Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-13 / 233. (1271.) szám

4 ^IÖEGMr/V\Aí£fe^-Hlntaj® oiktóber 13> “erd‘*

i " mm— JJ’!l!"»^l'!Tl^MW«l,«Mlllll^MffB,ll!BgggBaB^^gg= ..ÜJ .........J-'i

Az adóreform) avaslat

VI.

A községek gazdálkodásának reformja

Az Englis dr. pénzügyminiszter által készített adóreformnak külön önálló része a területi önkormányzattal bíró testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvény

tervezete.

A tizenkilenc paragrafusból álló törvény- tervezet 1—8. §§-ai a pótadókról, a 9—14. §§-ok a községeknek az egyenes adókon való részesedéséről rendelkeznek s a 15—19. §§-ok közös intézkedéseket tartalmaznak.

Milyen pótadók szedhetők?

1. §. A területi önkormányzattal biró testületek (megye, járás, község) a következő állami egyenes adók után szedhetnek pótadókat: a föld-, ház- és általános kereseti adó után; továbbá a jövedelmezőségi és folyósítási pótlék nélküli különös kereseti adó után; a közvetlenül beszedett járadékadó s a magasabb szolgálati fizetési adó után. A pótadóknak az 1927. évre megengedett legmagasabb mértéke a következő: a megyei pótadőknál 160 százalék, a járási pótadóknál 110 százalék s a községi pótadóknál 200 százalék.

A házbéradó után kivetett pótadó nem haladhatja meg az éppen felsorolt százalékoknak a felét, illetve: ha az előző évben a jelen törvény életbelépése előtt ez a pótadó magasabb volt, úgy ez az előző évi százalék nem léphető át.

Amennyiben a járási és községi pótadók nem érték el az első bekezdésben meghatározott minimumot, úgy a megengedett maximális összegek arányában lefokozandók.

A községi pótadónak fentebb meghatározott legnagyobb mértékét kizárólag a rendkívüli költségvetés kiadásai fedezetének céljaira lehet túllépni a következő feltételek esetén: ha az erre vonatkozó határozatot a községi képviselőtestület összes tagjának a kétharmad része hozta és ha a határozat ellen nem adtak be felebbezést oly adófizetők, akik a legutóbbi két évben a községi pótadóknak legalább a felét beigazolhatólag lefizették.

A községi pótadó legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezések a rendezett tanácsú városokra is vonatkoznak.

A megyei pótadónak 30 százaléka a nemzeti iskolaügy személyi kiadásaira fordítandó.

A földadó után kivetett községi pótadó 10 százalékát az elemi csapások által okozott károk segélyalapja javára kell beszolgáltatni (egyenes adókról szóló törvény 109. §-a).

2. §. A különös kereseti adó összes pótlékaival nem haladhatja meg az adóköteles tiszta hozadék 60 százalékát. Ha az előírás magasabb volna, az előirt állami- s pótadó aránvlagosan leszállítandó.

3. §. A pótadók engedélyezésének módjára vonatkozó eddig érvényben levő rendelkezések továbbra is érvényesek az alábbi eltérésekkel:

A 100 százalékos községi-, az 50 százalékos járási és 50 százalékos megyei pótadó szedésére vonatkozó határozat felsőbb jóváhagyásra nem szorul, ha a határozatot feleb- bezéssel nem támadták meg. Ha felebbezést adtak be a községi határozat ellen, úgy a közvetlen ellenőrző hivatal határoz jogerősen; a járási pótadó elleni felebbezésről a zsupáni hivatal dönt jogerősen, mig a megyei pótadó elleni felebbezés tárgyában a belügyminisztérium dönt.

A megyei, járási és községi hivatalok kötelesek gondoskodni arról, hogy a költségvetési hiányokra a pótadók megengedett határain belül találjanak fedezetet; ebből a célból kötelesek megvizsgálni a költségvetés- tervezet egyes tételeinek célszerűségét és szükségességét is.

Az ellenőrző hivatal a pótadók engedélyezésénél elrendelheti, hogy a község megfelelő pótadókat és illetékeket szedhessen, vagy a már bevezetett községi

illetékek felemelését is elrendelheti.

A legutóbbi két bekezdésben említett intézkedéseket a községi, járási, megyei képviselőtestületek saját kezdeményezésükre is megtehetik.

4. §. A község által az iskolai költségvetés hiánya fedezetére fordított összeget a községi költségvetésbe kell beállítani. Külön iskolai pótadó nem szedhető.

Az 5. §. a községi pótadók kiszámításának, előírásának és beszedésének módját szabályozza; a kiszámításhoz szükséges adatokat a pénzügyi hatóságok adják a község rendelkezésére.

A pótadók alapja az állami adó; az állami adó fizetésének kötelezettségében beállott mindennemű változás maga után vonva « pótadó fizetési kötelezettségnek a módosulását.

A 6—8. §§-ok adminisztratív rendelkezéseket tartalmaznak.

Az állami adókban való részesedés

9. §. Az olyan községek, amelyek az elmúlt évben 150 százaléknál magasabb pótadót szedtek, teljes egészében megkapják az

ÜPhre esedékes házadéi. A lefokozott

pőtadóknál a pótadőnak legalacsonyabb mértéke irányadó.

10. §. A magasabb ellenőrző hivatalok egy különleges alapot fognak kezelni; ez a különleges alap megkapja az 1927. évre előirt házadénak ama részét, amelyet a községek a 9. §. szerint nem igényelhetnek; az 1927. éő további évekre előirt földadónak 100 százalékát; az általános és különös kareseti adó alapján előirt pótadőnak egy részét; az 1927. évben beszedett forgalmi és fényüzési adók 10 százalékát.

A magasabb ellenőrző hatóságok a különleges alapból segélyösszegeket fognak kiutalni a községeimeik, iárás >knak és megyéknek, amennyiben az említett testületek ezt minden év március végéig kérelmezik.

11. §. Az 1927. évben a megyéket illeti meg a területükön behajtott forgalmi adónak az 5 százaléka.

12. §. A 9—11. paragrafusok szerinti segélyeket a pénzügyi hatóságok utalják ki, illetve írják a község, járás, megye javára,

Gén!, október 12.

A legitimisták, seabadkirályválasztók és köztársaságpártiak egyaránt néma gyásszá! gyászolnak meg egy királyi asszonyt, aki valóban nemcsak királyné, hanem kiTályi i-s volt. Mind meggyászolják a tragikus véget ért Erzsébet királynéban a teleszivü, jóságos asszonyt, akiben csak szeretet élt mindenki iránt és akinek az emlékét felesleges csillogó illúziókba takargatni, mert hiszen még most is él az emléke mindnyájunkban, akik a tragédia napján már éltünk. Tanúskodik erről a sok „Erzsébet", kiket nem tiszteletből, hanem szüreteiből kereszteltek a múlt század végén erre a névre.

Az elmúlt huszonnyolc esztendő nem tudta elhomályosítani az emlékeket és ez érthetővé teszi a bécsi „Das Tribunal" egyik multhavi számában közzétett cikksorozat iránti érdeklődést. A cikksorozat a Londonban élő Zanardi-Landi grófnő misztikus beadványával foglalkozik. A grófnő ugyanis annak az elismerését kén, hogy ő

Erzsébet királynénak törvényes, de titokban nevelt gyermeke

és számos tanúra is hivatkozik beadványában. Többek között azt is állítja, hogy a királyné meggyilkolásának évében, 1898 áprilisában egy éjszakát Erzsébet királynéval egy ágyban töltött a genfi Beau-Rivage szállodában.

Utasítottuk genfi munkatársunkat, hogy nézzen utána a szálloda évkönyveiben, hogy a szomorú esztendőben kik voltak a felséges asszony kíséretében Genfben, azonban, mivel a szálloda évkönyvei már nincsenek meg, csak a szálloda akkor élő személyzetének információja alapján tagadhatja meg az akkor Küihnert Karolina vagy állítólag Kai- ser Karolina néven szerepelt Zanardi-Landi grófnő Genfre vonatkozó állításait. Genfi tudósitónktól az ügyre vonatkozólag a következő sorokat kaptuk:

A genfi Beau-Rivage szálló ma is egyik legelőkelőbb szállodája Genfnek és ha fenséges vagy felséges vendégek érkeznek a városba, ma is ezt a szállodát tisztelik meg látogatásukkal. A mostani uralkodók és exo- tikus előkelőségek, főként egy-két maharadzsa, már nem keltenek azonban olyan érdeklődést, mint a múlt század végeifelé évenkint itt tartózkodó Erzsébet királyné, aki itt egyetlen napot sem tölthetett inkognitóban, mert

ha inkognitóban is utazott, hatalmas tömeg várta az állomáson és a közeli falvakba elhallatszó vivatokkal, vive la reine-nel várta. Azóta nem ünnepeltek Genfben hasonlóképpen egyetlen felséges vendéget sem.

Keresem a szálloda ezerkilencszázkilemcve- nes évkönyveit, azonban azok már nincsenek

Dr. Szabó és dr. Gödény

Jogi szemináriuma

Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet. Előkészítés bármelyik egyelőmre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, államszámvi- tclro, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. lOkftTl részlet. Központi intézet: Budapsst, Károly-körút 4. (Telefon: L 963-50.1

még pedig negyedévi utólagos határidőkben.

A IS. §. csak a történelmi országokra vonatkozik.

14. §. Az 1920—687. számú törvény szerinti s a megye tavára behajtandó különös szeszadópótlék összegét a pénzügyminisztérium osztja fel a megyés: között, még pedig felerészben a megyég lakosainak számará nya, felerészben a szeszadónak az egyes megyékre eső hozadéka alapján.

Záró rendelkezések

15. §. Az 1921. évi 329. számú törvény 27. §-a hatályon kívül helyeztetik. A 16. §. a vasút igazgatás által a községek javára fizetendő pótlékokat szabályozza.

17. §. A 3., 8. és 15. paragrafus Ru- szinszkó területén csak addig érvényes, amig az autonóm szóim másként nem határozott.

18. §. A jelen törvény a következő törvényes rendelkezéseket helyezi hatályon kívül: az 1919. évi 170. számú törvényt; az 1921. évi 329. számú törvény 7. §-ának 2. bekezdését, a 27. §., a 31., 42., 49. paragrafusok és 57. §.

3. bekezdését; az 1921. évi 334. számú törvény 1., 3—6. §§-ait; az 1920. évi 114. számú törvény 10. paragrafusának 2. és 3. bekezdését s az Í920. évi 116. számú törvény 16. §-át.

19. §. A jelen törvényt a bel- és pénzügyminiszter hajtja végre.

meg. Az igazgatóhoz utasítanak és büszkén jegyzik meg róla, hogy egyike volt azoknak, akik huszonnyolc évvel ezelőtt karjaikba fogták fel a haldokló királynét.

Meyer ut nem szívesen beszél.

— Minek ezt fetmelegitem — mondja — hiszen az egész világ ismeri a szerencsétlenséget.

Elmondom, hogy mi késztet az érdeklődésre.

— Nem hiszem — feleli gondolkodva —, hogy úgy történt volna, ahogy az a londoni grófnő Írja. Már maga az, hogy itt inkognitóban lett volna, nem is lehet igaz.

Bajor Erzsébet — igv mondja egyszerűen Bajor Erzsébetnek — ugyan más nér alatt utazott, de itt nem tudtuk eltitkolni, hogy jön.

Az áflomásoji mindig óriási tömeg várta és kísérte el idáig. Azért sem lehetett volna Utóidban tartani az érkezését, mert hiszen kötelességünk volt azonnal értesíteni a rendőrséget Imádta mindenki . . .

— Az első emeleten állandóan fenn volt tartva az ő ég kísérete részére a legszebb lakosztály. Minden év őszén itt volt és rendesen Sztárav grófnő és a cselédsége volt vele. Szoros és meleg barátságot tartott fenn Rothsdxild bárónővel és alig érintkezett mással.

— Már elindult vele a hajé — mondja inkább magának, mint nekem — és nem tudta senki, hogy gyilkos tőrt döftek bele. Pedig a gyilkos itt volt mögöttünk. Cologni- ból, az első állomásról jött vissza vele a hajó. Száján véres hab tört elő és mi megrémülve néztük, hogy mi történt vele. Én is azok között voltam, akik felvitték szobájába és jelen voltam, mikor meghalt.

— AkkoT fogták el a gyilkost itt, az előcsarnokban. Golay orvos nyújtotta neki az el9Ő segélyt, de nem használt. Azóta Golay is meghalt.

— Itt volt akikor a szállodában Sarah Bernhard is, 6 volt az, aki azt proponálta, hogy ürítsük ki azonnal a szállodát. Azonnal táviratoztunk Bécsbe az udvarhoz és utasítást kértünk, mert mi is úgy találtuk, hogy a nagy halottat megilleti az egyedüllét, azonban azt a válasz* kaptuk, hogy hagyjunk bent mindenkit a szobájában, mert

az udvar drágának találja azt, hogy az összes szobákat megfizesse.

Azt hittük, hogy az appartement-t fentartja Bócs továbbra is, eziránt is kérdést intéztünk, mert hiszen addig is, amig fenn volt tartva, nem érkezett Genfbe olyan magyar ember, aki ezt a lakosztályt meg ne nézte volna. Azt a választ kaptuk, hogy csak adjuk ki, az udvar neon reflektál rá, mert költséges.

— A holttest elszállítása után három nappal már egy angol posztékereskedő feküdt abban az ágyban, amelyikben Bajor Erzsébet a lelkét kilehelte.

— Megnézhetem azt a lakosztályt? — kérdeztem.

— Nem érdemes — felelte —, olyan,

mint a többi. Most rendesen ott van a Benes irodája, ha dolga van itt a csehszlovák delegációnak. á. f.

Ahol tökéletes a csend...

öew séta az örök elmúlás birodalmában — Amikor még a vér és ra« itthon is szedte áldozataid —

Korhadt lak eresztek, magános obeliezk ...

Ipolyság, október.

Az elmúlás hónapjaiban az elmúlás birodalmát járom. Alig, hogy megzizzen az avar a csendes lépték alatt, mert a rácsos kapun túl már csendesen lépdel az ember.

Fiatal pár suhan el mellettem. Kezükben kis kosárban az ősz utolsó virágai.

— Most lett volna egyéves, — mondja a szo- mioruBzavu, fiatal asszonyka.

— Tizedikén. — Feleli rá a férje és szorosabban vonja magához az asszonyt.

Megvárom, amig elmennek.. A halál porondján megszelídül az ember és miint egyetlen, hatalmas lélek, képes egyszerre százezrek bánatában, százezrek fájdalmában osztozni.

Gyászruhás fiatalasszony sirdogál a frissen hántolt sir mellett. „Élt 56 évet."

És beledöbben a szivembe ez az évszám, az édesanyám évei s megelevenedik előttem a kép, amikor a betegágyon, lázas álmában csak nemrégen is várt s mintha a szív drótnélküli távíróján előre megérezte volna, hogy jövök, mert talán én vagyok a gyógyulás.

Messze elszáll a tekintetem s vele a gondolatom, ahol a hegyek mögött most az édesanyám is igy járja a temető útjait, mert mind a kettőnknek van már Mt siratnunk s azok, oh, be messze, messze esnek...

... Az egyik sarokban, lombhüLlatő akácok alatt, egyszerű fák eresz*. Rajta kék zománctábla: „Itt nyugszanak a háború elesett hősei."

S talán mert kevés emberben vert fel nagyobb visszhangot a háború, mint bennem, elnézegetem a százszor, száz árnyalatban látott egyszerű fa- kereszteke*.

...A székelyek határvárosában: Bereczken

láttam először nagy katonatemetőt. Akkor is ősz volt, akkor is szomorú voltam s tizennyolc esztendőm megborzongott, amikor a csukaszürke ruhában az óriási temetőt láttam. De aztán mentünk itovább, az őszből tél lett és jött az uj ősz, az emberből kiveszett az érzés és félrefordította fejét, ha temetőt látott...

Magányos obehsak áll a szélen. „Dalma." Nem tudom, kinek a sírja, nem kutatom, kinek a sírja, csak elnézegetem az egymás mellé sorakozó öt aranybetüt. Nagyon kedves lőhetett, aki alatta nyugszik és nagyon hiányzik annak, akit itthagyott Egyetlen szóban ezer-soros fájdalom, öt aranyozott betűben egy egész emberöltő.

Aztán egy másik sírkő. Márványrelief alatt a te&irás. „Dr Kovács Sebestyén Endre, Hontvárane- gye bisztifőorvoeet." És még alább:

„Az emberezeretet volt vezérlő csillaga,

(Kórháza, családija és betegei töltették be szívé*. 'Fáradhatatlanul pihenést csak e helyen találó, Ahol hdv szeretet őrzi örökre emlékét."

Szinte csodálatosan él az emléke ennek a nagy emberbarátnak. Ezer család áldása kiséri haló porában. Legendákat mesél róla a nép. S egyszer, operáció közben maga is yérmérgezést kapott. Kollégái vigasztalták, de maga páratlan önuralommal, rezignálton mondta:

— Amelyik test sárgulná kezd, az már nem erre az életre való.

S évtizedek praxisában szinte a halál utolsó pillanataiban önmagáról állapította meg az utolsó diagnózis*. Fűit. S gondolatban rá vésem emléktáblájára e szót, meghajtom a fejem a vér és vas legszomorubb áldozata előtt...

... öregasszony jön öntözőkannákkal s odamegy egy sírhoz, ahol egy öreg uriasszony várja. Megöntözik a virágokat, igazítanak a síron, aztán leülnek a pádra beszélgetni. Az elmúlás birodalmában nincs osztálykülönbeég s az élők meghajolnak a holtak szokásai előtt.

Lassan megyek a pad előtt A szél kétszeres erővel adja vissza a hangokat.

— Jó ember volt a szegény tekintetes ur. Áldja meg az Isten érte.

— A családjának élt. Higyje el, Sós néni, csak a családjának élt... A Gézát szerette legjobban. Az volt a kedvence. Papot akart belőle nevelni.

— Hogy még ilyet! És inzsellér lett a Géza úriból. Ugyan mi* szólna hozzá a tekintetes ur?

Másfelé viszi a szél a párbeszédet.

A rácsos kapu előtt még megállók.

Az Ipoly fölött, közel a nyugati égperemhez, felhőidbe bújik az őszi nap. Megrázza szürke rongyait s hideg esti szél árad nyomában. Az akác- levelek nvegzizzennek és szomorú melódiákban gyászzsöloasmákat énekelnek a halottak felett.

Az országúiról felhangzik az autó berregése, hosszú parkigyó terül el a földeken.

Amott lenn még az élők csatáznak az elmúlással. És amint az autó szirénája kísértetiesen búg fel az őszi szélben, mintha danája elnyújtott melódia lenne s belesdvitemié az élő szivekbe a kérlelhetetlen igét: „Memento!"

Farkas István.

— Megszűnt Török országban a többnejiiség. E héten vezették be Törökországban az európai házassági rendszert, amely szerint a jövőben minden törökországi férfinak csupán egy nővel szabad házasságot kötnie. E bét még egy szempontból fontos a török házastáraak szAmára. Ezen a héten járt le a megkönnyitett válásokkal kitűzött terminus. Egy kormányrendelet értein:ében, október 4-óig minden férj jelentékenyen nog- könnyitett formalitások mellett válhatott el hitvesétől.

Erzsébet királyné halálának egyik szemtanúja

a végzetes napról

A genfi Beau-Rivage szállodában nem tudnak arról, hogy a királyné állítólagos, titokban nevelt leányával együtt töltött egy éjszakát

— A P. M. H. tudósítójától —