Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-13 / 258. (1296.) szám

2 1926 november 13, szombat. A magyarnyelvű hitoktatás kérdése az ungvári gimnáziumban A magyar iskolától megfosztott magyar fiuk még a vallás tant sem tanulhatják anyanyelvüköo — A* ukrán igazgató soviniszta álokoskodás* Ungvár, november 12. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől). Jelentette a P. M. H., hogy a kárpátaljai ungi ref. egyház­megye november elsejei közgyűlésén nagy fel­háborodást keltett azon bejelentés, melyszerint Alexievics ungvári gimnáziumi igazgató az inté­zetbe járó református növendékek részére nem engedélyezte a hittanórákat­Az ungvári református egyházközség lelké­sze, Komjáthy Gábor esperes erélyesen tiltako­zott a gimnáziumi igazgató törvénytelen rendel­kezése ellen, de a helyzeten segíteni nem tudott. A gimnázium igazgatója ugyanis — dacára annak, hogy az intézetnek a tavalyi harminc­hattal szemben ez évben harmincnyolc reformá­tus vallásu magyar növendéke van, kijelentette, hogy a hittanórákat a tanrendbe be nem il­legheti, mivel a református növendékek egyetlen osz­tályban sem érik el azt e számot, kogy részükre külön hittanóra engedélyezhető lenne. A harmincnyolc ref. növendék természetesen, a magyar iskola-politika miatt, dacára annak, hogy magyar nemzetiségű, részben az intézet ruszin, részben cseh osztályaiba jár. Egy-egy osztályra hét-nyolc református vallásu növendék esik. A gimnáziumi igazgatónak ez az akad ék os- kosa nagyon átlátszó tendenciája, mert amikor nem engedi meg, hogy a növendékek anya­nyelvükön tanulhassák a hittant, ugyanakkor hajlandó a hittanórákat engedélyezni, ha a ruszin osztályokba járó növendékeket ruszin nyelven, a szlovák osztályokba járókat pedig szlovákul tanítják a hit­tanra. .Amilyen elkeseredést szült, az igazgatónak előbbi tiltó rendelkezése, éppen olyan felháborodást keltett ez utóbbi ajánlata, amely nyilvánvalóvá tette, hogy az ukrán irányiét exponensekért müködö igazgató a törvénybe ütköző elnemzeüe- nitést szolgálja azzal, amikor még attól Is meg akarja fosztani a ref. növendékeket, hogy azok vallásukat anya­nyelvükön tanulhassák meg. A ref. egyházközség az igazgató eme tör­vénytelen rendelkezését a közgyűlés elé terjese tette, s az esperes bejelentette azt is, hogy a lelkész az iskolán kívül gyűjti össze a tanulókat, hogy a szükséges vallás- oktatásban részesítse. őket. Az egyházközség reméli, hogy az egyházi fel­sőbb hatóság ezt a kiáltó sérelmet a miniszté­riumnál orvosoltatni fogja. — A belgrádi albán köret múltja. Belgrádiból jelentik: Az albán kormány visszahívta belgrádi követét, Cena béget, mert egy jugoszláv képviselő és egy Gemfben megjelenő emigrán albán lap tá­madásai nyomán kiderült, hogy Cena bég nemrég még jugoszláv állampolgár volt és a djakovói bíró­ság néhány évvel ezelőtt különböző bűncselekmé­nyek miatt többévi börtönbüntetéssel sújtotta. Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (22) Viharos él jennel helyeseltek neki. Gá­bor befelé figyelt egy pillanatig. Rohanva száguldott a vére a karjai felé, ólomsulyu és pehelykönnyüségü volt a. karja egy és ugyanazon pillanatban. Azt a vágyat érezte, amellyel az éjszaka a tűz parazsába sújtott Ha csak egyszer találkozna egyetlen olyan személlyel, egy valakivel, aki a világ min­den ellene lévő szándékait, öt akadályozó rosszindulatait egyesítené magában! ügy tömé össze a markában, mint egy érett diót! Dehát van-e ilyen egyetlen személy? Nem a tornácgerendának ment-e neki teg- uap is, mikor Léta uram megcsufolta? Nem Összeszövetkezett, sok apró bosszantás ellen kell-e ügyes ésszel védekeznie? Hisz ha csak sújthatna, ököllel s furkőssal állhatna neki az életnek s addig üthetné, amíg meg­döglik s csak ő marad felül, egyedül a vi­lágon ! Gőgösen, hangosat kacagott: — No még én meg tudom védeni ma­gamat! Tóbi, a kis szász ugrott eléje: — Mert látod Gabika, arról van szó, hogy csak veled egyedül akarnak legújab­ban elbánni! Hogy a többinek mindnek megbocsátanak! Gábor Barabásra csodálkozott:- Mi a te? Mit'mond ez? Barabás nyugtalanul feleltei Srdlnko miniszter expozéja a kormány mezőgazdasági programjáról Uj típusu földmlvesfisfcolák létesülnek — Szlovenszkó és Ruszin- szkó érdekelnek kidomboritása a mezőgazdasági továbbképzés terén — A növénynemesltő kísérletezési rendszer óriási Jelentő­sége a produktivitás emelése szempontjából — További erdő- kisajátítások SzSovenszkón és Russinszkóban Prága, november Í2. Srdinko földmive- lésügyi miniszter a költségvetési bizottság tegnapi ülésén részletes expozéban kifejtet­te a minisztérium programját. Tévedés és hibás volna, jelentette ki a miniszter, ha azt hinnők, hogy a külföldön semmiféle mező- gazdasági termékeket nem kell vásárolni. Már az állam kolosszális kiterjedése is ma­gával hozza, hogy nem tudjuk az északi vi­déket összekapcsolni a délivel, a keletit a — A legutóbbi elemi katasztrófák erő­sen megkárosították a mezőgazdaságot. Hogy a produktivitást emelhessük, a mező- gazdasággal foglalkozó néprétegeket kellően kell kiképezni. A mezőgazdasági iskolaügyet úgy kell irányítani, hogy önálló mezőgazdá­kat, legelsősorban kisgazdákat neveljünk. Gondoskodnunk kell a mezőgazdasági mun­kások gyermekeinek szakképzéséről is. — A földreform végrehajtása nj felada­tokra kötelezte a kormányt és ennek alap­ján a minisztérium egészen uj tipusu föhl- mivesiskolát akar létesíteni, amelyben a ta­nítás februárban kezdődik és ősszel folytató­dik. Az egész iskolai közigazgatást ki kell építeni s le kell egyszerűsíteni, a mezőgaz­dasági iskolák teljesítő képességét pedig fo­kozni kell. Különösen nagy gond fordítandó Szlovenszkó és Ruszinszkó iskolaügyére. Arra a meggyőződésre jutottunk ugyanis, hogy Szlovcnszkón ajánlatosabb a rövidebb tanítási időre berendezett mezőgazdasági iskolatípus. Kitünően bevált Szlovcnszkón a mezőgazdasági továbbképző iskolarendszer ig g ennek folytán a tanerők utánpótlásáról kell gondoskodnunk. A minisztérium ped­agógiai kurzusokat rendez, nemcsak szlovák, hanem magyar és rutén tanítók részére is. A produktivitás és a kísérletezési rendszer A miniszter ezután a mezőgazdasági kí­sérletezési akció programját fejtegeti. Hang­súlyozza, hogy ezen a téren módszeresen kell. eljárni, mert éppen ez a kísérletezési rendszer adja az összmezogazdasági produkciónak a ve­zérfonalát, amelynek révén racionális és intenziv produktivitást lehet elérni. Csakis a kísérletezési rendszer kiépítése biztosíthatja az állandó exportot 1925-ben nyugatival. Sokkal olcsóbban vásárolhatnak a keleten lakók a szomszéd államokból, mint az ország belsejéből. Arra kell törekednünk, hogy az eddigi exportcikkekkel való keres­kedelmünk továbbra is versenyképes ma­radhasson. Ezt három módon lehet elősegí­teni. Egyrészt a nemesítéssel, másrészt a kí­sérletezéssel s végül az állati betegségek el­leni küzdelemmel. az egész köztársaságban 25 millió gyümölcs­fát regisztráltak statisztikailag, amelyeken 85.000 vagon gyümölcs termett egy milliárd korona értékben. Gyümölcsáruink verseny- képesek bármely ország gyümölcseivel. Mindamellett a gyümölcskereskedelemben válság észlelhető nádunk. Itt elsősorban szükségünk van állami, járási és szövetkezeti raktárházakra, hogy a piacokról kiszorítsuk a külföldi gyümölcsöt. A miniszter ajánlatosnak tartja az utak, vas­utak mentén a gyümölcsfák számának sza­porítását s bejelenti, hogy a gyümölcsfakultura terjesztésére vo­natkozó törvényjavaslatot a legközelebb beterjeszti a háznak. Sikvldékek villamosítása Részletesen beszámol még a sikvidékek villamosításáról és bejelenti, hogy a minisz­térium erre a célra rendkívüli villamosítási alapot létesít Az eddigi meliorációs alap sem kielégítő, hanem föltétlenül szükséges, hogy a minisztérium ezen a déren is az in­tenzivebb munka érdekében nagyobb pénz­összegek fölött rendelkezzék. Az erdők további államosítása A miniszter bejelenti, hogy 1922 óta a földreform alapján 1926 szeptember elsejéig összesen 157.834 ha erdőterületet államosí­tottak. Szlovenszkón és Ruszinszkóban nagy beruházásokat eszközöltek, hogy az elha­gyott vidékekről a fát akadálytalanul lehes­sen szállítani. Azonkívül Szlovenszkón és Ruszinszkóban még az erdei vasutak építését is folytatni kell. A jövő évben Ruszinszkóban erdei in­vesztációkra 8 millió koronát fognak .' ordítani. Az állam 1927-ben az erdő­reform keretében a történelmi országok területén további 98.300 ha, Szlovensz­kón 37.200 ha és Ruszinszkóban 5000 ha erdőt és egyéb területet akar átvenni. Az állami erdők kezelése átszervezésre szo­rul. Az 1927. évre az erdőgazdálkodás ki­adási tételeit a múlt évivel szemben 12 mil­lió koronával csökkentették, vagyis 52.9 millió koronát irányoztak elő. Ebből fedezik az ez évben tervbe vett beruházások kiadá­sait Az állami erdőigazgaióságok épületeire 8 millió korona van előirányozva. Végül közli a miniszter, hogy resszortja több törvényjavaslatot készít elő, Így első­sorban erdővédelemről, a vágómarha és a T ■,<s ellenőrzéséről, valamint az állatok ragályos betegségei elleni küzdelemről szóló javaslatokat. A minisztérium munkája a földreform vég- ; rehajtásának megkezdése óta fokozatosan növekszik, mert azóta 550 000 ha földterület került az állam felügyelete alá. ■ “ftT ^ti it ■ í ii nffiWi — Koza Mat&jov likvidál? Brünn, november 12. A Lidové Noviny- nek jelentik Pozsonyból: A különböző elő­jelekből arra lehet következtetni, hogy a Slovensky Národ, amelyet Koza Matejov György katolikus pap szerkeszt, a legköze­lebbi időbeh, talán már november végén, beszünteti megjelenését. A lapot két évvel ezelőtt alapították, a szlovák néppárt hivata­los lapjának, a Slováknak ellensúlyozására. A Slovensky Národ eredeti terve, hogy a néppártot két táborra szakítsa, nem sike­rült. Most, hogy a szlovák néppárt helyet akar foglalni a kormányban, Koza lapja tel­jesen elvesztette politikai célját és a lap munkatársai részint visszatérnek a néppárt­ba, részint pedig Micsura táborában keres­nek elheiyezkeüést. Halálos szerencsétlenség a witkowitzi müveknél Maehrisch-Ostrau, november 12. Csütör­tök délelőtt 10 órakor a witkowitzi vasmű- veknél súlyos szerencsétlenség történt, amelynek három emberélet esett áldozatuk A forrasztőgyárban egy kohót akartak üzembe helyezni, melynek gázvezetéke a I főgázvezetékbe volt bekapcsolva. A kapcso­lás alkalmával Kopec Albin munkásnak a gázmaszkja leesett. Két másik munkás látva Kopec életveszélyes helyzetét, mentésére sietett, de a következő pillanatban a gáz belélegzése folytán mind a három munkás eszméletlenül esett össze. Mindhármukat, név szerint Kopec Albint, Krizsalovszky La­jost és Beilnár Jánost a gyár kórházába szál­lították, de ott még a délelőtt folyamán meghaltak. A mentési munka közben még több munkás is gázmérgezést kapott, de ezek állapota nem életveszélyes. A mezőgazdasági szakiskolák fejlesztése Szlovenszkón és Ruszinszkóban I — Geréb Márton uram mondotta, hogy [már nem az öt főlegényt követelik a meste­rek, hanem megelégszenek eggyel is. A töb­binek megbocsátanak, csak mindjárt mun­kába fogjanak! Az az egy te lennél, Geréb uram úgy hallotta! — S az az egy fővezér te vagy s más nem lehet, Gábor, azért! —• hadarta Répa Mózes. Gáborban megint keserű érzés mozdult. Váratlanul Káposztás Ági könnyes szemei­re gondolt. Ércököllel vágta mellbe magát és elvakultan ordította: — Én hát, ki volna más?! Kár annyira mosakodnotok! Mindig mondtam, hogy én vagyok! Én csináltam, én vállaltam, én akar­tam mindent s ti csak szolgáltatok nekem! Én parancsoltam nektek s azért tettétek meg! Én állok oda mindenki elé s úgy mon­dom, hogy én nem tudtam tovább tűrni a méltatlanságot! Mindig büszke leszek rá! Mindig hencegni fogok vele! Hejj.., ftiüü Nagyot fújt Kivörösödött arcában sötét szemeket villogtatott A legények zugó ár módján tolongtak körülötte s úgy örültek gyönyörű, nagy haragjának. Egyikük eléje toppant Nagyot kur­jantott. — Hisz azt mondjuk mi is, hé! Egy az igazság s az az, hé! Mitől vagy haragos, atyafi, hé?! Kórusban nevettek. Gábor fátylas sze­mekkel bámult rájuk s megdobbanó szívvel értette meg őket. Hisz ezek is tudják, hogy ő a kiszemelt, 6 a büntetésre jelölt Hisz ezek örvendhetnének, hogy őket semmi baj sem éri, mehetnek nyugodtan a dolgukra s csak a* ő nyakába teszik fel a hurkot, öröm helyett pedig mit csinálnak?! Felkészülnek, fegyverkeznek s védeni akarják őt! Szere­tik, nem hagyják, mennének utána! Megelégedetten mosolygott és elszé­gyenkezett Előbbi zajos, lelkes harcikedvük okát most értette már! S ő mégis milyen együgyüen viselkedett velük szemben! Düh­re fakadt, nemhogy köszönetét mondott vol­na nékik. Akkor gyanúsította őket hűtlen­séggel, mikor éppen érte akartak harcba menni! A szerelem teszi ezt! Az veszi el az ember eszét, az vakítja meg, hogy nem lát vagy nem azt s úgy, ami s ahogyan van kö­rülötte. Hej Káposztás Ági, de megTontottál engemet! Ottmaradt nálad mindenem, szi­vem, eszem, szemem látása! Ránevetett a legényekre: — Jól van legények! Köszönöm nek­tek! Látom, hogy könnyen ki nem adtok! Látom, hogy megvédelmeztek s annyi, mint­ha már meg is tettétek volna! ügy érezte, hogy soha igazabbat nemi mondott. M egűi a tolta a szeretet, amellyel kö­rülvették s most már tudta, hogy kímélni fogja, menteni és igazolni fogja Őket. Egye­dül állja ki mindnyájukért a megtorlás kín­jait! Körbetelepedtek a megtaposott kövér fűre és csendesen beszélgettek. Arról folyt a szó, hogy csak aibban az esetben fognak munkához, ha egyiküknek sem esik báutó- dása. Barabás okosan tanácsolta: — A szabályokat erősen megsértettük, annyi szent, de kéüytelenségből tettük. Mindnyájan egyformán vagyunk bűnösök s egyformán ártatlanok! Akár napokig is megkoplaljuk az ebédel, de már különösebb bán tudása egyikünknek sem esbetl Gáborra pillantott s a többiek lelkesen helyeseltek neki. Gábor elgondolkozva mon­dotta: — Majd meglátjuk, mi s hogyan lesz! Csak azt cselekedjetek, amire jelet, adok! Felállott s a fal felé tartott. Az ucca fe­lől hangos kiáltások hallatszottak feléjük. Mindnyájan odagyültek a kapuhoz, amelyet Barabás nyitott ki a nagy kulccsal. 11. Álniélkodva néztek ki az uccára. Meste­reik teljes számban, diszes ünneplő ruhá­jukban, élükön Léta Pál céhmesterrel jöttek be a kapun. A oéhmester tekercses iratcso- mőt tartott a kezében és láthatóan szenve­dett. Fehér homlokán gyöngyös cseppekben csillogott a verejték, szép szakálla remegett az állán. Keresztury uram haragos tekintet­tel állott mögötte. A többi mester a legények tömegében a sajátjait kereste, hogy lesújtó pillantásokkal büntetést előlegezzen nekik. Az alabárdos városi őrök csapata jött be a mesterek bála mögött a kapun. Mikor az első belépett rajta és magas kucsmája fö­lött megcsillant az alabárdja, a legények fel- zudulva tolongtak feléje. Izgatott kiadások­kal tiltakoztak a fegyveresek megjelenése ellen. A közöttük álló mesterek sem akadá­lyozhatták volna meg őket abban, hogy az nla'bárdosókat ki ne szorítsák, vagy ha kell, ki no verjék a templomkerthöl. Csak Gábor dörgő hangja állította meg őket: — Álljatok meg, nekünk csak gazdáink­kal van dolgunk! így az alabárdosok odasorakózlak a mesterek mögé. Néhány hivatalos ember voH velük s a fejedelmi hivatalból Geréb Márton uram

Next

/
Oldalképek
Tartalom