Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-01 / 273. (1311.) szám

2 mnw<J,V-M&<vVa-ct-HTRT.HT> 1926 december 1, szerda. Az adóreform tárgyalása a jövő esztendőre marad % parlament december 9—19-ike között ülés Prága, november 30, A képviselőház el­nökségénél szerzett információnk szerint a ház a költségvetés megszavazása után körül­belül 10—14 napig szünetelni fog, mert a plenáris ülések részére nincsen készen kellő feldolgozott anyag. A véderőbizottság ugvan már. elfogadta a haderőaiapró! szóló tör­vén via vaslatot, azonban a költségvetési bi­zottság még nem tárgyalhatta le s valószínű, hogy a javaslat ebben az évben már nem is kerül a plénum elé. Ezen a héten a képviselőház bizottságai fognak ülésezni. A házelnökség pénteken tart ülést, hogy összeállítsa a karácsonyelőtti munkaprogramot. A plénum december 9-ike előtt semmi szin alatt nem ül össze s valószínű, hogy 9-étől líráig fogja a legfontosabb javas* latokat, főleg az időhöz kötötteket letár­gyalni. A karácsonyi hét eleiével fog kezdődni a parlament karácsonyi szünideje, melynek íariama eddig még bizonytalan. A költségvetési bizottság az adórefor­mot és az autonóm testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatát, csak januárban kezdi tárgyalni. Azonban nincsen kizárva, hogy ezt a bi­zottságot még a december hó folyamán egy-! behívják. A szenátus plénumának ma terjesztették be a képviselőház által elfogadott költségve­tési javaslatot. A szenátus költségvetési bi­zottsága azonnal megkezdi annak tárgyalását Az eddigi előjelek szerint bizonyos, hogy a szenátus a költségvetést a plénumban is még a karácsonyi szünidő előtt letárgyalja. A német keresztényszocialisták erősödnek Reichenberg, november 30. Vasárnap Weipert szudétanémet városban községi vá­lasztások voltak, amelyek eredményei a kö­vetkezők: német keresztényszocialista párt 11 mandátum (ezelőtt 9), német szociálde­mokraták 9 (előbb 14), kommunisták 5 (—), háztulajdonosok 4 (—), német demokraták 3 (3), német nemzeti szocialisták 2 (3), német nemzetiek 2 (5), csehek — (—). Feltűnő, hogy az aktivista német párt erősödésével egyidejűleg az ellenzéki német szociáldemok­raták öt, a nemzetiek három, a nemzeti szo­cialisták egy mandátumot vesztettek. Korlát!) Endre nyilatkozik - parlamenti szereplésért Ungvár, november 30. (ítuszinszkói szerkesztőségünktől.) La­punk ruszinszkói szerkesztője feli? eres te Korláth Endre dr. magyar nemzeti párti kép­viselőt, aki vasárnap érkezett haza Prágából és kérdést intézett hozzá a parlamenti szere­pének kapcsolatos hírlapi közlésekre vonat­kozólag. Korláth Endre dr. a feltett kérdésekre a következőket válaszolta: — A hírlapi közlésekkel szemben kije­lentem, hogy a magyar nemzeti párt tagja vagyok. A púidból nem léptem ki, így tehát a keresztényszooialista pártba sem léptem be. — A pártból való kilépésemre különben sem volt szükségem, mert a magyar nemzeti gondolathoz hűtlen sohse leszek, viszont a ke resztén vszocialista pártba való belépésemről szőlő hírek ellen nem azért védekezem, mintha a védekezést szükséges­j nek tartanám, hanem mert egyszerre két klub tagja nem lehetek. — A kormány ellen szavaztam és pedig azért, mert a kftrmány eljárásában pártunk követe­léseinek honorálása tekintetében ko­molyságot nem láttam. — Azt hiszem, hogy a legrövidebb időn (egy-két héten belül klubtársaim is be fogják látni, hogy nekem van igazam és az az ut helves, amelyet én követek. A lapok azon megjegyzéseire, mely sze­rint Korláth Endre dr. pártfegyelmet sértett meg azzal, hogy a szavazásban résztvett és a javaslat ellen szavazott, Korláth a következő felvilágosítást adta: — A budget-vita során tanúsított maga­tartásom nem érintheti a klubhoz való vi­szonyomat, mert belépésem alkalmára! lentartottam ma­gam részére a szabad kezei ; Ismét bűzlik a benzinpanama Prága, november 30. A cseh néppárH Lidcvc Listyt ma elkobozták egy beküldőt* cikk közlése miatt. Boubela Milán volt törzskapitány, a benzinpanama egyik elítélt­je, aki már több ízben perújítást kért, a Li- dové Ljstynek nyílt levélben bűnvádi feije- ; lentést küldött be. A följelentést Sínek Ven­cel dr. hadbíró alezredesnek címzi. A cu?k- ből a cenzúra úgyszólván mindent töröl, csu­pán a következőket engedte át a nyilv ános­ság részére: — Vrba dr. hadbíró ezredes elitéit engem hivatalos hatalommal való visszaélés címen, mert 1923 május 20.-án megengedtem, hogy Dostál törzskapitány a nemzetvédelmi minisz­térium pénzügyi és kereskedelmi osztályában nem állapította meg pontosan a benzin árát. Azonkívül elitéit engem azon a '’imsn is, hogy a Kolhen-cég javára egyoldalúan jár­tam ei a benzin rendelésénél. Az elkobzás persze óriási feltűnést kel­tett. $il0¥en§itcó iparosságát & centralista érdekeiig# gii cseh iparespártba csábítják Pozsonyban, melyet cseh Scepfasbessádek tartására rendeltek - Az iparospárt aiJabb k'sérietQt tesz az őslakos iparos­ság egységes táborénak megbontására Pozsony, november 30. (Saját tudósítónk­tól.) A csehszlo ^ák iparospárt, amely a vá lakások alatt Inda mérnököt, az iparoska­mara titkárát jelölte képviselőnek, vasárnap déielctt tiz órakor Pozsonyban az Uiánja moz­gó-fénykép színházban népgyúr-d tartott, hogy I politikai helyzetet megvitassa és főként az adózás ügyéber- megbeszélést ta boa A ncp- g} ülésen, amelyen szépszámúi közönség vett íé^zt, Tvarousek szaszgyaeluikiVb Bőszé­ért mondtak Torecska cseh >r*zági. Pástié rák morva országi és Kianicska turóemegyei -ze- nátorok, Kohut pozsonyi dmfestő és Maxián Károly pozsonyi sfcabómesfco A szenátoruk rámutattak a csehszlovákiai lehetetlen adóri$zonyok­ra és az osztály politika következményeit fejtegették, aon:i a szociáldemokrata re­zsim eredményezett Egyes szónokid; er ;scn támadták a mun kásbiztositó pénzta t. amely egy politikai pád kezében van és így érthetően részrehajló. A népgyiilés magyar szónoka Adám ér­sekit j vári építesz volt, aki elmondta, hogy az iparosság eddig csuk gazdasági alapor* s;er- vevkedett. Az ‘,p irossűgnak és kereskedőknek minden vallás ős mnizstiségi szempontot félretéve olyan pH *ii a, pattban kell egyesül r>, amely iparos és merkantil politikát foly­tat. Ez nem akar — úgymond agresszivitás le: ni a többi társadalmi osztályok ellen, de végre itt az idetk hogy az iparosság meg­értse a hivó szót és az iparospárt zászlaja alá tömörüljön. A gyűlés a végletekbe nyúló beszédek után 23 pontból álló határ páti javaslatot fogadott el, amelyet a k uaiánv elé terjesztenek A ba­lé rozati javaslata*:' többek között követel.k az adóreform hai.ián nahi. ke re sztü hitelét, a betegsegélyzés és balesetbiztosítás, valamint az aggkori biztosítás noveliizálását. A javaslatot a Dépgyülé* egyhangúlag eifcgadta, j A cseh fascisták elszakadnak a nemzeti demokrata pártiól Prága, november 30. Egyes lapok jelen­tése szerint a fascista mozgalom központja utasítást adott a vidéki szei-vezeteknek, hogy a választási bizottságokba saját tagjaikat ne­vezzék be, tekintet nélkül arra, hogy a bi­zottságokban a nemzeti demokraták képvisel­ve vannak-e, vagy sem, Ez a rendelkezés te­hát annyit jelent, hogy a fascisták a jövő községi választásokon önállóan akarnak részt- venni. A fascisták azért fordultak a nemzeti demokraták ellen, mert a nemzeti demokrata, párt törvényhozóinak nagy része nem ért egyet a fascisták forradalmi programjával. Rakovszky István csak ideiglenesen vonul vissza Budapest, november 30. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy Rakovszky István, a magyar legitimig ták egyik vezére rém lépett fel a mostani vá­lasztásokon. Rakovszky kijelentette, hogy ré­gi kerületében Bethlennel szemben nem akar kilátástalan harcot vívni. A legközelebb azon­ban Lequeitoiba. távozik, ahol ő veszi át * szolgálatot Ottó exkirály mellett. Visszatérése után azonban valamely időközi választáson okvetlen fellép, tehát csak egyelőre vonul i vissza az aktív politikától* Vt/allesz Jenő MUHAR BEÁTA Regény (7) A szobaleány- benyitott a szalonba és jelen­tette, hogy az asztalon az ebéd. Kárász az asztalnál ült már. Fáradt volt, meg­viselte az- egy órai rendelés. Eieinte alig beszélt, később mégis felfrissült és a mesterségéről kezdett beszélni. Szidta a kerületi pénztárt, mert nem ereszti szabadságra, gyalázta az orvosokat, akik irigyek, kapzsik és a leghitványabb eszközökkel dolgoznak egymás ellen. Kárászné és Som Mihály nem tudott hozzá­szólni ehhez témához, ügy érezték magukat, mint­ha egy idegen világba csöppentek volna. Az agyuk­ban még azok a gondolatok keringtek, amelyeket a szalonban eresztettek szabadjára. Azokkal vol­tak elfoglalva s most egyszerre orvosi dolgokról beszélnek nek:k. Kissé esetlenül viselkedtek s hogy félszegségüket palástolják, igyekeztek igen kedvesek lenni Kárász iránt. Helyeseltek neki, az asszony minduntalan a legjobb falatokkal kiuilfn, Som Mihály pedig a poharát töltögette és teásra unszolta. Mindketten érezték, hogy van valami utálatos és erkölcstelen ebbeu a kétszínű jégben. ÍJe tovább játszották a szerepet, sőt minél erko’cs- telenebbnek érezlök a játékot, annál jobban eről­tették % kedvességet, hogy valahogyan ki no esse­nek a szerepükből. Csupa gyöngédség voltak, mintha ezzel akarták volna kárpótolni, hogy önma guk előtt nevetségessé tellek őt. Kárász lepihent a feketekávé utón ős> Som Mi­hály megint egyedül maradt az asszonnyal Borz Andor este nyolc órakor érkezel* Kr.iÁÓ- ba. Első benyomásai iszonya‘osak voltak, ügy érez te magái, mintha találkozott volna valakivel, aki nőni érdekli és akivel órákig kell mégis együtt lennie. A vasúti hordár, akinek átadta pedgyászát, büdös volt a páPnká’ól. Mikor .t k.-csts át hajol1 hozzá a bakról, hogy megkérdezze a szálló nevű, alkohol bűzt lehelt az arcába, fis ettől fogva ujin- deuür ezt a visr-ataszitó szagot érezte, bárhová ment és bárkivel beszélt. Az Európá-szállóbau vett lakás', 'szobájának ablaka a szálló udvarára nyílt, amely nyáron át a teiiodai vendéglő kertbelyiségo vol*. Lenézett az •Ivarra, a! ml-,arra. ahol terített «-./daloknál o-ztr.il; katona- tIsztok ültek és sörözlek. A vacsorával végeztek n.iii. oki-, bor- és sőrfzag áradt fel hozzá a máso­dik o.iv h.í \ szagtól elállt a lúiokzuio. B dj;bb húzódok a : zónába Le belelte az ablakai Aztán lement, kocsit kerített és kihajtott a város vegére. Tudni akarta, hol az a ház, amelyikben a leány lakik. Még ma akarta ezt tudni, hogy holnap ne kelljen a kereséssel időt vesztegetnie. A vonatja délelőtt tiz órakor indul, reggel tehát nem lesz már sok id'je a keresgélésre. A kocsisnak megmondja, hogy hajtson a Bobrinszky-kastély felé. Négy 1- órai döcögés után odaértek a kastélyhoz. Ember- magasságú kőfal vette körül a kastélyt, azon túl már nem volt ház az utcában. A kocsit megállí­totta, leszállt és gyalog ment visszafelé. A kocsi lépésen követte. A Bobrinszky-kastólyon innen hat ablaku föld­szintes ház állott. Előtte egy rakás galíciai zsidó gyerek haucurozott, az udvaron pedig egy asszony beszélgetett parasztokkal, akik gabonás szekérrel jöttek és a kapu előtt leszerszámolták a lovakat. Tovább ballagott. Az alkony már nyári estbe ment át, a vonalak bizonytalanná lettek, a formák el­mosó teák. Közelebb húzódott a gyalogjáró szélé­hez, hogy jobban lássa a házakat. Vaskerítés elé ért, melynek rudjai dárdaalakualt voltak. A kerí­tés mögött befásitott udvar és a fák törzsei mögött halványan világított még a ház falának fehérsége. A kapuhoz ment és megnézte, nincs-e a kapura kiszögezve valamilyen táblácska. Gyufát gyújtott és az égő gyufát ide-oda mozgatta a kapun. Végre megtalálta a waslemezből vert táblát^és egy má- sod'k gyufa lángja melleit leolvasta a nevet: Mu­har Ottó, mérnök. Körülnézett, mindent jól meg- jegyzett magának, hogy reggel keresés nélkül is idetaláljon. A Visztula partján egy kis magasla­ton húzódott, el ez a házsor és a házzal szemben, a folyó túlsó partján egy kolostor meg egy kápolna körvonalai látszottak. — Ehhez a kolostorhoz kelt tartani magainat, mondotta biztatóan önmagának. Ezzel megint be­szállt a kocsiba és visszahajtatott a szállóba. Kilencre járt, mire hazaért. Fáradt volt, de érezte, hogy ez a fáradtság nem hozza meg az al­vást. Az idegei vibráltak és egész testében zsib- basztó kimerültséget érzett. Bort hozatott a szobá­ba, pár pohárral ivott belőle, aztán lerúgta magá­ról a ruhát és lefeküdt. A bor tüzelt az ereiben, a szoba levegője még mindig forró volt ás Borz Andor nem tudott el­aludni A gondolatai szerte széjjel kalandozlak, megállapodni sehol sem tudtak. Körüljárták a vas- rácsos házat, belopakodtak a leány szobájába, in­nen bazaugroflak Pestre, ahol benéztek egy má­sik nő lakásába s kerestek egy férfit. A nőt meg­találták. a férfit nem. Borz Andor agyét elöntött® 1 a vér. Felült az ágyban. felcra'-arta a villanyt és ( bambán szétnézett a szobában. Micsoda ostobaság, hogy ón itt vagyok? j Miért kellett Idejönnöm? Hálőinges ujjával megtörölte verejtékező hom­lokát, egy-két korty bort ivott és ez a kis tevékeny­kedés más irányt adott gondolatainak. A villanyt iecsavarta és végig terült az ágyon. A párna, mia­latt nem aludtak rajta, lehűlt és a hideg érintés­től lecsillapodtak Borz Andor idegei. Magára húzta a könnyű nyári takarót és nemsokára elaludt, VI. Kárászné, mikor Som Mihállyal visszament a szalonba, a tükör elé állt, végig nézte magát és elégedetten mosolygott. Ajkait megharapdosta, hogy a vér a bőr alá tóduljon a nyomástól és fris­sebb sz'nt adjon az ajkainak. Tiz ujjával felge­reblyézte homloka fölött selymes haját, hogy a hullámok légiesebbek legyenek. A pongyola vállán rántott egyet-kettőt, aztán féloldalt fordult a tü­körnek. fejét hátra csavarta és erőltetett kedves­séggel kérdezte: — .Mihály, szép vagyok? Mihály nem felelt, némán nézte a karosszék­ből az aszony erőlködéseit, irigyelte a gondtalan­ságát és önmagával való elégedettségét. — Mire gondolsz, hogy oly sötéten bámulsz bele a levegőbe? — Az jár a fejemben, hogy az életet csak a nők szamára találták ki. — Folytasd, mert a gondolatnak bizonyára van valami folytatása. így szépen hangzik, de nem sok az értelme. — Az életet csak a nők számára .találták ki, mert csak a nő tud örülni az éleinek. Micsoda öröm tinóklek, hogy az ajkatok piros, a hajatok hullámos. Micsoda öröm, hogy egy szalag szépen disziti a hajatokat, egy kis csipke ingerlőén takarja el kebleteket. Férfinek nincsenek üy apró örömei. — De vannak helyette nagy gyönyörei. — Még sohasem láttam az arcodon egy ilyen nagy gyönyörnek a nyomát. — A nagy gyönyörnek nincs nyoma, nincs hangja. Magába temetve hordja az ember, nem szól róla senkinek, mert a nagy gyönyört meg seiu érti más, csak aki magában hordozza. A nagy gyönyör annyira egyéni valami, hogy az, aini ne­kem gyönyör, másnak nem lehet az. A gyönyör annyiféle, ahány ember van a világon. De a ti örömeitek mind egyformák. Egy kalap, amely ne­ked örömet szerez, ugyanazt az örömet okozza másnak is, ha a fejére ülteti. És mihelyt a kala­podat odaadtad inát :>.k, a kalappal együtt odaad­tad az örömet is. A gyönyör nem ajándékozható el. A gyönyör az én szülöttein, az én gyermekein és ki 1 i’ dna örülni n más gyermekének? — Mondj ogy ilyen nagy gyönyört. •— Nagy gyönyör volt megtalálni azt a n -ndo- j latot, hogy az. életet csak nők számára találták ki. Ennyi az egész? És ilyen gyönyörökkel élsz te? Most már kezdek érteni egyet s mást. Figyelj, elmondok valamit, de ne add tovább. Kárászné odaült Som Mihály elé. A karosszé- két oly közel gördítette hozzá, hogy rákönyököl­hetett Som Mihály térdére. — Tiz év előtt fentjártam az urammal Lőcsén. Az ő szüleit látogattuk meg, akik még nem ismer­tek engem. Amolyan. bemutató látogatás volt ez egy évi házasság után. Te akkor otthon nyaraltál és reggeltől estig a hegyeket bujtad a festékéé ka­zettával. Az uram három nap múlva hazautazott Pestre, engem meg otthagyott négy hétre a szülei­nél. Valamelyik reggel veled mentem a hegyekbe. Ilyen szép reggelt azóta sem láttam. Az erdőben le­terítetted a földre széles galléru kabátodat, én rá- beveredtem, te pedig odaültél melléin, előszedted ecseteidet és festettél. Én beléd szerettein s úgy szerettem volna veled elmenni valahová messzire. De te nem érezted meg ezt és csak festettél, és beszéltél a természet szépségeiről. Nem olvastad ki a szemeimből, hogy mit érzek, uem láttad meg lángoló arcomon, hogy iáit akarok... És te be­szélsz nekem arról, hogy csak a férfinak adatott külön érzék a nagy gyönyörökre! Ha vau ilyen érzék, meg kellett volna érezned azt. ami rád mo­solygott. — És a házasságod első évében meg ‘udfsd volna csalni az uradat? — Hát neked csak ennyi a kérdezni valód azok után, amiket én elmondottam? Jó. Felelek a kérdésedre: Hát nagy obb bűn a házasság eiső évé- ben csalni, mint a tizedikben? — Te a tizedikben sem tudnál csalni. — Nem. A tizedikben már nem érdemis csal­ni. Tiz év után a csalásnak nincs már inger \ tíz évi csalás után az ember belátja, bogv -•> férfi miatt nem érdemes egy más férfit meg - . ríz év után az uszony másodszor szeret b: : :• fér­jébe és hit marad hozzá a holta napjáén . én éppen most bolondultam bele az un. . . ;orí. hogy tiz év -tti szerelmemet bevallóik-ni ud-ied. ilyet kevés férj köszönhet a barátjának. Som Mihálynak fájt ez a muPeia. Ti k óva céloz Kárászaié és érezte, hogy tapűi1;::' "•> '• kö­vetett el, amikor az sszony vallomásaira u* •• ültet valamilyen kedves, meghaló frázissal. V ’ tej jó­vá akarta tenni és megsimogatta Kárászné jék — Én is éreztem akkor valami különös '".elég­ségét, de arra, hogy mi forr to benned, gondolni se mertem. Hogyan is gondolhattam volna a «•••«, hogy 1e, aki szerelemből numiéi az uradhoz, h?le bolondulsz valakibe, aki akkor még ogy névtelen senki volt.-- Lekéstél Mihály, és jól tudom, hogy szán* dökosan késtél te. Nem baj. beszéljünk másról. Mikor beszéltél Rézzel? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom