Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-08 / 229. (1267.) szám
1926 október 8, péntek. A magyar középiskolai tanárok nyugdija Az iskolaügyi miniszter válasza Fedor Miklós interpellációjára Prága, október 5. Az iskolaügyi miniszter Fedor Miklósnak, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselőjének a pozsonyi volt magyar főreáliskola elbocsátott tanárainak nyugdija tárgyában benyújtott interpellációjára a következő választ adta: A magyar állami középiskolák tanárai Pozsonyban és Szlovenszkón általában, amennyiben a törvény követelményeinek megfeleltek és a szlovák nyelvet bírták, a prevrat után átvétettek az állam szolgálatába. Közülük azok, akik egyrészt az állami középiskolák magyar nyelvű párhuzamos osztályaiba helyhiány miatt, másrészt az államnyelv nem ismerése miatt a csehszlovák nyelvű középiskolákba átvehetők nem voltak és átvételüket nem is akarták, az 1918. évi 64. számú törvény 2. §-a alapján az állami szolgálatból elbocsáíattak. Az elbocsátással az említett tanárok semmiféle igényt sem támaszthatnak a csehszlovák állammal szemben. a legkevésbé azt, hogy az állam szolgálatába visszavétessenek. A jelenlegi Szlo- venszkó területén működött volt magyar állami tanszemélyzetnek a csehszlovák államhoz való viszonya rendezve lett az 1920. évi 269. évi szánni törvény 10. §-a alapján, az 1923. évi 226. kormányrendelettel; igy tehát csak e kormányrendelet életbelépési napjától kezdve lehetett rendezni az államhoz való viszonyukat. Amennyiben az említett tanárokat e kormányrendelet alapján nyugdíjazták, nyudija- zásuknak a napja az idézett kormányrend: let 8. §-ának megfelelőlég lett megállapítva; a legtöbb esetben 1924 decem.ber 1-vel lettek nyugdíjazva. A nyugdijuk tényleges kiutalása azért szenvedett halasztást, mert a szükséges okmányok pótlását kellett kérni, különösen az állampolgárságot igazoló okmányt az idézett kormányrendelet 6. §-a alapján. A nyugdijilletményeiket a pozsonyi iskolaügyi referátus a vezérpénzügyigazgatósággal egyetértve 1924 december végéig kiszabta az 1920. évi 269. számút törvény 6. § és az 1923. évi 226. számú kormányrendelet^. §-ának megfeielőleg oly mértékben, amilyen mértékben nyugdíjigényük lehetett az 1918. okt. 28-ig érvényes magyar törvények alapján, azaz az 1912. évi LXV. t.-c. alapján. 1925 jan. 1-től az 1924. évi 310. számú törvén# 7. §-a és az 1924. évi 287. számú törvény alapján nyugdijiiletményeik föl lettek emelve. Ezen emelés által egy sorba állíttattak a hasonló feltételek mellett nyugdíjazott csehszlovák állami tanárokkal. Az 1919. évi 541. számú törvény alapján illetményeiket nem lehet rendezni, mivel soha sem voltak a csehszlovák állam tényleges tisztviselői. Az említett tanároknak tényleges fizető sük beszüntetése és nyugdíjazásuk közötti időben utolsó tényleges fizetésüknek 60%-át, mint segélyt fizették ki. Erre a segélyre, amely csak humánus indokokkal lett kifizetve, nem volt az említett tanároknak igényük (lásd a legfelső közigazgatási bíróság 1925 február 21-én kelt 3235/25. számú döntését). Nincs tehát igényük a ki nem fizetett 40% utólagos kifizetésére, amelyet elbocsátásuk és nyugdíjazásuk közötti időben meg nem kaptak s azért ezen illetmények részükre ki nem utalhatók. A franfcpif utolsó akkordjai a Kúrián A áldozatkészséggel és hazafias KsoSbuuífSíokkaS mesitsk a bűncselekményt Budapest, október 7. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A frankpör kúriai tárgyalásán gyér érdeklődés mellett kezdődtek meg a védőbeszédek. Elsőnek Ulain Ferenc dr., Win- dieohgnaietz herceg védője, szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a por vádlottjai hazafiasságból cselekedtek. Kérdi a Francia Nemzeti Bank képviselőjét, hogy vájjon a büszke francia nemzet elitél- né-e azt, aki a haza javára követne el bűnt? Védence felmentését kéri. Ezután Csernyánszky dr., Hajts és Kurz védője, hangoztatta azt, hogy a vádlottak pénzhamiisitását nem lehet az olaszíiszkai pénzhamisítással összehasonlítani. Az olasz- liszikaiak pénzszerzés céljából követték ezt el. Ezek pedig áldozatkészségből és hazafiasságból. Lehetetlen tehát, hogy ezeket az olaszlíszkai pénzhamisítókkal egy fegyházba ültessék. Majd Gerő és a Térképészeti Intézet alkalmazottainak védője, Schubert Zoltán dr. beszélt, továbbá Kelemen Kornél és Svec védelmében Hindy Zoltán dr., aki hivatkozott arra, hogy a Térképészeti Intézet nagyjelentőségű nemzeti érdekeket szolgált és védencei a szolgálati szabályzatot vakon követték. Az akciót nem lehet bűnügynek tekinteni, mert a tényálladék: a hamisított pénz forga- lombahozatala nem áll fenn. Ezzel a tárgyalást félbeszakították és a holnapi nap folyamán folytatják a védőbeszédeket. Aki Miizelsíp kisebbségi kéríésrSI akarbsszéinl, annak elsősorban a viszonyokat kall ísiísííé* Ax Verakor föltüBSÉst leélt© cikke a eseti és rsésrset rémiét közeledésének szükségessé®éro§ Lendvaá István fajvédő képviselő megkövezte Bethlent Nyíregyháza, október 7. Az itteni törvényszék hivatalos utón vád alá helyezte Lendvay István országgyűlési képviselőt rá galmazási és hitfelekezeí elleni uszítás címén, .amelyet Lendvay egy Mátészalkán tartott népgyülési beszédben követett el s amely beszédben a miniszterelnököt is megsértette. A vádlott képviselő a mai tárgyaláson megkövette Bethlen miniszterelnököt, mire az ügyész a vádat elejtette. ______ Prága, október 7. Már több ízben rámutattunk arra, hogy a kisebbséghez való közeledést a legnyiltabban a cseh agráriusok hangoztatják. A párt sajtója és a párt vezetőpolitikusai már régen bejelentették, hogy a nemzetiségi problémát a köztársaság mezőgazdái fogják tartósan és jól megoldani. % Eddig, az elmúlt hét év alatt éppen az agráriusok voltak azok, akik, mint a parlament legerősebb polgári pártja, szélső cseh nacionalista politikát vezetett a kisebbségek ellen. Az agráriusok voltak azok, akik a földhivatal utján a tiszta német és a tiszta magyar vidékekre cseh telepeseket ültettek. Hiába volt mineden panasz és tiltakozás, a cseh kormánypártok hét év alatt nemcsak a német és a magyar kívánságokkal helyezkedtek ellentétbe, hanem a szlovák néppártéival is. A cseh agráriusok felfogásában az a felismerés okozta a mélyreható változást, hogy a nemzeti koalíció uralmának gyümölcsét csakis a szocialisták élvezték és mihelyt a mezőgazdák érdekeit is érvényre kellett volna juttatni, a szocialisták voltak azok, akik cserben hagyták az agráriusokat. Ez a csalódás magyarázza meg a cseh agráriusoknak közeledését a kisebbségekhez. A közeledés főképpen a németek felé irányul. A Venkov mai száma beismeri, azt. amiről hét év alatt egyetlen egvszer sem tett említést, hogy a csehek és németek nem is ismerik egymást. Aki a nemzetiségi, a kisebbségi kérdésről akar beszólni, annak elsősorban — ismeri be az agrárius Venkov — a viszonyokat kell megismerni. Nem ismerjük egymást! A német iparosok nem ismerik a cseh mezőgazdasági vidéket, nem ismerik annak lakosságát, viszont a csehek nem ismerik a németek gazdaságát, takarékosságát és életmódját a Reiehen- berg vidékén fekvő ipari városokban. Az uj többség ereje, amelyben két német párt is helyet fog foglalni, a politikai és gazdasági együttműködés talán helyrehozza ezeket a hibákat és a két nép meg fogja egymást ismerni. A Venkov cikke nem egyéb, mint egy mea culpa. Egyelőre ez a beismerés a csehek részéről csak a németekkel szemben történt meg. A cseh agráriusok szlovenszkói exponensei. még nem jutottak erre a meggyőződésre és lent Szlovenszkón, valamint Ruszinszkóban egész politikájuknak az volt a célja, hogy a szlovák népet, amely ezer éven át békésen élt együtt a magyarokkal, elidegenitsék tőlük és a szlovenszkói és ruszinszkói magyar kisebbségei, amely hét éven keresztül lankadatlanul harcolt puszta létéért s a békeszerződések által biztosított jogaiért, az „irredenta“ jelszóval akarták megbélyegezni. Reméljük, hogy a Venkov feltűnést keltő cikkének meg lesz a visszhangja a szlovenszkói agrárius sajtóban is. Eltemették Jásisl Marit ?i2@35S*ek kísérték «fjá?a a legnagyobb magyar tragikát SCiebulsberg swmsszter Jászai érdemei?©! — „Jászai papnő, poéta és próféta voU egy személyben*4 Budapest, október 7. Budapesti szerkeszt ős ég tinik jelenti telefonon: Ma délután bárom órakor temették el a magyar drámai színészet nagy halottját: Jászai Marit a Nemzeti Színház előcsarnokából. Bkha Lujza temetése óta nem látott a ncnlzet csalogányáról' elnevezett tér akikora résztvevő tömeget, amely a legnagyobb magyar tragika rágta szí ességére megjelent. Már a kora délutáni órákban megkezdődött az áramlás a Rákóczi-utón és a körutakon. Hatalmas rendőri kordon állotta el azonban a teret, ahová csupán előre kiadott jeggyel leheteti belépni. A Nemzeti Színház előcsarnokában egyszerű tölgyfákoporsótoan feküdt Jászai Mari. Budapest népe tömegesen zarándokolt a katafalk elé s a ravatalom a koszorúk egész tömege feküdt. Ott láttuk a kormány, a főváros,' llerczeg- Ferenc, valamint Kassai Vidor, a Nemzeti Színház nyugalmazott komikusának, Jászai Mari elvált fórjéiiék koszorúját is egv kis cédulával, amelyen ez volt írva: ,.Adieu — rövid időre, vagy talán örökre. Vidor." Negyedihárom órakor gyülekeztek a meghívott gyászvemdégek, elsősorban a családtagok, majd a nóta bilit ások. Elsőnek érkezett Lieber Endre fővárosi tanácsnok, azután Hegedűs Lóránt volt miniszter, Jászai Mari régi barátja, Heltai Jenő, Redmay Miklós, az Operaliáz igazgatója, Si- pőcz polgármester és Folkusházy dr. alpolgármester, majd két hölgy kanjaira támaszkodva a 90 éves Kassai Vidor. Három órakor lehozták a Nemzeti Színház csarnokából a Blaha Lujza-tiérre a koporsót s a katafalk előtt megjelent József főherceg nevében egy őrnagy, majd Rákosi Jenő, kevéssel utána megérkezett Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter a kormányzó és a kormány nevében, aki Gál (hullámaik, a Nemzeti Színház örökös tagjának, komdoleált. Végül megérkezett Madarász István lipótvárosi a [iát plébános, ezzel a gyászszertartás megkezdődött. Az első gyászbeszédet Klebelsberg gróf miniszter tartotta, aki a kormányzó és ^kormány nevében rámutatott arra, hogy ez a nagyasszony milyen nagy szolgálatot tett a magyar kultúrának és a magyar nemzetnek. Ö ismertette meg a magyar néppel Shakespeare!, Goethét, Riaciméf, de a legszívesebben játszotta Katona és Madách drámáit. Két vágy gyötörte haláláig és egyiket sem élhette meg. A legnagyobb bánata az volt, hogy nem láthatja az uj Nemzeti Színházat. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, beszédét azzal kezdte meg, hogy egy fél évszázaddal ezelőtt Pesten tartózkodott két német újságíró és a színházi műsorokat olvasva, meglepődtök, hogy ebben „a vademberek lakta" fővárosban az Elektrát játszák. Kíváncsiságból megnézték az előadást abban a bitben, hogy jót fognak rajta mulatni, azonban az előadás annyira meghatotta őket, hogy az egyik újságíró Németország legnagyobb lapjában beismerte, hogy görög klasszikust ennél tökéletesebben játszani még nem látott. Jászai papné, poéta és próféta volt egyszemélyben. Hevesi után beszélt még Gál Gyula a Nemzeti Színház tagjai nevében, Lieber Ferenc pedig a főváros nevében. Ezután megindult a gyászmeuet a tízezrek sorfala között. A Rákóczi-utón át a kerepes! temetőig. Délután 5 órakor érkeztek a temetőbe, ahol Madarász István apátplébános beszen- telte a koporsót és a sírnál még Bárdos Aortur, a Belvárosi Színház igazgatója beszélt a színházi igazgatók 'nevében és Góih Sándor a szinószegye- siilet nevében. Ezután a nagy halottat elhaníolták a már régen fölépített sírboltba, amelyen a régi Nemzeti Színház alapkövéből készített egyszerű sírkőn Jászai Mari saját felirata hirdeti halhatatlanságát: „Jászai Mari volt, míg élt, Aki ime most céljához ért." Bethlen míg nem döntött a belügyminiszteri tárca ’ sorsa fel® Budapest, október 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Kolozsvári hi- rek szerint Bethlen miniszterelnök levelet intézett Rakovszky Ivánhoz, amelyben felajánlotta neki, hogy betegsége tartama alatt Vass József népjóléti miniszterrel helyettesíti, lemondását tehát vonja vissza. Politikai körökben is úgy tudják, hogy ez a hir megfelel a valóságnak és Bethlen miniszterelnök még nem döntött a belügyi tárca sorsa felől. Budapest, október 7. A Magyarország illetékes helyről azt az értesítést kapta, hogy nem felel meg a valóságnak az a hir, mintha Bethlen István gróf miniszterelnök Rakovszky lemondását el népi fogadta volna. A miniszterelnök csak betegsége miatt nem dönthetett, de a végső döntés a kormányzó kezében vanVo&ki a fölmentést meg fogja adni. A nemzetgyűlést különben nem október 14-re, hanem 15-re hívták egybe s ezen a napon csak formális ülés lesz, mert a parlament rendes munkáját csak a következő ülésen, azaz október 19-én kezdi meg. ■ * Poincaré ratifikálja az amerikai adésságszerzödést Paris, október 7. Tegnap minisztertanács volt a francia fővárosban, melyen Poincaré indítványára a kabinet egyhangúan elhatározta, hogy ratifikálni fogja a francia—ameri- ki adósságrendező szerződést. Poincaré nagy előadást tartotl a ratifikálás mellett s kijelentette, hogy Franciaország köteles a szerződést elfogadni, de annak előszavában hangsúlyoznia kell a három francia feltételt. A Quotidien igen csodálja, hogy a tegnap még jobboldali miniszterek, akik a ratifikálás elvetésének hangoztatásával döntötték meg a megelőző francia kormányokat, mint például “Marin és Tardieu, most ily könnyen magukévá tették a megváltozott Poincaré elveit s követik azt az utat, amelyen Caillaux is halotti Mas?y harc a budapesti alpolft ár mesterválasztás előtt Budapest, október 7. A Magyarország Írja, hogy az alpolgármestereket kijelölő választmány ma este ül össze. A pártközi tanácskozáson megegyeztek abban, hogy a jelenlegi két első alpolgármestert újból jelölni kell, azonkívül Csupor és Bérezel legidősebb városi tanácsnokokat. Az ötödik helyre Márkus Jenőt akarják jelöltetni, inig a hatodik helyért óriási hrne folvi ka pártok között, amely csak a mai jelölőbizottsági ülésen fog eldőlni. r---------------- i ÉreCmeszes Gdés ,.... Meurasthénlaj Golyva-, csont-, izületi-, mirSgybajok, koszveiay, hudeseknéí stb., a Csfsi Jéd-Srétnss Qfésfwiz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. Otthoni kúrákhoz: Csizi-Vxz, Fisrdősó, íayógyszajppan, ) kapható az összes gyógy tárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. Használati utasítást küld a , Gyermekek nürvéSps, Izületi, csontjainál, angolkórtól alánunk! Fürdőigazgatóság Csizfürdő-Cfekopeie, z. xt Hl. | amwt' r.svmuxiwr, i n ■■iiwi«rrravwi»*wi;íCMüW^::v*irí'.:*. mn
