Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-09 / 230. (1268.) szám

3

’I^<M^A^ARHl'RXiAT>

1926 október 9, szombat.-A*T*LÍS^N‘T‘H*m~ bot4i%í^áeG^ive •

v ^enmcaff.ffTmmiii .... hm «io»CT^,''l,l^ltl|tat3»MJWWflWSKM»Mai!MB.g»uaBgWlll«U*IWlWm,WI>,lllll WffhwmnitfM*,

Egy elsülyedt világrész története

(37)

’~r~ Á következő napon elutazott. Az Atlanti- kum friss tengeri levegője régi élénkségét visszaadta ... de csak látszólag ... a gyengeség újból megjelent és már erősebben. Míg aztán a Montegnába, hazájába való visz- szatéréskor teljesen összetört. És most itt var-, bár Guy Rouse nagy ellenzéssel engedte el.

Meddig maradhat itt? Meddig hagyja itt? iMert nagyon világosan juttatta kifejezésre, milyen nehezen nélkülözi.

Ő? . . . A szive? . . . Nem! Csak az esze, amelynek egyszerű eszköze. Akaratnélküli báb a kezében.

Mi az, ami hozzáköti?

Szerelem? . . . Gyűlölet? . . .

A mámor, amellyel akkor elkábitolta, nagyon gyorsan elillant. Csakhamar érezte, hogy torkig van vele a férfi, hogy szemei más szépségek után kutatnak. Büszkesége fellázadt . . . Menekülni? . . . Hová? . . . Mon- tegna elzárult előle.

Az a férfi lelkének legtitkosabb gondolataiban is olvasni tudott. És nem akarta elveszíteni őt, mert igen jól tudta, mennyire felhasználhatja, milyen alkalmas segítőtársa ez a testileg, lelkileg kiváló asszony.

Lenyűgöző egyéniségétől nem is tudott volna talán szabadulni. Mellette maradt a vonzalom és a gyülölség érzései között ingadozva. Hányszor hitte azokban az órákban, amelyeket távoltöítött tőle, hogy szabadulhat a varázslattól. De mindig lenyűgözte a rejtélyes hatalom, amely a férfiból kiáradt.

A küzdelem évei voltak ezek, airiig feladta a reménytelen harcot, amig akaratnélküli eszközévé vált Csak iilkán lázadt fel, amikor büszkeségét túlságosan megsértették, ha nagyon élesen tűnt fel a férfi terveinek tisztátlansága.

Rejtély enne* az embernek a hatalma. Kezeit forró homlokára szorítja, mintha most feltétlenül meg akarná találni a megoldást. Az eszterdők repülve suhannak el gondolataiban.

A műlovarnő. Itt megállóit. Mi ve it ez, ami a férfit ehhez a nőhöz vonzotta. Itt is csak az érzékek ösztöne hajtaná? Nem, íit többről van szó. Véletlenül jött a dolognak a nyomára Juanita és eunek a nyomnak végére járt. A dolognak a csatornánál kellett kezdődnie. Akkor, amidőn az 5 életébe is betört, azt is megszerezte. Megszerezte? Igen, bizonyára megszerezte azt a nőt is, de itt talán többről is szó volt, mint egy csodálatosan szép női testről. Juanita ösztönszerüleg érezte ezt és büszkeségét mélyen megalázódnak érezte.

És aztán látta őt Kapstadtban, a cirkuszban. Gyűlölet és irigység vezették a kezét, amikor a virágokat odalökte, amelyek lebuktatták azt a másikat. Az utolsó pillanatban vissza akarta rániaui a kezét, de a dobás megtörtént és ekkor jött Tredrup. Későn! Ha előbb látta volna.

Minden rejtett sebe felszakadt most. Visszaidézte a kapstadti parki jelenetet. Bárcsak ne látta volna a végzetes dobást! A tiszta boldogság óráira emlékezett vissza, melyeket vele töltött, ez a régi érzés hajtotta Kapstadtban is hozzá.

Az pedig kérdéseket adott neki, melyek őt hazugságra kényszeritették s ez sokkal inkább leikébe vágott, mint a sok rákényszentéit egyéb hazugság.

Kezei lehanyatlottak a takaróra és két könnycsepp szaladt végig arcán.

Késő! Minden késő!

Izgatottan dobta le magáról a takarót, felugrott és a másik szobába sietett. Félre ezekkel a gondolatokkal! Az emlékekkel! Elterelni a gondolatokat! Valami mást! Igen, a rádió! Mechanikusan vette fel a kagylót. Félig öntudatlanul figyelt oda.

• Mindig a csatorna?

Most a szemei kitágulnak. Mit hallott? Az egész isztmusz megrendült, borzalmas földrengés, amely mindent megsemmisített, a halottak száma rettenetes ... A Golf-áramlat... Rurópa . . .

Mintha izzó vasat tartana kezében ... a hallgatót földre dobta.

— Az ő müve! ... Az én müvem! . . .

Mint a tébolyodon szaladt ki a parkba. Mint a tébolyodon járt az elhagyott utakon.... tovább . • • tovább , . . a kijárat felé.

A nagy vaskapu zárva volt. Kezeivel rázta a súlyos kaput, mig ujjai véresek nem lettek.

Gyilkos! Gyilkos! Csengett a fülében.

Nem látta, hogy egy nagy gépkocsi áll meg a kapu előtt, hogy Guy Rouse száll ki belőle, belép a kapun és átkarolja őt.

— Juanita! — A férfi hangja magához térítette. Zavaros szemekkel nézett körül. A férfi pedig felkarolta, felvitte a szobájába és lefektette a nyugágyra.

És mellette ült, megsimogatta arcát és beszélt hozzá. Fejét szorosan arcához tartotta.

És mintha varázsló ült volna mellette, lelkében most minden megváltozott ... Eltűntek a rémképek, újból a hajlítható viasz volt, amellyel az tetszése szerint játszhatott. Szavai mind élesebbek és élesebbek leltek. Újból szüksége van rá, az ő segítségére.

— Elutazom innen Juanita. Csak néhány órát tölthetek melletted. El kell mennem az Államokból. Már rég nem lennék itt, ha nem kellett volna veled beszélnem.

Pillanatnyilag öröm szállotta meg, hogy elmehet, elmenekülhet vele innen.

— Neked maradnod kell Juanita. Értem kell dolgoznod, de nem itt a hegyek között. Vissza kell menned Washingtonba. Legkésőbb holnap reggel.

Kétségbeesetten kulcsolta össze a kezeit.

— Nem, nem! Vigyél magaddal. Nem bírom tovább!

— Juanita, neked maradnod kell! Erősnek kell lenned. Meg kell tenned, aminek meg kell történnie.

És aztán elmondta a feladatot.

James Smithről beszélt, akit letartóztattak, az elkövetkező tárgyalásról, a főmérnöknek a biróság előtt teendő vallomásáról. Tart attól, hogy a borzalmas események hatása alatt gyenge lesz. Sietnie kell Smithez, beszélnie kell vele. Te éde3, te drága — suttogta a nő fülébe — szépeket és jókat kell mondanod neki, el kell kábítanod, hogy állhatatos maradjon, állhatatosnak kell maradnia annak, aki az összes aknákat felrobbantotta.

összetört a szaval alatt. Lelke mélyén szakadatlanul tiltakozott, nem, nem, sok, nagyon sok! De a férfi csókolta, simogatta, szemei, amelyek olyan hatalommal bírnak, mint serki máséi, befuródnak az övéibe. Remegés szalad végig testén.

Lázasan suttogta: Igen meg fogom tenni!

Lecsukott szemekkel feküdt ott. A férfi kiment. Hallotta, amint a kapu lezárul megette. Lassan felemelkedett. Kezével melléhez kapott. Ismét jelentkezett a hasitő fájdalom. Rövid köhögés rázta meg testét. Zsebkendőjét. szájához emelte, hogy a köhögést visszafojtsa. Teljes erőfeszítéssel állt ellen a rohamnak. És sikerült, a roham megszűnt.

Lassan a tükörhöz lépett. Mint idegen bámult szembe a képmása. Tekintete most a zsebkendőre esett.

A vörös foltok ismét rajta voltak.

*

Christie Harlessen a valparaisoi parton állott. Szemei izgalmas nyugtalansággal függtek egy turbinayachton, amely most oldotta el magát a bójától. Lábaival idegesen topogott a kőlemezeken.

— Gyorsabban, gyorsabban! — mormogták ajkai. A távcsövet szeme elé tartotta és a tengerre nézett ki.

Ott! ... Ott fenn mennek ők ... a két Simors-hajó az értékes kobaltszállitmánnyal. Még felismerte az amerikai zászló színeit a bajó árbocán. Most már nem látta. Jobbját összeszoritotta és a bőrtáskájára ütött. Papírok zörögtek benne.

Itt vannak! Az okmányok, amelyek a hajót, a szállítmányt kezembe adják. Szemei visszarepültek a yachtra. Az most lett szabad és lassan evickólődött ki a különböző jármüvek tengeréből.

— Végre! . . . Végre, Mönkeberg ur!

— Hidegvér, Harlessen kisasszony! A fiatal hamburgi szélesre terült arccal nevetett rá.

— Meg fogjuk őket csípni! Kinyújtotta a kezét és felsegítette Ghristiet a fedélzetre.

— Induljunk, Induljunk, Mönkeberg ur!

Még mindig nem lehet! Annak a szenyornak ott, a szent Hermandad képviselőjének velünk kell jönnie. (Folytatjuk.)

..SzinHÁz-ZEnn

Szeretek egy színésznőt t

i.

„Én betonban álmodom", — mondja Fodor László uj vigjátékának egyik főhőse. Ez a giccses nagyképűsködés, amit egyetlen józamfejü mérnök a legszentimmiáilisaibb percében nem merne az ajkára venni, jellemzi Fodor uj darabját Hallatlanul tökéletes ennek a vígjátéknak felépítése, csak éppen az a baj, hogy magát Fodort idézzük, hogy itt minden betonból van. Ezzel neon akarom azt. kijelenteni, hogy szilárd az alapépítmény és megingathatatlan az egész épület-, a betonnal csak jelzem, hogy szinte keresetten kerül minden nemieset, amiből valami derekas dolgot felépíthetne.

Fodor szerencsésen elleste az igazi író konstruáló képességét, boszorkányos ügyességgel Utánozza, boszorkányosán épit — de betonnal. A szív munkáját pótolja ésszel, a mélységet nagyritkán valami ezelemességgel, de többnyire kiadós és síikért biztosító malacsággal. Ebben a darabban azonban mintha finom szimatja is cserbenhagyta volna. Tavaly pompásan eltalálta, ml kell a pesti publikum átlagának: Dt. Szabó Juci, a garszon- leány, a fölényes, hádegszemü doktor kisasszony, valaki, aki egy kicsit tudó®, egy kicsit férfi, egy kicsit nő, valaki, akivel okos és csípős dolgaikat lehet mondatni, aki férfit vetkőzte!, mert elvégre doktor, aki tudni sem akar a férfiről és végül mégis felfedezi önmagában a nőt és elhagy csapot — hogy a pap elé menjen végül. A pesti ember mentalitásának ez a hamisan meglátott és ízléstelenül beállított típus megfelel, a berlininek már nem lehetett beadni; itt Pesten diadalmasan megérte a 100 előadást, Berlinben simán megbukott. Az üzleti meglátásnak is van határa.

II.

Dr. Szabó Jucit ez alkalommal Takács Évának hívják. Híres és divatos színésznő, aflri öt évvel ezelőtt elindult a keleti pályaudvar forgatagából az ismeretlen város felé, egy szál ruhában, pogy- gyáez nélkül, hogy meghódítsa. Sok szenvedélyes vetkőzés után ez Sikerül iis a színésznőnek. És a betonmémök tüzet fog, hónapokig jár a színésznő után, aki levegőnek nézi a „szmokkingot", mert ez a pesti fiatalember egy szmoking a sok ezerből, aki nem akar belenyugodni abba, hogy a vasfüggöny legördülése után vége legyen a darabnak s abban a nőben, aki száz alakban játszotta meg előtte a szerelmet, ne keltsen igazi viszont- szerelmet.

Az ötlet nem rossz. A azmokáng betör a szári észnő lakásába, a hónapok érthetetlen paissEivi- tása után most egyszerre a legfokozottabb aktivitásba lép, minden akadályt legyűr és a művésznő elé jut, aki először ki akartja dobni őt, de mert a darabnak folytatódnia kell, meghívja az estélyre és később a hálószobájába. Ne tessék azonban rosszra gondolni: Takács Éva erényes nő ée Fodor is tudja, hol kell ütni a vasat, különösen ha valaki betonból épit. Tehát tisztaságtól minden malac sző és kényes helyzet dacára csurognia kell a mtal darabnak. A híres bamkelMök, Takács Éva udvarlója és a betonmérnök vebélytársa önzetlen ember: önzetlenül ad, mert az adás öröm, önzetlenül tolja a művésznő Bzeikerét, segíti útjában felfelé, fölényes és hűvösen titkolja az érzéseit, mert várja a napot, amikor Takács Éva maga jön hozzá. És amikor a fiatalság, amely szegénységiével nem éppen divatos valami a mai józan és mérlegelni tudó világban^ mégis győz felette, vége van a fölénynek és a barát helyett a kérő lép fel*.

A mérnök a színésznő hálószobájában marad, •mert elég szellemesen úgy okoskodik, hogy a szalonban vendlég, a hálóban azonban — odahaza van. De Takács Éva, amint mondottuk mér, erényes nő és miután rázárta a „szmokingra" az ajtót, a barátnőjéhez megy aludni, hogy onnan egyenesen toihajtasson a keleti pályaudvarra és elinduljon a bankárral Olaszországba. Másnap aztán megjelenik a pályaudvaron a mérnök is és egy fűszeres lírai vallomás után a sziinésznő vele szökik meg, illetve vele evez be a házasság révébe.

in.

Van a darabnak egy momentuma, amely ötlet volta ellenére elgondolásban meglepően emberi és igaz. Takács Éva, a nagy színésznő, a pályaudvarról egy levelezőlapot küld saját rímére, amelyben megírja, milyen boldog ebben a percben. Ez a levelezőlap szimbólum: a színésznő tudja, hogy ezt a napot meg kell rögzitemie, mert nemsokára csak emlék lesz az eljegyzés. Messze van a nagy szenvedélytől, az igazi érzéstől, hangulat minden, ez a szerelem is és bizonyos, hogy hamarosan rá fog unni a mérnök-férj hídépítési terveire.

Tagadhatatlan: Fodor László kitűnő technikus, ösztömiszerüen ért a színpadi jeleuefezéshez, hatásos helyzetek és jellemeitek megteremtéséhez, ötletből indul el, épp ezért kénytelen a külső játék- loal érzékeltetni a gyenge és imguttag belső drámát. De talán túlsókat követelünk amikor a belső drámát hangsúlyozzuk, meg kellene elégednünk az irő könnyed diailogiizáló tehetségével, komponáló érzékével, leleményességével és a veszedelmes szírieket bravúros átsiiklással és fiatalos lendülettel', szellemmel kikerülő találékony látásával. Bizonyos, hogy ötlet, frissesség és mesterségbeli tudás dolgában Fodor niern tucateniber. Uj darabjának ötlete szegényebb, de mintha dialógusaival már mélyebbre világítana', néha az emberit dis megkömyékezi és reményt, kelt, hogy a siker neon vakltja el és ha megunná szolgálni az átlagközönség Ízléseit, valami maradandót is hozhat a magyar sZinpad számára.

' IV.

A Magyar Színház előadá&i szfiaiee ás lüktető. Az előadás tempója, a rendezés ás díszletek kilfo„Grado Tabarin"

Praha II., Lazarská

L. Zamecník excentrikus virtuóz

gústalanok. Takács Éva szerepét Titkos Ilona alakítja, aki kitűnő tapintattal Fodor érzelgős liláját nem játsza meg, kerüli a tragikumot ée az egész alakot a könnyebb oldaláról veszi. Ez a briliánsán mozgó, sziporkázó alak legalább valószerü és a szentimentális pillaniaitokban hangulatos. Melegség, őszinteség persze hiányzik belőle, de ez a darabirő lóvására irható. A bankvezért Csortos Gyula játsza. előkelő rezerváltsággal, a fiatal mérnököt Törzs Jenő lendülettel és csiszolt művészettel. Fórra y Rózsi kómikurnának egyéni Zamatját hozza, Gombaszögi Ella mulatságos és kedves. Az epizódszerepekben Z. Molnár László, Abonyi Tivadar és Dénes György illeszkednek be ötletes alakítással az együttese.

Fodor László Dr. Szabó Jucija huszonötöt érdemelt (huszonöt botot, mondaná Kerr) és elérte a száz előadást. Uj darabja, amely kisebb szerencsével szolgálja a közönség Ízlését, talán hasonló sorsra jut. Egri Viktor.

A szlovenszkói magyar színház műsora Kassán: Szombat délután: Két nö és három éhes farkas.

Szombat este: Paganini, operettbemutató. Vasárnap: Paganini.

Hétfőn és kedden: Paganini.

Szerda: Legénybucsu. ^

A ruszinszkói magyar színház heti műsora: ' Szombat: Orlov.

Vasárnap d. u.: Orlov.

VASÁRNAPI RÁDIÓMŰSOR Prága: 11.15 0rgomahangverseny.

17.00 Katonahangverseny.

18.00 Német előadás.

20.02 Smetana-est.

Briinn: 10.00 Matiné.

19.15 Bohémek, opera előadás.

Budapest: 11.45 Szimfóniikus zenekari hangverseny.

15.00 „A régi Heidelberg."

19.45 Jeruzsálem és a sz-ent siir.

20.45 Sanzon és dalest.

22.00 Jazz-zene.

Bécs: 11.00 Zenekari hangverseny, veaényel Sdhalik Ferenc.

20.00 Kettős öngyilkosság, paraszt-vígjáték. Berlin: 21.00 Vig óra.

Königsberg: 19.30 Zenekari hangverseny. München: 20.00 Wagner-est.

Dortamnd: 21.30 Verdádinnep.

Zürich: 20.00 Vándorkiállítás.

Milánó: 21.12 A rádiákvintett hangversenye. Róma: 21.15 Részletek a Toscából.

London: 20.00 Harangjáték.

Páris: 20.30 Hangverseny.

CSport- .

mmiwMA i*mwbíbowh—w my I mi—

A Sabária súlyos veresége Belgiumban

Lüttich, okt 8. A szombathelyi Sabária tegnap mérkőzött a lüttichi válogatottal, amelytől 7:1 (3:0) arányú vereséget szenvedett. A belgák állandó fölényben voltak a fáradt magyar csapat fele*1. Az egyetlen magyar gólt Holzbaer a második félidő közepén, 6:0 állás után lőtte.

)( A DFC—Brigittenauer ÁG találkozása Prágában képezi a szombati nap kiemelkedő fuíball- eseményét. A második osztályból felkerült és eddig veretlen bécsi csapat kemény feladatot fog nyújtani a prágai német együttesnek, amely bizonyára törekedni fog arra, hogy legutóbbi balsi- kerea szerepléseiért rehabilitálja magát. A DFC- pályán lefolyó mérkőzés tehát izgalmas küzdelmet és szép sportot igér. E nemzetközi mérkőzésen kivid a Slavia a Slavoj Zsizskovval játsza le serlegmérkőzését.

)( A bécsi Braun vezeti a Vasas—Slavia meccset. Vasárnap ismét budapesti vendége lesz a Slaviának. A Vasasok kitűnő csapata látogat el Prágába, hogy revansot vegyen az elmúlt évi meg nem érdemelt vereségéért. Ismeretes, hogy tavaly áprilisban a Vasas csak Straka bíró elfogult bíráskodása miatt szenvedett az akkor nagyszerű formában lévő Slaviától 3:2 arányban vereséget. A meccset akkor egy jogosulatlan 11-es döntötte el. A budapesti csapat mostani szereplését — indokoltan — ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a meccset más szövetségbeli biró vezeti. A Slavia eleget tett. a kérelemnek és a meccs vezetésére a legjobb bécsi bírót, Braunt, kérte fel, aki a meghívást el is fogadta.

)( A prágai Sparta vasárnap Csikágóban a tornotői Ulster United, a kanadai bajnok ellen játszik. A mérkőzés a Grand Park Stadionban lesz, amely 150.000 embert fogad be.

)( Csehszlovákia nemzetközi mérkőzései. A csehszlovák válogatott csapat a jövő évben január 2-án játsza első nemzetközi mérkőzését Belgiumban. Február 6-án‘a csehszlovákok a francia nemzeti csapatot, látogatják meg, 9-én pedig Hollandiában játszanak. Március 27-ón lesz a csehszlovák—osztrák, áprilisban az olasz, május 15-én az angol, 22-én pedig a belga—csehszlovák válogatott mérkőzés Prágában. Június 2S-án Jugoszláviába látogatnak el a csehszlovákok, mig Magyarország szeptemberben jön Prágába.