Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-06 / 252. (1290.) szám
2 Ez a kormány politikája s ettől nem fog eltérni. — A jogi kérdésekkel végeztem. Rátérek most a másik kérdésié, vájjon van-e szükség felsőházra. A túloldalon azt hangoztatják, liogy felsőházra nincs szükség, az egykamarás rendszer is megfelelő. Azt látjuk az egész világon, egy-két államot kivéve, hogy mindenütt a kétkamarás rendszer dívik. Ezt látjuk elsősorban a parlamentarizmus hazájában, Angliában is. Angliában is voltak reformtörekvések. A miniszterelnök beszédének további folyamán ismerteti az angol törvényhozás rendszerét, ahol a reformtörekvések ellenére is megmaradtak a kétkamarás rendszer mellett, majd beszédét igy folytatja: — Vannak okok Magyarországon, amelyek a felsőház szerepét még fontosabbá teszik. Magyarország igen gyakran hangulatok országa, amelyek hatása alatt a törvény- hozások sokszor igazságtalan, vagy olyan cselekményekre képesek, amelyek a nemzet szempontjából károsak. Ennek az az oka, hogy a közvéleményt alkotó tényezők funkciója nálunk nem egészen normális. Ismerjük a sajté szerepét. A sajtó igen tekintélyes része nem a közvélemény tükre nálunk, hanem annak preparálója. (Zajos ellentmondások a baloldalon.) Itt van azután Budapest s ennek tultengése. Továbbá a centralizáció az állami életben, amely Budapestet ugyszólván helyettesitőjóvé teszi az ország közhangulatának. Pakots: Építsük le Budapestet! Bethlen: Ebből nem az következik, hanem, hogy alkossuk meg a felsőházat. Ezután, a javaslat ellen elhangzott támadásokkal foglalkozik. Nem uj jog kialakulásáról van szó, hanem a meglévők fendszeresitéséröl. Eddig a Habsburg-ház minden tagja hely foglalhatott a főrendiházban, ezentúl azonban csak az lesz közülük a felsőháznak tagja, aki magyar állampolgár s a magyar nyelvet bírja. Azt mondották sokan a javaslat ellen állástfoglalók közül, hogy olyan családnak tagjait akarják honorálni, amely Magyarországon 400 éven keresztül abszolutisztikusán kormányzott. A javaslat a Habsburg-csalddnak éppen ezt az ágát honorálja, amely az abszolutizmus ellen óvta a nemzetet. Horvát Zoltán indítványából, amelylyel a kormányzó és családja tagjainak felsőházi tagságát kívánja biztosíttatni, kilátszik a lóláb Komolytalannak tartom, hogy éppen arról az oldalról hangzott el ez az indítvány, amelynek működése legnagyobb ellentétben állott eddig a kormányzó érdemeinek elismerésével. De különben is tisztában kell lenni a túloldalnak azzal, hogy a közjog elvei szerint az államfő nem lehet egyúttal a törvényhozás egyik házának sem tagja. Megnyugtathatom Horváth képviselő urat, hogy a nemzet tudni fogja kötelességét, amikor a kormányzó már Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye 16 A szász mesterek gyűlése rideg feleleteket adott a magyarok kiküldöttjeinek. Először a legények cselekedetének a megtorlását követelte, hangoztatván, hogy a példa ragadós s a céhek becsülete és tekintélye van megsértve s csak azután volt hajlandó érdemben nyilatkozni a felfordulás okáról. Kijelentették ugyan, hogy a legények képzelt sértettség alapján, inkább fegyelmezetlenségből, mint másmiért támadtak föl, de a vádat egyenesen nem utasították vissza. „A legéneyk rebelliójának a megszüntetése után hajlandók vagyunk akár a fejedelmi törvényszék előtt is felelni a vádra" — mondották — s a magyar mesterek ugyancsak izzadtak ezen az éjjelen, hogy kieszeljék a módot, amellyel majd reggel eredményesen közelíthessék meg az elkeseredésbe hajszolt legényeket. Téglás Gábor a halkan dalolgató legények között háton fekve gondolkozott a holnapról. Tudta, hogy az ő sorsa meg van pecsételve. Nem is akarta ezeket a derék, jó fiukat tovább vinni magával a veszedelembe. Eddig szépen viselkedtek, férfiasán állottak helyt magukért, most a felsokasodott nagy terhet le kell vennie a vállukról s a magáéra kell tennie! Elég széles az, elbírja! Vagy tán az is megéghetik, hogy nem?! Mi lesz, ha megfosztják írásaitól, iparától, kenyerétől és kiűzik a városból? Egy percre megdöbbentette ez a gondo lat. A 'kétségek feltámadtak benne, megráznem lesz kormányzó. (Nagy taps a jobbo.c: Ion és a középen.) A főnemesek közül is csak azoknak lesz felsőházi tagságra választójoguk, akik magyar állampolgárok, magyarul tudnak, megfelelő adót fizetnek és Magyarországon laknak. Ezek közül bizonyos számú felsőházi tagot választhatnak. A magvar főnemesség visszavonult a közélettől, pedig a múltban éppen azzal vádolták, hogv tulnagv szerepet játszott a politika terén. Az a néhány főnemes, aki a nemzetgyűlésbe bekerül, csak a kötelesség parancsszavát követte ,mert azok után a támadások után. amelyeket ittlétük alatt hall- gatniök kellett, már régen visszavonultak volna. A főnempsségnek történelmi érdemei voltak. Ezek történelmi érdemeivel szemben vájjon milyen érdemeket szerzett Magyarországon a .szociáldemokrata párt. Más érdeme nem volt, mint hogy az ország nyakára ültetett egy társasá- • got. Prága, november 5. A költségvetési bizottság a tegnapi nap folyamán folytatta a belügyminisztérium költségvetésének tárgyalását, amelynek során felszólaltak még Romes cseh szociáldemokrata, Slaviosek cseh nemzeti szocialista, Ivreibich kommunista képviselők, utánuk pedig Windirsch német agrárius, aki elsősorban arra nézve kért felvilágosítást, hogy a mezőgazdák állami ünnepeken dolgozhatnak-e, vagy sem. A magyar nemzeti párt nevében kérte, hogy semmisítsék meg mindazokat a kiutasitási végzéseket, amelyeket a lex-Szent-Irány — Dé- rer életbeléptetése után eszközöltek, továbbá - kérte a belügyminisztert, hogy a Prágai Magyar Hírlap részvénytársaság alapszabályait hagyja jóvá. Miért drága Szlovenszkó közigazgatása ? Utána Hvozdik szlovák néppárti rámutat arra, hogy a csehszlovák köztársaságban, fennállásának első percétől kezdve készakarva, vagy félreértés következtében, mindig azt állították, hogy a szlovák néppárt államellenes párt. Ez olyan sok rossz vért és kellemetlenséget szült, hogy azt felsorolni nem lehet. Egy7 másik közkedvelt jelszó volt az is, hogy a történelmi országok ráfizetnek Szloven- szkóra. Ezt a jelszót is félreértés, vagy rossz szándék vetette fel. Éppen ezért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy az ilyen káros jelszí iáktól megszabaduljunk. Ezután a belügyminisztérium költségvetésének egyes tételeivel foglalkozva, összehasonlította ma A miniszterelnök szavait ezutájn a szélső baloldal kitörő zaja teljesen elnyomja. A jobboldal és a közép helyiről felállva tapsol. Bethlen: Ami a munkásság felsőházi képviseletét illeti, amig nincsen olyan szer, amely ezen képviseletet megválaszthatná. A kormányzó kinevezési joga révén kívánja lehetővé tenni a munkásságnak a felsőházi képviselethez való jutását. A miniszterelnök beszéde után amelyet a többségi pártok nagy tapssal, az ellenzék pedig zaiongással fogadott, az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Friedrieh István szólalt fel. Az 1918. évi fogadalomról és az intelligencia összeomlásának okairól beszélt. 1919- ben, —mondotta. — azért állt el a régi országgyűlés összehívásától, mert nem akarta elismerni a demarkációs vonal jogosultságát. A legitimizmus mai útjairól beszél, majd a baloldalnak lapsai közt kijelenti. ha már nem térhetünk vissza ezeréves alkotmányunkhoz, ugy inkább legyünk köztársaság. Frriedrieh beszéde után a ház elfogadta még a 8 órás ülésekről benyújtott indítványt, maid az elnök a mai ülést berekesztette. Szlovenszkót Morvaországgal s rámutatott arra, hogy Sziavensskón 2000 hivatalnokkal több van, mint Morvaországban. Ha egy hivatalnok évi fizetését 15.000 koronával vesszük fel, úgy ez a pénzügyi lehartécei 30 millió koronát tesz ki. Szlovenszkón 2400 csendőrrel van több, ami ugyancsak 37 millió korona többletet jel >,nt. A rendőrségnél 890 személlyel többet alkalmaznak, ngy, hogy a többletkiadás itt is 30 miluó korona. Mindezt nagyon könnyen irt“g lehetie takarítani, ha Szlovenszkón a 1-önigazgatást úgy rendeznék be, ahogy ezt Szlovenszkó lakosai kívánják. Miért van a szlovenszkói közigazgatásban fölöslegesen sok személyzet? Figyelmezteti a belügyminisztert arra, hogy a szlovenszkói hivatalokban igen sok olyan ember van, akik nem ismerik a szlovenszkói viszonyokat. Mi az oka annak, hogy Keletszlovenezkő községeinek 85 százalékában az agrár párthoz tartozó községi birók vannak, jóllehet ezeken a területeken a választási eredmény a szlovák néppártra nézve sokkal kedvezőbb volt, mint az agráriusoké. Kalina német nemzeti párti és Bólén kommunista után Böllmann német agrárius az állami szállítások gyakorlati keresztülvitelét kifogásolja, továbbá kifogást emel az ellen, hogy az állampolgárság megadását a hatóságok olyan feltételekhez kötik, melyeket a mezőgazdák nem képesek teljesíteni ' 1926 november 6, szombat Cserny a közigazgatásró Ezután Cserny belügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra és többek között ezeket mondotta: / Ami a zsupareformot illeti, kijelenti, hogy ezt a kérdést a legrövidebben rendezni fogják. Elsősorban az egyes közigazgatási ágak unifikálá9ára kell törekedni, mert tarthatatlan az a helyzet, hogy három felsőbb hatóság intézkedik és gondoskodik például az ipariskolák, a továbbképző iskolák s a mezőgazdasági iskolák ügyében. Rusziitszkó közigazgatása A belügyminisztérium ez évben nagy figyelmet fordított Ruszinszkó közigazgatására, mert ott kell elsősorban rendet teremteni. Az alkormányzótól az a jelentés érkezett, hogy Ruszinszkónak egy nagymegyébo való egységesítésével személyzetben és tárgyi kiadásokban óriási megtakaritást érteik el. Ez a rendelkezés ugyan nem talált mindenütt visszhangra, de az uj zsupa működésének ötödik hónapjában a lakosság meg van elégedve a köz- igazgatással?). A további feladat most a közigazgatási eljárás egyszerűsitése. A miniszter örülne annak, hogy ha már ebben az ülésszakban, vagy legkésőbb a jövő ülésszakban olyan javaslattal léphetne elő, mely az összes törvényhozókat ki- elégitenó. A közigazgatás reformja feltétlenül szükséges. A zsupaberendezést nem szabad politikai szempontból vitatni és annak fejlődését politikamentesen kell elősegíteni. A történelmi országok helyzete egészen más, mint amilyen Szlovenszkón volt a zsuparef rm bevezetése előtt, ahol 1922-ig 16 megye létezett. A reform hat egységes megyét létesített, amelyek pénzügyileg, gazdaságilag, kulturális és szociális téren is életképes egységet képeznek. A zsuparondszer bevezetése a takarékosságot is jelenti. „Kevés a csendőr. . Cserny miniszter beszédének további részeiben kijelentette., hogy csendőreéget csak oda helyezlek, ahol arra szükség van. Sokan kifogásolják azt, hogy túlsók a csendőr. A miniszter ezzel szemben megállapítja, hogy hovatovább kevés csendőrünk lesz, mert a közbiztonság ma sokkal nagyobb védelemre szorul, mint régebben. Ami pedig a rendőrséget illeti, kijelentette a miniszter, hogy az 1920. évi törvény értelmében a rendőrség államosítását végre fogja hajtani. Szlovenszkó közigazgatását nem lehet összehasonlítani Morvaországéval. Nem szabad elfelejteni, hogy Szlovenszkón a háromezer köz- igazgatási hivatalnok között ott szerepelnek az autonóm testületek hivatalnokai is, akiket Morvaországban nem sorolnak a közigazgatási hivatalnokok közé. Szlovenszkó közigazgatása valóban csak látszatra drágább, de ezt a viszonyok okozzák, mert hisz ott van még a jegyzői szervezet is, amely Szlovenszkón feltétlenül szükséges. Meglepi egyes felszólalók azon állítása, hogy a belügyminisztérium a iex- Szont-Ivány—Déror gyakorlati keresztülvitelét betiltotta volna. A miniszternek erről tudomása nincsen. A minisztérium minden törvényt végrehajt. Azonban az állampolgársági eseteket nem lehet általánosítani, mert az állampolgárság megadása az a legmagasabb jog, amellyel az állam a külföldiekkel szemben rendelkezik és szükséges, hogy a kormány minden esetet külön mérlegeljen s az összes körülményeket tekintetbe vegye. Teljesen igazságtalan az a vád, hogy a minisztérium a lakosság egyes osztályait perhorreszkálná, tvsnaatami Csernir belügyminiszter ©xposéla a költségvetési bizottságban A beSügymlnisztar ny Eafkozata szerint Szvcvenszkén kevés a csendőr és rendőr — Hvozdik néppárti képviselő ezzel ssesnben sokallja az exponált tisztviselők számát — Cserny lehetetlen védekezése a kiutasításokkal szemben — Az igazságügyi expozéról Mayr-Karting távolmaradt tá'k s aztán elvonuló gyors szélroham módján tűntek el. — ötnek ígérték ezt! Akkor már inkább én leszek egyedül! — az önfeláldozásnak ezt a meggyőződését hagyta végigsöpört lelkében a szélvihar. Tudta, hogy másnap fel kell áldoznia magát. Elfujják, ki a nagyvilágba, mint egy gyámoltalan pölyhet. Elveszik a botot a kezéből, a tudásút, lábaiból a vándorláshoz szükséges erőt. Karjaiból kivágják az izmot, szivéből a gyökeret, amely ebhez a helyhez erősen köti ide. El kell hagynia az ismerős falakat, a megszokott és megszeretett embereket, ezeket a jóbarát legényeket, a télen meleg, nyáron hűvös mühelyszobát, a veszekedő, de jószívű Léta uraimat, az uccán sétálgató menyecskéket és ... és a kicsi lányt. Káposztás Ágira gondolt és elfutotta a könny a szemét. Gyorsan eltörülte: ha valaki meglátná! A kislány barna arcocskáját, acélos fekete haját és sötét szemeit nem tudta már eltörölni. Mosolyogva nézte maga előtt, mert látta, érezte és meleg tekintetekkel végig végig tapogatta. Sóhajtott és hányát dőlt a füvön: — Mit sóhajtozol Gábor? Tán biz az ágyadat sajnálod? Gábort fölrázta a hang és tréfásan felelte: — Krisztus urunkra gondoltam a Getse- mánó kertjében. Sóvágó tiszteletes uram sűrűn emlegeti, hogy ott igen egyedül volt! — Ne te ne! — szólt Sonnfay Péneske. — Tán bizony te is úgy vagy?! Essen beléd a féreg! Mintha bizony egyedül volnál, beste lélek! Mindnyájan helyeseltek neki. Megróvó megjegyzésekkel vették körül Gábort, aki felvidult, hogy a kedvesek szeretettnek gyors megnyilatkozását látta. Nagyot kurjan-j tolt: — Absolon busul a hosszú haja miatt. “ de nem én! Danoljátck azt, hogy... Felemelte az öklét és mosolyogva ütötte j a fejéhez. A legények tudták már, hogy mit! Kórusbán zengték rá: Hej csűrömet bét apasztottam, A babámat marasztottam, A babámnak dógia vót, Urfi kivöl maradott, Csendes Anis jössz te hát, Én leszek mán a babád, Hejj! jössz te, jössz te, jössz te hát, Csókolom meg az orcád! Gábor a legények énekére táncra perdült a középen és olyan csűr döngölő t járt, hogy soha különbet. Jókedvű nekirugaszkodásain ez a nóta külön az ő nótája volt. Ez volt egyébként a „Csóka Zsuzsi nótája", de Gábor már régen behelyettesítette Csendes Aniskának, a Bodor uram csaposlányának a nevét, akiihez köztudomásszerinti és előbb is említett köze volt. Hatalmasan döngött a föld a megtermett legény tánca alatt. Csak akkor hagyta abba, amikor a külső falon lámpás jelent meg s egy városi őr hangja szólt hozzájuk: Csendesebben Hegyetek, felveritek a város éjjeli nyugodalmát 1 — Igaz ám! — mondotta Gábor és nagyokat fújva telepedett a legények közé. — Hát akkor ide hallgassatok! Hagy mondok valamit! így kezdett hozzá, amikor magacsinálta, álmélkodfató meséivel elgyönyörködtetni készült hallgatóit. Somfay Déneske nagyot kiáltott: — Figyelem, Gábor meglökte a harang nyelvét! Közelebbre zsúfolódtak egymáshoz. Középen gyenge tűz pislákolt, ezt most felszították. A temploméra tizenegyet ütött a fejük fölött. Gábor hangosan számolta s aztán belekezdett: — Jól van, tizenegy, de azt tudjátok-e, hogy mért van szegény ember meg gazdag ember a világon? Sokféleképpen találgatták: — Mert a gazdag ember mindent elvesz a szegény embertől, azért! Mert a szegény embernek jószive van s mindenét odaadja a gazdag embernek, azért! Mert úgy van rendjén, azért! Mert az Úristen akarja! — Nohát ezt nem tudjátok! Akkor legalább azt mondjátok meg, hogy ki volt előbb, a gazdag ember-e vagy a szegény ember?! — mondotta tovább Gábor. —- A kérdező feleljen! Feleletében okos válasz legyen! — mondotta nagy hallgatás után Répa Mózes. — Hát — kezdte Gábor — tudhatnátok, hogy Adámot és Évát, bűnös első szüleinket, az Ur azért kergette ki a paradicsomból s nem másért, mert nagyon vétkeztek. Gyerekkoromban in est erű mint ól az iskolában hallottam még, hogy a kiűzés azért történt, mert az Ur eleget mondotta nekik, hogy csak titokban szeressék egymást, de ös- szüleink nem fogadtak szót neki. Egyszer megint meglátta Őket az Ur és akkor lekergette őket a p aradi csőmből. Úgy mentek el, egymás kezét fogva, hogy még egy darab almát vagy más gyümölcsöt se vihettek magukkal! Látjátok tehát, hogy a szegény ember előbb volt, mint a gazdag, igaz-c? Mert ősz tán k’kcrget rit összüleink íren szerények voltak, azt mondanom sem ke)!, ugy-e?! (Föl) latjuk.)
