Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-09 / 254. (1292.) szám
4 1926 november 9, kedd. Megölte teieségét és öngyilkos lett Anglia egyik leggazdagabb embere A londoni társaság legújabb nagy szenzációja. — Sir Brunner karriérje és összeomlása — A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától. — London, november ff. London szellemi és társadalmi életének szomorú szenzációja a Brunner-házaspáj kettős ön- gyilkossága. A Brunner-házaspár egy idő óta a Licbtenstein hercegnő birtokán tartózkodott, amely Londontól délre Robampton külvárosban van. Roscoe Brunner szerdán este, amikor a City- ből visszatért, a személyezetnek azt az utasítást adta, hogy vacsora után a szalónban zavartalanul akar maradni a feleségével. Éjfél felé a személyzet lövéseket hallott. Amikor erre átkutatták a kastélyt, a házaspárt halva találták a szalónban. Brunner jobbkezében revolver volt, amelyből két golyó hiányzott. Valószínű, hogy előbb feleségét lőtte le és azután önmagával végzett. Miután Brunner Anglia egyik leggazdagabb embere volt és vállatai is fényes jövedelmet biztosítottak, valamint családi viszonyai sem adtak okot az ön- gyilkosságra, tettét csak deprimált lelkiállapotával tudják megmagyarázni, amely legutóbb hosz- szanlartó influenziája miatt is súlyosbodott, de azt a magyarázatot is adják, hogy Brunner őrü- lési rohamában követte el végzetes tettét. Brunner, aki 58 évet élt, második fia Sir John Brunnernek, aki Mond Lajos dr. német vegyészmérnökkel együtt Anglia legnagyobb vegyipari gyárát alapította. Apja halála után már fiatalon elnöke lett a manchesteri Brunner and Mond vegyészeti gyár felügyelőbizottságának. Amikor egy évvel ezelőtt ez a gyár lett kiindulópontja a megalakult vegyi trösztnek, Brunner lemondott erről az állásáról. Az utóda Sir Alfréd Mond, Lloyd George kormányának egykori lakásügyi minisztere lett. A vegyi tröszt elnökévé pedig bátyját választották meg. Nem tudni, hogy Brunner kétszeres mellőzése beleegyezésével történt, vagy sem, de annyi bizonyos, hogy ő ellenezte a trösztnek, ennek a tipikus kontinentális gondolatnak az angol gazdasági életbe való bevitelét ötvenéves felesége, akivel huszonnyolcéves házasélet után ment a halálba, jónevü köllőnó és regényíró volt. A házaspárnak két fia és egy leánya volt. Brunner Sheila esküvője Lichtenstein Ferdinánd herceggel egyike volt a tavalyi londoni szezon legnevezetesebb társadalmi eseményeinek. Brunner vagyonát ötmillió fontra beesülték. Al öngyilkos Brunner bátyja, Sir Alfréd Brunner, aki Észak-Angliában szerzett tudomást az öngyilkosságról, elmondotta, hogy öccse egészségi állapotának súlyosbodása miatt mondott le állásáról, mert hosszabb üdülésre volt szüksége. Az orvosok svájci utazást ajánlottak neki. Egy ismert javasasszony bejelentette, hogy Brunnerné hét év óta legragaszkodóbb hivel közé tartozott. A jósnő Brunnernének egy kristálygolyó segítségével néhány héttel ezelőtt megjósolta, hogy rövidesen erőszakos halállal fog meghalni. xx Bármilyen szempontból érdeklődik ön az állatok élete iránt, a Kis Brehm-ben mindazt megtalálja. Az ára — ne felejtse el — csak 280 korona, ha nem bírja egyszerre kifizetni, úgy öt hónapon ó‘ törleszthet! Borostyánlevelek Irta: Somlyó Zoltán. 1. Anyám igen korán elhalt. Alig érte meg huszonhatodik évét. Akkor hatéves voltam. Távoli halvány emlékezetből és régi-régi fotográfiákból tündéri kép rajzolódott róla a lelkembe... De hisz ezzel mindenki igy van, aki oly ifjan veszti el fiatal anyját. Tél volt, amikor a koporsóját a faluról, ahol laktunk: vasúton a közeli kisvárosba szállították hogy ott a kies fekvésű sirkert- ben örök nyugalomra helyezzék. Amikor abba a kisvárosba legelőször megérkeztem, hogy beírassanak az első gimnáziumba, első utam a temetőbe vitt. Nagy büszkeséggel töltött el, hogy anyám sirja mindjárt elől, a temető főutján feküdt, a sir fölött fehér márványkő diszlett és a márványkőben fent, vastag üveglap alatt anyám tündéri arcképe ... örömteli viszontlátás volt ez. Nem volt benne semmi gvász, semmi érzése a keserűségnek. Atyám segítségével felkapaszkodtam a rézglicsiniás rácsra és forró ajkamat az édes arcra tapasztottam, amelyet egészen befutott a borostyánlevél. Aztán eész marékravaló borostyánt szedtem a sírról és egy szál rezedát — a rezeda volt anyám kedvenc virága — és megkönnyebbülten távoztam a temetőből, vissza- vissza tekintgetve, integetve a sir felé... Mint diák minden tavasszal felkerestem a sirt, amely a vasúti indóház mellett feküdt. Később is mindig valahányszor bajban voltam. ha közel voltam a bukáshoz, vagv ha a ősapádban valaki megbetegedett, fis mindany- nviszor megenyhülve távoztam onnan. Amikor letettem az érettségit, el kellett utaznom a kisvárosból. Olt kellett hagynom ifjúságom legszebb emlékeit: édesanyámat. Meg kellett A nagy világ előkelőinek köréből — A román királyné — — Befejező Az ajtószárnyak feltárultak, a szalon közepén Románia világszerte ismert és emlegetett királynéja, Mária állott. Annak idején rossz néven vették egyesek, hogy román utamról hazatérve, az elragadtatás hangján emlékeztem meg a királyné szépségéről. Kissé merész a hasonlat, de a párisi Louvre-ben őrzött milói Vénusz, a franciák legnagyobb kincséről sem illett volna ennélfogva 1918 nyarán az elragadtatás hangján beszélni, mert akkoron a franciákat gyűlölnünk kellett... Mária királyné ugyan egynéhány évszázaddal fiatalabb s a newyorki Ritz-Carlton- ban rendezett fogadóestélvén is dusabb szövettel borított toilettben jelent meg a lelkes amerikaiak bámuló szemei előtt mint milói származású riválisa, azonkívül ma már többszörös nagvanva, mégis hóditó szépségét még a legrománellenesebb nacionalista sem tagadhatja le. Könnyű csokorba kötött színes fátylak omlottak szép fele két oldalán a földre, ezüst- aranv hímzéssel borított nemzeti ruhája a román népművészet remeke, a meleg kényelemmel berendezett női boudoir minden sarkában pompázó virággal töltött értékes vázák s a sok virág között a legpompásabb rózsa maga a királyné: — ember legyen a talpán, aki a legveszedelmesebb, de ilyen szép ellenség előtt, legalább a pillanatok jelenére meg nem hódol. Hódolattal hajoltam meg én is a szépség e királynéja előtt. — ügy értesítettek felséges asszonyom, hogy őszintén és nyíltan szabad beszédnem. — Természetesen, — jelentette ki cél- zatos hangsúllyal a királyné — nyíltan kell beszélnünk, máskülönben semmi értelme, hogy én önt ma itt fogadjam. Hangia kimért, hűvös, idegen volt. A legyőzött ellenség hangja. Itt minden szóra vigyázni kell! Agyam minden idegszálát megfeszítem s nyugodtan ugyan, de óvatos figyelemmel hallgatom s adom magamból a szót. Az angol születésű koronás asszony iránti köteles figyelemből angol nyelven képzeltem folyni a társalgást a királyné azonban tökéletes németséggel vezette s csak ütött kevert beszédébe angol szót. — Váddal illetnek Románia legyőzői, — lassú, halk hangon kezdte, ám mindinkább emelkedett tónusban folytatta. — s mi a bűnöm? Hogy kifosztott, letiport, meggyötört népemet királynői szavammal bátoritom, a földig sújtottakba lelket önteni, a vógkétség- beeséstől megmenteni igyekszem őket?!... Ez bűn?! Ettől el akarnának tiltani?! Igen, legyőztek, megvertek, megaláztak, de meg nem törtek, elvégre Románia királynéja maradtam ma is, — önérzetemet, büszkeségemet el nem vehették. Alakja kiegyenesedett, szemei fénvlettek, hangja alig észrevehető izgalomban reszketett Egy madridi tárlaton látott kép jutott eszembe. Vadászok és kutyákkal körülvett anyamedve sebesült kölvkeit védi s talpának hatörténnie! Utólszor még kimentem a temetőbe, virágokat helyeztem a sírra és leszakítottam egy csudálatosán szép borostyánlevelet és eltettem a tárcámba. Anyám bátorítóan integetett felém az üveglap alól. Most sírtam legelőször a sírjánál. Végtelen fájdalmat okozott a válás és minden ifjúi energiám és ambícióm dacára is erőt vett rajtam a félelem: érettségi bizonyítvánnyal a zsebemben is még oly éretlenül és egyedül kimenni az életbe!... Akkoriban Budapest, amelyről annyi mindent hallottam és oly sokat álmodoztam, az egész világot jelentette számomra. Mi lesz ott velem? Vájjon meg fogok tudni állani a saját lábamon? És mit fogok csinálni azokon a délutánokon, amikor ezelőtt a sirt szoktam meglátogatni?... Hogy a fájdalmas búcsút megrövidítsem, mégegyszer megcsókoltam az üveglapot a kép fölött, majd mély meghajlással a követ alább, mintha kezet csókolnék anvámnak és még egy utolsó búcsúpillantással távoztam a temetőből. 2. Már évek óta éltem Pesten. És sok-sok délután megesett velem, hogy valami magne- tikus erő a pesti temetőbe kergetett. Ott sétálgattam az idegen sírok között és kikerestem magamnak egy sirt egv sirkövet, amely leginkább hasonlított anyáméhoz. Ott megálltam és elmondtam egv rövid imát. Itt persze nem volt mit megcsókolni és borostyánlevelet sem lehetett tépnem, sem rezedát. De valamennyire azért ezek az idegen temetőben tett látogatások is megnyugtattak, mert itt is megleltem azt a nyugalmat, amely anyám sirja körül lengett. De ez a nyugalom azért nem volt nz igazi. Mindjobban elhatalmasodott rajtam a viközlemény — lálos ütésével osapkod támadói közt. S az erdélyi havasokból a moldvai völgyekbe szorított medvekirálynő szavának éles ütéseivel csapkodott a láthatatlan támadók felé. — Sem harag, sem bosszú, — állandósult gyűlölet még kevésbé állíthatják két feldúlt ország között a nyugalmat helyre, —• jegyeztem meg szerényen közbe. A letarolt földeken csak békés munka teremthet újra rendet, romok fölött gyűlölet nem épit falat. Amíg Felséged nem áll az őszinte békecsinálók élére Felséged országa s az én hazám között nyugalom nem lesz, a rekonstrukció munkáját nem kezdhetjük el soha. Kitűnő alkalom, a halott hősök közös emléke békühetné ki Felséged népét a magvar nemzettel. Erdély véráztatta földiében számtalan magyar, de román hős is pihen. Állítson nekik a két nemzet közös emléket s az erdélyi gvászünnepélvre jelenjen meg Felséged s királyi férje is. a nagy, a szent, a hőd sir fölött nyújtsanak egymásnak végleg béke jobbot, a sokat szenvedett Magyarország és Románia. Ez csak egv szerény felhozott gondolat, egv óvatosan elképzelt idea. Felségei sziv- iósága s diplomata esze teremtsen belőle valóságot. A sirok fölött nemcsak nefelojtset, reménvt jelentő örökzöldet is ültessünk a háború halottainak a béke őszi inánál szebb emléket nem állíthatunk. A királynénak tetszett a terv, jellemző büszkeséggel válaszolta azonban: — önök a győzök, (mert ilyenek voltunk egykoron!) mi a legyőzőitek. Szód a gondolat. talán eredménye is lehetne, de — a kezdeményező lépésnek az önök részéről kellene kiindulnia. Pedig nekünk iára önöktől vajmi kevés reményünk van. Amit velünk legyőzőitekkel Németország fégoz, az több már mint a kegyetlenség, az angol „tapintat- lanságnak“ nevezi. Királynővel vitatkozni nehéz, — úgy tudom, nemcsak nem illik de talán nem is szabad. s igy gondolataim tömegét részben bocsáthattám csak szárnyra; hallgattam, figyeltem, olvastam a kimondott szó mögött. Egv teljes órát tartott az audiencia, gyorsan pergő szavaink tömegével árkusok tömegét tölthetném meg, nanlóiegvzeteim sok része az életben lévő szereplők óvott szemé- lvére való tekintettel ma még a nvilvátnssá" részére nem veló, ám iő Uí». midőn maid erről és másról is, e lap hasábjain irhatok. nungaricus Viatur. szőrmeáru' mindenféle kivitelben és minőségben, kizáró’ag saját jryártmány. Javítások és átalakítások kiválóan és jutányosán eszközöltetnek. Képes árjegyzék in- j gyen és bérmentve. | Telefon V VFNDFR praha ! 315S2 £ • V ^ szontlátás vágya: hazautazni a kisvárosba, anyám sírjához... Meglátogatni őt... De mindannyiszor meggátolt valami ok — és Pesten maradtam. Egy májusi napon ismét künn jártam a pesti temetőben. Egyenesen azt a sirdombot kerestem fel. amely hasonlított anyáméhoz. Negyedórát töltöttem ott Amikor távozni akartam, közvetlen a sírkő mögött egy kisebb sirkövet pillantottam meg, rajta arany- nyal vágott betűkkel ez a név: „Baldi“. Megdobbant a szivem: nékem is volt egy kis húgom, akit Baldinak hívtak; még születésem előtt halt meg. A hatéves kis halottat a kis falum deszkakeritéses, egyszerű kis sirkert- jében földelték el. És engem — hogyan történhetett. nem tudom — sohase vittek oda ehhez a sirhoz. Sokszor elkocsiztam a kis falusi temető árka mellett, mindig reggelenként. amikor szeptember elsején, a vakáció után a városi iskolába vittek. De a sirt sohase láttam. Ettől a naptól fogva lelkiismeretfurdalás kínozott. Egv kis hatéves leányka pihen a földben valahol... nem is oly messze... aki az én kishugom. Egy apánk, egv anyánk és még sohase kerestem meg a sírját... Szé- gyeltem magamat. És mind hevesebben űzött a vásry: meni, nézd meg legalább, hol pihen! De mindig megakadályozott az elutazásban valami ok és most is Pesten kellett maradnom ... 3. Súlyos betegségből felgyógyulva, végre a vonaton ültem és a kisváros felé repültem. Szomorú őszi nap volt. Nagy sárban siettem aztán a temetőbe. Alig volt még délután négy óra, de a halottak birodalmában már hideg homály uralkodott. Már a temető bejáratánál anvám szolid tekintete fogadott a márványkő üveglapja alól. Odaléptem, megcsókoltam a II IIIIIBI—Ili III—I III III ■■■—■IIBII !■ Uj attrakciós műsor a sECT-pmiumi PRAGA I., Rybná 5. Három kitűnő duó, mondain és excentrikus táncok, valamint öt tánccsillag műsoron I Szabad bemenet. Telefon 20819 Telefon 20819. Minden ember filozófus akar lenni A bécsi egyetem filozófiai fakultásának szenzációs tultömöttsége Bécs, november 8. A bécsi egyetemen még nem fejezték be a beiratkozásokat, de már kitűnik, hogy az egyetem hallgatóinak száma a múlthoz képest óriási emelkedést mutat. Egyenesen szenzációs a filozófiai fakultás hallgatói számának növekedése. Több mint 2.000 hallgató és hallgatónö iratkozott ezidén a filozófiai szakra. Ezzel szemben a jogi és az orvosi fakultás hallgatóinak száma változatlan maradt, vagy csökkent. A filozófiai fakultáson a legtöbb beiratkozott az utódállamokból való, főleg Jugoszláviából, Lengyelországból és Magyarországból. A fakultáson beíratottak csaknem kivétel nélkül zsidó vallásuak. Magyarországból a numerus clauzus miatt özönlenek a diákok Bécsbe. Németországból szintén sokan iratkoztak be ezidén a bécsi egyetemre, mert a megélhetési lehetőség Ausztriában sokkal jobb. A jó fakultás dékánja Hupka tanár lett, aki ellen a német diákok nagy tüntetést terveznek. Hupkát, „a külföldi zsidót", a jobboldali diákság nem szereti és a jogi fakultás hallgatói, aki’ között a legtöbb a kampóskeresztes, meg akarják gátolni a dékán hivatalbalépését — A prágai MAKK hírei. A MAKK egyesületi jelvényeket akar készíttetni. Ezúton hívja fel pályázatra a hozzáértőket s a jelvénvtervezeteknek beküldését december i-ig kéri a következő címre: Winkler Sándor Praha-Nusle Riegrovo nám. 3. I. A maximál* lisan 8X10 milliméter méretű jelvény főmo« tivuma a tölgy makkja legyen. — A prágai MAKK ismerkedési estélyét közbejött akadályok miatt november 6-ika helyett november 13-án tartja, 8 órai kezdettel, az Uránia kistermében. — A vér megmosása. Giessenben Haas egyet, orvostanár a napokban számolt be embereken és állatokon végzett újabb kísérleteiről, amelyeknek beláthatatlan horderejűk van. Kutatásai során sikerült neki élő kutyáknak és embereknek vérét a szó szoros értelmében megmosnia. A vért a nyak ütőeréből kivezette, a testen kívül megmosta és az egyik vénán keresztül ismét visszavezette a testbe. A vér megmosását dialyzls utján végezte el. követ, előbb lent: a kezét, majd az üveglapot ... És hirtelen megváltozik anyám szelíd tekintete. Enyhe szemrehányással pillant rám. És a következő pillanatban hallom a hangját, amint szerető korholással mondja: — Eredi, te rossz fiú, keresd meg a kis- hugodat!... Másnap, korán reggel már ott voltam a kis deszkakeritéses falusi temetőben. Alig néhány sirdomb. Itt is mindjárt a bejáratnál az alacsony, fekete sírkő, rajta a felirat: Baldi, élt 6 évet. Itt is a sürü borostyán és az édes, fanyarilla tu rezedák. És a borostyánlevelek meg-megérlntik arcomat, mintha szerető testvéri kéz simogatná a hazaérkezőt. Soha az életben nem éreztem magamat otthonosabban, mint ebben a pillanatban. Leültem a vasrácsra és feltekintettem a felleges őszi égre... És most, mintha megszólalna a kő: — Eredj, mond meg az anyánknak hogy köszönöm! Néhány borostyáulevelet és rezedát szakítottam és visszaindultam anyám sírjához. És ott a rengeteg sok boroslvánlevél közé letettem egvet a kis húgoméi közül. És a következő pillanatban már hiába kerestem ezt nz egv borostvánleveleb elvegyült a többi közt. Mind egyformák voltak, mint az álmok és mint a szenvedés... M. IL Dr, Pour n©orvos I Praha ÍI., Jung-tnannová 4. Telefon: 30902. — Rendel d. u. 4- 6-ijJ. — Telc'on: 30902.
