Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)
1926-11-13 / 258. (1296.) szám
<RRK<ÍM-MAGte®.-HniLAk 9 1926 norembeT 1B, szombat Prága, november 12. Még egy hónap sem múlt el azóta, hogy Englis dr. pénzügyminiszter az adóreform tervezetét a nyilvánosságnak átadta, a különböző szakérdekeltségek és magánosok s a sajtó a legkülönbözőbb módon kommentálja azt. Ha figyelmen kivtil hagyjuk is az ellenzéki socialista sajtó demagóg és tárgyi bizonyítékokkal alá rém támasztott elutasító álláspontját, bizonyos az, hogy az adóreform a po.gári pártoknál is igen nagy csalódást okozott Erre vall egyébként a cseh polgári sajtónak tartózkodó állásfoglalása is, mert ha a hibákr; nem akar rámutatni pusztán lojalitásból, jót annál kevésbé irhát, mert ilyen nemnagyon található az adóreformban. A meglehetősen vegyes és egymástól merőben eltérő vélemények hatása alatt' szükségesnek tartottuk egy polgári párti törvényhozónak a véleményét kikérni arra vonatkozólag, hogy mi az általános impressziója az adóreform sorsát illetőleg. Az illető törvényhozó, aki különben a képviselőház költségvetési bizottságában szokott fel tiinni mindig eseményszámba menő bírálataival, lapunk munkatársa előtt a következeképpen nyilatkozóit: Az egyeuesadók reformálására vonatkozó törvénytervezet tulajdonképpen két főrészre osztható. Az egyik rész az egyenes adókra vonatkozó rendelkezéseket s törvényeket urifikálja s részben módosítja az adótételeket, a másk rész a pénzügyi büntető jogot reformálja s egységes pénzügyi eljárási szabályokat állít fel. Az első résszel nagyon behatóan foglalkoztak a lapok eddig is és valószínű, hogy a jövőben is a figyelem főleg az első rész felé irányul. Ez az első rész pedig távolról sem érdemel olyan figyelmet, mint a második, mert ha egyes adónemeknél azt látjuk is, hogy az adófizetőkre valami előny származik, ezek az előnyök vagy látszólagosak, vagy oly csekélyek, hogy szóra sem érdemesek. Ilyen előny például a jövedelmi adónál a létminimum felemelése, ézzel szemben hátrányként kell megemlítenem azt, hogy a kevésbé megterhelt családok jövedelme magasabb adóláb alá esik. Ez magában véve ugyan még nem vt-'ua hátrány, a baj azonban ott van, hogy a tor énytervezet pongyola fogalmazás?! i-inét tég teret ad a hivatalnokok önkényének. Mert ki mondhatja, vagy állapíthatja meg például hogy mely család van anyagilag kevésbé megterhelve? A törvény taxatíve felsorolja ugyan azokat az eseteket, amelyeknél a magasabb adólábal lehet alkalmazni, a gyakorlat azonban ezzel szemben azt mutatja, hogy számos családfő — még ha a jövedelme azf adómentes létminimumot sem haladja meg — a táM. IL Dr. Pour nőorvos PraLa Q,, Jangnxannová 4« Telefon: 30902. — Rendel d. n. 4- 6-ig. — Telefon: 30902. Nagyapák, I tisztes aggastyánok Írják, S| hogy pompás frisseségüket m és fiatalos ruganyosságukat fra annak köszönhetik, hogy na- || ponként használják a kitűnő ||| menthol sősborsxesxt amelynek hatása csodával határos , volban élő szüleiről, rokonairól gordoskodik, ha saját gyermeke nincs is. Természetes, hogy a hivatalnok rosszindulata egyszerűen néni veszi tekintetbe azt, hogy az illető adóalanynak esebeg más városban lakó rokonairól kell gondoskodni s az illetőre kiveti a magasabb adólábat csak azért, mert gyermekei nincsenek. Ez az intézkedés a tervezetből okvetlenül törlendő, illetve legcélszerűbb volna bevezetni az agglegényadót. Ez azon bar- csak mutatóul szolgálhat arra, hogy .az adóreform tervezetének első része milyen pongyolán van elkészítve- Ennél sokkal nagyobb bajok vannak a másodk részben, nevezeteden a tervezet nyolcadik és kilencedik fejezetében. Igazán csak sajnálni lehet, hogy a lapok oly kevés figyelmet szenteltek ezeknek a fejezeteknek, hogy a tervezet 185—404, paragrafusain csak átcsúsztak pedig itt vanna csak az igazi monstrumrendelkezések elrejtve. A büntető rendelkezések fejezetében még- csak lenyelhetjük talán valahogyan azt, hogy az adővétségek száma legalább is a maiaknak a háromszorosára emelkedik, elvégre teljesen mindegy a polgárnak, hogy hányadik paragrafus alapján húzzák rá a vizes lepedőt, ellenijén teljesen tarthatatlanok a tervezett büntetések, amelyek a rossz szándék hiányának a beigazolása esetén is tízezrekre s a szabadságvesztési mrl*5 lések félévet meghaladó időre is rúgnak. Hiába kutatom az okokat, amelyek ily szigorú rendszabályokat indokolttá tennének. A javaslat tervezője nagyon téved, ha ezzel az adóerkölcsöt akarja visszaállítani. mert ha ilyen nézeten van, úgy már legjobb volna talán a halálbüntetést is bevezetni az adókihágasok és vétségek büntetéséül. Teljesen elhibázott gondolaton épül fel a tervezet kilencedik fejezetének elején szabályozott adókivetőb’zottságok összetétele. A tervezet szerint a bizottság elnöke minden esetben pénzügyi tisztviselő, tagjai: egy laikus és egy hivatásos szavazó biró. Fölösleges több szót is pazarolni arra, hogy az ilyer bizottságban mindig az fog történni, amit '< pénzügyi tisztviselő- elnök akar. Teljesen érthetetlen, hogy miért nem lehetne a bizottság elnöke a hivatásos bíró! Ami végül a végrehajtási jog reformját illeti, az egyenesen szenzációszámba megy, amennyiben páni száz éves — azóta elévült $ hatályun kívül helyezett monstrum- rendelkezéseket «;»» fel. Hogy csak egy példái említsek, a reform" lehetővé teszi a személyi motozást s azt, hogy a végrehajtó a táskámból kivegye azt a pénzt, amelyet én, mint alkalmazott a munkaadóm megbízásából — mondjuk — a postára viszek. Ez bizony nem reform, hanem olyan visszaesés, hogy még a gyermekeinknek is a szégyenére válnék, ha az ilyen javaslatot elfogadnák. A mondottak összefog’alásaképpen csak azt mondhatom, hogy a tervezel a mai formájában bajosan talál többségre a nemzetgyűlésben, feltétlenül szük.-égesső válik tehát, hogy akár a kormány űoigoyja át azt a parlamentbe való benyújtás előtt, akár a költség- vetési bizottság eszközöljön rajta iger* mélyen játo módosításokat Kz a munka természetesen hosszabb időt fog igényelni s igy baj; san tételezhető fel, hogy az adóreformot a parlament újévig LbszoJxálja. Fölemelik a söradót? A cseh nemzeti demokrata párt parlamenti klubjának tegnapi ülésén szőnyegre került a pénzügyminisztériumnak azon terve, hogy a söradót a tanitófizetések fedezete oéljairá fölemeli. A vita folyamán rámutattak a tervnek kedvezőtlen következményeire és határozatilag kimondották, hogy azzal a kéréssel fordulnak a pénzügyminiszterhez, hogy a tanitófizetések fedezetére más bevételi forrást biztosítson. Szlovcnszkói akció az állami szállítások biztosítása érdekében. A szlovenszkói és ru- szinszkói kereskedelmi és ipartársulatok elhatározták, hogy az illetékes minisztériumokhoz azzal a követeléssel fordulnak, hogy az ezévi költségvetésben előirányzott és Szlovenszkö, valamint Ruszinszkó részére szánt beruházási tételeket teljesen és tényleg ezekre a célokra használják föl. Továbbá követelni fogják, hogy az állami szállításoknál -eddig érvényben volt 5 százalékos szlovenszkói kedvezményt meghagyják, a szlovenszkói hatóságok pe-dig csak szlovenszkói termelőktől és kereskedőktől szerezzék be szükségleteiket, nem pedig a prágai központi hivatalok utján. Ezen követelések keresztülvitele céljából a legközelebbi jövőben egy külön bizottságot küldenek ki Prágába. Az Anglobank nem lesz tisztán csehszlovák pénzintézet. Egyes prágai lapok azon hírével szemben, hogy az Anglcbankból kiválik az angol érdekeltség és tiszta csehszlovák pénzintézetté alakul át, maga a bank azt közli, hogy ez a hir minden alapot nélkülöz. A cukorárak kérdése a kamarák központja előtt. A kamarák központja e napokban foglalkozott a cukorárakkal és a kereskedők azon panaszával, hogy az utóbbi időben kevés kristálycukrot szállítanak. A kamarai központ arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eredetileg megállapított cukorárak leszállítása a kormány nyomására történt, amiért a cukorgyárosok semmiféle felelősséget nem vállalhatnak. Azt azonban nem követelheti senki sem, hogy az október 25. előtt szállított cukor árát utólagosan csökkentsék. A cukorgazdálkodásban a szabad és a kötött árak megszűntek, úgy, hogy az ezévi termelési periódusban a szilárd cukorárak nincsenek érvényben, hanem azok a helyzet és a viszonyok szerint változnak. A kamarai központ a kereskedők panaszát tudomásul vette s bejelentette, hogy a szükséges lépéseket meg foggá tenni a kristálycukor hiányának elhárítására. A Iában erősbödött a svéd konkurrencia. Az utóbbi időben a fapiacon észlelhető, hogy a csehszlovák faexporttal szemben erős akcióba lépett a svéd faexport. A csehszlovák fát teljesen háttérbe szorították a szászországi piacon, ahol a svéd ajánlatok 5—10%-kal olcsóbbak a csehszlovák áraknál. Ezt az erős versengést azzal magyarázzák, hogy a svéd cégek még kisebb veszteség árán is készpénzhez akarnak jutniNémetarszágban a rotáedóspapir olcsóbbodását várják. Berlinből jelentik: Azok a tárgyalások, melyeket. a német lapkiadók folytattak a rotációspapi rgyárakkal az 1927 január 1-ével életbeléptetendő papiiárszabályozásról, véglegesen megszakadtak. Kollektív megállapodás tehát nem lesz, hanem — úgy, mint a háború előtt volt — az egyes lapkiadók külön-külön igyekeznek majd szerződni a papírgyárakkal. Minthogy ezidőszerint sokkal nagyobb a kínálat a gyárak részéről, mint a német lapkiadók részéről jelentkező kereslet s ezenkívül Olaszországba a felemelt vámok miatt nem tudnak szállítani rotációspapirt a német papírgyárak, nagyon valószínű, hogy január 1-től kezdve olcsóbb lesz a rotációspapir és az árak a gyárak részéről ajánlott 29 pfenniges ár alá fognak csúszni. Ab orosz külkereskedelem. Az 1925—26. gazdasági év első 11 hónapjában Oroszország külkereskedelme a múlt év hasonló időszakához képest millió rubelben a következőképp alakult: Kivitel 542 (előző évben 438), behozatal 623 (567). A teljes forgalom eszerint 1165 millió rubel az előző évi 1005 millió rubellel szemben. A passzívum 81 millió, vagyis 48 millióval kisebb, mint a múlt évben. A svájci valuta gyengülése. A svájci franknak utóbbi időben tapasztalható gyengülése a nagy tőkeexportnak folyománya, amely jelenleg a svájci pénzpiacról a külföldre irányul. Idetartozik elsősorban a francia és a belga vasúti kölcsön, amelyet, a svájci piacon bocsátottak ki. Azonkívül a svájci bankok újabban német bankoknál helyeznek el nagy összegeket az ottani kedvezőbb kamatozás miatt. Megszűnt továbbá a francia tőke menekülése Svájc felé, amit most inkább ellenkező irányú mozgalom váltott fel. Azonfelül az idegenforgalom a rossz nyári szezon miatt az idén körülbelül 50 millió frankkal kevesebb pénzt hozott az országba mint más években. + A prágai devizapiacon szilárd irányzat érvényesült. Páris 2.370, Zürich és Brüsszel 0.25 ponttal javullak. Milánói kifizetés 0.125 egységgel gyengült A keleti devizák közül Varsó 1.375 koronával olcsóbbodott + A prágai terménytőzsdén gyenge látogatottság mellett szilárd irányzat uralkodott. Búza tartott, de élénkebb keresletnek örvendett.. Rozs 3—6 koronával emelkedett. Árpa lanyhult, de nem olcsóbbodott Zab kissé gyengült. Tengeri változatlan. A piac nyugodt vólt. + A prágai cukorpiac ma nyugodt volt Nyers- cukorjegyzós Aussig loko és kikötő 200. + A budapesti értéktőzsde a bécsi szünet miatt ma üzlettelen és gyenge volt. Az árak lemorzsolódtak és a stagnáció üzletzárásig tartott Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül á Moktár 195, Részvénysör 835 ezer magyar koronás árfolyamot ért el. + A budapesti gabonapiacon — ottani szerkesztőségünk telefonjelentése szerint — ma csendes volt az irányzat. A következő árakat jegyezték: Tiszavidéki búza 405—410, dunántúli 392.50— 394.50, rozs 297őO—302, középminőségü árpa 255— 265, zab’ 225—230, ó-tengeri 305—370, uj tengeri 192—197.50, köles 190—200, repce 560—575 ezer magyar korona. + A bécsi tőzsde a nemzeti ünnep miatt szünetelt + A berlini értéktőzsdén nem alakult ki egységes hangulat Az a hir, hogy az angol bányászsztrájk mihamarabb véget ér, a montánpiac gyengülésére vezetett, amely azután az egész piacra kiterjedt Az átlagos árveszteségek 2—4%-ot tettek ki. Bankértékek, a Darmstadti kivételével, gyengültek. A pénzpiac folyékony volta azonban később kedvezően hatott az üzlet kifejlődésére, amely barátságosabb képet vett fel. A forgalom azonban mindvégig csekély volt A devizapiacon a francia frank ismét jelentősen javult a belga tartott, a líra gyengült + A berlini terménytőzsdén ma csendes kéretek közt folyt az üzlet. A következő árakat jegyezték: Birodalmi búza 277—278, rozs 226—231, nyári árpa 220, téli 195—208, zab 187—197, tengeri ab Hamburg 2Ö1—206, búzaliszt 36.50—39.75, rozsliszt. 32.50—34.75, korpafélék 11—11.75, Viktória-borső 58—68, kis ehető borsó 42—46, takarmányborsó 25—30, lóbab 22—23, bükköny 25—26, répcepogá- csa 16.20, lenpogácsa 21, szárazszelet 9.60. A prágai tőzsde devizajegyzései: November 12. November 11. Pénz Áru Pénz Áru Amsterdam . . 1851.28 1357 25 1851.87*/, 1157.37% Berlin . . . „ , 801.75 805 75 801.50 805 50 Zürich ..... 651.25 654.25 651.— 654 — Oslo (Cl ristiania) 847.— 850.- 846— 849 Kopenhaven . . 899.25 903.25 898.37*', 902.37*/, Stockholm . . . 901.37*/, 905.37% £01.12*/, 90512%' Mailand .... 138 55 139.95 139-80 141 20 , Paris ... 0 . 110.80 112.20 10842% 10982%' London .... 163 50 164.70 163.45 164 65 New York Cable 33.70 34.- 33 70 84.— Brüsseí , . . . 470— 473— 469 75 472 75 Madrid .... 511— 514.- 50950 512 50 Belgrad .... 59.47% 6997% 59.48 59.98 Sofia.............. 24 30 24.60 24.30 24 60 Konstantin opel 17.05 17 45 17.05 17.45* Wien ..............476 — 479.- 475.87% 478.87% Wa rsehau . . . 371.50 877.50 372.87*/, 878.87%: Budapest . . . 4 69% 4.79% 4.69% 4.'<9%J Buenos Aires , 1374.50 1880.50 1377- 1388.Helsingfors . . 85.- 15.50 84 87% 85 37% Riga................. 647 50 650.50 647.50 650 £0 Rio de Janeiro , 453.50 456.50 463.50 466 501 Montev'deo . . 83.80 34.20 33 80 84.20* Alexandria, . . 167.55 168.95 167.55 168 85 Athén 41 45 42.05 41.45 42.C5 Bakaiest , . . 18.47% 18.87% 18.52% 18 92% Kowdo . • » . . 383.— 335.— 333.'— £35. 1 Lissabon.... 172.30 173.70 172.30 173.70 Révai.............. 8 90 9.10 8 90 910 Mo ntreal.... 33.70 34.— 33.70 34. — Prága, november 12. Valuták: Holland 1351.30 lémet 800 belga 468.30 svájci 651.25 norvég 846.50 Ián 899 angol 163.40 olasz 138.05 amerikai 33.55 randa 111.70 svéd 900.50 jugoszláv 59.20 magyar 1.69 román 18.50 lengyel 377.50 osztárk 474. A prágai értéktőzsde árfolyamai: XI, 12 XI/11 1923. éri kincstári utalvány ~ 1924. évi kincstári utalvány — Nyereinénykölcsön ........... 9t,7° 60/ cros beruházási kölcsön . 31,~ 6%-os lisztkölcsön ..... 86,30 ?0,25 6%-os Állaiuköcsön............ 84.50 Morva orsz.-köles. 1911. 473% 76,30 Morva orsz.-köles 1917. 5%, 7823 Prága város 1913. köles. 5% 8073 Prága város 1919. köles. 4% 63— Brünn város 1921. köles. 6% ■“ Pozsony város 1910. köles. 4 % 80,23 Prága városi takrpt 4 °/0 . . 87,50 87,5<7 Ősi. vörös kereszt sorsjegy . 37,73 • 7,~ Maery. 5 írtos vörös kereszt. —•“ Magy. jelzálog sorsjegy. - -•”* Budapesti Bazilika sorsjegy — Agrárbank ......... y-“ Cseh Ünion Bank. ..... 333.50 383,30 Leszámítoló ......... 334.o0 334.50 Cseh Iparbank ....... S53, - 353.— Prágai Hitelbank................ S17.- %7, ~ Sz lovák Bank 106. 75 íivnostenska ........ 355.- 355.— Angol.-Cslov. Bank..... 3jj-50 38*~ Osztrák hitel ........ 67- — Bécsi Union Bank ..... 50.50 Wiener Bankv. ....... 46.50 46,50 .Jugoslovenska-bank .... 56. 56.— Xordbahn................................. 4170 1600,— Cs eh cukor ......... 930.— 0Í7 50 Hóvvát cukor................. . 244 . 246 50 Ko lini műtrágya............... 426.50 42b,50 Kolini kávé.......................... Ko lini petróloum................. - SOS.— Ko lini szesz......................... 1645. u’,30.— Tejipar r.-t, . ....... U15. tti5.Első pilseni sörgyár .... 2545.- ->40.— Breitfeld-Danék................. 43:5. 456.— Laurin és Klemeut. .... -• ~,— Rínghöffer ......... fi93. í;29,J Cseh északi szén.............. 2200 -j03,'~ Cs eh nyugati szén ... . s7°- 3j3,~ Alpine . ............................. 184.50 18350 Toldi . . .................................. 490. 192.Prágai vasipar ....... lofip.- l080-~ Skoda......................... 821 mPoz6onyi kábel.................... * •“ in wald. ............................. 19bNémetor szág beszünteti Jáváié teli szállításait Romániába és kölcsönt nyújt Bukarestnek. Bukarestből jelentik: Németország a Romániának nyújtandó hadikárpótlá'3 fejében eddig több milliárd értékű árucikket szállított. Ezeket a szállításokat most beszüntették, mert Németország a román—német kölcsön tárgyalásokon végleg el akarja intézni a hadikártérités kérdését. A terv keresztülvitelére szemelték ki az uj bukaresti német követet, Mu- tiust. A megegyezés eikere — hir szerint — kilátásban van. TTőzAdfkl ^ + Tartott a prágai tőzsde. Az angol bányászsztrájk likvidálásának újabb hírei csak a szénértékekre gyakoroltak szilárdító hatást, egyébként a tőzsde irányzata csekély emelkedő tendencia mellett tartott voLt- Egyedül a tegnap favorizált sörfőzdéi papírok gyengültek. A beruházási piacon i& barátságos hangulat uralkodott. — Az ipari piacon megszilárdultak: Prágai Gőzhajóaási 55, Nyugat- cseh Szén 45, Schoeller 25, Cseh Cukor 23, Berg és Hűtlen és Dux—Boderubacki 15, Kolini Szesz és Vegyi 13, Cseh Kereskedelmi, Solo, Podoli Cement 10, Marsckner, Egyesült Gyapjú és Aussigi Finomító 5, Deli 3, Rothkosteletzi és Brosche 2 koronával. Gyengültek: Nordbahn 50, Moravia és Brün- ni Sör 20, Héliumán 18, Bleistadíi Üveg és Bud- weisi. Sör 10, Prágai Vas 15, Königshófer 7, Her- nyeh és Rézmüvek 5, Nyugatcseh Szén és Krizsik 3, Poldi és Riugboífer 2 koronával. — A bankpiacon csupán az Auglo szilárdult 2 koronával.A beruházási piacon 0.25—0.50-es áremelkedések voltak, — Exófáikbán csendes üzlet folyt.. . KözgazdasíácP .....Baaaq........ i .................. sssasy Kö zgazdasági napi problémák — Az adóreform főhibái —
