Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-05 / 226. (1264.) szám

1926 október 5, kedd. 9 . KöZCiAZDAiSltir' Am" tnnvwammadmmmmmmmmr A Komáromi Koronabank viharos közgyűlése rA bank igazgatósága kényszeregyezséget kért. Ezt a közgyűlés visszaronatta — Bizottság a bank státusának újabb megállapítására — Saját tudósitónktól — Komárom, október 4. A Komáromi Koronabank vasárnap dél­előtt tartotta széles körökben nagy érdeklő­déssel várt közgyűlését, melyet a bank kor­mánybiztosa, Brabec Károly pénzügyi tiszt­viselő hivatott egybe. A napirenden a bank 1925. évi mérlege szerepelt, továbbá a bank igazgatóságának és felügyelőbizottsógának újraválasztása és a kényszeregyezségről való határozathozatal. A közgyűlés azonban egyik tárgynak megvitatásába sem bocsátkozott, hanem az igazgatóság javaslatainak a meghallgatása után a részvényesektől előterjesztett indítvá­nyokat fogadta el hellyel-közzel viharos je­lenetek közt. A közgyűlést Ghyczy János dr. ügyvéd, igazgatósági elnök nyitotta meg és javaslatá­ra megállapították a megjelent és szavazásra jogosult részvényesek névsorát. Ehhez Len­gyel Ármin dr. ügyvéd és Mandula Imre nyugalmazott jegyző szóltak hozzá, de az el­nök megvédte az alapszabályoknak világos rendelkezéseit. Általános figyelem közepette emelke­dett szólásra Szunyoghy János kereskedő, aki indítványt nyújtott be, hogy az igazgató­ság és felügyelő bizottság bevonásával a részvényesek sorából két és a betevők közül négy tag küldessék ki a bank stá­tusa megállapítására azzal a kötelezett­séggel, hogy négy héten belül Össze­hívandó rendkívüli közgyűlésnek jelen­tést tesz. Hacker Rikárd ny. munkáspénztári igaz­gató hasonló értelemben szólal fel és az in­dítványt elfogadja, de azt teszi kérdés tár­gyává: miért adott be a bank igazgatósága kényszeregyezség és vagyonfelügyelő kinevezése iránt kérvényt a törvény- .-székhez? \■ Mandula Imre részvényes szintén el­fogadja a bizottság kiküldésére vonatkozó indítványt és azt hangsúlyozza, hogy akár felszámolás, akár szanálás utján rendezik a bank ügyeit, a kényszeregyezség elől kitérni nem lehet. Azonban annak ellenére a kény­szer egyezségre irányuló kérelem visszavo­nását kéri, mivel ezt a közgyűlésnek kívánja fentartani arra az esetre, ha a bank valódi státusáról meggyőződik. Ghyczy elnök kijelenti, hogy a bank igazgatósága és felügyelő bizottsága nem akar a felelősség alól kibújni és azt viselni fogja minden körülmények között. Ez a kijelentés igen nagy megnyugvást kel­tett és csillapítóan hatott a közgyűlésre. Majd afelett indult meg jogi vita, hogy a kényszeregyezség kérése megszünteti-e a pénzügyminiszter által adott moratóriumot. Ebben a kérdésben a jelenlevő ügyvéd rész­vényesek a legellentétesebb álláspontra helyezkedtek. Több felszólaló követelte a kényszeregyezségi kérelem visszavonását. Ghyczy elnök felvilágosítást adott a kér­vény benyújtásának körülményei felől és ki­jelentette, hogy a kérvény visszavonásának a moratóriumra vonatkozólag semmi jog­hatálya nem lehet, mégis óvatosságból a mo­ratórium meghosszabbítását fogja az igazga­tóság kérni a pénzügyminisztériumtól. A közgyűlés a felvilágosításokban telje­sesen megnyugodott, majd megválasztotta a részvényesek és a betevők felülvizsgáló bi­zottságát Hacker Rikárd, Mandula Imre, Sándor Ernő városi főszámvevő, Alapy Gyula dr., Nádor Ernő és Tárnok Gyula sze­mélyében, akik a .bank könyveinek felülvizs­gálatát nyomban meg fogják kezdeni, hogy azzal négy héten belül készen legyenek. A közgyűlés elismerését fejezte ki a Jednota közreműködése iránt a bank válsá­gában és azt határozta el, hogy amennyiben a kiküldött bizottság bankszakértők vélemé­nyét is igénybe kívánná venni, jogában áll két idegen könyvelési szakemberrel magát kiegészíteni. A részvényesek e határozatokban egy­hangúlag megnyugodva, teljes bizalommal oszlottak szét, abban a tudatban, hogy a rendkívüli közgyűlés a bank ügyét bizonyá­ra iheg fogja oldani. Itt jegyezzük meg, hogy a bank igazga­tósága előtt két szanálási ajánlat fekszik: a pozsonyi Leszámítoló Bank 50 és a Komáro­mi Első Hitelintézet 65 százalékos ajánlata. A részvényesek azonban erősen hiszik, hogy a bank kedvezőbb alapon fogja válságos helyzetét megoldani. Ultiméra a bankjegyforgalom 648 millió | koronával emelkedett. A szeptemberi ultimó | a pénzpiacon minden évben feszültséget idéz elő, mert az ipar és a kereskedelem ekkor állnak elő az őszi idény pénzkövetelményei­vel. A Nemzeti Bank szeptember 30-iki kimu­tatása is ezt a képet mutatja, azonban a szük­séglet inkább a részvénybankoknál mutatko­zik, mint a bankjegyforgalomban. Ha elte­kintünk a rövidlejáratu kölcsönökröt, ame­lyek 202 millió koronával emelkedtek, akkor a bankjegyforgalom a jegybankban 19 millió­val gyarapodott. A váltóbenyujtások szűk ke­retek között mozogtak, úgy hogy a váltótárca csak 12.6 millióval gyarapodott. Az értékesz- kompt 4.4 millióval, a lombard 1.7 millióval gyarapodott. A hitelüzlet eme három ágába összesen 200 milliót invesztáltak. Ezzel szem­ben ki kell emelni, hogy tavaly a lombard egymaga 467 milliót tett ki, az utolsó ultimó 61 milliójával szemben. A zsirószámlakimu- tatásból az tűnik ki, hogy a bankok 416 mil­liót emeltek le, egy összeget, amely csak 16 millióval nagyobb a tavalyinál. A szaldóban a zsirószámlán a tavalyi 484 millió helyett 902 millió maradt. Ebből az következik, hogy a magánbankok ezidőszerint a tavalyinál sok­kal nagvobb készpénz fölött rendelkeznek és az őszi kereskedelem és ipari követelmé­nyeknek könnyen meg fognak felelni. A jegy­bank valutáris helyzete szeptember utolsó hetében kedvezően fejlődött, mert az idény­üzletek folytán megint nagyobb devizakész­letekkel gyarapodott. Ezzel szemben az ide­gen fizetési eszközökkel szemben támasztott követelmények szűk keretek között mozog­tak. A devizatárca 48 millióval emelkedett. !A devizák és valuták készteti összege körül­belül másfélmilliárd (pontosan 1491 millió) koronát tesz ki a tavalyi 702 millióval szem­ben, úgy hogy a gyarapodás 790 millió. Va- gyonleadásra eddig 4865 millió koronát fizet­tek be, amiből a bonok honorálására 141 mil­liót tartalékoltak. A bankjegyforgalom 681 millióval emelkedett a tavalyi 652 millióval szemben és összesen 7510 milliót tesz ki, te­hát 320 millióval kevesebb, mint tavaly ilyenkor. A fedezet 69.1 százalék a múlt hét 73.1 százalékával szemben. Költségvetés és adóreform. A pénteki i minisztertanács az 1927. évi költségvetéssel foglalkozott. A pénzügyminisztériumban szombaton tárgyalták a költségvetés techni­kai részét. Az egyenes adók reformjának törvényjavaslatát elkészítették és a javaslatot hétfőn nyújtják át az érdekelt szervezetek­nek hozzászólás végett. A pénzügyminiszter azon interpellációra, hogy az adóreformjavas­lat mikor kerül a parlament elé, azt válaszol­ta, hogy ez a javaslat az autonóm szervezetek pénzgazdaságának szabályozásával szorosan összefügg. Mindkét javaslatot az eredeti ta- nulmáyokkal szemben fontos pontjaikban meg kell változtatni, ezért az eredeti benyúj­tási határidőt nem tudták betartani. A pénz­ügyminiszter azonban meg van győződve ar­ról, hogy ez rövid időn belül meg fog tör­ténni. Csütörtökre összehívták a csehszlovák iparosok központi szövetségét, valamint pén­tekre az ipar képviselőinek választmányát, hogy meghallgassák az ipar álláspontját, ame­lyet az adóreformmal szemben elfoglal. A középeurópai jegybankok együttműkö­dése. Bécsből jelenti tudósítónk: A közép­európai gazdasági konferencia elnöke, Reisch Richárd dr. volt miniszter, az osztrák Nemzeti Bank elnöke és az osztrák postatakarékpénz­tár kormányzója ma a következő nyilatkozat­ban vázolta a középeurópai jegybankok együttműködését: A jegybankok együttműkö­dését eddig kimondottan nemzetközi kérdés­nek fogták fel, azonban ma már be kell is­mernünk, hogy elsősorban a szomszédos ál­lamok jegybankjainak együttműködésére van szükség financiális szempontból. Megelége­déssel állapíthatom meg. hogv Középeurőpá- ban már sok relációban fennáll ez az együtt­működés. Az osztrák nemzeti bank főként a magyar nemzeti bankkal áll barátságos kap­csolatokban. A umoszláv jegybankkal is élénk üzleti összeköttetés alakult már ki, míg a többi középeurópai jegybankokkal is a fejlődés utián van az együttműködés. A kooperációnak nagv fontossága van a lelkiis­meretlen spekuláció letörésében, a valuták kölcsönös védelmében és a fizetési forgalom vmegkörinyitésében. —Basám, un i hnwmrr -hmiikj——sagMMHMMawBdiBaaBaB— A külföldi kölcsönajánlatok és az ultimé Ma­gyarországon. A mai uliíámó nyugodt és sima le­folyású volt. Az igényeket könnyen ki tudták elé­gíteni az intézetek és a kamattételek is változat­lan dk maradtaik. Aliig lehetett észrevenni, hogy ultimó van. A vezető intézeteknél a hónap végén is nagy tőkék hevertek g yümödosöaetlenüt, ami fő­ként arra vezethető vissza, hogy a külföld alacso­nyabb kamattételek mellett hosszabb lejáratra ajánl kölcsönöket. Azt hiszik, hogy a külföldi ver­seny a közel jövőben az egész vonalon le fogja szorítani a kamattételeket. Németország nyerseukrot szállít Angliá­nak. Berlinből jelentik: Nemrég körülbelül 5000 tonna német nyerscukrot (88-as polarizá­ció) adtak el Angliának 13 shillinges áron s azt hiszik, hogy nemsokára Anglia nagyobb rendeléseket fog tenni Németországnál. A dunai hajózás elkerülhetetlen re­formja. Bécsi tudósítónk jelenti: A Bécsben ülésező középeurópai gazdasági konferencia részletesen foglalkozott a dunai hajózás problémájával. A tanácskozás alapját Hynes amerikai döntőbíró és szakértő véleménye képezte. Hynes ugyanis nemrégiben memo­randumot intézett a népszövetséghez és eb­ben utalt arra, hogy a Duna-medence gazda­sági egységének felbomlása szinte teljesen megbénította a gazdasági szempontból az összes utódállamokra egyaránt fontos dunai hajózást. Amig azelőtt Paussautól Orsováig a rakományok zavartalanul szállíthatóak vol­tak, addig most a bajor határtól a tengerig minden rakománynak hét vizsgálaton kell keresztülesnie, ami a szállításban hét-tiz na­pi késedelmet és felesleges, jelentékeny költ­ségeket jelent. A középeurópai gazdasági konferencia beható tárgyalás után magáévá tette Hynes állásfoglalását és elhatározta, hogy akciót indít a dunai hajózás reformja érdekében. A kongresszus végrehajtóbizott­sága a reformügyben rövidesen megkezdi a tárgyalásokat a Pozsonyban székelő Nemzet­közi Dunabizottsággal és a Brailában tevő Európai Dunabizottsággal. Az ipari só árának leszállítása. Az ipari sót fogyasztó iparosok újból mozgalmat indí­tottak az ipari só árának leszállításáért, mert kétszer olyan drága, mint Németországban, de különben sem felel meg az előállítási költségeknek. Kérik a pénzügyminisztert, hogy vizsgáltassa meg az ügyet s ennek eredményéhez képest szállítsa le a só árát. Németország betiltotta a nyersbőr kivite­lét. Németország nemrég betiltotta a nyersbőr kivitelét s erre a csehszlovák érdekeltek is azt igyekeznek elérni, hogy a köztársaság is tiltsa be az eddig szabaddá tett nyersbőr ki­vitelét Németországba. A pneumatik fényüzési adója. A fény- üzési adó alá eső cikkek jegyzékének felül­vizsgálásánál illetékes körök rámutatnak ar­ra a visszás helyzetre, hógy amig egyes auto­mobilok fényüzési adó alól mentesek, a gummi, amelyen futnak, fényüzési adóval van terhelve. így az autó maga mentes ugyan a tehertől, de leglényegesebb kelléke nem. Remélik, hogy ezen érv belátásra talál a pénzügyminisztériumnál.! A szén cseppfolyósitása. Az angol szénbányá­szok sztrájkjával kapcsolatos saénlkrdzis étijeiéből a Frankfurter Zeitung egyik munkatársa beszélge­tést folytatott Bergius professzorral, a szén csepp- folyó® dójának felfedezőjével és azt kérdezte tőle, nem lehetne-e a Bergin-elijárás nagy arányokban való használásával a szén világpiacán tapasztal­ható bajokat orvosolni? És ugyanilyen módon exiszfenciához juttatni az ezidőszerint üzemen ki- vül lévő gyönge barnaszémbányáfcat? Bergius pro­fesszor azt válaszolta, hogy teljesen félreismerik a Bergin-eljárás jelentőségét, akik azt a széngaz- dálkodás szempontjából nézik. Egész más feladata van. a szén oseppfolyósitásának, amely abban áll, hogy motorikus célra szolgáló olajat állítanak elő a szénből. Bár ez a kémiai utón előállított olaj nem akar versenytársa lenni és nem is lehet ver­senytársa a természetes kőolajnak, de elkövétkez­hetik az idő, amikor helyettesíteni kell vele a kő­olajat, kiegészíteni és pótolni a világpiac olajszük­ségletét. A oseppfolyósitási eljárást folyton töké lé­tesítőik különféle rendszerekkel és folyton reduká­lódik az arányszám a fölhasználandó szénmennyi­ség és az abból előállítható olaj mennyisége közt. Ma a helyzet az, hogy 3—4 kiló szénből másfél kiló mesterséges kőolaj állítható elő és ha másfél mil­lió tonna olajat akarnánk előállítani, ennek nem volna semmi akadálya, mert Németország 200 mil­lió tonna széntermeléséből az e célra szükséges 3—4 millió tonna szenet könnyen nélkülözheti. Szóval a Berginizálás nem szénpótló, hanem olajat pótló eljárás, amely tehát a szénkrizis orvoslására egyáltalán nem alkalmas. Az olasz bankreform. Az uj bankrendelet az ola-sz pénzintézetek állami ellenőrzéséről életbelé­pett. A rendelet nemcsak az olasz, hanem az Olasz­országban letelepedett külföldi pénzintézetekre is vonatkozik, melyeik letéteket elfogadnak. Uj pénz­intézet, vagy pénzintézeti fiók nyitására a pénz­ügyminiszter ad engedélyt a gazdasági miniszterrel és a jegybankkal egyetértésben. A pénzintézetek évi nyereségüknek legalább egy tizedével a ren­des tartalékokat kötelesek dotálni, amig az alap­tőke 40%-át elérik. Kötelesek ezenfelül időről- időre és az év végén mérlegüket a jegybankkal közölni, amely fel van hatalmazva az ellenőrzés megejtésőre. A kormány később fogja szabályozni az uj onnan alapítandó bankok minimális alaptőké­jét, valamint a saját vagyonnak a leletekhez való arányút a betevők érdekében. Dr. Szafeé La'cíí'. Cődény jogi szsmlüáríuuta Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbér- let Előkészítés bármelyik egyetemre és fő­iskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állam ztmvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budanesi, Károly-kcr- út 4. (.Telefon: L 963-50.1 Középcurópa gazdasági problémái. Bécsi tu­dósítónk jeleníti: A középeurópai gazdasági kon­föderáció legismertebb és nemzetközi tekintély­nek örvendő propagálója, Hantos Elemér dr. volt magyar államtitkár, a kiváló nemzelgazdász, ma a következőket mondotta a középeurópai gazda­sági konferencia problémáiról: A konferencia cél­ja az, hogy megvitassa Középeurópa jelenlegi gaz­dasági dezorganizációjának okait és megteremtse az együtt működés gyakorlati lehetőségeit és teo­retikus alapjait. A tavalyi középeurópai gazdasági konferencia a közeledés kérdését főként a külke­reskedelem szempontjából vizsgálta meg és főként a kereskedelmi szerződésekkel és a vám- kérdésekkel foglalkozott. A most folyó konferen­cia már más problémákat is felölel. így foglalko­zik a közlekedésüggyel, amely a háború elölt egész Középeurópában egységes volt. A közép­európai forgalom egységének helyreállítása gazda­sági szempontból elengedhetetlen. A háború előtt a világposta-unió keretén belül a középeurópai államok külön érdekközösséget alkottak, amely megkönnyitette és olcsóbbá tette a középeurópai államok között való postai, távirdai és telefonfor­galmait. Ezt a munkaközösséget is helyre kell állí­tani, szintúgy újra egységessé kell tenni a meg­bontott dunai hajózást. Középeurópa gazdasági krízisét nagyrészben a forgalmi korlátozások okozzák és ha ezeket sikerül meg szüntetni, úgy nagy lépést haladtunk előre a gazdasági konszoli­dáció utján. /Tőz^dékj "I '■ «JLI I.'-f Nyugodt a prágai értéktőzsde. Az üzlet szűk határok közt mozgott. Az érdeklődés köz­pontjaiban álló montán- és vas-értékek arra a Hírre,, hogy a csehszlovák vasmüveket hivatalosan meg­hívták a kartellltórgyalásokon valé részlvélelre, emelkedtek. A többi kategória irányzata is szilár­duló volt. Az iparrészvénypia<oon emelkedtek: Nordbahn 40, Cseh Kereskedelmi 25, Berg és Hűt­len 20, Dux—Bodenbaoh 12, Atpine 5, Ro'Jhau— Neudeck 2, Pozsonyi Kábel 25, Első Pilseni és Nyugatcseh Kaolin 20, Cseh Cukor és Horvál Cu­kor 10, KcuigShofer 8, Skoda 4, Egyesült Villany 3, Poldii 2 koronával. Estek: Nyugatcseh Szén 60, Prágai Vas 2, Aussági Vegyi, Selller, Tejiipar 10, Koliná Szesz 5 koronával. A bankpiacon Osztrák Hitel 8 koronával javult. A beruházási piacon szi­lárd ármányáét mellett a javulások 5—25 fillért tettek ki. Az exótapiac nem változott. + A prágai fatőzsdén kínáltak: Puha és ke­mény gömbfát, komlókarót, tűzifát, puha és ke­mény vágott fát é§> bányafát. Kerestek: Puha gömb­fát, komlókarót, puha tűzifát és bányaiét. + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.45, Zü­rich 0.25, Madrid 1.50 koronát vésziéit, Milánó 0.70, Bukarest 0.225, Varsó 0.50 koronával javult. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegy- zés Aussig loko és kikötő 187.50. + A pozsonyi terménytőzsde. Pozsonyi tudó­sitónk jelenti telefonon: A mai terménytőzsde irányzata őrlő gabonában tartóit volt- Kiváló árpá­ban egyes tételek teljes árat értek el. A magán- irányzat szerint az ünnepek elmúltával az üzlet uj lendületet mutatott ma délelőtt- A terménytőzsdén nagy látogatottság uralkodott s az üzlet minden áruban felélénkült. A következő árakat jegyezi ék: Búza 203—208, rozs 160—162, árpa 190—195, zab 125—130, tengeri 145—155, köles 110—115, lencse 200—250, borsó 230—270, takarmánybeb 80—S2, tarka bab 85—95, mák 725—735, hagyma 100—110, sárga burgonya 70—75, ipari burgonya 35—37.50, OGG-búzaliszt 360—370,- rozsliszt 283—290, rozrv egyemliiszt 242—245, rizs .315—320, korpa 80—82, szárított répaszelet 78,' félédes laza széna 45—50, préselt 51—56, zsupszalma 30—35, takarmány- szalma 12—16, préseit' 20—22, alomszalma 12—13. Szőrmekafjátoic Charles Weiss, Praha-Vínohrady Skréfova 3-5. 5£C2 szőrmeáruházából a legolcsóbbak és emel­lett a legjobbak is az egész köztársaságban. Győződjék meg az 1927-es szezon árairól: Persianer-Breitschwanz köpeny . . Ke 10.00"'•— Orosi perzsa kabát (Jacke) ... , 8000'— Perzsa platteu............................... „ 3 00 *— Prima coboly, vakondköpeny ... „ 4.(0 ' — Pijani' i-mormota köpeny ..... ,, 3 800’— Ima. Sea!-Elektra köpeny .... „ 1.9(0'— Csikó kabátok minden színben . . „ 1. 00'— Minden darab valódiságáért és tartósságá­ért évekig szavatolunk. Árjegyzéket kí­vánatra bérmentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom