszer és végül: ijedten húzódik vissza a hatóság előtt. E sorok szerény iiréja kész tervet adott a vajdasági magyar állandó 6zinház létesítésére, nem került volna úgyszólván semmibe, nem kívánt többet ogy-cigy vajdasági magyartól, mint évcuito ogy, mondd és ird egy dinár hozzájárulást, ami említésre sem méltó összeg, ezenkívül természetesen a színházi jegy árát, amikor el akar a magyar oda menni. Elmenni pedig: természetes kötelesség! Erre a cildkre még csak nem is válaszolt senki, egyetlen kompetens, vágj’ illetéktelen hang sem hangzott t!> privótim helyeselték és dicsérték a tervet, a Vajdaságiba szorult, állásk lan magyar zB'r.iés7iek rohamozták annak az íróját, de történni nem törtőtít semmii. Egy hang sem! A soatcdkri műkedvelőik három csoportra ezrliudlck, bczfl-xnese'ti társaságok alakultak beflő- li'ik. de felmer ülj egy másik terv is, egy ennél kevésbé célravezető, de mégis valami: egy magyar irodalmi lop megérditása. Olyan Páiszéortüz-íéle újságról lett volna szó. Ezzel azután alaposan megbukott minden tervezője é® pártolója, ezzzel érdeme* külön aflciimben foglalkozni. Koszom, vagy töriskosroro ? A szabadkai Nép kör egyik kuikuThizelt sági űlótfén elkatároa'ák, hogy irodaim!, közművelő- d-'si ifi krit'ikri lapot adrek ki, egyben elhatároz- ták art ifi. hegy egyelőre, vrerv pürdr v^gteoesen i® a SrJtadlrán megjelenő A MUNKA olmü hetilap Tegnap alakult meg Érseikujvárott a Szlovenszkój Magyar Szinpártoló Egyesület érsekujvári osztálya Kukán Béla dr. elnöklete mellett. Az előkészítő értekezlet kimondotta az érsekujvári alosztály megalakulását s megválasztotta az elnökséget s az ideiglenes választmányt. Elnök Holota János dr. lett, társelnökök Fischhof Károly dr. és Kukán Béla dr.. titkár Schneider Ede, pénztáros Néder János, ellenőrök Klein Szende dr. és Hlavicska János. vendégszeretetét veszik igénybe erre a célra. A 3IUNKA a kisgazdáik, kisiparosok és kiskeireeke- dőik erős magyar lapja, amelyik több példányban jelenik meg, nviot egyik-másik nagynak nevezett napilap cs tényleg odajut minden héten, ahová a magyar búiturmoegalmaka! célozzák: a nép közé. A MUNKA szedi eszi őt ul a jd o n cen a puszta nyomda költségek megtáritéee ellenében tényleg át is adott nyolc oldalt hetenként a lapból, azonban bekövetkezett a reakció: nem irt senki számottevő ember ebbe a mellékletbe, bojkol láttáik az úgynevezett bivp,tá®osclk ée kezdett az éretlen és alkalmatlan dilettantizmus túlsúlyra, vagy még inkább egyeuralomra vergődni. Meg kellett a mellékletet szüntetni, lerontotta a szállásadó A Munka nívóját, a szerkesztéssel megbízóit magyar, egy kiváló keltő és irő nem volt képes egyedül •megtelten! hétről bélre a mellékltet. Felmerült a terv, hogy A MUNKA iráni esetlegi(?) érzett amtipátliiáik kiküszicböíicse céljáéból külön újság jelenjek meg, oime lett volna a magyar reoaissanee-ból jól ismert „Koszom*". A magyar párt fel is ajánlott ennek a lapnak « megindítására 10.000 dinárt, kilátásba helyezte azt ie, hegy esetenként nem zárkózik el a további tárnogntűseik elől sem, azonban megtörtént az az olszonioritó és kófcscg'oekergető, eset, hogy az egyik szabadkai napilap intrikája folytán a vajdasági írók és újságírók kétharmalrészo eleve megtagadta részvételét ebben a szent munkában, nemcsak elgáncsolta a Koszoru-t. de kilátásba helyette a töviskos zenit mindazok részére, akik részt mérnök vállalni ebben a niugyar munkában. A remek terv megbukott, magyar irodalmi lapja nem Lesz a Vajdaságnak, amint magyar színtársulata sem lesz, hiába ágál itt napok óta egy ,.Szabadkai" származású és nevű színigazgató, ezzel a névvel a mai Szmboticán nem lehet boldogulni, legfeljebb a rendőrségi fogdát meglökni néhány hétig. # Karácsony van, a kis Jézus születése hirdeti az örök békét. Tessék, gyertek miihozzánk, ti háromkirályok, itt megtalálhatjátok! — Túlságosan szeretjük egymást- Arányi Jenő. A jugoszláviai magyarság uj orientációja Választás! megegyezés a radikális párttal — Az ellenzéki pártok sohasem nyújtottak a magyaroknak baráti kezet Zenta, december 22. A zentai magyar párt az egész jugoszláviai magyarság politikai életére kiható nagy- jelentőségű népgyütést tar tolt vasárnap délelőtt. A gyűlésen igen fontos megnyilatkozások hangzottak el. A jugoszláviai magyar párt életében most sorsdöntő változás történik. A párt ugyanis a radikálisakkal a tartományi választásokra megkötötte a választási paktumot és a gyűlés szónokai erről a paktumról nyilatkoztak meg a zentai népgyülé- sen. A paktumot joggal tekinthetjük a jugoszláviai magyar reáloolitika sarkpontjá-* nak. Különösen fontos volt Nagy Ödön dr. beszéde, amelyben a magyar párt ötéves politikai útját vázolta. A magyar párt öt évig haro.lt a mágyar kultúráért, a magyar nyelv jogaiért, a földért és semmi veszedelem vagy Ígéret nem tudta elcsábítani a gerince® magyar politika útjáról. Mindig készen volt megegyezni valamennyi kormányalkotó j V"*! ü, de a kormányzati politika oíyah volt, hogy az ellenzéki pártoknak könnyebb lekötött volna a magyar pártokkal való ncg- CKvezés. Ennek dacára soha egy ellenzéki párt nem nyújtott baráti kezet a magyar párt felé. Most, hogy kiírták a tartományi választásokat, a magyar párt a kormányon levő radikális párttal kötött választási egyezséget, mert ez volt a taktikus és lehetséges. Ezzel letértünk a kisebbségi ellenzéki alapról, mert kisebbségi helyzetünk és érdekünk ezt kívánta. Akik ezért szemrehányást tesznek, azoknak nincs politikai iskolázottságuk, akik ezért ócsárolnák, azokat csak rosszindulat vezetheti. A jugoszláviai magyar párt több jogot, nagyobb kenyeret, szabadabb életet akar. Az utódállamokbeli magyarságnak példája után ment s igy jutott a kormányon levő radikális párttal való szövetséghez. Más viszonyunk nincs a kormánj’hoz, a paktumnak titkos pontjai, részletei nincsenek. A paktummal a magyar párt elérte a névjegyzékek kiigazitását, a számarányhoz mért jelö’ést s a magyar párt törvé- ' , • ny ességén ék olismerését. Erinek éllehehéh becsületesén 'Vállalta m közös lista tisztességes támogatását és ha a vállalt kötelezettségeket becsületesen be fogiák tartani, akkor nem áll meg az első állomásnál. -. , A magyar színtársulat bevonulása Érsekújvárra A színházterem kérdése — Holota János képviselő nyilatkozik a P. M. H.-nak — Megalakult a Szinpártoló Egyesület érsekujvári csoportja Érsekújvár, december 22, (Saját tudósítónktól.) Iván Sándor színtársulatának tagjai hétfőn a közönség nagy érdeklődése mellett érkeztek meg Érsekújvárra. A páratlan nagy érdeklődésre jellemző az a tény. hogy még soha annyi bérletet nem helyezett el színtársulat Érsekújvár ott, mint most Iván titkára és minden más jel is arra vall, hogy a most kezdődő rövid szezon minden eddiginél látosratottabb lesz. A Pozsony—kassai társulat már három esztendő óta nem volt Érsekujvárott. Faragó azért kerülte el a várost, mert nincs rendes színházterme. Az Arany Oroszlán nagyterme és színpada ugvanis teljesen alkalmatlan nagyobb közönség és nagyobb társulat befogadására. így jutott arra a gondolatra Iván igazgató, hogy kibérli a Szokolegyestilet Re- publika Mozgó-iát, amelynek modernül berendezett. tágas színpada van s amely megfelelő számú közönség befogadáséira is alkalmas. A mozi épületével kapcsolatban a magyar közönség körében évekkel ezelőtt bizonyos idegenkedés volt tapasztalható. Ez az érthető idegenkedés teljesen Indokolatlan és jogosulatlan ma, amikor a magvar szintársulat vonul be ebbe a helyiségbe, amely a magyar előadások idejében a magyar kultúra céljait szolgálja. Ennek kétségtelen igazsága dacára mégis akadtak olvanok, akik hangulatot akartak csinálni a helyiség miatt a szín előadások látogatása ellen. Ez az akció természetesen a legnagyobb Idegességet keltette nemcsak a társu’at körében. hanem a magvar tárívdaVm vezető köreiben is. örömmel állapjthatiuk meg, hogy a magyar társadalom legbefolvásosabb sze- mélvíségei energikusan szállnak szembe az ilyen veszélyes akcióval, ami Érsekújvár kul túr múltjával egyáltalán nem egyeztethető össze. Kérdést intéztünk Holota János dr. nemzetgyűlési képviselőhöz, Érsekújvár városbi- ráiához. hogv milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. — Egyáltalán nem tartom helyénvalónak ezt az akciót — mondotta a képviselő — s nem is hiszem, hogv akadna magyar ember, akii vállalná azt a naiv erkölosi felelősséget. amellyel egy olyasfajta extrém akció járna, mint az egyetlen magvar színtársulat elleni propaganda. A helyzet az. hogy a társulat kényszerűségből egy átmeneti helyiségbe ment. miután bizony — elődeink hibáiéból — pillanatnyilag nem tudunk megfelelő helyiséget a rendelkezésükre bocsátani. Azt hiszem, nem fog akadni ember, aki ezt a kényszerűséget el nem ismerné s tőkét kovácsolna ismeretlen céllal belőle. Mert remélhetőleg az nem céllá. ho?v a társulat ersek- ulvári szezoniát tönk re te eve s uiebb keresztet tegyen az egyébként í« élet-halál nehézségeikkel küzdő szlovenszkói magyar színészet vállaira ... — Egyébként is: ma már nem is ilyen az atmoszféra. IIven tüntetésekre a magyarságnak nincsén többé szüksége, mert mi elég erősnek érezhetjük maznnkat a szokolisták által épített színházteremben is s azt hiszem, nem igen fogunk — elcsehe- sedni a magver színészek látókét nézve. — Őszintén szólva, túlságos jelentőséget nem is tulajdonítok a dolognak. Lehet ez a túlzás egyeseknek, talán ió érzésből eredő felfogása, de az érs^Juiivári magvar társadalom ettől pz.akciótól >éfo,MfeVnül távol áll. — Mert mi ilvern kV-'lcé'rek mla.lt a színi szezonról lemondani nem vagyunk hajlandók... :* A keresztény szocialista párt Rákóczi-ünnepe Munkácson Munkács, december 22. (Saját tudósítónktól.) Munkács magyarságának nagy ünnepe volt vasárnap. Az országos keresztényszocialista párt munkácsi szervezete e nap estéjén rendezte meg a nagyfejedelem 250 éves születési évfordulóin alkalmából hódoló ünnepségét. Abban a városban, amelynek várában Zrínyi Ilona vívta legendás küzdelmét, a magyarság méltó módon ünnepelte II. Rákóczi Ferenc emlékét. Az ünnepi estét a zsúfolásig megtelt színházban Holdív Károly, a párt ruszin- szikói főtitkára nyitotta meg. Meleg, meghatott szárakban emlékezett vissza a nagyfejedet em re. aki szabadságharcának jelszavával egyesíteni tudta táborába e főidnek minden népét, magvart, ruszint, románt egyaránt. Szavai után hatalmas erővel zúgott fel az ünneplő közönség tapsvihara. « A párt kulturoszíálvánák műkedvelői frappánsan ható élőképpket mulattak be. A pazvar kiállítású kuruc tábori jelenet és Rákóczi elfogatásinak jelenete pazar és korhű beállításával páratlanul n.agv hálást ért el. Sziklav Ferencnek „Fohász Rákóczihoz** című alka-mi ódáját Szánthó László adta elő meleg sikerrel. Majd Fleischmann Gvula dr. főtitkár, az est ünnepi szónoka lépett a függöny elé. Emelkedett gondolatokkal telt, értékes és tárgyilagos tört énét mi megállapításokat tartalmazó. remekbe készült beszédét a közönség szűnni nem akaró tapsokkal fogadta. Az Anotbeozis című uiabb élőkép után Szánthó László szerkesztő zárószavaival ért véget a szép ünnepség. Gajdát kilakoltatják Prága, december 22. A párgai járásbirő- ság Gajda egyik perét tárgyalta, melyet a volt vezérkari főnök a pénzügyi hatóságokkal szemben inditott. Gajdának ugyanis felmondták az állami épületben levő lakását, mert az állami épületek nem esnek a lakvédelmi törvény alá. Gajda a tárgyaláson kijelentette, hogy a nemzetvédelmi minisztérium megígérte neki, hogy lakását a lakók védelméről sző* ló törvény érvényességéig megtarthatja. Udr- zsal miniszter ezt tagadásba vette. A bíróság helybenhagyta az állam által eszközölt felmondást és kötelezte Gajdát, hogy január 14.-ig üritse ki az állami épületben lévő lakását, valamint elmarasztalta őt az összes perköltségek megfizetésére. — Miniszteri válasz a magánvállalatok által föntartott iskolák nyugdíjas tanítói ügyében. Fedor Miklósnak, az országos ke- resztényszooialista párt nemzetgyűlési képviselőjének egyik, néhány hónappal ezeliit benjrujtott interpellációjára az iskolaügyi miniszter most a következő választ adta: „Az eddigi törvényes előírások alapján nem volt lehetséges az egyszeri segély megadása azon nyugdíjas nem-állami tan!tóiknak, akik nem működtek oly elemi iskoláknál, amelj-eket községek vagy egyházak tartottak fenn. Erre való tekintettel az iskolaügyi minisztérium törvénytervezetet készített, amelynek értelmében az ilyen segélyeket meg fogják kapni azok a nyugdíjas nem-állami tanítók is, akik oly iskoláknál működtek, melyeket magán- vállaltok vagy intézmények tartottak fönn/'' Remélhetőleg a törvénytervezetből rövidesen törvény lesz. — A kúria ítélete a Forgáeh-grófok örökösödési pőrében. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az ősi Forgáoh-birtokért folyó örökösödési pörben ma hirdette ki a királyi kúria az Ítéletek A kúria Ítéletében kötelezte Forgách Balázs grófot, hogy a 2500 holdas birtok felét adja vissza Waldbott báróné, szül. Forgách Erzsébet grófnőnek, ezzel szemben viszont kötelezte a bárónét, hogy térítse meg Forgách Balázs grófnak az átveendő birtokon eddig foganatosított beruházásokat. Ezzel az ítélettel végső fokon is elintézést nyert a Forgáeh-grófok régóta húzódó örökösödési pőre. Hogy a 2500 holdas birtoknak melyik felét adja viasza Forgách Balázs gróf és a báróné mennyit köteles a birtokon eszközölt beruházások fejében megtéríteni, ennek eldönfénére a kirá’yi kúria az alsóbb felebbviteli bíróságokat utasította.
