Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-02 / 224. (1262.) szám

rti /V W ^ Mai számunk H© e^aS V. évf. 224. (1262) szám i Szombat * 1926 október 2 előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok T^9„a."-:ó^rsk K:U'^r negyedévre 76, havonta 26 K€; külföldre: 7V7 * •/ ^ emelet. Telefon. 3-311 — Ksado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl TldpiLCLpjCl Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/115. Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ki DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prkha Európai parallelizmus Az orosz sajtónak jutott manapság az a szerep, hogy a legkíméletlenebb módon nondjon kritikát a világpolitika eseményei­ről s azt, amit az európai államok hivatalos kommünikéi bölcsen elhallgatnak, napvilágra hozza. Tegnap megint bőven akadt dolga az indiszkrét moszkvai lapoknak, ámbár ez al­kalommal mi is tudtuk és ismertük a kulisz- szák mögött lepergett eseményeket. Magától értetődik: a Livornó melletti angol-olasz ta­lálkozóról volt szó s a Prawda meg az Is- vestija hosszú fejtegetésben számolnak be a két európai hatalmi blokk, a német-francia és az angol-olasz érdekcsoport kialakulásáról. Á moszkvai lapok gúnyos fellengzőssel mond­ják el a főtételt: az európai politika legfris­sebb fejlődésében ismét az ősrégi angol po­litika kerékvágásába került, melynek célja az egyforma erős európai hatalmi csoportok megteremtése, hogy az egyforma erőmegosz­tással létrejöjjön az európai parallelizmus, !vagyis az az egyensúlyi helyzet, melyben az európai hatalmak ideig-óráig kényelmesen „balanszírozhatják" a békét. Moszkva gúnyosan ir erről az európai parallelizmusról, de tényleg olyan megveten­dő dolog, ha az erők egyformaságával igyek­szenek garantálni a kontinens nehéz békéjét és fejlődését? A nagy összefogásoktól még messze vagyunk és sajnos, a háború után sincs már lehetősége a világpolitikának, mint a regionális paktumok útja, a háberuelőtti rendszer felújítása és kifejlesztése. A tizen­kilencedik század végén Bismarcktól, An- drássytól kezdve egész VII. Edvárdig meg Izvolszkijig kifejlődött Európában a két nagy erőblokk, melynek egyensúlya 1914-ig tény­leg feltartóztatta az 1870-től állandóan esedé­kes nagy európai háborút. A Triple-Entente és a Triple-Alliance volt ez a két jól ismert parallel érdekcsoport s az elsőbe Anglia, Oroszország, Franciaország, a másodikba pe­dig Németország, a monarchia és Olaszország tartoztak. A bölcs angol politika véleménye volt, hogy Nagy-Britannia érdekében vagy állandóan meg kell tartani e két csoporterő egyensúlyát s így a békét, vagy pedig a Triple-Alliance egy nagyhatalmát át kell csábítani az antant oldalára, hogy igy az erő­többlet elnyerésével pozitív kilátás legyen az angol győzelemre. Szomorúan tudjuk, hogy a második eset történt meg, az európai egyen­súly és parallelizmus megbomlott s az antant lényegesen jobb auspiciumokkal indulhatott a világháborúba, mint mi. Nos, Chamberlain a britt politika évszá­zados tradícióit követi most is. Európai egyensúlyt! — hangsúlyozta minduntalan. A thoiryi német-francia találkozás gyanús volt előtte, vésztjóslóan hallgatott tehát Genfben, a népszövetségi ülésszak után azonnal felült szép hajójára, a gyors Delphinre s elevezett a kellemes olasz vizekre, ahol találkozott a szorgalmas Mussolinival, aki iránt mindig „személyes nagyrabecsüléssel" viseltetett. A dolgokat persze még nem szabad befejezett­nek tekinteni. 'Amint igen messze van még a megvalósulástól a német-francia kontinen­tális antant, éppúgy a ködös jövő titka az an­gol-olasz alliance is, de, tagadhatatlan, hogy a endencia megvan e kettéoszlás és a cso­portosulás felé. Chamberlain minden eshető­ségre felkészül, amikor a Giuliánán kezet íyujt a ducének. Utóvégre éppen tegnap kö­tötték meg a németek és a franciák a belgák nsg a luxemburgiak bevonásával a kontinen- iális vaskartellt s Loucheur egy nagy német lapban éppen ma mondja ki, hogy ez a vas- cartell az „első lépés" a német-francia teljes együttműködés felé. Anglia óvatos és előrelátó. Tudja, hogy ja Franciaország felszabadul a rajnai lidérc- ől, kettős éberséggel fordul egyéb ügyei felé, Elsősorban a Földközi-tenger felé, ahol köny- tyen összeütközésbe kerül az angol érdekék­kel. És Olaszország érdekeivel is, mi sem kö- elfekvőbb tehát, mint az olasz-angol közeié­in. Végtelenül jellemző, hogy azonnal Lo- arno után meg volt, Rapalló, ahol Chamber- iin és Mussolini először találkoztak, majd zonnai Thoiry után meg volt Livorno is, ahol Pilsudski lett a súlyos zavarokkal küzdi Lengyelország miniszterelnöke Késftegylü Kiess® harc a foorKíány és a sejm között — A pénxt&gy- mmisz8©r gazdasági ssődiéS ffél — A lengyel helyzet az uj forra­dalom ssSráft hordja magéban Varsó, október 1. A végzetesen összekuszált lengyel belpolitikai helyzet a második Bartel-kormányt is elsöpörte. A szejm tegnapi ülésén a képviselők nagyrésze a kor­mány költségvetési provizóriuma ellen foglalt állást, úgy hogy Bartel az uj bizalmatlan­ság jelei miatt kénytelen volt visszavonulni. A miniszterelnök a parlament föloszlatását javasolta s minisztertársainak nagyrésze egy véleményen volt vele. Csupán négy minisz­ter ellenezte a ház feloszlatását, de e négy miniszter között volt a teljhatalmú Pilsudski és a döntŐfontosságu pénzügyminiszter is. Amikor Bartel a köztársasági elnökhöz for­dult a ház feloszlatása ügyében, a köztársasági elnök Pilsiidskival azonosította magát s megtagadta a föloszlatási rendelet aláírását. így Pilsudski emberei a fontos belpolitikai érdekek miatt föláldozták Bariéit s elhatározták, hogy a jelenlegi parlamenttel próbál­nak szerencsét. Ma délelőtt fontos tárgyalások voltak a parlamenti hivatalokban, mig dél­ben a köztársasági elnök fölszólította Pilsudski hadügyminisztert, hogy alakítsa meg az uj kormányt. Pilsudski elfogadta a megbízatást és kijelentette, hogy huszonnégy órán belül elkészíti az uj kormánylistát. Pilsudski megbízatásával a zavaros lengyel belpoliti­kai helyzet koránt sincs megoldva. Nem bizonyos, hogy a marsall boldogulni fog a par­lamenttel s valószínű, hogy kénytelen lesz mégis a szejm feloszlatásához folyamodni, ám­bár ennek a lépésnek beláthatatlan következményei lennének a lengyel belpolitikai életre. A pénzügyminiszter a tegnapi minisztertanácson épp azért helyezkedett a ház feloszlatását ellenző álláspontra, mert a három hónapos interregnumtól és a rendkívül elkeseredett választási kampánytól a zlotykursrs lemorzsolódását várta. Az amugy^ sem kedvező lengyel közgazdaságnak halálos döfést adna az uj belső harc, mely az országot könnyen a végső anarchiába s az oroszok karjaiba taszíthatná. Minden előjel arra mutat, hogy Pilsudski paciükus meggyőződése ellenére kénytelen lesz a diktatúrához folyamod­ni, hogy az államélet végzetes differenciálódását meggátolja s az országot megmentse. Egy politikai merénylet sniyos k©¥©fk©nÉiiy@i Varsó, október 1. A rendkívüli belső izgalomra igen jellemző az a hallatlan politikai merénylet, amelyet Pilsudski tisztjei a szejm jobboldali ellenzékének vezetője ellen kö­vettek el. Tegnap éjjel Zdziosowski képviselő, a szejm nemzeti demokrata frakciójának vezére s volt pénzügyminiszter varsói lakásán több egyenruhás tiszt jelent meg és bebo­csátást kért. Amikor a szolgák ezt megtagadták, a tisztek betörték az ajtót s revolve­rekkel sakkban tartva a személyzetet, behatoltak a képviselő hálószobájába, ahol addig verték az ellenzék vezérét' mig az eszméletét vesztette. Egy gázbombát is hagytak a szo­bában, amely szerencsére nem robbant föl. Ez a merénylet nagyon emlékeztet azokra a sorozatos merényletekre, amelyeket Pilsudski tisztjei a májusi államcsíny előtt követ­tek el, de a most megtámadott személy jelentősége sokkal nagyobb, mint az akkor meg­támadott személyeké volt. A jobboldali ellenzék körében óriási izgalmat keltett az eset s nem lehetetlen, hogy ennek következtében a túlfűtött politikai légkör csakhamar ismét felrobban. Az ellenzék elsietett diadalmámora A Varsóból érkező jelentések a helyzet teljes ziláltságát mutatják. A jobboldali sajtó nyíltan uszít Pilsudski ellen s a BarteFkormány tegnapi bukását az ellenzék első nagy győzelmének tekinti. A szejm tegnap ismét önállóságra és erőre tett szert — han­goztatják — s a függetlenséget nem szabad föláldozni. Ezzel elleniéiben bizonyos, hogy a győzelmi hangulat legalább is korai. Pilsudski megbízatása erélyes lépést jelent a jobb oldal letörésére s a Bartel-kormány bukása csak kiélezi a kormánykörök és a szejm közti konfliktust. A végeredményt senki sem láthatja. Az ui lengyel kormány taglal Varsó, október 1. A délután folyamán Pilsudski összeállította az uj kormánylistát. Miniszterelnök és hadügyminiszter: Pilsudski; külügyminiszter: Zalewski (mint eddig); belügyminiszter: Slavoj-Skladkowski; pénzügyminiszter: Klarner (mint eddig); igazság­ügyminiszter: Meysztowicz Sándor; földmivelésügyi miniszter: Niezabitowski Károly; földreformminiszter: Staniewicz (mint eddig); kereskedelmi miniszter: Kliatkowski (mint eddig); közlekedésügyi miniszter: Romocki mérnök (mint eddig); munkaügyi miniszter pedig Jurkiewicz dr. (mint eddig) lett. Délutánig a közoktatásügyi és a köz- munkaügyi tárcát még nem töltötték be. Groza lett az erdélyi miniszter Kolozsvár, október 1. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése). Groza miniszter, aki eddig tár- 'X küli miniszter volt, ma hivatalosan meg- : rd^yi miniszteri tárcát. Hivatalának elfoglalásakor az újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy erdélyi ember létére, szivvel-lélekkel azon lesz, hogy Erdély valamennyi gazdasági és kulturális kí­vánalmának eleget tudjon tenni. Kijelentette, hogy a parlament a legközelebbi jövőben már több számos olyan törvényjavaslatot fog megsza­vazni, amelyek Erdély legsürgősebb problémáit lesznek hivatva megoldani. Nmcsics párisi tárgyalásai Páris, október 1. Nincsics jugoszláv külügy­miniszter Genfből Párisba érkezett. A Petit Pá­risién értesülése szerint a jugoszláv államférfiu személyesen akar beszámolni a francia külügyi hivatalban diplomáciai . ténykedéseinek eredmé­nyéről. Bejelenti, hogy az olasz—jugoszláv baráti szerződést több ugyanilyen szerződés fogja kö­vetni, igy az osztrák—jugoszláv, a görög—jugo­szláv és a lengyel—jugoszláv megegyezés. Nin­csics ma tárgyal Briand-dal. Vasárnap tovább utazik Párisból, hogy Veldesben találkozhasson az ott időző jugoszláv királyi párral. Nincsics és Burov bolgár—jugoszláv v közeledésről tárgyaltak Géniben? Szófia, október 1. Egy Burov. külügyminisz­terhez közelálló lap ma feltűnést keltő jelentést közöl Nincsics jugoszláv és Burov bolgár kül­ügyminiszternek genfi tárgyalásairól. A kél ál­lamférfin igen barátságos hangnemben tárgyalt Genfben államaik közeledéséről s ha eddig még nem is történt megegyezés, valószínű, hogy. csak­hamar újabb megbeszélések következnek, me­lyek véglegesen tisztázzák a helyzetet. A tárgya­lásokat Briand francia külügyminiszter közvetí­tette, s egyáltalán Franciaország volt az. amely a megegyezés szükségességét hangsúlyoz'a. Á tárgyalások mindeneseire igén/kedvező pillanat­ban kezdődtek « mutálják, hogy a belr/rád: kor­mány szabadulni akar az olasz függéstől' s más összeköttetéseket keres. a dolgok már a megoldás felé értek. Közben pedig a nemetek és a franciák megkötötték a kereskedelmi szerződést és a vaskartellt, az angolok meg az olaszok a tangeri együtt­működés és az abessziniai közös munka egyezségét. A. régi stilusu európai parallelizmus, ha csak csirájában is, kezd ismét valósággá vál­ni. De miként a háború előtt is mindkét rész­ről meg volt a törekvés az erőtöbblet elnye­résére, úgy most is megindul egyrészt ^ a Foreign Oi’ficeon és a Palazzo Chigiben, más­részt a Quai d‘Orsayon és a Wilhelmstrassen a harc a szükséges plusz megszerzésére. Két szűz terület van még: Oroszország és Közép- európa. Oroszország ma kikapcsolódik, külön erőblokkot jelent s ha egyszer veszedelmessé válik, akkor egész Európa ellene indul pán­európai alapon. Addig is védenek a mester­ségesen teremtett ütköző államok. — A má­sik terület, amelyért a harc folyik, Közép- európa. Ez ma az európai politika tengelye és rugója. Ezek a kis államok alkotják a mérleg nyelét. Aki megnyeri őket, azé a ha­talom. S valljuk be, jelenleg Mussolini meg Chamberlain esélyei nagyobbak, mivel az ügyes középeurópai politika a „mit adsz" el­vén épül fel s a gazdag Anglia meg egységes Itália ma többet adhatnak, mint a lerongyo­lódott és diszkr editált kontinentális hatalmak. / Pilsudski

Next

/
Oldalképek
Tartalom