Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-05 / 251. (1289.) szám
2 1026 november 5, pontok. Sulyos kritika Szlovensskó és Ruszinszkó közigazgatásáról a kö tségvetési bizottság vitájában Svehla miniszfareS^sk az állami tisztviselők helyzetének végleges rendezéséről — Ma tárgyalják a belügyminisztérium költségvetését — A ruszinszkól magyar kormánylapok és Frankenberger ügye a bizottság előtt Még mindig nem döntöttek a szenátus elnökségének kérdésében Prága, november 4. A szenátus alkotmányjogi bizottságának tegnapi ülésén a tárgysorozat szerint a hatodik alelnöki állásról szóló javaslatot is tárgyalni kellett volna. A bizottság azonban ennek a pontnak a tárgyalását elhalasztotta, arra való tekintettel, hogy a referens fontos hivatalos ügyben Prágán kívül tartózkodik. A cseh szociáldemokraták megszavazzák az adóreformot? Prága, november 4. A cseh szociáldemokrata párt képviselőházi és szenátusi klubja •tegnap ülésezett s azon Meissner dr. referált a politikai helyzetről. Elsősorban az adóreformmal foglalkozott, amelyet antiszociálisnak és igazságtalannak tart. Az adóreform, épp úgy, mint az önálló autonóm testületek és községek gazdálkodásának uj rendezéséről szóló javaslat, teljesen elfogadhatatlan. A megvitatás folyamán rámutattak arra, hogy az utóbbi javaslat mostani formájában a községi autonómia megsemmisítését fogja jelenteni. •Elhatározták, hogy különböző módosító javaslatokat nyújtanak be a miniszterelnökhöz és a pénzügyminiszterhez és ezen javaslatok elfogadásától teszik függővé álláspontjukat a költségvetéssel szemben. A Lidové Noviny értesülése szerint a két cseh szocialista párt közös tanácskozás után elhatározta, hogy a költség- vetést második olvasásban el fogja fogadni. A Bohemia ezzel szemben azt Írja, hogy ilyen határozatot még nem hoztak, de megvan a hajlandóság bennük arra, hogy a költségvetés egyes tételeit megszavazzák. így többek között elfogadják a köztársasági elnök és az elnöki iroda költségvetési tételét. A cseh nemzeti demokraták sziovenszkói jelszavai Nyitra, november 4. A cseh nemzeti demokrata párt Nyútrán ülésezett és a határozati javaslatban többek között követelte Szlovenszkón a hivatalnok- kérdés végleges rendezését, a földreform igazságos végrehajtását, az adóreform rendezését olyképpen, hogy (könnyítsenek a sziovenszkói adófizetők nehéz helyzetén. Politikai téren követeli a kötött jelölő listák törlését s a ezlovenszkói bolseviki agitáció ellen szigorú intézkedések foganatosítását. A párt sziovenszkói osztálya a nacionalizmus és demokrácia programján áll s állást foglal mindenféle diktatúra ellen. W83tail»H8UflUMiJlagUaHaOB———M8BMM—BBBaa Prága, november 4. A képiviselőház költségvetési bizottsága tegnap megkezdte a költségvetési javaslat részletes vitáját és letárgyalta az elnök, az elnöki iroda,, a törvényhozó testületek és a miniszterelnökség költségvei őseit. A vita folyamán Hackenberg német szociáldemokrata kifogást emelt az ellen, hogy a csehszlovák törvényhozók jugoszláviai útja 270.000 koronába került és felvilágosítást kért arról, hogy kinek a rendelkezésére történt az utazás. Kreibioh kommunista képviselő Szilovenszkó miniszteri urnáinak a tételét teljesen fölöslegesnek tartja, mert hiszen ez nem más, mint a miniszterelnökség fiókja. Követelte, hogy az önrendelkezési jog alapján Szlovenszkónak teljes autonómiát adjanak. Slaviosek cseh nemzeti szocialista válaszolt Hackenbergnek s kijelentette, hogy a képviselők küldöttségének belgrádi útja a jugoszláv nemzetgyűlés prágai látogatásának volt a viszonzása s azt a ház elnöksége a pártok kívánságára rendezte; a küldöttség egyes jugoszláv városoknak az állam számlájára ajándékokat adott és az államkincstár fedezte az útiköltséget. A költségvetéshez hozzászólt még Patzel német nemzeti szocialista, Bólém kommunista, Burival cseh nemzeti szocialista, továbbá Hlonba kommunista és Kalina német nemzeti párti képviselő. Ezután szólásra jelentkezett Svehla miniszterelnök, aki rámutatott arra, hogy az állami kiadások a háború óta sokkal nagyobbak, mint békében voltak, mert főleg a szociálpolitikai terhek viselése tekintetében Csehszlovákia vezet az ösz- szes államok között. Ami a tisztviselőkérdést és a tisztviselők elbocsátását illeti, a kormány erre egy külön bizottságot alakított. Munkájának eredményeképpen rövidesen várható a szisztemati- zálás végrehajtása.. Ami pedig a vita folyamán elhangzott többi tárgyi kifogásokat és kívánságokat illeti, kijelentette Svehla, hogy valamennyit pontosan felül fogja vizsgáltatni s a lehetőség szerint honorálni. Üdvözölte a költségvetési bizottság tagjainak komoly kritikáját és fölkérte a bizottságot, hogy a jövőben is ilyen szellemben dolgozzanak. A mai ülés A ma reggel 9 órakor kezdődő ülésen folytatták a költségvetés részletes vitáját. A belügyminisztérium költségvetésének előadója, Rypár cseh néppárti képviselő volt, aki kiemelte a minisztérium takarékoskodó irányzatát. Az előadó ama kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a belügyminisztérium a legrövidebb időn belül nyújtsa be az egyesületekről és a a gyülekezésről szóló uj törvényjavaslatot, amelynek az eddiginél sokkal liberálisabb- uak kell lennie, de viszont a nyilvános és bizalmas jellegű gyűlések védelmét az eddigi állapotokhoz képest fokozottabbá kell tennie. Rypár ezután kérdést intézett a miniszterhez, hogy bevált-e a sziovenszkói uj zsupabeosztás? Ezután megindult a vita, melynek első szónoka Patzel német nemzeti szocialista vo Patzel német nemzeti szocialista kifejti azt a véleményét, hogy a közigazgatás még mindig a régi rendőrállam vágányain halad. Erre vall az a tény is, hogy a belügyminisztérium az állam rendőrség részére a jövő évre nagyobb összeget követel, mint amennyi az ez évi költségvetésben volt Arról értesültünk — mondja Patzel — hogy a rendőrség fascista szervezetek javára kémszolgálalot teljesít. A belügyminisztérium szociális céljaira viszont nagyon csekély összegeket irányoztak elő. A szónok élesen állást foglal a politikai hatóságok által végrehajtott nyelvrendelet ellen, amely a lakosság fölösleges zaklatására vezet. A közigazgatás általánosságban tullassu és ezért gyors reformra szorul. A ruszinszkó! magyar kormánylapok Svoboda cseh szociáldemokrata a köz- igazgatás kérdésével foglalkozva, főleg Szlo- venszkó és Ruszinszkó közigazgatásának gyakorlatát bírálja. Részletesen foglalkozik a ru- szinszkói sajtóviszonyokkal — Van ott két magyar napilap — úgymond — melyek nem igen csinálnak jó reklámot az államnak, a hatóságok azonban mégis szubvencionálják őket. Követeli, hogy a ruszinszkói hatóságok e tekintetben elővigyázatossabbak legyenek. Ru- szinszkóbaD még igen sok dolog vár földerítésre. Ilyen a Frankenberger esete. Hodzsa 1923-ban Ruszinszkóba küldte Frankenber- gert, Jóllehet Frankenberger onnét 1921-ben már szégyenteljesen távozni volt kénytelen s ellene fegyelmi eljárást indiiotlak. Frankenbergernek első kiküldetésekor a m- szinszkói közélelmezést kellett volna megszerveznie, de váratlanul visszahívták s az ellene megindított fegyelmi eljárás eddig még nem fejeződött be. Fölhozza, hogy Ruszin- szívóban állami erdőket adtak el egy külföldi társaságnak s ezzel az állam óriási veszteséget szenvedett. Hackenberg német szociáldemokrata kifogást emel az ellen, hogy a többségi pártok a vitában nem vesznek részt és csupán az ellenzéki pártok kritikáit hallgatják meg. Fölöslegesnek tartja, hogy újabb rendőri hivatalokat létesítsenek. Burival cseh nemzeti szocialista a csendőrség átszervezésének kérdésével foglakozik s követeli, hogy a hatóságok a német barkókat is kötelezzék az államnyelv használatára. Ezzel az ülést félbeszakították. Csak a jövő év nyarán lesznek betegsegéiyzőpénztár: választások Prága, nov. 4. A népjóléti minisztérium eev törvényjavaslaton dolgozik, aníelv a munkásbetegsegélvző pénztárak vezetőségeinek ideiglenes kinevezésére vonatkozik. A szociális biztosításról szóló törvény ugyanis ezt teljesen figyelmen kívül hagyta. A népjóléti minisztérium javasolja hogy a funkcionárusokat a kormány nevezze ki s ezek névsorát mindössze véleményezés végett mutassa be az érdekelt korporációknak. A szociális biztosítás központja viszont arra törekszik, hogy a funkcionáriusok kinevezési jogát a maga részére biztosítsa mert. érvelése szerint, ez az ő autonóm hatáskörébe esik. Ami a munkásbiztositóknál az ui választásokat illeti, teljesen kizárt dolog, hogy azokat még ez év folyamán megejthessék. A hivatalos körök azzal indokolják a halogatást. hogv előbb az önálló mezőgazdasági be- legsegélvző pénztárakat kell megalakítani, ezek pedig csak a iövő esztendőben kezdik meg működésüket. Csak ennek a kérdésnek és még egvéb részletkérdéseknek elintézése után várható a tisztuiitások kiírása. A mun- kásbetegsegélvző pénztári választásokra ezek szerint legkorábban a iövő év májusában vasrv júniusában kerül a sor. xx Kinek kell Kis Brchni? A földbirtokosnak, gazdának, erdésznek, madárkedveiőnek, vadásznak, állattenyésztőnek, tanárnak, egzőtikus országok bámuló,jámk stb. stb. Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye 15 — Oh! Gyere Júlia! Ez hallatlan! — si- pogott a megsértett és megragadta a lány kezét. Gábor nyugodtan folytatta: — Jegyezze meg Juliska, amit már sok szór mondita/m, hogy a céhmester lánya ne alázza meg magát velem! Nem vagyok én hozzáillő! Ha pedig szerelemről van szó, akkor Lehet nekem százszor is a oébmester lánya, akkor is akkor ölelem meg, amikor akarom s akkor, ha szeretem! A lány sirvafakadt és szőke, nagy fejét az öregasszonyhoz bujtatva ment tovább. Gábor megsajnálta. Utánuk szólt s a lány visszajött a falhoz: — Tudja-e Juliska, ki vagyok én? Honnan jöttem én? Hogy érdemes-e miattam törődnie? Én vagyok a mesebeli elvarázsolt ártánydisznó s csak időm leteltét várom, hogy visszavarázsoljanak azzá. Mert ha a mesebeli herceget ártánydisznóvá varázsolták, akkor mért ne lehetnék én igazi valómban ártánydisznó, mikor én ... most... Elhallgatott. Ez jött volna: mikor én most mesebeli herceg vagyok! Fölösleges kimondania, úgyis kitalálja ez a lány, mert ez elég okos ahhoz! — Ejnye! — mosolygott Weiszmüller Júlia. — Elég sokra tartja magáti — Köszönöm a híradást! — fejezte he Gábor és beugrott a kertbe. A lány megmered ten bámult utána. Csoda-e hát, ha ez az ijesztően bátor, különös észjárású és külsőleg is annyira igézetes idegen legény eny- nyi/re meg tudta zavarni az ő életét is?! Szavával vezeti az asszonyokat* * hozzájuk so kell nyúlnia! Hátha még... hátha még...! Behunyta a szemét és bizonytalan lépésekkel, kábultan ment vén szakácsnőjük mellett, aki elégületlenül motyogta: — Rosszul érzi magát édeském? Ugye megsértette?! Ugye mondtam, hogy nem szabad idejönnie, nem szabad egy ilyen okos, szép, gazdag polgárlánynak egy ilyen emberrel törődnie! Alávaló, szemtelen az ilyen! Különösen, ha meglátja, hogy valaki törődik vele! Istenem, ha édesapja ezt megtudnál Szégyen az ilyen, lelkem! A leány nem értette a szavak összefüggését. Szégyen! Ez a szó megragadt a fülében! Igen, ha azt akarná, bármit, amivel talán szégyent is hozna magára, azt is megtenné! Milyen egykedvűen ült ott a falon s ő észbe se vette jól, amiket mondott, pedig lehet, hogy tényleg csúnyán beszélt vele s megsértette. De mikor azt se látta, hogy vele, aki előtt meghajolnak a férfiak, ez a senki munkáslegény úgy beszélt, hogy le se kelt az ültőhelyéből! Más ez, mint mindazok, akiket maga körül ismert. Apjának baráitjai, azok fiai, pénzéhes, kiszámított, vásárokról tárgyaló emberek. Azok a szobában, asztalnál, mindenütt azt nézik, hogy mi mennyit ér s mennyit főleg akkor, ha őt elvennék! Ez pedig?! Felül a palánkra és azt mondja — közben a lábaival kalimpál a falon —, hogy ő ártánydisznó, elvarázsolt hercegfi vagy mit ilyesfélét beszélt, nem is tudja már! Sirt és mindenre képes lett volna érette. Aggodalom töltötte el a szivét utána s hazaérve nagy titokban összeszedett fél oldal szalonnát, egy sonkát, kenyeret és üveg bort és a szolgálót elszalasztottá vele a templom mögé. Gábor és a legények akkor már szedték be itt a falon az ennivalókat. Minden jót, amit a szem s száj megkívánhat. Kinn a fehérnépek arcát a sötétség eltakarta, de amelyik akart, szólt s a hangjáról meg lehetett ismerni. Gábornak, annyi tény, szépen engedelmeskedtek a fehérnépek is. Ahogy hirüil ment a kívánsága, maguk a mesternék szaladtak leggyorsabban tömött kosárkákkal a templom mögé. Hanem volt is aztán • baj, ütleg, szidalom és szégyenkezés városszerte, mikor pár nap múlva a dolog kitudódott. így emlegették sokáig: „S akkor este a fehérnépek felkerekedének s minden ennivalót eLhordának a legényeknek a temp- loankertbe. Sok helyütt vacsora sem maradt!" Gábornak egy kis álldogáló fehérsze- méily tűnt fel a sötétben. Alkalmas pillanatban ez közelebb lépett a falhoz és gyenge hangon szólt: — Gábor! Szavam van! Gábor megismerte. Káposztás Ágneska volt, a kicsi lány. — Te vagy az Ági?! Mit keressz itt?! — Vártam este, hisz reggel megígérte! Igaz is, megígérte! Szavával jelezte, hogy estére látni akarja! De reggel óta mi minden történt! — Nem mehettem Ágika! Erigyj most haza, talán holnap reggel ki tudok ugrani hozzád! Korán, öt óra előtti Most menj szé pen haza! A kislány hangja közelebb jött: — Gábor, megint hallottam, hogy maga mindenkit... mindenkivel... Gábor elkomorodott: — Én? Hányszor mondtam, hogy ne hallgass senki re?! — Weiszmüller lányának is ... — Hiszel-e te nekem, Ágika? — Én ... ha tudnám ...! Már sirt és gyenge, pihegő hangocskája meleget szított Gábor kemény mellében. — Mit mondtam neked reggel? Ha ennek a falnak mondanám, ugye az elhinné?! Erigyj édes kicsi szivem, most menj haza! Nem akarom, hogy téged is itt lásson valaki! — Gábor! — szólította vissza a kislány. — Ezt hoztam! Kis bugyrot nyújtott fel a falon. Nyomban elszaladt, hiszen őszintén, igazán szé- gyelte. Gábor utána akart szólni, oda akarta közel hívni, {elnyújtott kis kezét meg akarta csókolni, de a kislány már messze járt. , Letelepedett a legények fekete csoportja közé, akik a felbukkanó hold fényétől megvilágosodó templomudvar füvén jőizüen falatoztak. Gábor abból lakott jól, amit a kislány hozott s nem adott volna belőle senkinek egy harapást sem. 8. A magos templom oltalma mellett, a nagylombu tölgyfák alatt s a gondozott zöld füvön igy hevertek a legények ezen az éjszakán. Maguk se hitték, hogy idáig engedik őket, de egyetlen üzenethozó se járt többet náluk. Tudták, hogy nem az ijedelem okozza gazdáik s a (elsőbbség türelmét, hanem a holnapi nagy leszámolásra gyűjtik magukat. Pedig, mi tagadás, nagyobb fejtörést már ember emlékezet óta nem okozott semmi sem a magyar, sem a szász mestereknek, mint a legények munkabeszüntetése. Egész éjjel tanácskoztak, megegyezésre mégsem tudtak jutni. A magyar mesterek szerették is, védték is legényeiket, amellett, hogy példásan meg is kívánták büntetni őket. örök időre kellett intő példát ad.niok, ám van-e nehezebb, mint olyanok felett Ítélkezni, akiket védeni, elbújtatni, kimenteni szeretne az ember s akiknek a bűnösségét is más- minemünek látja, mint az idegen?! (Folytatjuk.)
