Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-15 / 235. (1273.) szám
2 1926 október 15, péntek. ■————■—■Baactat vá teszi. Az 1927. évi költségvetésben meghagytuk a vasüt teljes tiszta jövedelmét, sőt a beruházásokra még hozzáadtuk a szállítási adó 20 százalékát is, mert nálunk az óriási szállítási adók miatt a vasutak szabad tarifapolitikát nem folytathatnak. A postaüzemeknél a viszonyok kedvezőbbek, azonban itt is nagyobb beruházások válnak szükségessé a kábelbevezetéssel és a telefon automatizálása terén és éppen ezért a postaigazgatás négy évre készítette el előre a tervezetét. Az állami bányák beruházási tételét teljes egészében meghagytuk, mert különösen a szlovenszkói vállalatok erősen passzívak. — Az 1927. évi költségvetés gazdasági konstrukciójának megváltoztatása következtében sokkal szilárdabb lesz, mint volt a folyó évi költségvetés. A beruházást fedezi a jövő évre a vállalatok és állami üzemek négyszázmillió koronája és ehhez jön még négyszázötvenmillió korona az állami alkalmazottak fizetésrendezésére tehertételnek. Százharminchatmillió korona esik a forgalmi adóból a vasutak részére, nyolcvannégymillió uj kisebb kiadásokra, harminchétmillió pedig a nyugdijakra. A bevétel becslését nagyon is elővigyázatosan állapították meg az 1925. és 1926. évi tényleges jövedelemből. — Ami a kiadásokat illeti, igen súlyos gondot okozott azoknak végleges megállapítása és különösen a fizetési fedezet és a rokkantak illetéke óriási tehertételként szerepel. A fizetési fedezetre egy összegben négyszázötvenmillió koronát irtunk a pénzügyi zárszámadás terhére. A rokkantak támogatása 1926-ban százötven millióval több volt az előirányzatnál. Azonban számítani kell arra, hogy a rokkantilletékek fokozatosan csökkenni fognak és feltétlenül sor kell, hogy kerüljön a rokkantak törvényének reformjára is. A .rokkantak drágasági illetékeit ugyanis a deflációs idő előtt állapították meg és ezért ezeket részletes revízió alá kell venni. Ha a százszázalékos rokkantak helyzetén segíteni akarunk, úgy nem honorálhatjuk a huszonöt százalékos rokkantakat. Nem szabad elfelejteni azt, hogy az állam még más ilyen szociális intézmények szanálására is vállalkozott. A hadirokkantak törvényének reformja nélkül költségvetésünk aktívuma nem maradhatna meg. — Az autonóm testületek gazdálkodását nem lehet már ez évben rendbehozni. Itt elsősorban biztosítani kell a tanítók fizetésének a fedezetét, mert erre eddig nem volt semmiféle fedezet. De ezzel sem rendezzük véglegesen az autonóm testületek deficitjét és azt hiszem, hogy ezen szervek pénzügyi krízise még nőni fog. Ehhez szükséges rendezni az önálló autonóm testületek. kérdését is éspedig vagy olyképpen, hogy ezek az autonóm szervek teljes egészet képezzenek, vagypedig az egyes országrészeket külön-külön vesszük revizió alá. Az állami költségvetés részletezése — Az állami költségvetés a következő évben kilencezerhétszázmillió korona lesz. Tekintettel arra, hogy az uj kiadások nyolcszáz milliónál nagyobbak és az állami költségvetéssel a tavalyival szemben négyszázmillió koronával emelkedett, világos, hogy a fedezetet csakis takarékoskodással tudtuk elérni. Az első pillanatra ugy- láfszik, mintha a költségvetés a jövő évben kisebb volna, mint ez ezévi. Azonban ez nem áll fenn, mert tekintettel arra, hogy külön vettük a beruházási tételeket és külön az állami adósságokat, a költségvetés a valóságban nagyobb és csak igy lehetett az egyensúlyt is létrehozni. Abból az elvből indulunk ugyanis ki, hogy a költségvetés sémájának teljesen egyeznie kell a zárszámadás sémájával. Szubvenciót csakis az év harmadik negyedében fizetünk ki, amire az egyes vállalatok és minisztériumok már előre berendezkedhetnek. Ennek ellenértéké az, hogy kamat címen tízmillió koronát megtakarítunk. A kiadások rendszere Az 1927. évi költségvetés kiadási struktúrája csoportokra s beosztásra épül föl. Elsősorban a központi állami orgánumok kerülnek sorra, azaz az államfő, a parlament, a miniszterelnökség. Ezek az állami kiadásoknak még csak egy százalékát sem teszik ki. A nemzetközi képviselet és a nemzetvédelem az összes kiadások ötödrészét képezi, ami annyit jelent, hogy a nemzet- védelmi kiadás a tavalyival szemben a hetedével csökkent. Ezen restrinkció fönntartása végett a kormány a parlamentnek be fogja nyújtani a hadügyi alap létesítéséről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé fogja tenni, hogy a nemzetvédelmi minisztérium a megfelelő időpontban való befektetés révén takaré- kor.kodhassék. A belpolitikai és igazságügyi közigazgatás a kiadások kilenc százalékát teszi ki. A kulturális közigazgatás majdnem annyi, azaz hétszáznyolcvankét millió. Azonban téves volna azt hinni, hogy a közoktatásügyi minisztérium kiadásai ezzel már ki is vannak merítve. Kulturális és iskolai célokra más állami reszortokban is vannak tételek, igy például a földmivelégyiigyi minisztériumnak meg vannak a maga mezőgazdasági iskolái s a minisztérium költségvetésében szerepel ezen iskolák tanárainak és tanítóinak a fizetése is. Azonkívül szerepel még háromszázhuszonötmillió 1 orona kulturális és iskola célokra, úgy, hogy az állami költségvetésben 1112 millió koronás kiadási tétel van kulturális célokra A közéimletek építkezése az uj kouségvetésben a közmunkaügyi minisztérium költségvetésébe van betaglalva egynegyedmilliád koronával. Ez azért történt, hogy az építkezésnél egyöntetűen járjunk el. Elsősorban is a legszükségesebb központi épületeket kell felállítani és csak másodsorban jönnek a kisebb és kevésbé fontos épületek. — A szociális, egészségügyi és közélelmezési kiadások, valamint a nyugdijak együttvéve az állami költségvetés kiadási tételének tizenhét százalékát teszik ki, tehát közel egyezerhatszázmillió koronára rúgnak. Ebből hatszámillió- nál több esik az állami nyugdíjasokra és egy- milliárd a népjóléti, egészségügyi és közélelmezési minisztérium részére. A hadirokkantak tétele egy félmilliárd korona. — A pénzügyi • közigazgatást képezi az utolsó rész és abban foglaltatnak az állami adósságok is. Az állami adósságok harmincölmilliárdot tesznek ki és egy évre ebből ezerkilencszázmillió esik. H úszom n é gymi lliárd a belföldi kölcsön, hat és félmilliárd a külföldi és négy ezernégy százmillió koronára rúgnak a békeszerződésekben vállalt adósságok. A legkomplikáltabb az átmeneti adósságok tétele, amely még mindig négyezerhatszázmillió korona. A pénzügyi közigazgatás a további konszolidáció érdekében az átmeneti adósságokat a pénzügyi törvényben úgy szerepelteti, hogy azokat a folyó és az eddig még hátralékban levő adókkal fedezni lehessen. A pénzügyi rendszer és a bevételek Az 1927. évi költségvetésben elsősorban az állami bevételeket tartottuk szem előtt éa pedig úgy tárgyi, mint nemzetgazdasági szempontból. Az állami üzemek az összes kiadások egymyolcadát fedezik, pontosabban 12.25 százalékát. Ha tekintetbe vesszük azonban azt, hogy ezek 'között szerepel a dohányj övedék, amely maga egyezeregyszáz millió koronát jövedelmez és a többi üzem csak ötven millió koronát, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a többi állami üzemek az állami, adminisztráció szempontjából majdnem értéktelenek. Az ál- lanti közigazgatás tehát csakis a vámokra, az illetékekre és az adókra támaszkodik, A vámok egy milliárdos igéinek, a® illetékek és bélyegek közel egyezerhatszáz millió koronát és hat milliárdot, azaz az összes kiadások hatvan százalékát az adóknak kell fedeződök. Ha még a dohány jövedék jövedelmét az adókhoz számítjuk, úgy az adók (közel hiét milliárdot, azaz a kiadások hetven százalékát teszik ki. Ha nem akarjuk a költségvetést csak elméleti alapon összeállítani, úgy arra kell ügyelnünk, hogy csakis a biztos adóbevételeket vegyük tekintetbe. Három csoportba oszthatjuk az adókat. A jövedelmi adók, amelyek tisztán a belföldi gazdasági életből származnak, körülbelül harminchárom százalékot tesznek ki. A fogyasztási adók, amelyek ugyancsak tisztán belföldi bevételek, az adóbevétel huszonkilenc százaléka. Végül az úgynevezett kereskedelmi adók harminchat százalékot tesznek ki és ez már nemcsak belföldi, hanem külföldi származású bevétel -is, miután mi kimondottan exportáltam vagyunk. Éppen a harmadik adónem figyelmeztet bennünket arra, hogy a kivitelt nem lehet állandóan magas adókkal megterhelni, mert az óriási vám teljesen lehetetlenné teheti a kivitelt. Szabad utat kel keresni és módot kell találni arra, hogy az államok kölcsönösen szállitsák le a vámokat. Azonban mindaddig, amíg ez be nem következik, a kereskedelmi adók tételeiben csak rosszabbodást fogunk észlelni. Ma a költségvetésben milliárdos leszállításra még gondolni sem lehet, csak óriási erőfeszítéssel tudtuk a kilencezer- négyszázra i 11 iós számot elérni. Hogyha nem is áll módunkban a további rostringoiő, arra föltétlenül törekednünk kell, hogy legalább a költségvetés a jövőben se növekedjen. Hogyha a tanítók fizetésének fedezeti kérdése rendezve lesz, úgy sokkal szilárdabb alapra jutunk el és a költségvetésnek semmi szími alatt som szabad emelkednie, hanem csakis csökkennie. Gondolnunk kell arra, hogy a fizetési fedezet is évenként csökkenni fog, a rokTakarékoskodni kell az állami közigazgatás mindon ágában. Fillérekkel, ezrekkel és milliókkal tudjuk majd csak a költségvetés aktívumát jelentős összegre felemelni. Ha az állam újabb kölcsönöket nem vesz fel, a régi kölcsönök évente hatszáz millió koronával csökkennek és a (kamatok öfcvien millióval. Ezenkívül szigorúan kell az adókat behajtani. Ha mindenki becsületesen befizetné a forgalmi adóját, úgy nyomban feliére csökkenthetnők az adótételeket. A tisztességtelen adófizető emeli a becsületes adófizető adótételeit és ma az a helyzet, hogy aki becsületesen befizette tényleges adóját, az válságba jutott, viszont akik hátralékban vannak, azok mindenáron engedményeket (követelnek. Hiányzik az adómorál. Ha majd az adóreform a leszállított adótételekkel törvényerőre emelkedik, úgy minden panasznak és kifogásnak meg kell szűnnie, A költségvetés és a gazdasági helyzet Az 1927. évi költségvetést azzal az előfeltétellel állítottuk össze, hogy a gazdasági viszonyok nem rosszabbodnak. Á.i 1926. év gazdasági szempontból nem a lag- rózsásabb. A termelőipar helyzet.© ez év tavaszán és nyarán rosszabbodott, amire ugyan az általános európai gazdasági krízis gyakorolt befolyást. A rosszabbodás elsősorban ki vitelünk csökkenésében mutatkozott, különösen az üveg-, gyapjú- és textiliparban. Azonkívül a finomított cukor lei vitele is csökkent, mert amíg 1925 első felében a (kivitel 4,574.000 miétermázsa volt 1-380,000.000 korona értékben, addig ez év első felében 5,150.000 métermázsát szállítottunk ki mindöissze csak 1.228,000.000 koronáért. Ezzel természetesen csőikként a külkereskedelmi mérlegünk aktívuma, még pedig a tavalyi első félévvel szemben egy félmilliárddal. Az ez évi válságnak másik főszimptomája a munkanélküliség növekedése. A legnagyobb munkanélküliség van a textiliparban és a fémiparban. Azonban a munkanélküliség nem katasztrofális. A statisztikai kimutatás szerint százhe'tvenezer munkanélküli van, mig 1928-ban négyszázmegyvenezer volt. A mi A S'lovák a továbbiakban arról ir, hogy Svehla kisebbségi kormányt alakított, mert a kormány a parlamentben mindössze 140 szavazat fölött rendelkezik a kommunisták, Indákok, a német és cseh szocialisták és a német nemzetiek 160 szavazatával szemben. Ennek következtében a provizórikus kormány csak addig fog élni, aimig valamelyik kívül álló párt el neon határozza magát a kormánybalépésre. A dolgok mostani állása szerint e tekintetben csakis a cseh nemzeti munkánélküllségünk eemmivel sem nagyobb, mint a szomszéd államoké, vagy mint Angliáé és Amerikáé. S megvan a remény arra, hogy minden iparágban javulni fog a helyzet, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi tárgyalások egész 6ora folyamatban van. Vámtárgyalásokat folytatunk Magyar- országgal, Németországgal, Svájccal, Ausztriával és Finnországgal. Úgy látszik, a válság már átélte kulimináns pontját és meggyőződésem az, hogy a jövő év sokkal jobb lesz, mint a mostani. A gazdasági helyzetet még erősen korlátozza a kamaitkérdés rendezetlensége. A nemzeti jegybank a közel jövőben anhétot fog rendezni erről a kérdésről és így akarja majd ezt is végleg rendezni. Ami értékpapírjainkat illeti, úgy ezekről csak a legjobbat mondhatom. A valutánk pedig olyan szilárd, hogy ezt a jelen gazdasági krízis nem képes megingatni.. Azonban a pénzintézetek és egyáltalában a vállalatok olyan tételekkel vannak megterhelve, amelyeket mi éppen az adóreform utján akarunk eltüntetni. így például az adóreformban keresztül akarjuk vinni, hogy minden polgár maga fizesse az adóját, azaz a vállalatok ne viseljék hivatalnokaik, alkalmazottaik és munkásaik adóit. A mai helyzetben például a bankok kiadásainak nyolc százalékát éppieu az alkalmazottak adófizetése képezi. Ez volna a rövid összefoglalása annak a költségvetésnek, amelyet itt beterjesztek, — fejezte be Engliis. — Nem mondom, hogy rózsás, de azt hiszem, hogy ^faz és éppen ez erősít meg engem optimizmusomban. Ma pénzügyi téren a konszolidáció korszakába lépünk és ezt a konszolidációt a kormány és a parlament egymagában nem valósíthatja meg, hanem szükséges a lakosság összességének együttműködése is. Ezért tartottam szükségesnek elsősorban azt, hogy mindenki tisztán lásson é3 mindenki megtudja az igazságot. Bízom a jövőben! Englis beszéde után Malypetr elnök szavazás alá bocsátotta Samalik cseh néppárti és Bradács cseh agrárius képviselők sürgős indítványát, hogy a kormánynyilatkozat felett a holnapi üléen kezdjék meg a vitát. A többség az indítványt elfogadta. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés holnap, pénteken délelőtt 10 órakor lesz. szocialistákra lehet gondolni, akik állítólag már most is megígérték Svehlának, hogy megszavazzák a kormányjavaslatokat s ezzel biztosítják, hogy a kormány már a bemutatkozásnál meg ne bukjék. A szlovák néppárt egyes szocialista hírforrások szerint azért maradt ki a kormányból, mert két főkövetelését nem akceptálták. Hlinkáék állítólag azt kívánták, hogy a külügyminiszteri tárca, uj kezekbe jusson, azonkívül a maifesuut Illőt étkek is kevesibedmi fognak és igy magától esik majd a költségvetés is. A kístapoSesányi eskütétel Prága, október 14. Az uj kormány tagjainak esküietétele Kistapolcsányban történelmi jelenet volt A miniszterek kedden este két Pullmann-kocsiban utaztak Kistapolcsányba. Érsekújvárod; leszálltak s innen automobilokon vitték őket Kistapolcsányba. A megérkezés után Svehla miniszterelnök nyomban bemutatta az uj minisztereket a köztársasági elnök-# nek. Svehla néhány bevezető szó után felolvasta az eskümintát és az elnök kézszoritás- sal fogadta a miniszterek fogadalmát. Mayr-Harting és Spina miniszterek cseh miniszter- kollégáik „slibuji“ szava helyett németül mondták: „ich gelobe“. A köztársasági elnök ezután a nap történelmi jelentőségét méltatta és többek között ezeket jelentette ki: — Azon miniszterek névsora, akik ma a kabinetben helyet foglalnak, a történelemé lösz. Kár, hogy ez már nem előbb történt meg. Az ünnepi aktus befejeztével Masaryk elnök hosszasabban elbeszélgetett a miniszterekkel, akik délben visszautaztak Prágába. Az uj kormány, amint már jelentettük, még az éj folyamán minisztertanácsot tartott. Asz!o¥ék néppárt az ul kormány rekonstrukciójáig ellenzékben marad A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Slovák ma vezető helyen a következő nyilatkozatot hozza: — A néppárt a kormánnyal szemben éles ellenzéki álláspontot foglal el, mert a kormány nem vette programjába a szlovenszkói kérdés rendezését, amit Svehla különben teljesen figyelmen kiviil hagy. Ezt az álláspontot fogja a párt kifejezésre juttatni a parlamentben is. El fog követni minden lehetőt, hogy megrövidítse a mostani kormány életét és lehetővé tegye egy olyan kormány megalakulását, amely elsősorban a szlovenszkói kérdéssel foglalkoznék. Azok az újsághírek, melyek szerint a szlovák néppárt lekötötte magát és „kötelező Ígéretet tett arra nézve, hogy együtt fog működni az uj többség többi tagjaival**, puszta kombinációk. A párt világosan kifejezte, hogy hajlandó támogatni egy olyan kabinetet, mely a szlovenszkói kérdést fölveszi programjába; mivel azonban Svehla teljesen kizárta e kérdés elintézését: ezzel lehetetlenné vált a néppárt részére úgy a kormánybalépós, mint a Svehla-kormány esetleges támogatása is. Csak a mostani kormánynak és a kormányprogramnak teljes rekonstruálása esetén lehet arról szó, hogy pártunk a kormányt fedezze, illetve abba belépjen. I Érelmeszesedés Neurasthónía j Golyva-, csont-, izületi-, mirlgybajok, küszvény, hüdéseknél stb., a Csíii iócl-irőmos Gyógyvíz ki váj? gyógyhatású, átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerösitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fttrdosó, Gyogyszappar, Q '[ kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasitást küld a | Oyermskek görvéíyes, izületi, csonlkajálnál, aaplIM ajánljuk 1 Fürdőigazgatóság Csizfürdő-Cizkupele, i X 111. |
