Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-26 / 269. (1307.) szám

6 ^nX<^tMA<VVaxi-HrRT(AT> 1926 november 26, péntek. HÉTKÖZNAPI TÖRTÉNETEK Egy Ide pesatoukát temetnek Bécisben, ahol ez a dolog történt, a kis szolgáló- lányt bizonyára Kinderfrauleiirnek hirvtálk. A kis szolgál ólán yt, akit tízezrek kísértek utolsó útjára, aki díszsírhelyet kapott a város jóvoltából és akinek koporsója fedett valami magyur mondott gyász- beszédet. Figyeljünk: nem egy politikus koporsóját kö­vették tízezrek, nean írét, színészt, vagy más híres­séget búcsúztattak és nem is valami Landrut, vagy valami Lederert, hanem csak egy kis pesztoufcát, aki nem tett egyebet, mint hogy feláldozta tizenhét- éves fiatalságát a gazdája gyerekeiért. Úgy volt, hogy a Pratersterneai, a Nordwestbahnhof mellett, ahol száz és száz jármit, autó, villamos és hintó szalad percenként hatfelé, gyerekkocsit tolt a kis jpesztonka és kezén vezette a nagyobbacska gyere­ket. De jött egy söröskocsi nehéz steierlovakkal és majd elütötte volna mind a hármukat, ha a kis cee- lédkének nem marad annyi lélekkelen léte, hogy a kézenfogót ellökje és ellökje á gyerekkocsit is egy virágágyra. Aztán jött a kocsirúd, jöttek a lovak és a kerekek és a kis pesztontka ott maradt alattuk holtan. Hát ennyi történt, a cseléd feláldozta magát j b gazdája gyerekedért- Nem megfontoltan, hosszú és ; kínos töprengés utón, talán a gyerek betegágya í mellett, ezerszer megérezve a veszélyt, a halál le- j hét, leszámolva mindennel, mártírhalált halni, tu­datosan és büszkén, hanem az utcán, sürgő jármü­vek, rohanó emberek közt, a pillanat sugallatában, öntudatlanul, össtönszerüen, sok félelemből és ta­lán egy kis hősiességből is. Mert mindez benne volt az utolsó pillanat embermentő mozdulatában: hő­sies jóság és rettegés. Olyan rettegés, amit a köte­lességmulasztás idegezett belé: elábrándozott, nem vigyázott és a gondjára bízott két gyerek elpusztul! milyen rettentő lesz a felelősségrevonás! Az emberségesen érző, aki a szegény összefa- j posott cselédke halálában csak hősiességet lát, ne j vegye zokon, hogy az a hősies gesztus mádként is j elbírálható. Tehát kötelességmulasztás, lelfciifurda- j lás a nemes cselekedet egyik mozgatója. Egy neve- J Héttőtől hallottam, akit majdnem fellökött a rábízott • gyerekkocsival egy autó sárhányója, hogy abban a ! pillanatban az elhárított katasztrófa minden bekö­vetkezhető következményét átélte, a kocsi felboru­lását, a gyerek szétroncsolóeát, az emberek össze- robamását és a szülők rettentő vádiját, mely elől a Duna habjaiba menekül. Aztán felkerült újra a jár­dára, nem történt semmi, az autó soffőrje még ká­romkodik és a nevelőnő szive egy-két percig a tor­kában veT és éjszaka felriad néha álmából. A vég­zetes pillanat tehát felébresztette benne a mulasztás tudatát, átrohantatott a lelkén egy bonyolult .tör­ténés- és érzésfolyamatot, felébreszti benne a bűn­nek gondolatát, melynek vezekléeéül a halálba menekülne. A kis bécsi pesztonka lelkében szakasztott ez B folyamat játszódott le: látta a kiét szétroncsolt gyereket, hallotta a szülők szörnyű vádját és a keze mentésre mozdult. Ezek után, hogy így boncolgat­tuk az esetet és tisztán látjuk a tett mozgató ru­góit, hisszük-e, hogy hős volt a kis Grete Manhart? Nos, a kis Grete hős volt, megérdemelte a szép te­metést, a bécsi díszsírhelyet, tízezrek percnyi meg- hatódását és azt a hálát, amivel néhányan halálu­kig fognak adózni emlékének. A kis Grete hős volt, mert azzal a két mentő mozdulattal meghazudtolta az ösztönembert. Mert emberi az az ösztön, hogy a veszély pillanatában minden érzés elszakadjon az embertől és görcsösen megmaradjon a menekülés vágyának döbbentő ereje, ahogy az öngyilkos vizbe- Mó segélyért kiált és szorosan lefogja mentőjét, az akasztott a kötél utón kap: ez emberi, életet koc­kára tenni a magunkéért, támadni az utolsó pilla­natig is éledő életösztününkfcel. Ezt az életösztönt ta­gadta meg a bécsi Kinderfráulein és ha azt hisszük, hogy félelemből történt, akkor köszönetét kell mon­danunk ennek a félelemnek, amely el tudja fojtani az emberben élő gyilkost és a hétköznapok hősévé nemesíti. Anyaszeretet Egy képeslap első oldalára került ez a kép: széles ágy, benne félig fekvő helyzetben egy anya és mellette a gyermeke, szöghaju aprócska kislány. A kép alatt rövid magyarázó sorok. Nem emlékszem már az anya nevére. Valami vidéki pékáréról van sző, aki napokkal ezelőtt költözött a fővárosba csa­ládostul, aki nem iámért a nagyvárosi házak, a harmadikemeleti lakások veszélyeit és a kislányát nyugodtan felkapaszkodni hagyja a nyitott ablak párkányára. Az ablak alatt bat-hétöles mélység és lent egy souternainhelyiség üvegtetőzete. A gyerek gondtalanul játszik, mit tudja ő, hogy a mélység veszélyes, amikor még a múlt héten egy földszintes ház ablakából tekintett át az utca túlsó feliére. Gya­nútlanul babusgatja bábuját és az anyja tesz-vesz, rakosgat körülötte, amikor aztán a munkájából fel­pillant, egyszer csak azt látja, hogy a gyerek elszé­dül és eltűnik az ablakban. Egy pillanat és 6 is ott van az ablaknál, ki se hajol, a kis test talán még zuhan lefelé és ő fellép a párkányra, leveti magát, utána ugrik a gyerekének. A képeslap azt mutatja, hogy a vidéki pékné melegszemü, pirospozsgás, formására! moletl asz­szony. Hát ez a molett asszonyka felihógott az ablak pár leányára, elfelejtette, hogy a testének 6ulya van és lent az üvegtetőn halálra zúzhatja magát. Szét­vetett karokkal, borzalmas sikollyal zuhant a kicsi gyerekteist és 5 utána szállott, most azt kell mon­danom, hogy testetlenül, súlytalanul követte, mint­ha szárnya volna, egy égő nagy ijedelem leszaggatta a csontokról a húst, porrá és hamuvá málasztotta ezeket a csontokat is, a féltés és a szeretői, elölte a * 8 testnek minden parányát és csak az a foghatatlan valami, a lélek maradt, az szállt a rémülten dobogó szívvel a gyerek után, aki ott feküdt eszméletlen, kicsi zuzódásokknl, sebekkel az üvegtetőn. Hogyan magyarázzam különben, hogy az az öles magasságból üveglapokra zuhanó sutyo6 anya­test alig kapott sebet és most ölébe tudja fogni a felépült gyereket? Egri Viktor. A nyitramegyei Tátra Bank pőre A legfelsőbb biróság elvi jelentőségű döntése a pénzlobélyegzés idejében történt, bankátutalásokról Nyitra, november 25. (Saiját tudósítónktól.) A nyitnád törvényszék tisztviselői és bírái 1919 februárjában a bizonyta­lan helyzetre való tekintettel, mivel nem tudták még, hogy Magyarországhoz, vagy Csehszlovákiá­hoz fognak-e tartozni, az igazságügyi hivatalok át­vételére érkezett D>érer Iván dr. és Hausmann György dir. minisztériumi kiküldöttek előtt neon tették le a hüsegesküt. A konmánykiiküidöttefc erre vaiiaimennyiüknek kikézbesi tették az elbocsátó le­velet és fizetésük folyósítását is beszüntették. A törvényszéki elnök közbenjárására a ma­gyar igazságügyül misztérium ideiglenesen folyósí­totta az elbocsátott tisztviselők fizetését az állam­pénztár utján, amely az összeg átutalásával a Ma­gyar Bankot bízta meg. Reiniohovszky dr. a cseh­szlovákiai pénzleibélyegzést követő napot), március 13-án érkezett haza Nyitrára, hogy a kezeihez ka­pott bankátutalás segélyével a Nyitrai Hitelbank­nál a pénzt felvehesse. A bank hajlandónak mutatkozott az összeg ki­fizetésére, ha az igazságügyi alkalmazottak megbízottai szavatosságot vállalnak, hogy azt a differenciát, amely a lebélyegzett pénzben ki­fizetett átutalás esetén fennáll, megtérítik. Az alkalmazottak felkérésére Reinldhovszky dr., továbbá Palásthy Vilmos dr. és Ehrenfeld Gyula dr. törvényszéki bírák vállalták a szavatosságot, de a bon, amelyet aláirtok, arra vonatkozott, hogy a szavatolék a hetvenötezer korona megfizetésére is kötelezik magukat, ha a Magyar Bank az összeget hatvan napon belül nem fizetné meg a Hitelbank­nak. A tisztviselők vonakodását a bank emberei azzal szerelték le, hogy az egész dolog osok for­malitás. Ugyanaz év szeptemberében a Hitelbank fel­szólította a szava tol ókat a hetvenötezer korona megfizetésére. Az ügy húzódott, amig a Tátra Bank át nem vette a bank agendáit A törvényszék a bankot keresetével elutasí­totta, de a tábla a szavatol ókat negyvenezer korona különbözet megfizetésére kötelezte. Palásthy dr. és Ehrenfeld dr. táblabirák az Íté­letet megfellebbezték a briinni legfelsőbb bí­rósághoz, amely hosszas tanácskozás ntán a fel­peres bankot keresetével elutasította és az ösz- szes költségek megfizetésére kötelezte. Az ítélet indok olásiában kimondja, hogy a bánik az összeget nem a bon, hanem az átutalás alapján fizette ki. Miután azonban a csehszlovák kormány a fizetésnélfcüli utalványozást még 1919 februárjá­ban rendeletileg megtiltotta, a pénz kifizetése büntetendő cselekedet volt és az* ebből eredő kö­vetelésekért vállalt szavatosság nem kötelező. Az elvi jelentőségű határozat minden valószi- | ruüjség szerint egész sor hasonló per eldöntésében • fog precedensül szolgálni. A Coburg erdőbirtokok felosztása a rimaszombati képviselőtestület előtt Sichert Károly a gömöri árvizveszcdelemröl — Egységes állásfoglalás a községek auto­nómiájának megvédése érdekében — Rima szombat városa alanitó tagként belép a Cseh­szlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusába Rimaszombat, november 25. (Saját tudósit ónktól.) Rimaszombat vá­ros képviselőtestülete tegnaipi közgyűlésén Sichert Károly konzervgyári igazgató, kép­viselőtestületi tag újra felvetette a Riima- rzaMlyozás, Illetve a már valóságos veszedelemmé vált ár- vizprobléma függő kérdését. — Huszonegy éve lakom Rimaszombat­ban — mondotta Sidiert Károly —, nyolc nagyobbmérefü árvizveszedelmet éltem át, ebből a nyolcból négy erre az esztendőre esett. Lehetetlenség továbbra is nyilt kér­désnek hagyni ezt a problémát, mert évről- évre a legszegényebb sorsú lakosság károso­dik az árviz következtében, az épületek teljesen átpenészesednek egy-egy ár al­kalmával s ki sem száradhatnak, már itt a másik csapás. A bútorok, ruhák, házi felszerelések mennek tönkre, a nedvesfalu, büzö®, egészségtelen lakásokban pedig a betegek tömegét te­nyésztjük ki. A régi időkben 8—10 naipos esőzés után nem voltak olymérvü áradások, mint ma 1—2 napos eső alatt. Ennek oka ab­ban van, hogy az egész Rimavölgyön erőltetett tempójú erdöirtás folyt az utóbbi évek folyamán 8 az erdők helyén tátongó tarlók nem képesek igy a völgyekbe lezuhogó viz- árt feltartóztatni. De lényeges fokozója a rimaszombati part- negyedeket elnyeléssel fenyegető árvizek­nek az is, hogy a Rimaimeder kotrása már 10—12 éve késik, a meder teleiszaposodott és sok helyen a homok úgyszólván egyszántre töltötte ki a medret a partmagassággal. In­dítványozza, hogy az ügy sürgősségére való tekintettel utászkatonaság kivozénylését kérje a vá­ros a nemzetvédelmi minisztériumtól a szükséges mederkotrás elvégzésére, amely munkát fegyencek hozzászámitásáva! rövid hetek leforgása alatt le lehetne bonyo­lítani s a város rimamenü lakossága meg lenne mentve radikálisan a pusztító ár­vizektől, legalább Is átmenetileg. . Az életrevaló indítványt általános he­lyeslés mellett fogadta el a képviselőtestület. Ifj. Rábely Miklós a Coburg-erdöbirtokok tervbe vett fel­osztása ügyében interpellált és javasol­ta, hogy a város faellátását nagyrészben biztosító perjesi és pádári erdörészek megszerzésére a város vezetősége már­is lépéseket tegyen. VladáT polgármester megnyugtatta a köz­gyűlést, hogy már a városok szövetségének kassai kongresszusán bejelentette a város igényét ezen két erdőrészre és most közvet­lenül szintén érvényesíteni fogja igényét Rimaszombat a körülbelül 1500 kát. holdnyi erdőre. Málik János kommunista képviselőtestü­leti tag a kormány ama 'törvényjavaslata el­len kérte állásfoglalásra a közgyűlést, amely javaslat a községek mai csonka autonómiájának teljes elkobzását tűzte célul és a közsé­gek pótadószedési jogának 200 százalék­ban való maximálásával és az adósze­désnek az állami adóhivatali szervezet utján való gyakorlásával a községi ön- kormányzatot teljesen le akarja épiteni. A kormány tervbevett törvényjavaslata sze­rint ugyanis a községek adóit az állam szed­né be és a községok az államkasszából havi részletekben kapnák meg az adóbevétel 12-ed—12-ed részét. A közgyűlés egységesen foglalt állást az autonóm jogok megvédése érdekében. A városi villanytelep amortizációs kölcsöné- nek rendezése ügyéiben hoztak még ezután döntést és számos resszortügy letárgyalása után elhatározta a közgyűlés, hogy alapiirt tagként belcip a csehszlovákiai magyar új­ságírók szindikátusába. — bgy — M—WMkTtrrtPMJ"' '!*' —' raaa JltRMtMMBBWHBMBMBBBH—JB! November Péntek ElSti fii 19 Üli! ■ >*BTgfaiiiiawni im'ifT íx.«.> A ruszin nemzeti párt elnöke lemondott Eperjes, november 25. Beszkid Miklós a szlovenszkói ruszin nemzeti párt elnöke lemondott a pártelnökségről. A lemondást 'po­litikai okokra vezetik vissza. A párt eddig teljesen a cseh nemzeti demokraták jár­szalagján járt s valószinü, hogy Beszkid visszalépését a két párt. viszonya körüli né­zeteltérések intézték elő. T. Előfizetőink és Olvasóink szives* figyel­mébe! Számtalan helyről érdeklődnek a Prágai Magvar Hírlap Nagy Képes Nap­tárának szétküldési idejéről. Tisztelettel értesítjük t. Előfizetőinket és Olvasóin­kat. hogy november hó végén fogjuk ajándékkönyvünket szétküldeni. — Smid István hnszonötéves lelkészi ju­bileuma. Rozsnyói tudósítónk jelenti: A rozsnyói evangélikus egyházközség bensősé­ges ünnepséggel fejezte ki köszönetét hu­szonöt év óta fáradhatatlan buzgalommal működő lelkésze, Smid István iránt. Az ün­nepi istentiszteleten Hornek Lajos főesperes nagyhatású beszédet tartott, az oltárelőtti szolgálatot a prédikáció előtt Egyed Aladár, Halát János és Palásthy Árpád, prédikáció után pedig a jubiláns Smid végezte. Isten­tisztelet után díszközgyűlés volt, amelyen Pósoh József dr. világi egyházfelügyelő és Hornek Lajos főesperes elnököltek. Pósch József dr. az egyházközség nevében, azután pedig a különböző egyházi testületek üdvö­zölték a jubilánst, akinek gyönyörű ajándék­kal is kedveskedtek. Smid köszönő szavai után a diszközgyülés befejeződött s a közön­ség a Fekete Sas különtermébe vonult, ahol százhuszonöt terítékes bankett volt. — Harangszentelés. Komáromi tudósi tónk je­lenti: Imely község református templomában va­sárnap szentelték fel az újonnan beszerző:! haran­got nagy ünnepségek közt. A templom előli Pus­kás La/jos martosi ref. lelkész imát mondott, az egyházközség gondnoka pedig üdvözlő beszédet. A templomban Galambos László komáromi lelkész méltatta a nap jelentőségét. A harang beszerzése köriül Nemesük Béla tanítónak vannak nagy ér­demei. — Háromnegyedmillió lakóház épült föl Angliában a háború befejezése óta. Az an­gol népjóléti miniszter — akit ott közegész­ségügyi miniszternek neveznek — most tette közzé jelentését, melyben többek közt azt olvassuk, hogy ez évben eddig 195.895 házat építettek Angliában és pedig 131.895 házat állami támogatással. Az utolsó két évben 350.000 lakóház épült, a háború befejezése óta pedig 753.000. A közegészségügyi minisz­ter még ez évben további 4000 házat akar befejezni és rendeltetésének átadni. Egyedül szeptemberben 15.000 ház épült fel Angliá­ban. — Magyarország uj helységnévtára. Bu­dapestről jelentik: A Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében és kiadásában most jelent meg Magyarország legújabb helység­névtára amely 1913 óta az első teljes tartal­mú hivatalos helységnévtár. A 412 oldalas könvv első része az ország közigazgatása be­osztását tartalmazza. Ennek adatai szerint Magyarországnak ma 1141 nagyközsége és 717 körjegyzősége van. Három vármegye van, amelynek területen nincsenek kisközsé­gek. Ezek: Bácsbodrogmegye, Békésmegye és Jász-Nagykun-Szolnokmegye. A második rész betűrendben sorolja fel az ország min­den helységét. Az utolsó rész függelékként az elcsatolt területek helyiségeinek névsorát tartalmazza a régi és a mostani elnevezések­kel. — Sikkasztás miatt eljárás indult, meg a török oxszultán fia ellen. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Ismeretes, hogy Abdul Ilamid tö­rök exsziuítán fia állandóan Budapesten tariózko- diik, ahol több ízben volt dolga a hatóságokkal. Legutóbb a bíróság a török herceget 0. Irén IS éves szinésznővel szemben gyermekin rtáedij fizeté­sére kötelezte. A herceg azonban kötelezettségé­nek nem tett eleget.. Erre az összeg erejéig végre­hajtás céljából lefoglaltak a herceg lakásán lévő több értéktárgyat, köztük két antik perzsa szőnye­get. Mikor a végrehajtást, foganatosítani akarták, a lefoglalt értékes szőnyegeket nem találták. Az ügyészség emiatt sikkasztás címén eljárást indított a török herceg ellen. __ _ _ _ Q ffQ ffV W¥ 9 0 Ex a lap a cxehsxSovéklal ma­December 8-án Iliért m M i% if ! 1' i n fi ifi an wicg a* upgiroK tíjsayjg. I I v rf, . mrznsrwí’.___________________________________________________________________________ _ ________ la gora/s m-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom