Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-01 / 273. (1311.) szám

Korompa—Nagyszlabos A megdöbbenés és irtózhat érzése ve'/, erőt Szlovenszkó lakosságán, amikor aztfket a híreket olvassa, amelyek Nagysziláíbós kö­zeledő katasztrófájáról adnak számot, park-meni’üen tanácskozások folynak. iív-i polgári blokk megszervezésén dolgoz’.;:, amely csak abban az esetben fcr.tkat.ia fenn magát, ha a szlovensxkói polgári -pártok, elsősorban a legiuagyoibb súlyt képviselő szlovák néppárt ennek a törekvésnek szol­gálatába áll. Míg a tárgyalások lényege Szlo-, •venszkó a utón óm iájának kérdése, addig a gyakorkiilbau rendületlenül folyik tovább a gyarmatosítás és kizsákmányolás rendszere s a cseh nagytőke kíméletlenül akarja letör­ni azokat a szlovén-szívói iparágakat, ame­lyek konku-rrenciát jelentenek számára. Nin-i csen tekintettel arra, hogy ennek a politika- j naik a nyomán könny, keserűség és végtelen I nyomorúság fakad, hogy ezrek és ezreik vél-! inak ismét kenyéri elemié és kénytelenek vagy vándorbotot venni kezükbe, vagy- az el- panperizáltak egyre növekvő seregét, szapo­rítani, a gyarmatosító tőkének nincsen szi­ve, nincsenek érzelmi, még csak értelmi szempontjai sem, -mert ha volnának ilyenek, a pillanatnyi haszonért, a ma sikeréért nem vetnének kockára annyit és nem tennék el­keseredett ellenségükké Szlovéneké lakos­ságát, amely most smár egész nyíltan hangoz­tatja, hogy a -bérét akarják lenyúzni és vá­llárra vinni. ‘ Dezindusztriaiizálás az a pokoli. jelszó, amelynél gyűlöletesebb fogalom ma nincsen Szlov-enszké lakossága előtt. Voltak olyan hangok is, -amelyek ezt a d ezindu?ztrializá- lást azzal indokolták, hogy Szloveuszkó ipa­rának legnagyobb része nem természetes fejlődés eredménye, hanem a magyar kor­mány iparpol itikái ásnak mesterséges követ- k-élményeképpen állott elő, mely a magyar iparnak legjelentősebb kontingensét Szlo- venszkóm fejlesztette ki. Hogy7 mennyire ha­zug ez az indokolás, mi sean bizonyltja job­ban, mint Korompa esete után most legújab­ban a Nagyszlabos ellen fedezett merénylet. Anglia Itália javára lemond Kániáról Megegyezés a gyarmati kérdésben — Franciaország ragaszkodik Tunishoz Milánó, november 30. A Secólu párisi levelezője hosszabb cikket ir Itália, gyarmati mandátumának kérdéséről. Megállapítja, hogy az utolsó napok tárgyalásán formulát találtak a megegyezésre. E formula szerint Anglia Itália javára lemondana a brit kelet­afrikai protektorátus alá tartozó Kénia-gyarmairól és Franciaország beleegyeznék abba, I hogy a tuniszi olasz állampolgárok állampolgárságukat megkaphassák. Ezekről a kérdá- | sebről Briáiul és Chamberlain még ezen a héten tárgyalnak és ha a formulát elfogad­ják. altkor Mussolini és Briand is találkozni fognak, hogy a tervezet keresztülvitelének részleteit megbeszéljék. Kéniát mint protek jurátus! területet kebeleznék be Itáliába, amihez természetesen még a népszövetség hozzájárulása is szükséges. Párig, november 30. A Sfuóvo Siecle Itália gyarmati kielégítése kérdésében közli egy képviselőnek Poincarévai folytatott beszélgetését. A képviselőnek arra a megjegyzé­sére. hogy Anglia lemondása Kénia gyarmatról Olaszország javára Franciaországnak is például szolgálhat Tunisz kérdésében, Poinearé hevesen a képviselő szavaiba vágott és ezeket mondotta: Tuniszhoz éppen úgy ragaszkodom, mint EIzász-Lotharir.giához. Kmm s©rs$#ni© érák éléit Az idegeneket veszedelem fenyegeti — Anglia és Amerika készenlétben London, november 30. A lapok a sztrájk és a hankaui bojkott következtében előállott helyzetet rendkívül komolynak minősitik. Hankaub-an a kínai vámbirátáinokok és a rendőrök abbahagyták a munkát. Az angol és más külföldi koncessziókban az idegenek védelmére különleges rendőrségeket szerveztek. Mivel a vízi- és elefctromosmüvok a külföldi koncessziókon kívül kínai területen fekszenek, attól tartanak, heg yísben és világiasban szükség áll elő. Holnapra várják fcangbaitm a „l>ispatch“ angol cirkálót amelynek fedélzetén van Mifes Lampson, AngHa uj kínai követe. A fedélzeten lévő 200 íelfegyverzett matrózt azonnal Hankauba küldik. Két amerikai romboló tegnap a szövet­séges flotta támogatására Sanghajból Hankauba indult. Kiukiangban, amely 300 mérföld- nyíre van déli irányban Sanghajtól, idegenellenes kitörésekre került a sor. A kínaiak megkísérelték, hogy behatoljanak a külföldi koncessziók lm. Chamberlain tegnap kijelen­tette az alsóházban, hogy a hankaui helyzet rendkívül komoly. Sanghai, november 30. Suntcsuannannak, a sainghai diktátornak csapatai a kantont seregek elől Fuitcsonba vonulnák vissza. A kínai polgári kormányzó elhatározta, hogy a mén .-'leülő csa p átoknak nem engedi meg a Futesouba való bevonulásit. Franciaország és Németország a világ urai lehalnak A francia kamara külügyi vitája — A német-francia közeledés Briand külügym in iszter a® ülés végén j rövid, felszólalásban Gachin kijelentéseivel i foglalkozott és megcáfolta azt az állítást, hogy Francia- ország a kinai harcokba be akarna avatkozni. i Kijelentette, hogy Franciaország mindkét I pártnak teljesen lojális utón szállított keres- j kedelmi légi jármüveket és semmit sem vé- ! tett a nemzetközi kötelezettségekkel ízem- ) ben. Bőrrel, Savoya képviselője nyilatkozott | ezután a határ közelében végrehajtott olasz | manőverről. Savoya sziwel-Mlékkel francia és ott nincsenek olasz irredenták. A szónok fejtegetéseit Poinearé, Briand és a kormány tagjai nagy helyesléssel fogadták. A kép­viselő az egész olasz sajtóhoz és a politiku­sokhoz apellált, amelyben arra kérte őkét, j hogy ebben a ta rtományban, mely mindig j francia volt, ne okozzanak ellentéteket. : Mexikói agrárkommunisták zendülése Brownsville (Texas), november 30. I Mexikói agrárkontmuni-stállt megkisér^iék, j hogy a mexikói területen fekvő Maiam áros | amerikai farmot birtokba vegyék. Az össze- i tűzés alkalmával nyolc személy meghalt, hárman súlyosan megsebesültek. A többi tá­madókat a segítségül siető csapatok foglyul ejtették. Paul Claudel Franciaország amerikai követe Páris. november 30. Havas jelentése szerint biztosra vehető, hogy washingtoni kö­vetté Paul Ckudelt, a kiváló francia irót, az eddigi tokiéi követet nevezik ki. ■ Paul Clau­del 1868-ban született és diplomáciai pályá­ját a konzuli szolgálatban kezdte meg. Kez­detben az Egyesült Államok különböző he­lyein teljesített szolgálatot, majd a távoli Ke­letre került, ahonnan 1909-ben mint francia konzul Prágába került és itt 1911-ig műkö­dött. Tokiói követté 1921-ben nevezték ki. Ha a kerompai vasgyár is úgynevezett bodívMeendig, a hely természeti adottságá­ból fejlődött vállalkozás volt, még inkább ennek lehet tekinteni a nagyszilabosi hatal­mas papírgyárat. Hiszen ennek az iparágnak a fő. nyersanyaga a fa, amelyből a szlovensz- kói papír- és cellulózé-ipar éven kint körűi­be1 M félm-iöió köbméternyi anyagot használt fel. Érnek a hatalmas kvantumnak legalább 95 százalékát selovenszkói erdőségek, még pedig a tátraalji, povázskai és zólyomi, újab­ban TVcüig a kassai erdőségek szolgáltatták és a csekély öt százalékot Lengyelországból hozták be. Szlovenszkón tehát a papír- és cellulózé-Ipar teljésen megfelel a terület természeti adottságának és ebből következik az a tény is, hogy a csehszlovák köztársaság kilenc papírgyárából hat jut Szlovenszkóra és esek három a történelmi országokra. A szlovenszkói papírgyártás Szloveuszkó nemzetgazdasági éleiének igen jelentékeny tényezője. Meg kell állapítanunk azt, hogy a papírgyártás terén éppen az elmúlt két esz­tendőben örvendetes fejlődés következett be. Az egészségese dós folyamata 1924-ben kez­dődött meg és 1925-ben tovább tartott, vala­mennyi papírgyár dolgozott és megfelelőieg volt foglalkoztatva. Hat munkanap mellett egész éven át állandóan tartott a munka, ami maga is a legnagyobb bizonysága annak, hogy ez az .iparág egészséges és a legnagyobb fokú támogatásra érdemes. Ez a szakma ki­zárólag a favál la latokban körülbelül 3000 szezonmunkád foglalkoztatott, vagyis a Csehszlovák!áb:n papi:gyártással, foglalkozó munkások húsz százalékát. A produkció is Paris, november 30. A kamara tegnap esti ülése kevéssel éjfél előtt fejeződött be. Mindenki várta Briand-nak nagy beszédét, de erre valószínűleg csak ma kerül sor. Elő­ször a kommunista Caohin dr. emelkedett szólásra, akt a külügyi költségvetés ellen szólalt fel. Fontaimén szocialista képviselő nagy örömmel állapítja meg azt a nagy elő­rehaladást, amely a francia-német közele­désben bekövetkezett és amit Németország­nak a népszövetségbe való belépése világo­san illusztrál. A szónok ezefcután reméli, hogy a lefegyverzési kérdést a lehető leg­gyorsabban szabályozzák és a Saar-t erüle tét visszaadják Németországnak. Bertout kép­viselő elvileg a német-francia közeledés mellett szólalt fel, különösen ami a morális és pénzügyi együttműködést illeti, de azt hiszi, hogy a bizalmatlanságnak még nagyon sok pontját kell kikapcsolni. Ezek: a nagy­követi konferenciának legutolsó követelései egészen tekintélyes, amennyiben Szlovensz- kó papírgyárai egy esztendő alatt 1200 va­gonnyit termeltek. Nagyszlabos hatalmas üzemének kiter­jedt gazdasági köre volt, amennyiben ennek a területnek sugara Maeh risch-Ostr au tói egészen Munkácsig terjedt és Szloveuszkó nyomdái nagy részének papír szükségletét ő látta el. Hogy a vállalkozásra mégis rá kel­lett a vállalatot finanszírozó Morva Agrár- banknak fizetnie, az megint csak a helytelen gyarmatpolitikának következménye, amely a szlovenszkói papíripar termését nyolc száza­a lefegyverzés kérdésében, a birodalmi had­seregnek adott uj instrukció, a Franciaor­szág elleni támadó tervekről történt leleple­zéseik, a Deutsche Allgemeine Zeitungnak nyújtott kormánytámogatás stb. A rajnai tartományt nem lett volna sza­bad kiüríteni Németország pénzügyi ellenszolgáltatása nélkül. A rajnai meg­szállás mindenekelőtt biztonsági garan­cia volt. Mirhaut radikális képviselő fentartás nélkül a két állam kiengesztelődése mellett szólalt fel. Ha Franciaország és Németország meg­egyeznek, a világ urai lehetnek. A szónok további nyilatkozatokat követel Briand-tól a thoiryi politikáról. A külügyiminiszternek a külügyi bizottság legutóbbi ülésén tett nyi­latkozatai a thoiryi titkot még nem derítet­ték fel, de Stresemannak a birodalmi gyűlé­sen tartott beszéde sokat levont kedves lát­szatukból. lékos szállítási költséggel sújtja a történelmi országokkal szemben. A cseh papirkonoern nem akarja tűrni tovább a konlcivrrenciát és most Nagy szí ab o- son ugyanazt akarják végrehajtani, amit megcselekedtek Korompán. A rémület szo­rítja össze a szivünket, ha a Hernád felső völgyének haldokló telepére gondolunk, amely mellett nesztelenül siklik el a gyors­vonat, mert hiszen a halottak városában nem áll meg a robogó élet. Sohasem füstölő ké­mények. széttört gépek, melyeknek alkotó­részeit nyersvasnak adták el, éhség, nyomo­Jövő' évben sem lesz leszerelési konferencia Genf, november 30. A tegnap megtar­tott sajtóértekezleten Lord Róbert Cecil be­jelentette, hogy véleménye szerint nem lehet arra számítani, hogy a nemzetközi leszerelé­si konferencia a jövő évben létrejön. Görögországban megalakul a nemzeti egység kormánya A.thén, november 30. Az összes politikai pártok vezetői vasárnap tárgyalásokat kezd­tek a nemzeti egység kormányának megala­kításáról. A tárgyalásokat tegnap folytatták és ezek még ma is tovább tartanak. Hivata­los közlések szerint a megegyezésre minden lehetőség megvan és igy Görögországban csakhamar megalakulhat a nemzeti egység kormánya. ruság, szenvedés. Ez a sors vár most a Sajó, Szlabos és Murány völgyének munkásnépére. Az utolsó órában össze kell fognia SzJoven- szkó minden rétegének, minden politikai 1 pártjának, hogy a fenyegető katasztrófát el­hárítsák. Néhány napja, hogy Szloveuszkó képviselői leültek a tárgyalóasztalhoz, hogy Szloveuszkó gazdasági kérdéseiről tanács­kozzanak. Miután a veszély iamminens, most kell egységesen fellépni és most kel’ min­den erővel azon lenni, hogy a tragédiát el­hárítsák 3000 munkáscsalád feje felől. Mai ssAimiitfe to oldal ^l /BimFtmr ^ V. évf. 273. (1311) szám » Szerda ® 1926 december 1 I ■■■■—■■ ■jg—j^—Trirm—rÉWT—nrf^—i mn—nwrrmaianTrrff—*—rv. Előfizetési ár: évente : rélévre 150, A SzlovenSzkÓi eS ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága JL. Panská aücs negyedévre 76, havonta 2 : külföldre: l'i'L ' */ * ^ eme^e^* telefon: 30311 — Kiad6­évente 400, félévre 200, r, . .yedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal:Prága Il.,Panskáull2/III.—Te­bavonta 34 Ké. Egye* szám ára 1*20 Kö DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom