Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-27 / 270. (1308.) szám

1926 november 27, szombat.

V1 —■"gBB

fér össze sem a demokráciával, sem az igazságórzettcl.

És ha már minden áron és az egész vonalon csak u] tisztviselőket szabad alkalmazni, akkor alkalmazzanak olyan tisztviselőket, akik a népért dolgoznak és nem megfordítva. Anglia is gyarmatosít, de Anglia az ő gyarmataira a legjobb tisztviselőit küldi és ezért az ő gyarmatai gazdagok, és népük, ha nincs is teljes szabadságuk, de legalább jólétiben élnek: nálunk megfordítva van a dolog: Szlovenszkóra a legsilányabb anyag jön és ezért ez az uj gyarmat napról-napra sorvad, népének java kivándorol, a gyengébb része pedig sorvad és pusztul. Mindaddig tehát, amíg a „felszabadított*' néppel úgy fognak bánni, mint a rabszolgákkal, mindaddig, amig különbséget tesznek polgár és polgár között, mindaddig, amig a kisebbségeket üldözni fogják és mindaddig, amig a jogtalanul elbocsátottaknak nem adják vissza kenyerüket, nem támogathatjuk a kormányt és ezért ezt a költségvetést, mely még a legégbekiáltóbb igazságtalanságokat sem orvosolja, nem szavazzuk meg. (Taps!)

A földreform végrehajtásának bűnei

Scharnagl német keresztényszocialista pártja nevében kijelenti, hogy őket sem az agrárvámok sem a kongrua megszavazása nem indította a kormányba való belépésre. Ha mi a felénk nyújtott kezet elfogadtuk. — mondja — úgy ezzel csak nvolc év óta követett programunkat teljesítettük.

Nem azért léptünk be a kormányba, hogy a földreform neve alatt űzött dolgokat fedjük.

Ezért a felelősséget azok viselik, akik az erről szóló törvényt megszavazták és annak lehetetlen végrehajtását tűrték. Az itteni földreform vétek az ész vastörvényei és a közgazdaság követelményei ellen.

A földreformból hiányzik a pozitív tervszerűség. Magas kultúrájú gazdasági egységeket szakit darabokra, mező- és erdőgazdasági intelligenciánktól elveszi a kenyeret és olyan emberek kapják meg a kisajátított majorságokat, akik alig értenek valamit a mezőgazdasághoz.

Uj mezőgazdasági óriás vállalatokat egves cseh szocialista szövetkezetek kezébe adnak. A német vidékeken úgyszólván nem volt földosztás.

A földreformot arra használták fel, hogy a német népet megrabolják. Most emlé2

W a llesz Jenő

MUHAR BEÁTA

Regén? (4)

— Bocsánat, kedves Michajlovics. hogy önt is ide fárasztottam. Most hallom Borz barátomtól, hogy ön holnap haza utazik. Ha ezt előbb t.udom, én mentem volna magához. Utazás előtt sok elintézni valója van az embernek és nem ér rá látogatóba menni.

— Bizony akad elég dolgom, de majd elkészülök idejében mindennel. Még a konzulátusra is el kell mennem az útlevelemet aláiratni. Nem is tudom, van-e ott délután is hivatal.

— Van, mondotta Borz Andor, magam is délután láttamoztattam az útlevelemet. Hatig van hivatalos óra és most öt óra elmúlt Ha csakugyan holnap akar utazni, sietnie kell.

— Köszönöm, nagyon köszönöm. Ez egy egész napi nyereséget jelent számomra.

Pavel Michajlovics a kalapja után nyúlt és kezet fogott Som Mihállyal

— Ha jól megy dolga, gondoljon rám és írjon pár sort, mondotta meghatódva Som Mihály.

Pavel Michajlovics lemondó arcot vágott, lekicsinylőén legyintett a kezével, aztán elbúcsúzott Borz Andortól is. Iván Dimitrievics is elköszönt, és Borz Andor meg Som Mihály magukra maradtak. Som Mihály mégegyszer odament a műterem ajtajához, gondosan megnézte a zárakat, bedugta a falba a keresztvasat, aztán feszegetni próbálta az ajtói Miután meggyőződött róla, hogy az ajtó nem tágít, visszament Borz Andorhoz, karonfogta és bevezette őt a hálószobába.

— Mondd, Mihály, mitől félsj^ hgoy ennyi zárral, lakattal bástyázod el magadat.

Som Mihály az ölébe ejtette kezeit, mint aki mód felett csodálkozik a kérdés felett, amelyet hozzá intéztek. Egy darabig hallgatott, mintha azon töprengne, hogy feleljen-e vagy sem a kérdésre. A hallgatással különben még alá is akarta huzni a kérdés és a vála.sz komolyságát.

— Hidd el, kedves Andor, hogy igen komoly okaim vannak erre a nagy óvatosságra.

— Elhiszem, de annyi zárat, lakatot, még a legnagyobb bankok pénzszekrényén sem láttam.

— A legnagyobb banknak sincs annyi, ellenségem, mint nekem és a legnagyobb bank pénzére nem vadásznak úgy, mint az én képeimre.

— Erről sohasem szóltál nekem.

— Mit szóltam volna? Aki előtt beszéltem erről a dologról, az mind úgy nézett rám, mintha érült lennék és üldözési mániában szenvednék. Talán te is Így gondolkoznál rólam és tálán joggal Mert aki nem ismeri ennek a rémregénybe illő történetnek minden apró 'részletét, az nem

keznek csak arra. hogy van egy nemzetközi döntőbíróság, most eszmélnek csak fel arra, hogy nem lehet a külföldiek vagyonát ellenőriek nélkül kisajátítani. Százezer hektárt meghaladó területet vettek el külföldiektől minden ellenszolgáltatás nélkül azzal az indokolással, hogy ellenséges külföldiek voltak.

Ma ismerik csak fel azt, hogy milyen veszedelmes önámitás volt ez. ,

Janovszky cseh nén pá rti ugyancsak a földreformmal és a földhivatallal foglalkozik beszédében. Kijelenti, hogy az állami földhivatal működése óriási pénzébe kerül az országnak. A földreform végrehajtása ellen mind általánosabb panaszok hangzanak el, mert

a kisemberek igényeit a parcellázott földek szétosztásánál egyáltalában nem honorálják. Nem csodálkozik azon, hogy az országban szerte általános a bizalmatlanság a földhivatallal szemben,

aminek oka különösen abban rejlik, hogy a hivatal működése óta a földreform eddigi eredményeiről mérleget még nem állítottak fel és azt nem közölték a nagy nyilvánossággal.

Jiracsek cseh iparospárti horribilisnek tartja a 35 milliárdos belső államadósságot, amelynek kamatai évente 3 millió koronát tesznek ki. Az ipar és kereskedelem az óriási adók sulva alatt nyög. Az adóhivatalok pedig különösen az utóbbi időben elitélendő ridegséggel járnak el. Különösen ne- hézménvezi azt, hogy leginkább a középosztályt, a kiskereskedőket és kisiparosokat háborgatják és ezeknél hajtják be a legszigorúbban végrehajtás utján az adóhátralékokat jóllehet az adómorál éppen ő beainük él a legelevenebben.

Grtbács-Orlov szlovák néppárti kijelenti, hogy a szlovák nemzet nem lehet megelégedve ezzel a költségvetéssel, mert Szloven- szkó szükségleteire igen kis tételek szerepelnek. Kifogást emel az eH°a, h gy a kormuiy Szlovenszkó részére nem állított föl önálló költségvetést, amiből Szlovenszkó lakossága megállapíthatná, hogy mernyit áldoz Szlovenszkó az állam számára és mennyit kap ebből Szlovenszkó. Panaszt emel az ellen, hogy a szlovák erdőmémökökkel a cseh felebbfalőik rosszul bánnak. Követeli, hogy Selmecbányán állítsák föl az erdészeti fő- iskolát s egyáltalában, reorganizálják Szlovént zk ón és Ruszinszkón az összes gazdasági iskolákat.

Szlovenszkón egyetlen egy gazdasági főiskola sincsen, az alsóbbrendüek pedig egyáltalábar mi in u iiiiiimiiim—a——

láthatta világosan az egészet és éppen ezért neon is értheti meg az én félelmemet Mondd, sohase tűnt fel neked valami a Réz György képein?

— A Réz György képein? Réz György képei igen szépek és igen értékesek. Legjobb festőművészeink egyikének őt tartom.

— Ez minden, amit ezekről a képekről mondhatsz?

— Barátom, én nem tudom, hová céloznak a te szavaid és azt sem tudom, hogy te mit szeretnél tőlem hallani. Beszélj világosabban.

— Nem vettél észre senuní hasonlatosságot az én képeim és Réz György képei között?

— Nem, semmiféle hasonlatosságot nem találok képeitek közt.

Som Mihályt szeműi ellát hatóan elkedvteleui- tette ez a válasz.

— No látod, ha én most megmondanám, hogy miért van öt lakat a műterem ajtaján, egész bizonyos, hogy te is őrültnek tartanál. Hagyjuk hát ezt a dolgot és intézzük el a másikat. Talán lesz még idő, hogy elmondok mindent és akkor te :s megdöbbensz majd azon, hogy milyen nagy, határtalanul nagy tud lenni az emberi gonoszság.

Som Mihály szemei könnyekkel teltek meg. Som Mihály igen gyönge szivü ember volt, aki könnyen hatódott meg saját szavaitól. Mihelyt önmagáról beszélt, elérzékenyült és senkit úgy nem tudott sajnálni, mint önmagái

— Borz Andort igen különösen érintették ezek a könnyek. Még sohse látta, hogy negyvenöt éven felüli, nagyszakállu és nagybajuszu férfi, szemei egykettőre megnedvesedtek volna. Szótlanul nézte az elérzékenyült arcot és a szemek mögé szeretett volna nézni. Miért könnyezik ez az ember minden látható ok nélkül? Mi bántja, mi fáj ueki? Van-e komoly alapja a fájdalmának, vagy csak rémképek okozzák-e ezt. a hirtelen kedélyváltozást?

Agyából sörü rajokban törtek ki alakulófélben levő homályos gondolatok, zavaros sejtelmek és tovatiinedező meglátások. Gyorsan röpködtek, össze-vissza kavarogtak s ha valamelyiket meg akarta fogni, csak a foszlánya tapadt oda az ép telmi erejéhez, mint a röptében megér ntett pillangó színes pikkelyei a gyermek kezéhez. Látta a kél. oroszt ós rajtuk keresztül meglátta Odesszát és a forradalmat Aztán elébo állt Som Mihály többféle változatban. Látta őt. a délutáni feketekávé mellett js hallotta, amint szentnek mondja a fájdalmat. És látta őt, amint, az Imént könnyezett. anrkor meg nem értett, üldfízöttségérűi beszélt. Kik ezek az emberek, milyenek a fájdalmaik, igazán szenvednek-e, vagy csak tetszelegnek maguknak a szenvedők szerepében? Olyanok-e, amilyennek, látja és olyan-e a forradalom, amilyennek képzelte? Az egymásra torlódó zavaros képek közt meglátta önmagát ia ós ebben a piilaQQQGQQGCvGGGijGGGOGOGGGGGGQQ

'iyiiiUEÉ{

1 # B £$ Naponta este fél 9-től nagy atrakciós előadás. O

Minden kedden, csütörtökön és szombaton

O

^ dé.után 5 órakor társasági tea.

I 1

^ O

sekre van szükség Szlovenszkó konszolidációja érdekében. (Taps a néppárt oldalán.)

Éles kirohanás Mussolini e len

nem felelnek meg és számuk js kevés. A gazdasági felügyelők egyoldalúan teljesítik hivatásukat, mert exponensei az agrárpártnak. A főldbirtokreformról szólva hangsúlyozza, hogy Szlovenszkón elsősorban szlovák kisgazdákat kell földhöz julta'H A telepítéseknél azonban azt látjuk, hogy cseh telepeseknek adják a jó földeket, míg a szlovák telepeseknek kavicsos, nedves, rossz földet juttatnak. Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a szlovenszkói közlekedési utak rerdbenía "tá- sára nagyobb gondot fordítsanak. Ki kell építeni a Handlova—felsőstubnyai és Vöröskő- margitfalvi vasutat. A gazdasági nyomor Szlovenszkón óriási, ezért sürgős intézkedéSchaffer rémet szociáldemokrata: Élesen elitéli a prágai rendőrségnek tegnapi eljárását, hogy a szociáldemokraták fascistaeilenes gyűlését feloszlatták. A gyűlésen az olaszországi Balabano Angelika, szociáldemokrata asszony akart az olasz viszonyokról beszélni. A rendőrség azonban ezt az olasz nőt a rendőrség épületébe vitte, ami óriási felháborodást keltett a munkásság körében.

Erre a bejelentésre óriási lárma támad a -z náldemokratak s a A inmun’sták oldalán.

— Mi az, Csehszlovákia alárendeltje Olaszországnak? — kiáltják.

Schaffer (folytatja): Ez a csehszlovák vendégszeretet!

Czech: Einemnét nem vezették a rendőrségre !

Schaffer: A rendőrség a belügyminiszter parancsára cselekedett. Az ilyen eljárásokat nem engedhetjük meg s nem is fogjuk tűrni. Téved a kormány, ha azt hiszi, hogy ezzel a munkásságot fascista-ellenes hangulatától eltéríti. Ezzel csak növeli az ellenteteket a közvéleményben és

a világ végre le fogja rázni a faacista tyrannizmust az olasz munkásság nyakáról. Követeli, hogy a belügyminiszter jelenjék meg a plénum előtt és nyilatkozzék, hogy miért történt ez az intézkedés, aani csak azt mutatja, hogy Csehszlovákia Mussolini gyarmata.

De Witte: Igen, Olaszország gyarmata lettünk!

Schaffer: A szabad szólás jogot sem engedélyezik itten, de hamarosan ütni fog az óra, amikor ez a rendszer megszűnik.

Novak cseh nemzeti demokrata az általános gazdasági krízisről beszél.

Malik agrárius a földreformmal kapcsolatosan rámutat arra hogy a termelés fokozására kell nagyobb gondot fordítani.

Brodeclty cseh szociáldemokrata klubja nevében tiltakozik a rendőrség tegnapi eljárása ellen. Pártja ennek következményeit le fogja vonni és

kikéri magának azt, bogv egy idegen állam az ország belügyeibe avatkozzék.

Kampe német keresztényszocialista: A

külállamokkal való gazdasági kapcsolatok helyreállítását kívánia, mert ma általában el vagyunk zárva a világtól. A kereskedelem és az ipar szabad útját nem szabad megmekezi- teni különböző útlevél és vízum sikanériák- kal. Másképpen nem lehet helyreállítani a rendet és a gazdasági viszonyok megjavítását.

Csermák kommunista: Tiltakozik a fas- cistaellenos gyűlés feloszlatása ellen. Hallatlan dolog, hogy a gyilkos Mussolini parancsolgasson nálunk!

Malypctr elnök Csermákot e kijelentése miatt rendreutasitia.

Csermák: A vasutügyi minisztérium költségvetési tételeit bírálja. A vasúti füiők és gépészek sanyarú helyzetét ismerteti, akiket állandóan tulkaim óznak munkával

Kitör a vihar

Petrovicky esek nemzeti demokrata: A'

kommunisták minden alkalmat felhasználnak arra, hogy az állam ellen dolgozzanak. Az állami tisztviselők és alkalmazottak számát tovább is resztringálni kell és az állam- ellenes elemeket kell eltávolítani.

Fülsiketítő lárma támad erre a kommunistáik padsoraiban. Mikulicsek öklével veri padját, majd oclakiáltija a szónokié képviselő felé:. 7..-:n Ar

— Én dolgozom s úgy tartom .fönn magam, ön ellenben lusta ember s másokon élősködik.

náthán már magát sem látta olyannak, mint pár órával ezelőtl A fájdalmai mintha enyhültek volna, belső világa már nem foglalta le minden érzését és gondolatát. Idegen benyomások iránt is fogékony lett s mintha pillanatokra már felül tudott volna emelkedni önmagán. Meg *uPj figyelni önmagát, ki tudott lépni saját világ-inak középpontjából, egy kis távolságból az érteimessé- gével nézte azt az embert, aki ő maga volt Az értelem különvált az érzésektől ég figyelt, bíróit, következtetett.

— S11 Mihály oda tette éléje a levelet, a rajzot, aztán kinyitott egy kis diófakazettát, amelyben fényképek feküdtek egymáson.

— A levelet magadhoz veheted már. A rajzban ez a kis fekete négyszög az ő szobájának az ablaka. Ebben a szobában alszik és reggel kilenckor itt láthatod őt, amint kinyitja az ablakul A ház egyemeletes, kertben áll és vasráccsal van körülvéve, ö a földszinten lakik és reggel köny- nyen beadhatod neki az ablakon a levelei Nagyon vigyázz arra, hogy a levelet ne add másnak, esetleg a nővérének vagy az anyjának- Ablaknyitás előtt kell ott lenned, hogy annak a nőnek ad l a levelet, aki elsőnek mutatkozik az ablakban. Tudom, mihelyt felkel, az első dolga az ablakot kinyitni. Annak add tehát a levelet, aki az ablakot kinyitja.

Borz Andor átvette a rajzot, négyrét hajtotta ós becsű sztatta a pénztárcájába.

— Te Mihály, ugy-e nem veszed neveletlenségnek, ha megkérdem, hogy ki ez a nő és nöfóte ügyet szolgálok, amikor ezt a levelet átadom neki. Nem puszta kíváncsiságból kérdem. Tudni szeretném, komoly, életbevágó kérdésről van-e szó, mert a kérdés komolysága nagyon is befolyásolja azt, hogy az ember hogyan lát a feladat megoldásához. Egy csekélység miatt nem érdemes kockázatot, vállalni, de komoly, nagy jelentőségű ügyek miatt érdemes még áldozatot is hozni. Ha az ember tudatában van annak, hogy a rábízott feladat életbevágó érdekeket érint, a kötelessége tudása megerősödik és miuden energiáját latba veti, hogy niegoldja a rábízott feladatot. Tudod, más igyekezettel dolgoz’k az ember, ha érzi, hogy messzeható következményekkel jár a vállalkozása.

— A kérdésed egész, természetes és ón enól- ktil is beavattalak volna a titokba. Figyelj hát. A leány, akinek a levelet kell átadnod, három év óta a menyasszonyom. Tíz év előtt költöztek Tárakéba és azóta ott laknak. Az apja vasúti mérnök. Tíz év előtt egy nagyobb vasúti építkezésnél kapott munkát és emiatt költözött Krakóbn. Három év előtt a Kárpátokban festettem és valamelyik vasárnap kirándultam Zakopanéba- Ez egy előkelő lengyel fürdőhely és a ‘ magyar halár közelében fekszik. Hegymászás közben hirtelen rosszul lettem és végig vágódtam egy turista-utón. Dél

felé egy sereg kiránduló közeledett azon az utón, amelyen én feküdtem. A kiránduló csoport nőkből állt, akik ijedten akartak menekülni, amikor az utón észrevették. Legtöbbjük el is futott, csak hárman közeledtek felém félénken, bátortalanul Frissítőt kértem tőlük, mire az egyik lecsavarta termosz-kulacsának a kupakját, néhány korty konyakot öntött bele és megkínált az itallal. Hamarosan magamhoz tértem ós együtt folytatttuk az utat egy cseppkőbarlang felé, melyet a hegy túlsó oldaláról kellett megközelíteni. így kezdődött az ismeretségünk, mely hamarosan barátsággá, később pedig komoly szerelemmé lett. Gyakran meglátogattam őt Krakóban, egy év után pedig megkértem, legyen az enyém, jöjjön hozzám feleségül. A leány szülei jó szemmel néztek látogatásaimat. Figyelmesek ós tapintatosak voltak s mindig lehetővé tették, hogy én és leányuk magunkra maradhassunk. Mikor a házasságot először említettem előttük, az apa olyan arcot vágott, mint aki nem nagyon lelkesedik azért, hogy leányát hozzám adja. Később az apa minden kertelés nélkül megmondotta, hogy megkaphatom a leányt, ha aláírok egy százezer koronás váltót és az összeget, melyet ő kap kézhez, tíz éven ál letorlesztem.

Az ajánlat megdöbbentett és undorral töltött el. Hogy egy "pa pénzért akarja eladni a leányát, ezt még megértem valahogyau, mert. ilyesmiről már többször hallottam. De minden csepp vérem fellázadt az ellen, hogy én pénzt adjak a felesé- gemórl Természetes, hogy ezt az öcs mán y ajánlatot visszautasítottam és azóta egyre jobbau megnehezítették a leánnyal való találkozásomat, A leányt nem engedték kisérő nélkül az utcára, megfigyeltettók őt, a levelezését ellenőr ztök, az én leveleimet pedig elsikkasztották. Hónspok'g nem találkozhattam vele és az utolsó évben odáig ment az apa, hogy a rendőrség beavatkozását kérte arra az esetre; ha Krakóban mutatkoznám. És ennek ellenére is többször odautaztam. A szállóban hamis név alatt laktam és az utcákon csak ál- szakállal mutatkoztam. De akárhogyan ere boltéul, a leányt nem tudtam megtkézevitení Meg az se állt módomban, hogy levél, vagy valamely'.!: ismerős utján értesítsem őt ottlétemről. Az érintkezés teljesen megszakadt közöttünk és én egy év óta azt sem tudóm, él-e még a leány. D.e a legborzasztóbb, hogy a leánynak sejtelme sincs ezekről a praktikákról. Nem tudja, hogy leveleimet a krakói posta. felfogja, nem tudja, hogy az otizni rendőrség megfigyel És mert mindezt nem tudja, azt hiheti rólam, hogy elhagytam őt és nem törődöm már vele. A levélben, melyet veled küldök neki, mindezt meg'rom. És ha megkapta levelemet,. tudat fogja, hogy még mindig szeretem és enedve várom a pillanatot, amikor kiszabadíthatom és feleségemmé t'ho'em. i ((Folytatjuk)