Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-05 / 226. (1264.) szám

1926 október 5, kedd. problémának: az általános lefegyverzésnek és a kisebbségvédelem kérdésének megol­dását. Páneurópa már hatalmas lpést jelent a kisebbségi kérdés igazságos kezelése leié. Kerenszki Witte gróf jóslatáról Lukács György beszéde után általános meglepetésre Kerenski, az első orosz forra­dalom vezére, akit a kommunisták elűztek hazájából, emelkedett szólásra. Kerenski egy francia nyelvű nylltkozatot olvasott föl, amelyben kijelentette, hogy mindaddig nem szivesen vesz részt nemzetközi kongresszu­sokban, amig Oroszország nem tud szabadon, jogos kiküldötteket kinevezni. Mindennek dacára most hangsúlyozza, hogy a háború utáni Európa ugyanolyan dolgok felé törek­szik, mint az orosz nép 1917 márciusában, a régi rezsim összeroppanása után törekedelt. Ma már látják Európában, hogy Witte gróf 1896-ban igazat beszélt, amikor Vil­mos császárnak azt jósolta, hogy az euró­pai testvérháborunak automatikus kö­vetkezménye a tengerentúli államok óriá­si arányú megnövekedése lesz. Végül azt hangsúlyozta Kerenski, hogy meggyőződése szerint a nyugateurópai álla­mok összefogása okvetlenül sikerülni fog. Amerika nevében Frederic Allén beszélt, aki a páneurópai titkárság felállítását aján­lotta. Végül Coudenhove-Kalergi gróf, a pán­európai társaság elnöke emelkedett szó­lásra, aki az egybegyűltek örömrival- gása között vetette a terembe a nagy jel­szót: „Éljen Európa!“ Wirth Páneurópa alapját a német-francia megegyezésben látja Délután a kongresszust vezető személyi­ségek a városháza termeibeij találkoztak, ahol Seitz polgármester fogadta őket. Este megkezdődtek a tulajdonképpeni kongresz- szusi tárgyalások Loebe elnöklete alatt. Az esti ülésnek főpontját Wirth, a német biroda­lom volt kancellárjának, a katolikus centrum­párt vezetőjének beszéde alkotta. Erős harc Svehla és Hód $sa között a belpolitika jövö irányáért Hodzsa a „jövő embere81 — Svehla a cseh nemzeti kormányt, vagy a nagy kormánykoalíciót, Kodzsa pedig a polgári blokk kormányát akarja — Srámek a polgári többségtől a katolikus pártok nagy befolyását reméli A volt kancellár viharos helyeslés közben tett hitvallást a német—francia közele­dés szükségessége mellett. Ha ez a két nemzet találkozik, akkor az európai nem­zetek gyűlölködése hamarosan megszű­nik. Amit Németország és Franciaország szorgalmas emberei évtizedekig építenek, azt eddig minden században megsemmi­sítette egy-egy háború. Ezeknek a ha­gyományos, jóformán évtizedröl-óvtized- re visszatérő háborúknak véget kell vet­ni! Nemzeti szempontból a nacionaliz­mus nem a legnagyobb, amit az emberek egymásnak mondhatnak. Aki a nemzet legmélyebb értelmét megértette, az soha­sem gyűlölhet egy másik nemzetet. „Én nem vagyok a politika elméleti embere, én a háború utáni első évek felelősség­teljes állásában megtudtam, mily ne­héz nemzet és nemzet között az első kap­csokat megteremteni4*. Minden attól függ, Németország és Franciaország meg fog­ják-e egymást érteni. Wirth vázolta a né­met-francia közeledés történetét. El­mondotta, miként sikerült józanul és hi­degen a gazdasági kérdéseket és a jóvá- tételi prbolémát ideiglenes megoldásuk felé vezetni, majd felszólította Európa, Amerika és az egész földkerekség nagy­stílű, lelkes embereit, hogy támogassák Németország és Franciaország barátsá­gát, mert e két nagy nép, amely annyi mindent adott a világnak, egyesítve ga­rantálni tudja a világbékét. A francia parlament embereinek azt üzeni, hogy ami Franciaország számára a biztonság, az Németország számára a szabadság. Se­gítsenek a francia képviselők is az igaz­ság és az emberiség nevében Európa új­jáépítésénél! Wirth beszéde előtt Coudenhove-Kalergi hatásos programbeszédet mondott, amelyet a külföldi delegáltak és a nagyszámú közönség minden tekintetben helyeslőleg vett tudomá­sul. Gratz Gusztáv beszéde Magyar részről Gratz Gusztáv dr. volt miniszter is felszólalt, akinek beszédéből a következőket emeljük ki: — Amit Páneurópa követel, — mon­dotta —- nem torz nemzetköziség és vi­Prága, október 4. A Montagsblatt Svehla kormányalakítási terveit illetőleg Svehlához közel álló körök­ből eredő következő információit közli: Svehla tényleg parlamentáris kormányt aikar, ez az ő célja is. De ennek megala­kításával nem siet, mert hiszen neki egyelőre nem ellenszenves a hivatalnok­kormány Csernyvel az élén, akit maga Svehla tett meg miniszterelnöknek és aki be is vallotta kormánynyilatkozatá­ban, hogy Svehla kormányprogramjának végrehajtását folytatja s igy Svehla kur­zusán nem is változtatott semmit Svehla a legjobban azt szeretné, ha a hiva­talnokkormány újévig megmaradna, mert reméli, hogy februárban vagy márciusban, tehát közvetlenül az elnökválasztás előtt mégis csali sikerülni fog egy cseh nemzeti koa­líciós kormányt alakítani, vagy legalább is sikerül széles parlamenti platformon egy oly kormányt összehozni, amelyben helyet foglalnának a cseh és német pol­gári pártok mellett a szocialista pártok is. Svehla optimizmusát azonban a legközelebbi emberei sem osztják. A cseh agrárpártban ugyanis Hodzsa minden tekintélyének latbavetésével a német pártok bevonásával tiszta polgári kormány alakítására törekszik. Hodzsa a C9eh politika „jövö emberéinek te­kinti magát, mert azzal dicsekszik, hogy neki sikerült a németeket a pozitiv poli­tika számára megnyerni, ami szerinte Svehlának eddig egyszer sem sikerült. . Hodzsa hangoztatja, hogy ö német isko­lákat látogatott (?), tehát ő német (?) műveltségével sokkal közelebb áU ér­zelmileg a németekhez, mint Svehla, aki csak csehül érez. (Biztos tudomá­sunk szerint Hodzsa magyar iskolákat végzett. — Szerk. A kulisszák mögött a belpolitika jövő irány­elveiért óriási erővel folyik a harc Svehla és Hodzsa között és lágpolgárság, amely a nemzeti sajátságo­kat elmosódóttaknak tekinti, hanem az egészséges nemzeti és az egészéges nem­zetközi törekvéseknek egy magasabb egy­ségbe való tömörülése. A célul kitűzött haladásnak kettős előfeltétele van: a nemzetközi kapcsolatokban az államok szabadságát és nemzetközi egyenlőségét épp úgy helyre kell állítani, aminthogy annak az állam belső életében is úrrá kellene válnia, mielőtt ez a haladás le­hetségessé vált. Csupán a legutóbbi idők teremthették meg a jogi normáknak egész sorát, amelyek a népek egyenlőt­lenségét bizonyos mértékben jogilag sta­tuálják. Hogy csak egy példát említsünk a sok közül: csak a katonai fegyverke­zésre kell gondolnunk, amelyet bizonyos államoknak megengednek, más államok­nak pedig megtiltanak. A kis államoknak kell elsősorban mindazoknak az eszmék­nek szolgálatába állani, amelyek a nem­zetközi szolidaritás elérését tűzik ki célul. A nemzetközi egyenjogusitást a nemzet­közi szabadságnak kell követnie. Ennek a két elvnek az alkalmazása azonban au­tomatikusan az olyan nemzetközi szer­vezkedés megteremtésére vezet, mint amilyen a Páneurópa eszme kezdemé- vnyezöinek szeme előtt lebeg. A kisebbségi kérdés A páneurópai kongresszus politikai vitá­jának végén Mittelmanin dr., a német birodal­mi gyűlés képviselője a következő indítványt terjesztette be és indokolta meg: „Az első páneurópai kongresszus elhatá­rozza egy bizottság kiküldését, amely a kisebbségi kérdést beható vizsgálat tár­gyává teszi. E vizsgálat eredményeként Hodzsának erős támasza a cseh néppárti Srámek, jóllehet annak nacionalizmusa igen közel áll Kramarékhez. A Hodzsa-Srámek-csoport azon fáradozik, hogy lehetetlenné tegye Svehla számára a cseh szocialistákkal való együttműködésnek még a lehetőségét is és ezt azáltal akarják elérni, hogy az őszi ülésszak folyamán erősen forszí­rozni fogják a szociális biztosítás novel- lálását. Az agráriusok ezzel a törvénymódosítással a mezőgazdasági munkásoknál és alkalmazot­taknál, a cseh iparospártiak pedig a fiata­labb munkásoknál akarnak, tért hóditani s a nemzeti demokraták elégedetlenséget akar­nak kelteni a házi alkalmazottak között. A szociális biztosítás novellálása mély éket verne a cseh polgári és szocialista pártok közé és meghiúsítaná Svehlának a szocialistákkal való kooperációjára irányuló terveit. Hodzsa mellett Srámek a legtüzesebb védő­je a parlamentáris kormánynak. Srámek azért törekszik erre, mert a cseh néppárt a német keresztény­szocialista párttal és a szlovák néppárt­tal együtt a vámkoalición belül a leg­erősebb blokkot képezheti s ezáltal a belügyi és kultúrpolitikában egy parla­mentáris kormánynál óriási befolyást gyakorolhatna. Ma természetesen — fejezi be a Montags­blatt — még nem lehet tudni, hogy mikép­pen viselkednek a cseh szocialista pártok, főleg a radikalizált cseh szociáldemokraták Svehla törekvéseivel szemben. Az ő főköve­telésük a vámtörvény módosítása volna, amely föltételt az agráriusok nem igen telje­síthetnék. Végül még azt az információt is kapta a hétfői német lap, hogy azok a hirek, mintha Viskovsky vagy Srdinko egy hivatal­nok- vagy vegyes kormány élére kerülne, tendenciózusak és azokat Hoötöáék, vala­mint Sr ám ekék terjesztik. A pozsonyi képviselőtestület ülése A csehszlovák színházi szerződés kérdése — Jarábek a német pártok padjában Pozsony, október 4. Pozsonyi tudósitónk jelenti telefonon: Pozsony város képviselőtes­tülete ma délután 3 órakor tartotta meg Mó­lét Dani helyettes polgármester elnöklete mellett október havi rendes közgyűlését. A közgyűlés legfőbb tárgya a Nedbál színigazgatóval kötendő szerződés ügye volt. A közgyűlés elején nagy szenzációt kel­tett, hogy Jarabek Rezső, a volt Lelley-párti városatya, aki betegsége után ma jelent meg először az ülésteremben, a keresztény­szocialista párt padsorát elhagyva, a német városatyák padjában ült. Beavatott forrás szerint Jarabek átlépett már az egyesült né­met pártokba és rövidesen megalakul a Po­zsony városi német képviselőtestületi tagok klubja is. A színházi szerződés ügyében beterjesz­tett tanácsi javaslathoz elsőnek Kraus Fe­renc dr. helyettes polgármester szólal fel. Ajánlja, hogy Nedbál igazgatóval három évre kössenek szerződést, amellett ingyenesen bo­csássák rendelkezésére a villanyvilágítást és a fűtést is. Aixinger László keresztényszocialista képviselőtestületi tag csak egy éves szerző­dést ajánl. — Művészi és gazdasági szempontokra hivatkoznak mindig akkor, amikor magyar áldozatkészségről van szó, — mondja Aixin­ger — de amikor a magyarok kulturális ér­dekeiről van szó, akkor kevés támogatást ta­lálunk. Reis Gyula dr., zsidópárti, hasonló érte­lemben beszélt. Peclár és Singer kommunista ugyarcsak egy évi szerződéskötést ajánl, miután a magyaroknak és németeknek nem adták meg a négy hónapos játszási engedélyt, ami pedig őket jogosan megillette volna. Lapzártakor a gyűlés tart. ^ Miért megy Bethlen Rómába? Róma, október 4. Az United Pre«« jelentése saerini most már egészen bizonyos, hogy Bethlen gróf magyar miniszterelnök a közel jövőben Ró­mába jön. Politikai körökben ettől a találkozástól Magyarországnak a balkáni olasz érdekcsoporthoz való csatlakozását rágják. Valószín ideg megkötik a román—olasz szerződés mintájára a magyar—olasz baráti szerződést is. Állítólag Arerescu múlt heti olaszországi tartózkodása már előkészítette ennek a magyar—olasz szerződésnek megkötését. Belgrád, október 4. Ma reggel a jugoszláv fővárosba érkezett a prágai parlament 70 tagja. A vendégek között képviselve van a csehszlovák politikai élet minden pártja, kivéve a kommunis­tákat és a nemzeti kisebbségeket. A vendégeket i Belgrádban ünnepélyesen fogadták. Trifkovics, a szkupstina elnökének üdvözlő szavaira Klofács szenátor válaszolt. A küldöttség két napig marad Belgrádban, majd meglátogatja Üszküböt, Zágráb- bot„ Spalatot és Laibachot. Trockij és Zinovjev kibékültek Moszkva, október 4. Trockij végre megszakí­totta hónapokig tartó hallgatását és bejelentette, hogy ismét belép a kommunista pártküzdelembe. Trockij nyilatkozata szerint most ugyanazon a plattformon áll, mint Zinovjev, hajdani elkesere­dett ellensége. Mindketten meggyőződéses ellen­zői a központi végrehajtó bizottság gazdasági és politikai irányainak. Különösen azt ellenzik, hogy a kommunista vezetőség elnyom minden nyilvános kritikát. Politikai körökben Trockij előnyomulá­sában a párt nyílt küzdelmének kitörését látják, amely küzdelem Zinovjev kizárása óta a fÖlszin alatt szunnyadt. Az október 25-iki pártnapon az ellenzék valószínűen heves támadásba kezd a kor­mányzó többség ellen. Ferdinánd román király mégis lemond Belgrád, október 4. A Vreme bukaresti je­lentése szerint minden cáfolat dacára bizonyos, hogy Ferdinánd román király hamarosan lemond. Kormánykörök csak azt várják, hogy a királyné, aki Ferdinánd lemondásának legnagyobb ellen­sége, visszatérjen Amerikából. A király lemon­dása után Károly extrónörökös azonnal visszatér és királlyá proklamáltatja magát. — A pozsonyi keresztényszocdalista szakszer­vezetek központjának munkaközvetítése. Munkát keres 3 nyomdász, 2 kőműves, 13 gazdasági mun­kás, 6 irodai alkalmazott (férfiak és nők), 3 gépirónő. Munkaalkalom: keresnek 1 szerelő ta- noncot. Bővebb felvilágosítással szolgál az orszá­gok keresztényszocialista párt központja, (Po­zsony, Hosszu-utcn 23. II. em.), mely pontos nyil­vántartást vezet úgy a munkaadók, mint a mun­kakeresők neveiről. és az interparlamentáris unióval, vala­mint a népszövetségi ligák uniójával kar­öltve határozott javaslatokat tesz az euró­pai nemzeti kisebbségek kulturális életé- , nek biztosítására. A kongresszus e téren abból indul ki, hogy a páneurópai moz­galom megnyugvást keltő szabályozása a mai határvezetés megtartásával nem ve­zethet kellő eredményre. Mittelmann után Lankas dr., a csehszlo­vák vas útügyi minisztérium osztályfőnöke előadást tartott a következő cimmel: „A nem­zetközi vasutügyi igazgatás és jelentősége a közópeurópai közgazdaságra". A kongresszusra különben számos üd­vözlő irat érkezett. Briand a bécsi francia kö­vetség révén fejezte ki nagyrabecsülését. Marx dr. német kancellár, Benes dr. cseh­szlovák külügyminiszter, a csikágói és tokiói egyetemek, Masaryk, Renner dr. és Sforza gróf olasz delegált síb. meleghangú, lelkes üdvözlő táviratokat küldtek. Csehszlovák parlamenti küldöttség Jugoszláviában ,i,i w ■■■■«—■■ii'fmin tmjarixaxaitJa&xíKmxfíwrmtfnTi?« .............................................. É»aiiM ia«7iaccfi&c Neurasihénia Érelmeszesedés Golyva-, csont-, izületi-, mirigybajok, köszvény, httdéseknél stb., a Csízi Jód-Bróntos Qyőpwiz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Vix, Fürdoso, Gyogj„zappan, L kanható az öss’-íí^iap^t.-Tikban, ásvánvvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a * t 1, Pécs 1, ^ m - 1 v ''17 Tt T esontbaialnál, angolbóniál alánnak! Fürdőigazgatóság Csizffirdő-Cizkopeie, z. x in. ytnm. Ezenfelül éremkereszt, a Bzóílai érsek. ' ^^iMBIpi _L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom