Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-15 / 284. (1322.) szám
A gömöri magyarság kulturünnepe A rsmaszombati Polgári Olvasókör 80 éves jubileuma — Tomboló sikerrel két zsúfolt házat vonzott a János Vitéz előadása — A vasárnapi díszközgyűlésen a gömöri magyarság egységesen vonult fe! — Üdvözlő táviratok az ország minden részéből — Kiküldött tudósítónktól — Rimaszombat, december 13. Szép ünnepe volt szombaton és vasárnap a magyar kultúrának. A Rimaszombati Polgári Olvasókör most ünnepelte fennállásának 80 éves jubileumát. A régi múltú és jónevü társadalmi és kulturális egyesület évtizedek óta jelentős szerepet játszik a gömöri magyar polgári társadalom életében, de szerepe megsokszorozódott akkor, amikor a Rimaszombati Kaszinó megszűnése után a két intézmény kettős munkáját a Rimaszombati Polgári Olvasókör vette át, élén Törköly József dr.-ral, a megboldogult Angyal István dr.-ral és Róbcly Károly mostani elnök égisze alatt a kör mai vezetőségével, akik meglátták azokat a célokat, amelyeket a Rimaszombati Polgári Olvasókörnek a változott idők folyamán bo kell töltenie és meg is valósították abbeli céljukat, hogy a Körből az illeni magyar polgári társadalomnak nívós és meleg olthon-a legyen, amely csupán a társadalmi és kulturális érdekeket szolgálja. Azóta a Rimaszombati Polgári Olvasókör, melynek ma már országos nevű irodalmi-, kulturális-, sport-, dal- és zeneosztályai vannak, a legszebb fejlődéssel, legtevókenyebb és legjobb nívója egyleteink sorába emelkedett Szíovenszkőn. A Kör otthona ennek a nagy feladatnak valóraváltásához szűknek bizonyult, ezért a nyár folyamán Ssécsi Kálmán épitész közreműködésével, több mint százezer korona költséggel kibővítenék a Koháry-ulcai székhazát, állandó kőszinpadot létesítettek és a legmodernebbül renovált, kibővített és pompásan berendezett uj hajlékot most a 80 éves jubileum alkalmával adták ál rendeltetésének. A jubiláris ünnepséget szombaton este a Kör Műkedvelő Társasága által előadott színi-előadás vezette be. Vasárnap délelőtt ünnepi jubiláris díszközgyűlés volt, amelyen a gömöri magyarság egységesen képviseltette magát, a szlovenszkói társadalmi egyesületek pedig az üdvözlőiratok garmadájával siettek a ritka jubileumot, ünneplő társegyesület üdvözlésére. Vasárnap este a János vitézt zisníolt ház előtt, tombold siker jegyében megismételték. A szinpadavatás A szinpadavatő szinl-elöadásra Kacsóh Pontrács halhatatlan dal játékát, & „János vitézt* tanulták be a Kör műkedvelői. Az előadás úgyszólván egész Gömör-vármegyében nagy érdeklődést váltott ki, aminek jeléül már a premier előtti héttel minden jegy elővételben elkelt, a pénteki főpróbára igy jórészben prgmierközönség gyűlt egyba. Az estélyt Győry Dezső komoly, ünnepi prolőgja vezette be, amelyet függöny előtt Márkus Sárika szavalt el óriási sikerrel. A bájos fiatal lány szavalatában kihozta a szép költemény minden szimbolikus gondolatát. A szavalat után a színi-előadás vette kezdetét, mely annyira precíz és nagysikerű volt, hogy magasan felülmúlta az emlékezetes Katóka őrmestereié premierjét í.-, amelynek rimaszombati bemukrtőji azóta is mértéket jelentett a műkedvelők szemében. A nagy siker legelsősorban is Hlozck Jánosné- Beliczky Erzsébetnek, a Műkedvelő Társaság elnöknőjének érdeme. Iílozekné-Beliczky Erzsébet neve nem ismeretlen a szlovenszkói magyar közönrég előtt. Az elsőrangú színésznői kvalitásokkal rendelkező művésznő, mint a Műkedvelő Társaság elnöknője is kiváló, agilis, fáradtságot nem ismerő és rendkívül szerenc6éskezü kulturmun- kásnak bizonyult. A rajongásig szeretett elnöknő ezen kettős kvalitása tette lehetővé, hogy a nagy feladatot jelentő daljátékra mintegy félszáz szereplő olyan összjátékot tudott produkálni, amely messze túlszárnyalta az amatőr nivót. Csak hosszú hónapok fáradhatatlan munkája, határtalan ügyszeretet és kiváló rendezői-tehetség segíthették elő a kolosszábs sikert, csak igy volt lehetséges, hogy az előadás karénekei sokkal tökéletesebbek voltak, mint a vidéki színtársulatoknál megszokott kórusok. A babért, amelyet ezért Hlozekné-Bel'czky Erzsébet joggal kiérdemelt, csak gazdagítja az a körülmény, hogy a címszerepben nagy színpadokra való művészi játékával mindvégig a darab lelke volt. Kiforrott, temperamentumos játékával a címszerep egész karakterét visszaadta. Énekszámai után percekig tartó tapsok zúgtak fel újra és újra. Stílusos ruhái külön szenzációt jelentettek és hatványozták a tomboló sikert. Partnerei közül Iluska szerepében Tóth Böske, üde, tiszta hangjával, Székely Lajos, a rimaszombati műkedvelők operaénekese Bagó szerepében, Marosy Mihály komoly, kiegyensúlyozott strázsamesterével aratott szintén jelentős, értékes sikert. A mostohát Szlatinszky Kató kitűnő Megnyílik Prága legszebb szórakozó helye I Restaurant Riííault British Dancing Paris legkitűnőbb konyhája Original American Jazz Szenzációs program Naponta ötórai tea tettes programmal. DIRECTION TEDDY. | humorral játszotta, Durda János a csősz, Fejes János a király, / Durda Irénke a királyleány, Dropka Géza a tudós szerepében illeszkedtek be pompásan az együttesbe, a huszárok sorában Leeső Aranka, Virágh Ica, Zemlényi Gyula, Durda Elemér, Kandra János és Kasimir Mihály, az udvarhölgyek között Biaczovszky Irén, Králik Anna, Rövid Mauya, Tóth Ica és Vladár Ica, a tündérek színes és festői csoportjában pedig Csordás Ica, Leeső Ida, Molnár Aranka, Rövid Manya, Wall Rózsi, Zárodi Ica, Halász Manci, Horváth Edith, Lévay Piri, Márkus Sárika, Szatő Juliska és Zsipi Böske nyújtottak kifogástalan játékot, a balettben pedig Gazda Pipi táncolt szólót. A tömegjelenetekben és a kórusban Dulovicsné Kovács Sári, Kohut Mara, Matolcsy Magda, Smál Ara, Szarvas Margit, Tóth Margit, Zemlényi Margit, Sipula Béla és Vajda István működtek még közre. A balett betanítását ifj. Dobránszky János tánctanár végezte dicséretreméltóan. A maga nemében páratlan sikerrel lezajlott előadást állandó nyiltszini tapsok szakították meg, az összes szereplőket zajosan ünnepelték, a függöny Iegördülése után pedig a főszereplő Hlozekné-Beliczky Erzsébetet percekig tartó vastaps között számos virágcsokorral és babérkoszorúval lepték meg. A nagy sikerből jelentékeny rész illeti a Kör „hatszázévés zenekarát*, amely Mihalik Dezső dr. elnök vezetésével kitűnő, nívós kísérőzenét szolgáltatott. A zenekar tagjai Matolcsy Klára, Halász István, Kapczy Tamás, Krecs G;mla dr., Matolcsy Pál, egytől egyik elismert, rutinos zenészek, akiknek különben is nagy érdemeik vannak a rimaszombati zenei élet felvirágoztatásában. Halász József karnagy a dirigens szerepében is elsőrangú volt, a zenei rész betanításáért az el- ncknőn kívül őt illeti meg az elismerés, meg kell azonban külön emlékeznünk a dalárda vezetőinek, Perecz Samunak és Szalontay Samunak eléggé nem méltányolható lelkesedéséről és munkájáról, amivel a karénekek sikeréhez hozzájárultak. A rendezés mintaszerű volt és ez az elnöknőn és Márkus Lászlón kívül elsősorban Korányi Zoltán érdeme, az ő kipróbált közreműködésükkel a darab kiállítása fővárosi nivót ért el. Az uj színpad, amelyet a Kör elnöksége Makovils Jenő országos nevű rimaszombati festőművésszel terveztetett és festetett meg, párját ritkítja a szlovenszkói színpadok sorában s maga a technikai kiépítés a nagyvárosi tökéletességet közelíti meg. Különösen a világítási felszerelés teljes modernsége tűnt fel a közönségnek, amivel a harmadik felvonás nagy rendezői feladatait könnyen és brill iánsan oldhatták meg. A világítási berendezés a Kör háznagyának, Tltozelc János villanygyári igazgatónak terve szerint és felügyelete mellett készült. Az ő fáradhatatlan tevékenységének köszönhető, hogy a kétnapos jubileumi ünnepély a legkörültekintőbb rendezésben, kifogástalanul pergelt le a legkisebb részleteiben is és a nagyszámban összesereglett közönség tényleg otthonosan érezhette magát a gömöri magyarság kultur- centrumát jelentő köri helyiségekben. Az ünnepségek rendezése körül Jetiinek Miklós is fáradhatatlanul tevékenykedett és a ruhatáros és súgó kettős szerepében is jelentős munkát végzett. A vasárnapi szini-előadás után előkelő és nagyszámú közönség maradt együtt fehér aszalnál és Oláh Kálmán muzsikájára kivilágos virradatig járt a tánc. A díszközgyűlés A jubiláló Polgári Kör díszközgyűlése vasárnap délelőtt zsúfolt ház előtt folyt le a Kör újonnan felépített nagy termében. Az ünnepséget a Polgári Kör dalárdájának karéneke nyitotta meg, amelyet Halász József karnagy vezényelt. Ezután Rábely Károly elnök emelkedett szólásra és a nap jelentőségét kiemelve, melegen üdvözölte az ünneplő közönséget. Márkus László, a Kör arany- tollú főjegyzője ismertette ezután a jubiláló egyesület 80 éves történetét és kitűnő összefoglalásban adta a dicsőségben és küzdelemben gazdag nyolc évtizedes munkásságnak minden fázisát. A monográfia precizitásu felolvasást rugó tapsok jutalmazták. Ezután a rimaszombati, gömörme- gyei és szlovenszkói egyesületek üdvözlései következtek. Rimaszombat város szerencsekivána- tait Vladár József polgármester tolmácsolta. Váry János elnök, a Katolikus Kor testvéri üdvözletét tolmácsolta. A Kereskedelmi Testület elnökének, Dickmann Dezsőnek magvas üdvözlő beszéde viharos tapsot váltott ki. A díszközgyűlésen képviseltették magukat, Illetőleg üdvözlőlávíratol küldöttek: a pozsonyi Toldy Kör, a kassai Kazinczy Társaság, a Magyar Nemzeti Párt elnöki hivatala, a pozsonyi Dalegylet, a Rozsnyói Polgári Társalgási Egylet, a Kassai KafoPkus Olvasókör, a Rozsnyói Közművelődési Egyesület, az Eperjesi Társadalmi Egylet, a Losonci Magyar Asztaltársaság, a Lévai Katolikus Kör, a Lévai Kaszinó. Egyed Aladár, a Magyar Nemzeti Párt klilíurreferense, a Losonci Polgári Kör, a Rimaszóosi Iparoskör, a. Füleiül Torna Club, Sxiklay Ferenc dr. kulfurrefereris én sokan mások. Még a délután folyamán is érkeztek/ üdvözlő! ávira tok. Az emelkedett hangulatú díszközgyűlés délben egy órakor ért véget, (bgy-) aocéuiűer xó, szerda 1 KftMCSONYl AJÁÜDÉK __ óriási választék, jutányos árban üveg’ mmmT bronz ŐT diszmü Hl Tel. 33. KoSSce Fáí-ncca 19. Tel. 33. ! !||| Havi részletfizetés! | I Mesedélutánok az Ipoly mentén Losonc, Advent Olyan volt, mint egy álom. Az ádventi alíkonyatok sötétjéből gyermekszemek drága várakozása csillogott felém Ártatlan, üde gyerme-kkaoagás csendült, ügy éreztem, szárnyat bont a lelkemben a sok gyermekmese és repül, siet fogékony kis emberpalánták leikébe, hogy tanyát üssön, ott maradjon. Hogy „szájról-szájra zengő énekké* legyen, ajándék, mit a várva-várt Jézuskának viszA kicsi lelkek eljöttek velem Betlehembe. látták a ragyogó csillagot, mely kigyult a kis istálló tetején, hallották az angyali szózatot, mely békességet hirdetett az emberiségnek. Láttáik a kis Jézust lelki szemeikkel, vele örültek a göndörszőrü barikának, a juhászbojtár nótájának, mit ajándékul vittek az isteni gyermeknek a betlehemi pásztorok. Pajzán kis gyermekverset szaval egy urileánv. áldozatos szivü kis kulturpáonir, pattog a „Bandi karikása*, üde kacagás tölti be a termet, a kis sáséra had alig bír megválni tőle, nem bírja fékezni szilaj jókedvét. Szomorú mesét mondok, magyarok széthúzó marakodásáról, mely törökök győzedel- mét. magyarok veszedelmét okozta. Sirósra pittyedt egy-egy édes kicsi száj, az értelme- sebbje ragyogó szemmel hallgatja, van is dolga a két velem jött pipiskének, hogy helyre- vidámitsák a nekiszontvolodott kicsiket a mennyországba lovagolt huszár históriájával, aki ott sem bízza lovát még a kis angyalokra sem. maga csutakolja meg, mielőtt raportra megy az Úristen elébe. Dalolnak. Cserkészfiuk munkáját látjuk, fújják a kis torkok tüzesen a cserkészindulót, mind cserkész szeretne lenni. Csak a lányok mosolyognak szégyenlősen, mikor kérdezem, lennének-e cserkészlányok? Hiszen, ha be mernék vallani, bizony szeretnének ók, ha az élükre állna és vezetné őket valaki. Jön egv mese a furfangos kecskéről. A gyereksereg vele él, együtt mondjuk a visz- szatéro kis versikéket, mire vége van, tombol és kacag és sajnáljuk ők is, meg én is, hogv vége van. becsukódnak meseország kapui és megyünk szürke hétköznapok elébe. Álmodni fogunk csak róla ébrenálmodá- sok idején, hogy Füleken, ahol volt vetítőgépünk. müven boldogság volt János vitéz hőstetteiben gyönyörködni, milyen osatakiáltás- sal biztatták a vitézt, mikor az oroszlánokkal viaskodott és hogy ujjongott minden kisember a gonosz boszorkány vesz/tén. És minden álomnál szebb emlék lesz Bolyk drága magyar népe, aki fentartás nélkül hozta élénkbe a szeretetét- Ott voltak mind, a gyermekek és szüleik, szép menyecskék, fiatal gazdák. Úgy éreztem, az egész szoba egv édesanyának ölelő karja lett, hogy egy szorítással ölelje magához válogatás nélkül mindegyik gyermekét. Az egész szoba egv forró dobogásai magvar szív lett. Ha volt valaha Istennek tetsző ádventi ima, a bolyki magvar szivek együttdobogása bizonyára az volt Gyulavnak van egv bájos meséje, melyben egv kis bohóc valami nagyon szépet akart adni a Madonnának és legmüvészibb bukfenceit dobálta oltára előtt. Tetszett a különös ajándék a Szent Szűznek, mosolygott és áldásra emelte karjait. Erre a mesére kellett gondolnom, miikor a bolvki gyerekekkel játszottam az ispilángi rózsát. Mikor lelkendezve dalolták az ősrégi játék nótáját, szent buzgalommal sürögtek- forogtak, mintha csak a kis Jézusnak akartak volna mulattató játékot játszani. És talán álom a Kovács-porta szép menyecskéje is, amint kinyitja fehérnemüs szekrénye ajtaját kérésemre és szedi ki a gvö- nvörü szőtteseket nagvanvja, anvja és saját kezemunkáiát, egvik szebb, mint a másik. Gyönyörű ősi minták, alig lehet elszakadni tőlük. Hazajövet a rettentő sártengerben csak lépést haladhatott a ló- Sötét volt, de mi mégis világosságot hoztunk magunkkal, egy magvar falunak meleg szivét. Galsán már kevesebb szeretet várt, azaz hogv nem is várt talán, röptébe kaptuk el az iskolásigverekieket. Értelmes, fegyelmezett kis csapat. Nagyon jól. énekelnek s különösen szép karácsonyi énekeket. A mesék minden szavát nyelték s az utána következő beszédéi'Isiiéin gyakorlat értelmes feleleteivel, még az előttünk levő félkilométeres sár* tengert is feledtette velünk, melyet gyalog kellett volna megtennünk. Ettől mégis megmentett minket Molnár Antal uramnak kocsija. melyet ga gallérosán ajánlott fel nekünk. Utolsó megállónk Rap volt. Létániáról1 jött a falu népe éppen, hogy odaértünk. Az asszonyokon prémmel rakott drága bársony- ruhák, volt közöttük egv szürke prémmel szegeit, magvaros szabású kék kabát, az szép is volt, de minden bárscnvnál szebb volt egy menyecske hófehér alsóia, melyen félméter- nvi magasan volt az ősi mintájú magyar hímzés. Bizony ezért a hímzett csodáért nem adtam volna az egész falu bársonyát prémestől, A gyermekek értelmesek és szépek- Hiszen talán nincs is csúnya gyermek a világon. Itt is jártak cserkészek, — szólott az induló. — itt is szerették a mesét, a verset. Á nagyobbak kedvéért egy Győni-verset szavalt egyik kis segítőtársam, majd Zichy Géza örökszép versét: „Temetés külföldön*. Olyan fájó és mégis jóleső csend borult a teremre nyomában, aminő akkor szokott, ha egy közös érzés köti gúzsba a lelkünk. Vége lett a mesedélutánnak. A kis An- der Józsika nem akar megválni az „Aranka néni*-től és egy másik fióka nem tágit a „Klárika néni“-iőL Búcsúzunk az Ander-há- zaspártól, kik igaz magyar szivességgel vártak s egy percre elmegyünk Árvái László uramékhoz beteget látogatni. A háziasszony a beteg, de már jobban van, szives szeretettel fogad mindnvájunkat. Kínálnak minden jóval, alig tudunk elválni tőlük, hogy nekiindul iunk az esti sötétnek. Hideg van. Az első talán ezidén, mely telet jósol- Nem érzem, a lelkemben gyermekkacagás dalol és simogató gyermekszemek melegét érzem. A kocsi vágtatva visz Losonc felé, vár a városélet, a hétköznap. Nem bánom, lelkemben hordom ellenszerét — száz magyar gyereknek drága kis szivét, miket az én mesém vitt el szép meseországba. Előttem rég bezárult meseország aranykapuja, de most kinyílott újra. Gyermec**.- cagás varázsszerével nyitottam meg. Madame sans géné. Egsész Szlovenszkó és Pcti- karp?tska Rusz zene értő közönségének tudnia kelt, hogy zongora, pianínó és hang-szer szükségletét csakis a szolidságáról és szakképzettség-érő! elismert L® ITSCH (KeSice, Malom-u. ?4.) hangszeredében szerezheti be, kinek üzletében minden hangszer a leg-szolidabb árak és jótállás mel ett kapható — Senki se üljön fel hangzatos hirdetéseknek, hanem zongora és pianinó vásárlása élőt látogassa meg a Loltsch zongorára!- tárát, hol állandóan raktáron vannak a belföld leghíresebb gyártmányai, úgymint Petrof, Kcch & Korselt Rösler, Scholze stb. — Nevezett cég tula-'do- nosa Keletszlovenszkó és Podkerpatská Rusz területén az egyedüli képesített szakember, ez a tény teljes garanciát nyu;t a n. é. vevőközönség részére — Zongora javítás, kölcsönzés hangolás — Kérjen árjegyzéket! Piaha II., Jindíisská 16 szállítja önnek az igazi kéziéi varrott budapesti cipőt. I íí pftiHICIWPB
