Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-16 / 260. (1298.) szám
2 ^nX<OT-MA<iVAft-HTRTiAT> 1926 november 16, kedd. A Benes-kiikk bosszút akar állni Hodzsán Az agrárius Venkov védelmébe veszi Hodzsát s azt írja, hogy a Stránsky-klikknek kellemetlen lett a Hodzsa személye, aki bebizonyította, hogy az állam élete nem _ függ a szocialistáktól, sőt még a szocialista Lidové Novínytől sem. Stránsky legalább világosan Írhatott volna. Az Eisler-aíférről kétszáz sort Írni csak azért, hogy elmondhassa Hodzsáról, hogy bizonyos szerepet játszott Eisler dr. letartóztatásában, a Vénkor szerint aláva- lóság, amely a zsurnalisztikában a bri- ganti minősítést érdemli meg. Ha Strán- skyban legalább szemernyi politikai becsület van, úgy nyíltan meg fogja mondani, milyen szerepet játszott Hodzsa az Eisler-ügyben. Az egész kampányt azért folytatják Hodzsa ellen, mert éppen ő volt az, aki a Kóburg-birtokok államosítási akcióját sürgette és ezzel a külügyminisztérium intenciói ellen járt el. A Vénkor szerint a Hodzsa elleni hadjárat a támadók óriási kudarcával fog végződni. A Rude Právo egy erősen megcenzurá- zott cikkében azt Írja. hogy a Národni Listy hallgatása feltűnő és felszólítja Kramárt, hogy ő is nyilatkozzék arról, mit tud az afférról. A lan elvárja ezt Kramártól, mert a Rude Právo szerint Kramár igen sokat tud a dologról. Clerk ajánlotta Einem bárónőt A Národni Listy vasárnapi számában agrancsak védelmébe veszi Hodzsát Közli, hogy az a külföldi diplomata, aki Einem bárónőt Hodzsa miniszterhez beajánlotta, Clerk angol követ volt. A Hodzsa elleni kampány újabb tipikus hajszája az úgynevezett hradzsini klikk, amely a Hradzsin minden ellenfelét sorra támadja. Einem bárónő perli a Ceskét Slovot Rosenbaum ur, a herceg prágai jogi képviselője Einem bárónő nevében beperelte becsületsértés miatt a Cesiké Slovot, amely, mint ismeretes, azzal vádolja a bárónőt hogy ő a köztársaság ellen irányuló különböző monarchista és irredenta szervezetekkel állott összeköttetésben. Benes és a lex Cyrill A polgári sajtó többszőr irta, hogy annak idején Benes dr. sürgette az úgynevezett lex Cyrill létrehozását A Ceské Slovo, amely Beneshez igen közel áll, ezzel kapcsolatban a következő nyilatkozatot hozza: SALVATOR az egyedin vastól mentes Lithlnm- és Bornatrinm-forrás. Természetes gyógyvíz. Vese*, hólyaff-bóntalrnnknAI, vizelési- és anyagesereznvaraknál (enkorbajoknál), véredény elme- szesedéseknél és rhenraánál legjobb eredménnyel használható. Jolzfi asztali víz. Bővebb felvilágosítással szolgál s a iipoveci Salvator-forrás kezelősége KoSice. 5888 — Benes miniszter ezen törvény életbeléptetésénél sem mint kezdeményező, sem pedig mint közvetítő nem vett részt Mint külügyminiszternek kötelessége volt a külföldi államok követeinek intervencióit meghallgatni. A külügyminisztérium a legerélyesebben visszautasította a több oldalról történt intervenciókat, amelyek a lex Cyrill módosítását akarták elérni. Prága, november 15, Groaschimid Géza dr., az országos keresztén ^szocialista párt szenátora és társai a szlo- venszkói ügyvédi autonómia visszaállítása tárgyában az összkormányhoz a következő interpellációt intézték: Az 1919. és 1920. évben, illetve 1921. január 17-ig Szlovenszkó területén a pozsonyi, kassai, beszterceíbányai és eperjesi ügyvédi kamarák az 1874. évi XXXIV., illetve 1887. XXXVIII. te. alapján, zavartalanul és közmegelégedésre folytatták tovább addigi működésűket. Az 1920. évi 167. szám törvény Szlovenszkó ügyvédi kamaráit mégis egyesítette és az 1920. évi december 30-án kiadott kormányrendelet az egységes kamara székhelyéül Turócszentmártont állapította meg. Egyben a kamara minden teendője egy tizenhat tagú, a kormány által kinevezett választmány jogkörébe lett utalva és ezzel a kamara önkormányzati joga megszűnt Az azóta letelt idő igazolta, hogy ez a változtatás sem a jogalkotás és jogszolgáltatás, sem a kari érdekek szempontjából nem vált be. Az ügyvédi hivatás az egyéni és közszabadság védelmében kulminál Ezt a legfelsőbb és végeredményében legfőbb és legfontosabb feladatát azonban eredményesen csak akkor teljesítheti ha ezt egy közintézményben biztosított jog lehetővé teszi, nyen közintézmény a hatósági jogokkal felruházott ügyvédi kamara, de csak akkor, ha ezen jogok a kamarák törvénybiztositotta önkormányzatában gyökeredznek. Ez az inténz- mény Szlovenszkó területén meg volt és az ilyen irányú közszabadságjogok elkobzása, vagy korlátozása az alkotmány- törvények szellemével össze nem egyeztethető. Ezen megvolt és kitünően bevált köz- intézmény megváltó zrtaítására ugyanis nem volt sem ok, sem szükség. Neon volt rá ok; mert az ügyvédi kamarák ölvén évet meghaladó fennállásuk alatt törvényes hatáskörüket sohasem lépték át és épp « miatt sem ezen, sem egyéb okból az államhatalom beavatkozására nemosak a multiban, de az uj Az egész ügy — írja a lap — egészen más funkcionáriusok hatáskörébe tartozik, akik most el akarják téríteni magukról a figyelmet. A külügyminisztérium kedden a parlamentben kifejti álláspontját, de most arról van szó, hogy azok is védekezzenek, akiknek kapcsolatuk volt Eisler dr.- hoz és akiknek a rejtélyes 20 millió koronához is közük van. Ez a kérdés, valamint Einem bárónő és Steiner szereplése feltétlenül tisztázandó. államalakulat eHiső két évében sem került, illetve kerülhetett, indokoltan a sor. Ha pedig e megrendszaibályozás politikai nézőpontból történt, akkor kétszeresen elhibázott, mert az addig politikamentesen működött testületekbe e tényével maga az államhatalom vitt be ez intézmény jellegével és hivatásával ellentétes és ott sohasem érvényesült felfogást. Nem volt rá szükség: mert világszerte kialakult meggyőződés, hogy csak autonóm szervezet mellett képzelhető el az ügyvédi hivatás valódi gyakorlása. Ha azonban az ügyvédség kötelékébe való felvétel az államilag kinevezett választmányi tagok határozatától függ, — ha a fegyelmi hatóságot ugyanezek gyakorolják, akkor a jogvédelem minden irányú szabadsága már béklyókba van verve. Ez elhibázott intézkedés következménye, hogy a szlovenszkói ügyvédség egyeteme a jogalkotás terén, gyakorlati tapasztalatai folytán szinte nélkülözhetetlen véleményező munkáját épp akkor nem fejthette ki, amikor egy uj jogrend alapjainak letételekor erre elsősorban ő volna hivatott és nem jöhetett a jogszolgáltatás terén mutatkozó hiányok orvoslása iránti indítványaival a jogrend megszilárdítására irányuló törekvések segítségére sem. Az uj, kinevezett ügyvédi., kamara működését ugyanis, a kinevezett választmányi tagokon felüli több mint ezer szlovenszkói ügyvéd közgyűlés, évkönyv, stb. hiányában — csakis a fegyelmi eljárásokból és a tagdíj kivetésből és behajtásból ismeri, — mert az uj kamara a fönt! célok szolgálójára irányuló együttes működésre alkalmat nem nyújtott. Nem vált be azonban a székhelyek megszűntetése és megváltoztatása sem, mert a jelenlegi székhely térképileg központi fekvése dacára, egyrészt az ügyvédség nagyobb tömegeinek befogadására alkalmatlan, másrészt a meglévő vasúti és úti hálózat mellett megközelítése és a visszautazás, Szlovenszkó legtöbb helyéről, legalább 1—1 napot ,vesz igénybe és igy egy-egy tárgyaláson vagy közgyűlésen való részvétel 2—3—4 napba kerül egy oly kis városban, hol ez idő alatt sem hivatali, sem egyéni ügyeknek intézésére e mellett nincs alkalom és igy még az autonómia visszaállítása esetén tartandó gyűlések is, a nagy idő- és költségveszteség miatt részvétlenségben sorvadnának el. Szlovenszkónak földrajzi fekvése, néprajzi tagoltsága, ut és vasúthálózatának iránya, felsőbíróságainak elhelyezése csak egy egészséges megoldást tesznek lehetővé — A nyugati és keleti tagoltságot — Pozsony és Kassa székhellyel — Az ilykép elhelyezet kamaráknak, mindazon tényezők megléte folytán, amelyek a mai székhely mellett hiányoznak, meg volna az életképessége, pezsgő kari élete és ilykép emelkedő súlya és tekintélye. Nemzetiségi féltekenykedések, sem az önkormányzat további elgáncsolnia, sem a centralizáció, sem a székhely fekvésének megválasztása szempontjából nem jöhetnek I figyelembe, nemcsak azért, mert az ügyvédség intelligenciája Szlovenszkón mindig az ■érzés fölé tudott és tud helyezkedni és a kartársak közötti súrlódásra ez alig szolgáltatott okot, hanem azért is, mert e kérdés esetleges méregfoga a brünni ügyvédi kamara szervezetének mintájára eltávolítható. El is tekintve tehát attól hogy a szlovenszkói ügyvédi kar jogos önérzetét mélyen és indokolatlanul sérti az a tény, hogy ugyanakkor, mikor az úgynevezett történelmi országrészek ügyvédei autonómiájuk zavartalan birtokában vannak, itt az ügyvédi szabadság oly erősen korlátozva van; — e rövid indokolásból is nyilvánvaló, hogy sem alkotmányjogi, sem törvényalkotási, sem jogszolgáltatási, sem adminisztratív, sem ügyvédi kari érdekek szempontjából a jelenlegi állapot fenn nem tartható, miértis hivatkozással a most előadottakra kérjük az összkormányt és különösen az igaz- ságügyminiszter ur válaszát arra: hajlandó-e a kormány az 1874: XXXIV. és 1887. évi XXVIII. tc.-ben körülírt ügyvédi kamarai önkormányzati jogot törvényhozási utón haladéktalanul visszaállítani és hajlandd-e két (2) ügyvédi kamarát — Pozsony és Kassa székhellyel sürgősen felállítani? — Magyar Szabadegyetem Prágában. A prágai magyar akadémikusok szabadegyetemének második előadássorozata november 17-én, szerdán este 7 órakor nyílik meg a máriatéri Klementinum német szárnyának L számú tantermében. Flach- barth Ernő dr., a kisebbségi kérdés kiváló szak- tekintélye, szerdai előadásában nemzeti sorsunk egyik legfontosabb problémáját ismerteti a prágai magyar diákságnak. Az est a nemzeti kisebbségek helyzetének bemutatója lesz Európa különböző államaiban. Nem nélkülözi ez a téma a napi aktualitásokat sem. A Garibaldi-botrány a katalán kérdést gördítette az európai közfigyelem elé és a nemzetközi kisebbségi kongresszus elnökének, Wilfan dr.-nak római letartóztatása az olasz- országi szlovén kisebbség sorsát állítja napi meg- gondolnivalóink közé. Az előadó az észtországi kul- turautonómiát is részletezni fogja, melynek em- beries volta elfogadható megoldása lenne a mi balsors.-knak is. Az előadóteremben szívesen látják vendégül a magyarul értő más nemzetisé- güeket. A keresztényszociallsta párt az Ügyvédi autonómia viszaállitásáért Grossshntld Géza szenátor Interpellációja — A közszabadságjogok elkobzása vagy korlátozása ellenkezik az a-kotmánytörvények szellemével Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (24) — „Határozzuk végezetül, hogy a közös és mumkabétli, rend megóvása, elrettentő példaasdás és a baj legfőbb gyökerének a kivágása céljából a legénység állandó izgalmakba hozóját, rossz példákat adójúi a rendes és békés munkákban akadályozóját s jelen esetben is felbujtó vezérét többizben elkövetett szabálysértései, köztudomású iszá- kossága s a városi köztisztességet bántalmazó egyéb szemérmetlenségei, valamint a jelen esetben elkövetett feltámadás előkészítése és véghezvivése miatt mesterségünk üzé- sének jogától való megfosztásra, iratai elkobzására, három napi városi börtönbüntetésre s ennek kitöltése uitán a város nyombani elhagyására elítéljük. Nevezett Téglás Gábor legény elfogatására a városi őrség parancsnokát. testületünk tisztelettel kéri és utasítja." Ezek a szavak mázsás sulyokkal szegezték helyükre a legényeket, összezsúfolt tömegükből sürü libegősek hallatszottak és mozdulatlanságuk oszlopos csendjében megfagyott minden csepp sző a mesterek ajkán. Legelőbb Barabás emelte fel a szavát s a kezében tartott fnrk ősibe tót. Fenyegető hangon kiáltotta: Meggondolták-e alaposan mester uraimék, hogy mit csinálnak?! A legények dermedtségét felrázta ez a kiáltás. Megdöbbent szavakkal mozdultak előre és felemelt botokkal szorították hátrább a mestereket Hangosabb szó nem eseti de az összevisszahangzó kiáltások tompa morajjá tevődtek össze és megmozdult ár módján készültek ostromolni a mesterek csoportját Megint Gábor állította meg őket. Maga elé dobta a kezében lévő botot és felemelt karral kiáltotta: — Az ítéletben többrendbeli hazugság van! Megtorpanva csendesedtek el körülötte a legények. A mesterek fehérré vált arccal, tanácskozva állottak a helyükön. Gábor kiáltozva folytatta: — Hazugság, hogy iszákosság miatt büntetnek! Hazugság, hogy fajtalankodás miatt büntetnek! A bort kendtek is megisszák s az asszonyok dolga, hogy engem szívesen ölelnek! Hazugság, hogy a munkában szükséges békét akadályoztam! A munkában mindenképpen csalt' példát mutattam, erre maga oébmester uram lehet a tanúm! Ezeket az okokat csak erőszakosan, rosszakaratuan és súlyosbítás okából hozták fel! Az én bűnöm egyedül csak az, hogy nem tudtam tovább tűrni a méltánytalanságot s megmutattam legénytársaimnak, hogy miképpen keressék az igazságot! Ezt kigyelmetek is jól tudják! Másképpen szükségtelen dolog magyarázni a bűnömet! Ha pedig ez bűn egyáltalában, ha ezt mindenki bűnnek ismeri el, akkor én jó szán tómból veszem át büntetésemet! Nyugodtan nézett körül a bámuló tömegen és benyúlt a zsebébe: —• Ezt a levelet pedig legfőbb bizonyi-1 tőkképpen itt átadom céhmester uramnak. Azt írták benne Weiszmüller uramnak, hogy a tordaá titkos haJtározmányt minden becsületes szász céhnek kötelessége életbe léptetni! Megrugta a lábánál beverő botot és szembefordult a legényekkel: — Jófiuk, ide hallgassatok! Ahelyett, hogy egyebet mondanék, ezt mondom: Mindenki menjen most haza és álljon munkába! Megtettük kötelességünket, a főtörvénybirák igazságosságában megbízhattok! — Nem engedünk Gábori — kiáltozták a legények. — S bizony engedtek, meri én is úgy akaróim! Ide hallgassatok! Ha ti levágtátok ezeknek a fáknak az ágait s ezt avval a szándékkal tettétek, hogy engem megvédjetek velük, akkor már annyi, mintha meg is tettétek volna. Hiába vinnélek vissza a helyükre, vissza nem nőnének azok már soha! S mert én úgy akarom, hát úgy lesz: Hazamentek és ezentúl is szorgalmatosságban fogtok dolgozná. Ha néha rám gondoltok, szívesen veszem! Azt. ne higyjétek, hogy én most menten elpusztulok! Ohő, ahová éu beteszem a lábamat, írás nélkül is kenyér s bor kerül az asztalra s a bort megiszom s a lányokkal sem úgy áll az ón dolgom, ahogy vén Keresztury irigysége szeretné, hanem úgy, ahogy a vén kujon a maga számára kívánná! Ha nem láttok is, ne aggódjatok, jól megy az én sorom ezentúl is mindig! Egyszer ímeg majd megint visszajövök és aranyszerszám os lovak fogják húzni a kocsimat. i Meri ha én valamit nagyon meggondolok, abból nem hibázhatik semmi sem! Mert én igen gazdag vagyok s lia holnap már Sváb- országban lennék, azon se volna mit. csodálkoznotok! Most hát azt gondoltam, hogy ti álljatok munkába s hagyjatok engem utánira! Azt aztán mégse felejtsétek, hogy az igazság csak úgy derül világra, ha valaki feláldozza magát érette! S az Úristen ne adjon se éjjeli, se nappali nyugodalmat annak, áld azt meri mondani, hogy nem ezt tettem ón! De annak se, aki emiatt nevez engem iszákosnak vagy fajtalankodőnak! S végtére annak se, aki azt merné mondani, hogy én nem szerettelek titeket, jófiuk! A legények fényes szemekkel halig: i ták Gábort. Ebben a pillanatban mindenre képesek lettek volna érette s nem is tudták, hogy mi lesz a következő perc kötelessége. A szőnokló legényt élvezték rajongó lélekkel és megindított bensőjük mosollyal és köny- nyel küzdött a váltakozók edvü szavak hallatára. — Nem engedünk Gábor! — tolongtak közelebb Gáborhoz. — Nem engedünk s te se hagyd magadat! — Még egyszer ue ismételjem, hogy miképpen legyen — felelte Gábor s már ott állott az atabárdosok közölt. Az utána tolongó legények szeme előtt lépett, ki a képűn $ már nem mehettek utána. Hangos kiáltozás közben nyoma kodtak a mesterekkel összekeveredve a kijárathoz, de itt a b efelé?! eg- zett alak ár dók állították meg őket. (Folytatjuk.)
