Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-26 / 269. (1307.) szám
4 1926 november 26, péntek. f«rsaannsnaiiiiiisiisi—ii—Eta liuni—.inwmu Föléled a legyező divatja Kis efonfejhez: óriási legyező — FácánloU és paradicsommadár — A ma bundája — Letűnt a dolmányf orma *— Miért feküdlek már oly hószu idő pta a legszebb legyezők is a vitrinekben? Alíól féltek a hölgyek, hogy elvesztik a modernségüket, ha egyéb ékszereik mellé a legyezőt is kezükbe veszik. És — előbb le kellett hullania a dús hajfo- natnak és cl kellett tűnnie a báltermekből a hosz- szu uszálynak, el kellett jc'nnie ismét a modern nőnek pici etonfejecskójével, kurta szoknyácská- jával és finom, leányos vállaival, hogy merész kezecskéjével előrántsa a vitrinben alvó legyezőt. — és a legyező ismét a legfontosabb toalettdarabja leU a nagy estélyi eleganciának ... Ezeket mondja egy áruház divattudősa, amikor ma a Lgujabb divatszeszélyek iránt érdeklődtünk. A legyező ismét jogaiba lépett kecses és érzelmes nagyanyáink ízlését igazolva ... — A hölgyeknek szerencséjük van: a szezon mindig nyújt nekik valamit, valami uj lehetőséget képességeik, sikkjük kifejtéséhez. A legyező ismét érvényre juttatja hófehér kezüket, rózsás ujjaikat, amik a hanyagul, látszólag akaratlanul egy legyező puha tollhullámba merítik... — Pompás legyezőujdonságokat hozott az idei szezon. A rózsás kis ujjakhoz nagyszerűen ill'k egy óriási legyező, amellyel bánni: ez a nők utól- érhetetlen tudománya. Gyönyörű, letompitott szinü strucctollak, a toalettnek megfelelő árnyalatban, szőke vagy sötétes teknCsbékakeretben karcsú pálcákkal, aztán az érdekes fácántoliak, amelyek keskeny csucsosságukkal nagyszerűen illenek a sötét szemekhez. Azután a paradicsommadár pazar pompája, a kis toliakból markirozott kis állattal. A divatnak e finom koketfériája nagy hatásokra képes. Nemkülönben a pikáns fekete ehantilly-csipke, amelynek sz'goruan illenie kell a toalett színárnyalatához. Nincs az a gyöngy, vagy akár brilliáns, amelynek hatóképessége felérne az idei legyezőjével. —■ A toliakkal felette gyengéden kell bánni. Legjobban hatnak mindig a kontrasztok. Tehát: kicsmy, egyszerű fej és egy modern legyező; kicsiny legyező és nagyfrizuráju fej. —■ A mai hölgy feladata, hogy a legyezőt ismét azzá tegye, ami volt: a kacérság segély eszközévé, a nagy hatás, a végzetes benyomás tökéletessé tevőjévé — amelyre végül minden nő rászorul ... — A legyezőn kívül a legújabb divat leginkább a bundában nyújt igen sokat. Az idei bundakreációk műhelye: Bécs. A párisi bundaalkotásokat az idén Bécs vert A párisi nő a bundában az elképesztő uj ötletet kérést Azt követeli tőle, hogy kiabálva hirdesse születésének, készítésének évszámát. És szolgailag aláveti a pillanatnyi divatnak. Épp ezért a párisi szűcs olcsó szőrmével dolgozik, amely jön és megy, akárcsak ma a szeszélyes ötlet, amely a formáját alaklLja. A bécsi dáma a nemes szőrmére vágyik, amely értékes, akár az ékszer. Minden szépségét érvényre akarja juttatni, a szőr fényét, a szin árnyalatait és a nemes mintázatot. A bécsi szűcs szerelmos az anyagba és a mesterségébe. — Az idei szezőn nem hoz extravaganciákat. Semmi húzás, semmi „raffolás* és a dolmány- i forma teljes kiküszöbölése. Az uj szőrmefajtáktól nem maradt meg: csak a Susluki, amelynek diszkrét mintázata előnyösen hat az utcán, a Pe- chaniki, amely Nerz-ként érvényesül és ezért biztos hatású. Egyébként az idei divat bundában a j nemes szőrme. A „breitschwanz" még mind’g i klasszikusan szép és nemes, a hermelin, a nerz. ' És még mindig a nemes minőségű perzsa, illatos szőrével. És, ha ma újszerű gallér is van rajta, vagy újszerű ujjak az 1926-os év tipikus jellegével, ha érdekes összetételeket is keres, mindenesetre: fekete köpeny barna prémmel, stb., a formája nem szeszélyeskedik. — Ezek a tulajdonságok teszik kedveltté a mai bundát az egész világon. Angliában csak úgy mint Amerikában ... — Itt vannak azután a hamis szőrmék tele a legmeglepőbb ötletességgel! A nyúl, ezerféle változatban. Szélhámoskodó fényével hermelinnek hat, vagy borvörösre festve, teljesen inkognitóvá lesz. Háromujjnyi széles szeletekben dolgozzák fel. Aztán a vakond, amely már egy lépéssel magasabban áll. — Nagyon viselik az esti capes-eket, legtöbb- nyiro soi-dlsant hermelinből, ezek nagyon apar- tak... A magyarság kulturális követelései a parlament előtt Gregorovics LIp63 köilségvetési beszéde — A költségvetés nem biztosítja a msgyar kisebbség kultúrája fentartásénak és fejlesztésének lehetőségeit — „Minden megangedett eszközzel küzdeni fogunk kultúránk elsorvasztása ellen” A költségvetés kulturális és szociális részeinek tegnapi tárgyalása során Gregoro- vics Lipót, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője a következő nagyszabású, a kulturális élet minden fo tosabb ágára kiterjedő beszédet mondotta: Tisztelt Ház! Klubunk elnöke a költségvetés általános vitájában kifejtette pártunk álláspontját a költségvetéssel szemben, általánosságban bírálva annak tárgyát és szellemét. Én csak a költségvetés kulturális csoportjához akarok hozzászokni és rámutatni arra, hogy a költségvetés ezen fejezetében milyen mostohán és igazságtalanul bánnak el a magyar nemzeti kisebbséggel, amely kisebbségnek én is ide delegált képviselője vagyok. A magyar nemzeti kisebség kulturális életét napról-napra nagyobb veszély fenyegeti, el- j számolhatatlanok azon sérelmek és támadások, ! amelyek kultúránkat és annak fejlődését a kormány részéről érik. Példa rá a jövő évi költségvetés, amely ismét egy lépcsővel hozzájárul kultúránk elsorvadásához. Minden nemzetnek, s igy a mi nemzetünknek is a legnagyobb kincse a kultúra, mi nem vagyunk hajlandók ebben a kérdésben egy jottányit sem engedni s minden megengedett eszközzel küzdeni fogunk a kultúránk elsorvasztása, s a kormány elnemzeti cnilő politikája ellem Az alkotmánytörvény biztosítja számunkra azt a jogot, hogy jövendő nemzedékünk részére elegendő magyar iskola állittassék fel és igy lehetőség nyujíassék arra, hogy ifjúságunk magyar nyelven és magyar szellemben nevelődjék. A jövő évi költségvetés azonban, úgy mint az előbbi évek költségvetései, ezt nem garantálják, mert nem juttatnak méltányos részt a magyar nemzeti kisebbség kultúrájának featartása és fejlesztése számára. Ezen állításomat a következőkkel bizonyítom. A köztársaság lakosságának száma az 1921. évi hivatalos népszámlálás adatai szerint 13 millió -613.172, a köztársaságban élő magyarok száma hivatalosan 745.431, tehát az összlakosságnak. 5.57 százaléka, ha azonban a népszámlálásnál nem történtek volna visszaélések, úgy egész bizonyosan a magyar lakosság száma elérte volna az egy milliót is. Az állami költségvetés az iskolaügyi kulturális kiadások fedezésére összesen 782,382.452 koronát fordit, ebből az összegből a magyar nemzeti kisebbség iskolaügyi, illetőleg kulturális céljaira számarányának megfelelően 43,578.702 koronának kellene esni, a valóságban ennek a fele sem fordillatik erre a célra. Magyar főiskolákat! Az egyetemi, illetőleg főiskolai oktatásra az állami költségvetés 116,2354)00 koronát irányoz elő, ebből a magyar ifjúság főiskolai oktatására a magyarság számarányának megf el előleg 5,951.232 koronának kellene esni, a valóságban azonban egy fillért sem áldoznak a magyar főiskolai oktatásra- A köztársaság területén van 2 cseh egyetem, 1 német egyetem, 1 csehszlovák egyetem Pozsonyban, 1 cseh műegyetem, 1 német műegyetem, állatorvosi, bányászati, erdészeti, gazdasági főiskolák stb.; magyar egyetem vagy főiskola azonban egyetlen egy sincs. Bezárták a pozsonyi magyar egyetemet, a kassai és eperjesi jogakadémiákat, a bányászati, ei'dészeti és gazdasági főiskolákat s a magyarságnak még azt a jogos szerény követelését sem akarják teljesíteni, hogy legalább Pozsonyban csonka magyar egyetemet állítsanak föl jogi és filozófiai fakultásokkal. Ezen csonka egyetem fölállítására és fentartására a magyarságra arányosan eső 5,951.232 koronából bőven futná, sőt ezen összeg fele is elegendő volna. A magyar ifjúság középiskolai tanulmányainak elvégzése után kénytelen vagy a belföldi idegennyel vü egyetemeken folytatni tanulmányait, vagy pedig a magyarországi egyetemekre beiratkozni. Ha a magyarországi egyetemeken szerzik meg a diplomát és itt akarnak letelepedni, akkor kezdődik a kálváriajárás a diploma nosztrifiká- lása körül- Az iskolaügyi minisztérium ugyanis sokak előtt érthetetlen, általunk azonban jól ismert soviniszta politikai okokból vagy megtagadja a külföldön szerzett diploma nosztrifikálá- sát, vagy pedig igen szigorú feltételekhez köti azt. így megköveteli egynéhány félév újbóli lehallgatását s az összes szigorlatok megismétlését. Ezzel az eljárással lehetetlenné teszik az ifjúság elhelyezkedését s lehetetlenné teszik a magyar intelligencia utánpótlását, aminek az a következménye, hogy a magyar középosztálynak ki kell pusztulni. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a kormány iskolaügyi politikájával azt akarja elérni, hogy a magyar nemzeti kisebség elpusztuljam Követeljük tehát, hogy a kormány a pozsonyi csehszlovák egyetem mellett magyar csonka egyetemet állítson föl; illetőleg, hogy a magyar nemzeti kisebséghez tartozó ifjúság magyar főiskolái nevelésének biztosítására már a jövő (évi költségvetés keretén belül is megfelelő tételt állítson be, addig is azonban az iskolaügyi minisztérium járjon el liberál'sabban az idegen egyetemeken szerzett diplomák nosztrifiikálása körül. Követeljük továbbá a kassai gazdasági akadémia mielőbbi visszaállítását és annak- kebelén belül magyar párhuzamos tanszékek megszervezését. Kevés a magyar középiskola A középiskolai oktatás sem elégül ki a magyarság legminimálisabb kulturális szükségleteit Míg az állami költségvetés a középiskolai oktatás céljaira az egész köztársaságban 147,841.318 koronát, ebből Szlovenszkőn 24,070.916 koronái fordit, addig a magyar középiskolai oktatás céljaira csak 3,665.020 korona esik, tehát megközelítőleg sem annyi, mint amennyi a magyarságot számarányához képest jogosan megilletné óa pedig 8,234.761 korona. Szlovenszkón van jelenleg 41 középiskola, ebből önálló magyar intézet csak egy van, az ipolysági magyar reálgimnázium; — a komáromi szent benedekrendi rőm. katolikus gimnázium nem tekinthető annak, mert hiszen ennek évi feutartásához az állam csupán 79.278 koronával járul hozzá, holott a többi szlovenszkói középiskola átlagos évi költségvetése 500.000 koronát tesz ki Vannak azonkívül 3 csehszlovák gimnázium mellet magyar párhuzamos osztályok, a pozsonyi német gimnázium mellett párhuzamom magyar osztályok é% Rimaszombatban egy magyrar reálgimnázium párhuzamos csehszlovák osztályokkal. Rusz’nszkőban csak a beregszászi csehszlovák reálgimnázium mellett vannak párhuzamos magyar osztályok, amelyeknek fentartása 276.600 koronába kerül a ruszinszkói középiskolák 2 millió 832-374 korona költségvetésével szemben, holott itt is a magyarságot számarányához képest 481.503 korona illetné meg. Mindezekből a számadatokból kitűnik, hogy a magyarság meg van rövidítve a középiskolai oktatás terén is és Szlovenszkőn és Ruszinszkóban legalább még négy magyar középiskola illetné meg és pedig: Rozsnyón, Léván, Eperjesen és Ungvdron, amely jogos követelésünket nem mulaszthatom el itt e helyen is hangoztatnL A magyar szakiskolák hiánya A szakiskolák részére a költségvetésben 100,150.000 korona van előirányozva, Ruszinszké- ban külön 2,1S9.918 korona; a mezőgazdasági szakoktatás költségeinek beszámítása nélkül. A íöldmivelésügyi tárca költségvetésének keretén belül a mezőgazdasági szakoktatásra 27,877.796 korona van előirányozva, Ruszinszkóban külön 2,168 788 korona A szakiskolákra fordított 102,339.918 korona összegből a pozsonyi csehszlovák kereskedelmi akadémia magyar párhuzamos évfolyamaira mintegy 600-000 korona esik, a kassai csehszlovák iparosiskola magyar párhuzamos osztályaira körülbelül 300.000 korona, igy tehát összesen 900.000 korona s ezzel ki is van merítve a magyar szakoktatásra szánt segély, holott a magyarság számarányának megfele- lőleg 5,705.333 koronát kellene fölvenni a költségvetésben a szlovenszkói és ruszinszkói magyar szakoktatásra. Meg kell jegyeznünk, hogy Ru- szinszkóban a munkácsi kereskedelmi akadémia magyarnyelvű évfolyamait a város tartja fönn és az állam csak igen csekély összeggel járul hozzá a fen tartásához. A fentiekből láthatják tisztelt Hölgyeim' és Uraim, hogy a szakoktatás terén még sokkal mostohább a magyarság helyzete, mint a középiskolai oktatás terén. Mindaddig nem nyugodhatunk meg, amig a kormány a magyarságnak számarányát megillelően legalább három mezőgazdasági középiskolát, négy gazdasági alsófoku iskolát, egy szőllészeti és borászati szakiskolát és megfelelő szánni más szakiskolát nem Aliit föL Nincs magyar tanítóképzés! A jelen költségvetés szerint az állam a tanító-, óvónő- és bábaképzők fentartására 18 millió 731.183 koronát fordit. Ebből az összegből 54 tanító-, óvónő- és bábáképzőintézetef tart fenn és pedig 41 csehet és szlovákot, 12 németet és egy oroszt, de egyetlen magyart sem. A magyarság tanítóképző intézetének fentartására számarányához képest 1 millió 43-326 koronát kellene fordítani t ebből az összegből legalább három magyar tanitópépzőt lehetne fentarlani. Az állam azonban a magyar tanítók képzését egyáltalában nem tartja fontosnak s ennek következménye az, hogy számos magyar helyen szüuetel az elemi iskolai oktatás magyar tanítók hiányában. Felszólítjuk tehát a kormányt, hogy a magyar tani tóképzés céljaira megfelelő összeget biztosítson a jövő évi költségvetésben, hogy a magyar tanítók utánpótlása ne ütközzön akadályokba. A polgári és elemi Iskolák fentartására az állam 179105 000 koronát fordit, a költségvetésből nem'lehet megállapítani, hogy cz°n összegből mennyit fordítanak a magyar polgári, illetőig elemi iskolák fentartására. Úgy mint a többi iskolákban, hasonlóképpen magyar polgáriskolákban is nagy hiány van és ma is van Szlovenszkó területén számtalan község, ahol magyar iskola nincs, dacára annak, hogy’ a tankötelesek száma jóval felülmúlja a törvény által megkívánt számot Magyar szellemet a magyar iskolákba! Nem mulaszthatjuk el itt ezen a helyen tolmácsolni azt a kívánságunkat, hogy magyar iskolák élére csak magyar tanerő neveztessék ki, mert a magyar szellemben való oktatás csak igy lehet biztosítva. Szükséges továbbá, hogy a magyar járásokba magyar tanfelügyelők kerüljenek és ragaszkodunk hozzá, hogy’ a pozsonyi iskolaügyi referátusba neveztessék ki egy magyar referens a magyar tanügyek intézésére. A költségvetés vizsgálatába elmerülve megállapítjuk, hogy ismét nem történt gondoskodás az elbocsátott tanerők illelményrendezéséről, a régi nyugdíjasok az uj nyugdíjasokkal való egyenjogúsításáról és a felekezeti tanítók fizetésrendezéséről, holott azoknak az állami tanítókkal való egyenjogúsítását - ■ 1926. évi 104. számú u. u. tanító- törvény biztosítja. A költségvetésben a külfölddel való kulturális támogatására egy 5,130.000 koronás tétel szerepel, természetesen ebből számunkra egy fillér sem jut, sőt a kormány megtiltja a magyarországi «ajtó tennék éknek, a szép irodalmi és tudományos müveknek behozatalát s igy még a saját pénzünkért sem ismerhetjük meg a magyar kultúra fejlődését Diákvédelem A diáitok szociális segélyezésére, ösztöndíjakra e kormány 7,420.000 koronát áldoz, ebből az összegből a magyarság számarányának megfelelően a magyar diákságnak 413.294 koronának kellene jutnia, a valóságban azonban egy fillért sem kap s hogy egyesületét, a MAKK-ot fent arthassa és a szegénysorai diákokat segélyezhesse, kénytelen Szlovenszkőn könyöradományokat gyűjteni. Igv van ez a többi tételeknél is! A műemlékek védelmére 6,680.000 koronái fordit ez állam, a művészetekre 16,240.086 koronát áldoz, a népnevelésre 4,090.000 koronát szán, mindezekből egy árva fillér sem jut nekünk. Külön ki kell emelnünk a színházaik segélyezését Mig a csehszlovák színészetnek 5^50.000 koronás segélyt juttat a költségvetés, addig a szlovenszkói é* ruszinszkói magyar színtársulatok, illetőleg a magyar tzin- ügy segélyezésére alakult magyar szin- pártoló egyesület egy fillért sem kap, bár a magyarság számaránya alapján 292.425 korona illetné meg. Követeljük, hogy ezen összeg a magyar színészet javára a költségvetésbe utólag felvétessék. Az igazságtalan bongnia Hátra van még a különböző egyháziak segélyezése. Ezen címen 68,000.000 korona van beállítva a költségvetésbe. Dacára annak, hogy a kép- visedőház által elfogadott 1926, évű 122. számú u. cu kongruatörvény rendezte a papság állami segélyezését, ez a rendezés általános elégedetlent* séget keltett, mert e törvény értelmében még azon lelkészek nagy százaléka is, akik eddig ál- lamsegély’ben részesültek, most ettől elesnek. A kongruatörvény sértő a lelkészekre nézve, mert a főiskolai képzettséggel bíró papságot lealacsonyítja, midőn a legalacsonyabb képzettséggel bírók kategóriájába helyezi- Fellétleuül szükséges tehát, hogy ez a kérdés igazságosan ren- deztessék és a papság segélyezésére megfelelő összeg állittassék be a költségvetésbe. A magyar kát. lelkészek utánképezése is szomorn képet nyújt Meg kell itt említenünk a komáromi katolikus kisszeminárium esetét, amely állami i segélyben egyáltalában nem részesül, de még az egyházi vagyonból jogosan megillető és íentarfá- sát biztosító összeget sem kapja meg, úgyhogy 1924 május óta a magyar katolikus hívek és papság könyöradományaiból tartható csak fenn. Dacára az ismételt ígéreteknek, a beszüntetett és visszatartott összegek eddig sem folyósitiattak, ezzel kapcsolatban követeljük a zár alá vett. egyházi birtokoknak a zár alól való feloldását ée jogos tulajdonosainak való visszaadását. Tisztelt Ház! Felszólalásomban csak a költségvetés kulturális csoportjának tárgyilagos bírálatával foglalkoztam s ebből is méltóztathntnak látni, hogy a magyar népnek tátongó és fájdalmas sebei vannak, amelyek gyors gyógyításra és Írre | szorulnak és ennek gyökeres orvoslását egyedül a kulturális autonómia megvalósításában látjuk. Mi ebben az államban eddig csak a mostoha gyermek szomorú sorsát éltük, csak morzsák jutottak számunkra, de legtöbbször még azok sem. Mindaddig, amig ez az állam le nem mond a nemzőit állam fiktiv ideájáról, amig nem hagy fel a ccnlraliszlikus és elnyomó politikával, amig az itt élő ma- gyar nemzeti kisebbség egyenjogunak nem ismertetik el, amig kulturális autonómiánkat meg nem valósitják mindaddig, amig a költségvetésben számarányunknak és teherviselésünknek meg- felelően kellő biztositékokal nem kapunk, bizalmatlanok leszünk minden kormánnyal szemben • Így i Jövő évi költ#ógvelé*t sem fogadjuk eL I !Hg€sz SzBoveiszkő és Pod* § karaitsku Rusz zeneértö közönségének tudnia kell, hogy zongora, pianínó és hangszer szükségétét csakis a szolidságáról és szakképz?ttségéről e!ismert LOITSCH C’XI-t&SKr.C:, Kaloni'U. 14.> han33Z2iüzletében szerezhet be, kinek üzletében minden hangszer a legszolidal b árak és jótállás mel élt kapható — Senki se üljön fel h.nngzatas hirdetéseknek, hanem zongora és pianinó vásárlása élőt látó- i "ásta mez a Lo tsch zongorára' tárát, hol ál- y landóan raktáron vannak a belföld leghíresebb » <7vártmánvaí, u yminl Petrof, Koch & Korselt. íj | Rös'er, Scho'ze stb. — Nevezett cétula'do- B r; rnr,a Keletszlovenszkó és Podkarpatská Rusz B E területén az egyedüli I épe.ritett szakember, éra | E tény teljes garanciát nyu t a n. é. vevőké'önség I h részére — Zongora.?avítás, kölcsönzés íj £ és hangolás — Kérjen árjegyzéket! jjj *. rz^^7jrzrn.7ay«nruiJirenumss:m..m^iAjr^ními:Kmmmi xx A Kis Pjt’iagor/H megható törlénebét kicsinyek (* nagyok örömmel ol/vaaeák, ,
