Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-18 / 287. (1325.) szám

1926 december 18, szombat =ra»re."!g<i | | m—-ii ( ríni r imTT nm írnT A taraijai aappiís egytagú ál!ásía§la ása fíagysziato snegmsnléséűrt PápassSk &5i5d©r 8saSáír©za2S JaussSaíáfi az összes pártok fiefséA — ‘Fessftlar &a?afl krfilikáis a k©3fiség^Q'és közegészségügyi és aafi;ö3raíar2áil fiatal f@Ső3« - EStogactték a J8v8 kSifiségwetosfi Liptószentmiklós, december 17. (Saját tu­dósitónktól.) A tátraaljai nagyzsupa Liptó- szentmiklóson e napokban tartotta meg téli közgyűlését, mely a zsupáni jelentést és az 1925. évi zárszámadást egyhangúlag tudomá­sul vette. Csupán Teschler Antal dr. (keresz­tényszocialista) adott kifejezést sajnálkozásá­nak afölött, hogy a megyei önkormányzatban a kinevezett 11 képvislőtesüileti tag részvétele révén a népakarat még most is meg van korri­gálva, egyben arra kérte az elnöklő zsupánt, hogy az esetben, ha a beígért zsupaszövetség meg­alakul, minden erejével küzdjön a kinevezett képviselőknek a központi bizottságba való ki­küldése ellen. Iíuíh János (kommunista) képviselőtes­tületi tag utalt a 83 év óta működő nagyszla- bosi papírgyár ügyére s tiltakozott e gyár üzemmegszüntetése ellen. Erre Pápezsik An­dor (magyar nemzeti párti) beszámolt a pel- sőci demonstratív jellegű gyűlés lefolyásáról s a Prágába küldött bizottság ismert minisz­terjárásáról és a következő határozati javaslatot terjesztette be. 1. A megyei képviselőtestület intézzen felterjesztést a mai ülésből a kormányhoz az iránt, hogy ez a néptől kapott hatalmánál fog­va akadályozza meg a nagyszlabosi papírgyár vételét, illetve eladását, keresse azon utat- módot, hogy e gyár továbbra is üzemben ma­radjon. 2. Utasítsa a megyei képviselőtestület a zsupánt, hogy átiratot intézzen Szlovenszkó összes zsúpéihoz, hogy ezek Szlovenszkó gyár­iparának tervezett és következetesen végre­hajtott leépítése ellen egyöntetűen állási fog­laljanak s ezen állásfoglalásukat mielőbb jut­tassák el a kormányhoz. E határozati javaslatot valamennyi párt meghízottjának hozzászólása után egyhangú­lag elfogadták. A lemondott Teschler Antal dr. megyei választmányi tagot klubja egyhangúlag újból megválasztotta rendes választmányi tagnak. Sok kisebb jelentőségű tárgy elintézése után, az 1927. évi költségvetést tárgyalták le, mely szerinte 7,220.857 korona rendes, 6,682.830 korona rendkivüü, összesen 14,484.918 korora kiadás mellett 4,940.000 korona bevételi hiányt mutat ki. E hiány fe­dezésére a megyei választmány által ajánlott 130 százalékos pótadó az ellenzék határozott fellépése folytán a pénzügyi bizottság ajánlatára 110 száza­lékos pótadóban nyert megállapítást. A fejezetenkénti tárgyalás során e költségve­tést változatlanul elfogadták. Az iglői megyei árvaháznál a költségvetés 125 ezer korona beruházást vesz fel. Ez ösz- Szeg az árvaháznak félmilliót meghaladó, de az állam által a fordulat után lefoglalt saját alapjából (mely állítólag egy és fél százalékot kamatoz) lenne fedezendő, miértis Teschler dr. ezen alap visszakövetelését sürgeti. Ugyan­csak Teschler dr. kevesli a tüdővész leküz­désére felvett 8 ezer koronát s ezen, az embe­riséget különösen ebben a megyében pusztító vész elhárítása érdekében működő 13 tüdő­gondozó intézett mindegyikének legalább 2— 2 ezer korona megszavazását kéri a 158 ezer koronás jótékonysági alapból. Irditványát elvetették. örömmel állapította majd meg Teschler dr., hogy közművelődési célra az 1926. évi 83 ezer korom helyett a jövő évi költségvetésbe 230 ezer koronát veitek fel, mert tudja, hogy csakis a kultúra fejlődése, terjedése hozza meg a józan belátást, a meg­értést, a megbékülésí, a közös munkát és a konszolidációt Sajnálattal állapította meg, azonban, hogy a közösen fizetett százezrekből sem, a került napirendre, amely szerint az állam a megyének 760 km. hosszúságú úthálózatát 48 millió korona értékben átadta a megyének. Ez az állami „ajándék“ a megyének éven­ként 7 millió 255 ezer korona kiadást jelent, mert ennyit emészt föl az utak karbantartása. Ez az összeg a rendes költségvetési kiadások 75 százalékának felel meg. E hatalmas kiadással szemben maga a zsupári jelentés is kénytelen megállapítani, hogy az utak gyatrák" és sok helyen „járhatatlanok". Teschler Antal dr. fel­szólalásában kifogásolta azt, hogy miért kel­lett a költségvetésbe a csekély útszakaszok terveinek elkészítésére 35 ezer koronát föl­venni, amikor a tervek elkészítésének az ál- lamépitészeti hivatal hatáskörébe kellene tar­toznia. Kozsár dr. felszólalásában viszont a közlekedésügy megyei kezelésének szigorúbb ellenőrzését követelte. aStXHműsitSt Isméi előtérben a ruszin egységes front problémája A KurlSf’öfo’Pdrt ffaíisldssíésa a cseS? senSraS’s^nas gyarmatos.to rsBűssere eáton Ungvár, december 17. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Már évek óta kísért az a gondolat, hogy Ruszin- szkót politikai tekintetben tényezővé emel­jék azáltal, hogy a ruszinszkói nemzetgyűlési képviselők Ruszinszkói érdeklő kérdésekben félretéve minden párlszemponíot és egysé­gesen lépjenek fel. Ez a gondolat eddig nem ölthetett testet, mivel a ruszinszkói nemzetgyüiési képvise­lők oly sokléle pártállásnak és oly sok ellen­kező pártérdeket képviselnek, hogy igen ke­vés az a ruszinszkói probléma, amelyet egy­séges fellépéssel támogathatnának. Évek teltek el. Ez a szándék csak szán­dék maradt, mert például a legalapvetőbb kérdésben, a ruszinszkói autonómia kérdésében sem tudnának egységes álláspontra helyezkedni, lévén a 'szociáldemokrata párt a centralista kormánypolitika rendíthetetlen hive, amelyet fel nem adott eddig és ezután sem igen fog feladni. A második kísérlet oda irányult, hogy alakítsanak a ruszinszkói képviselők közös klubot és ilyenformán igyekezzenek némi hatást gyakorolni a kormányra, amely Ru- szinsakóval. mint külön autonóm jogokkal felruházott területtel egyre kevesebbet törő­dik. A közös klub eszméjét főként a kormány- párti képviselők propagálják, mig az egységes ruszin front kiépítését az autonóm íöldmivesszövetség szorgal­mazza. Ennek a ruszin frontnak a kiépítése a ruszin pártok egyesülésének eszméjét szol­gálja és első lépés volna ahhoz, hogy Ruszin- szik ó képviselői a közös klubot megalakíthas­sák. Ennek azonban igen nagy akadálya, fcy^^OJJBBL«Caa8EaE5g hogy azok az országos pártok, amelyek ru­szin választók szavazatai uiján kaptak képvi­selőket RuszinszkófcóI, nem sokat törődnek a ruszin nép külön érdekeivel, mert orszá­gos politikájukba a ruszin nép speciális kí­vánságai bele nem illeszthetők. Az autonóm íöldmives szövetség egyéb­ként kétségbeesett cikkben harangozza be az egységes ruszin front szükségességét. A töb­bek közölt ez~k'~* írja: — Testvéreink a Verchovinán kíméletle­nül pusztulnak az éhségtől és már második hónapja néznek merészen, de reménytelenül fagyos mosollyal, a halad mosolyával... — Nézd. ruszin nép. mit hozott neked a „demokrácia, szabdaság", nézz és gondol­kozz!... Amíg „magyar rab" voltál, volt mit enned és mibe öltözködnöd, most, hogv sza­bad lettél, „szocialista" vagv „demokrata", most szabad éhenhainod, mert nem azért eyült ide mindenféle népség, hogv ők haljanak éhen, hanem azért, hogy ők jól éljenek és te, szegény ruszin, csak add át a hatalmat ezeknek és ők tudni fogják, mit csináljanak veled. — Nektek minden hatalom a kezetekben van. Miért épittek tehát minden városban börtönt, miért nem építettetek még egyetlen iskolát sem, sőt a magyarok által épített is­kolákat is cseh iskolákká alakították át.... Térjetek meg cseh talpnvalók. mert a ruszin népnek már nincs mit vesztenie, csak „szabad és demokratikus" nyomorát és — titeket, népünk elnyomóit és megmérgezőit... A kétségbeesett hangú felhívás végén ott van az egységes ruszin front kiépítésének, az erők egyesítésének gondolata, amely ma mind tágabb teret hódit a nép lelkében és lehet, hogy az egységre törekvők a legköze­lebbi választásokon már a ruszin népet egy táborba tudják terelni. ufriuaaa fogadni, sokan a lakósokhoz fordultak, hogy fizetség elleniében fogadják be elmebajos hoz­zátartozójukat lakásukba, így fejlődött ki Gheelben az a szokás, hogy az örültek számára penziókat nyitottak. A városka 18.000 lakosából egyetlen egy sincs, aki nem szívesen tartana ilyen penziót házában. Azonban ez a jog csak 1800 családot illet meg, mert különböző követelmények vannak, melyeknek teljesítése esetén pen- ziónyitásra jogot adnak. Annak a családnak, amely ezért a jogért folyamodik, bizonyos mértékben jómódúnak kell Lennie, hogy módjában legyen a szeren­csétlen elmebetegnek kényelmes lakást és jó ellátást nyújtani. Egyetlen családnak som szabad két elmebetegnél többet penzióra fel­venni, ezek pedig fel vannak jogosítva arra, hogy helyüket változtassák, hogyha a régi szállásukon nem érzik jól magúkat. A penzió tulajdonosának teljes felelőssé­get kell vállalnia védencének jó karban tartásáért. Az az ezer elmebeteg, akikből Gkeel kolóniája összetevődik, meglehetősen kényel­mesen él. Sckan gazdáiknak segédkeznek a mezőgazdasági, munkálatokban, sokan az iro­dákban foglalkoznak, egyesek a turistákat kalauzolják a városka utcáin és terein. Min­den őrült, aki dolgozik, bért kap. Ha azonban egyes elmebajosoknál olyan szimatolnák következnek be, amelyekből az elmebajos állapotának rosszabbodására lehet következtetni, akkor az illetőt a közelfekvö elmegyógyintézetbe szállítják át. Érdekes, hogv maguk az elmebajosok veszik észre és figyelmeztetik a hatósá­got a közeledő veszedelemre, amely vala­mely társukat fenyegeti. Természetesen a város normális Irfkés- ságára sincs hatás nélkül az elmebajosokkal váló á1 lan dó együttélés. Mindenütt ahban a hírben állanak Gheel városka lakosai, hogy a lelki betegségek­nek legkitűnőbb ismerői. Ez pedig nem is csoda, mert nemzedékről neaedékre öröklődött tapasztalataik vannak, amelyek a leki jelenségek felismerésére irányuló ösztönüket kifejlesztették és meg­ér ősi tették. Ünnepélyes japán vacsorákat rendez a „FOD B‘E borozó és kávébáz I Zene PRAHA in., Újezd '. 2. Tánc j Látogassátok 1 Szakad bemeneti 1 Az őrültek városa szent Dympha legendája — 1209 őrült járkál szabadon a kis Gheel belga városkában Megnyílik Prága legszebb szórakozó helyé Restaurant Riffanlt British Dancmg Paris legkitűnőbb konyhája Original American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tebes programmal. DIRECTION TEDDY. Páris, december 17. Van Antwerpen provinciájában egy kis belga városka, Gheelnek hívják. Belgiumnak nagyon scík történelmi nevezetességű városa van. Egyikben egy gyönyörű katedráiig, má­sikban egy világihrü könyvtár érdemel fi­gyelmet, a kis Gheel is azonban méltán szá­mot tart arra, hogy a hírességek között em­legessék. Lakosat főleg kendőket és viasz- gyertyákat gyártanék, de nem ezzel érde­melte ki hírességét. Egészen különleges tu­lajdonsága van Gheelnek. Falai között ugyanis mintegy 1200 őrült járkál szabadon. Mert Gheelben az őrül­teket nem viszik elmegyógyintézetbe, hanem teljes szabadságban élnek, épen- ugy sétálgatnak, látogatják a kávéháza­kat, mint a többi normális, békés polgár. Azt beszélik Gheelben, hogy ez a szokás 12 évszázados hagyományon alapul. Az őrül­tek azt jogukat, hogy teljes szabadságban mozogjanak, a hagyomány szerint szent Dymphának köszönhetik. Ez a szent a város­ka védője is, a székesegyházat is az ő tiszte­letére szentelték. A szentek élete szerint Dympha egy jámbor ir cselédleány volt, akit Írország királya házassági ajánlatokkal üldözött. Mivel a szép Dympha rajongó hívője volt a krisztusi tanoknak, a király pedig még pogány volt, a leány gyóntetóatyjának kísére­tében Antwerpenbe menekült, onnan azután tovább Gheelbé, ahol azután a király, aki harcosaival nyomban üldözésére sietett, utói is érte. (Belgium semlegességét — úgy lát­szik — a legendás időkben sem nagyon respektálták.) Amikor az áilhalalos Dympha most is rendületlenül ellenállóit a király he­ves követeléseinek, az hirtelen haragra gyulladva, kardjával leütötte a leány fejét, mig (kísérete a jámbor gyóntatóafyát kasza­bolta össze. A tett végrehajtása után azonban úgy látszik, a megölt ártatlan leány szelleme nem hagyta nyugodni a királyt, aki meg­tört, bünbánatot tartott és a kereszténységre tért áh Leghőbb kívánsága az volt, hogy a kivégzett leány holttestét Írországba ha­zaszállítsák, de a test oly súlyos volt, hogy leghatalmasabb harcosai nem bírták felemel­ni. Ebből felismerte a király, hogy Istennek az a kívánsága, hogy a mártír testét azon a helyen földeljék el, ahol marliriurna történt. A király követte a parancsot és a leány ham­vai felé székesegyházat emeltetett, amely nemsokára csodálatos gyógyulásoknak lett a színhelye. Ezekből a lakosság felismerte Dympha jelentőségét, akinek érdeme abban állott, hogy a királyból kiűzte Belzebubot és miután abban az időben a népbit az elmeba­josokat Belzebubtól megszállottaknak tar­totta, kézenfekvő volit az a hit, hogy szent Dympha az elmebajosokat meg tudja gyógyí­tani. Ettől az időtől fogva az őrültekből való­ságos zarándoklatokat vezettek a szent helyre és mivel ezek egy nap alatt nem gyógyultak meg, a székesegyház közelében szállást 'épí­tettek, amilyben az elmebajosok az égi kegyre várrkoztrik. Az elmebajosok mindennap a templomba vonultak, hogy a szent sírján imádkozzanak. Mivel azonban az elmebajo­soknak özön lése o lyan hatalmas arányú vol t, hogy a szállás neim tudta valanieinnylöket be­PIGALL’S BAR Prága 6., Ctmcrcy trh 13. A legkedélyesebb táncbar — Újonnan átalakítva — Magyar borok A szántóföldek és kertek csak azon esetben adnak kielégítő termést, ha a termelő összes vetőmag szükségleteit az EGIDY KRINER & Sehne "&S&S* mUu Prága II., HavHSkovo . ám. 7. míS szerzi be. árjegyzék ingyen. SaUJATOR természetes gyógy- és asztali víz. Vastól mentes. Vértiszt itó. Savó’dó. Emésztést előcegite. A bor rzinét nem vált zíatja meg. SALVATOR-FORRÁS kezelösige KÓFICÉ. I M. U. Be*, Pour Bifíorvos Praha 51., Jungmannová 4. telefon: 30902. — Rendel d. u. 4- 6-ig. — Tclc'on: 30902. magyar, sem a német kultúrának nem jut egy garas sem, mely körülményt a zsupán figyelmébe ajánlja, akit különösen arra is kér, hogy a törvény rendelkezése szerint létesítendő népkönyvtá­roknak minden községben való felállítását szi­gorúan rendelje el. Végül a zsupánnak a novemberi választ­mányi ülésen előterjesztett azon bejelentése ILBiiMliBill ! _ , O Naponta este fél 9-tol nagy atrakciós előadás. C! Minden kedden, csütörtökön és szombaton ® j délután 5 órakor társasági tea. > é ‘ c » c 4 ■C

Next

/
Oldalképek
Tartalom