Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-01 / 223. (1261.) szám

5 926 Október 1, ?)ó»íclc.' 2AXUHIRIi8B Kézrekerült a vakmérő berlini ékszerrablás egyik tettese E^y állásnélküli kereskedő s egy férfiruhába öltözött lengyel táncosnő fosztották ki ’a Tauentzien-utcai ékszerboltot — A tettest Lengyel- országba való menekülése közben fogták le — A P. M. H. tudósítójától — Berlin, szeptember 30. A Prágai Magyar Hírlap egyik múltkori számában hosszabb cikkben számolt be ar­ról a vakmerő berlini ékszerrablásról, amely szombaton fényes napvilág mellett folyt le Berlin egyik leghatalmasabb ékszerüzleté­ben. Az eset körülményei olyan szenzációsak voltak, hogy a berlini közönség lázas izga­lommal figyelte a fejleményeket. A vakmerő tettesek szinte nyomtalanul tűntek el üldö­zőik elől az egyik nagy berlini áruház kapu­jában és a megfeszített erővel végrehajtott rendőri nyomozásnak csak napok múlva sike­rült eredményt elérnie. Mint Breslauból táv­iratozzék, a breslaui rendőrség bűnügyi osz­tályának és a Berlinből kiküldött rendőrtiszt- yiselöknek a mai napon sikerült az egyik tettest letartóztatni. rA letartóztatott rabló töredelmes vallomást tett és kijelentette, hogy “ a vakmerő rablást egy Sonja Ignatíew ne­vű lengyel táncosnővel együtt követte el, aki a rablás alkalmából férfiruhát vi­selt. (Az elrablóit ékszerek nagy részét sikerült a letartóztatott rablónál megtalálni, a hiánj^zó ékszerek a lengyel táncosnőnél vannak, aki a határon át Varsóba menekült- A rendőrség azonnal intézkedett, hogy letartóztassák és a rablóit ékszereket elvegyék tőle. A bűnöst cellatársa árulta el ’A bűnügyi vizsgálatot Werneburg és iTrettiii rendőrbiztosok vezették nagy energiá­val, akikhez az utóbbi napokban a birodalom mirden részéből annyi jelentés érkezett, hogy a megadott nyomok után való járás égési serég detektív munkáját vette igénybe. A nagy számban beérkezett jelentés között volt egy fogságban ülő egyén jelentése is, aki egyik elbocsátott fogolytársáról rendkí­vül érdekes közléseket tett a rendőrségnek. (A fogoly azt közölte a rendőrséggel, hogy a legutóbb zárkáidban volt egy 29 éves berlini származású állásnélküli keres­kedő, Ham Spruch, aki a cellatársdnak H kijelentette, hogy szabadonbocsátása uün Berlin nyugati negyedében vakme­rő ékszerrablást fog megkísérelni. legpróbálta fogolytársát is rábeszélni a vál- ;i ^alkczásban való részvételre és azzal kecseg­tette, hogy az ékszerrablás rendkívül jövedel­mező mesterség. Terepszemle és gondos előkészítés Spruch kiszabadulása után segítőtársakat keresett. Nagyon sok jó ismerősével beszélt és mindegyiket meg akarta nyerni vállalko­zásának azzal, hogy az ékszerrablás a legjö­vedelmezőbb üzlet és a külföldi ékszerrablá­sok analógiájából rámutatott arra, hogy azok az ékszerrablások szolctak a lég- jóiban sikerülni, amelyeket a legforgal­masabb utcákban, fényes nappal szoktak elkövetni, mert az ilyen helyeken lehet a legkönnyeb­ben kereket oldani. Amikor egyetlen férfi- ismerőse sem mert vállalkozni a vakmerő tett­re, arra gondolt, hogy barátnőjét, Sonja Ig- natiew táncosnőt nyeri meg tervének. A len­gyel táncosnő csak röviddel ezelőtt érkezett .Varsóból Berlinbe, hogy itt állást vállaljon. Spruchnak sem volt állása fogságból való ki­kerülése után és raponként felkereste a mun­kaközvetítőt. Volt ugyan egy kis Éómogatás- ban része, de ez korántsem volt” elegendő költséges passzióinak fedezésére, mert a tán­cosnőéi kivül több barátnője is volt, akik ugyancsak sok pénzébe kerültek. Végül is el­határozták, hogy a régóta vajúdó tervet meg­valósítják. Hosszas tárgyalás után a Marotti és Freink cégben állapodtak meg, mert meg­győződtek arról, hogy a Taucaentzien-utcai nagy üzlet kirakatában rendkívül értékes ék­szerek vannak. iSpruch több napon át helyszíni szemlét ‘ tartott a kirakat' előtt, hogy d legértéke- , sebt* darabokat kiszemelje és megfigyel­je az üzlet forgalmát a nap különböző szakában. Vakmerő revolveres betörés A rendőrkiállitás napján láttak hozzá Q érvük kiviteléhez, mert Spruch feltételezte, fc' Ogy ezen a napon a rendőrség csaknem tel- jcfes létszámban a Kaiserdammón lesz. Szom- b aton délután, tehát 1 abban az időben, amikor a Tauentzien- jutca 11 legnépesebb, láttak hozzá tettükhöz. DLJogy íol öltöztek át, azt eddig az ideig még „ nem sikerült megállapítani. Délután két óra­kor a Zoo pályaudvaron találkoztak és együtt mentek a Vauentzien-utcába, az üzlet előtt jártak fel s alá, hogy kilessék azt a pillana­tot, amikor csak az eladó van a helyiségben, a két segéd pedig a hátul levő mellékhelyi­ségben tartózkodik. Amikor ez a pillanat be­következett, kivont revolverrel léptek az üzletbe. A lengyel táncosnő azonnal a hátsó helyi­ségekhez sietett és revolverével sakkban tartotta a segédeket és amikor figyelmez­tetése ellenére az egyik segéd megmoz­dult, lövést adott le, amely szerencsére célt tévesztett. Spruch maga a magával hozott tüziszerszá- mokat az asztalra rakta és készenlétbe he­lyezte őket a megnyújtásra, aztán gyorsan belülről kiszedte a kirakat legértékesebb darabjait. Ekkor két leány, akik az utcán járkáltak, gyanút fogott és segítségért kiáltottak, ami­ért is menekülniük kellett. A leányok foly­ton sarkukban voltak, ők egy áruházban akartak betérni előlük, de a forgóajtóban a lányok fel akarták őket tartóztatni, úgyhogy erővel kellett kezüket leverni a fogantyúról. Az áruházat azonnal egy hátsó lépcsőn hagy­ták el. Az állatkertben találkoztak ezután és ott is osztották meg a rablott ékszereket. A táncosnő már másnap elszökött Berlinből, mig ő egy ideig szüleinek lakásán tartózkodott. A letartóztatás A rendőrség régóta járt a helyes nyo­mon, de az ügy érdekében semmiféle közlést nem tett. Spruch azonban mégis megérezhette, hogy nyomában vannak, mert tegnap hirtelen elhagyta Berlint és Breslauba utazott, hogy onnan Kattoioitzon keresztül Lengyelországba vegye az útját. Breslauban a Ring egyik sorházában sikerült a tettest felismerni. Ellenállás nélkül adta meg magát és mindent részletesen bevallott. Berlin, szeptember 30. A berlini rend­őrség kételkedik Spruch vallomásában. Nem hiszik, hogy a bűntársként megnevezett len­gyel táncosnő lett volna Spruch segítőtársa s az a gyamjuk, hogy Spruch ezzel a vallo­mással igazi bűntársait, két barátját akarja megmenteni, akiket ma szintén letartóztat­tak. Úgyszintén letartóztatták Spruch szü­leit Is. ; ; Ulabb nyomozás indult a Tisza-gyilkosság ügyében OárSner üareeBH kérelmének helytadott az igazsággügyminlszter A nyomozás eredményétől függ a por ujáfölvétela Budapest, szeptember 30. (Budapesti szerkesz­tős égünk telefonj etenitése.) Ismeretes, hogy a Ti­sza István gróf miniszterelnök meggyilkolásában való bünrészesség miatt elitéit Gartner Marcell védője utján kérelmet nyújtott be az igazságügy- miniszterhez a nyomozás ujrafelvétele iránt. Az iratokat az igazságiigyminisztériumból a királyi ügyészséghez tették át azzal, hogy az adatok he­lyességének megállapítása végett indítsa meg az eljárást. Az ügyészség a beadvány áttanulmányozása után azt a budapesti államrendőrséghez küldte át s azt utasította, hogy a védő által előterjesztett adatok alapján több irányban vegye M ismét a nyomozást a Tisza-gyilkosság ügyében. Á védő az előterjesztett adatok során pontos szeaniélyfleirást is adott Tisza István állítólagos gyilkosáról. A rendőrség elsősorban ennek a személynek kiléte után nyomoz, de keresi egyúttal Hüttner Sándornak elveszett naplóját, amelyet a börtönben irt. Ha sikerül a naplót előkeriteni, úgy az abban feljegyzett adatokat is ellenőrzi a rendőrség. Szük­ség esetén ld fogják azonban még hallgatni a sze­gedi Csillag-börtönben büntetését ülő Sztamkov- szky Tibort is, aki az utóbbi időben már maga is hangoztatta Gartner Marcell ártatlanságát. Az igazságügyiminisztérium a per ujralelvéte­lét csak abban az esetben fogja megengedni, ha a rendőrségi nyomozások megfelelő mennyiségű és súlyú újabb adatokat eredményeznek. Nagy lengyel-orosz feszültség a litván-orosz szerződés miatt Pilsudski lapjai Oroszország zülléséről — A háborús veszedelem kérdése Varsó, szeptember 30. Az orosz-litván szerződés aláírása, melyet tegnapi számunk­ban jelentettünk, Varsóban óriási izgalmat keltett. Pilsudski lapjai szerint ez az eddig lehetetlennek tartott szerződés megsemmisíti a rigai orosz-lengyel békeszerződést és a népszövetségnek Litvániára vonatkozó határozatait. A szerződés Lengyelország nyílt ki­hívása Oroszország részéről. A lengyel kormány kénytelen lesz erélyes lépéseket tenni Moszkvában és a népszó véts égnél, hogy a szerződésből ne származzanak Lengyelország­ra végzetes következmények. Moszkva nagyon téved, ha azt hiszi, hogy arcátlanság lep­lezheti belső szétziillését és gyöngeségét. A lapok a helyzetet igen komolynak mondják, bár a háborús veszedelmet azzal az érveléssel mondják lehetetlennek, hogy Oroszország belső ziilJött3ége miatt ma jobban fél a háborútól, mint bármely más európai állam. Oroszország ma minden tekintetben csődbe jutott és a szerződés sem egyéb, mint zsaro­lási kísérlet a szomszédos államokkal szemben. A ruszofil jobboldali sajtó hidegvérre int és év az elsietett következtetésektől. Az orosz-litván szerződésben a lengyelországi bel­politikai eseményeknek, azaz Pilsudski kormányrajuíásának természetes következmé­nyét látja. Knoll viceminiszter, Zalevski külügyminiszter helyettese, ma tárgyalásokat folytat a varisói orosz követtel, hogy tisztázza az orosz-litván szerződésnek Lengyelorszá­got érintő pontjait. A rimaszombati főjegyző jogtalan vétóval gáncsolta el a többség akaratát Törköly József szenátor javaslata a rimaszom háti járás területkiegészitésére — Izgalmak a városi tanácsülésen — Törköly szenátor távirati utón kért orvoslást a kormánytól tanácstag szólalt íef majd Csorbay Endre vá-: rosi főjegyző. A főjegyző elször arra hivat­kozva, hogy az indítványt ké»ón terjesztették a tanács elé, annak a napirendről levételét kö­vetelte, majd mikor a tanács többsége az indítvány tár­gyalás mellett szavazott, hatáskörtúllé­pés ürügye alatt megvétózta a tanács ha­tározatát és igy lehetetlenné tette, hogy a délutáni képviselőtestület foglalkozhasson az indít­vánnyal. A főjegyző óriási lárma közepette azzal indokolta meg a vétót, hogy véleménye szerint a városi képviselőtestületnek niucs joga községek elcsatolását kérelmezni az ér­dekelt községek beleegyezése nélkül. A főjegyző vétőbejelentése izgalmas vi­tát váltott ki és a tárgyalások a legélesebb hangon folytatódtak. 4 Törköly József dr. szenátor tiltakozott a vétó jogtalan alkalmazása ellen, miutári a törvény csak a végrehajtás tekinte­tében jogosítja erre a kormány exponensét, aki a határozathozatalt meg nem akadályoz­hatja. Bejelentette, hogy a városi főjegyző törvénytelen eljárása ellen távirati panasszal fordul a teljha­talmú és a belügyminiszterekhez, akiket a vétő távirati visszavonására fog fel­szólítani. A délutáni képviselőtestületi ülésen ter­mészetesen n^n kerülhetett sor a jogtalanul megvétózott javaslat tárgyalására. Négy fontos kongresszus Bécsben Seipel Ignác dr., prelálus cikke — Bécs, "Európa kuhurközpontja — Az emberi testvériesedés i -v-; jegyében Bécs, szeptember 80. (A P. M. H. bécsi tudósítójától). I A következő hetekben az osztrák fővá­ros nagyjelentőségű kongresszusok színhelye lesz. A kongresszusok véd­nökségét Seipel dr. exkancellár, a kor­mányzó keresztényszocialista párt ve­zére, Ausztria politikájának irányítója vállalta el. Mivel e kongresszusok nagy fontosságú aki sz összes középeu- xópai állam szempotjából, a P. M. H. bécsi tudósítója a következőkben közli Seipel exkancellár igen érdekes cik­két Bécs készülő eseményeiről: Szinte egyidejűleg négy kongresszus színhelye lesz Bécs októberben. Ezek a kongresszusok tel­jesen függetlenek egymástól, pusztán egymás mellett fognak ülésezni, azonban .mégis szoros kapoeolatban állanak .egymással. Az eled a KöZÉPKURóPAI FORGALMI KONFERENCIA, amelyet október 2-a és 5-e között tartanak meg. Ezt a konferenciát Reisch Richárd dr., az osztrák nemzeti bank elnöke, aki egyúttal a rendező or­ganizációnak, a kötópeurópai gazdasági servezet- nek az elnöke is, fogja vezetni. Ez a kongresszus egészen konkrét, gyakorlati kérdésekkel, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a népek közeledésére és a gazdaság fellendítésére, fog foglalkozni. Politi­kusok, forgalmi és kereskedelmi szakemberek az összes köeépeurópai államokból szóhoz jutnak nemcsak azért, hogy hangsúlyozzák a háború után átformált Középeurópa gaz­dasági együttműködésének szükségessé­gét, hanem főként azért, hogy utaljanak arra, miszerint a középeurópai forgalmat csak az élet szükségletei és nem a ha­talmi politika irányithaija. Egy nappal később, október 8-án veszi kez­detét az első FAN EU R ÓPA-KON GRESSZUS Ezen is igen gyakorlati kérdésekről fog majd sző esni, de az itteni problémák már egészen más természetűek. A Páneurőpa-eszme szintén azok­ból a nehézségekből született, amelyek Európa népeire a kontinens tagoltsága folytán oly nyo­masztólag nehezednek. .Célja nem az, hogy Euró­pát szembe állítsa a többi kontinensekkel, hanem ellenkezőleg az, hogy az európaiakat megszervez­ve, számukra saját szükebb hazájuk tekintélyén kivül kontinentális súlyt biztosítson és egyúttal a többi kontinensek embereivel való együttműködé­sét tervszerűbbé tegye és megkönnyítse. Ezt akarja az első Páneurópa-kongresszus, amely Coudenhove-Kalergi Richard gróf kezdeménye­zésére ül össze. A kongresszuson nemcsak beszélni fog­nak, hanem szervezeteket is teremtenek. Addig, ameddig Páneurópa eszméjét csak egyet­len egy ember hirdette, megtörténhetett, hogy sokan kétségbe vonták az eszme megvalósulását. A kongresszuson azonban ki fog tűnni, hogy igenis lehetséges az egységes Európa megszervezése anélkül, hogy a kontinens jelenlegi politikai állapota megrázkódta­tásokat szenvedne, avagy ellenkezőleg megkövesedve állandósulna. Az a kérdés, hogy vájjon Európának eme vagy ama része hozzá fog-e tartozni, épp úgy nem za­varhat bennünket, mint ugyanez az analóg kér­dés a genfi népszövetséget sem zavarja. Egészen más természetű lesz az UNION CATHOLIQUE D(ETUDES INTERNATIONALES hatodik konferenciája, amely október 3-án este kezdődik és, miként a Páneurópa-kongresszus, október 6-ig tart. Ez a konferencia, amint a szer­észszerű s ég is. Az eddig Feledhez tartozó községek lakosainak ugyanis a járási szék­helyre utazva, előbb jelentékeny számú kilo­métereket kell tengelyen megtenuiök Rima­szombatig, ahonnan csak hosszas időtöltés és pénzpocsékolás után tudják Feledet vonaton elérni •— Rimaszombaton keresztül. E községek érdeke tehát elsősorban az idekapcsolás, de gazdasági okok erőszakol­ják ezt az indítványt a hivatalaitól megfosz­tott Rimaszombat szempontjából is, mert Rimaszombat városfejlesztő politikájá­nak teherbíró képességének az adókive­tésekkel egyensúlyba állítását más uton- módon megvalósítani nem képes. A tanácsban Törköly Jőzsel dr. indokolta meg az életbevágóan fontos javaslatot. Elle­ne nyomban Rykr Károly mérnök, szocialista Rimaszombat, szeptember 30. (Saját tudósítónktól.) A városi tanács tegnapi ülésén Törköly József dr. magyai nemzeti párti szenátor, tanácstag inditványl nyújtott be arra vonatkozólag, hogy a képvi­selőtestület feliratilag kérje az igazságügyi belügyi és szlovenszkói minisztériumokat ölj törvényjavaslat beterjesztésére, amellyel a fe­ledi járás tizenegy községét (Felsőbator, Al- sóbator, Uzapanyit, Balogtamási, Perjése Bátka, Rakottyás, Guszona, Dúsa, Mezőtel­kes, Jánosi) a rimaszombati járáshoz csatol­ják, illetve az innen elcsatolt Magyarhegy- meg községet visszacsatolják. • Az indítványt az őslakos többségi pártol egyhangúlag magukévá tették, miután az em­lített községeknek a rimaszombati járásho; csatolása nemcsak parancsoló közgazdasági ■züség, de igazságügyi és közigazgatásügy

Next

/
Oldalképek
Tartalom