Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-24 / 267. (1305.) szám

november 24, szerda.-KSSCT-iV\Afi^AR.*HIRlL5E 5 f "lllr"1 1 HÍM——I íMona Lisa volt a legnagyobb csoda, amit a Louvreban lát­tam* Minden, ami Fdris volt, s amiről ennél­fogva rengeteget hallottam első páriszorándok- tásom előtt is, éppen a föHzgatott fantázia töb- bet-várásának elvénél fogva csalódást jelentett, ügyedül az Eiffel, amint a Trocadero kertjének egyik köbivahjdtól teljes acélkarcsuságában lát­szik és jelenti a technika fárossát, a ragyogó technika égbeszökkelését — és ez a Monna Lisa a Gallerie d‘Apollón közepén a legnagyobbak közölt, ez a reprodukálhatatlan Monna Lisa, vol­tak azok, melyek száz százalékig megfeleltek a várakozásnak. Ez a kép, ez a Gioconda! Sokkal sötétebb, sokkal misztikusabb a háttere, mint a reprodukcióki ól következtetni lehelne, a tónus sokkal fantaszlikusabb zöld és kék, mint hin- nök, s a belőle áradó fluidom lebirkatatlan. Pe­dig mennyit hallottam róla jóelőre. Ez a kép határozottan az, amelyről a legtöbbet beszélnek. Amikor 1911-ben eltűnt, hónapokig szóbeszéd tárgya volt, s amikor 1913-ban megtalálták ra­jongó tolvajánál Olaszországban, ismét az euró­pai érdeklődés előterébe került. És most is. leg­újabban. A világsajtó nap-nap után foglalkozik a párisi. Oeuvre cikkeivel, melyek leleplezik, hogy a Lóriméban függő Leonardo kép csak másolat, nem az, amely 1911-ben eltűnt. S az eredeti meg­van, a szerkesztő tir maga látta Jónás párisi ré­giségkereskedő pincéjében. Mi igaz, mi nem, nem tudom. A kép hire menetel. Lehet, hogy a Jónás képe csak egyike a rejtélyes Gioconda aszony képmása harminchárom másolatainak, lehet, hogy ez az, melyet a furcsán szerelmes művész annakidején annyi gonddal, annyi lelki- ismeretjurduldssai festett két évig barátja felesé­géről. Lehet, de a louvrei Monna Lisa. a La Joeonde, mint a franciák nevezik, élményem volt és emlékem, melyet a világkolporiúzs sohasem tud megszüntetni, mert letörülhet'ellen. S rgu van­nak sok mások is ezzel a képpel. Nem enged­jük, hogy hamisítványnak bélyegezzék a Gio- eondát! A posilipi tragédia története ezekben a napokban bejárta a világ­sajtót. Egyszerű, szomorú eset, de furcsasága mindenkit megindítóit. Van egy sziget Nápoly mellett: Saiola, ahová Posilipböl primitív függő vasút vezetett. A szigetet Grurnbach baseli orvos bérelte s ,,$zanatórium“-ot épített olt tüdőbete­gek számáru. Egyetlen paciense volt csak: a szép Parisch bárónő. Tegnapelőtt az orvos és •paciensnője Nápolyban voltak ismerőseiknél. Időközben vihar keletkezett, az ismerősök hiába 1 óvták a két embert, Grurnbach és a bárónő ko­romsötét este viszaindullak a szigetre. A kötél­pálya csak egy ember számára való. Az orvos, szerencsésén átjutott a háborgó szoroson, de ami-, kor a nő a félúton volt, a függő kocsi kötele el­szakadt. Látták, amint Parisch asszony kétségbe­esetten kapkod a kötelek után, de óriási hullám jött és elsodorta. Holttestét a hullámok másnap vetették ki Santa Luciánál. Az orvost senki sem látta többé. Csak másnap találták meg holttestét a sziget egy eldugott zugában, ahol öngyilkossá­got követett el Ben Húr annak az amerikai filmnek a neve, amely Prága egyik gyönyörű uj mozijában immár öt hete fvl. öt két alatt körülbelül százhúszezer ember nézte végig a Krisztus korában játszó monumentális alkotást, de bizonyos, hogy a film még két-hirom hétig műsoron marad s még nyolcvanezer néző lelkesedi át a zsidó herceg római és palesztinéi kalandjainak színes és izgalmas történetét. Ha Prágában kétszázezer, Budapesten ugyanannyi, Bécsben, Pántban, Berlinben, Csikágóban, To­kióban több, s Newyorkban, Londonban bizonyá­ra egy-egy millió látja a képet, s ha mindéhez hozzászámítjuk a világ minden vidékét, akkor a Ben Húrt ismerő emberek ‘száma a legnagyobb valószínűség szerint az ötvenmillió felé fog köze­ledni. Kétségtelenül kollektivművészet, — de művészet? Van ebben a kápráztató technikájú filmben esztétikai csira? Nehéz eldönteni, s az örökké tökéletlen esztétikai vitatkozásnak tág tere nyílik e kérdés latolgatásánál. Ellenben ami tagadhatatlan, az a következő kis eset. Egy barátom rendkívül szerelmes volt. A szerelmesek a moziba mentek, ahol a sötétség olyan, mint a hajdani nászutazásoknál egy-egy hosszabb alagút, azaz alkalmas egy-egy titkos csók, vagy nyilatko­zat megtételére. A nagyvárosi fiatal szerelmesek eldorddójának ez alkalommal a Ben Húr sötét­ségét választották ki. És mi történt? Barátom ne­velve mesélte másnap: a film oly „izgalmas“ volt, hogy teljesen megfeledkezett a mellette ülő lányról és lélekzelvisszafojtva leste a nagy ten­geri csatát, melyben a kalózok lemészárolják a büszke római gályák legénységét, vagy a nagy és véres kocsiversenyt, melyben az ismeretlen Ben Húr az aniióhiai cirkuszban legyőzi és halálra gázolja gőgös vetélytirsdt. Azután egy kis sza- dizmus: a gályarabok kínzása. Egy kit szenti- mentalizmus: Simonides lányának szerelme. Egy kis dekoráció: gyönyörű mély és művészi képek. Krisztus életéből, a három királyok, a Jeruzsálembe való bevonulás, a. Golgota. Egy kis másfajta érzelem: Krisztus, akinek mindig csak csodatevő keze látszik, meggyógyítja Ben Húr igazságtalanul börtönbe vetett bélpoklos anyját és nővérét. Római gladiátorok és légiók• Tenger és gályák- Forradalmak, megkinoztatások, iz­galmas harcok. A kalózhajó orrára egy fogoly! római katonát kötöznek, s annak élő testével fúr­ják oldalba a római vezérgályát. A gályarabok föllizadnak. — Csupa hatás az ember primitív érzelmeire. És ez az! Ennek a filmnek, mint minden a tömegre haló filmnek, érdekessége az, hogy a primitív érzelmekre hat. — De mi a Ben Hurok után várjuk azt a nagy filmrendezői, aki e primitív érzelmek megnyerésére óriási ne­mes nevelő hatást tud építeni! sp. Mégis német-francia katonai szerződés . készül? Budapest, november 23. A Pesti Napló berlini külön tudósítója igen érdekes beszél­getést folytatott Arnoíd RechberggeJ, -a német káldumipar fejével, akinek igen fontos politi­kai szerep jutott az utóbbi években. Arnold Rechberg szerint valóban meg­van a német—francia katonai szerződés terve. Owen német gyalogsági tábornok, Mal- con angol tábornok és Rechberg között, azon­nal a háború után tárgyalások indultak meg az angol, német, francia katonai szerződés megkötésére, amelynek éle Oroszország el­len irányult volna. A megegyezés készen volt, amikor Lloyd George mindent deza- vuált és nem a francia—német—angol kato­nai szerződés, hanem a versailiesi szerződés jött létre. Az utóbbi időben újra aktuálissá vált az oroszellenes katonai szövetség, de Anglia e szövetségben már nem venne részt Rechberg szerint a közeli hetekben va­lószínűleg aláírják már az uj szerződést Franciaország és Németország kölcsönö­sen garantálnák határaikat minden har­madik részről jövő támadás ellen s egy francia meg német tisztekből álló vezér­kart alakítanának, amely egyformán pa­rancsolna mind a német, mind a francia csapatoknak. Ezenkívül számos közös hadiíervet dolgoznának ki. A francia- német hadsereg erőaránya 5:8 lenne. Később Belgium is csatlakozna a szövet­ségesekhez. Rechberg szerint a katonai szer­ződésről már több Ízben beszélt Poinoaréval, Briand-nal és az illetékes német tényezőkkel. Sülyed a prágai Hradzsin A prágai vár alapját képező földrétegek az utóbbi időben lassú, de állandó moz­gásban vannak. Különösen a várhegy déli lejtője tövében álló házakat fenyegeti beteme­téssel a leomló föld. Ennek megakadályozásom az elmúlt hónapokban újra megkezdték a leomló föld alátámasztását célzó munkálatokat. Képünk ezeket az óvömunkálatokat mutatja be. Hubay Jenő Pozsonyban Interjú a mesterrel — Nyilatkozik a magyar —cseh müvészközeledésről — „Az álarc54 cimii operája Pozsonyban kerül bemutatóra — A P. M. H. tudósítójától — Pozsony, november 23. — Bocsánatot kell Ifiérnem az urálitól, délután megnéztem Pozsonyt, ezt a szép vá­rost, azért késtem, egy kissé — mondotta Hubay Jenő dr. hétfőn délután öt órakor a Carlton szálló elsőemeleti szobájában, ahova magához kérette az újságírókat, hogy kedd esti hangversenyéről felvilágosításokat adjon. Három évvel ezelőtt járt itt utoljára, akkor mint hegedűművész szerepelt a színházban tartott hangversenyen, holnap, kedden este mint karmester mutatkozik be ugyancsak a színházban, amikor is két vendég lép még fel: Székelyhídi Ferenc, a budapesti magyar királyi Operaház tagja és Albertina Ferrari, csodaszép olasz hegedümüvésznő, a karmes­ter tanítványa. Három évvel ezelőtt Hubay Jenő nagysi­kerű prágai hangversenye után ugyanezen a helyen nyilatkozott e sorok Írójának a ma- gyar-cseh kulturközeledésről, amelynek ő egyik lelkes kezdeményezője. — A magam részéről roppant örülök — mondotta ma — hogy a művészet vágányai időközben szabadok lettek és a csehszlovák művészek éppen úgy átjár­hatnak hozzánk, mint a magyarok ide. A cseh filharmonikusoknak Budapesten óriási sikerük volt. Különösen, amikor Tallych kar­nagyuk vezetésével eljátszották Pesten a Rá- káesi indulót. Olyan lelkesedést még . nem láttam Pesten. Szinte az hittük volna, hogy rém cseh, hanem magyar muzsikusok ülnek az orchesterben ... No és volt nálunk Mary Wessely prágai művésznő, aki a Troubadur- ban szintén óriási sikert aratott. Most január 25-ikére pedig Ostrucil karmester jön a bu­dapesti m. kir. Operaházban dirigálni. Az én nézetem az, hogy művészetben és kultúrá­ban ne legyenek határok, ne legyen megkö­töttség. Nedbalék — Pozsonyban különösen régi, jó barát­ság fűz Nedbal Oszkárhoz, akit ismerek még mint a cseh vonósnégyes tagját, azután mint karmestert és később mint zeneszerzőt’ ta­nultam megismerni. Talán kevesen tudják, hogy Nedbál Popper Dávid gordonkamű­vész örökbefogadott gyermeke, aki egy ideig magyar állampolgár volt és mint ilyen vette nőül a szintén magyar állampolgárságú feleségét. A mester uj operája Hubay holnap többek között az „Álarc" cimü saját szerzeményű operájából ad elő részletet. Ez lesz tulajdonképpen a mii első bemu­tatója. Az opera már régért kész, de eddig Bu­dapesten sem került előadásra, mert a cen­zúra csinált nehézségeket annak tárgya miatt. Az opera cselekménye ugyanis Franciaor­szágban Nizzában és Algírban játszódik le — Az operában — folytatta Hubay -- sok az arabs zenei elem. A második felvo­nás színe egy katonai kaszinó. Algíri arabs nők táncolnak — szimfónikus muzsika — csábtánc, kartáne és a vége valami forgó tánc, bachanália ... A balettot magát előad­ták Budapesten is. Tavaly Klemen^ Kraus dirigálta. Szövegét Martos Ferenc nyomán Lothár Rudolf, a „Hegyek alján" szerzője irta. Hubay mester műsorának második ré­sze Petőfi szimfóniájának IV.-ik fejezete, a „Búcsú", amikor a harctérre induló Petőfi búcsúzik fiatal feleségétől, Szendrey Júliától. A búcsút Székelyhídi Ferenc énekli, aki Iva- renin Annából is elénekli a Balalajka dalt. Hubay legújabb alkotásai — Mik a mester tervei? — kérdeztük. — Uj operám a „Milói vénusz“ most ké­szült el és jelenleg Romain Rollanddal együtt dolgozom a „Béke szimfóniáján", amely már előadási stádiumba került. A tavasszal — márciusban — Rómába megyek a „Dante" szimfóniával. Nem is hiszik az urak, hogy micsoda fáradságosak ezek a külföldi turnék és én sem vagyok már fiatal ember . . . Hubay Jenőnek a trencsénmegyei Moső- con kastélya, birtoka van. Ráterelődik a szó a magyar-szlovák viszonyra. A magyar és szlovák népdal — Én úgy találom — mondja — hogy a magyar és a szlovák különösen a népdalai révén forrott egybe. Hisz annyi sok-sok rokon vonás van a két nemzet között. Bár nem tudok — sajnos — szlovákul, de mint zenész érzem a két nép közötti kapcsolatot. A legrégibb magyar nép­dalok megvannak szlovák fordításban és a tu- rócszentmártoni Maticánál például még Szent István korabeli magyar dalt is találunk. Rá­kóczi kurucai között igen sok felvidéki szlo­vák fiú is volt. Ezek átvették a magyar nép­dalt és vice-versa: a magyar is sok népdalt átvett a szlováktól. Az én nyolcadik csárdás- jelenetemben még a béliében irtain egy ma­gyar dalt, amelynek a muzsikája megegyezik az egyik legismertebb szlovák dallal . . . &. I) A szenátus szerdai ülése Prága, november 23. A szenátus holnap délután négy órakor ül össze. A plénumülés előtt az elnökség tart értekezletet a klub- elnökökkel, ezután pedig a mentelmi és az alkotmányjogi bizottság ülésezik. | ■ ■■ 11 1 '■ —■—— Magyarországon rendben folyik a váltási agitáció Budapest, november 23. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Az egész or­szág területéin telje® erővel folyik a választá­si agitáció. A belügyminisztériumban a vá­lasztásokra vonatkozólag ma a sajtó előtt a következő nyilatkozatot tették: — örömmel állapíthatom meg, hogy teljes rendben és békességben, minden zavar nélkül folyik a választási agitáció s megvan minden remény arra, hogy a leg­teljesebb rendben fog lefolyni maga a vá­lasztási aktus is. Voltak helyek, ahol hi­vatkoztak atrocitásokra, ezeket vizsgálat tárgyává tettük. Akár jobbról, akár balról történnek dolgok, amelyek törvénybe üt­köznek és a közrend szempontjából veszé­lyesek, a hatóságok kötelességüket mind­egyikkel szemben teljesíteni fogják. Bethlen István gróf miniszterelnök holnap a szécséoyi kerületbe utazik, amely­nek jelölését vállalta. A miniszterelnököt er­re az útjára elkíséri a belügyminiszter is. Bethlen holnapután Szécs-énybői Salgótarján­ba megy aa ott fellépő kormánypárti jelölt támogatására. A miniszterelnök salgótarjáni beszédét nagy érdeklődéssel várják, mert Bethlen aktuális agrár- és szociális kérdések­re is ki fog terjeszkedni. Bethlen Istvánnak Szécsényben ellenjelöltje akadt Budapest, november 23. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Mint ismere­tes, Bethlen István miniszterelnök a nógrád­inegyei saécsényi kerületben is elvállalta a jelöltséget. Tegnapig nem volt ellenfele, most. azonban Kopeczky József oserhátszent- inibályi római katolikus plébános személyé­ben ellenzéki jelölt jelentkezett Bethlen ke­rületében. Kopeczky mint pártonkivüli el­lenzéki lép fel és 'érdekében az összes ellen­zéki pártok akcióba léptek. 331 GBflNP HOTEL SBOUBEK, PRÁGA |33

Next

/
Oldalképek
Tartalom