Prágai Magyar Hirlap, 1926. november (5. évfolyam, 249-272 / 1287-1310. szám)

1926-11-02 / 249. (1287.) szám

'• ^KfSijC^A'jí ' A'jLjI.jfc'*.iJr. életének vódekr.őre erélyes intézkedéseket kell termi. A fascáamnis eljövendő munkája nem lehet a napirendek egyszerű elfogadása, hanem íasoista rendőrséget kell életbeléptetni Mussolini szemé­ly eö épségének megőrzésére. Egcszeai bizonyáé, hogy az eddigi merénylete­ket a külső és belső maffiának lánca tartja össze. Az olasz nép mindenre kész, ha vezetőjének éle­tét kell védeni. A lapok egyhangúan követelik a fascista rendőrség felállítását. Összeütközés fascisták és franciák között Páris, november 2. A nizzai helyi lapok sze­rint Ventimigliában a Mussolini-ellenes merénylet után ismét összeütközésre került a sor franciáik és I olaszok közölt. A fascisták a merénylet hírére nagy tüntetéseket rendeztek. Amikor a fascista himnuszt játszották, egy francia munkás nem vette le kalapját, mire a tömeg azonnal nekiesett és né­hány társával együtt elverte. A francia konzulátus előtt egész éjjel tüntettek. A fascisták egy csoport­ja behatolt az épületbe s az erkélyről az egybe- gyült tömeghez nagy franciaellenes beszédet in­tézett. A nagy' fasoréba tanácsnak, amely november 5-én ül össze s amely miatt már a római milícia légió­ját mozgósították is, fontos döntéseket kell hoznia. Nemcsak a merényletek elkövetőit kell halállal •büntetni, hanem az összes felbujtókat is. Turati ezután felsorolja az eddigi merénylők neveit, Zambonit, Capellot és Luzettit, de nem említi Miss Gibson nevét, akit tehát nem számit a be­számítható merénylők közé. Zanboni megüncselése fatális tévedés? Gém!, november 2. Milánóból érkezeit jelen­tések szerint Rómában legújabban az a gyanú merült fel, hogy a fiatal Zamboni, Mussolini mog- 1 incselt merénylője, tulajdonképpen nem is azonos az igazi merénylővel. A fiatalembert a merénylet után keletkezett nagy zavarban a fascisták tévedés­ből ölték meg 14 tőrszurással. Zamboni családja állítólag sohasem volt ellensége a fascizmusnak. A fiatal ember néhány hónappal ezelőtt felvételét kérte a fascista ifjúsági szervezetbe. Bátyja pilla­natnyilag Milánóban katonai szolgálatot teljesít s egész környezetében mint megbízható fascista sze­repel. így hát egyes körök szerint a meglincselés tévedésből történt s az igazi merénylő az első za­varos pillanatokban elmenekült. A rendőrség ez irányban is folytatja a nyomozást, ámbár nem va­lószínű, hogy a fascista Őrség emberei tévedtek volna a lincselésnél. Zamboni atyját, két bátyját és égy nagynénjét Bolognában letartóztatták. Gya­nús az, hogy a fiatalember néhány perccel a me­rénylet előtt a katonai kordon egyik tisztével be­szélt s kijelentette, hogy Pára iából származik. Fe­kete ing volt rajta, úgy, hogy könnyen az első vo­nalig furakedhatett s amikor a duce autója meg­érkezett, áttört az ünneplők során s közvetlen kö­zelből lőtt a diktátrora. „A golyók féírementek, ^ - - Mussolini megmarad" 1 Róma, november 2. A Popolo dTtatia a kővet­kező címmel ir vezércikket a Mussolini ellenes merényletről: „A golyók félretnennek, Mussolini megmarad". A cikkben többek között, a követ­kező áll: „Most már elég volt A felháborodás a tető­pontra hágott. Az a gyanú, hogy a megismét­lődő merényleteik egy terv szerint történnek, ma már bizonyosság. Olaszország külföldi el- ! kmségcit komolyan figyelmeztetni kell Tudja meg mindenki a hazában és a hazán kívül, hogy a fascista bosszú ugyanolyan erős, mint a régi rómaiak bosszúja volt, sohasem felejt, sohasem nyugszik/* Számos más lap is a merénylet külföldi szálait bogozza. A Lavoro dTtalia szintén azt kérdezi, hogy ki áll a merénylet hátterében. Állítólag Mar- seillesben, Zűriekben és Nizzában az olasz emig­ránsok központokat létesítettek, ahonnét a duoe ellőni aknamunkát kormányozzák. Érdekes az, hogy a merénylet hátterét egyesek igen magas belföldi fórumoknál keresik. Azulódál.ámsk ügyvédeinek nemzetközi értekezlete Bécsien A csefrszBovákiai magyar ügyvédeké Grosschmid Géza szenátor képviselte Az International Law Association au­gusztusi bécsi kongresszusa alkalmával az utódállamokbeli ügyvédek elhatározták, hogy külön értekezletet tartanak egyes őket köz­vetlenül érdeklő kérdések megbeszélése céliából október havában és ezen értekezlet előkészítésére bizottságot küldtek ki. A határozatnak megfelelően a kiküldött bizottság a múlt pénteken össze is gyűlt a bécsi ügyvédi kamara üléstermében. Ezen az előkészitő bizottsági ülésen részt vettek Németország Csehszlovákia és Magyarország ügyvédi kamaráinak delegátusai. Lengyelor­szág, Románia és Jugoszlávia ügyvédi kama­rái szintén bejelentették a részvételt, de az ülésen meg nem jelentek. Csehszlovákiából Grosschmid Géza dr., keresztényszocialista szenátor, Wolff dr., a csehországi német ügyvédszövetség megbizotíja, továbbá Klouda dr. cseh sze­nátor, bizottsági tagok vettek részt az ülésen. A tárgysorozaton többek között a nem­zetközi jogsegély, a régi koronatartozások, a kettős megadóztatás kiküszöbölésének, to­vábbá a határmenti lelekkönvvi állapotok rendezésének, valamint a külföldi helvette- sitési forgalom szabályozásának problémái és egvéb kari kérdések szerepeltek. Grosschmid Géza dr. szenátort, a cseh­szlovákiai magyar ügy/édi kar képvise­lőjét. a határmenti telekkönyvi állapo­tok rendezése tárgyúban kiküldött albi­zottság elnökévé választották meg. Grosschmid azonkívül a külföldi helyettesí­tési forgalom szabályozása ügyében kiküldött bizottság munkálataiban is élénk részt vett. A bécsi kongresszus elhatározta, hogy a legközelebbi ülését Pozsonyban fogia meg­tartani ez év végén vagy a jövő év elején, inelv alkalommal a résztvevőkkel tátrai ki­rándulást is terveznek. November 8-án újabb osztrák-magyar Iskvi- ciációs tárgyalások kezeidnek Bádsnban Becs, november 2. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A bécsi sajtóban a napokban olyan hírek jelentek meg, hogy az évek óta vajúdó osztrák-magyar likvidációs tárgyalások befejeződtek és leg­közelebb kezdetét veheti a volt közös anyag felosztása. Amint a P. M. H- bécsi tudósítója értesül, ezek a hírek nem felelnek meg a v lóságnak, ellenkezőleg, még számos fontos kérdésbep nem sikerült megegyezést létesí­teni. November 8-án újabb osztrák-magyar likvidációs tárgyalások kezdődnek a Becs melletti Badenben. A magyar delegáció ez­úttal is Szterényi József báró nemzetgyűlés képviselő vezetésével jelenik meg, mig az osztrák delegáció élén Kienböck Vilitor dr. pénzügyminiszter és Grimm dr. osztályfőnök fognak állani. Osztrák hivatalos helyen re­mélik, hogy7 ezek az újabb tárgyalások immár végleges megegyezést fognak eredményezni. xx Kinek kell Kis Brehm? A földbirfokos- nak, gazdának, erdésznek, madárkedvelőnek, va­dásznak, állattenyésztőnek, tanárnak, egzotikus or­szágok bámulőjának slb. sfb. A nagy pártok veresége a szászországi választásokon Drezda, november 2. Vasárnap folytak le Szászországban a tarfománygyülési válasz­tások. A kommunisták kivételével minden nagy párt jelentős veszteségeket szenvedett. Az eddigi öt párt helyett az eljövendő szász tartománygyülésre kilenc párt képviselői vonulnak be. Mint uj csoport, a gazdasági párt egyszerre tíz képviselőt küld Drezdába. A gazdasági pártra 1922-ben alig ötezren szavaztak, mig ma szavazatainak száma jó­val több níint 200.090. Uj pártok még a nép­jog és a fölértékelés pártjai. Ez utóbbiak négy mandátumot kaptak. A szociáldemo­kraták 1922-vel szemben több mint 300.000 szavazatot veszítenek, a német néppárt 180 ezer szavazatot, a német nemzetiek 140.000 szavazatot, a demokraták pedig 90.000 szava­zatot. A kommunisták ezzel szemben 75.000 szavazatot nyernek. A leadott szavazatok száma 2,375.000, azaz 178.000-rel kevesebb, mint 1922-ben volt. A pontos eredmény a következő: Német nemzetiek 14 mandátum (eddig 19), német néppárt 12 (19), szociál­demokrata 31 (40), kommunista 14 (10), de- mokrat a5 (8), gazdasági párt 10 (—), Hit- ler-párt 2 (—), fölértékelés pártja 4 (—), Szászország régi szocialista pártja 4 (—). manuw! u arwwwMebwkb!^ .xjaagafaaa Fölemelik az utlevélilletékeket? Prága, november 2. A pénzügyminiszté­rium az érdekeltségeknek kiadta tanulmányo­zás végett a hivatali ténykedések igénybevé­teléért járó illetékek törvényéhez megalko­tandó novella tervezetét. Eddigi értesülésünk szerint az érdekelt körök elutasító álláspontot foglalnak el a novella ellen, mert az az ösz- szes rendkívüli illetékeket főleg az útlevél- illetékeket emeli. A pénzügyminisztérium ez­zel kapcsolatban még azon nézetének is ki­fejezést adott, hogy a nagyszámú külföldi uta­zások kártékonyán befolyásolják a pénzügyi mérleget. A tervezet ezzel szemben enged­ményeket nyújt olyan külföldi utaknál, me­lyek a kérvényező foglalkozásából folynak. Kóburg Cyrill herceg tárgyalásai Bécshen és Pozsonyban Bécs, november 2. Cyrill bolgár herceg a szombati napot Bécshen töltötte, ahol tárgyaláso­kat folytatott örökségének finanszírozására, ille­tőleg egy nagyobb külföldi kölcsön felvételére vonatkozólag. A tárgyalások befejezése után va­sárnap Pozsonyba utazott, ahol Nickel erdetaná- csossal, szlovénekéi birtokainak igazgatójával tárgyalt a Kóburg-birtokok igazgatására vonatko­zólag. A „Stunde** jelentése szerint a herceg bécsi tartózkodását arra is felhasználta, hogy tisztázza a viszonyt a többi Kóburg örökössel, elsősorban Josias herceggel. A két herceg elhatározta, hogy az örökségi i'gyeket a lehető leggyorsabban in­tézik el és kiküszöbölnek minden vélemény- eltérést. A kölni Schmicd azon közvetítése, hogy a herceg vonja vissza az Eisler dr. el~. len emeli vádat, nem vezetett eredményre. A herceg Bécshen egy magánbankházzal folyta- . ott. hosszabb tárgyalásokat egy nagyobb külföldi kölcsön felvételéről, amellyel kötelezettségeit rendezhetné és erdőgazdaságát célszerűen ki­használhatná. Nyitra, november 2. Nyitrai tudósítónk je­lenti: Az Eisler-íigy egyik szereplője, von Élnem bárónő hétfőn délben Nyitrára érkezett, s ott egy nyitrakörnyéki földbirtokossal órák hosszat tárgyalt. Békét köt a magyar szocialista párt a Vági-párttal Budapest, november 2. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A magyaror­szági szociáldemokrata párt vasárnap és hét­főn tartotta meg országos kongresszusát, ame- l lyen az összes szónokok a Vági-párttal való megfcélrülést hagoztatták. A vági-párt maga is békés hangú röpiratokat osztogatott szét. Stromfeld Aurél volt vezérkari ezredes, a kommunista hadsereg volt vezérkari főnöke, a párt parlamenti frakciójának működését ré­szesítette éles birálatbar, helytelenítette, hogy a szociáldemokrata képviselők polgári pár­tokkal haladnak együtt és kötnek megegye­zéseket.. Kertész Miklós a képviselőktől a vám­sorompó ledöntését és a keleteurópai Locamó megteremtését követelte. A kongresszus rend­zavarás nélkül folyt le. Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye , 13 Hét órakor Téglás Gábor felküldött két legényt a toronyba és rendes időben elha- rangoztatta velük az estét. Tévedésből-e vagy szándékosan, ezek a nagyharangot húzták meg a kisebbik helyett. Ünnepélyesen zen­gő, mély hangját csodálkozva hallgatták az emberek az egész városban. Még el sem zengett az utolsó harangkon- dulás, az ucca felől megsokasodott a zaj. A legények egy nyers hang felszólítására ki­nyitották a kaput és Téglás Gábor mögé to­longva odagyültek a kijárathoz. A mesterek élén Léta Pál állott előttük gyöngyöző hom­lokkal, ünnepélyes fekete ruhájában. Mel­lette csodálkozva vették észre a legények Tóbiás Salamon uramnak, a város főbirájá- nak tisztes alakját. A céihmester kemény hangon szólott hoz­zájuk: — Gazdáitoknak, atyáitoknak és jól- tevőiteknek, a kolozsvári magyar ötvösmes- íereknek a gyűlése hosszasan és szeretettel foglalkozott sajnálatos eltévelyedésetekkel. Sok meg nem érdemelt védelemben részesí­tettek benneteket azok, akiknek kenyerete­ket, tisztes polgári helyzeteteket és jövőtöket köszönhetitek s akik egyhangú*mély fájda­lommal látták a ti hál át lan súgtok at. Atyai --.zivvel hozták azt a végzést, hogy cselekede­teket iijti korotok meggondolatlan észjárásá­nak hajlandók betudni és megbocsátanak nektek, ba eleget tesztek három pootból álló következő parancsuknak. Parancsoljuk tehát, hogy először: nevezzétek meg az öt főbünöst, akik benneteket a botrányt okozó cseleke­detre bírtak s akik általában főembereitek- képpen viselkedtek a rebellióban; másod­szor: véssétek egyszer&mindenkorra az esze­tekbe, hogy az ilyen ügyekbe, mint a szóban- forgó is — amelyet különben az igazságnak megfelelő*módon közmegelégedésre elintéz­ni a céhgyülésnek is kívánsága —, sohasem szabad avatkoznotok, hanem osak egyedül munkátokban való tökéletesedéssel, a szor­galommal és engedelmeskedéssel szabad tö­rődnötök; harmadszor: azonnal haza kell mennetek, munkába állnotok és büntetéskép­pen, vagy annak inkább jelzésére a holnapi nap folyamán csak egyszer kaptok étkezést, még pedig estebédet 1 Mély csend követte a céhmester szavait s ebben Téglás Gábor szava kongott ilykép- pen s a mesterek nagy meglepetésére: — Mit felelt Weiszmüller uram és a szász cébgyülés a vádra? — Ehhez semmi közötök! Ez a mi dol­gunk! — kiáltotta ismét Léta Pál rtrkedt és szenvedő hangon. — Ez éppen egyik feltéte­lünk! — Mit csinálnak mester uraimék az öt főlegénnyel? Én vagyok az egyik! — kiáltot­ta mosolygást keltve Somfay Déneske. — Példásan meg lesznek fenyilve! — hangzott a felelet.. — Hogyan? Tudni akarjuk! — kiáltották többen. — Ki törüljük neveiket a céh könyveiből, mégsem m isi tjük remekel ősüket bizonyt tó Írásukat s a városból való távozásra bírjuk őket! — felelte szilárdan és nyíltan a céh­mester. A mellette álló főbíró bólintott hozzá. A legények megrendülve hallgatták a szigorú ítéletet. Minden oldalról felkiáltások hangzottak: Nem, ezt nem hagyjuk! Tönkre teszik őket. Ezt nem érdemeljük! Az igazság és a sértett jog vezérelt bennünket! Inkább mindnyájan szenvedünk, de ebben,, nem nyugszunk meg! Tóbi ugrott elő, a Léta urapi kis szász legénye, Gábor és Barabás bálótársa. Harag­tól kipirult arccal kiáltotta: — Nem adunk hozzája bel éje egye zést! Inkább itt mind rakásra elpusztulni enged­jük magunkat! Kiáltozva helyeseltek neki s a céhmes­ter csillapító szavait megint elnyelte a zaj- gáa. A mesterek is hiába integettek, nem ju­tottak szóihoz. Végül sarkon fordultak és ki­mentek a templomkertből. Az őrt álló le­gény dömgve csapta be utánuk a kaput. — Ne te ne, hát te mit keressz itt kö­zöttünk? — álmélkodtak a legények Tóbin, a kis szászon. Ez most diadalmasan kiáltozott és boldogan futkosott föl s alá. —• Mit-e? Hogy én mit keresek itt? Azt, amit te! — felelte Gábornak, aki szintén csodálkozva szólt hozzá. — Még két másik szász is jenn közöttünk! — mondotta valaki és előclbálták azokat is. Eddig észre sem vették őket. — Mi is azt akarjuk, amit ti! — harsogta az egyik. — Igazságot! Le a titkosan ár mánykodó ördögielküekkol! — Éljen! — harsogták mindnyájan és kacagva emelgették a bárom szászt, de külö­nösen Tóbit, aki oda volt a boldogságtól.-- Tegyük ki őket a kapun! Legyünk magunkba! — tanácsolta most Répa Mózes.) Sokap ellenezték, Gábor nevetve fejezte be a vitái: — Hagyjátok itt magnak őket! Minden bajról megfeledkezve tré'álőz­tak egy darabig. Most, hegy további ellen­állásba sodródtak a mesterekkel szemben, egyiküknek sem jutott már eszébe a követ­kezményekkel törődni, vagy éppen meghát­rálásra gondolni. Egymáshoz voltak ková­csolva és fiatalos elszántságuk szinte kato­nás fegyelmet teremtett közöttük. Sokan azt tanácsolták, hogy fegyverezzék fel magukat, erre a templomkert öreg fáira másztak és hatalmas furkósokat faragtak maguknak. Téglás Gábornak és mellette Barabásnak minden szavát megfogadták és Gábort most ismerték el teljes mértékbeu vezérüknek. Legtöbbjük reggel óta nem eveit sem­mit. Szégyelték emlegetni, de esti nyolc óra felé már szárnzakat nyelve ugyancsak vakar- gatták a fejüket. A templom mögött egy vén vadkörtefa állott, fanyar gyümö’cseit már a délután folyamán mind egy szemig megélték. A mesterek távozta után Téglás Gábor ta­nácskozva beszélgetett Barabással, aztán igy szólt a legényekhez: — Ne féljetek, ma este még jóllakunk! Felkapaszkodott a templomkert falára és l&bait kifelé lógatva telepedett a tetejére. Többen követni akariák, ezeket leparancsol- ta. Kémlelve nézett ki az uccára. A szürkü­let dacára is sokan ácsorogtak ott, várva a fejleményeket. Egy városi őr alabárddal közeledett feléje: — Lemegy-e onnan jómadár? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom