Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-12 / 232. (1270.) szám
4 Beszélgetés Katona Nándorral, a Tátra festőjével _ Késmárk, október 10. ■ ' Hosszai évek után Katona Nándor megint Otthon van. Szomorú esemény hozta haza: Gyula öccse, aki mint vendéglős és mezőgazda élt Késmárkon, javakorbeli ember, hirtelen meghalt. Velencéiből szólította haza a mestert a gyászhdr, de sietett, mert a családnak szüksége van rá, férfdtámasza kidől- ién. Csupa asszony, özvegy maradt otthon. Katonáék pedig meleg családi életet élnek. A szomorú késmárki napok után Sze- pesszombatra utazik a mester, ott él az egyik nővére. Amint elegáns alakja, markáns arca feltűnik a .pályaudvaron, összesúg a közönség és tisztelettel nyit utat. Ha régen nem láttuk is, azonnal ráismerünk. Alig foglal helyet a kocsiban, már bemutatkozik egy fiatal ember. Bocsánatot kér az alkalmatlankodásért: késmárki diák volt vagy húsz évvel ezelőtt, bámulója volt a mesternek, nem állhatja meg, hogy meg ne szólitsa. Régi emlékeket elevenit fel és Katona barátságosan felelget, beszél a múltról, budapesti életéről a SO-as években, sokévi párisi tartózkodásáról. En- gedelmet kérek a beleszólásra és megkérdem, meddig marad most itt. — No, nem szaladok mindjárt haza, vagy négy hetet itthon szeretnék tölteni, sőt a Tátrába is felmennék, ha elég meleg volna, hogy a szabadiban festhessek. — Csakhogy Tarpatakfüred, ahol a mester tartózkodni szokott, most nem lakható. Már évek óta senyved, most pedig megvette a Tátravasut és cselédházat csinál belőle uj szállójához. — Igazán, uj szálló épül ott? Hol? — Fent a Tarajkán, a kioszk felett: nagyszabású épületet terveznek. — Nagyon okos dolog. Tarpatakfüred páratlan hely a Tátrában, az egyetlen Javo- royavölgyön kívül oly szép helye nincs több még egy. Megkérdem a mestert, mit csinál, min dolgozik. — No, olyan fiatal már nem vagyok, mint maga, de azért jól megy a munka, frissen birom, élvezetet okoz. Persze a Tátra, ez a legkedvesebb témám most is, ezért szeretnék minél több vázlatot hazavinni. Most különben Velencében van kiállításain. Van ott egy állandó kiállitás, minden nemzetnek külön pavillonja van. Ott van vagy negyven képem. Tetszenek nagyon, jő sajtóm van, ha hiú volnék, szinte elhízhatnám magamat. — Csak mi nem kapunk semmit a mester művészetéből. Már évtizedek óta nem volt itt kiállítása! Ha valami kiállítást rendezünk, mint 1922-ben Tátraszéplakon, 1923-ban Késmárkon, összeszedjük azt a néhány Katonaképet, ami a környéken magántulajdonban van, megnézzük újra és újra — de milyen kevés ez. Istenem, mily kevés ez a mi Katonánktól, aki mégis csak a mi festőnk, Késmárk festője, a Tátra festője elsősorban! — Gondolja, hogy érdeklődnének? Tudja, azt hittem, a fiatal generáció, már elfelejtett, az újonnan jöttek nem ismernek, nem is akarnak ismerni. Gondoltam már rá, hogy hozok valamit, sietnem kellene, ha azt akarom, hogy azok lássák, akik még ismertek fiatal koromban, hisz mindig kevesebben lesznek. De oly sok a nehézség, hogy nem tudom, hol kezdjem meg. Melegen biztatom, hogy jöjjön egyszer át is, elhárítunk minden nehézséget, kitűnő helyre talál a Kárpátegyesület poprádi múzeumának uj kiállítási termeiben, régóta tervezzük már, hogy az első művészi kiállítást Katonával kezdjük meg. Biztosan nagy sikere volna a bemutatásnak. — Ha ennyire biztat, akkor meggondolom. Megígérem, hogy komolyan foglalkozom a tervvel. Felőliünk. A vonat bekanyarodik a poprádi fensikra, a sötétben feltűnnek Sze- pesszombat lámpái, a Tátrakórház, az uj kaszárnyák. Már az ajtóban állunk. A mester kinéz, arca ellágyul. — Tudja, nem jó az, ha az ember oly sakáig nem volt otthon. Most úgy érzem, mintha valami üvegfal tolódnék közém és az otthon közé; mindent látok, de valahogy nem tudok a leikéhez férni, sem a városnak, sem az embereknek. Idegen lettem szülőföldemen. — Az csak az első napok érzése, aztán minden újra éled. Ha az emberek nem is, de a természet változatlan marad. A Tátra ismét oly melegen fogja fogadni, mint egykor, a Tarpatak zuhatagjainak moraja, a fenyvesek zúgása, a természet suttogása a régi maradt. Menjen fel újra a Tarpatak,i völgybe, akkor megtalálja azt ami lelke mélyén é], visszatalál a szülőföldhöz. Mi már visszavár ju ki Y&r. •iv\ACífcvaHTRmm Az adóreformjavaslat v. VI. Fejezet Járadékadó 172. §. Járadékadót az fizet, aki oly vagyontárgyak és jogok hozadékát élvezi, amelyek nem tartoznak a föld-, ház-, állalános- vagy különös kereseti-, jutalék- és magasabb szolgálati fizetési adó alá, a hozadék az adóval közvetlenül van megterhelve, ha élvezője azt emez adó levonása után veszi át. Ilyen hozadékok nevezetesen: az országos, járási, (törvényhatósági), községi hitellevelekből eredő kamatok és járadékok, továbbá minden néven nevezett köz- és magánkölcsönök kamatai, zálog- és jelzáloglevelek, adóslevelek, váltók, folyószámlaköve,telesek, óvadékok, letétek, pénztári jegyek és takarék- betétek kamatai; a kamatokat helyettesitő leszámítolási nyereség; az iparjogositványok bérbeadásánál a bérösszeg; mindenféle értékpapír, azok kivételével, melyeket a fél a teljesített munkáért kap; egyéb folyó fizetések, pótlékok és segélyek, amelyeknek rendszeres fizetésére valaki bírói határozattal, megegyezéssel, szerződéssel kötelezte magát; a külföldi értékpapírok osztalékai és kamatai. 174. §. Járadékadót nem fizetnek: 1. az állam, megye, járás, község; 2. az állam által rendszeres évi összeggel támogatott alapok és intézetek; 3. árvapénztárak, betegápolást, templomépitósi alapok; 4. a szociális biztosítás minden fajtájának hordozói; 5. a kölcsönös kereseti adó fizetése alól felmentett egyesületek; 6. a pénzintézetek általános alapja; 7. Csehszlovák Nemzeti Bank; 8. Csekkhivatal; 9. Csehszlovák Vöröskeresztegylet; 10. azok a személyek, akiknek járadékjövedelme nem haladja meg a jövedelmi adótól mentes létminimumot; 11. a jövedelmi adó fizetése alól felmentett személyek; 12. a kereseti adóra kötelezett vállalkozót megillető kamatok és hozadékok; 13. házastársak s szülők és gyermek között egymásnak kölcsönösen nyújtott eltartási dij; 15. belföldi állampapírok kamatai; 16. csekkhivatali folyószámlakövetelések kamatai; 17. a kötelező szociális biztosításból eredő járulékok; 18. a különös kereseti adó alól felmentett vállalatok részvényeinek kamatai; 19. az állam által engedélyezett magán vasutak részvényeinek kamatai; 20 az építkezési törvény alapján létesült szövetkezetek részjegyei; 21. a pénzintézetek Általános Alapja által a különös Alap javára kibocsátott hitellevelek; 22. a bázadómentes épületeknek meghatározott célra való átengedésének haszna. Adóalap 176. §. A járadékadót mindig egy évre, annak eltelte után a tényleg átvett járadékok alapján vetik ki. 177. §. A természetbeni s tárgyi haszonvételeket a tényleg^ és helyben szokásos értékre kell átszámítani. Az annuitásoknál csakis a kamatokat kell figyelembe venni. 178. §. A passzív kamatokat nem kell beszámítani az adóköteles haszonvételekbe. Az adó Összege 179. §. A közvetlenül behajtott járadékadó az adóköteles járadékok 3 százalékát teszi ki. Ha ezt az adót a hitelező vonja le, úgy az adó 6 százalék. Kivételes adóláb: 10 százalék az állam által átvett vállalatok megváltási kötvényei után; 4 százalék a pótadók szedésére jogosult közjogi testületek által kibocsátott értékpapírok után; 1 százalék az országos hitelintézetekben elhelyezett takarékbetétek után, beszámítva ide a csehszlovák pénzintézetek központi bankját és a német pénzintézetek prágai központját. Az adó levonása a hitelező által 180. §. A járadékadót az alább felsorolt esetekben a hitelező pénztára vonja le a járadékösszegből, midőn azt a járadékot élvezőnek kifizeti. A levont összeget az állam számlája javára kell Írni. Az ilyen levonásokat a következő pénztárak eszközölhetik: az állam, ország, megye s a közalapok pénztárai; a járások pénztárai; oly fizikai és jogi személyek, amelyek banküzletekkel foglalkoznak. 181. §. Amennyiben a járadékadót nem vonták le közvetlenül, a fél minden naptári félév végét követő 30 napon belül köteles az adót beszolgáltatni. VII. Fejezet Juta!omadó s a magasabb szolgálati fizetések adója 183. §. Azok a járandóságok, amelyeket a részvénytársaságok az elöljáróságuk (felügyelő bizottság, igazgatóság, vezérlő-, közigazgatási bizottság, gondnokság stb.) tagjainak fizetnek ki bármilyen cimon, 10 százalékos jutalomndó alá esnek. Ezt nz adót a járandóság kifizetésekor azonnal kell levonni. A jutalomadő után semmiféle pótadót sení lehet kivetni. Jutalomadót nem kell fizetni, ha a részvénytársaság által kifizetett tantié- mek az 5000 koronát nem haladják meg. Magasabb szolgálati fizetés adója 184. §. A szabályként jövedelmi adó alá eső, azonban az évi 100.000 koronát megha- haladó jövedelem után fizetendő a magasabb szolgálati fizetési adója. Adóalapul a jövedelmi adóalap szolgál. Az adóláb: 3 százalék a 100.000 koronát meghaladó összeg után. VIII. Fejezet Büntető rendelkezések 185. §. Szándékos adómegrőviditést követ el az, aki az adóvallomásábam, a pénzügyi hatóság kérdésére adott válaszban, jogorvoslatban tudatosan helytelen adatokat közöl, megerősít, eltitkol, s a kitűzött határidőben nem tesz adóvallomást s ezzel azt okozza, hogy akár az ő, akár harmadik személy adóját egyáltalán vagy kisebb összegben vetik ki. 186. §. Ennek büntetése: amaz összeg 2— 10-szerese, amellyel az adó megrövidült. Ha a büntetés az 5000 koronát meghaladja,, továbbá visszaesés esetén 1 naptól 3 hónapig terjedő szabadságvesztés büntetéssel is sújtható a bűnös. 187. §. Durva gondatlamággal okozott adó- megröviditést követ el az, aki a 185. §-ban említett cselekményeket durva gondatlanság folytán követte el; büntetése 50.000 koronáig terjedhető pénzbírság. 189. §. A bírságon kívül minden esetben az adót is meg kell fizetni. 193. §. Súlyosbító körülmények: ha a bűnös tudatosanf nehézzé tette az igazság megállapítását; na tudatosan helytelen üzleti könyveket vezetett; a visszaesés; különös előkészületi cselekmények. 194. §. Enyhítő körülmények: őszinte bevallás a büntető eljárás folyamán; büntetlen előélet; ha a vétkes másnak a befolyására vagy nyomására cselekedett; ha a vétkes nem ismerte az elkövetett cselekmény következményeit; értelmiség; műveltség hiánya; különleges családi és vagyoni, figyelmet érdemlő körülmények. 195. §. Aki az adóbizottsági tagságot indok nélkül visszautasítja, 2000 korona birsággal sújtható. 196. §. A pénzbírság behajthatatlanság esetén szabadságvesztésbüntetésre alakítható át. 198. §. Ha a tanú, szakértő, becslő tudatosan helytelen nyilatkozatot tesz s ezzel az adót megrövidíti, 50—3000 korona pénzbírsággal sújtható. 199. §. A hivatalos titoktartás megsértése 10.000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható. 200. §. Aki a helyszíni szemlét megakadályozza, vagy a megakadályozást megkísérli 50—10.000 koronáig terjedő birsággal sújtható. A 202. §. a rendbírságokat szabályozza. 203. §. A büntethetőség megszűnik: elhalálozás folytán, hatékony bánat, elévülés, kegyelem következtében s ha a hatóságok a büntető eljárást mellőzik. A 210. §. a bírói illetékességet igy szabályozza: A 198—200. §-ba ütköző cselekmények a rendes (járás) bíróságok és ki- hágasi bíróságok elé tartoznak. Ha oly cselekményről van szó, amelynek büntetéseképpen a pénzbüntetésen kívül mellékbüntetésként szabadságvesztésbüntetést lehet megállapítani, úgy az ügy a határozó tanács elé tartozik. 211. §. A határozó tanács egy pénzügyi tisztviselőből, egy hivatásos bi- ró-ülnőkből és egy laikus ülnökből áll. A hivatásos bírót a vezetőjárásbiró küldi ki. A 212—224. paragrafusok a határozó tanács. mint bíróság előtti eljárást szabályozza. 225. §. A határozó tanács büntető határozata ellen egyfokú rendes jogorvoslatnak vau helye, még pedig fellebbezésnek a pénzügy- :gazgatóság öttagú tanácsához. Ennek határozatát a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz intézett panasszal lehet megtámadni (rendkívüli jogorvoslat). IX. Fejezet Általános rendelkezésék A 233—252. §§-ok az adóbizottságok ösz- szetóteléről, hatásköréről és az előttük lefolyt eljárás szabályozásáról rendelkeznek. Az adóbizottságokról szóló rész érdemi ismertetésére alkalom adtán visszatérünk, egyelőre csak azt közöljük, hogy a bizottságok egyszerű szótöbbséggel határoznak; az elnök csak a szavazatok egyenlő megoszlása esetén szavaz; ha a szavazás adóösszegre vonatkozik s a szavazatok egyformán oszlanak meg, abban az esetben az adóalanyra legkedvezőtlenebb összegre leadott szavazatokat ad1926 október 12, kedd. dig kell hozzászámítani a legközelebbi ösz- szegre adott szavazatokhoz, amíg az abszolút többséget elérik. 253. §. A felebbezés benyújtásának határideje 30 nap, ha a törvény másképpen nem rendelkezik. Azok a határidők, amelyeket a bizottság, a határozó bírósági tanács s a pénzügyi hatóságok állapíthatnak meg, egyes esetekben meghosszabbíthatók. A 254—282. §§-ok az időszámítást, kézbesítés módozatait, az adófizetési kötelezettség keletkezését, a hatóságok előtti képviseletet, a személyi és dologi kezességet, az elévülést szabályozzák. A 283. §. az adófizetési moratóriumot határozza meg: az esedékes adó és pótlékainak lefizetésére a hatóság halasztást adhat, ha az adó azonnali kifizetése az adóköteles súlyos károsodásával járna és ha a halasztás engedélyezése az adó behajthatóságát nem veszélyezteti. A halasztás idejére késedelmi kamatok fizetendők. A 284—313. §§-ok az adók biztosítását, az adótúlfizetések visszatérítését s a túlfizetések kamatainak az állam részéről való megtérítését, az adókivetési eljárást, az adóvallomást szabályozzák. A 314—318. §§-ok az üzleti könyvek megtekintéséről rendelkeznek a következő elvek szerint: Az üzleti könyveket az adófizető vagy törvényes képviselője állami hivatalnok jelenlétében mégtékintliéti; ha a szabályszerűen megidézett fél nem jelenik meg s távol- maradását nem igazolja, úgy egy könyvelőszakértő igénybevételével a könyvek a fél jelenléte nélkül is megtekinthetők. Konkurrens cég főnökének vagy alkalmazottjának szakértőként való kiküldése ellen a fél kifogással élhet. A könyvek megtekintése szabályként a hivatalos helyiségekben történik. A helyszínen végzett könyvmegtekintésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A 319—341. §§-ok a helyszíni szemlét, a házadó alapjának megállapitására vonatkozó különlges rendszabályokat, a becslést, az adóalap megállapítását, a fizetési meghagyásokat, az iratokba való betekintést, a felebbe- zést, a felebbviteli hatóságok hatáskörét, a kártérítést, az előbbi állapotba való visszahelyezést szabályozzák. s Végül a 343—404. §§-ok az adóknak végrehajtási utón való behajtásáról rendelkeznek. A Komáromi Koronabank nem akar kényszeregyezséget Az intézet kérvénye vissza nem vonható — Küldöttség & törvényszék elnökénél — Saját tudósítónktól — Komárom, október 9. A Komáromi Koronabank igazgatósága kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte a komáromi törvényszéknél, ahol a kérvényt a törvényszék elnöke, Vincze Aurél dr. azonnal elintézte tte és a bank vagyonfeMgyélőjéül Ranta Lajos dr. komáromi ügyvédet nevezte ki, aki ugyanazon a napon az előirt esküt is letette. A Koronabank részvényesei és betevői másnap, vasárnap roppant népes közgyűlést tartottak, amely az igazgatóságot dezavuálta és elhatározta, hogy a kényszeregyezséget visszavonja. Ezt a kérvényt két nappal az első kérvény beadása előtt, hétfőn nyújtotta be. A vagyonfelügyelő ezen a napon megkezdte működését. Október 5-én, tehát kedden, a Komáromi Első Hitelintézet, mely 65 százalékos kvóta alapján szanálni akarta a Koronabankot, a közgyűlésen elhangzott nyilatkozatok alapján ajánlatát visszavonta, úgy, hogy a kényszeregyezségnek ma semmi tárgyi alapja nincs. Pénteken reggel Majer Imre dr. apátplébános, a Koronabank felügyelő bizottsági elnöke vezetése alatt a bank egész igazgatósága, felügyelő bizottsága és a bank státuszának megállapitására a részvényesek és betevők érdekeinek megvédése céljából kiküldött bizottság tagjaival együtt megjelentek a törvényszék elnöke előtt, akit Majer apárt arra kért, hogy a kényszeregyezség elrendelését helyezze hatályon kívül, amig a bank ismét kap olyan ajánlatot, amely a betevők, tehát a bank hitelezőinek megfelel. Vincze Aurél dr. törvényszéki elnök a kéretem teljesítését a leghatározottabban megtagadta, mert — úgymond — az egyszer beadott kényszeregyezségi kérvény az adós kívánságára vissza nem vonható, kivéve, ha azt a betevők kétharmad része kivan ja. A törvényszék elnöke későbbi felvilágosításaiban kifejtett© jogi álláspontját, amelyben magát befolyásolni senkitől sem engedheti. Mivel azonban a vagyonfelügyelő a bank ellen megindított bűnvádi pereket is vállalta és a banknak több adósát képviseli, ezek az összeférhetetlenség ténydl- ladékát megállapítják, ezt a törvényszék elnöke megfontolás tárgyává teszi. A küldöttség tagjai a betevők éMekeinek megóvása céljából szakembernek (bankigazgató) kinevezését kérték a törvényszék elnökétől. Dr, Szabó és dr. Gödény Jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állanuzámvi- tclre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károlv-kür- át 4. (Telefon: L 963—50J
