Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-15 / 235. (1273.) szám

1926 október 15, péntek. 'ms®rOT-J^5<&AU-HTRBOT( A keresztényszociaiista párt ipolyvölgyí népgyülései Védor Mikiig beszámolója Alsópélen és Paláston Ipolyság, október 13. (Saját tudósítónktól.) Az országos keresztény- ezodalista párt az elmúlt vasárnap két ipolyvölgyi községben, Alsópélsn és Paláston sikerült nép- gyüléseket tartott, amelyeken Fedor Miklós nem- uetgyűlési képviselő hatalmas és lelkes közönség előtt, nagyszabású beszámolóbeszédeket mondott. Az olsópéli népgyülést Csaposs Géza plébá­nos, a palásti népgyülést pedig Horváth Zsigmond dr. esperes-plébános nyitották meg. Fedor Miklós képviselő általános helyesléssel kisért beszédeiben részletesen ismertette a gaz­dasági válságnak, az általános elszegényedésnek, az egyre nagyobbodó és máris elviselhetetlen adóterheknek okait és politikai előzményeit. Ele­gen kritizálta a földreformot, amely a helyi föld­igénylők kielégítése helyett a földmunkások szá­zait és ezreit tette kenyértelenekké és földönfu­tókká és amely besugásokért., nemzetek elleni izgatásokért és egyéb politikai érdemekért idege­neknek maradékbirtokokat juttatott. Majd kul­turális sérelmekkel foglalkozott. Kitért a tanító- kérdésre is és ostorozta azt az iskolaügyi politi­kát, amely Szlovenszkőra hitetlen és vallásüldöző tanítókat küldött, óva intette a szülőket, hegy ne engedjék gyermekeik zsenge lelkét ilyen tanerők­től megmételyezni. A zajos tetszésnyilvánítással fogadott magyar beszéd után a nagy népszerűségnek örvendő kép­viselő a messzi vidékekről egyebegyült szlovák hallgatóság kedvéért mindkét helyen szlovákul is beszélt Többek között foglalkozott Juriga Nán­dornak Szent Istvánt gyalázó kijelentésével is, amelyről a szolvák közönség nagy megdöbbenés­sel és megbotránkozással értesült. Az iglói köz­ségi választás esetének ismertetése után felhívta a szolvák okát, hogy tartsanak ki továbbra is a keresztényszociaiista párt lobogója mellett Fedor Miklós percekig tartó ünneplése után ÍAIsópélen Csaposs Géza plébános szólalt fel és mély hatást keltve foglalkozott a magyar kisebb­ség kulturális és szociális sérelmeivel. Az utolsó szónok Okolicsányi Tibor dr. ügyvéd, az ipolysági körzet elnöke volt, aki elismeréssel emlékezett meg az országos keresztényszociaiista párt tör­vényhozóinak fáradhatatlan, közérdekű és áldást hozó munkájáról. Paláston a gyűlést Horváth Zsigmond dr. esperes-plébános zárta be s meleg szavakkal méltatta Fedor Miklósnak Szlovenszkó minden nemzetét egyenlő szeretettel szolgáló működését. A román király leánya amerikai milliárdoshoz megy nőül Bécs, október 14. Párisi jelentések sze­rint Ileana, a román királyné leánya a ki­rályné egyenes parancsára egy dúsgazdag amerikai személyiséghez fog nőül menni. Az erélyes királyné azért erőszakolja ezt a há­zasságot, mert az amerikai milliárdostól hat­hatós anyagi segítséget remél Románia szá­mára. A1 auszky-cég őszi divatrevüje Pozsony, október 14. A pozsonyi Tausky-cég az utolsó évek folya­mán néhány fővárosi nívójú divatrevü rendezés­sel megteremtette itt, Szlovenszkó fővárosában a nyugati divatizlés és modern női öltözködés kul­tuszát, amit abból az egyszerű tényből lehet meg­állapítani, hogy tegnapi kétszeres divatrevüjét mintegy ezerre rugó hölgyközönség kereste fel. A Tausky-áruház emeleti 12 terme zsúfolásig telt meg az őszi és téli divatra kiváncsi nőkkel, kik gyö­nyörködve szemlélték végig a manekinek kétórás felvonulását a legújabb kosztümökben, selymek­ben és bársonyokban. A revü műsorán Páris minden újdonsága sze­repelt. A divat ezer apró gondos szelleme, szép­sége, variációja, teszi Ízlésesen kívánatossá a női modern ruházatot, mely ma a feltűnő, de nem túl­zott szalagos-díszítés szezonját élL A komoly szí­nek dominálnak: sötétlila, kék és fekete, amelye­ken élénk szinü vonalak képezik a díszítést. Az előző év divatjától csak nüanszbeli elté­rések választják el. így a hátul öves, csattos disz. Az estélyi és utcai ruhák még ma is a legfi­nomabb plisséből készülnek, felső részükön több­szörös ráncba szedve. A kabátokon domináló szerepet tölt be a ezőrme, mely végigfut az előrészen, a háton s az elülső-hátulsó alsó részen. Szöveteik a selyem és gyapjú nagyszerű kombinációja. A Tausky-cég ezúttal is olyan tettet produkált e revüjével, mely mindinkább megerősíti a meg­győződést, hogy műtermei komoly versenyt jelen­tenek a bécsi és párisi szalonoknak azzal a meg­nyugtató különbséggel, hogy amazoknál olcsóbb és megbízhatóbb anyaggal tud szolgálni. Nem kell hölgyeinknek Páriát és Bécset felkeresni a divat modern alakulásainak megismerésére, töké­letes formában hozza ezt a Tausky-revü és abban áll Síéin cégfőnök dicséretreméltó sikere, hogy a divatizlés terén ma feltétlen irányító hatással van a pozsonyi hölgyközönség Ízlésére. — Februárra halasztották a magyar— csehszlovák vegyes döntőbíróság ülését. Bu­dapestről jelentik: A magyar—csehszlovák vegyes döntőbíróság október 21-éré Svájcba kittizőtt ülésót a jövő év februárjára halasz­tották. A döntőbírósági tárgyaláson 25 kér­dés szerepel. Az elnapolást mindkét fél meg- ecvozése alapján állítólag Magyarország kí­vánságára határozták el. it fiszéninneni ref. egyházkerület a kongnia igazságos megállapításáért Az egyházkerület maradásra bírta Lukács Géza főgondnokot Lélekemelő templomi ünnep a gályarabok emlékére Rimaszombat, október 14. A szlovemszkői tiszáninmeni egyházikerület 'teg­nap tartotta meg rendes közgyűlését Rimaszombat­ban a Pálóczi-Czinlke István püspök és . Lukács Géza egyházkerületi főgondnok kettős elnöklete alatt. Az egyházkerület ragaszkodása Lukács főgondnokhoz A gyűlés előtt PálóczS-Czinke István püspök mondott áhitatosan szép imádságot, majd Lukács Géza főgondnok tartotta meg az egyházi közélet napi jelenségeivel foglalkozó megnyitó beszédlét, amelyben hanyatló egészségi állapotát hozva fel okul, bejelentette a főgondrooki tisztségről való le­mondását. Ezt a lemondást az egyházkerület nem vette tudomásul, hanem egyhangú hatá­rozatban maradásra kérte főgondnokát. Az egyhangú és lelkes megnyilatkozás előtt meg­hajolva, Lukács Géza lemondását visszavonta s igy a nagyértiékü egyházi közéleti férfin tovább­ra is megmarad a terhes, de gyönyörűséges szol­gálatban. Felolvasták ezután az egyházkerületi tisztsé­gekre történt szavazás eredményét, amely szerint Lengyel László dr.-i világi tanácisbiróvá, Isaák Imre vaján! 'lelkészt egyházkerületi papi aljegy­zővé választották. Isaák Imre eskütétele után következett a gyű­lés légién yegeeebb pontja, Pálóezi-Czánke István püspök évi jelentése. A jelentés foglalkozott a tiszáninneni egyház- kerület életéiben felmerült összes szellemi és anya­gi kérdésekkel. Részletesen ismertette az egyház- kerületi elnökség egész évi tevékenységét, ame­lyet az egyházkerület nagy megnyugvással vett tudomásul. Az egyházkerület egyhangúlag teljes bizalmát nyilvánította az elnökség iránt. Kiterjeszke- dett a püspöki jelentés a reí. gályarabok sza­badulásának 250 éves évfordulója alkalmából arra a soha el nem enyésző értékű szolgálatra, melyet a gályarabok tettek a ref. egyháznak. A kegyelet kifejezése céljából a kerületi köz­gyűlés átvonult a ref. templomba, ahol Péter Mi­hály egyhórkerületi papi főjegyző, a kiváló törté­nész, Batsányi István volt rimaszombati lelkipász­torról, a gályarabok egyik szellemi vezéréről és társairól tartott megragadó ünnepi beszédet. Az ünnepély után tovább folytatták a gyűlést, tudomásul vették a Vess Ádám hosszú időn át hű­séggel szolgáló tanifóképvásieiLŐ lemondását s el­rendelték helyének betöltését. A református iskola érdiekében Pósa Lajos egyházkerületi tanácsíbirő és tan­ügyi bizottsági elnök kimentő jelentést tett a ref. tanügy állásáról, amelyből kitűnt, hogy a felekezeti iskolák nagy többsége a kultúra érdekében nagyon értékes szolgálatot teljesít. Ezt a szolgálatot az ál­lam — remélhetőleg — rövidesen kellően fogja méltányolni. Kiemelte, hogy az állami intézetekben a vallástanitást a lelké­szek még áldozatok árán is híven teljesítik, amiért e lelkészeknek az egyházkerületi gyű­lés elismerését fejezte ki. Megállapították ezzel kapcsolatban, hogy mely vallástam könyveket szabad tanítani a középiskolákban. Azokat az egyházakat, amelyekben az iskolákat beszün­tették, utasította a keTiilet panaszuknak a köz- igazgatási bírósághoz való benyújtására. Javaslat a kougrua ügyében Tudomásul vette a kerület a különböző tárgyú miniszteri rendeletebet s azután letárgyalta a kongnia!örvény kérdésében az egyházmegyei gyű­lések által benyújtott javaslatokat. Virág József felsőzempléni esperes indítvá­nyára kimondta a gyűlés, hogy felterjesztést tesz a kormányhoz a kongmatör- vény végrehajtási utasítása tárgyában s kérni fogja, hogy az 1898. évi kongmaförvény alap­ján az akkori értékelés ötszörösét regjük kulcsnak a mai lelkész! egyházi jövedelem megállapításánál. Ezt az indítványt azért fogadták el, mert az indokolás kifejti, hogy a 122. számú kongruatör- vény a lelkészek alapfizetését a békebeli 1600 ko­rona ötszörösére vette, méltányossági é-s jogossági szempontból is szükséges tehát, hogy az egyházi természetű javadalmaiknál i a békebeli érték öt­szöröse vétessék alapuL A különböző bizottságok jelentése után elha­tározta a gyűlés, hogy egy magyar ref. ta ni tők é pzőintézet felállítása, érdekében felír a kormányhoz. Á gyűlés este 8 órakor véget ért. Délben a Polgári Olvasókör helyiségében köz- ebéd volt, amelyet a jóhirü Gede-vendéglő kony­hája készített és amelyen a ref. leánykor tagjai szolgáltak fel. Felkcezönfőt mondottak: Péter Mi­hály, Pálőczi-LJsinke István, Izsó Bertalan, Isaák Imre, Kovács László dr., Oláh Péter, Szűcs István és mások; Az egyházkerületi gyűlésre idegenből ideérkezett eket a rimaszombati úri család ok látták vendégül. Badzsó dádé rablóbandája a vádlottak padján Zempléni betyárromantika 1926-ban — A mondta a szolgálatot — A lubisi tanya rab Kassa, október 14. (Saját tudósítónktól.) Érdekes cigányban­da fölött ítélkezik holnap a kassai esküdtszék. Nyolcán vannak, valamennyien kiszáhonyi ci­gányok: Badzsó Pál, Bagoga Mihály, Holán János, Lukács Gusztáv, Klocskó Mihály, Holán András, Bagoga György és Tokár Mihály, akik tekintettel „a rossz megélhetési viszonyok- ra“, beszereztek egy ócska manlicher fegyvert, egy vén harctéri pisztolyt, több boxert. néhány furkósbotot s elindultak szerencsét próbálni. A kompánia több tagja már éveket ült ha­sonló próbálkozások miatt, ezeket megválasz­tották vezéreknek. Badzsó dádé volt az expe­díció esze. Az öreg cigány kiadta a jelszót: — Ha betörünk valahová, csehül fogunk egymás között beszélni. Te Gyuri Pepi leszel, te Miska Franto. Guszti te folyton azst fogod kiabálni, hogy „sakra“, Andris te meg csak azt ordítsd egyre, hogy „krucifix“ és „Her- gott“. Megjegyzendő, hogy a cseh nyelvet egyik sem beszéli jól. — No, de majd csak megsegít bennünket a cigányok hagyományos szerencséje, — gon­dolta a kompánia és 1926 március 17-én éjjel megszállták a Homonna közelében lévő lubisi tanya környékét. A tanyán egyedül lakik Hegedűs István gazda feleségével, nős fiával s annak három gyerme­kével. Márciusban még hidegek az éjszakák, a cigány különítmény ugyancsak didergett a bokrok között, ahonnan a házat figyelték. — Hegedűseknél fegyver van a háznál — aggodalmaskodott a Tokár Miska­— Gyáva kölyök, látszik, hogy nem voltál a harctéren — jegyezte meg az összes fron­tokról megszökött Badzsó dádé. Majd én megmulatom, hogy mi a cigány stratégia! Minden oldalról egyszerre fogjuk .a házat megrohanni, de nehogy azt a szamárságot megcsináljátok, hogy elpazaroljátok a muní­ciót. A manlicherben négy, a pisztolyban ösz- szesen három golyónk van. „cigány stratigia“ az első siker után föl­lói fölött holnap ítélkezik a kassai esküdtszék Egy fél óra múlva megtörtént a támadás. A házat körülvevő magas palánkon átugrál­tak s egyszerre négy ablakon keresztül nyo­multak be a lakásba. — Pénzt, vagy életet! Kruci! Sakra! Her- gott! — hangzottak a bősz kiáltások. — Hé Franto! PcxTsem Pepiku! — szólit- gatták egymást A házbeliek rémülten látták, hogy fegy­veres cigányok állnak az ágyak körül. — Ide a pénzekkel és az ékszerekkel — kiáltotta tört cseh nyelven egy cigánydialek tussal beszélő borízű hang. A Hegedűs famíliát rákényszeritették, hogy nyissák fel a szekrényeket s adják elő a pénzüket. A fiatal Hegedüsnét ingben ki­húzták az ágyból, a földre térdeltették, afc egyik cigány megragadta a haját a másik egy botot vett elő: — Ne merj semmit sem eltagadni — fe­nyegették s mikor a bátor fiatal asszony szembe szállt velük, úgy összeverték, hogy 14 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az öreg Hegedűs szintén ellenszegült, őt félholtra verték a revolver agyával, úgy hogy egy hónapi ágyban fekvő beteg volt Közben a cigányok felkutatták az egész lakást, 1460 korona készpénzt, 2000 korona értékű ingósá­gokat összeszedtek s már éppen távozni akar­tak, mikor az egyik cigány jelentette a ve­zérnek, hogy egy nagyértékü brilliáns követ találtak. — Igazi kő ez a gyémánt? — rivaltak rá a Hegedűs családra. A kő egy húsz korona értékű hamis után­zat volt, de Hegedüsék azt mondták, hogy igazi s talán ez mentette meg az életüket, mert a rablóbanda az „értékes zsákmány“- nak megörülve állandó „sakra“ és „krucifix" ordítások közepette eltávozott. A cigányokai elszéditette az első siker, jól bepálinkáztak s mind a nyolcán együtt vonatra szálltak. A gyanús társaságot már másnap letartóztat­ták, az ingóságok megkerültek, a pénzt Bagog Mihály állítása szerint az egyik állomáson az illemhelybe dobták . . . A vizsgálat során mindent beismertek, de igen fel voltak háborodva, mikor megtudták a brilliáns kőről, hogy annak az értéke húsz korona. — Ezért igazán kár volt becsukatni ma­gunkat — jegyezte meg keserűen az egyik cigány, — hiába a szegénynek még ebben sincs szerencséje ... (b. I) Jászai Mari a munkácsi temetőben Munkács, október 14. A nagy magyar tragikának, Jászai Mari asz- szotnymaik csodálatosan színes életéből apró, drága mozaik ez a kas kép. Történt ezelőtt egy negyed századdal, Munkácson, forró színházi esték közben, egv aprókeresztes elhagyott temetőben, egy Olyan pillanatban, amikor a legnagyobb magyar tnagdka megmutatta a lelkét, emberi lelkét, müvészlelkét. lOűl-ben Jászai Mari a munkácsi városi szín­házban vendégszerepeit. Ittartózkodása alatt a , Karouib uriházraak volt a vendége. A kis várost, valóságos extázisba hozta a nagy művésznő itt­léte, hódolók és rajongók egész csapata vette kö­rül. Kis baki talányok a szemükben rajongással követték, diákok alázatos ünneplő pillantásai kí­sérték mindenüvé. Minden ablak kinyílt és minden ablakban megjelent egy tej, amikor elhaladt a nagyasszony. És Jászai Marinak, úgy látszik, terhiére volt ez a nagy ünneplés, künn az utcákon, kívül a rivalda fényéül, menekült a népszerűség előtt. El, nyugodt, magányos helyekre. Egy délután Kareubnéval ki­sétáltak a temetőbe. Jászai Mari szótlanul, csen­desen, valami különös megilletődéssel járkált, a eirok kötött, nézte a fejfákat, virágokat, azután két erős könnycsepp hullott ki a szeméből. A gyönyö­rű termetű asszony kiegyenesedett, mintha ezrek és ezrek csak öt néznék, végigszaladt a tekintete a kicsiny temetőn és szavalni kezdte Vánadi An­talnak „Egy sírhoz" című költeményét. Egy asz- szony volt csak a temetőben, aki nagy-nagy cso­dálattal, félő megrendüléssel nézte, hallgatta a fenséges asszonyt, akinek olyan csodálatos gazdag lelke van. Jászai Mari úgy szavalt, ahogy ezrek előtt sem soha. Csak ennyi történt és csak igy. Ez volt Jászai Mari. Lgy mesélte el ünnepi visszaemlékezéssel egy öreg asszony... Nagy léghajózási konferencia Madridban Spanyolország mint Délamerika gondnoka Páris, október 14. Október 25—31-ike között Madridban nagy spanyol-délamerikai léghajózási konferencia lesz, amelyen Spa­nyolország és Portugálián kívül az összes dél- és középeurópai államok kiküldöttei is megjelennek. Nemcsak annak a léghajóösz- szeköttetés-tervnek megbeszéléséről lesz sző, amelyet Eckener dr. a Berlin—Sevilla -Bue­nos Aires-i légi vonallal már régen megbe­szélt, hanem egyáltalán, a jelenlevő államok messzemenő együttműködést határosnak el minden léghajózási kérdésben. Spanyolorszá­got hathatósan támogatni fogják Németor­szággal kötött szerződésében s máris szó van uj vonalak kiépítéséről. Spanyolország bizo­nyos mértékben úgy szeretne fellépni, mint a délamerikai államok gondnoka s ezért © légi tanácskozásoknak nagy politikai jelentő­ségük is van. A bicsérdyzmus veszedelmes őrülete Szabadka, október 12. A közöld Uj-Verbász községnek kanos szenzá­ciója van: egy tekintélyes és általában kedvelt fiatalember gyilkos merényletei követeti el az édesapja ellen, azután öngyilkos akart lenni. Garamszeghy Dezső könyvkereskedő a verbá- szi magyarság egyik vezetőembere, derék és jó­módú, szorgalmas üzletember. Egyetlen, Sándor nevű 25 éves fia erős, egészséges fiatalember, ki­tűnő futballista, aki néhány hónappal ezelőtt meg- kótyngosodott Biosérdy Béla tanaitól: hagymán és sárgarépán Ólt, rengeteget koplalt, hypodhonder lett és a lehetetlen életmód folytán napról-napra veszített testierejéből, amellett lelke egyensúlya is megbomlott. Az eddig jókedélyü, kedves fiú, spori- pajtás és táncimádó jő cimbora ingerlékennyé, tul- érzékennyé" vált, összeveszett a barátaival, otthagy­ta sportegysét és a búskomorság jeled egyre job­ban feltűntek rajta. Szombaton délelőtt az idősebb Garamszeghy és a fia házuk udvarán foglalatoskodtak. Garatn- szeghy Sándor kesében súlyos kőmüveskaiapácesal dolgozgatott, amikor az édesapja szólt hozzá, mire a fiú, minden ok nélkül, elkezdte a saját fejét verni a kalapáccsal. Az apja rászólt: —Mit csinálsz, Sándor? Megőrültél? Garamszeghy Sándor erre neki ugrott az apjá­nak, a kalapáccsal fejbesujtotta és az elájult idős embert addig Utfttte-veírie, ahol érte, amíg a szomszédok ki nem szabadították a kezéből. Az egyszerű falusi rendőrség, amelynek fo­galma sincs arról, mi a pszichopatológia, mint kö­zönséges apagyilkost fogta el a dühöngő, raeren- cöctilen bicsérdystát és bezárta a községi fogdába. A tömlőiben Garamsaeghy a ti* körmével ki­vájt, egy téglát a falból és olyan erővel verte vele a saját fejét, hogy a* több helyem be­szakadt Apót ée fiút haldokolva szállították a kórháziba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom