Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-02 / 274. (1312.) szám

9 1028 december 2> csül5rí5Y-Í^^MAfifeARHIKCAis Englis pénzügyminiszter a kéltség vetésről és az adókérdésről A költségvetés kihalan sár ozásának és az állami vállalatok ökonomi zálásának kérdése. A hite] olcsóbb lesz? — A jövő év kedvező kilátásai Englis pénziü.gymiüi.s25ter a csehszlovák államtudományi társaságban előadást tartót! a költségvetés és az adó kérdéseiről és töb­bek között a következőket mondotta: — Az állami közigazgatás a legtöbb ál­lami vállalatnak megengedte a tészta nyere­ségnek beruházási célokra való fordítását azon célból, hogy a takarékosságot és az üze­mek ökonomizá’ását elősegíthessék. Ez az állami gazdálkodás szempontjából igen fon­tos, mert megkönnyíti a költségvetést. A költségvetés tudvalevőleg busz millió korona szuíicittel záródik és általában keresztül tudták vinni azt az elvet, hogy a bevételek fedezzék a kiadásokat. A költségvetésben kér esetül vitték az álla­mi adminisztráció és az állami vállalatok tételeinek szigorn szétválasztását és ez­által majdnem eltűnik a 85 milliárd koronát kitevő államadósság. 'Az ál lám adósságot nem szabad szaporítani, mórt kö’osönöket kellene felvennünk, arnii viszont árubehozatallal jár. Ellenkezőleg arra kell törekedni, hogy a kormány a tőkeképződést támogassa és a kamat­lábat csökkentse. Ezáltal agy szociális iéron, mint egyebütt is nagy eredménye­ket lehet elérni, igy különösen az épít­kezési tevékenység és a munkássá? na­gyobb foglalkoztatása terén. Az állam­adósság évente 600 millió koronával csökken. A1 lakiban a költsék ütésben n em fognak j többé milliárdos problémák fólmerükű. A ''ősségi költségvetéseket ezideszerint I még nem lehetett teljesen rendezni, de I a kormány minden erejével törekszik erre is. A költségvetés konstrukciójára nézve a pénz­ügyminiszter többek között azt mondta, hogy 1 százalék esik a központi hivatalokra (elnök, nemzetgyűlés, minisztertanács), 17 százalék a külföldi képviseletekre, 1800 miiuó szociális feladatokra és 3000 millió az államadósság kamatjaira és amortizációjára. Ami a költségvetés be­vételi részét illeti, a miniszter kijelen­tette, hegy a költségvetésnek legalább CO száza'i :át adókkal kell fedezni, mert z állami vállalatok alig jönnek tekin­tetbe. Vérül az adózás különböző rendszereivel foglalkozott és kifejtette az adózási rendszer nagy fontosságát a belföldi exportipar ver­senyképessége szempont iából. A kormány arra törekszik, hogy azokon az adóterheken könnyítsen, amelyek a belföldi exportipar versenyképességét bénítják. Ez egyszersmind az adómorált is emeli. A jelenlegi helyzetről a pénzügyminiszter u^y nyilatkozott, hogy az 1926. évi kedve nőtlen viszonyoknak nem szabad pesszimísz tikos hatást kiváttaniok, mert sikerült azt elérni, hogy átlag 97 dolgo­sé munkás csak három mnnkanélkülir volt kénvtslen eltartani. Ezért nem lehet válságról és még kevésbé k&íasztrcdáüs állanötről beszélni * a jövő évi kilátások általában kedvezőbbek, de legalább is oly kedvezőek, mint az 1926. évbeliek voltai. A csehszlovák vasgyárak csatlakoznak a nyugateurópai kartellhez Prága, december 1. Az ellentétek elsimítása titán' sikerüli megegyezést létesíteni a Habn-céggel g a csehszlovákiai vasgyárak csatlakozni fognak a nyugateurópai kartellhez. A csehszlovákiai vasgyárakra eső kvóta egy és félmillió tonna lesz. Ezt a részesedést a csehszlovákiai vasgyárak egymás közt az 1924—26. esztendőben kitermelt mennyiség aránya szerint fogják felosztani, ngy azon­ban, hogy a mostani év kvótáját az első fél­évi termelés mennyiségének megkétszerezé­sével számítják ki. Az ausztriai vasművek is ugyanilyen kU-Cs szerint fognak részesedni és Ausztria részéről már semmi akadálya ?izc= a nyu- g''í^nrcp?i kartellhez való csatlakozásnak. A jövő hét közevén, december Ö-én kezdődik meg a tárgyalás a nyugati nemzetközi vas­kartellnek a közép-európai vasgyárakkal való kibővítése érdekében. Érre a napra hívta meg ugyani® a nyugati vaskartell vezetősége a magyar, az osztrák, a csehszlovák és a len­gyel vasipart Párásba, hogy velük a ka Tipli­hez való csatlakozás kérdésében megálla­podjék. A magyar és a lengyel vasrvárák már előre kijelentették, hogy az 1926. év első ne­gyedének tényleges termelési eredménye alapján nem csatlakozhatnak a kartellhez, mert az a mennyiség, mélyet ebben az idő­szakban állítottak elő, nem fele! meg telje­sítők én e sség ükn ék. Ennek a kérdésnek tisztázása a cseh­szlovák vasgyárak szempontjából igen négy jelentőségű s ezért egészen bizonyos, hogy Párisban a csatlakozási probléma megoldása uém lesz könnyű feladat Ipari válság és az amerikánizmus Gazdasági krízis akkor van, amikor az em­berek nem vásárolnak, az üzletek telve vannak árokkal, a gyárak nem kapnak rendelést, csökken­tik az üzemet, elbocsátják a munkásokat, nagy a munkanélküliség, ezáltal még inkább csökken a vásárlók száma és még inkább nő a krízis. Az embereknek mindig szükségük van áruk­ra, hogy lehet az, hogy egyszerre megszűnnek vá­sárolni? Talán túlontúl el vannak látva árukkal? Dehogy. Annáit, hogy megcsappan a vásárlási ked v, az az oka, hogy nem iudmk vásárolni, mert Sincs elegendő pénzük. Gazdasági krízis tehát, azért van, mert az emberek nem tudják az árvá­kat megfizetni. Amiként az emberek vásárlóképtelensége egyik főcka a krízisnek, ugyanúgy az emberek vásárló- képessége oka a gazdasági fellendülésnek. Nyil­vánvaló tehát, hogy az ipart és kereskedelmet senki és semmi más nem tudja virágzásban tar­tani, mint egyedül a fogyasz’ó emberek összessé­gének: a. közönségnek váedrlóképetsége. A kö­zönség áruszükséglete állandó és igy áruszük­ségletét minden erével fedezni igyeksz k. Az áru­szükséglet tulajdonképpen szinte határtalan, mert hiszen igényeink állandóak, sőt emelkedők. Valamely dolog megvételéhez azonban nem elegendő az, hogy szükségünk van rá. Nem ve­szünk meg okvetlenül valamit azért, mert az nekünk kell, csak akkor vesszük meg, ha annyi pénzünk van, hogy meg tudjuk vepni. Ha tehát az ipar prosperálni akar, arr$ kell tőrekeduie, hogy a közönség olyan helyze’be jusson, hogy a termékeket megvehesse. Minthogy vásárlóképes* ‘égünk mértéke a birtokunkban levő pénz mennyi­sége, annál inkább fogunk vásárolni, m'nól ki­sebb az áruk ára. Ha az ipar a-* akarja, hogy termékeit a közönség megvegye, akkor termékei árának a kfz'.'usóg vásdrlóhó* ességéhez kell ído- mu’n a. Miután a szükséglet állandó és szinte ha- táiialan, ennélfogva az áruk eladásának és igy gyártásának-lehetetlensége csak akkor állhat elő, ha pz áruk ára olyan magas, hogy a közönség ezeket au árakat nem tudván megfizetni, nem vá­sárol. Ennek konzekvenciája tehát az, hogy az áruk árát le kellene szállítani. Minden ipari ter­melő azt fogja állítani, hogy az áruk ára úgyis olyan alacsony, hogy már alacsonyabb nem lehet Ilyenképpen bele kellene nyugodnunk abba, hogy a gazdasági krízisek elkerülhetetlenek és velük együtt az ipar vegetálása, a munkanélküliség, a nyomor és az ezek nyomában haladé társadalmi bajok. Csakhogy a dolog szerencsére nem úgy van, ezt mutatja az amerikai ipar legjobb példá­ja: Ford hires rendszere. Ha az áruk árát le akarjuk szállítani, akkor azúrnak előállítási költségeit kell csölikentenünk. Valamely áru értékét legfőképpen annak előállí­tási ideje határozza meg. Ha tehát az áruk ter­melési költségeit, csökkenteni akarjuk, akkor csökkentenünk kell azok előállítási idejét. A kéz­zel csinált áru sokkal drágább a géppel előállí­tottnál, mert a kézi munka sokkal hosszabb ideig tart, mint a gép: munka. A mechanikai energia az, amely az áruk előállítási idejét és ezzel azok árát is csökkenti. Ezért a termelésben mindenhol, ahol csak lehetséges, a mechanikai energiát kel] alkalmazni Az áru termelési költsége általában akkor csökken, ha az üzemi költségek csökken­nek. Ha valamely gyár például nyolc óra helyett tizenhat órát, tehát Schicht-rendszerrel dolgozik, akkor gyári épületét és berendezéseit kétszeresen használja ki. Ezenkívül a munkamenet racionális, szisztematikus berendezése, minden idő- és anyag­veszteséget kiküszöbölő vezetése, szintén óriási mérvben hozzájárul az áru előállítási idejének, a termelési és üzemi költségeknek,, .tehát az áru árának csökken!éséhez. Ford példája alapján lát­hatjuk, hogy az iparnak előnyösebb. az áruk árát leszállítani, mint tartani, vagy pláne emelni, mert ha az áru olcsóbb, akkor a . fogyasztók száma meg­szaporodik és ezzel együtt nő a forgalom tem­pója. Az. amerikai Ipar ezeket a szempontokat kö­vetkezetesén, fokozatosan és folytonosan követi: igy jut el az áruk előállítási idejének és költsé­geinek és ennélfogva azok árának folytonos csök­kentéséhez; igy éri el a, veveközönség folytonos szaporodását; igy jut el állandó virágzáshoz. Mert az ipar kizárólag a fogyasztóközönség által lehet naggyá és virágzóvá. Az iparnak saját érdekében el$ő és legfonto­sabb kötelessége a közönség szolgálata. Csak ezen az utón; a közönség szolgálatában ál.ö munka utján juthatunk el nemcsak az ipar virágzásához a szokványos értelemben, hanem a társadalmi jó­léthez is. Ahol munka van, ott nincs szegénység és ahol nuncs szegénység, ott van munka. És ez az amerikai elv az ipartól nemcsak, hogy áldozar tót nem követel, hanem ellenkezőleg: a legóu­sabb gyümölcsöket juttatja neki (B—or). Románia gazdaságilag Magyarország és Németország felé orientálódik Becs. december í. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Bécsi gazdasási és diplomáciái körökben igen ér­dekes híreket kolpOTlálnak Románia gazda­gé tnoolitikáiának küszöbön álló rendszervál­tozásáról. Eszerint Románia gazdaságilag Magyarország és Németország felé fog orientálódni. A ro­mán kormány már hetek óta a legnagyobb titokban tárgyalásokat folytatott egy né­met tőkecsoporttal és & tár^alások ered­ményeként Románia meglehetősen ked­vező feliét*'^ mellett még ebben az év­ben űOC millió aranymárka kölcsönt kap Németországból Ezzel szemben Románia feloldja a német vagyonok ssekvosztrálását és elintézettnek tekinti a német megszállás alatt kiadott úgy­nevezett germán lejek ttsrvét. Végül újra megkezdi a berlini román állam járadékok kamatainak fizetését A megeevezés létreióveteléhen nagy ré­sze van Mutius bukaresti német követnek, akinek kezdeményezésére legközelebb fon­tos kereskedelmi iársvalások is fognak meg­indulni a német gyáripar és a román impor­tőrök között Németországon kivül a Becsben elterjedt hírek szerint Románia Magyarországgal is szoros gaz­dasági viszonyt akar létesíteni. Már előrehaladott stádiumban vrnnak a Marmorosch, Blank & Co. bankház tárgyalá­sai a magvar bankvezérekkel és ezeknek következményeként a Marmorosch-bajik már legközelebb fiókokat fog létesíteni Budapesten, Mis­kolcon. Debrecenben, Makón és Szege­den. A hivatalos román—magyar gazdasági tárgyalások megkezdése is néhány hónapon belül várható. Románia a tárgyalások során fel fogja ajánlani Magyarországnak szabad kikö­tőként Galacot, mivel szeretné Magyar- ország tengeri forgalmát a Fekete-tenger felé terelni. A román kormány jelentős koncessziók­ra hajlandó Magyarországgal szemben, ha Trieszt, Fiume vagy Spalato helyett a Dunán könnyén megközelíthető Galacot választja szabad kikötőjévé. Pénteken tér vissza a csehszlovák kereskedelmi delegáció Svájcból, a svájci delegáció viszont a cseh­szlovák delegációval együtt érkezük Prágába, vagy néhány nappal később, hogy a tárgyalásokat it‘ foly­tassák. Tehát néhány nap múlva Prágában kezdőd­nek meg ismét a tárgyalások. Zürichi jelentés sze­rint az utolsó ülésen a csehszlovák delegáció nyilat­kozatával foglalkoztak és a hivatalos kommüniké a következőket tartalmazza: Habár a vámke ncesszi ók egyes tételekben még nem nyújtanak elég garan­ciát. a svájci kormány mégis azon a nézeten van, hogy a csehszlovák nyilatkozat alapján meg lehet állapítani a jóakaratot- A. szövetségi tanács elhatá­rozta, hogy a provizórikus kereskedelmi szerződést nem mondja fel december 31-én. hanem a tárgyalá­sokat Zürichben és Prágában folytatja. Csütörtökön, december 2-án nyílik meg a „Caffé Úrban** Prága, Vácavské náméstí 33. (Waldek palota) Kényelmes családi kávéház —- Tágas játéktermek — Bel- és külföldi folyóiratok Ma b&tároSüaik a cukorárról. A keres,-.titetein- ügyi miniszter jüanban a kereskedelem ügyi miniszter elnöklete alatt úgy a resszoríminisz|ériumok képvi­selőinek, valamint a politikai pártok megbízó;hó­naik résztvételével arukétól tartanak, amelyen a cu­korár deíioitiv szabályozásával fognak foglalkozni. Négyhetes szünet a német—csehszlovák keres- kodelmi tárgyalásokban. Borimból jelentik: Tekin­tettel arra, hogy a programszerű anyagot feldolgoz­ták, a csehszlovák—-nőméi kereskedelmi szerződési tárgyalások e héten befejeződnek- A csehszlovák de­legáció valószínűleg vasárnap visszautazik Prágába. Ezen a héten a német követelések listáján még a következő tételek szerepeinek: kaucsukára, keícáru és hasonlóak. Cseh részről e héten még a következő tételeket beszélik meg1: nemes acél, hajlított fabúto­rok, bőr- és gombárak. A múlt hét végén újra meg­próbálták azt a provizórikus szabályozást létrehozni, amely január elsején lépett volna életbe és pedig elsősorban a malátára és egyes inütlágyacikk;ikra, de a német kormány még nőm járult hozzá a terve­zett provizóriumhoz. * 4 1 ......................................... .... + Barátságos a prágai értéktőzsde és az emel­kedő irányzat nyugodt üzlet mellett tőzedezárlatig tartott Az ipari részvények piacán emelkedtek: Nestomitai 55, Nordibahn 50, Cseh Cukor 38, Sah o el­tér 20, Aussigi Finomító 10, Horvál Cukor 9, Mer­kúr 32, Solo 23, Cseh Kereskedelmi 18, Brosohe 15, Prágai Malmok, Prágai Vas 10, Aussigi Vegyi és KÖnigshofi 8, Kolim Trágya, RoMni Szesz. Berg é3 Hűtlen, Skoda 5, Nyugatcseh Szén 6, Prága—Bux 4, Ridghoffer 3, Egyesült Villany, Sellier, Cseh— "Morva 2 koronával. Estek: Északcseh Szén 65, Első Pilseni 5, Medikai 2 koronával. A bankpiacon Zsiv- no 2, Prágai Hitel és Cseh Iparbank 1 koronával estek, mig Slovenská 2 koronával emelkedett. A beruházási piacon konszolidációs kölcsön 1, a ne­gyedik álkamkölcsöu címletei és a népszóveis'gi 3^4%-kai, a lisztkölcsön 45 és a konvertálna'ó 30 fillérrel emelkedtek. Az exófapiac szilárd volt­+ A prágai devizapiacon Milánó 0.25 koroná­val emelkedett, míg Brüsszel 1.125, Zürich 0.50, Fá- ris 0,875, Madrid 1, Bukarest 0.223 óe Varsó 0.375 •koronával gyengültek + Tartott a prágai cukorpiac, Nyérsáraijegyz'.'s Aurssig loko és kikötő 240.-f A brilnni tcrrríénytőzsdón ma gyönge vásárlási kedv mellett az irányzat lanyhább volt. A legközelebbi tőzsdenapot a kővetke­ző szerdai ünnep miatt december 9-én tartják meg. A következő • árakat jegyezték: Búza, morva 227 —232, szlovenszkói 220—224, rozs, morva 198—201, szlovenszkói 188—191, válo­gatott árpa 117-182vI-a árpa 160—165, mer­kantil árpa 140—454, zab 132, román és ju­goszláv tengeri ui 100—105, lencse 350—355, ehető burgonya 6Ó—70, búzadara 406—410, 0GG búzaliszt 395-400, nullás liszt 375-3SO, rozsegyen liszt 293—295^ amerikai export pa- t&ntliszt 310— 320, amerikai zsír 13.30—13.40. Egyéb áru változatlan.-f A nagyszombati terménypiac. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A keddi piaci nap forgalma je­lentékenyen emelkedett, az árak nagyjában megfe­leltek a pénteki hetivásár jegyzéseinek. Élénkehb kereslet mutatkozott búzában és rozsban, az árpa ára tartott volt. Árak: Búza 218—222. árpa darálásra 120, merkantilárpa 135—145, elsőrendű sörárpa ICO —155, rozs 186—190, zab nem került eladásra, ten­geri 125—130; mák 8.25—850 korona kg.-ként, bab nem került eladásra.-f A barrei gyapjupiacon a november—áprilisi árat 18.40-ne! jegyezték.-f Szilárd a budapesti értéktőzsde. Berlini és bécsi szilárd hírek fólytáü a legtöbb kategória ár­folyama emelkedett Gumi részvények erősen meg­szilárdultak és Nova, 10%-öt nyert A legtöbb ve­zet őérték 4—6%-ot nyert. A forgalom igen élőnk, záróirányzat szilárd volt, Egyes, a csehszlovák táv­irati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moh tőr 195, T ör öfcsze u t m ikl Ósi 20, Pestszentlő­rinci 55, Részvénysör 840 ezer magyar koronás ár­folyamról ért el. 4- A mai budapesti terménytőzsde Irányzata — ottani szerkeszt óságunk ‘ tőlefonielentése szerint — lanyha volt e a kínálat erősbödött. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 395—400, egyéb 3S5—399, rogs 295—300, árpa 2-35—245, zab 227.CO —232, ó-téngeri 265—270,. uj 162.c0—193, köles 192.50— 197, repce 560—570 ezer magyar korona. 4- Barátságos a. bécsi, értéktőzsde. Röviddel tőz-ideny!tás után ugyan a forgalom elcsendesedett, de az irányzat nem ment .veszendőbe. Prágai c® budapesti vásárlások árfolyamomelkedést idéztek elő. A korlátban budnipesíi fedezet, folytán Magyar Cukor megszilárdult ős később ugyaenzen az ala­pon Magyar Általános -Szén. Á beruházási piac változatlan volt. .... 4- Nagyon barátságos A berlini értéktőzsde, j Newyorki kedvező hírekre h .ssz indult meg a ber­lini értéktőzsdén, amelynek következményeként ! egyes papírok 18%-kal. emelkedtek. Elsősorban a | Német Kereskedelmi; vahamitit a hajózási és a ve- j gyi értékek könyveltek el-nagy ártólyamnye re.sé- j geket Festiék1 pár 4%-ka! emelkedett. Az ufeiors- j dén a legmagasabb árfolyamokat jegyezték. Napi I pénz 6.5—A havi péhz 6.5—7.5%. + Tartott a berlini terménytőzsde. A követ­kező áraikat jegyeztek; Búza 268—271, rozs 226— 231, árpa 245—245, zab 174—185, tenwri 195-129, búzaliszt 35—38.23. rozsliszt 32.25—34. buzrko'pá 12.50- 12.75, rooskorpa ; 1180-12.25,. Viktórir.bor­só 54—61, Irts ehető borsó 32—35. takr'rmánvböote 21—24, lóbab 21—22, brtkkcny 22 —24. re.v—ate- CSi 16.20—16.30, Iennoyács.i -2080—21.20, nrArr.p. szelet 9.50—9.60, burgonya 20—26.40.

Next

/
Oldalképek
Tartalom