Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-14 / 259. (1297.) szám
1926 november 14, vasárnap. volna töveket keresni, vagy a vegetációt tanulmányozni s aki Goethe olasz naplóját olvasta, az csak sárga irigységgel olvashatott arra a másik életre, amikor az utazás még nem volt olyan kényelmes, de sokszorosan mélyebb, közvetlenebb ée emberibb, mikor az utas lépésről-lépésre, lassú és egész lényével ismerkedhetett meg a tájjal, amin általad s lassú hullámokban értek leikéhez egy hosszú utón a természet s az emberi különösségek változó képzetei . . . Valahogy így képzeltem el az autó-utazás fölényét a vonattal szemben, valami közvetlenséget képzeltem el abban a módban, ahogy az autó megmutatja a tájat az utasnak. A valóság persze egészen más. A valóság az, hogy az autó éppen olyan hidegen rohan át a tájon, mipt a vasút s az autós-utasnak sincsen más gondja, mint hogy minél nagyobb sebességgel és minél előbb érjen oda, ahová éppen menni akar s eszeágában sincsen figyelemre méltatni érdekes fa-, vagy sziklaképződményeket, ha csak abból a szempontból nem, hogy nekik lehet menni. Az autó hiszen mehetne lassan is, mert utideje nincsen percekhez kötve, — de, úgy látom, nem az autóban van a hiba, hanem mibennünk, akik nem birunk már kevesebb sebességgel mozogni, mint legalább hatvan kilométerrel óránként Különösen jó véleménnyel rém vagyok, mert nem is lehetek, erről a sebesség-nyugtalanságról, aminek magam is áldozata vagyok, — különösen, ha meggondolom, hogy Goethe, aki naponta összesen ötven kilométert tett meg, véeredménvében lényegesen messzebb jutott el az életében, mint mi valamernyien, akik meg vagyunk sértve, ha a jármű, amiben ülünk, nem csinál hatvanat óránként. Az utolsó ötven évben szuggesztiv emberek belé jeneveitek az emberiségbe uj érzéseket. Én azt hiszem, hogy én vagyok az, aki szeretem a sebességet s száguldozom, anélkül, hogy tudnám, mi az, amiről igy félek lekésni? De elég egy pillantást vetni a motor plakettjére s megtudom, hogy nem én, hanem Ford ur az, aki belémnevelt egy uj idegességet és rámparancsolt valamit. Én, a 11,227.000-ik, csak neki engedelmeskedem, amikor kinyitom a gázt, elzugnak a fülem mellett a dolgok és azt hiszem, hogy leigáz- tam a távolságot — A kassai k er es zt énysz ociatis ta nnunkáeszer- ▼eaetok nagygyűlésbe. Kassai tudósítónk jelenti: Csütörtökön tartották meg a kassai keresztényszo- dalista szakszervezetek őszi nagygyűlésüket, amelyen a munkásság impozáns számban vett részt. Báthory István összvezgtőeégi elnök megnyitója után Fleisdnnann Gyula dr. főtitkár a munkásság jelenlegi gazdasági helyzetét és a keresztényszocialista munkásmozgalom fejlődését ismertette nagy beszédében. A munkásmozgalom mai helyzete — úgymond —• bizonyítja azt, hogy a gazdasági fejlődés törvényei erősebbek, mint a forradalomra uszitó, iskolázatlan s előre nem látó demagógia. A munkásság sorsa szoros összefüggésben van a gazdasági viszonyokkal s azokat csakis fokozatos, lé- pésről-lépésre haladó munkával lehet előbbrevinni. Ennék az igazságnak tudható be, hogy a szociáldemokrata és kommunista szakszervezetek gyengülésével párhuzamosan a keresztényszocialÍ6ta szakszervezetek fokozatosan és biztosan erősödnek. Általános figyelemmel kisért beszéde végén a tőke világkrizieével foglalkozott s a munkásmozgalom fejlődésének ideálját Amerikában látva, a ker,-szoc. munkásmozgalom célját is a munkabérek állandó javítása mellett, a termelés célszerű fokozásában jelölte meg. Sdbuster János központi titkár a zv-ittaui ker.-szoc. munkáskongreeszusról számolt be, majd pedig Ványay István szakszervezeti titkár előterjesztette a tizenkét pontból álló határozati javaslatot. JOCaASZOBCés ügyvédvizsgára készülök kérjenek „UTMUTATÓ"-t, Dr. Fehérváry Szemináriumától, BUDAPEST IV., Váezí u. 20. Dr. Pick Imre | kórházi orvos röntgen, kvarc és A diathermia intézete Léva, Te!eki-uica 15. sz. | Telefon 75. s> c 1 A legmotíemsbbUI fetsre- relt röntgen Intézet, a b«- ó tegségok megállapításán y kívül felületes és mély the- Sí rá piát (gyégy ozelés ) Is A eszközöl — DlathermlAJa y, kró lkus nöl betegségek és \ mindennemű reumatikus <8 fájdalmak gyógykezelését es--özll SOM Á □ | Délsztovonszkó legmodernebbül N feiezorelt közegészségügyi intézete x 7Á SOM HIRMB I MUMZSUMT, mi. <■ A magyar nemzeti párt interpellációja a lex Szsnt-lvány-Dérerrel ellenkező belügyminiszteri körrendelet tárgyában Az 1926. évi 152. számú s az állampolgárság elnyerését szabályozó alkctmánvlör- vénnvel (lex Szent-Ivány—Dérerrel) ellenkező 1926. évi szeptember 7-én kiadott 52578—21. számú belügyminiszteri rendelet tárgyában Holota dr., a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője és társai a belügyminiszterhez ma a következő interpellációt intézték: Ezen rendeletet a belügyminiszter 152— 1926. sz. alaptörvény kihirdetése és életbeléptetése után adta ki. A törvény világosan intézkedik, mily feltételek mellett van igényük az illető volt magvar állampolgároknak a csehszlovák állampolgárság megadására. A jelzett miniszteri rendelet nem respektálja a törvényhozó testület által megalkotott alkotmányíörvényt s utasítja az alárendelt I. fokú politikai hivatalokat, hogv minden kérvénvezőnél tegye-' nek ielentést pártállásáról, osaládi és vagyoni valamint iövedelmi állapotáról, nemzetiségéről s egvben terjesszenek be javaslatot a csehszlovák állampolgárság megadásáért kirovandó illetékek nagyságáról. A belügyminiszter tehát olv intézkedéseket adott ki, amelyekre a hivatkozott al- kotmánvtörvénv nem hatalmazza fel és többek között az igényjogosultak politikai pártállásának megállapítását rendeli el. ami a törvény legmarkánsabb megsértése, mivel a törvény az állampolgárság elnyerése iránti igénviogosultság szempontjából nem tesz különbséget politikai pártállás szerint. Ez egy jogállamban elképzelhetetlen. Az állampolgársági igény megadásánál csak az alkotmánvtörvény 1. paragrafusában foglalt feltételek jöhetnek tekintetbe. Amenynviben kérvényező ezeknek megfelelt, úgy részére az állampolgárságot meg kell adni. _ Végül a törvény 6. paragrafusa érteimé-1 ben ezen egyének állampolgársága olybá tekintendő. mintha azok már ezt 1918 október 28-án megszerezték volna s igv az állampolgárság megadásáért járó illeték sem nem jogos, sem nem törvényes, mert akkor mindannviunknak. akik az államfordulat ezen napján a csehszlovák köztársaság polgárai lettünk. — kellett volna illetéket fizetnünk. A belügyminisztérium rendelete törvény- ellenes. mivel a törvény világosan mesrnond- ia hogv azon igényjogosultnak, aki ezen törvényben felsorolt feltételeknek megfelel, az állampolgárságot meg kell adni s minthogy a törvény taxatíve sorolja fel mindazon feltételeket. amelyeket bizonyítani kell, nyilvánvaló tehát, hogy a belügyminiszter a törvényben felsorolt feltételeken kívül más újabb feltételeket nem jogosult felállítani, igv hát az állampolgárság megadásáért járó illeték kiszabása is törvénytelen, az igényjogosultak-ennek megfelelni nem tartoznak. A politikai pártállás pedig mindenkinek saját belső ügye lévén, annak a csendőrség által való kutatása merőben jogtalan és az állam- polgárság elnyerése iránti kérelemmel ösz- szefüggésbe semmi módon sem hozható. Kérdezzük a Miniszter Urat: Hajlandó-e az 52578-21—1926. számú rendeletét azonnal hatálytalanítani s haladéktalanul intézkedni, hogy a 152—1926. sz. törvénv szerint igénvjogosulísággal bitók állampolgárság elnyerése iránti kérelmei egyedül csak e törvény szerint biráltassanak el? Csendőrök és legények véres karca Mezőlaborc utcáin ^'~^esUi Í^~| finom és a legkelleme- |! | íjliip sebbizU, nagyon kiadós és j£3| piaj amellett igazán olcsó. llsÉ keze az akasztás alatt tényleg nem működött biztosan. Érzi felelősségét és ennek következtében. lemond állásáról. A Mai Nap értesülése szerint, amennyiben Gold Károly nem mondana le, állásából hivatalosan elbocsátják. A kivégzés után Gold Károly két segédével egy közeli vendéglőbe tért, ahol meg akart reggelizni. A fogház előtt összegyülekezett tömeg követte a hóhért. A tömeg egy része a kötéldarabokból szeretett volna részt kapni, más része pedig szidalmakkal illette a hóhért lassú és kínzó munkájáért. A csődület oly fenyege- tőleg viselkedett, hogy a rendőröknek kellett beavatkoztok és a tömeget szétoszlattok. Üzérkedés a hóhér kötelével A Margit-kÖruton is nagyobb csődület támadt két fiatalember körül. Ezek hóhérsegédeknek adták ki magukat és kötéldarabkákat árultak, amivel hatalmas forgalmat értek el. A rendőrőrszemnek feltűnt a nagy csoportosulás, igazoltatta a két fiatalembert s kiderült, hogy az egyik Schwarz Jenő állásnélküli utazó, a másik pedig Kovács Ferenc, szintén állásnélküli magánhivatalnok. Mindkettőjüket letartóztatták. Lédererné éjszakája Mialatt Léderer Gusztáv utolsó útjára készült,' felesége, a szép szőke Mici borzalmas éjszakát élt át a Markó-utcai fogházban. A két támadó legény meghalt, a két csendőr súlyosan megsebesült — Páratlan izgalom a felsőzempléní mezővároskában — Kassa, november 13. Tegnap izgalmas utcai harc zajlott le a felsőzemplóni Mezőlaborc városka „utcáin, a mely halálos áldozatokat követelt A páratlan utcai harcnak részletiről még hiteles adatok nincsenek birtokunkban, mert a hatóságok rendkívül titkolóznak az ügyben és mindaddig nem adnak ki hivatalos jelentést, amig a szörnyű eset minden részletében nincsen felderítve. Az utcai harcnak a kapukból, ablakokból számos szemlélője volt és a várost, meg környékét szörnyű izgalomba hozta az eset, aminő emberemlékezet óta nem fordult elő ezen a környéken. Mezőlaborc utcáin a késő esti órákban két falusi legény, miután meglehetősen felöntötték a garatra, virágos jókedvben kódorgott végig. Hangosan énekeltek, kiabáltak, meg-meg- zörgették a kapukat és ablakokat és a járókelőket is molesztálták. Egyszerre csak szembe jött velük két szuronyos csendőr, akik éppen járőrszolgálatot tartottak. A csendőrök kötelességszerüleg figyelmeztették a duhaj legényeket, hogy viselkedjenek rendesen és térjenek haza. A legények azonban érezték magukban a virtust és heves szidalmakkal illették a csendőröket, rájuktdrnadtak és ütlegelni kezdték őket. A csendőrök helyzete mind kritikusabb lett és amikor többszöri felszólításuk dacára a legények nem hagytak fel aggressziv viselkedésükkel, lekapták vállukról a fegyvert. A katasztrófát az okozta, hogy a legényeknél is volt fegyver, ők is előrántották pisztolyukat és most valóságos közelharc fejlődött ki többszöri golyóváltással. Eldördültek a csendőr- fegyverek, a legények is viszonozták a lövéseket, szitkozódások, káromkodások vegyültek a fegyverropogásba, majd hangos jajszavak hallatszottak. A mezölaborci csata rövid ideig tartott és mind a négy résztvevője súlyos sebekben fetrengve maradt a csatatéren. Beszállították őket a nagymikályi kórházba. A két virtuskodő legény sérülései azonban oly súlyosak voltak, hogy nem lehetett rajtuk segíteni és még az éjszaka folyamán kiszenvedtek. A két csendőr igen súlyos, de nem életveszélyes állapotban fekszik a kórházban. Léderemé szörnyű éjszakája A kivégzés idején elájult és súlyos sérüléseket szenvedett — Öngyilkossággal fenyegetőzik — Gold hóhér lemond a tegnapi akasztás miatt — A P. M. H- tud ősi tójának teletfonjelentése — Budapest, november 13. A magyar főváros közönsége még a Léderer Gusztáv kivégzését követő napon is a borzalmas esemény hatása alatt áll. Amint tegnapi számunkban is jelentettük, a szerencsétlen Lóderernek haláltusája rendkívül hosszú ideig tartott. Kilenc óra 6 percet mutatott az óra, amikor Gold Károly hóhér egyik segéde szét gombol La Léderer blúzát, széttárta mellén a katona vászon inget, intett mesterének, mire az fürgén leszaladt a létráról, belépett a katonai négyszögbe és hangos szóval jelentette: — Alázatosan jelentem, a halálos Ítéletet végrehajtat tam. Léderer haláltusája Az orvos most fellép a zsámolyra, hallgatőcsövet vesz ki a zsebéből, a szivére illeszti. Hosszú ideig figyeli a szív működését. A fejét csóválja. Az egyik hóhérsegéd a fehér zsebkendővel letörli a verítékező testet. És ismét odaszorul a hallgató- cső. Percenként. Újra ée újra. Az orvos a szemeket vizsgálja. Léderer Gusztáv még nem halott Azután végre, hosszai, hosszú, végtelennek tetsző percek után, az orvos leszáll a zsámolyról és halkan jelenti a hadbírónak: a halál beállott. I A kivégzett erős fizikuma Léderer Gusztáv halála tehát majdnem egy negyedórával az akasztás után következett be. Bajor József dr. ezredes-orvos a haláltusa szokatlan hosszú tartamáról a következő nyilatkozatot tette: — Léderer Gusztáv hatalmas fizikumú ember volt és halálát uem csigolyatörés, hanem fulladás idézte elő. A fulladási folyamat pedig hosszabb ideig tart. A vizbefuló ember is 15—<20 percig vergődik a vízben. A törvény értelmében a halál konslatálása után még egy félóráig kell a kivégzettnek a, bitófán maradnia. A tömeg a hóhér ellen fordul A kivégzés alatt tehát feltűnt, hogy Gold Károly szokatlan lassúsággal végezte munkáját és a, haláltusa is a szokottnál hosszabb volt. Gold kijelentette, hogy Távol férjétől ő is átszenvedte az utolsó éjszaka minden kínjait. Nem nyúlt ételhez, sírásba, nevetésbe fulladó kiáltásai felverték a fogház folyosójának a csendjét. Folyton azt hangoztatta, lehetetlen, hogy férjét kivégezzék. Egy pillanatig sem hunyta le a szemét- Meredten bámult ki a cella apró ablakán és leste a szürkületet. Hajnal felé kopogott az ajtón, egyszer, kétszer, tízszer, egymásután. Az őrök jószivüek voltak. Szívélyes szóval kérdezték a rettenetes kínokat elszenvedő nőt, hogy mit akar. Rekedten, a sírástól vonagló hangon, mindig csak egyet kérdezett: — Hány óra? Megmondták neki. Gépiesen ismételte az őráV majd németül mondta: — Danke. Azután újra kopogott. így ment ez egésze* 9 óráig. öt perccel kilenc előtt kérdezte utoljára: — Hány óra? Egy percig haboztak az Őrök. de már ez is válasz volt Lédererné számára. Egy retteneteset sikoltatt, teljes erejével a falnak rohant, azután élettelenül, aléltan terült el a földön. Abban a percben, amikor férje nyakára ráfonódott a hóhér kötele, Léderer Gusztáváé, akit az éjszaka szörnyű lelkiismeretfurdalások gyötörtek, hogy miért nem vállalta magára az egész ügyet ájul tan feküdt a Markó-utcai fogház cellájában. Lédererné súlyos sérüléseket szenvedett, úgy, hogy gyógyulása több napot fog igénybe venni. Állandóan öngyilkossággal fenyegetőzik és ezért fokozottabb őrizet alá veszik. 4 boncolás és temetés Léderer Gusztáv holttestét még pénteken délelőtt az egyetemi kórház kórbonctani intézetébe szállították, ahol a hullát felboncolták. Ezután délben a köztemetőben minden egyházi szertartás nélkül eltemették a kivégzett gyilkost, aki szörnyű büntetést szenvedett embertelen kegyetlenséggel végrehajtott tettéért. A mikádó súlyosan rnegüetegcifett London, november 13. A Daily Mail tokiói tudósítása szerint a japán császár állapota komoly aggodalomra ad okot. Az uralkodó veszedelmes bronchitiszt kapott, láza napról-napra nő, mig ellenállóképessége csökken A. kormány komoly intézkedéseket tesz az uralkodőváltozás- ra, mert a kezelőorvosok véleménye szerint a legrosszabbra is el kell küszülni. — Meghalt Dosztojovsxki leánya. Pécsből jelentik: A Bozen melletti G mesteri tegnap meghalt Dosztojevszki 59 éves leánya, aki Drezdában született és évtizedekig Németországban élt. Az utóbbi időben gyomorba ntalm altban szenvedett s eev déb'roü szanatóriumba került, ahol most meghalt.
