Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-17 / 237. (1275.) szám
10 198$ október 17, vasárnap. ne féljen, nem rontom én ezzel a keresetét, sőt...! Ne is verjen meg érte, iha valamikor hazamennék... Ne (haragudjon reánk, „azokra az éShenkőrász riporterekre" hiszen azoknak mindent szabad, még „hazudni" is ... — —------És szeretettel, kiengesztelődésül küldöm e kis írást „annak a riporternek", aki ime, láthatja, hogy milyen nehéz mesterség a novellái rá s, amikor „Vas fiak- kéros, a régi magyar, agyafúrt fuvarosoknak ez az utolsó példánya" majdnem bíróság élé citálta jó Móricz Zsigmondot (mert ő volt „az & riporter"!). Jő Móricz Zsigmond azt jósolta, hogy „a következő nemzedékben már e Vas fiakkéros természetes esze ott fog dolgozni valahol feljebb egy kaszttal". Hm, hm... egy kaszttal feljebb: csak „riporter" lett... Molnár Ferenc uj regénye: A gőzoszlop — Franklín-Társulat (kiadása, Budapest, 1926. — Molnár Ferenc uj regényének a hőse, a ,,Gőz- oszlop", a romantikának egy kései bolondja, egy regéinyeskedő kapitány, aki a margitszigeti gyógyfürdőben hajnalig kártyázik, aztán ruhástul, kardostul és köpenyestül beül a kénesvtizael teli fürdőkádba és átsielt patikusbarátjához egy pohár Italra. A városból jövő iró a téli hidegbe kilépő kapitányt égig nyúló gőaoszlopnak látja. Innen a regény erőlieteíttnek tűnő cdme, később azonban kiviláglik, hogy az ötletnek helyes érzékeltetése mellett ez a rám szimbólumot rejt. „Gőzoszlop" kapitány volta csak színes pára, minden látszat, köd, egy kedves csirkefogó rejlik a felvett gúnya apátit, egy szélhámos, aki hazugságaival művészibbé, szebbé akarja tenni az életét. Mondhatjuk azt is, hogy ez a különös alak nem bírja elviselni a megszofcottság nyűgét és ezért lázad hazugságaival sorsa ellen. Ha a regény vázát, alapeszméjét nézem, nincs benne több, mint amit százszor megírtak már: egy rokonszenves csirkefogó élete, csapongó képzeletének nehány kedves, bohém füllentése, apró szélhámosságai, egy sajnálnivaló fiók Don Quijotte, aki elbukik élhetetlenségén, börtönbe kerül és onnan a regény ki elégítettem megoldásaként a halálba menekül. Ez a regényhősnek alig beillő alak azonban abban a pillanatban érdekes lesz, amikor árója személyesen vonatkozásba kerül vele. Már az első lapokon, a munka intonálásakor érezrálk, hogy nincsen regényről, cselekményről, a hős jellemzéséről szó, hanem egyeeegyedül arról a tényről, hogy ir az iró regényt, hogyan lát meg alakokat, mily finom benső, analízisek vezetik rá a belső meglátájsra, mint világosodik meg egy elmosódott figura és kap egyre élesebb kontúrokat, hogy végül, mint gyermek az anyjától, önálló, 'életteljes alakként elszakadjon időtől és tértől, mely. nemzette. A Gőzoszlcp tehát nem regény e műfaj megjelölésének régi értelmében, még csak nem is novella, hanem csupán regényváz, melyen az iró virtuóz, bravúros művészettel keresi meg az emlékezések összekötő bidján a hirtelen megvilágosodó életszakaszokon a im egláitotit ember igaz valóját s hősén át önmagát. Közben, Molnár Ferencről lévén szó, az iró nem kerüli ki a kínálkozó ötletek csattanóit, anekdotahangolt üt meg és minden technikai fogással él, mellyel Molnár más müveiben is olykor az élet mélységét é® a művészi erőt helyettesíti. Rutin ez, egy biztos szemmel dolgozó technikus biztos fölénye, de helyenként megdöbbentően emberi a hangja és tiszta a költészete, Szlovenszkóban köztudomású, hogy a gróf Osáky-család tagjai imár sok évszázad óta nemcsak a Szepességen, hanem a régi Magyarország egész területén is előkelő, sőt vezérlő szerepeket viseltek. Nemcsak szepesi, gömöri, sárosi, abauji, s még tiz másvármegyei főispánok voltak, hanem királyi zászlósurak, főtárnokmestetek, koronaőrök, országbirák, erdélyi vajdák és miniszterek is. De azt alig néhány szlovenszlkói ember tudja, hogy a köztiszteletü grófi család tagjai közül többen az egyházi élet és vallásos működés terén szintén kiváló munkálkodást folytattak és magas egyházfejedelmi állásokat foglaltak el; sőt ami a hitéletben minden földi méltóságnál följebbvaló, a római katholikus egyház „iboldog“-jai sorába is emelkedtek. Az egyházban apáttá, püspökké, érsekké és bíborossá lenni sok nagy érdemért akárkinek lehet, de a boldoggá avatás csak a rendkívül vallásos szent élet jutalma. A boldoggá avatás (beatiíicatio, vagy canonisatio) bevezetője a püspöki ügyvizsgálat, melyben az illetékes püspök szigorú nyomozással megállapítja, hogy a fölavatandó nem részesült-e meg nem engedett tiszteletben, s hogy valóban kitünt-e szent élete és csodák által? Ha a fölavatandőnak szent hire állandó, akkor tiz év múlva elkövetkezik a pápai ügyvizsgálat, mely a püspöki ügyvizsgálat ellenőrzésére szolgál. A fölavatandó halála után ötven évvel, ha a szentsége híréről szóló bizonyítékok javallják, s általa legalább két csoda történt, akkor az Isten ilyen szolgáját a pápa boldoggá avatja és számára korlátolt tiszteletet engedélyez; nevét beírják a szentek jegyzékébe és személyét a hívek elé állítják jópéldául és tiszteletük, meg segitséghivásuk tárgyául. Ilyen boldoggá avatottja kettő van a Csáky-családnak: Károly és Móric testvérek. Károly a XIII. évszázad végén és a XIV. elején élt. Sok szentéletirő emlékszik meg róla, de kevés adatot jegyeztek föl működéséről. Domonkos-rendi szerzetes volt. Gyermelvkorától kezdve szüztiszta életet folytatott, s mély alázatosságával és türelmessé- gével tűnt ki rendtársai közül, akik „a kedves" melléknévvel tisztelték meg. Győrött hunyt el 1336-ban, s a rend templomában a főoltár mellé temették el. E templomnak ma mint a Liliom, a még fel nem ismert Üvegoipő, vagy a MuzsiCkiá halk líráitól átifült költői e sségében. Az élet érthetetlen és következetlen, az iró nem akarja megmagyarázni, csak jegyez, emlékűid akat keres. A Gözoszlop kicsit naivul groteszk, kiesőit furcsán mulatságos és tanítóan fölényeskedő alakja mögött pedig gyakran megjelenik az önmagát nléző iró arca, az emlékein merengő költőé, aki az emberiesség útját keresi. Egri Viktor. már nyomni sincsenek meg, Károlyt VI. Orbán pápa avatta boldoggá, s emléknapjául január hó 17-edíkét rendelte. A győri egyházmegye területén január hó 31-én kiváló tiszteletben részesül. Móric, vagy Mór a dunántúli Ugod várában 1285-ben született. Már gyermekkorában buzgón vallásos volt. Ifjan megnősült, de három év múltán feleségével együtt visszavonult a Boldogasszony-(most Margit-) szigetre. Ott mindketten beléptek a Domonkosrendbe, Mór a férfiak, s neje az apácák kolostorába. Ipa, az Aha király nemzetségéből származott Amadé nádor, visszatérítése végett a budai vártoronyba záratta, de Mór tovább is állhatatosan ragszkodott szerzetesi fogadalmához. A főpapok közbenjárására szabadon bocsátották, s ő vissza sietett kedvelt kolostorába. Rendifőnöke Bolognába küldötte, ahol három évig tartózkodott, s azután mint rendkívül müveit szerzetes tért haza a rend győri zárdájába, ahol Károly bátyja már régebben szerzeteskedett. Ott Mór is buzgó vallásos és önsanyargató szent életet folytatott, 1336. évi március hó 6-án bekövetkezett csöndes elhunytáig. Tetemét pár héttel korábban meghalt bátyja mellé helyezték el. Mórt is VI. Orbán pápa avatta boldoggá, s emléknapjául március hő 21-edikét jelölte ki; azt későbben 20-adikára tették át. A Csáky-család tagjai közül utóbb még többen is jeleskedtek a szerzetesi és papi éltpályán. Kiválóan pedig: V. Miklós, VIII. László, III. Imre, VII. Miklós és Károly Manó, akik mindnyájan magas egyházi méltóságokra emelkedtek. V. Miklós 1500-ban Csanádi püspök volt. Midőn Dózsa György keresztes pórhadával 1514-ben a Csanádi várat ostromolta, a püspök egy éjjel a Maroson áí csónakon elmenekülni akart, de a pórok elfogták és Dózsa elé hurcolták. A keresztes vezér a püspököt teljes papi diszbe öltöztette, püspöki süveget adatott fejére é9 pásztorbotot összekötött kezeibe, s tábora közepén karóba huzattá. VIII. László 1680-ban szentgotthárdi apát volt, de nemsokára kilépett a papi rendből, megnősült és Komárom-vármegye főispányja lön. Apátkorában róla keletkezett a közmondás: „Nem a Csáky szalmája!" ami onnét eredt, hogy lévai uradalma egyik szérűjéről a szegények szabadon vihettek szalmát és polyvát. III. Imre 1717-ben kalocsai érsek és bíboros lön. A magyar országos küldöttség élén ő jelentette be Bécsben 1723. évi julius hó 3-án III. Károly királynak, hogy a pozsonyi országgyűlés elfogadta a Habsburg-ház női agának királyi örökléséről szóló sametio pragmaticat. VII. Miklós 1751-ben esztergomi érsek volt. El évűibe tlen érdemei, hogy kiváló gondot fordított a köznép oktatására, s hogy jóval megelőzve korát és főpap-társait, gyárakat alapított jószágain. Károly Manó tardoskeddi segédlelkészből fonkonként a váci püspöki székbe emelkedett. Melegszívű és (bőkezű pártfogója volt a tudományos iraodalmi törekvéseknek. Fő- érdeme, hogy egyházmegyéje lelkészeinek nyugdíjintézetét mintaszerűvé fejlesztette ki. E vázlatos adatok is hathatósan bizonyítják Madách ősigazságát, hogy: „Kiben erő van és Isten lakik", a kard és törvénykönyv terein kívül is talál munkakört, melyen közhasznúan működhetik nemzete és az emberiség javára, s Isten legnagyobb dicsőségére. H. R. J. Szerkeszti: Sziklay Ferenc dr. Kéziratok a szerkesztő címére: KosiceKassa, Éder-utca 9. sz., küldendők. ______ Jó izlési társaságbeli deoens hölgyeknek nélkülözhetetlen arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, baj ápolására és teljes finom, dis- crét szépség elérésére, 1909 Párisban aranyéremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdefektusok sikeresen eltávolitatnak. Szeplő, májfolt, mdtteszer, likacsos és zsíros kiütéses teint, vörös orr, kezek, anyajel, szemöles, ránc szemzacskók etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arcápoló szereket, pontos kioktatással. Mitteszer, pórus, pattanás ellen garnitúra ..................................Kó 37.— Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen „ 77.— Borujjitő garnitúra 4 nap alatt lehámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . „ 120.— Hajtanalitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................ 37.— Ke belápoló, fejlesztő garnitúra . „ 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít..................... . . „ 77.— Iza kozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19, II. Csáky-papok Történelmi vázlat nézzük a drámát, akkor az. De aki többet akar I adni, úgy járhat, mint Lángé, a Nibelung monda feldolgozója, aki ezt a filozófiai mélységeket nélkülöző mesét szervetlenül és színtelenül, mint a német filmművészet remekét hozta tavaly. III. Ha filmről van sző, a szinészek alakítása előtt a film legfontosabb, láthatatlan tényezőjének, a rendezőnek munkájáról kell elsősorban megemlékeznünk. F. W. Murnaunak, aki már az „Utolsó ember" és a „Tartuffe" megalkotásával a német filmrendezők legkiválóbbjai közé emelkedett, ma csupán egyetlen méltó társa maradt: Lubitsch. Ez az ember maradéktalanul tudja adni azt, amit akar, a film képszerüsége szempontjából nem ismer technikai akadályt. Vannak képek, melyek biblikus egyszerűségűkben öreg metszetekre emlékeztetnek, egykorú rajzokra, a tájak szinte valószínűtlen nagyszerűséggel élnek, valami hallatlan színes lázzal átfültek, pedig minden jelenet tiszta ateliermunka. Nincs zökkenő, lélekzetfojtőan rohan a cselekmény, a tragédia súlyos, — valami vad érzékies pogány szépség ömlik el a csábítás jelenetein, őstisztaság Gret- chen szerelmes húzódásán és odaadásán, áhila- tos intenzitás a templomjeleneteken, döbbentő halálfintor a pestis pusztításán; technikai tudás, nagyvonalúság, grandiózus képbeállitás és Lu- bitschos kamarajáték, mely mindig nívót, tart. Kiegyensúlyozott, expresszionista modorban tartott díszletek, víziókban feloldó felületek, tetők és síkok, melyeknek képhatása lebilincselő. A képközi feliratoknál Murnau felhasznál minden újítást és ahol alkalom adódik, mélyít. Drámát például, amikor Valentin meggyilkolásakor az utcákon átrohanó Meíisztó „gyilkosság" kiáltása rohanó, növekvő betűkkel ' szinte kiáltva elevenedik meg a feliratban. Vannak a filmnek jelenetei, melyek a képek puszta virtuozitásával hatnak, Mnrnau és az egész Faust-fim sikerének titka nem utolsó sorban ennek köszönhető. Érthető, hogy a minden tehetséget felszívó Amerika alig egy hónappal a film befejezése után szerződtette Muruaut. IV. Murnau jól válogatta meg munkatársait. A film legnehezebb szerepét, Mefisztót Janningsra bizta. Jannings páratlan művészete már néhány alakot tett felejthetetlenné (XIV. Lajos, VIII. Henrik, Nagy Péter cár, Danton, Otkello, Nero, Az utolsó ember portása, a Varieté llullere stb.) Mefisztőjában azonban szinte túlnő önmagán: elegáns és démoni, nagyvonalúan sátáni, a Rossz, aki önmagából keletkezett, tehát emberfeletti, a gúnyban fölényes igazi Jannings. Mártával való jelenetei a groteszk komikum és döbbentő szatíra határain járnak. Egy fiatal svéd színész: Gösta Éckmann ját- sza Faustot. Eckmannból, aki Sjöszfröm keze alatt nőtt jelentékennyé, Murnau faragott igazán nagy művészt, sztárt. Bizonyos, hogy akadt volna Faust alakjának megszemélyesítésére markánsabb egyéniség is, talán leginkább John Barrymoore, Lckmann azonban kitünően megállta a helyét, Daliás szép ember, de nem tolakodó, olcsó szépség, mint az amerikai sztárok java. Benső intenzitással játsza meg szerepét, az öreg Faust eszményt száz éve, roskatag görnyedése, ájult tehetetlensége éppen oly igaz és megrázó, mint amilyen illuziótneltő lelkes fiatalsága, szerelmes vágyódása a szerelem, az élet és az igazság után. Gretchen szerepében egy teljesen uj színésznő, Camilla Horn mutatkozott be, aki első szerepe után a Lillán Gish-ek mellé állítható. A színpad szinte tradicionálissá vált darabos és andalgő Gretchenei után ez a minden szentimenlalizmus- lói távol álló Gretchen-alakitás felejthetetlen filmélmény. Megindítón átszellemült ez a csodaszép szőkeség, finom, törékeny, szűzies, emellett mélyen asszonyos és a bünbánás exaltáciőibau légiessé magasztosodó. Ennek a tiszta Grefchen- nek megtévelyedése kétszeres bűn és kétszeresen megrázó erővel hat a bűnbeesés utáni megtisz- lulása. E páratlan német együttesnek játékát Ivelic Guilbertnek, az egykori nagy francia dizőznek pompás kabinetalakitása egészíti ki. Ha a filmet tisztán a technika, a rendezés és a megjátszva szempontjából ítéljük meg, tökéletesebbet. nem kívánhattunk volna. Ma csupán egy film állítható melléje, az orosz filmművészet remeke: a Potemkin. V. A Faust-film magyar bemutatóján a magyar feliratok írója megbocaálhatallan botlást követett el. A film végén a mindent feloldó, a megváltó „kiebe" — „Szeretet" helyett azt használja: „Szerelem". Minden elért érték kómikumba fül és az ünnepi játékból régi mozi lett, értelmetlen érzelgősség. Remélhető, hogy a további előadások során kiküszöbölték ezt az Ízléstelen hibát. Alapítva 1796. Alapítva 1796. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica Szlovenszkó legrégibb és legmoder* "ölürészeiés, • csiszolás fényezés, uebbül berendezett kóípar gyártelep* komoksogárvésés villanyeröveL düvészies kivitelű síremlékek Márvány-fllabástrom ernyők . , , , . , 1 J ítszéli keresztek, köszobrok és csillárok, egyszerű, sima, . , , * , j minden könemben. ! valamint művészies szobrász ! díszítésekkel ellátva, selyem Bútormárványlapok. ; zsinór felszereléssel, nyugodt — | fényhatásuk folytán a jelen- Kapcsoló táblák. ! kor legelegánsabb és légelőkelőbb világitól. Iparművészeti munkák . irószei készletek, óíatokok, _____ hamutartók, szobor állványok M12 stb. márványból. Kérjen árjegyzéket. Kérjen árajánlatot. ! __________________ ■ v mi i I II » «l 111! mi 1»MII I lllll—rill | J—I ■ M ^ nU Pl MIY ég@ttbizf®sitétársaság fiókigazgatóság Szlovenszkó részére, «r I # W i #4 BRATISLAVA, lorencova brána 17. Minden modern rendszerű életbiztosítások.
