Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-23 / 266. (1304.) szám

JL~XAM*JMrÜ£. BiMBtUBBHWMMSBiMBMBllHMBBBI Visszatérhet-e még valaki a háborúban eltűntek közül Mintegy nyolcvanezer eltűntről vezettek nyilvántartást— Oroszországból számos magyar hadifogoly nem akart visszatérni Budapest, november 20. Már nyolc 'éve anult, hogy végétért a nagy világégés, a háború eltűntjei azonban még mindig sokat foglalkoztatják az emberek fantáziáját. Az a néhány csodálatos eset, ami­kor a szemtanuk és hivatalos jelentések szerint elesett és eltemetett, a hozzá tart őzók által elsiratott s már a feledés ködébe lépett kedves halott hosszú idő múlva ékszerre csak az övéi között te nmeit,, az anyáik, öz­vegyek és árvák szivében örökre élteti a reményt, hogy a háborúnak voltaképpen nincsenek is hősi halottjai, csak eltűntjei, akik egyszer még visszatérhetnek. Kik is hát voltaképpen a háború eltűnt­jei? Ezzel a névvel nevezték mindazokat, akik az időközi, rendesen nagyobb ütközetek után tartott számbavételek alkalmával hi­ányoztak s nem lehetett megállapítani róluk, hogy elestek, vág)7 hadifogságba (kerültek. Közben természetesen számos eltűnt elő­került s tovább harcolt, még többről kiderült, hogy hadifogságba esett. Maradtak azonban olyan eltűntek is, akikről sohasem derül ki. hogy voltaképpen mi lett velük. A vélemény az róluk, hogy elpusztultak s az ilyeneket holtakká is szokták nyilvánítani. Az is meg­történhetik azonban, bár most már nem valószínű, hogy közülök egyik-másik a világ valameyik táján él, de oka van rá, hogy ne adjon életjelt magáról és nem is szándékozik visszatérni. Lehetnek olyanok'is, akik idegen országok tébolydáiban elborult aggyal síny­lődnek, kilétüket nem tudják megállapítani s mint ismeretlenek végzik be szomorú életüket. Mindezek azonban csali szórványos elképzelések. A hadifoglyok s eltűntek kö­zül az, aki haza akart térni, már régen visz- szatérhetett, vágj7 életjelt adhatott magáról. A kommunisták hamis adatai Az eltűntekről, hadifoglyokról, eleset­tekről pontos statisztikánk nincs. Ez nem azt jelenti, mintha a részletes feljegyzések hiányoznának a háború áldozatairól, hanem csak annyit, hogy az 'összehasonlításokra, korrigálásokra * egyéb kiegészítő munkála­tokra szoruló nyilvántartások feldolgozása még hiányzik. Azok az adatok, amelyeket a kommunisták röpítettek annak idején világ­gá, minden komolyságot nélkülöztek s telje­sen hasból vett számok, önkényes kitalálások voltak. Az eltűntekről mintegy 80,000 kartotékot \ vezettek. Sok eltűntként vezetett egyénről azonban kiderüli, hogy hadifogságba esett, vagy meg­halt, esetleg hosszas bolyongás után elő­került. Az ezekre vonatkozó jelentéseket ter­mészetesén figyelembe kell venni a karto­tékok feldolgozásánál. Az elesettekről a veszteséglisták alapján lehet készíteni sta­tisztikát. De itt is vigyázni kell, hogy az ele­settek közül törüljék azokat, akiket halottak­nak véltek, de voltaképpen súlyos sebesülés­sel hadifogságba kerültek s később életjelt adtak magukról, vágj’ haza is tértek. A kül­földön eltemetett hősökről is csak megközelí­tően lehet, majd statisztikát Összeállítani. Mindez különben igen bonyolult, évekre ter­jedő munka lesz. Ami azt a kérdést illeti, hogy a háború befejezése után nyolc évvel. tehetnek-e olyan eltűntek, akiknek a visszatértét a hozzátartozók remélhetik, a következőket közölhetjük: A hadifoglyaink közül mindazokat, akik haza akartak térni, már régen hazaszállitottuk Oroszországból is. Az orosz szovjet valósággal kényszeritette az összes hadifoglyokat, hogy térjenek vissza hazájukba, ha ott állampolgárságot nem sze­reztek. Akik pedig hazatérni nem óhajtottak, azoknak módjában állt életjelt adni maguk­ról s elhatározásukról értesíteni hozzátarto­zóikat. vagy barátaikat. Olyan eltűntről tehát már nem lehet beszélni, akiknek módjában ne lett volna megszólalni, ha akart. Ha pedig érdekében van a hallgatás, az úgyis elveszett régi hazájára, hozzátartozóira nézve és soha­sem fog visszatérni. Magyar falvak Szibériában Kétségkívül számos hadifoglyunk maradt még Oroszországban, akik nem akartak visz- szatérnLs ott állampolgárságot is szereztek. Ezek három csoporla oszthatók. Az első cso­portba tartoznak az intelligens elemek, or­vosok. mérnökök stb. Ezeknek semmi közük sincs a kommunizmushoz, a szovjet azon­ban, mint hasznos szellemi munkásokat, szí­vesen tűri őket. így •ikerült megfelelően e’fiel; "'niö'.í - biztos cxieztenclát k'rem­it, ni maguknak. Szive.-en hazatértek volna, de ismervén az, itteni •z/mioru állapotokat, nem akarták biztos exivsztenciájukat felál­dozni azért, hogy itthon az állástalanok szo­morú seregét, .szaporítsák. Az ilyenek vissza­térésére még számíthatunk, ha a viszonyok javulnak s egyszercsak elfogja őket a hon­vágy. De sok közülük végleg második hazái talál a nagy Oroszországban. A második csoportba azok a kevésbé intelligens elemek tartoznak, akik az orosz kommünben expo­nál iáit magukat s tudják, hogy idehaza szá­mon tartják bűneiket. Ezek szeretnének ha­zatérni, de nem mernek s az emigráció lik­vidálására, általános amnesztiára várnak. Végül a harmadik csoportba azok az ala­csony műveltségű emberek tartoznak, akik végleg beleolvadtak a jámbor orosz népbe, megházasodtak e oroszosán nevelt gyerme­keik már nem is tudnak magyarul. Egész falvak vannak Szibériában ilyen hadifogoly magyarokból, akik elvesztek a régi hazára nézve. Otthont alapítottak, földet kaptak és szereztek oda- kümn, kis birtokukhoz, családjukhoz, ottho­nukhoz ragaszkodnak s a visszatérésre nem is gondolnak. Az orosz szovjet ezeket is szí­vesen látja, mert bajt nem csinálnak s a ter­melést előmozdítják. Csodálatos és jelentős felfedezések a szepesbéíai cseppkőbarlangban Az elhunyt Hajts Béla nyomán Piovarcsy Károly egészen uj és eddig még nem látott, csodás részleteket fedezett fel — Nemes versengés a szomszédos barlangokkal — A „Titkos fülke" mellett újabb, húsz méter hosszú terem van — A „Király udvara", és az „Udvar a pappal" — A vajpuha cseppkő csodája — A Kárpát egyesület bárbeveszi a cseppköbarlangot Késmárk, november köz-epén. I A szepesbéíai cseppkőbariamg egyike a i legrégebben ismerteknek Szlovenszfcőn és ] felfedezése idején, a 80-as években egyúttal ; a legjobban felszereltek egyike is volt. ' Feltáró!, Kaltsteim, Britz és Verbovszky bélai - polgárok, akadályt és áldozatot nem ismerő ; lekesedéssel járták be legelirejtettebb - részeit, tárták fel gyönyörű cseppikőképződ- : menyéit. Egy éven belül a barlang két kilo­méternyi hosszúságban járható volt és négy I évvel felifedezése után villanyos világítást ( vezettek be; villamos turbinája a legelső ( volt az egész Szlovenszkón! Sajnos, a későbbi ; kezelők nem haladtak ily tempóban. Karban : tartották ugyan a lépcsőket, karfákat és létrá­kat, csináltak egyes átvágásokat és belyen- kint kicserélték a lámpákat, de a barlang ; további felkutatására nem gondoltaik. így a ■> szepesbéíai cseppkobarlang lassankint le- 1 csúszott a nevezetes látnivalók sorából és ha - szerencséjére nincs a Magas Tátrában, ahol a sok látogató között mégis mindig akadtak olyanok, akik felkeresték és ahol különösen a sok iskola mégis csak meglátogatta, akkor már régen elfeledték volna. A Kárpátegyesület most elhunyt kitűnő propagálóra, a felejthetetlen emlékű Hajts Béla bácsi volt az, aki ismét felkel­tette a közönség érdeklődését a bélai ■ eseppkőbarlang iráni Ő már több óv óta -minden nyáron be- ; vette a bélai barlangot a Kárpátegyesület kirándulási programjába, lelkes dicsériádá- kat zengedezett róla nemcsak a Szepesi Hír­lap, a Karpafhen-Post és a Kassai Napló hasábjain, hanem változatos személyes pro­pagandája minden alkalmával is. Hol dicsér­te, hol (kérte és korholta Béla város nemes tanácsát, hogy törődjön a barlanggal és Har­sán yi szenátorban meg is találta a megértő munkatársat, aki a barlang felszerelését és világítását ismét rendibehozatta, úgy hogy ma ; a meglátogatása ismét jutáima-zóvá vált! A Kárpátegyesület azonban a barlang további feltárását is programjába vette, mert a szomszédos deménytalvi barlan­gok, hogy úgy mondjuk a konkurencia, gyönyörű uj felfedezéseit követni kellett. Piovarcsy Károly, a-z egyesület barlang- kutató bizottságának ál-elnöke vállalkozott erre a szép és jutalmazó, de veszedelmes és , fárasztó munkára. Sok fárasztó írnunk aki-rán­dulást töltött: el a barlangban az elmúlt nyá­ron, de fáradozásait a legszebb siker koro­názta! Szeptember vége felé azt jelenthette a városi tanácsnak, hogy sikerült neki uj, cseppkőben gazdag részleteket feltárni! A bélai cseppkobarlang a Barlangliget melleti Kóbi-li v-rch nevű hegyben van, oly módon, hogy szája a begy északi oldalán nyílik, annak fele magasságában, .a-z üregek pedig dél felé húzódnak be a (hegybe, kb. 40 fok alatt felfelé. Nagyjában két üregrend- szer láncként húzódik felfelé, az üregek és a hegy külszíne közötti kőzet vastagsága sok­szor nem nagyobb 40—50 méternél! A két üreg-rendszer nagyjában párhuzamosain Jialad egymás mellett és font, a hegy csúcsa alatt találkozik. Mint minden cseppkőbarlaugriál, a báláinál is az alsó részekben aránylag nem ■ sok cseppkő van; a kőzetből leszivárgő viz csak helyenikint rakott a mennyezetre hosz-i ■ szabi) kő csap okát és épített fel a padlón en- 1 - ivek megfelelően ktseibb-nagyobb tornyokat. itt lent csak kevés neves cseppkő van, • i igaz, hogy ezek a legnagyobbak közé ­,; tartoznak: az Oltár, a Síitái hegye, az I-I Árpád sisakja stb. Minél feljebb hágunk azonban, annál jobban szaporodik a cseppkő; a falakon egyik meg­kövesedett zuhatag a másik után folyik alá, a mennyezetet ellepik a csapok, ezerszámra lógnak egymás mellett és a padlón is egyik oszlop a másikat követi, úgyhogy a látogató azt se tudja, hova nézzen, mit bámuljon meg először a rengeteg, bazárnál bizarabb kő- fonma között. A barlang l-egfelső részében, a Britz bar­lang és a Nagy Kálváriahegy között akadt Piovarcsy az első uj -részletekre. A Britzbar- iang gyönyörű oldalíüllce, amelyet teljesen belep a cseppkő és amely-ben kb. másfél méternyi mélj7ségü tó is áll. Innen balra egy repedés vezet fel. Ezen már a barlang felfedezői is fel­jutottak. egy fülkébe kerültek és ebben egy kis tavacskát, számos szalon naolda- iasszerü cseppkőcsapot és egy szépalaku 5&eppközuhMagot találtak. El is nevezték azt Titkos fülkének, de nem tárták fel, akár mert féltették a szép cseppköveket a közönség barbársá­gától, akár mert amúgy is sok volt a lát­nivaló az akkori, még számos kerülőt kívánó bejárás mellett. Ez a rés® azóta teljesen feledésbe ment, úgyhogy Pdovarcsynak újra fel kellett fedez­nie. ő azonban tovább is hatolt, A fülke bal falán egy áthajtó falacskán merészen fel­mászva egy bájos felsőbb fülkébe jutott, amely* ben egy megkövesedett Erdő vonta, ma­gára figyelmét. Ez alatt egy kiszáradt Csepp kőkul van, felette pedig egy Szín­padi zsinórpadlás. Ha ellenben a maga­sabb fülke alatt bujt el, szűk oldal jára­ton át egy gyönyörű Cseppkőkutba jutott. Ennek kettős kávája van, kb. arasznyira egjnnás felett, de m indák ettől szinte teljesen belepte a cseppkő, csak a közepükön -szabad még a viz, és ba belényulunk, a legbámula­tós abb szí v ács alakulatok at találjuk benne, persze megkövesedve! A kút fenekén viz van, ezt is cseppkő fedi, és a cseppkő el­borítja a falakat is mindenütt, úgyhogy az őskőzet sehol sem bir kiütni a színtérén. Bámulatosan szép alakulatok ezek, sehol a barlangban mását, nem találjuk. Ha a Titkos fülkéből balra felfelé mászunk, puszta sziklák között, egy arasznyi nyilashoz jutunk. Erős huzat vau befelé, a benyújtott gyertya nagyobb üreget mutatott, de a szikla kemény volt és szó sem lehetett arról, (hogy robbantás nélkül bejuthasson. Piovarcsy erre -éleseszü eljáráshoz folyamo­dott. Égő gyertyát hagyott a nyílásban, vissza mászott a Britzbarlánghoz és onnan a Kis Kaiváriahegyre és tovább a Nagy Kálvária- hegyre vezető járatok mentén kutatott, für­készett, hogy mely oldalnyiláson juthatna addig, hogy a gyertya fényét a másik oldal­ról megpillanthais&a. A Nagy Kályáirinbegyre vezető járat mentén végre ráakadt egy uj, szemimellá {hatóan eddig sohasem érintett nyalásra, amelyet fáradságos ásással addig tágított, amiig be tudott jutni. Csakhamar nagyobb üregbe került s gém-sokára megpillantotta » gyertya fényét. Ott állt egy uj teremben 1 Ez a terem, amelyet a városi bizottság Piovarcsy-teremnek nevezett, egyenesen északról délinek halad, tehát be a hegy gyomrába. Egy 40 fok alatt keletnek dűlő, ferde kéményen át kerülünk be a kb. 6 mé­ter -széles, ugyanolyan magas és vagy busz méter hosszú terembe. A térem falait és padlóját teljesen beborítja a cseppkő, .sehol sem (látszik ki egy -szemernyi szikla sem! Jobbkézt hatalmas kürtő nyúlik felfelé. Le­het vagy 6 (méter széles és tiz méter magas, teljesen -színtérrel borítva. Közepét egy gyönyörű szikiacso portozol „ foglalja el, a Király és udvara. Mintegy 30, kisebb nagyobb oszlopból áll, a legnagyobb vagy 3 méternyire nyúlik fel a talapzatról, egyik szebb a másiknál, sárgásán áttetsző cseppkő. E csoporttól balra gyönyörű fehér kis duplaoszlop áll: az Oltár a udvari pappal, mig a főcsoporttól jobbra több kisebb cseppköoszlop őrségként áll a Király udvara előtt. A kürtő előtti sziikladombou is számos oszlo-pocaka, inig a falakat és a mennyezetet teljesen elborítja a számtalan cseppkő- csapocska, nagy csapok között. A padlót mindenütt majd fekete, majd barna, majd hófehér habos cseppkő borítja, valóságos díszteremmé varázsolva az előteret. De ez nem az egjretlen felfedezés a bar­langban. Piovarcsy hívására a bizottság több tagija is (kiszállt és különösen az egyesület kitűnő fényképésze, Gtösz Alfréd tanár töl­tött ott számos órát és napot nehéz munká­ban. Eközben behatolt a már régen ismert, de régebben vízzel telt Tündérlakba. Ebből az utóbbi években, valószínűleg a Ver- bovszky-teremben alkalmazott létrák és hi­dak megerősítése által keletkezett hajszál - finom repedéseken keresztül, a viz ősz felé leszivárog, szintje mind mélyebbre sülyed, az egykori hájrom méteres mélységből már alig maradt meg fél méter! Hefty és Grosz egy létrán leszálltak a Tündérlakba és ott valóban tündéries lát­ván jhan volt részük! A barlangot és annak egy mellékbar­langját a csapocskák milliói borítják, a legbi zár abb alakokban. De ó, csodálat! Amint a a ember hozzájuk ér, az ujja szinte — beleszalad a kőbe! A kőnek látszó anyag puha, mint a vaj! A falakon élesen látni a viz egj'kori szintjét, vízszintes páhkánykák futnak körül, akár a házfalakon. Minden párkányka egy sokéves vizszintét jelez. Minél kisebb a párkány, an­nál kevesebb évig állott ott a viz szintje, mi­nél nagyobb, minél bel jebb morédé zik, annál tovább kellett a víznek nyaldosnia. Mármost ott, ahol a legfelsőbb párkányok vauinak, ott a falakat boritó cseppkő és a csapocskák keményeik. Minél mélyebb szinteken próbál­juk meg azonban, annál puhább a cseppkő, mignetm a viz mai szintje felett már csaknem olyan,’ mint a nyári melegben olvadozó vaj! Ilyen csodát még egy barlangban sem láttunk! Sőt itt, ebben a barlangban is kivétel-számba megy, mert hiszen más cseppkokutakban, mint a szintén most felfedezett Titkos fülke vagy annak oldalfülkéinek kútjai-ban, ha a vizb8 pillantunk, a legbámulatosabb szivacs- szerű cseppkőalakokat látjuk, de ha kissé hirtelen belenyúlunk, ugyancsak megvérez- ztik a (kezűnket a kőkemény cseppkőéleken! Amilyen bámulatos itt, hogy bent. a vízben, ahol puhább lerakódást várnánk, a leg­keményebbet találjuk, époly bámulatos a Tündérlakban, hogy ott viszont a levegőn vajpuha marad a cseppkő! A magyarázata talán az, hogy a Tündér- lak katlanában tavasszal bizonyára ma­gasan áll a viz, a beszivárgás gyors, a vízben oldott mész nagy tömegben rakó­dik le a katlan falain, azok csapocskáira. Mihelyt a tavaszi hóolvadás megszűnik, az elszivárgás ismét nagyobb, mint a be­szivárgás, a katlan lassan kiürül, csak a fenekén marad még a félméternyi ta­vacska. A frissen lerakódott cseppkő most száradni, keményedni kozd, de mi­előtt befejezte volna, ismét jön a tavaszi olvadás és uj puha réteg rakódik a csapokra. A -barlang kutatása tovább folyik, máris újabb járatok nyíltak meg a Kai isiéin dóm közelében, a régi bejárai felelt és más ré­szekben; itt is úgy l-esz, mint a többi, az újabb időben felfedezett vágj’ megnagyobbo- dótt barlangnál: aki keres, talál. Éppen ezért. a Kárpátegyesület tárgyalásban áll Béla városával, hogy a barlangot az évek hosr- szabb sorára bérbe vegye és ezáltal biz­tosítsa a továbbkutalást, a feltárás és hozzáférhetövététel szakszerű végrehaj­tását és a barlang fellendítésére szük­séges széleskörű propagandát. Minthogy az egyesület kérelmére a létrá­vá sut hajlandónak nyilatkozott a jövő nyáron naponkint többször autóbuszt járatni Táíni- lomnioról BarlangM-getre, biztosítva látszik a könnyebb megközelíthetőség is. Negyvenkét évi megállapodás után n bélai cseppkőimíTnng uj fellendülésnek né/ elébe. Uj szépségei olyanok, ho<ry moglátog?)• tusát nimden olvasónak melege• amirthatjuk i • H. Gy. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom