Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-10 / 231. (1269.) szám

1906 október 10, vasárnap. ^M/ksstaaHmBAE Irta: Schöpflin Aladár. 'A szegiény elszeo,derült Jászai Mari mű­vésznői ragyogásáról most nem akarok be­szélni, — markáns példája volt annak a szí­nésznő ruek, aki azonosítja magát a szerepei­vel. Ezt nemcsak abban az 'értelemben mon­dom, hogy minden szerepét a leglelkiisme- retesebben kidolgozta és valósággal átélte s ezzel a legteljesebb illúziót tudta kelteni, hanem abban az értelemben is, hogy önkén­telenül magára vette s a színpadon kívül is tovább élte azokat a jellemvonásokat, me­lyek szerepkörébe beletartoznak. Hősnőket játszott, nagy, szenvedélyes női jellemeket s a valóságban is a hősnő érzésvilágával járt köztünk. Halálos komolyan vette azokat a mázsás súlyú szavakat, melyeket a közönsé­ges emberek rendszerint csak szavaknak éreznek és nem valóságnak, mert túlságosan súlyosak nekik, azokat a fenkölt érzelmeket, melyek mindennapi szűk keblekbe el sem térnek. Ha ő kimondta azt a szót, hogy haza, akkor abban benne volt egész hite mindab­ban, ami a haza fogalmában benne van, az ő számára ezek a dolgok soha egy pillanatra sem váltak frázissá, ő hitt bennük és befog­lalta őket az életébe. Nem mosta le magáról a színpadi festékkel együtt azt az emelke­dett levegőt, melyben szerepei mozogtak, hanem benne élt mindig, hazavitte magá­nyos lakásába, az utcára, a társaságba. A szerepkörében élt. Nem úgy, mint a legtöbb más színész, akik átviszik a színházon kívüli életbe is szinészvoltuk modorosságait és ko- médiázását, hanem úgy, hogy az a felfoko­zott életstílus, amelyben szerepei mozogtak, impregnálta egész lényét és a színpadon kí­vül is hősnőt csinált volna belőle. Nem póz és nem is a halálával való hiuskodás volt az, hogy már húsz éiv előtt megcsináltatta a sír­kövét — milyen szép és stílusos: a Nemzeti Színház régi épületének köveiből! — és fel is állította a kerepesi-uíi temetőben, meg hogy halála előtt pár nappal mértéket vete­tett magáról az asztalossal a koporsójára, — hanem komoly szembenézése a halállal an­nak, aki annyiszor játszotta meg színpadon a halált, ö mindent nagyon komolyan vett, ahogy a heroinák a szindarabokban mindig komolyan veszik a dolgokat. Máskülönben nem volnának heroinák Vájjon az eredeti lénye volt ilyen hő­sies és azért kellett magáit a hősnő szerep­körére adni? Vagy ő hasonult hozzá leiké­vel is a szerepköréhez? Ez a kérdés a szi- nész-emiber lélektanának gyökerébe vág. Pontosan nem lehet megállapítani, melyik alternatíva az igazi, — valószínűleg mind a kettő, vagyis itt a színész és a szerepkör kölcsönös egymásra hatásáról van szó. Hogy egy szinész milyen szerepkörbe kerül, az mindig bizonyos személyes tulajdonságoktól függ. A fizikum és hang külső sajátságain kí­vül bizonyos belső, karakterbeli és intelli­gencia-beli tulajdonságok is kellenek abhoz, hogy valaki egy bizonyos szerepkörre pre- desztinálódijék. Akárhány színészről, aki kezdetben például karakterszínésznek in­dult, útközben kiderül, hogy kémikusnak való. Vannak színészek, akik tíz évig is dol­goznak egy bizonyos szerepkörben és csak a középszerűségig jutnak, egyszer aztán elját­Mandarln - Cacao - Dió-Créme - Cherry Í Triple-Sec — Curacao — Karlsbadi keserű ,,Ké*tnárbi kiállításon arany éremmel kitüntetve" ,, A Nemzetközi Dunakiállitáson arany éremmel kitüntetve" p szarnak.egy más körből való szerepet és ki­bújik belőlük a nagy művész, aki eddig egy nem nekivató terrénumon csetlett-botlott. Nem lehet jó komikus, akinek a lényében ne volna valami komikum és nem lehet hős, akiben nincs semmi hősies vonás. Ezt vala­hogy sejti a közönség is, amely eleve feltéte­lezi a kémikusról, hogy mulatságos ember, a szerelmes színésznőről, hogy heves szerelmi életet él. Ahogy a derék debreceni csizma­dia fölmondta a szállást szinész lakójának, mert látta a színpadon az intrikus szerepé­ben és nem akarta megtűrni, hogy ilyen go­nosz ember az ő födele alatt éljen. A töme­gek tévedéseiben is vau egy magva az igaz­ságnak. Egy teljesen frigid nő nem lehet jó szerelmes színésznő, akármennyire megvan­nak benne az összes többi szükséges tulaj­donságok. Itt egy alapvető törvényére buk­kanunk a művészetnek: a művész csak azt tudja jól csinálni, amit átélt, ami tehát leg­alább csiraként benne megvan. Aki ném volt soha szerelmes, az lehet jó író, de nem tek meg a Róma melletti mouteceliói repülő­téren a kis repülőgépek versenyei a klasszi­kus Coppa d‘Italia díjért. A versenyeken két olasz, két csehszlovák és egy német gép vett részt. A csehszlovák Avia gépet Lhota dT. vezette, aki 1925-ben a dij győztese volt. A tegnapi nap alkalmával Lhota dr. mechanikusával együtt le­zuhant és mindketten szörnyethaltak. Lhota dr. tegnap versenyen kívüli mutatvá­nyokat produkált. Dacára annak, hogy mos­tani gépe tulkönnyü és akrobata-mutatvá­nyokra egyáltalában alkalmas nem volt, Lhota figyelmeztetés ellenére esési pro­dukciókat végzett. Ezer méter magasból villámgyorsan ereszkedett le és B00 mé­teren újból egyenesbe akarta irányozni gépét. A könnyű gép azonban elvesztet- i te az egyensúlyt és lezuhant. Lhota és Kuttenberg, október 9. A szeretőgyilkos Bazsant Henrik bünpörében tegnap befejez­ték a tanúkihallgatásokat és ma reggel meg­szövegezték az esküdtekhez intézendő kérdé­seket. Hét főkérdést, egy esetleges kérdést és két mellékkérdést állapítottak meg. Az eset­leges kérdés arra vonatkozott, hogy Bazsant Safarik Máriát saját kívánságára gyilkolta-e meg. A két első főkérdés Pavelka és Safarik meggyilkolásának tényálladékát meriti ki. A védő azt javasolta, hogy a beszámitha- tatlar-ságot is vegyék fel a kérdések közé, to­vábbá azt, hogy tettének elkövetésékor fel­indult állapotban volt. Mindkét kérdés fölvé­telét a magyar büntető törvénykönyv 76. és 281. §§-ai alapján kérte, mert a bűntények Szlovenszkón történtek, ahol a magyar bün­tetőtörvénykönyv van még érvényben. A bí­róság a védő két indítványát elutasította az­zal az indokolással, hogy az orvosok vélemé­nye szerint Bazsant épelméjű, ami pedig fel­indulását illeti, ennek körülményeit a bizon; tási eljárás folyamán szóba sem hozták és ezzel maga Bazsant sem védekezett Amikor Bazsantot a tárgyalóterembe ve­zették, az épülőt előtt álló tömeg úgy öt, mint családját szidalmazta. Bazsantnak különben ma férfiasabb volt a magatartása. Tekintete már nem olyan me­rev, gyakran megremegrek vállai. A tegnapi estig tartó tárgyalás után kitűnő étvággyal hurkát evett s egy cigarettára is rágyújtott. Siri csend uralkodott a zsúfolásig megtelt teremben, amikor az elnök Korán dr. ügyész­nek adta át a szót. Az ügyész elsősorban Bazsant személyé­vel foglalkozott s csak azután tért át a bor­zalmas tetteire. Rámutatott arra, hogy Bazsant esete a kriminalisztika történeté­ben fontos szerepet fog játszani. A pszi­chológusok még sokáig fognak ezzel az emberrel foglalkozni. Az ügyész meg van győződve arról, hogy Bazsant előre megfontoltan cselekedett és hiányzik belőle a morális emberi érzés. tud szerelemről jót írni, lehet jó muzsikus, de nem tud szerelmes muzsikát csinálni, lehet jó színész, de nem tud szerelmes sze­repeket alakítani. Amit átélt, ami benne van, azt munkájában fel tudja fokozni, meg tudja sokszorozni, a kis érzést nagy szenve­déllyé forralni, a kis haragot coriolánusi lá­zadássá duzzasztani, — de a művészileg áb­rázolt lelki motívumok magjának meg kell benne lenni. Semmiből nem lehet semmit sem csinálni, Isten is agyagot vett elő, hogy az embert megformálja. Ha Írót olvasok elmélyedő figyelemmel, akkor lassankint kialakul bennem valami többé-kevésbé világos fogalom az emberi jelleméről is, legalább is megtudom róla azt, hogy milyen tulajdonságok szunnyadnak benne, mint lehetőségek. Ugyanígy vagyok minden másféle művésszel is, ha müvébe belemerülök. A művész munkája furcsa va­lami. A művész belerejti magát, de a munka nem tart titkot: elárulja az elrejtőzött míi­kisérője, a 36 éves mechanikus Volej- nik, összetört tagokkal, holtan terültek el az összezuzódott gép alatt, melynek egyik szárnya teljesen eltörött. A sze­rencsétlenségnél Lhota fiatal felesége is jelen volt. Lhota dr. egyike volt a köztársaság legbát- raibb és legeredményesebb sportrepülőinek. Európaszeríe ismerték és az ő nevéhez fűző­dik az Avia-gépek minden sikere. Harminc­egy éves volt" és apja ügyvédi irodájában dolgozott. 1920 óta pilótáskodott. Két évvel ezelőtt megnyerte a belga Aero-Club serlegét, tavaly a Coppa d‘Italát s az idén a francia Orlyban első­rangú sikerrel szerepelt. Érdemeinek elismeréséül a pilótaszövetség elnökévé választotta. A múlt év végn nősült s nászutját Európa körüli repüléssel tette meg. Váratlan halála nagy veszteséget jelent a csehszlovák repülősportra. Mindent el akart távolítani, ami akadály­ként útjában állott. Az ügyész végül felszólította az esküdteket, hogy csakis az igazságosság szellemében döntsenek. Rosenfeld dr. védő beszéde elején han­goztatta, hogy egy őrült áll az esküdtek előtt és egy örült embert elítélni, sőt még csak meg­ítélni sem lehet, hanem abból kell kiin­dulni, hogy a társadalomnak az ilyen saj- nálatramélió outsidert az élőhalottak so­rába kell állítani. A védő temperamentumos beszédét a tör­vényszéki terem nyitott ablakain keresztül a szabad térre is hallották. Az ablakok alatt óriási embertömeg állott és hallgatta a védő beszédét, amelynek végső passzusában fel­szólítja az esküdteket, hogy ne ragadtassák el magukat az utca és a tömeg hangulatától, hanem ítélkezzenek a vádlott fölött úgy, ahogy egy szerencsétlen ember fölött kell ítélkezni. Bazsant Henrik őrült — fejezte be beszédét — és egy őrültet elítélni nem lehet. A vád- és védbeszédejc elhangzása után félbeszakították a tárgyalást. Az elnöki re­zümé délután két órakor kezdődött és négy óráig tartott. Minthogy a védő és az ügyész még záróbeszédeket is tartanak s az esküd­tek tanácskozása is hosszabb időt vesz igény­be, ítélethozatal cak hat óra tájban várható. ítélethozatal Az elnöki rezümé után visszavonultak az esküdtek és alig 10 percnyi tanácskozás után ismét visszatértek a terembe, ahol az elnök fölolvasta az esküdtek verdiktjét, amely szerint az esküdtek valamennyi kér­désre igennel feleltek. A bíróság 15 percnyi tanácskozás után a magyar büntetőtörvény- könyv 287. §-a alapján kötél általi halálra ítélte Bazsant Henriket. Az elitéit tömeggyilkos apatikusan fo­gadta az ítéletet, a helyén mozdulatlanul ül­ve maradt, úgy hogy az őrök kénytelenek voltak őt a teremből kivinni. Az ítélet ki­12 IDŐ SODRÁBAN A legjobb csehszlovák repülő halálos esése a római repülőtéren Az Avia-gép súlyos balesete a Coppa d'Itáiia versenyen — Lhota dr. és mechanikusa lezuhantak és szörnyethaltak — Lhota figyelmeztetés ellenére akrobata mutatványokat végzett a könnyű géppel Róma, október 9. Csütörtökön kezdőd­Bazsantot halálra ítélték Óriási embertömeg tüntetett Bazsant ellen — Az ügyész s „A Krimina­lisztika történetében fontos szerepet fog játszani** — A védő: „Bazsant őrült, őrültet elítélni nem lehet*4 — Bazsant apatikusan fogadta az Ítéletet dS dh dJ [£% Egy ui | női divatáruüzlet Í nyílik meg október 9-én, szombaton a p jindrísská 29 alatt (a főposta és a Hen- rik-'emplom között) Az eladás egyelőre a következő árukra szorítkozik: [J: Q/'nhninh’ tiszla ^yaPj.u> E <y\LlUU.iUr\, r£szben szőrme- in gallérral, többn' íré bélelve, divatos & színekben 190=790 koronáig, tr ni (fcnhnh egyelőre csak gyap- nJ u] c.ju szövetből, rips \ rd b] és divatkelméből, részben prém- m b| szegéllyel 79*240 koronáig. nJ ttíázi ruhák Cl * *S,s | pj sj flanellből és bársonyból, három [íj nagyságban 45-150 koronáig. J [J jjj |; Róbert EISNER Prága jjc [ü | Jíndrisská 20. j jr hirdetésekor sok-ezer ember állott a tör­vényszék épülete előtt és amikor a tömeg tudomást szerzett arról, hogy a bíróság ha­lálra Ítélte Bazsant Henriket, hangos meg­elégedéssel vette azt tudomásul. A német-angol ipari tárgyalások eloszlatják a két állam gazda­sági ellentéteit ' London, október 9. A nemet és az angol nagyipar romseyi weeckendi tárgyalásai elé nem szabad túlzott várakozással tekinteni. A német résztvevők véleménye szerint a tár­gyalásoknak a személyes érintkezés fölvé­tele a főcélja s az eredmények nem annyira pozitív, mint inkább negatív természetűek lesznek. A német nagyipar vezetői el akar­ják oszlatni az uj kontinentális gazdasági egységesítés következtében támadt angliai félreértéseket s rá akarnak mutatni arra, hogy a kontinens uj ipari politikája nem an­golellenes. Az angol szakújságírók tudatlan­sága következtében az angol közvélemény nagyfokú bizalmatlansággal tekintett a vas- kartellre, a kálikonszernre és a szénszindi­kátusra, mert úgy vélte, hogy a kontinens nehéziparának szervezkedése veszedelmes konkurrenciát jelent Angliának. A németek el akarják oszlatni ezt a félreértést, amely könnyen veszedelmes ellentétekre és az ipar újabb megbénulására vezethet. Döntőbírót neveznek ki a magyar-román birtok­tárgyalásokra Bukarest, október 9. A román területein levő magyar birtokok és tulajdonok ügyében megkezdett magyar-román tárgyalások to­vább folytatódnak. A tárgyalásokat tudva­lévőén magyar részről Blaha Sándor belügy­miniszteri helyettes államtitkár, román rész­ről pedig Buksan román belügyminiszteri ál­lamtitkár vezeti. Az eddigi tárgyalásokból nem sikerült a két kormány között megálla­podást létrehozni, ezért mindkét részről a svájci szövetségi elnökhöz fordulnak, hogy a békeszerződés értelmében döntőbírót nevez­zen ki. Rejtélyes gyilkosság a karlsbádi országúton Prága, október 9. Néhány nappal ezelőit a karlsbadi országút bokraiban egy férfihul­lát találtak kalap és cipő nélkül. A csendőr­ség megindította a nyomozást s eddig csak azt tudta megállapítani, hogy a megölt ember Patocska weinbergi autótulajdonossal azonos. Később megállapították, hogy Patocska Tátra kocsijával indult el Prágából és azóta az autó­nak nyoma veszett. Az autó száma N VI— 527, a motor száma 14.502. Többen azt állít­ják, hogy Patocska Károly szerdán éjszaka a Monopol-szálloda előtt állott. A Mvéházból kijött két vendég, akik beültek “ Patocska autójába és Kladno felé utaztak. A gyilkosok után megindult nyomozás eddig semmiféle eredményre nem vezetett. Ma délben a prágai rendőrségnél egy újabb tanú jelentkezett, akinek vallomása alapján remélik, hogy a gyilkosokat rövide­sen kézrekeritik. Négy évvel ezelőtt hasonló eset történt Prágában, amikor egy soffőrt agyonütöttek és kiraboltak. A rendőrség ak­kor sem tudta a gyilkosokat kinyomozni. I JOGÁSZOK., ügyvédvizsgára készü- I lök kérjenek „UTMUTATÓ“-t, Dr. Fehérváry I Szemináriumától, BUDAPEST IV., Váczí u. 20. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom