Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-09 / 254. (1292.) szám

Mai számunk 10 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltlkcLl nOpilcipiO. Felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III.—Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Győzött a köztársaság Görögországban 282 mandátum közül 130-at kapnak — A royalisták egyelőre a háttérben maradtak - Nyugalom az országban Athén. nov. 8. Éjjel 1 óra 15 perckor a* egész országból a köztársaságiak győzel­mét jelentik. Többségük körülbelül 80 száza lékos lesz. A hirt maga Kondylis is megerő­síti. Athénben, Bpyrusban a köztársaságiak többsége 70 százalékos. Sehonnét sem jelen­tenek rendzavarásokat. A fővárosban és a vi déken vasárnap délutánig a szavaz »k nagy számban vettek részt a választásokon, anélkül, hogy egyetlen incidens történt volna. Kondylis autóján egyik választási helyiségbe 1 a másikba utazott, hogy személyesen ügyel­jen a rendre. Két órakor délután már elmon dhatta. hogy a köztársaságiak győztek. Athén 13 mandátuma közül nyolcat az egyesült lib erálisok kapták meg, egyet pedig a köztársa­sági unió, úgyhogy a közíársaság győzelme itt döntő. Ugyanezt jelentik Szalonikiből. Drá­mából. Cavallából, Seresből és Patrasból. Macedóniában. Tráciában és Krétában szintén a köztársaságiak győztek, úgy hogy az általános vélemény szerint a 232 mandátumból 180 íog a köztársaságiakra esni. Garibaldi vall Tudott a Lucetti-merénylétről is és előre értesítette Rómát — Teatrálís jelenetek a két Garibaldi között — fix agenf provo- katört kiutasítják Franciaországból A ruszinszkói nagyzsupa (rp) Ungvár, november 8. A P. R. nagyzsupa rövidítés a volt cseh­szlovák hivataLnokkormány gyorstalpaló mű­ködésének ránk maradt emléke és teljes szövegében annyit jelent, hogy „Podkarpat- eka Rus nagyzsupa". Szinte az unalomig han­goztatta hét éven át Ruszinszkó minden auto­nómia alapján álló sajtóorgánuma azt a tényt, hogy Ruszinszkőnak, mint a csehszlo­vák államhoz „önként" csatlakozott autonóm területnek, a nevében hordott eme jelző megvalósításához törvénybe iktatott joga van. Ha e tény további hangoztatását a kor- mányváltozás eme forgalmas és várandós napjaiban ismét felelevenitjük, gúnyosan vi- gyorgő torzarcot mutat felénk az a politikai görbetükör, melynek hátterében még mindig ott bujkálnak a gyarmati rendszer titkos istápolói. Ez a torz arc — Ruszinszkőnak, mint nagyzsupává átalakított ábrándbeli önálló államnak — a politikai helyzet változásai folytán keletkezett kómikus ábrázata. Ennek az ábrázatnak láttán azonban nem lehet mo­solyognunk, mert mindenki leikéből egyete­mes megdöbbenést vált ki ez a reflex, ha eszébe jut, hogy hét esztendő óta tartó ön­védelmi harcunkban a győzhetetlen vesztes fél szerepét játszottuk meg. Győzhetetlenek vagyunk, mivel a cseh­szlovák kormányoknak eddig még semmiféle törvény nem áll rendelkezésére, melynek se­gítségével Ruszinszkó autonómiáját ettől a területtől végérvényesen megtagadhatnák. Viszont vesztesek vagyunk, mert egy hét esztendős gyarmati politika minden gazda­sági és kulturális javainkból nagyobbrészt kifosztott. Ha eddig a világ előtt az autonóm Podkarpatska Rus jelmezében tetszeleghet­tünk, ma már ez is megszűnt, mert a hiva­talnokkormány rendeletileg sorozta be ezt a területet a többi nagyzsupák közé. Aki ezek után még remélni meTi, hogy Ruszinszkó autonómiája az alkotmányos poli­tikai élet keretében mint kormányzati pro­gramra valaha a megvalósitásig jut, az még ima is ideális szemmel nézi maga. körül az életet Ma, amikor a tartományrendszer eszmé­je a szlovenszkói politikai életben is felszín­re került, Ruszinszkó autonómiájáról beszél­ni szinte anaohTonizmus. Lehet, hogy a ter­mészetes fejlődés folyamata kívánja igy, hogy a szlovák néppárt Szlovenszkő autonó­miájának kiépítése felé vezető utján a tarto- mányrendszer bevezetésétől nem idegenke­dik, uRszinszkó helyzete azonban még ebben az esetben is egészen másként bírálandó el. Ruszinszkónak nincs mit alkudnia az autonó­mia meg vagy meg nem adása felett, mert az autonómia RuszinsTkőnak törvényesen kijáró követelménye. Amint tehát ezt az autonóm területet a lakosság megkérdezése nélkül csatolták Csehszlovákiához, amint a lakosság megkér­dezése nélkül szervezték át nagyzsupává, úgy fogják majd bevezetni itt is azokat árre­formokat", amiket a szlovák néppárt a kor­mánnyal való megegyezése után Szlovensz- kón fog végrehajtatni. A ruszinoknak azonban ehhez eddig semmi szavuk nem volt és ahogy a politikai helyzet kialakulását látjuk — sajnos — ezr után sem igen lesz.­............ Ma saryk elnök Egyiptomba megy Prága, november 8. Masaryk köztársasá­gi elnök e hét közepén egy havi üdülésre Egyiptomba utazik. Karácsonyra ismét visz- ezatér Prágába Párás, november 8. Garibaldi ezredes a francia .politikai rendőrség feje előtt bevallotta, hogy öszr szeköttelésben állott Mussolinival, kémkedett szá­mára, pénzt* fogadott el Rómától és- 1925 juliús el­seje óta rendszeresen tudósította a római rendőr­séget a Franciaországba emigrált olaszok. életéről. E vallomás egyelőre csak keveset mond s a fran­cia rendőrség véleménye szerint Garibaldi sokkal ártalmasabb és sötétebb szerepet játszott, mint állítja. így többek körött bizonyosra vehető, hogy Ga­ribaldi tudott arról a merényletről, amelyet Luecetti szeptember 11-én követett el Musso­lini ellen, ő maga küldte a merénylőt Rómába, de közben értesítette az olasz rendőrséget is. Állítólag a párisi No*tre Dame-katedrális arany- készletének elrablásáról is tudomása volt. A Quotidien egy szavahihető személytől arról ér­tesül, hogy Bonserviei párisi fasedsta delegá­tust maguk a fascisták gyilkolták meg, mert tehetetlen embernek gomdolták, aki képtelen lesz a lascizmus erélyes munkáját véghezvinni. Garibaldi állítólag tudott erről a gyilkosság­ról is. Az elfogott -ezredes a szombatról vasárnapra virradó éjjelt a francia belügyminisztérium köze­lében egy szállodában töltötte két rendőr társasá­gában. Vasárnap délután újból kihallgatták. Bátyja, Santo Garibaldi, párisi építkezési vál­lalkozó, tegnap meglátogathatta öccsét, de csak azzal a feltétellel, hogy franciául beszélnek és a találkozásnál a vizsgálatot vezető francia hi­vatalnok is jelen lesz. A találkozás igen érzé­keny és kissé teátrális volt. Riccioti bátyjának karjai közé vetette magát és patetikus hangon igy szólt: „Pénzt fogadtam el, de minden Olaszország szabadsága érdekében történt." Az­után megesküdött lelki üdvösségére, hogy nem árulta el társait és megkérte bátyját, hogy egyelőre ne cáfolja meg a francia rendőrség gyanúsításait. Santo Garibaldi levelet intézett a lapokhoz, amelyben közli, hogy kellő idő­ben bebizonyítja testvérének ártatlanságát. A szentimentális jelenet a két testvér között nem hatotta meg a franciákat s maga a tartózkodó Temps is kijelentette, hogy a találkozás okvetle­nül kicsinált érzékenykedés volt. A francia rendőrség lázasan folytatja a kuta­tást. Ma már biztos, hogy ugyanakkor, amikor Ric­ától to belépett az olasz köztársasági pártba, fel­ajánlotta szolgálatait a faeoista. rendőrségnek is. Garibaldi két nappal a római rendőrfőnök nizzai megjelenése előtt tárgyalt Maoia ezredessel és igy valószínű, hogy a fasedsta rendőrség már október elején tu­dott a katalon szeparatisíák összeesküvésének minden részletéről. A Quotidien szerint a bolognai, a milánói és a nápolyi terrorcselekményeket az olasz rendőrség szervezte meg. Garibaldi kihallgatását ma egyelőre befejezték, de az ezredes továbbra is a párisi poli-jf tikad rendőrség „vendége" marad. A vizsgálatot aikkor fogják folytatni, amikor befejezik a katalo nial szeparatieták ellen lefolytatott vizsgálatot és az okiratokat mind áttanulmányozták. ; • A rendőrség tegnap félhivatalos közlésben kije­lentette, hogy Garibaldit nem helyezheti vád alá, mert semmit nem követett el, ami a fran­cia büntetőtörvénykönyvbe ütközik. Valószínű azonban, hogy a közel jövőben kiutasítják Franciaországból. A római rendőrség feje még a nizzai látogatás előtt, október elején négy napig Párisban tartózkodott. Ekkor gon­dolták ki a kataloniai szeparatisták összeeskü­vését s ekkor ugratták be a dologba a tapasz­talatlan Ó3 idealista Macia ezredest. Ugyan­ekkor mesterségesen egy nagy- fascistaellenes összeesküvést is meg akartak szervezni, csak azért, hogy a francia rendőrség kénytelen le­gyen kiszolgáltatni Olaszországnak az emig­ránsokat. E tárgyalások után Garibaldi számos olasz állam­polgárt Macia rendelkezésére bocsátott, hogy az ezredes segítségükkel bevonulhasson Katalóniába. Macidnak pénzt is kínáltak, de a spanyol nem foga­dott el illegális forrásokból eredő anyagi segé­lyeket Anglia és Franciaország közös demarsa Rómában Paris, november 8. A Quotidien szerint Fran­ciaország és Anglia közös és rendkívül erélyes lé pést szándékoznak tenni Rómában a Gaxdbaldi-esot miatt. Az Ere NouveJle ezzel szemben kijelenti, hogy hagyni kell a római „karneválcézárt", mert lassan-lassan önmagát teszi nevetségessé. Mussolini a világ szabad íréit halállal fenyegeti meg, ba azt merik állítani, hogy Napóleon nagyobb volt, mint a duce. Aki ilyeneket tesz, azt nem lehet komé yan venni. A* Oeuvre kívánja, hogy Mussolini végre nyilatkozzék a Garibaldi-esetről. Mondja meg, vaj jón tudott-e a dolgokról, vagy pedig nem és tisz­tázza magát a civilizált világ előtt. „Hisz máskülön­ben fáradhatatlan szónok, de most valahogy na­gyon hallgat." Egyet mindenképpen szem előtt kell tartania: mielőtt Brianddal beszélni akar, el kell intéznie a Garibaldi -incádenst. A francia közvélemény rohama Mussolini ellen Minél tovább halad a nyomozás és minél vilá­gosabbá válnak Franciaországban a fascista párt intrikái, annál egyhangúbban nyilatkozik meg a párisi sajtó Olaszország ós Mnssolini ellen. Még az Echo de Paris is, amely eddig rendkívül tartózko­dóan viselkedett, erélyesen követeli, hogy Francia- ország torolja meg a sértéseket. A jobboldali sajtó, amely eddig mindig Olaszországot pártolta, úgy segít önmagán, hogy Mussolini személyét a lelep lezések dacára kihagyja a játékból. A Quotidien vezeti a duce elleni sajtóhadjáratot. Mai cikkeiben többek körött a következő megállapításokat közli: „Mussolini Rómában az agent provokaiőr szerepét játsza. A karneválcézár, Matteotti gyilkosa, a fran­cia földön összeesküvéseket szító miniszterelnök, a jog és a szabadság tagadója, Róma erőszakos meg­hódítója, a hit- és törvénynélküli kalandor nem sokáig maradhat Európa porondján." A francia baloldali sajtó éktelen lármát csap Mussolini nj, drákói szigorú törvényei ellen, de megállapítja, hogy miként az ilyesféle egyéni célokat szolgáló szigorú rendeletek a francia forradalomban is csak rövid ideig voltak érvényben, úgy az olasz nép is el fogja söpörni elnyomóját. A rfancia közvélemény a sajtó és az események hatása alatt néhány nap óta teljesen olaszellenessé vált. Mig a fascisták franciaellenes kitörései alatt a francia közvélemény megőrizte hidegvérét és méltóságát, addig a leg­újabb aknamunkák láttára a hangulat izzásba jött és rendkívül erős megtorlást követel. Ma Francia- országban vannak összejövetelek és tüntetések Ró­ma ellen, mig Olaszország pillanatnyilag csendes és egyetlen hanggal sem válaszol, vagy menteget Franciaországban szabadonengedik, Spanyolországban elfogják Macia társait Pária, november 8. A Petit Journal madridi jelentése szerint Leroux Sándort, a spanyol libe­rálisok vezetőijét, a kataloniai ráeparafisták össze­esküvésével kapcsolatban letartóztatták. Rajta kí­vül még hatvan személyt, többnyire a baloldali pártok tagjait, helyeztette őrizetbe a rendőrség. Ezzel szemben a Petit Párisién szerint a francia bíróság a katalán szeparatisták nagy részéi szaba­don fogja bocsátani, mert meggyőződött arról, hogy csúnya beugratásról van sző. A legtöbb ellen csak tiltott fegyverviselés miatt indítanak eljárást. Még az sem valószínű, hogy a naiv összeesküvőket ki­utasítják Franciaországból. Vozenilek János az állami földhivatal uj elnöke Prága, november 8. A köztársasági el­nök aláírta Vozenilek János dr., az állami földhivatal eddigi osztályfőnökének a földhi­vatal elnökévé való kinevezését Elődje, Vis- kovszky még a múlt év folyamán elhatároz­ta, hogy politikai aktivitásba lép s az agrárius párt képviselőnek választatta. A magasrangu állami hivatalnokok, mint pl az állami földhi­vatal feje, a törvény értelmében csak sza­badságolás mellett lehetnek a törvényhozó testületnek a tagjai. Azonban a földhivatal hosszabb ideig nem maradhat elnök nélkül, minek folytán Viskovszky nyugdijaztatta ma­gát. Vozenilek János dr., az uj elnök, a Kö- niggrátz melletti Bruze községben született, mügyetemet végzett és a forradalom óta úgy publicisztikailag, mint szervezetileg a föld­reform kérdéseivel foglalkozott. Tulajdon­képpen a cseh agrárius párthoz tartozik, azon­ban a többi cseh pártok is bizalommal visel­tetnek iránta. A lengyel sajtó diktatórikus megrendszabáiyozása Varsó, nov. 8. Pilsudski kormánya újabban szigorú rendeletet bocsátott ki a sajtó szabadsága ellen. Ez a rendelet amely sulvos pénz- és fogházbüntetéssel sújtja „az álhirek" terjesztőit, ismét konfliktust fog okozni a szelni és a kormánv között. Az ál- hirek fogalma ugyanis ugv van megkonstru­álva, hogv a sajtó politikai kérdésekben, a hadsereg ügyeiben.-a birósági, parlamenti és miniszteri tárgyalásoknál jóformán csak hi­vatalos kommünikéket közölhet, mert minden más hír már az álhirek kategóriájába tarto­zik. Ezzel a lengve! sajtó a kormánv hivata­los szócsövévé sülved és kénytelen föláldozni önállóságát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom