Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-07 / 228. (1266.) szám
^lOT^-TV^ACifcVRHIRLAE 1926 október 7, csütörtök. Megnyílt a világ leghosszabb alagutfa — London alatt Negyvenkilométeres alagutban fut London északi és déli része között a földalatti kos talajban egyáltalán lehetséges legyen a munka. Többmillió tonna földet kellett kimozdítani helyéből és ennek pótlására kilométerenként tízmillió kilogram súlyú öntött vasat használlak fel 1 London, október 4. „A világ leghosszabb alagutjának az angol közlekedési miniszter által való ünnepélyes megnyitására" hívták meg a Londonban élő külföldi újságírókat. Hogy azonban a London földrajzával bizonyára ismerős meghívottak ne nagyon törjék a fejüket, hogy a tudomásuk szerint síkságra épült Londonban ugyan hol terülhet el az a rettenetes hegy, amely alatt csak egy ilyen alagúttal lehet keresztüljutni, — elárulja azt is, hogy az alagút a London északi és déli részeit a Cilyn keresztül összekötő uj földalatti vasúti vonal. Igen, alagutról van szó, amely messze maga mögött hagyja a Simplont, a Gotthardot és más eféle apró alagutacskákat, melyeknek hossza még csak a húsz kilométert sem éri el, mig London uj csodája majdnem negyven kilométer hosszúságban fut végig a nyolcmilliós város legforgalmasabb részei alatt az alagút beszakadásának mindennél nagyobb veszedelme ellen küzdeniük. A londoni alagút építőinek viszont éppen ez adta a legnagyobb dolgot. Itt agyagban és homokban kellett nem is lépésről-lépósre, de centímé- terről-centiméterre előre haladni a munkásoknak, szigorúan ügyelve arra, hogy a kiásott alagut- részek azonnal megkapják a maguk vas- és ce- menttámasztékát,' amely nélkül az azonnali ösz- szeomlás veszedelme fenyegette volna a munkát. Sőt némely helyen annyira veszedelmes volt a talaj, hogy előzetesen a földbe vájt szitaszerü lyukakon vagónszámra kellett az olajat és egyéb kötőfolyadékot a földbe bocsátani, hogy a homoa kiásott alagutak alátámasztására. Csak orvosilag kiválogatott, teljesen egészséges munkásokat alkalmaztak, mert az állandó 35 fokos meleg és a rendkívül erős légnyomás minden kevésbé erős szervezetre életveszedelmet jelentett volna. Azonban még igy is a vonal nagy részén, különösen pedig a Themes medre alatt vonuló darabon csak sűrített levegővel telt légkamrákból dolgozhattak a munkások. Azonban még a légkamra nyomását is állandóan szabályozni kellett aszerint, amint az apály vagy dagály éreztette hatását a Themzén, mert különben a folyőágy beszakadásának veszedelme fenyegethette volna a munkát és a munkásokat. Az adóreformj avaslat ii. és sínéin egymást követik a „Tűbe" expressz sebességével robogó vonatai. Párisnak is megvan a maga „Metro“-ja, sőt Budapest is sok nálánál nagyobb várost előzött meg a „földalatti" megteremtésével, — mindezek azonban valóban csak gyermek-játékszámba mennek a nagyvárosi közlekedés csodájának, a londoni „Tube“nak bámulatos méretei mellett. London egész területét behálózva, körülbelül olyan hosszúságú útvonalon, mintha a Pozsony— ruttkai útvonal a föld alatt lenne kiépítve, az egymást percenként vagy legfeljebb két percenként követő vonatoknak serege napi három—négymillió és évi másfélmilliárd utas forgalmát bonyolítja le. Ma, mikor a társaságok statisztikái szerint minden londoni, a csecsemőktől az aggastyánokig évenként átlag kétszázszor veszi igénybe a „Tu- be“-t, nevetséges anachronizmusnak látszik az a történelmi tény, hogy London város tanácsa kerek 25 éven keresztül évről-évre szigorúan elutasította azt a kérelmet, amit a legelső vonal engedélyezése érdekében ugyancsak évről-évre benyújtott hozzá egy londoni vasúttársaság. A legkülönbözőbb veszedelmek rémét festették a falra. Megjósolták nemcsak azt, hogy az alagutak be fognak dőlni, de egyben azt is, hogy katasztrófájuk magával fogja rántani a felettük elterülő utcákat és épületeket is. De még ha ez a szerencsétlenség talán nem is következnék be, a házak akkor is feltétlenül összeomolnának az alattuk dübörgő vonatok örökös rázása következtében. Mikor pedig a hosszas ellenállás leküzdése után mégis csak elkészült az alig négy kilométeres legelső földalatti vonal, a társaságnak a reklám minden művészetét igénybe kellett vennie, hogy a közönséget rá tudja bimi a vonalok látogatására. A londoni földalatti drága, mivel azonban Londonnak már ötven év óta állandóan túlzsúfolt utcáin a tűbe vonatai nyújtják a gyors közlekedés egyetlen lehetőségét, a minden percet kihasználni akaró, mindig siető londoniak, drágasága ellenére is szívesen veszik igénybe a tűbe mindig pontos vonatait. A mi legnagyobb tőkénk nem az a néhány százmillióra rugó pénz, amit a társaság vonalainak kiépítésébe belefektetett, — mondotta az Underground társaságok elnöke, Lord Ashfield, a felavató utazás után az angol előkelőségek és a világsajtó képviselőinek tiszteletére tartott banketten, — hanem az, hogy London, sőt egész Anglia minden polgára tudja, hogy a mi vonataink használatával minden utján meg tud spórolni néhány percet. London földalatti vasutai- nak minden mérföldje 900.000 font (315 milliárd m. korona!) tőkebefektetést tesz szükségessé és hogy a vállalat fenn tudja tartani magát, ahhoz az szükséges, hogy minden egyes mérföldön legalább 18 millió utast szállítsunk évenként. A tűbe uj vonala tisztán mérnöki szempont- j ból is csodája az uj kor technikájának. A nehézségek, amiket a mérnöki tudománynak le kellett győznie, sokkal nagyobbak voltak, mint az alagutépité3 eddigi történelmének leghatalmasabb teljesítményénél, a Simplon-alagutnál. A Simplon anyaga szilárd gránit, gneiz és bazalt kőzetekből állott, melyeknek fúrása ugyan jelentékeny fáradtságot okozott és meglehetősen lassan haladt előre, mihelyt azonban a fúrás megtörtént, rendben is volt a dolog és nem kellett a mérnököknek llk f| A legbiztosabb < és legenyhébb J csokoládé < hashajtó FBIaraka': • Vörös Rák ; Bratlslava Egy doboz ára KB. 1.60 < Általános kereseti adó 46. §. Általános kereseti adót fizetnek azok a személyek vagy személyek egyesülései, akik s amelyek a belföldön a saját nevük alatt kereseti vállalatot vezetnek, vagy haszonnyerésre irányuló foglalkozást űznek. A továbbiakban a „vállalat" kifejezés a haszonra irányuló foglalkozás is értendő. Az adó tárgya minden gazdaságilag önálló egészet alkotó vállalat. 47. §. Az általános kereseti adó alá nem tartoznak azok a vállalatok, amelyek után különös kereseti adót kell fizetni (lásd alább III. fejezet); azok a foglalkozások, amelyeket valaki szolgálati viszony alapján vagy bérért végez, a mezőgazdasági és erdőgazdaságok — ideszámítva a kert- s halgazdaságot is. Ezzel szemben a vadászatért, az önállóan űzött halgazdaságért s a bérelt földek hozadékáért általános kereseti adót kell fizetni. A mező- és erdőgazdálkodás általános kereseti adótól mentes üzemébe sorolandó még az ezzel kapcsolatos melléktermelés, ha a saját terményeinek a feldolgozására szorítkozik s amennyiben az ilyen melléktermelés nem alkotja önálló vállalkozásnak tárgyát (malom, sütöde, sörfőző, szeszfőző, cukorgyár.) Ugyancsak adómentes a termőföld előállítására irányuló művelet s a saját gazdaságból származó termékek értékesítése, ha a gazda ezt nem iparszeríileg, erre a célra szolgáló helyiségekben vagy nyilt raktárakban s nem állandóan folytatja. Adómentességben részesíti a bérelt földeken és gazdaságban elért hoza- dék, ha a gazda a családtagjaival műveli azt, még ha időnként kisegítő munkásokat is fogad; ugyancsak adómentesek a kézimunkával foglalkozó s a megrendelő lakásán dolgozó munkásnők, a kis- és törpegazdák részéről másnak földjén bérért végzett munkássága; azok az otthon dolgozó iparosok, akik más vállalkozónak a számlájára vagy rendeletére készítenek vagy dolgoznak fel iparcikkeket s nem tartanak segédmunkáserőket; a magán- tanitást végző tanulók; a mellékes foglalkozások egyáltalán mentesek, ha a hozadék nem éri el az évi 800 koronát; végül oly személyek, akik önálló ipart nem folytathatnak és segédmunkaerők nélkül kereseti foglalkozást űznek szükségleteik részleges fedezésére. (50. §.) Az 52. §. különös — 5 évi — adómentességet nyújt azok számára, akik olyan termelő üzemet kezdenek, amilyen a köztársaság területén még nincs. Adóalap 55. §. Az általános kereseti adó kivetésének alapja az adóköteles vállalat tiszta hoza- déka, amelyet úgy kell kiszámítani, hogy a vállalatban elért bevételek összegéből kivonjuk az ezen bevételek elérésére fordított kiadásokat. A csendes társak részeit az elért bevételből nem lehet levonni. Azok az adóalanyok, akik rendes kereskedői könyveket vezetnek, üzemük hozadékát ezek alapján igazolhatják. A mü- és üzleti kertészet hozadékának kiszámításánál az adóalapból le kell vonni az adóköteles ama saját földjeinek a hozadékát, amelyeken a vállalat nyugszik, még pedig oly összeggel, amilyet a földadó alapjának kiszámításánál vettek. 56. §. Az általános kereseti adót mindig egy évre vetik ki, az illető évben tényleg elért hozadék után. Adótétel 57. §. Az általános kereseti adó a vállalat tiszta hozadékának 3 százalékát teszi ki azzal az eltéréssel, hogy a tiszta hozadék első 20.000 koronája után az adótétel 2.5 százalékkal kisebbedik s a 120.000 koronát meghaladó hozadéknái 1.5 százalékkal emelkedik. Ha oly vállalat megadóztatásáról van szó, melynek hozadéka a tőke közreműködése nélkül az adóalany személyes tevékenységétől függ (ügyvéd, orvos, közjegyző, művészek), úgy az előző bekezdés szerint kiszámított adó 20 százalékkal kevesebb. Az egy évre kivetett adó a vállalatba fektetett tőke egy ezrelékénél kevesebb nem le^ hét. Az adóelőírás helye 58. §. Az adót abban a községben írják elő, ahol a műhely van, vagy ennek hiányában az adóalany lakóhelyén. Ha az üzem több községre terjed ki, az adóteherben való részesedést az illetékes hatóság osztja szét, különös tekintettel azokra a terhekre, amelyek az üzem folytán a községre háramlanak. Ha a vállalat alkalmazottainak legalább egy negyedrésze más községben lakik, úgy az üzem községének pótadóalapja félannyival lesz kevesebb, mint amennyi az illető községen kívül lakó alkalmazottak átlagos bérének az összege; az adóösszeg felére eső pótadókból a községek háztartásáról szóló törvény 10. §-a szerint külön alapot kell létesíteni. Az adó szétosztása az adófizetési meghagyás lényeges alkotó része, az első szétosztásról az összes érdekelt községek értesitendők. A házaló és vándorló ipartizők általános kereseti adóját az 57. §. elvei szerint kell kivetni. Az adót előre, egy évre kell lefizetni; ha a házaló vagy vándorló iparüző más pénzügyigazgatóság területén akar működni, az adót szintén előre köteles lefizetni oly összegben, amely a hozadék előrelátható emelkedésének megfelel. Az adókivetés céljából a házaló és vándorló iparüzők a jogosítvány iránti kérelem benyújtása előtt adóvallomást kötelesek tenni. (64. §.) Az adó 200 koronánál kevesebb nem lehet. III. Különös kereseti adó 68. §. Különös kereseti adót fizetnek: I. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok; ilyenek a részvénytársaságok, bányaüzemek, korlátolt felelősségű társaságok, biztosítók, nyilvános hitelintézetek, az állam s az autonóm testületek vállalatai, a közkereseti társaságok és gazdasági szövetkezetek vállalatai. II. A közhasznú és önsegélyezési vállalatok, takarékpénztárak, kölcsönös biztosítók, járási gazdasági takarékpénztárak. III. Egyéb oly vállalatok, amelyekben legalább 50 százalék erejéig részvénytársaság, bányavállalat, vagy korlátolt felelősségű társaság van érdekelve. Adómentesség 72. §. Különös kereseti adót nem fizetnek az állam oly vállalatai, amelyeket az állam a fenségjog alapján folytat, továbbá az állam s az autonóm testületek közhasznú vállalatai, amelyeknél a közérdek van előtérben a kereseti érdekkel szemben (vasút, villanyos és gázmű, közvágóhíd); az állam erdő- és mezőgazdaságai, az egyesületek, egyleti szövetkezéseknek nem haszonra dolgozó üzemei, a csehszlovák Nemzeti Bank, a járási gazdasági takarékpénztárak, amennyiben kizárólag a saját tőkéjük hasznosításával foglalkoznak, a postai csekkhivatal, a magánalkalmzottak nyugdíjintézete, munkásbalesetbiztositók, bá- nyatársládák, a közalkalmazottak betegalapja, az építkezési mozgalomról szóló törvény alapján létesített társaságok és építkezési szövetkezetek. 73. §. A felsoroltakon kívül a pénzügyminiszter más vállalatokat is felmenthet a különös kereseti adó alól, ha azok a közönség érdekeit szolgálják; az adómentesség lehet részleges és ideiglenes. Különleges kedvezményben részesülnek az uj ipari termelési és előállítási módokat meghonosító üzemek. 75. §. A 83. és 90. paragrafusok nyújtotta kedvezményeket élvezik a 68. paragrafusban felsorolt ama közkereseti és gazdasági vállalatok, amelyek az önsegély alapján állanak s ; Művészi |ényképeket készít ^WILpT,PTOjai.^ működésük kizárólag a tagokra terjed ki, továbbá a járási takarékpénztárak, építkezési szövetkezetek. Adóalap 76. §. A különös kereseti adó egy naptári évre állapittatik meg. Az adó alapja a vállalatnak az illető évben elért tiszta hozadéka. 77. §. Tiszta hozadék az évzáró mérleg fölöslege, tekintet nélkül arra, hogy kamatok, osztalék, tanti érn vagy bármely más címen lesz-e felosztva, vagy a tartalék és más alapokba helyezve. 78. §. A mérleg fölöslegéhez kell számítani nevezetesen a vállalatban elhelyezett alaptőke növelésére fordított összeget, a részvények betéteinek a törlesztésére, a vállalatban elhelyezett tőke kamatoztatására fordított összegeket, az ajándékokra, adományokra, jutalmakra s a különös kereseti adó fizetésére fordított összegeket. 79. §. Ezzel szemben az adóalapba nem számítandók az előző évek mérlegeinek az uj mérlegbe átvezetett nyereségei, a földadó és házadó alá eső tárgyak tiszta hozadéka, a díjtartalékok, a vállalat által fizetett kamatok s a leltár természetes rongálódása folytán leírásba hozott összegek, a szerződés szerint járó tantiémek és jutalmak, takarékpénztáraknál a jutalmak s a pénzintézetek általános segélyalapjából szerzett segélyösszegek. Adótételek 83. §. A különös kereseti adó a tiszta ho- zadéknak a 8 százaléka. A közkereseti és gazdasági szövetkezetek különös kereseti adója az alaptőke egy ezredrésze, kivéve a folyósított fölöslegek adótételét, amelyek 4 százalékos kereseti adóval 4 százalékos folyósítási pótlékkal sujtatnak. A többi vállalat adótételei: az első 20.000 korona tiszta hozadék után ennek 2 százaléka; további 30.000 korona tiszta hozadék után ennek 3 százaléka; további 50.000 korona tiszta hozadék után ennek 4 százaléka; további 100.000 korona tiszta hozadék után ennek 5 százaléka. Takarékpénztáraknál a különös kereseti adó az itt felsorolt tiszta hozadékösszegek 1, 2, 3, illetve 4 százalékát teszi ki. Részvénytársaságok, korlátolt felelősségű betéti társaságok, bányavállalatok az első bekezdésben említett 8 százalékos adón kívül jövedelmezőségi (rentabilitási) pótlékot fizetnek: 6—8 százalékos rentabilitásnál a pótlék a tiszta hozadék 2 százaléka; 8—10 százalékos rentabilitásnál a pótlék a tiszta hozadék 3 százaléka; 10—12 százalékos rentabilitásinál a pótlék a tiszta hozadék 4 százaléka; 12—14 százalékos rentabilitásnál a pótlék a tiszta hozadék 5 százaléka; 14 százalékon felüli rentabilitásnál a pót- a tiszta hozadék 6 százaléka. A közkereseti és gazdasági szövetkezetek jövedelmezőségi pótléka: 6—8 százalékos jövedelmezőségnél a tiszta hozadék 2 százaléka; 8—10 százalékos jövedelmezőségnél a tiszta hozadék 3 százaléka; 10 százalékon felüli jövedelmezőségnél a tiszta hozadék 4 százaléka. A jövedelmezőséget a tiszta hozadéknak a befektetett tőkéhez való viszonyától kell megállapítani. A befektetett tőke az alaptőkéből s a tényleges tartalékokból áll. Az adóelőírás helye 84. §. A különös kereseti adót a vállalat székhelyén írják elő, ha az üzem is ugyanazon helyen van. Ha az üzem nem a vállalat székhelyén van, úgy az adó 10 százalékát a vállalat székhelyén, a 90 százalékát az üzem helyén Írják elő. Ha az üzem több községben van, úgy a 90 százalék aszerint s olyan arányban oszlik meg, ahogyan a munkabérek oszlanak meg a munkások lakóhelyét illetőleg. (Folytatjuk.) — Az ungvári Kereskedelmi Csarnok uj elnököt választott. Ruszinszkói tudósítónk jelenti: Az ungvári Kereskedelmi Csarnok a lemondott Baán' Mihály elnök helyébe most uj elnököt választott. A jelölő bizottság az elnöki tisztségre egyhangúlag Bródy Miklós dr. volt ügyvédet, jelenlegi papirkereskedőt jelölte, aki a jelölést elfogadta. A választó gyűlés Bródy Miklós dr.-t egyhangúlag a kereskedelmi Csarnok elnökévé választotta meg és küldöttségileg hivta meg a gyűlésre. Az uj elnök programbeszédében kifejtette, hogy célja lesz a Kereskedelmi Csarnok megtépázott tekintélyét visszaállítani. Dr. Szabó és dr. Gödény Jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jcgyzotbér- let. Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, államzámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Kiiroly-kör- út 4. (.Telefon: L 963-50.)
