Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-16 / 285. (1323.) szám

^lOT^-MACitAR-HmiiAE 1926 december 16, csütörtök. „Májusfába cseresznyét oltottam../* Látogatás a megrakitott Ricsey György beregszászi zongoraművész kórtermében Pozsony, december 15. A pozsoryi állami kórház szemészeti osztályán fekszik immár tizedik napja Rjcsey György beregszászi zongoraművész, aki ellen Klein Szerén beregszászi urileány két héttel ezelőtt vitriolos merényletet követett el. A borzalmas folyadék végigömlött a fiatal mű­vész homlokán, becsorgott a szemeibe, az egyik szemét teljesen kiégette, a másikat is annyira tönkretette, hogy valószínűleg soha többé nem fogja láthatni a hangjegyeket. A tragikus befejezésü dráma motívumai­ról annyi kalandos híresztelés kering, a hát­térben anryi rejtélyes s ismeretlen részlet hú­zódik meg, hogy elhatároztam, felkeresem a szerelmi tragédia részvétre érdemes áldozatát és tőle magától tudom meg a döbbenetes sze­relmi tragédia hátterét. A szemészeti osztály földszintjének 23-as számú kűlöp szobájában fekszik Ricsey György. Kopogtatásunkra hangos ,:szabad“- ’dal felel,egy erős férfihang. Benyitunk.. A művész kényelmes bőr karosszékben ül. Fejét és az arcát csaknem teljesen beburkolja a vastag kötés, csak a szája Szabad, úgyhogy nagynchezen tud táplál­kozni. Körülötte szelidarcu apáca szorgoskodik és nagy gondossággal teljesiti ápolói kötelessé­gét. Bemutatkozom a művésznek. — Foglaljon helyet itt mellettem és gyújtson rá. Az éjjeli szekrényemen talál cigarettát. Kedves udvariassággal kinál és maga is rágyújt. Segíteni kell reki, mert olyan tehetet­len, mint a pólyásbaba. — Lát-e valamit? — ez az első részvét- teljes kérdésem. — A fény már a szemembe hatol, sőt az ujjaim árnyékát is kezdem kivenni. Persze csak akkor, ha kötés nincs rajtam, mert igy a kötéssel örökös sötétség ül a szemeimre. — Eleinte a beregszászi kórházban re­ménykedtem. Azt hittem, hogy Pozsonyban operatív beavatkozással tudnak valamit csi­nálni a megsérült szemmel. Sajnos, csalódtam. Balszemem teljesen kifolyt s a jobbat sem leheteti operatív beavatkozással meg­menteni, a műiéire nincs is szükség. Cgak konzervatív kezelést végeznek. Várni kell, várni és reménykedni. Itt töltöm a ja­nuár hónapot, közben azonban a sógorom kon­zultációra átvisz Bécsbe is. Lassan a merényletre terelődik a beszéd. rA szerencsétlenségre, ahogy Ricsey mondja. — Úgy tudom, nem fogták el. De ha el is fogják, mit használ az már nekem? Elitélik vagy négy-öt hónapra, én pedig egész életem­re koldus nyomorék . . . — Menyasszonya volt önnek Klein Sze­rén? — kérdem. — Dehogy, kérem. Én soha házasságot nem ígértem neki. Beteges, hetven esztendős édesanyám van, őt tartottam el keresetemből. Hallom, hogy Beregszászon hangversenyt ren- , deztek a javamra és gyűjtést indítottak. Na­gyon, nagyon há.ás vagyok ezért. Felgyújtották a villanyt Ricsey észre­veszi az erős fényt — Ugy-e, most meggyujtották a vil- , lányt? — kérdi. ( — Igen. Két orvos lép be, most van a vizit ideje. Kadliczky doktor, a szemészosztály kiváló fő­orvosa és Gállá dr, orvostanár vizsgálják a beteget — Rehák dr. igazgatő-főorvos meghagy­ta, hogy önt különös gonddal kezeljük, — mondják a doktorok. j — Köszönöm. 1 — Úgy látszik, önt nagyon szereti min- ( denki — jegyzi meg Gállá dr. ( — Igen, igen, — sóhajt Ricsey. —- Min- , denki, ( csak egy ellenségem volt, egyetlen egy, , de ez azután tönkretett. Ez volt a fátumom! . . . Beregszászi újságíró- barátaim a kórházban sírtak fájdalmukban... j Gyurikám, hát éppen veled, a csupa szivem- berrel kellett ennek megtörténnie . . . Rét- ‘ tenetes . . . Lekerül a kötés a művész fejéről. Döb- ■ benetes látvány. Az ablakmélyedásbe vonn- ' lók vissza és onnan figyelem a kezelést Az arc még egészen véres. Rettenetes ereje volt a gyilkos folyadéknak. Mikor a kezelés befejeződik, tovább be- ( szélgetünk. — Tulajdonképpen nem is tudom, mivel történt a merénylet, vitriollal, vagy sósavval? Azt hiszem sósavval, mert a vitriolnak még borzalmasabb hatása lett volna. _ í ászló Andor bark’gazgatóéktól jöttem < le. A lépcsőházban sötét volt. Mikor az utol- i só lépcsőfokra ériem, az arcomon végigsza- 1 ladt a rámöntött égető folyadék. Nem vé- konynyilásu üvegből öntött le, hanem csészé­ből, vagy pohárból. Az emeletre visszamen­tem. Merénylőm eltűrt, csak a hangjáról is­mertem meg, amikor ennyit mondott: ,Ne- sze!“ — A vízvezetéknél mostam meg a sebet Ha lavór, vagy egy hordó vjz van a közelben és bedughatom a fejem, a hatás nem lett vol­na ilyen borzalmas. — Azután az utcán véletlenül Neuvelt József dr. orvosbarátommal találkoztam. Ko­csiba ültetett és elvitt a kórházba. A legfáj­dalmasabb volt, amikor szódabikarbónával kö­zömbösítették a sérülést, amikor a lúg egyeáült a sósavval — Mit beszéljek róla? Én nem vétettem ellene semmit. Romantikus, hisztérikus idő­sebb leány, Nyíregyházáról való, Beregszá­szon a nagybátyjánál él vagy négy éve. Az el­múlt nyáron beszéltem vele utoljára. Egyszer a nyílt utcán már revolvert fo­gott rám. Nem volt megtöltve, ezért nem is vettem soha komolyan fenyege­tőzését. Fel sem jelentettem a dolgot, sőt én tussoltam eL Most a hangszeréről beszéh majd a kert­je virágjairól, a rózsákról, amelyeknek pom­pázó színében nem gyönyörködhetik többé. — Májusfába cseresznyét oltottam — mondja diákos rajongással. — A gazdakör­ben kinevettek, pedig sikerült. Kertészked­tem, gyönyörködtem a virágokban. Meglá­tom-e még valaha az én májusfámat? . . . B. J. Bethlen a választási győzelem jelentőségéről A magyar mlnlszteraEsi&k beszéde a szécsényS kerület küldöttsége előtt Bndapost, december 15- (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnöknél ma megjeleni a sziécsénvi választókerület küldöttsége és ün­nepélyesen átnyújtotta a miniszterelnöknek a széosénvi kerület egyhangú mandátumát. Bethlen a küldöttség vezetőjének üdvözlő szavaira a következőkben válaszolt: — Meghatottan mondok köszönetét azo­kért a szives szavakért, amelyekkel nekem a mandátumot átadták. Köszönöm azt, hogy tiszta mandátumot adtak nekem, egyhangú mandátumot s ezzel megőrizték a kerület bé­kéjét. Ez az ítélet, mert hisz részilélet ez ab­ban a nagv ítéletben, amelyet a nemzet ho­zott. megerősíti azt. hogy a nemzet helyesli azt a politikai iránvt, amelyet én követek. Azt hiszem, a tények magukért beszélnek. Egy országban, ahol a mandátumok 30 százaléka egyhangú és ahol a jelöltek­nek túlnyomó része oly nagy többséggel győzött, mint az a jelenlegi választások­nál történt, nem lehet azt mondani, hogy ezek az erőszakos beavatkozás következ­ményei voltak. — Azt hiszem, hogy az az ítélet, amelyet a nemzet hozott, nemcsak elégtétel a kor­mány számára, de egyúttal elítélése annak á munkának is. amelyet öt éven keresztül az ellenzék kifejtett azzal, hogy mást nem tu­dott produkálni, mint civódást a saját sorai­ban, személyes támadásokat a nevesebb fér­fiak ellen, háttérbe szorítását az ország ér­dekeinek a párt érdekeivel szemben, mint például a frankügv felvetésénél és végered­ményben nem tudott mást produkálni, mint zűrzavart. De nemcsak elégtétel ez az Ítélet a mi számunkra, hanem egyúttal nagv fele­lősséget és uiabb kötelességeket jelent. Ta­lán az országgyűlésen könnyebb lesz ezentúl produktív munkát végezni. Az a kötelesség hárul ránk, hogv bizonyságot tegyünk arról, hogy valóban érdemesek voltunk arra a ki­tüntetésre és bizalomra, amelyben bennün­ket a nemzet részesített. A katonai raktárban elrejtett pozsonyi Petőfi szobor bronzreliefje elveszett Pozsony város kiküldött bizottságának szemléje a szobor rejtekhelyén — A szobor főalakjai sértetlenül megvannak — Fozsony, december 15. (Pozsonyi tudósítónk teíefpnjelentése.) Hetekkel ezelőtt riasztó hírek terjedtek el Pozsonyban arról, hogy a katonai parancsnok­ság pincéjében elhelyezett pozsonyi Petőfi szobor eltűnt, illetve azt megcsonkították. Az üggyel foglalkozott a város tanácsa és képvi­selőtestülete is s elhatározta, hogy kiküldött bizottsággal vizsgáltatja meg a- hírek valódi­ságát. Az ügy azonban nem ment olyan köny- nyen. Előbb a teljhatalmú minisztérium és a katonai prancsnokság engedélyére volt szük­ség, hogy a volt Frigyes főhercegi palota egyik pincéjében elhelyezett, pusztulásra ítélt gyönyörű műalkotást megszemlélhessék. Az engedély végre megjött s ma reggel 9 órakor indult el útjára a po­zsonyi primáspalolából a szobrot felfede­ző bizottság. Az expedíció tagjai voltak: Kraus Ferenc he­lyettespolgármester, Faust Ovidius dr. városi levéltáros, Vámossy István dr. városi tanács­tag, Aixinger László dr. képviselőtestületi tag és Hoffmann Jesek dr., a műemlékeket védő hivatal vezetője. Újságírókat nem engedtek az expedícióhoz csatlakozni, mert erre a minisz­térium engedélyt nem adott. A városi batár csak a városi bizottság tagjait vitte magával a primáspalotából a volt Frigyes főhercegi pa­lota felé, ahol a katonai parancsnokság most székel Lapunk munkatársa azonban minden akadályon keresztül tört s valahogy mégis be­jutott a felfedező bizottsággal a katoraj pa­rancsnokság épületébe s jelen volt a Petőfi szobor után kutató expedíció eredményes munkájánál. A katonai parancsnokság épületében Mechtlik ezredes fogadta három tiszt kísére­tében az expedíció tagjait. Kijelentette, hogy egész az utolsó napokig tudomása sem volt, arról, hogy a Petőfi, szobor a katonai parancsnokság épületében van elhelyezve. Csak a lapokból értesült erről. Ezután udva­riasan elkalauzolta a bizottság tagjait a palo­ta főépületén keresztül egy öreg földszirtes, téglából épitett rozoga bátogtetejü házikóba, amely azelőtt kocsimosó szin volt s amióta a katonai parancsnokság székel az épületben, a házikó egy részében katonai nyomda van. A kisebbik részében, körülbelül négy négyzetméter területen van egy hatalmas deszkaláda, amelyben a Petőfi szobor részletei vannak el­rejtve. Az ezredes néhány munkásnak utasítást adott, hogy a csaknem másfél méter magas, erős deszkával fedett padlózatot felfeszitsék, hogy a szobor igy láthatóvá váljon. A munkások feszitővasakat s erős fogókat vettek elő s négy hatalmas deszkát lefeszítet­tek a padlózatból, amely alatt láthatóvá váltak Ttadnay Béla szobrász­művész gyönyörű szobormüvének, a Pető­fi szobornak darabjai. A bizottság szorgos vizsgálatnak vetette alá a szoborrészleteket. Petőfi hatalmas alakja háttal fekszik, de sértetlen. Ugyancsak mel­lette hever a szobor másik alakja, a géniusz is, tehát nem tűnt el, amint a hírek terjesz­tették. Hoffmann Jesek dr., a műemlékeket védő hivatal vezetője, maga is fellépett a deszkapadlóra s rövid szemlét tartott a szobor részletei fölött. Vastag porréteg borítja a gyönyörű márványdarabokat, hiszen 1921 no­vembere óta, tehát teljes félévtizede fekszik ottar a mesteri műalkotás bedeszkázva. Csak a szoborcsoport háfulsó oldalán el­helyezett bronzrelief hiányzik. amely Petőfit ábrázolta egyik versének sza­valása közben. Ezt nem találták a bizottság tagjai seholsem. Félóra hosszat tartózkodott a bizottság a szobor közelében, pontos jegyzőkönyvet vet­tek fel, majd eltávoztak s a pénteki tanács­ülésnek fognak jelentést tenni a vizsgálat eredményéről. Általános a vélemény, hogy sürgősen. kell intézkedni a szobornak jobb helyre való elszállítása iránt, mert az mostani szán kivetése helyén a csendes, de biztos enyészetnek van kitéve. A magyar katolikusok újabb sérelmei Irta: Kisalföldi Szlovenszkó december. A nagyszombati apostoli adminisztrátor leg­újabb, VIII. tt. hivatalos körleveléből megdöb­benéssel vettük tudomásul, hogy azok a törekvé­sek, melyek bizonyos idő óta Nagyszombatban tért kezdtek hódítani s melyeknek az a célja, hogy a magyar katolikusokat tervszerűen lösz- szák meg vezetőitől, ismét újabb sikert arattak egy áldozat kivégzésével A nagyszombati körlevelek legújabb száma’ hozza, hogy Halász Vendel dr.-t, aki ideiglenesen volt megbízva az általános helynöki teendők vég­zésével, 6aját kérelmére felmentették ezen hiva­talától s helyébe Necsesálek Károly nagyszombati kanonok lett kinevezve általános helynökké. Megszomorodott szívvel vesszük tudomásul e legújabb veszteségünket, mely annál inkább fájó, mert Halász dr. eltávolításával egyik legerő­sebb támaszunkat vesztettük el éppen abban az időben, amikor rá legégetőbb szükségünk volna. De fájó e veszteség azért is, mert jól tudjuk, hogy Halász dr. legutolsó pillanatig erősen tartot­ta magát hivatalában s csak kemény harcok után adta meg magát s mondott le tisztségéről. Mi kö­vetkezik ezek után? Ha oly akaraterős és törhe­tetlen vezetőegyéniségek, amilyen volt Halász dr„ kénytelenek helyüket feladni; ha a vak soviniz­musnak ilyen fáradhatatlan munkásaik letörésé­vel sikerül diadalt aratnia, mit várhatunk a jö­vőtől? Egymásután fognak most következni az al­sóbb vezetők, mellőzés lesz osztályrészünk, mert nem lesz, ki megvédene a legmagasabb helyeken. A cél tisztán áll előttünk: Megverem a pásztort a szétszéled a nyáj. A nagyszombati apostoli ad- minisztraturában a magyar papoknak, a magyar katolikusoknak nincs joguk vezető helyekre, n ncs joguk megvédeni magyarságukat a vak soviniz­mus túlkapásaival szemben. Nincs jogunk védeni templomainkat a iskoláinkat az eineinzetlenitő törekvésekkel szemben. A magyar papképzés ha­lálra van Ítélve, mert a komáromi szeminárium felett a legilletékesebb helyről is megkongatták már a halálharangot A nagyszombati apostoli adminisztratura te­rületén lakó 800.000 magyar katolikus tervszerű elnemzetlenitésén nemcsak az idegen nyelvű is­kola, az idegen hivatalnokok légiói b az erőszakos kolonizálás, hanem az egyházi kormányzat is dol­gozik; Nagyszombatban ezek a kísérletek és tö­rekvések eddig megtörtek Halász dr. erős ellen­állásán; ő nem engedte meg, hogy az egyház is társul szegődjön a fanatikus sovinizmus nemzet- tipró munkájához s egész nyolc évi irodai mun­kássága alatt éjjel-nappal ébren védte a katoli­kus magyarság érdekeit. Az ellenáramlat végre is győzött s Halásznak el kellett hagynia nekünk megbecsülhetetlen helyét Hogy a nagyszombati apostoli adminisztratu- rának az elnemzetlenitő politikába való bevonása tervszerűen halad előre, annak illusztrálására s bizonyítására szolgál különösen az a küzdelem, mely oantausch püspök helyettesének személye körül fejlődőt ki. Jantausch püspök 1922. májusában Osvald Richárd általános érseki helynöktől vette át az esztergomi egyházmegyének a csehszlovák re- publika területén levő részén az egyházi főhatal­mat; Osvald azonban tovább is megmaradt ál­talános belynöknek, most már azonban nem volt alárendelve az esztergomi érseknek, hanem Jan­tausch püspöknek. A nagyszombati irodában ugy Osvald érseki helynöksége idejében, mint később Janbausch püspök alatt Halász dr. dolgozott s ő inkább egymaga végezte az emberfeletti munkát, semhogy megengedte volna, hogy az elszaki'.olt egyházmegyei területen idegen befolyás érvénye­süljön- A körülmények kényszerítő hatása alatt ideiglenesen kisegítőket alkalmazott az irodában, hogy a mindinkább szaporodó munkát el lehessen végezni. Jantausch püspök egyéb elfoglaltsága miatt az irodát teljesen Halászra bízta, mert Os­vald magas kora miatt már csak a helynöki cí­met viselhette*. Halász az irodát illetőleg az egy­házmegyét pártatlan igazságossággal kormányozta, amiért az egyházmegye papsága, egy-két elége­detlent leszámítva, működésével nagyon meg volt. elégedve annyira, hogy’ még a szlovák papok is teljes odaadással viseltettek irányában. A sovi- u:szla körök azonban ferde szemmel néztek Ha­lászra, benne mindig Csernoch prímás bizalmi emberét látták s azért kezdettől fogva arra töre­kedtek, hogy őt h:vataláből elmozdítsák. Ilven kísérletek már Osvald érseki helynökségének ide» ?HoI van a legjobb műsor? snuoiiff PRAHA I., Rybná 5. Már csütörtökön válogatott, gazdag, uj műsor van. El­sőrendű tánccsillagok, mon­dáin és excentrikus táncduok Szabad bemenet. Telefon 20819. Telefon 20819. 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom