Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-02 / 224. (1262.) szám

rti /V

W ^ Mai számunk H© e^aS

V. évf. 224. (1262) szám i Szombat * 1926 október 2

előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok T^9„a."-:ó^rsk K:U'^r

negyedévre 76, havonta 26 K€; külföldre: 7V7 * •/ ^ emelet. Telefon. 3-311 — Ksadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl TldpiLCLpjCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/115. Tehavonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ki DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prkha

Európai parallelizmus

Az orosz sajtónak jutott manapság az a szerep, hogy a legkíméletlenebb módon nondjon kritikát a világpolitika eseményeiről s azt, amit az európai államok hivatalos kommünikéi bölcsen elhallgatnak, napvilágra hozza. Tegnap megint bőven akadt dolga az indiszkrét moszkvai lapoknak, ámbár ez alkalommal mi is tudtuk és ismertük a kulisz- szák mögött lepergett eseményeket. Magától értetődik: a Livornó melletti angol-olasz találkozóról volt szó s a Prawda meg az Is- vestija hosszú fejtegetésben számolnak be a két európai hatalmi blokk, a német-francia és az angol-olasz érdekcsoport kialakulásáról. Á moszkvai lapok gúnyos fellengzőssel mondják el a főtételt: az európai politika legfrissebb fejlődésében ismét az ősrégi angol politika kerékvágásába került, melynek célja az egyforma erős európai hatalmi csoportok megteremtése, hogy az egyforma erőmegosztással létrejöjjön az európai parallelizmus, !vagyis az az egyensúlyi helyzet, melyben az európai hatalmak ideig-óráig kényelmesen „balanszírozhatják" a békét.

Moszkva gúnyosan ir erről az európai parallelizmusról, de tényleg olyan megvetendő dolog, ha az erők egyformaságával igyekszenek garantálni a kontinens nehéz békéjét és fejlődését? A nagy összefogásoktól még messze vagyunk és sajnos, a háború után sincs már lehetősége a világpolitikának, mint a regionális paktumok útja, a háberuelőtti rendszer felújítása és kifejlesztése. A tizenkilencedik század végén Bismarcktól, An- drássytól kezdve egész VII. Edvárdig meg Izvolszkijig kifejlődött Európában a két nagy erőblokk, melynek egyensúlya 1914-ig tényleg feltartóztatta az 1870-től állandóan esedékes nagy európai háborút. A Triple-Entente és a Triple-Alliance volt ez a két jól ismert parallel érdekcsoport s az elsőbe Anglia, Oroszország, Franciaország, a másodikba pedig Németország, a monarchia és Olaszország tartoztak. A bölcs angol politika véleménye volt, hogy Nagy-Britannia érdekében vagy állandóan meg kell tartani e két csoporterő egyensúlyát s így a békét, vagy pedig a Triple-Alliance egy nagyhatalmát át kell csábítani az antant oldalára, hogy igy az erőtöbblet elnyerésével pozitív kilátás legyen az angol győzelemre. Szomorúan tudjuk, hogy a második eset történt meg, az európai egyensúly és parallelizmus megbomlott s az antant lényegesen jobb auspiciumokkal indulhatott a világháborúba, mint mi.

Nos, Chamberlain a britt politika évszázados tradícióit követi most is. Európai egyensúlyt! — hangsúlyozta minduntalan. A thoiryi német-francia találkozás gyanús volt előtte, vésztjóslóan hallgatott tehát Genfben, a népszövetségi ülésszak után azonnal felült szép hajójára, a gyors Delphinre s elevezett a kellemes olasz vizekre, ahol találkozott a szorgalmas Mussolinival, aki iránt mindig „személyes nagyrabecsüléssel" viseltetett. A dolgokat persze még nem szabad befejezettnek tekinteni. 'Amint igen messze van még a megvalósulástól a német-francia kontinentális antant, éppúgy a ködös jövő titka az angol-olasz alliance is, de, tagadhatatlan, hogy a endencia megvan e kettéoszlás és a csoportosulás felé. Chamberlain minden eshetőségre felkészül, amikor a Giuliánán kezet íyujt a ducének. Utóvégre éppen tegnap kötötték meg a németek és a franciák a belgák nsg a luxemburgiak bevonásával a kontinen- iális vaskartellt s Loucheur egy nagy német lapban éppen ma mondja ki, hogy ez a vas- cartell az „első lépés" a német-francia teljes együttműködés felé.

Anglia óvatos és előrelátó. Tudja, hogy ja Franciaország felszabadul a rajnai lidérc- ől, kettős éberséggel fordul egyéb ügyei felé, Elsősorban a Földközi-tenger felé, ahol köny- tyen összeütközésbe kerül az angol érdekékkel. És Olaszország érdekeivel is, mi sem kö- elfekvőbb tehát, mint az olasz-angol közeiéin. Végtelenül jellemző, hogy azonnal Lo- arno után meg volt, Rapalló, ahol Chamber- iin és Mussolini először találkoztak, majd zonnai Thoiry után meg volt Livorno is, ahol

Pilsudski lett a súlyos zavarokkal küzdi Lengyelország miniszterelnöke

Késftegylü Kiess® harc a foorKíány és a sejm között — A pénxt&gy- mmisz8©r gazdasági ssődiéS ffél — A lengyel helyzet az uj forradalom ssSráft hordja magéban

Varsó, október 1. A végzetesen összekuszált lengyel belpolitikai helyzet a második Bartel-kormányt is elsöpörte. A szejm tegnapi ülésén a képviselők nagyrésze a kormány költségvetési provizóriuma ellen foglalt állást, úgy hogy Bartel az uj bizalmatlanság jelei miatt kénytelen volt visszavonulni. A miniszterelnök a parlament föloszlatását javasolta s minisztertársainak nagyrésze egy véleményen volt vele. Csupán négy miniszter ellenezte a ház feloszlatását, de e négy miniszter között volt a teljhatalmú Pilsudski és a döntŐfontosságu pénzügyminiszter is. Amikor Bartel a köztársasági elnökhöz fordult a ház feloszlatása ügyében, a köztársasági elnök Pilsiidskival azonosította magát s megtagadta a föloszlatási rendelet aláírását. így Pilsudski emberei a fontos belpolitikai érdekek miatt föláldozták Bariéit s elhatározták, hogy a jelenlegi parlamenttel próbálnak szerencsét. Ma délelőtt fontos tárgyalások voltak a parlamenti hivatalokban, mig délben a köztársasági elnök fölszólította Pilsudski hadügyminisztert, hogy alakítsa meg az uj kormányt. Pilsudski elfogadta a megbízatást és kijelentette, hogy huszonnégy órán belül elkészíti az uj kormánylistát. Pilsudski megbízatásával a zavaros lengyel belpolitikai helyzet koránt sincs megoldva. Nem bizonyos, hogy a marsall boldogulni fog a parlamenttel s valószínű, hogy kénytelen lesz mégis a szejm feloszlatásához folyamodni, ámbár ennek a lépésnek beláthatatlan következményei lennének a lengyel belpolitikai életre. A pénzügyminiszter a tegnapi minisztertanácson épp azért helyezkedett a ház feloszlatását ellenző álláspontra, mert a három hónapos interregnumtól és a rendkívül elkeseredett választási kampánytól a zlotykursrs lemorzsolódását várta. Az amugy^ sem kedvező lengyel közgazdaságnak halálos döfést adna az uj belső harc, mely az országot könnyen a végső anarchiába s az oroszok karjaiba taszíthatná. Minden előjel arra mutat, hogy Pilsudski paciükus meggyőződése ellenére kénytelen lesz a diktatúrához folyamodni, hogy az államélet végzetes differenciálódását meggátolja s az országot megmentse.

Egy politikai merénylet sniyos k©¥©fk©nÉiiy@i

Varsó, október 1. A rendkívüli belső izgalomra igen jellemző az a hallatlan politikai merénylet, amelyet Pilsudski tisztjei a szejm jobboldali ellenzékének vezetője ellen követtek el. Tegnap éjjel Zdziosowski képviselő, a szejm nemzeti demokrata frakciójának vezére s volt pénzügyminiszter varsói lakásán több egyenruhás tiszt jelent meg és bebocsátást kért. Amikor a szolgák ezt megtagadták, a tisztek betörték az ajtót s revolverekkel sakkban tartva a személyzetet, behatoltak a képviselő hálószobájába, ahol addig verték az ellenzék vezérét' mig az eszméletét vesztette. Egy gázbombát is hagytak a szobában, amely szerencsére nem robbant föl. Ez a merénylet nagyon emlékeztet azokra a sorozatos merényletekre, amelyeket Pilsudski tisztjei a májusi államcsíny előtt követtek el, de a most megtámadott személy jelentősége sokkal nagyobb, mint az akkor megtámadott személyeké volt. A jobboldali ellenzék körében óriási izgalmat keltett az eset s nem lehetetlen, hogy ennek következtében a túlfűtött politikai légkör csakhamar ismét felrobban.

Az ellenzék elsietett diadalmámora

A Varsóból érkező jelentések a helyzet teljes ziláltságát mutatják. A jobboldali sajtó nyíltan uszít Pilsudski ellen s a BarteFkormány tegnapi bukását az ellenzék első nagy győzelmének tekinti. A szejm tegnap ismét önállóságra és erőre tett szert — hangoztatják — s a függetlenséget nem szabad föláldozni. Ezzel elleniéiben bizonyos, hogy a győzelmi hangulat legalább is korai. Pilsudski megbízatása erélyes lépést jelent a jobb oldal letörésére s a Bartel-kormány bukása csak kiélezi a kormánykörök és a szejm közti konfliktust. A végeredményt senki sem láthatja.

Az ui lengyel kormány taglal

Varsó, október 1. A délután folyamán Pilsudski összeállította az uj kormánylistát. Miniszterelnök és hadügyminiszter: Pilsudski; külügyminiszter: Zalewski (mint eddig); belügyminiszter: Slavoj-Skladkowski; pénzügyminiszter: Klarner (mint eddig); igazságügyminiszter: Meysztowicz Sándor; földmivelésügyi miniszter: Niezabitowski Károly;

földreformminiszter: Staniewicz (mint eddig); kereskedelmi miniszter: Kliatkowski

(mint eddig); közlekedésügyi miniszter: Romocki mérnök (mint eddig); munkaügyi miniszter pedig Jurkiewicz dr. (mint eddig) lett. Délutánig a közoktatásügyi és a köz- munkaügyi tárcát még nem töltötték be.

Groza lett az erdélyi miniszter

Kolozsvár, október 1. (Saját tudósítónk távirati jelentése). Groza miniszter, aki eddig tár- 'X küli miniszter volt, ma hivatalosan meg- : rd^yi miniszteri tárcát.

Hivatalának elfoglalásakor az újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy erdélyi ember létére, szivvel-lélekkel azon lesz, hogy Erdély valamennyi gazdasági és kulturális kívánalmának eleget tudjon tenni. Kijelentette, hogy a parlament a legközelebbi jövőben már több számos olyan törvényjavaslatot fog megszavazni, amelyek Erdély legsürgősebb problémáit lesznek hivatva megoldani.

Nmcsics párisi tárgyalásai

Páris, október 1. Nincsics jugoszláv külügyminiszter Genfből Párisba érkezett. A Petit Párisién értesülése szerint a jugoszláv államférfiu személyesen akar beszámolni a francia külügyi hivatalban diplomáciai . ténykedéseinek eredményéről. Bejelenti, hogy az olasz—jugoszláv baráti szerződést több ugyanilyen szerződés fogja követni, igy az osztrák—jugoszláv, a görög—jugoszláv és a lengyel—jugoszláv megegyezés. Nincsics ma tárgyal Briand-dal. Vasárnap tovább utazik Párisból, hogy Veldesben találkozhasson az ott időző jugoszláv királyi párral.

Nincsics és Burov bolgár—jugoszláv v közeledésről tárgyaltak Géniben?

Szófia, október 1. Egy Burov. külügyminiszterhez közelálló lap ma feltűnést keltő jelentést közöl Nincsics jugoszláv és Burov bolgár külügyminiszternek genfi tárgyalásairól. A kél államférfin igen barátságos hangnemben tárgyalt Genfben államaik közeledéséről s ha eddig még nem is történt megegyezés, valószínű, hogy. csakhamar újabb megbeszélések következnek, melyek véglegesen tisztázzák a helyzetet. A tárgyalásokat Briand francia külügyminiszter közvetítette, s egyáltalán Franciaország volt az. amely a megegyezés szükségességét hangsúlyoz'a. Á tárgyalások mindeneseire igén/kedvező pillanatban kezdődtek « mutálják, hogy a belr/rád: kormány szabadulni akar az olasz függéstől' s más összeköttetéseket keres.

a dolgok már a megoldás felé értek. Közben pedig a nemetek és a franciák megkötötték a kereskedelmi szerződést és a vaskartellt, az angolok meg az olaszok a tangeri együttműködés és az abessziniai közös munka egyezségét.

A. régi stilusu európai parallelizmus, ha csak csirájában is, kezd ismét valósággá válni. De miként a háború előtt is mindkét részről meg volt a törekvés az erőtöbblet elnyerésére, úgy most is megindul egyrészt ^ a Foreign Oi’ficeon és a Palazzo Chigiben, másrészt a Quai d‘Orsayon és a Wilhelmstrassen a harc a szükséges plusz megszerzésére. Két szűz terület van még: Oroszország és Közép- európa. Oroszország ma kikapcsolódik, külön erőblokkot jelent s ha egyszer veszedelmessé válik, akkor egész Európa ellene indul páneurópai alapon. Addig is védenek a mesterségesen teremtett ütköző államok. — A másik terület, amelyért a harc folyik, Közép- európa. Ez ma az európai politika tengelye és rugója. Ezek a kis államok alkotják a mérleg nyelét. Aki megnyeri őket, azé a hatalom. S valljuk be, jelenleg Mussolini meg Chamberlain esélyei nagyobbak, mivel az ügyes középeurópai politika a „mit adsz" elvén épül fel s a gazdag Anglia meg egységes Itália ma többet adhatnak, mint a lerongyolódott és diszkr editált kontinentális hatalmak.

/

Pilsudski