Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-28 / 246. (1284.) szám

2 ^•OXGM-MaCíVaR-HTRTiAT> Magyarország kereskedelmi tárgyalásai Egyidejűleg Franciaországgal, Csehszlovákiával, Jugoszláviával és Törökországgal folynak tárgyalások — A csehszlovák-magyar tárgya.ások még huzamosabb ideig elhúzódhatnak Mayer német agrárius képviselő lemond a mandátumáréi Eger, október 27. Mayer József német agrárius képviselő bejelentette választókerü­letének, hogy mandátumáról lemond. Lemon­dási szándékát azzal indokolja, hogy választó­kerületének nagy része nem osztja felfogását. Ezért választóival szemben fölveti a bizalom kérdését s mandátumát a párt rendelkezésére bocsátja. Elvben semmi kifogása nincsen, hogy a németek a kormányba lépjenek, de a módot, ahogy ez a belépés megtörtént, nem helyesli. Elsősorban kifogásolja azt, hogy a kormányba való belépés részleteiről nem in­formálták kellőképpen az összes törvényho­zókat Azon az állásponton van, hogy nem szabad bujőcskát játszani, hanem nyíltan meg kell mondani, milyen megállapodást lé­tesítettek a német kormánypártok a csehek­kel. Az utolsó időben kötött megállapodások megerősítették azt a meggyőződését, hogy a csehek ígéretében nem lehet bízni. A pénzügyminisztérium közteherviselési bizottsága megkezdte működését Prága, október 27. A pénzügyminiszté-; riumnak a közterhek megállapítására hiva­tott állandó bizottsága tegnap Englis pénz­ügyminiszter és Pospisil dr.-nak. a Nemzeti Bank kormányzójának részvételével meg­kezdte működését. A bizottság tagjai, akiket a pénzügymi­niszter nevezett ki, a következők: Basch magántanár, Brdlik volt miniszter, Dvo- raesek volt miniszter, Englánder egye­temi tanár. Fort volt miniszter, Hotovec volt miniszter, Hodács tanár. Jirásek volt szenátor, Kollár osztályfőnök, Schön- baum egyetemi tanár, Pospisil kormány­zó, Síodola Kornél szenátor, Teyerle kép­viselő, Teltscher mérnök és Zsivanszkv főtitkár. A bizottság elnöke a pénzügy­miniszter, helyettese Pospisil kormány­zó, másodelnöke Hotovec volt miniszter és titkára Basch dr. Az ülésekre meghívják a pénzügyminisz­térium és kereskedelemügyi minisztérium képviselőit is. A tegnapi ülésen elfogadták az ügyviteli szabályrendeletet. A legsürgő­sebb feladatnak tekinti a bizottság annak megvizsgálását, hogy a közadók minden neme mily aránvban terheli meg a terme­lést és a kereskedelmet. Megbeszélés tár­gyát képezte továbbá, hogy miképpen lehet a szén- és vastermelés súlyos közterheit csökkentem. A speciális krdések elintézésé­re szükebbkörü bizottságot alakítottak, amelynek tagjai Basch, Brdlik. Dvoracsek, Fort, Hodács, Hotovec é3 Kollár dr. Budapest, október 27. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Magyaror­száginak az egyes államokkal folytatott ke­reskedelmi tárgyalásai jelenlegi állásáról be­avatott helyen a következő tájékoztatást ad­ták: November 1-én kezdődnek meg Páris­ban a magyar—francia kereskedelmi szerző­dés revíziójára vonatkozó tárgyalások. Ezzel egyidejűleg még három állammal folytat Magyarország kereskedelmi tárgyalásokat: Törökországgal, Csehszlovákiával és Jugo­szláviával A párisi revíziós tárgyalások be­fejezése után intenzivebben fognak hozzá a magyar—török kereskedelmi szerződés létrehozásához, hogy ezzel a fokozott tempó­val célhoz vezethessék a már egy év óta hú­zódó tárgyalásokat. A két állam kormánya kölcsönös jeevzékváltással már eddig is biz­Grossohmid Géza dr., Franciscy Lajos dr. és szenátor társaik az igazságügyminisz­terhez az 1926. évi április hó 23-án kelt és 1926 április 29-én kihirdetett 55/1926. számú rendelet hatályon kivül helyezése és a sziovenszkői bírósági és ügyészségi szerveze- í tekre vonatkozó, a saint-germaini békeszer­ződésben vállalt ez irányú kötelezettségekkel | egybehangzó törvény megalkotása tárgyában i az alábbi sürgős interpellációt intézték: Az 1919. évi 188. számú törvény azt mondja ki, hogy mindaddig, amig az 1890. évi XXV. számú magyar, a bírói szervezetek­ről szóló törvény uj törvénnyel pótolva lesz, a bírósági szervezet kérdésében az igazság­ügyminiszter intézkedhetik. Ezen törvény hatálya ismételten, leg­utóbb a 295/1924. számú törvénnyel, 1926. évi április hó végéig, meghosszabbittatott Ez alapon; a felhatalmazás utolsó nap­ján, kiadta a hivatalnokkormány az 55/1926- számú rendeletet. Éppen abból folyólag is, hogy a 188/1919. tositotta egymás számára az áruk elszámolá­sát a legnagyobb kedvezmény alapján. — A magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások a napokban ismét megindul­tak, amennyiben a magyar delegáció tagjai már napokkal ezelőtt visszatértek Prágába. Hogy ez a munka mikor jut dűlőre, nem lehet még tudni, mert a fel­dolgozandó anyag még tekintélyes, ösz- szesen 1300 vámtételt vettek fel s ebből 430 tétel még megtárgyalásra vár. Ez tehát az egész anyagnak kereken egy- harmad része. A magyar delegáció már régebben átnyújtotta a magyar kívánsá­gokra vonatkozó jegyzéket s most vár­ják a csehszlovák észrevételeket tartal­mazó jegyzéket, — Jugoszláviával is folynak megbeszé­lések. amelyek nagyobbára pénzügyi termé­szetűek. számú törvény ismételten meghosszabbitta­tott, nyilvánvaló, hogy az ezen törvénnyel adott felhatalmazás nem vonatkozott végle­ges állapotok teremtésére, hanem csak arra , szolgált, hogy az esetről, esetre felmerül kérdéseket átmenetileg rendezze, de semmi esetre sem vonatkozhatott és vonatkozott ar­ra, hogy adminisztratív intézkedéssel a nem­zeti kisebbségek nyelvhasználati joga a leg­súlyosabb sérelmet szenvedje. Ámde az ezen rendelettel létesített uj járási beosztással a kassai, rimaszombati, nyitrai, gálszécsi, stubnyai, ólublói járások­ban a nemzeti kisebbségek számaránya az ed­dig meg volt 20%-os számarány alá lesz sülyesztve és ezzel e bíróságok előtt az anya­nyelv használatának joga megszűnt Ez a rendelet azonban beleütközik úgy az alkotmánytörvény 94. §-ba, — mely szerint az állami bíróságok szervezetét csak törvény — és nem rendelet — határozhatja meg, de beleütközik a saint-germaini békeszer­ződésbe is, melyben a csehszlovák állam ar­Keresztényszoclallsta szenátorok a magyarság igazságügyi sérelmeinek orvosfásáért Grosschmid Géza dr. és Franciscy Lajos dr. sürgős Interpellációja az Igazságűgymlniszterhez Darkó István Szép ötvöslegény A Prágai Magyar Hírlap kis regénye (10) Újabb céligyülésen szenvedélyes vitái eredményezett a legények küldöttsége. Egyes mesterek a legszigorúbb büntetést kö­vetelték a saját legényeik fejére, akik ilyen szabályokat sértő módon mertek megnyilat­kozni a céh tekintélye ellen. A többség azon­ban felfogta a szász ügy egész nagyságát « azt alkalmasnak találta arra, hogy a legé­nyek nyugalmát megzavarja, munkakedvü­ket károsan befolyásolja, miért is nem aján­lották, hogy a küldöttségmenesztés által el­követett fegyelemsértést olymódon torolják meg, mintha az rendes viszonyok között ki­csinyes ok alapján történt volna. A mesterek gyüléseztek, a legények for­rongtak. A merészebbek nyíltan hangoztat­ták, hogy nem'szabad várniok a mesterek közbenjárására, mert azok félénken és huz- va-halajsztva kezelik ezt a dolgot. Téglás Gá­bort már napok óta unszolták egy gyűlés gondolatával, amelyre váratlanul és világos nappal kívánták összehívni a legényeket Remélték, hogy a lakosság és a felsőhbség tá­mogatása sem marad el, ha ügyük igazságos voltát bizonyítani tudják. Már pedig itt volt élő tanúnak az eperjesi legény és erős bizo­nyíték volt a szász céhmester bizonytalan és kitérő válasza is, amelyet a magyar céh ki­küldöttjeinek adott. Hiába volt Léta Pál szorgos fáradozá­sa, amellyel a botrány kirobbanását meg­akadályozni akarta, hiába kért, fenyegető­zött, hiába öltötte magára egyszer a tisztes barát, máskor a tekintélytarló vezér arcát, a szász mesterek nem voltak hajlandók érde­mes cselekedetre és azt hangoztatták, hogy a magyar legények féktelenkedésének nincs határa. Tényleg, az eredménytelenség eze­ket ekkor már végképpen felháborította. Sugdolózva, figyelmetlenül dolgoztak, szabad idejükben egymáshoz szaladgáltak és nyíl­tan elégedetlenkedtek. Magára rángatva ruhadarabjait, Léta Pál szemrehányást tett magának s a másik két mesternek: — Nem nyúltunk elég erős kézzel a do­loghoz! Most indulhatunk, mintha háborúba mennénk! Az uocáról lárma és futó lábak zaja hal­latszott be hozzájuk. Mintha tényleg háborús lárma remegtette volna meg a várost. — De hiszen még azt sem tudjuk, hogy tényleg nem halott van-e Tógyinénál?! Ki- gyelmed már biztosra beszéli — vetette el­len Keresztury uram. — Ejj, csak a vak nem látja! Én már na­pok óta tudom, hogy ez lesz a vége! — mo­rogta a oéhmester, miközben a kisöcskös se­gítségével a csizmáját erőszakolta fölfelé. A reggeli jelenetre gondolt, a Barabás izgatott kérdezősködésére Weiszmüllerröl és Wohlgemuithról. Téglás Gábor eltűnése s a legények sunyi válaszai jutottak eszébe, mi­kor a mühelyszobában. faggatni próbálta őket — Csak a vak nem látja! — mondotta ismételten és ezüstvégü botot vett a kezébe. Rendes gúnyájában délcegebben járt, mint a munkáhozvaiéban. Hosszú, szép szakálla a mellét verdeste, rendbeszedett fürtjei fiata­los tömöttséggel fedték hatalmas koponyáját. — Gyerünk! — mondotta mély hangján s a másik kettő biztonsággal indult utána. A kapu előtt mások is csatlakoztak hozzájuk és kiváncsi gyerekek csapata kisérte őket. A oéhmester tiszteletet és bölcsességet sugár­zott. A bölcsességre pedig ugyancsak szüksége volt A Tógyiné udvarán s háza előtt akkor már ott zajongott, tolongott mind a százhat­van magyar ötvöslegény. Tűzhöz se futottak volna gyorsabban, mint ahogy idejöttek. 6. Az alacsony házikó lépcsőin Tógyiné lel­kendezett Téglás Gábor elé: — Elment-e az eszük lelkem? Jajj mit csel eked ének, hová tevék a gondolatukat? Ilyen csődületet csapni itt, mikor nemhogy halott, de egy fia göthös sem fekszik nálam! — Ne mondjon annyit Tógyiné lelkem, mert menten megbetegszünk tőle s miod- járt lesz nem egy, de százhatvan fekvője! Hová tesz aztán bennünket?! — neveteti Téglás Gábor s az udvaron tolongó legények nagy riadalommal helyeseltek neki. 1926 október 28, csütörtök. ra kötelezte magát, hogy a nem cseh nyel.; csehszlovák állampolgárokat, nyelvüknek a bíróságok előtt szóban és Írásban való haszná­lata tekintetében, megfelelő könnyítésekben fogja részesíteni. Nyilvánvaló tehát egyrészt az is, hogy a szervezés csakis törvény utján eszközölhető, — másrészt az, hogy a hozandó törvény is, a békeszerződéskori állapotokon, csak in me- lius eszközölhet változásokat Nem szorul bővebb bizonyításra tehát hogy a hivatalnokkormány e téren birt felhatalmazást az utolsó percben arra hasz­nába fel, hogy hatalmi szóval a fennálló hely­zetet in peius módosítsa, ami az alaptörvény­nyel egyenlő hatályú békeszerződéssel me­rev ellentétben a nemzeti kisebbségeket nyelvhasználati joguktól az élet legfontosabb viszonylataiban fosztja meg. Fel kell tételeznünk, hogy a nemzeti ki­sebbségek törvényes jogai respektálásának hirdetésével beköszöntött felelős parlamenti kormány és a német nemzetiségénél fogva a nemzeti kisebbségek védelmére kilönösebben is hivatott uj igazságügyminiszter, a volt bi- vaíalnokkormány ezen jogfosztó rendeletével magát azonosítani nem fogja. Erre, valamint arra való tekintettel, hogy a sziovenszkői életviszonyokba e sérelmes rendelkezés a legzavaróbban nyúl bele, a kö­vetkező kérdésekre kérjük az igazságügymi­niszter ur sürgős válaszát: 1. naj!andó-e a kormány az 55/1926. számú rendeletet azonnal hatályon kivül helyezni éa ezzel egyelőre a status quo ante helyreállításával, Szlovcnszkó magya­rok. németek és ruszinok lakta területein az igazságszolgáltatás zavartalan folytatá­sát biztosítani? 2. Hajlandó-c a sziovenszkői bírósági és ügyészségi szervezetről szóló, a sainír gerniaini békeszerződésben vállalt kötele­zettségeknek megfjleJö könnyítéseket tar­talmazó törvényt haladéktalanul a nemzet­gyűlés elé terjesztem, vagy a netán előter­jesztendő ily törvényt haladéktalanul tár­gyalás alá vétetni. — Az iskolai oktatás uj rendje. Az iskolöügyi 'minisztérium több oldalról beérkezett óhajtásnak eleget téve, elrendelte, hogy kísér létképpen ez év november 1-tól 1927 január 31-ig valamennyi nép- ée középiskolában, úgyszintén a tanítóképző- intézetekben a dél előtti taní tás' íélikilenc órai kez­dettel történjék és 12.5 perckor nyerjen befeje­zést, ötórai tanrend mellett pedig déli egy órakor fejeződjék be. Az első két óra ötven perc, a többi óra 45 perc időtartamú. Ez a szabályozás a dél­utáni tanítást nem érinti. A távolabb állók, akik nem hallották a Tógyiné szavait s a kevésbé beníentesek odakiáltottak Gábornak: —• Mi lesz az Gábor? Kezdjétek már! Itt van mindenki s gyerünk az énekkel! — Ma még eleget énekelhettek! — kiál­totta vissza Gábor és felállott a tornácra. Melléje kis csoport verődött, Barabás, Sora- fay Dénes, Répa Mózes és néhány jótermetü, gyorstekintetü legény. — Csend! — bömbölte Barabás. — Ve­gyétek számon, hogy ki nincs itt! — Mindenki itt van, mondottuk mán! — felelték neki. — Akkor csend! — bömbölte megint Barabás és nagyon nevettek utána. Gábor kemény, barna arca előrehajolt a tornácon. Erős, szilaj szeme végigfutott a so­kaságon. Egyenes vonalú, széles szája elégült mosolyra húzódott és gyönyörűen kiformált, hosszú arcizmai gőgösen merevedtek meg egy pillanatra. A legények figyelemmel vár­ták a szavát, ami meg is jött bőségesen, nyer­sen és ígéretesen, nyomban: — Aki nem tudná, hogy Tógyiné lel kém­nél senki, egy fia lélek sem fekszik, az hall­gasson mégjobban ide! Azt mondom hát, hogy Tógyiné lelkemnél egy fia beteg sem fekszik, mert az utóbbi napokban sem egész­ségesen, sem betegen, se szuszogva, se dalol­va, se élve, se holtan egyetlen ötvöslegény sem érkezett Kolozsvárra. Mi pedig mind igen jő egészségnek örvendünk, hála Isten­nek s a szászok szomorúságára! Érelmeszesedés Neurasihénla Golyva-« csont-, Izületi-, mirigy baj ok, köszvény, büdöseknél stb., a Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz kiváló gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősito, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Filrdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. —* Használati utasítást küld a Gyermekek görvéíyes, Izületi, csonfbajalnál, angolkórnál alánunk! Fürdsígazgatóság Csízfurdő-Cízkupele, % X HL y-, —"Tv--’th .ummiii'. -rru^n! asgy-a.:;.</.. a'V-31

Next

/
Oldalképek
Tartalom