Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-05 / 226. (1264.) szám

'KRSKÜSI-iVVAfikaRHIRLaE 5 irösbödik a Fussinek dnvédeími harca 0^2ág©s akcsó indust meg a cseh iskolák ellen — A magyar nyelvre Is szükség van Uugvá/r, október 2. (Rusziiaszlkói szerkeszt őségtünMol.) Mejg&rtia már a P. M. H„ hagy a prágai konmámy rusaimszkói is- ikaMipal’Ltifoája, aimely a ruszin nyelvi harc feliid'é- aésével és a cseh iskolák terjesztéaéwel a ruszin népet nemcsak kultúrájában támadja meg, meg­mozdította végre a ruszin nép szélesebb rétegeit is. iA „Ruszikíij Visztniilk" oimii ruszin lap már be­itekkel lezeloíit erős akciót indított abból a óéiból, hogy a ruszin népet önvédelmi harcra szerelje fel. Két héttel ezelőtt például a lapban a ruszin szülők bojkattmozgalomra hívják föl a ruszin népet azon egynéhány zsidó ellen, aki a cseh iskolák követelésével az eliiemzetleni- tés politikáját erősiti. Ezzel a felhívással kapcsolatban ismerteti az önvédelmi harcot és a következőket inja a cseh iskolákról: „A néhány orosz szülő akciója, amellyel az orosz iskola védelmiében nyílt harciba kezdetit a oseházáció ellen, amint látjuk, lasson-Iassan egész Ruszinszkó területére szót­ól terjed s épp'en azért szükségesnek tartjuk a magunk ál­láspontját is le szöge zári, hogy ez a harc no terelődjék mellékvágányra és hogy ez az akció meghozza a maga sikeres eredményét. Elsősorban meg kell állapítanunk, hogy azon egyes zsidóiknak bojkottálása, akik orosz falvakba cseh iskolákat; kértek s gyerekeiket abba járatják, igazságos akciót és egészséges fejlődést jelent, ami ellen egyetlen komolyan gondolkodó zsidó sem emelhet szóit és osaik helyeselheti a ruszinok­nak ezt, a kultúrájukat 'és orosz nyelvüket védel­mező harcát. Minden zsidó, aki itt született köztünk — de nemcsak a zsidó, hanem a magyar is —, velünk, ruszinokkal együtt egyformán van elnyomva és látja és tudja, hogy ha Riiszinszkóhan sikerül a cseheknek a ruszinokat — akik pedig több­séget alkotnak — mogfullasztani, őket zsidókat éppen úgy, mint a magyarokat, ugyanaz a sors várja/4 A cikk további, részében fejtegeti, hogy a zsi­dóknak nincs hasznuk abból, ha a ruszinokat itt megfojtják, mert egyszer mégis eljön az idő, hogy a ruszinok kiivivjiák jogaikat s akkor a ruszin nép békében akar élni a zsidókkal. Azután igy folytatja: „így hát -nekünk iskoláink védelmiében a harctól elállni nem lehet. Ezt a harcot meg kell kezdeni és megkezdeni mindenki ellen, aki a mi nemzeti halálunkat akarja. Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk — Írja tovább a lap —, hogy a harcot és bojkottot nőm lehet és nem szabad propagálni általában a zsidóság ellen, mert a komolyan gondolkodó zsidóság velünk érez és a c&ehesités elleni küzdelmünket kész maga is támogatni/' Ezután figyelmezteti a lap a zsidókat, hogy azon néhány elvakitott zsidó mai lépése az általános gyűlölethez, esetleg pogromhoz is vezethetne a zsidóság ellen, ami egy cseppet sem kívánatos, mert mindig az ártatlanok szenvednek. A lap végül az összes itt lakó nemzetiségek támogatását kéri a küzdelemben. A nyelvi harc Amíg egyrészről a ruszin népnek a zsidók egy része ellen kell védelmi harcot folytatnia, más­részről a nyelvi harc ördöge kísérli minden vo­Ezzel kapcsolatban a Ruszkij Viszitnikben igen alapos támadás jelent meg a francia nyelvnek a ruszursZkói összes iskolákban való tanítása ellen, mert annak — a lap szerint — semmi gyakorlati jelentősége nincsen. A lap egyébként rámutat arra, hogy a csehor­szági középiskolákban mindenütt a német nyelvet tanítják, Ruszinszkóban pedig, amelynek Franciaország­hoz legfeljebb annyi köze van, hogy innen szállítják azokat a munkásokat, akiicet azután a franciák a marokkói frontra transzportáltak, a franciát vezették be. A kommunisták is uj utcaneveket akarnak — Kassa, október 4. Megírtuk, hogy bizonyos kassai csehszlo­vák körök akciót indítottak a kassai magyar vonatkozású utcanevek megváltoztatására. A Matica kassai fiókja 67 kassai magyarvonat- kozásu utcanév megváltoztatását indítványoz­ta a kulturbizottságnak, ami egyértelmű vol­na a város történelmi jellegének teljes meg­változtatásával. A kassai Fő-utca nevét, amely már a mohácsi vész idejéből szárma­zó német haditérképekben is úgy szerepel mint Fő-utca (Hauptstrasse), 400 év után akarják megváltoztatni. Sértő, hogy a Mün- ster Tivadar utcát, melyet a város egyik leg­híresebb polgármesteréről neveztek el, szin­tén más névre akarják elkeresztelni. A legutóbbi kulturbizottsági üléseken azonban nemcsak a Matica, hanem a csehszlovák vasutasok és postások szövet­ségének kassai fiókja, a csehszlovák szo­ciáldemokraták, a nemzeti szocialisták és a kommunista párt is tettek különféle javaslatot az utcanevek megváltoztatására. így előállt az a lehetetlen helyzet, hogy nemcsak a Matica által javasolt 67 uj utcanév, de még legalább 80 más — a pártok által aján­lott név került forgalomba s a kulturbizott­sági üléséként nem egyszer olyan bábeli zűr­zavar és veszekedés keletkezett, hogy egyes bizottsági tagok jobbnak látták a viharos ülé­sekről kereket oldani. Hosszas tanácskozások után a kulturbi- zottság tett egy konkrét javaslatot a tanács­nak, amelyben ebben az esztendőben „egye­lőre" csak tiz utca nevének a megváltoztatá­sát javasolja. A tanács nem akarta egyszeri hallásra letárgyalni az ügyet s ezért elren­A magyar nyelvre is szükség van A Ruszikíij Visz tűiknek a kereskedő] mi isko­lákról szóló cikkében olvassuk a következőket: „A mi mindennapi életünk parancsolja, hogy kereskedelmi iskoláinkban elsősorban oroszul kell tanítani és a francia nyelv helyett gyer­mekeinket a német és a magyar nyelvre kell megtanítani/' Indokolásul: „mert a nőmet nyelven érintkezhetünk egész Európával, Rusziinszkó lakosságának egy tekinté­lyes részével pedig kénytelenek Vagyunk magyar nyelven érintkezni, másrészt, mert gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy gaz­daságilag Magyarország felé orientálódjunk ... ahonnan Verchovinánkat a legelőnyösebb fel­tételek mellett a legrövidebb utón elláthatjuk kenyérrel." A ruszin önvédelmi harc tehát minden vona­lon és minden tekintetben örvendetesen erősbö- dik s lassan, de biztosan halad a végső kifejlődés: az autonómia egységes követelése felé. Üzleti célok a csehszlovák javaslatok mögött? delte, hogy másolják le az összes tanácstagok és képviselőtestületi tagok részére a beérke­zett javaslatokat, hogy azokat áttanulmányoz­hassák s csak azután döntenek a javaslatok sorsa felől. A kommunisták nincsenek ellene, hogy a magyar vonatkozású utcaneveket megvál­toztassák, de viszont követelik, hogy ojz uj kassai utcanevek között ilyenek legye­nek: Bucharin-körut (Rákóczi-köriit), Trockij-utca (Fő-utca), Proletár-utca (Bercsényi-utca), Lenin-körut (Bethlen- korul), Vörös-tér (Domonkos-tér), Spar- takus-utca (Jezsuita-utca). Az uj utcanevekre vonatkozó javaslatok már egy egész kötetre való anyagot tesznek ki s a városnak alapos költségei lesznek, hogy azokat sokszorosítsa. A tanács két-három hé­ten belül tárgyalja az ügyet s akkor lesznek csak viharok. Igen érdekes, hogy a városban arról sut­tognak, hogy az utcanévmegváltoztatási akció hátterében egy szolid üzlet kontúrjai is la­pulnak. Az utcanevek fölcserélése esetén ugyan­is hatalmas mennyiségű uj utca és ház- számjelzö táblára lesz szükség s szeretne valaki néhány utcára való uj táblát szál­lítani. A prevratkor átkeresztelt tizenhárom kassai utca jelzőtáblái csak ideiglenesek s ezeket szintén uj és igen finom kivitelű táb­lákkal fogják fölcserélni. Ilyen motivuk is közrejátszanak s ezért várja mindenki kíván­csian, hogy mit fog eredményezni a kassai vá­rosatyák bölcsessége az elkövetkező „nehéz" napokban ? (b. I.) Izgalmas polgármesferválasztás Iglón A saé^páFtS Bacsányi Józsefet választották meg" polgár- mesternek — A néppártban dúló egyenetlenség Behetetleatnó tette az őslakosság egységes föllépését — A P. M. H. tudósítójának telefonjeientése -­i-i rirr,«gi i 'e amfc ni i-wwwwwt i mii mii ■■ iiimm ■hhom Bábeli zűrzavar a kassai utcakeresztelések korül maion. Hónapok, óta tart ugyanis a tanácskozás, hogy a nyelvi frakciók közötti béke állandósuljon s en­nek dacára — mint ért elülünk — a Voloslin-féle gramaitiika legújabb kiadása éppen a hetekben hagyta el a sajtót. Ezt az ellenitábor nagyon zokon veszi Volosintől és valószínűleg ez lesz az oka, hogy az egyeztető tárgyalások esetleg ismét meg­szakadnak. Legújabb értesülésünk szerint jólesőleg álla- pitijuk meg, hogy a ruszin polgári iskola befejező •tanfolyamának felállítása érdekében végre a ruszin vezető körök is megmozdultak és memorandum­mal fordultak ez okból az iakolaügyi miniszterhez. A francia nyelv ellen Az ungvári áll. reálgimnázium növendékeinek szüleit a tanév elején megszavaztatta az igazgató­ság, hogy a tanulók a francia, vagy a német nyel­vet tanulják-e. A szavazás eredménye az lett, hogy a szülők kilencvenöt százaléka a német nyelv mellett foglalt állást. Az eredményt az igazgatóság felsőbb helyre terjesztette, onnan azonban ezideig semmi intézke­dés nem érkezett, hogy a szülők kívánságának elég tétessék. SZŐRMEÁRU mindenféle kivitelben és minőségben, kizárólag saját gyártmány. Javítások és átalakítások kiválóan és jutányosán eszközöltetnek. Képes árjegyzék in­gyen és bérmentve. Tdc'on v ymmm m 315 2 ÜL a W íLfll VJIT JUlE^LCeletpállt. Igló, október 4. Igló város szeptember 5-éu választotta meg uj képviselőtestületét. Az uj vybor most, szombaton délután tartotta alakuló közgyűlé­sét, amelyen megválasztották az uj polgár- mestert és két helyettesét. A starosztaválasztás már hetek óta lázas izgalomban tartotta az egész várost, mert a helyzet annyira kaotikus volt, hogy még az utolsó pillanatban is bizonytalannak tűnt fel, hogy ki lesz a sok önjelölt között a győztes. A legutóbbi községi választások óta ugyanis gyökeresen megváltoztak a viszo­nyok. Az 1928. évi községi választáskor a néppárt 15 mandátummal és a keresztényszo- cialista párt 6 mandátummal közösen abszolút többséggel rendelkeztek és a staroszta sze­mélyének kérdését az őslakospártok döntötték el. Horka Sándor dr. szervezte meg a néppár­tot és ő is vállalta a polgármesterség tisztsé­gét. A kormányhatóságnak azonban az ősla­kosság megerősödése sehogysem tetszett és a képviselőtestületet rövidesen feloszlatva kor­mánybiztost ültetett a város nyakába és ez a törvénytelen állapot csak most szűnt meg, az uj választások megejtésével. Az uj választásokból a néppárt 8 man- dátumveszteséggel került ki, mig a keresz­tényszocialista s a magyar nemzeti párt 6 mandátum helyett 5-t szerzett, Hogy tehát a sztarosztaválasztáson a többséget biztosítani lehessen, a néppártiaknak és a keresztéry- szocialista s a magyar nemzeti pártnak egyezségén kívül bizositani kellett az iparos és a zsidópárt támogatását is, Ezek a pártok eleinte hajlandóknak bizonyultak a néppárt támogatására és csak azt a feltételt tették, hogy a néppárt egységesen állítson fel pol­gármesterjelöltei. A Hlinkapártban is oly nagy fontosságot tulajdonítottak az iglói szta- rosztaválasztásoknak, hogy Tuka Bél* dr. két ízben is felkereste lg- lón a vezető embereket, hogy a párt ke­belében dúló ellentéteket elsimítsa és a pártot a sztarosztajelölt személyét illető­leg egyöntetű állásfoglalásra bírja. Ez azonban nem sikerült neki. A néppárt Drbiák-csoportja Bacsányi József polgári is­kolaigazgató személye mellé szegődött, mig a csoport Magáth János állomásfőuökben látta a maga jelöltjét. Ez a csoport volt többségben, Bacsányiék azonban a reverzális ellenére újabb döntést akartak provokálni és csütör­tökön újból értekezletet hívtak össze, ame­lyen Kubis dr. nemzetgyűlési képviselő is részt vett, akinek azonban már nem sikerült a pártfegyelmet megmenteni és az újabb pró­baszavazást megakadályozni. Az újabb válasz­tás eredménye újból teljesen felborította a helyzetet és Bacsányinak biztosított egy szava­zattöbbséget. A néppártban felmerült sajnálatos egye­netlenkedések megbontották az őslakosság egy részét és ez eredményezte azután, hogy a pártok egy része kompromisszumra lé­pett és Líttmann Artúr dr.-t, a zsidó párt kiküldöttjét jelölte a starosztaságra. Erre a néppárt hirtelen egyöntetűen Bacsányi személye mellett foglalt állást és kompro­misszumot kötött a kommunistákkal és az agráriusokkal. Ennek a kompromisszumnak a jegyében folyt le a választás, amelyből 21 szavazattal Bacsányi József került ki győztesen, mig alpolgármesterek Tan- czák István kommunista és Bajkos József polgári iskolai tanár, agrárius lettek. Iglón az egyenetlerkedés következtében ilyen sajnálatra méltóan bomlott meg az ős­lakosok egységes frontja, amely pedig egye­dül tudott volna egységes közállapotokat te­remteni. Az őslakosok egységére különösen most lett volna égetően szükség, amikor a város legfontosabb anyagi kérdései, első sor­ban a fa értékesítése kerülnek tárgyalásra. Repülőszerencsétlenség a bazini vasútállomás közelében Skorhádek pilóta 9ulyos fejsebesülést szenvedett Pozsony, október 4. (Pozsonyi tudósitónk tele­fonj elöntése.) Könnyen végzetessé válható repülő- szer encsétleniség történt szombation délután a ba- aini vasútállomás közeliében. Szombaton este félhat óra tájban három kato­nai kétfedelű repülőgép jelent meg a varos fölött. A szöllősi repülőtérről jöttek a gépek s gyakor­latot tartottak. Már sötétedett, amikor körülbelül 1300 méter magasságiban az A—XI—75. jelzésű megfigyelőrepülőgép motorja deffektust kapott. Ketten ültek a gépben, Skorhádek szakaisavezető pilóta, aki a kormánykereket kezelte és Vitek sza­kaszvezető, aki. a megfigyelői tisztet töltötte be. A pilóta a deffektust azonnal észrevett!© s nem vesz­tette el lélekjelenl é tét, hanem lassú sMór épülés­sel igyekezett a gépet biztos talajra vezetni. Lassan körözött lefelé a gép s a sötétben csaknem nekiment a bazini vasútállomás tetőzetének. Huisz méter magasságban a pilóta elvesztette hatalmából a gépet, amely hatalmas zuhanással orrával a földbe fúródott. Vitek szakaszvezető még idejében kiugrott a gépből s igy könnyebb sebesüléssel menekült meg. Skorhádek pilóta azonban a géppel együtt zuhant s annak romjai alól súlyos fejsebesü­léssel húzták ki. Pozsonyból azonnal segítség érkezett és a sú­lyosan sebesült katonát autón a pozsonyi helyőr­ségi kórházba szállították. Állapota súlyos, de az orvosok bíznak felépülésében. Az összetört repülőgép roncsait két teherautón szállították Szöllősre. Mozgalmas este a londoni Hyde-Parkban Közelharc kommunisták, fascisták, rendőrök és a meztelenség apostolai között London, október 2. Pénteken este a londoni Hyde-Parkban olyan botrány játszódott le, aminőre az év­százados park sok politikai meetinget végig­élt fái sem emlékeznek vissza. A Hyde-Park­ban most is, mint rendesen több nyilvános gyűlés volt, mindegyiknek meg volt a maga hallgatósága. Már alkonyodul kezdett, amikor a botrányos jelenetekre került a sor. Az egyik szószékről egy Vinzenz nevű volt kapitány, csinált propagandát a meztelen kultúra mel­lett és felszólította hallgatóit, akiknek sorában férfiak, nők vegyesen voltak, hogy nyom­ban fürödjenek meg a levegőn és a hűvös októberi este ellenére vessék le ruhada­rabjaikat. Egy pár puritán gondolkodású hallgató meg- botránkozva hallgatta a szemérmetlen felszó­lítást és rögtön az Angliában divatos szokás szerint ütlegelni kezdték a mezetelen kultú­ra apostolát. A nagy zsivajra rendőrök érkez­tek a helyszínére, akik rögtön közrefogták az exkapitányt, hogy hevigyék az őrszobába. A tömeg egy része követte a rendőröket, hogy megbotránkoztatás címén feljelentést tegye­nek a szónok ellen. Egy kommunista gyűlés résztvevői azt hitték, hogy a rendőrök egy másik kommunis­ta gyűlés szónokát kisérik be. Abban a pilla­natban otthagyták a szónokukat és a rend­őrök felé rohantak, hogy az apostolt kiszaba­dítsák. A vörö^gombosok aggressziv föllépését észrevette egy fascista-csoport, nosza ők is ak­cióba kezdtek, hogy rendet teremtsenek. Olyan vad csata fejlődött ki most a Hyde- Parkban, hogy a járókelők rémülten sza­ladtak szét a szélrózsa minden irányában. Boxerek, gummibotok működtek, a rendőrök, kommunisták és a meztelen kultúra hívei egy­mást püfölíék agyba-főbe. Nagyobb rendőri osztagnak kellett kivonulnia, amely rövid kö­zelharc után végre is kiszabadította szeren­csétlen társait a tömeg forgatagából. A csata több résztvevőjét a rendőrség­re állították elő. xx Bármilyen szempontból érdeklődik ön az állatok élete iránt, a Kis Brehm-ben mindazt meg­találja. Az ára — ne felejtse el — csak 280 korona, ha nem bírja egyszerre kifizetni, úgy öt hónapon át törlesztliöti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom