Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-07 / 253. (1291.) szám

1525 ■'JMWiiAt'J * kAZxXAR MimjJm 11)26 november 7, vasárnap. A nagy világ előkelőinek köréből — A román királyné A Romániából százezerszámban mene­kült román lakossá? által zsúfolásig megtöl­tött Jassy a lehető legtarkább képet nyúj­totta. A tipikusan román építkezésű érdekes városban hemzsegett a különféle katonaság. Az ország szomorú katonai helyzetére azon­ban nehéz lett volna a iassy-i hangosan vidám életből következtetni. Különös érzés volt ez ellenséges város utcáin járni-kelní. Farkasverembe estem s bár az ország miniszterelnökének ajánlóle­velét tartogattam zsebemben, óvatosan kel­lett viselkednem; ha valamely vadabb indu- latu embercsoport megtudja, hogy magyar vagyok könnyén elintézné a dolgomat. Szobát még Bukarestből hivatalos utón rendeltek számomra, máskülönben gondolni sem lehetett volna lakásra. Igaz, a júliusi kánikula közepére értem oda legrosszabb esetben akár egy szénapadláson is elháltam volna. Egy lelket sem ismertem, gondtalanul bolyongtam be a várost, figyeltem életét. Ne felejtsük el, 1918 júliusát irtuk, a világhábo­rút még nem fejeztük be. a francia fronton akkor vivta élet-halál harcát Európa, a vén hisztérika. Már korhadt volt belül a német óriás, de még megingathatatlannak látszott az acélerejü front. Jassyban persze máris röpködtek a biztató hírek. — Megingott a német front. — A központi hatalmak bukása. — Amerika tankjaival Berlin felé siet. Mosolyogva olvastam e rájuk nézve kedvező híreket. Biztatás akar lenni, semmi egvéb. Valahogy csak kell beléjük lelket ön­teni. Elkeseredésükben még forradalom ütne ki közöttük. Akkoriéiban már ismertük és megszoktuk ezeket a hamis háborús hireket, feléjük se hederitettem, akármilyen hatal­mas falragaszokon hirdették is ezeket a la­kosság számára. Pedig már erősen komolyo­dott a dolog, recsecrett-ropogott minden, csak mi nem hittük el utolsó percig se, hogy el­bukhatunk. A beavatott románok valószínűleg tud­ták. hogy nem tart már sokáig kálváriájuk s csrk türelemmel kel várniok, felszabadítá­suk idő kérdése csupán. A német-barát Marghilcman miniszter­elnök azonban vakon hitt a németek győz­hetetlenségében s óvatos okossággal vezette Románia sorsát, ugv látszik, biztosan számí­tott a központi hatalmak győzelmében. A németek az egyetlen román gentle­man nak szerették őt nevezni. Hogy miért, azt ők tudták. A Jassv-ban töltött első estémre a mi­niszterelnökhöz voltam hivatalos. Palotája kertre nviló erkélvén volt hármunkra terít­ve az asztal. Marghiloman és katonai szárny- secrédie, Vasilescu ezredes bizalmas körében töltöttem a szép. nvári estét. Bármennyire is német-barátnak ismer­tük a miniszterelnököt, vétlenségig óvatos voltam. Könnyű volt különben a dolgom, őket engedtem beszélni. A miniszterelnök bőbeszédű, rendkívül kedves, szellemes tár­salgó volt. Feltűnt, mekkora nyíltsággal emlékezett meg királyi házuk tagjairól. Kevésbé hízelgő dolgokat is megemlített, igaz. cáfolni is igye­kezett a királvi család e^ves tagjairól Ro- mániaszerte elteriedt hireket. Az ezredest vacsora közben telefonhoz hívták, egyedüllétünket Marghiloman arra használta fel hogy a királvné-pletvkákat. melveket Románips^erte midenütt ismertek és fecsegtek, gavallérmódra szépítse. Stirbev hercegül, a királvi család bizal­masával, másnap találkoztam. A királv áUal rendelkezésünkre bocsátott külön szalonko­csiban Bvcas vasútállomásáig együtt fogunk utazni. Estétől regeiig tart a vasúti ut. A szalonkocsi két hálófülkéből, ew kényelme-J sen berend^^tt társalgóteremből, inasszoba és konvhából állott. A herce^ komorwvik'n esti beszállásunk után párolgó teát szolgált fel számunkra, ér­dekes beszélgetéssel töltöttük éjfélig az időt. Re^el az állomáson a k’rálv két autója várt reánk. Rövid kocsizás után Stirbev her­ceg csinos, bár egyszerű emeletes vadászkas­télya '°é értünk, m»1vet a herceg menekülő* sük tartamára a királvi csMád rendelkezé­sére bocsátott, ő rea^a &aiát családjával az ugyancsak Bvcas faluban fekvő primitiv er­dészeket fo^eifa te b’mglenes lakásul. A kastél vbeiáratnál a királv egvik szárnysegédie fogadott s elvezetett az épület eervik szárnyában berendezett szobámba. Szobám ablakából a kastélv előtt virágos térre láttam, melven a még akkor félig gyer­mek gvönvörii szép Ilenea hercegnő s Nicolai herceg, a királvi pár legifjabb csemetéje, játszadoztak, akik jelenleg mint viruló hala­don és felnőtt, an^ol egyetemet végzett fia­tal ember kísérek királvi anyjukat diadal­mas amer'kai libán. H per rf fi* !i után Ferdinánd királv és Mária kirfihrpfi l« wr><r rd'>r.f/-]< "Makóm előtti kb k"Tfh»n. a k’rálv a királyné udvarból* j7rré,"*i társrd'Totf. a királyné az üdvözlésükre fe’éíf'k si°iő Stirbev hercegnek nyújtotta lrézc"*krn V^zéf. K-z,revét'en. látatlan, sokáig gyönyör­ködtem az alig néhány lépésnyire előttem lejátszódó érdekes képben. A királyné ki­rálynői termetén festőién tarka román nem­zeti ruha feszült s ugyancsak a román pa- rasztlánvok ünnepi ruháiba volt öltözve a királvi párnak a kastélyból csakhamar kilé­pő két leánya. Erzsébet és Marieora herceg-1 nők, a jelenlegi görög és szerb királynék. I A királvi családból már csak a jelenleg! számkivetésben élő Carol királyi herceg hi­ányzott. Alig egv félóra múlva azonban hangos autotülköléssel. magavezette gépjén fordult be az udvarra a románok daliás trónörököse. Előzetes megbeszélés tárgyát képezte, hogy a trónörökös is külön kihallgatáson fog fogadni, s nehogy katonai állomáshelyére kelljen utaznom, a herceg fog Bycastba jönni s a királyné audienciája után ugyancsak ott jelentkezem nála. A szobámban tálalt reggeli után a király borbélyát bocsátották rendelkezésemre. Abla­kom felnyitott szárnyán keresztül néhány ér­dekes fényképfelvételt is készítettem. Történelmi időkre fog mindenkoron em­lékeztetni ez a kiiönös szituációban született képsorozat. Déli tizenkettő órakor jelentette a király szárnysegédje, hogy a királyné fogadni fog, sétáljak fel az emeletre. Az emeleti előcsar­nokban Proeopiu udvarhölgy lépett elém: — A királyné ö Felsége kéreti. (Folytatjuk) Hungaricus Viator. Hogyan gyűjtötte Bartók Béla a magyar, szlovák és román nép dalait?... Beszélgetés a világhírű magyar komponistáv al művészi munkásságáról, téli programjáról s pozsonyi gyerekkoráról — A P. M. H. munkatársától — A szobaleánv bevezetett egy Kicsiny szo­bába s közölte velem, hogy a méllóságos ur mindjárt jön. Sötét udvari szoba volt s én kissé idegenkedve néztem körül. Különös ez a szoba. A déli napfényből semmi sem jutott be az udvarról, álmos körte világította meg fáradtan a kicsiny szobát, ahol egv zongora mellett hatalmas konyhaszekrény állott. A konyhaszekrény formájú bútor mellett ki­csiny primitiv „stokkerlik“ állottak. Vájjon Bartók Bélánál a konyhában is zongora áll? A feltörő groteszk gondolatokat hamarosan elkergette az elragadtatás érzése. A konyha­szekrény valami egészen különösen művészi példánya a székelves stilusu magyar népmű­vészetnek, — az asztal is, a különös formájú karosszékek, a karosszékekbe helyezett apró igénytelen kézím,'.nkapárnák a legtisztább magvar stílus szokatlanul érdekes kis reme­kei. igénytelen pompájukban magukra von­ják a laikus figyelmét is. A famunka kézi­munkafaragás, tulipános, egyszerű hatások­kal is művészi s a falak tele színes-szép tá­nyérokkal ... Csekély várakozás után belép a szobába a magyar zeneművészet egyik legérdekesebb, élő alakja, az ui magvar zene úttörője, a ma­gyar zene Ady Endréje, a legmodernebb magvar muzsikusok egyike, akinek művészi célkitűzései a zenei életben valóságos forra­dalmat jelentettek. Mindezek a forradalmas tulajdonságok nem látszanak meg Badók Bélán. Megszür­kült ősz haja lágy vonás n.kal teli arcot kere­tez szemei szelíd, békességet kereső jóságot fejeznek ki, fellépésében semmi nincsen a ti- tánkodó, nagy beérkezettekből, szerény halkhangu és csaknem a félszegségig egy­szerű. Szinte zavart, amikor véleményt kell nvilvánitania dolgokról, amikről pedig már könyveket is irt. amelyekben életét töltötte s amelyeknek abszolút ismerője. Gyakran hivatkozik a könyvére, amelyben már irt azoknak a dolgoknak egyikévől-rnásikáról, amikről kérdezem. Amikor az életéről érdek­lődöm szerény mosollyal jelenti ki, hogy az egyáltalán nem érdekes s -- amúgy is benne van minden egyes lexikonban. Szemernyi nagyképűség sincsen benne. Németországról beszélünk, ahol ő nem szokott koncertezni. Miért nem? — kérdezem s Bartók Béla egy­szerűen azt mondotta, hogy azért nem, mert oda még nem hívták. Ha maid hívni fogják s megfelelő ajánlatot fog kapni, akkor oda is el fog menni. Bartók novemberben Pozsonyban hangversenyez — Tavaszig egyébként meglehetősen foglalt vagyok, mert addig sokfelé kell men­nem. Véletlenül novemberben Pózom ban logom meg­kezdeni téli turnémat. Az ottani Toldy Kör meghívására adok kon­certet, amelyen r. Toliv Kör férfikara fogja előadni Kodálynak szerzeményeit s a ma­gaméit. Egy kedves volt tanítványom: Németh István taritia be a kart. — Még ebben az évben Zágrábban is fogok koncer­tezni, azután izmiam a skandináv félsziget­re megvek és Svédországban és Norvégiában adok néhány Hangversenyt Februárra Er­dély magyar vánsait veszem programomba, márciusra vis’nt délre: Spanyolországba és Franciaországba jutok. —■ Min dolgozik a Mester jelenleg? — kérdeztem. — Egy nagyold* zongorakoncerten dol­gozom ezidős/ennt, de nnnvon fogl ilkoztat- nnk más dolgok is. amejvek a pnrattzene kincseinek felkutatásával kapcsolatosak. Ez a leghatalmasabb programja művészi törek­véseimnek: összehozni mindazt az értékel, amely a köznép zenéiében feltalálható. Három nemzet népdalköltószctc — Van tudomásain róla, annakidején fel­hívták rá a íigyelmomet, hogy a Prágai Ma­gyar Hírlapnak egv polémiájában, amely Bo- romisza Tibír ismert s nagyjelentőségű ku­tatásaival kapcsolatos volt, az egyik tőt lap, (következetesen a „tót“ szót használta s hangsúlyozta is hogv miiven régi s ió, magyar szó a ..tót) megemlítette az én nevem ?s, mint aki ellopom a tót nép dalait s ki­sajátítom a magvarsás részére. Ha a cikkíró ur elolvasta volna a magvar pa­rasztzenéről írott tanulmányomat, akkor nem támadott volna engem, aki sokat fára­doztam a szlovák népzene feltárásáért s aki soha sem sajátítottam ki sem a tótok, sem pedig a románok zenéiét a magyarság szá­mára. Könyvemben megfelelő alapossággal foglalkoztam ezzel a kérdéssel s megvilágí­tottam. hogv a sokszázéves együttélés során ennek a három népnek, a szlováknak, románnak és magyarnak parasztzenóie egészen cl- keverődött. Egyetlen komolv muzsikus sem vehetne ma­gának bátorságot, hogv helytálló megkülön­böztetés-eket tegyen Minden csak feltevés, amit erről mondanak és senki sem képes hi­telesen rámutatni arra, hogy mi a külső be­folyástól teljesen mentes magyar, vagy szlo­vák, vagy román anyag... — Én vehetem magamnak azt a bátor­ságot. hogv véleményt alkossak erről a do­logról. Sok munkát végeztem a parasztzene gyűjtése s rendezése körül. Hangsúlyozom, hogy nem az úgynevezett népdalról van szó, melvet lassan összekevernek a mépdalszerü müdalokkal, hanem a tiszta népdalról, a parasztzenéről, amelv a föld népében él, nemzedékről nem­zedékre száll, századokon keresztül öröklő­dik s a népléleknek s egv nemzet lelkének legköltőibb megnyilvánulása. Hogyan gyűjtötte Bartók Béla a népdalokat? — Persze ez a munka nem a kényelmes művész szobamunkája. Ki kell menni a fal­vakba, a nép közé, amelv idegenkedve fo­gadja rendszerint ezt a közeledést. Ezek az egyszerű emberek csak a legritkább esetben értik meg, mi a célja annak, hogv urak iön- nek a falura a városból s azok után a nóták után érdeklődnek, amik felett az uriosztály az ajkát szokta elbiggveszteni. amiket a pa­rasztember csak akkor szeret énekelni, ami­kor egyedül van. A legjobb esetben azt hi­szik, hogv valami színház számára kell az embernek az ő muzsikáink, vagy hogy vala­hogyan pénzt akarunk belőle csinálni. Sok­szor előfordult, hogy egv-egy nagyon konzer­vatív falu lakossága sehogyan sem enyhít­hető bizalmatlansággal fogadta a kísérlete­met s mintha összebeszéltek volna, nem talál­tam egyetlen asszonyt vagy férfit, aki a segítségemre lett volna. Egy szolvák parasztasszony — a zcnetörténclemben ... — De van eav nagyon kedves emlékem éppen a tót vidékről. A zólvommegyei P o - n i k v községben van egy nagyon kedves, na­gyon dalos naresztasszonv. ugv hívlak őt, hogy Spisják Zsuzsanna. Ez az uszony az én c^ész akcióin legkedvesebb emléke és dalrekordere. A legnagyobb kedvvel, minden anyagi érdektől mentesen több mint 4(10 nép­dalt ismertetett meg velem. Úgy van az, ha az ember egy kis községbe be­kerül, hogv elmegy egy „nyilvános helyre", mondjuk korcsmába s megkérdezi: van-e va­laki a faluban, aki sok dalt tud. Ilyenkor rendszerint nagyot néznek az emberek, oly­kor összehúzott szemöldökkel meg is csóvál­ják a fejüket de azért rövid magyarázat után rendszerint adnak címet az embernek. Poni- kyben mindenki a Zsuzsánna asszonyhoz küldött, mert híres volt messze vidéken a da­los természetéről. Amikor felkerestem, egy­szerre, együltében elénekelt húszat, huszon­ötöt s aztán munkába ment. Estére már vagy 50-nél tartottunk. Ekkor elutaztam s egy hó­nap múlva, amidőn a bejelentés szerint visz- szaérkeztem, már több mint 300 dalt jegyzett előre fel, amelyet fáradhatatlanul énekelt el. Én persze rögtön, amint elénekelte, lekot- táztam. Ezt nem is tartották érdekesnek. Csak akkor ijedtek meg valósággal, amikor én azokról a ..csudálatos" jelekről egyszerű­en eldudoltam nekik azt a melódiát, amit Zsuzsánna asszony mindössze egyszer éne­kelt nekem... A legrégibb zenéből lesz a legújabb zene Ezt a munkát, a parasztzenének gyűjté­sét végeztem én bosszú éveken keresztül. Nagy és fáradságos munka v -lt. de érdemes volt vele vesződni. — ugv érzem. Erre támaszkodom, a legrégibb s leg­primitívebb népzenére akkor, amidőn a legmodernebb zenét alkotom. S ez a zenei irány nem is a legfrissebb kí­sérlet. Már a X^ll. században igen divatos volt a neoklasszikus iránv/.at, amelynek leg­nevezetesebb képviselői Busoni, Stravinsky, Kzenek és Cazella. Ez az irányzat a régi formulákat és formákat nem szolgai módon használja fel. csupán ráiuk támaszkodva teremtette meg a romantikus muzsikának nagy reakci­óját. — a hidegebb, antiromantikus irányzatot. A jazz-band — az újkor zenéje? A beszélgetés során szóba hoztam a jazz- band divatiát. amelv oly nagy méreteket ölt, hogv Amerikában már iazz-band operákat is előadtak, amelyeknek állítólag nemcsak óriási közönségsikerük volt. de amelvek e mellett művészi értékkel is bírnak. Megkér­deztem Bartók Bélát, lehet-e ennek a nagyon divatos amerikai muzsikának hatása vala­milyen formában az ui modern muzsika ki­alakulására? — A jazz-band divatzene. Túlságosan szűk terület abhoz. hogy eszközeivel mara­dandót. klasszikus zsánert lehessen terem­teni. Az emberek megszerették. — akik sze­retik. szívesen táncolnak rá. de amint a tánc buia szenvedélye el fog bizonyosan előbb- utóbb tűnni, ugv fog visszaszorulni a iazz- band kétségtelenül érdekes korszerű mu­zsikája ... Pozsonyról... Pozsonvról beszéltünk. — Nem vagvok pozsonyi születésű, — mondotta. — de egész fiatalságomat ott töl­töttem. Nagyszentmiklóson születtem. Az apám földmivesiskolai igazgató volt. Hallás után kitünően zongorázott, sőt volt néhány apróbb kompozíciója is. Nem igen ismer­hettem őt. mert kétéves voltam, amidőn meghalt. Halála után édesanyám tnnitőnős- ködésre kényszerült, hogy családiát eltart­hassa. Nagyszőllősön laktunk egvideig. de amidőn öt éves lettem, már Pozsonvba ke­rültünk. Itt végeztem a gimnáziumot, sok­sok szép. fiatalos emlékem fűz ebhez a vá­roshoz. Itt kezdtem zongorázni tanulni, Er­kel Lászlónál. Később a budapesti zeneaka­démiára kerültem ahol Thoman volt a zon­goraszakon s Kössler a zeneszerzésen a pro­fesszorom. Zongoraművész leltem, de nem igen voltak sikereim s magam is inkább foglalkoztam komponálással, ma is. Az uj utakon való kutatás vitt a parasztzene ta- nulmánvozására s valószínűleg, ha a háború utáni gazdasági válság nem kényszerít rá, nem is térek vissza a pódiumra. Igv is azon­ban. ha koncertet adok. hogv ugv mond iám: mint komponista zongorázna s nagyrétben a saiát dolgaimat adom elő... — A közel jövőben tehát ismét vissza­térek fMeífhetePen fiatalságom fcleilbetet- l?n of <uábfl. Ilvenk <i mindig az az érzé­sem. n'.nt a megtért fiaink Sándor Dezső. / Sziovenszkó legnagyobb Pausz I. Kőiké, Fft-ufca 19. sí. (Telefon 33.) 530° A Rosenthal és Meissen porcellánarárak vezérkéoviselete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom