Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)
1926-10-01 / 223. (1261.) szám
'I ^I«<«AI^\A&ÍíAR.-HXttUAP ✓ í/926 október 1, péntek. Magyarországon és Bulgáriában nem lehet eredményes kommunista propagandát űzni A moszkvai Kominlern szenzációs megállapításai Berlin, szeptember 27. (A P. M. H. berlini tudósítójától). A kommunista világpropaganda legfőbb szerve, a moszkvai Komintern a minap szigorúan bizalmas köriratot küldött külföldi megbízottjainak az európai kommunista propaganda lehetőségeiről. A Komintern jegyzékében elégedetlenségének ad kifejezést a kommunista propaganda sikertelensége miatt, megállapítja azonban egyúttal, hogy' két európai államban, Bulgáriában és Magyarországon lehetetlen eredményes bolseviki propagandát folytatni. Magyarországon, úgymond, a rendőrség olyan pompásan kiépített szervezettel bír, hogy minden megmozdulást már csirájában elfojt és lehetetlen agitáciőt kezdeni. Bulgáriában a kormány seintén eredményes harcot folytatott a kommunisták ellen, a hadsereget és a rendőrséget átszervezte, a polgárság szervezeteit kiépítette. Bulgáriában a közgazda- sági helyzet is jelentékeny mértékben javult, a valuta stabilizálódott és a megélhetési viszonyok könnyebbek lettek. A kormány a szociáldemokratákkal is kibékült, amennyiben nagyobb méretű amnesztiát adott a politikai elítélteknek. Két év előtt a viszonyok Bulgáriában még olyan ziláltak voltak, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása köny- nyen megvalósítható lett volna, ma azonban a bolseviki agitáciőnak nincsen kilátása sikerre. Amidőn a Komintern ezeket leszögezi, felhívja egyúttal a többi európai államokban működő szervezeteket, hogy országaikban fokozzák az agitáciőt. A germersheimi német-francia incidens után Berlin, szeptember 30. A megszállott terűié iek német birodalmi biztosa tegnap Berlinbe érkezett. Utazása állítólag nincs összefüggésben a germersheimi eseményekkel s már régóta tervbe volt véve. Bizonyos azonban, hogy berlini tartózkodása alatt szóba kerül a germersheimi incidens is. Holnap Bell 'dr., a megszállott területek birodalmi minisztere, a megszállott területekre utazik s ellátogat Germerskeimbe is. Beavatott körök szerint ez az utazás összefüggésben van a megszállott területeken történt súlyos német-francia ircidenssel. A népszövetségi ligák unióiénak kisebbségi törvénytervezete A salzburgi illések első határozatai — A népszövetség mint a kisebbségek ügyeinek döntö fóruma Salzburg, szeptember 30. A népszövetségi ligák uniójának salzburgi tárgyalásait az albizottságok ülése nyitotta meg. Ezen az ülésen vázolták annak a népszövetség elé terjesztendő törvénytervezetnek alapjait* amely a kisebbségek jogait szabályozza. Az Unió főtanácsát október elsején nyitják meg a tartománvfőnökség lovagtermében. Eddig körülbelül 70 résztvevő ígérte megjelenését. A kisebbségek jogainak védelméről szóló elaborátum 41 pontból áll. A terv szerint a népszövetségi tanács elnöke föl lesz jogosítva egy háromtagú tanácsbizoítság („a hármas komité44) alakítására, amely minden kisebbségi üggyel foglalkozni fog. A kisebbségek neticiós jogát nem korlátozzák, csak azt kötik ki .hogy a petícióban nem lehet szó a politikai határok megváltoztatásáról és a hangnem nem lehet durva vagy izgatott. Ha az elnök úgy véli, hogy a petíciót el kell utasítani, akkor a tanács dönt. Annak a kormánynak, amelyet megvádolnak, két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon. A tanács dönt a bizonyítás idejéről és formájáról. Különleges esetekben külön bizottságot nevezhetnek ki a kisebbség n éti dójának megvizsgálására. Egv-egy vizsgálat nem tarthat hat hónapnál tovább. A vizsgálat befejezése után a tanács azon les-, hogy barátságos utón szabályozza az iievet. Ha ez nem sikerül, akkor legjobb belátása szerin titéletet hoz. Az Ítéletet nem lehet megfelebbezni s ellenállás esetén a népszövetségnek joga van minden eszközzel elősegíteni annak keresztülvitelét. Egy elintézett esetet csak akkor lehet uj tárgyalás tárgyává tenni, ha uj, eddig ismeretlen tények kerülnek napfényre. A permanens nemzetközi döntőbíróság a tárgyalás ideje alatt véleményt adhat. Teljes rendben folyt le a budapesti uolgármester választás Ripka lemond főpolgármesteri állásáról — óriási előkészületek a pénteki pótválasztásra Budapest, szeptember 30. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Lapunk tegnapi számában, lapzárta után érkezett telefonjelentés alapján, csak egész röviden közöltük a budapesti polgármesterválasztás eredményét, amely szerint október elsején délután 4 órakor pótválasztás lesz Sipőcz dr. és Bárczy dr. között. A tegnapi választás lefolyásáról és előkészületeiről az alábbi részletes tudósítást közöljük: Az uj városháza épülete előtt már délután két óraikor óriási embertömeg gyülekezett, hogy a polgármesterváíasztás nagy eseményénél jelen legyen. Az épületbe még a sajtókiküldötteket is osak szigorú igazoltatás után engedték be. Négy órára, zsúfolásig megtelt a terem. Az ülést Folkusházy alpolgármester nyitotta meg a belügyminiszteri rendelet felolvasásával, amely a polgármesterválasztást elrendeli. Folkusházy ezután bejelenti, hogy az ülés egyetlen pontja a polgármesterválasztás. A polgármesteri állásra összesen hét pályázat érkezett, időközben Márkus Jenő pályázatát visszavonta. így a polgármester- jelölő bizottság a hat pályázó közül háromnak a jelölését indítványozta és pedig Ripka Ferenc dr., Sipőcz Jenő dr. és Bárczy István dr. jelölését. Az alpolgármester bejelentését a városatyák egyhangúlag és vita nélkül elfogadták. Folkusházy ezután elrendelte a szavazást és a városatyák fehér és fekete golyóval szavaztak. A fehér golyó igent, a fekete golyó nemet jelentett és ezeket az egyes jelöltek urnáiba dobták. Folkusházy az ülést félbeszakította. öt órakor még 27 pptg hiányzott. Lassan azonban még a betegek is, köztük Friedricb István is, megérkeztek, úgy hogy negyed 7 órakor már csak négyen hiányoztak. / A szavazást fél 7 órakor bezárták s az eredmény, amint ezt már jelentettük, a 'következő volt: Sipőcz Jenő dr. 124, Bárczy István dr. ' :4 és Ripka Ferenc dr. 56 szavazatot kapott. Minthogy a választási rend szerint a három jelölt közül egyik sem kapott abszolút többséget, Folkusházy bejelentette, hogy pénteken délután 4 órakor pótválasztás lesz Sipőcz és Bárczy között.-■'T’”~tás eredményének kihirdetését városatyák minden közbeszólás és ér- - ’emnyilvánitás nélkül vették tudomásul. A választás eredményéből megállapították, hor; 13 demokrata városatya nem szavazott Bárczy mellett. A demokratikus sajtó ezt azzal magyarázza, hogy a 13 városatya a nemrégen belépett demokratapárti tagok közül kerülhetett ki. A sajtó továbbá megállapította azt is, hogy a kijelölő bizottság tagjainak még a fele sem szavazott a kormánypárti Ripka mellett és ma már az a hir terjedt el, hogy Ripka főpolgármesteri állásáról is le fog mondani. A szavazás valósággal rekorderedményt jelent, mert 311 városatya közül 304 szavazott s a távolmaradottak közül 4 külföldön tartózkodik.. Az éjszaka folyamán úgy a demokrata blokk, mint a keresztény blokk ülésezett. A demokrata blokk röpcédulákat adott ki, amelyben felszólítja a városatyákat, hogy a pótválasztásnál Bárczyra adják le szavazataikat. A Ripka-párt is gyülésezett és bizalmi kérdéssé tette, hogy tagjai a pótválasztáson Sipőczre szavazzanak. Mindkét blokk bizalommal tekint a pótválasztás elé és saját jelöltjének győzelmét reméli. — A prágai gólyavezetés. A prágai MAKK választmánya tudatja a Prágába újonnan érkező diákokkal, hogy a P. M. H. szerkesztőségében minden délben 1 és 2 óra között az egyesület egy diákmegbizottja tanácsokkal és útbaigazításokkal várja a rászoruló bajtársakat. A kalauzolás és fölvilágositás díjtalan. BCHöPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY XIV. (34) Gyula úgy egy háromnegyed óra múlva ment fel a szobába. Üresen találta. Azt hitte, Elza csak kiment valamiért. Várt. Egy negyed óra múlva kezdett nyugtalankodni. Kinézett a folyosóra, nem látott senkit. Újra várt, most már fülelve, nyugtalanul, nem hall-e lépéseket a folyosón. Egyszer-kétszer kinézett, vacsoráról jövő fürdővendégek jöttek haza. Már majd egy óra óta várt, nagyon ideges lett. Lement a hallba, megkérdezte a bóbiskoló portástól: — Nem látta a feleségemet? — Láttam kimenni úgy egy óra előtt, azt hittem, a nagyságos ur után megy vacsorázni — felelt hivatalos előzékenységgel a portás. Gyula szó nélkül kisietett a gyógytérre, körüljárta, megnézett minden padot, tudta, hogy hiába, de benézett az étterem teraszára is. Csak a nyugtalanság hajtotta. Aztán fölsietett a szobába, hátha visszakerült Elza. Üresen találta a szobát, újra lerohant, megtudakolta a Matild cimét és csaknem futva ment a villa elé. Matild a verandán ült, elgondolkozva cigarettázott. A közeledő lépések zajára megrettenve kiáltott fel: — Ki jár ott? — Ne tessék megijedni, én vagyok, Bertalan Gyula. Nincs itt a feleségem? Matild lesietett a veranda lépcsőjén. Az arca fakó volt a rémülettől: — Elza? Mi történt? — dadogta. Gyula röviden, izgatottan elmondta, amit tudott. Matild a félelemtől roskadozó térdekkel állt előtte. — De hát hova lehetett? — kérdezte egészen színtelen hangon. Aztán, mint erős asszony, a bajban, hirtelen összeszedte magát. — Jöjjön, meg kell keresni — mondta szilárd, határozott hangon. Előhivta a kis leányai guvernantját, röviden néhány utasítást adott neki, aztán elindult Gyulával. — Látta valaki? Merre ment? — kérdezte. — Csak annyit tudok, hogy mialatt lent vacsoráztam, kiment a szállodából — felelt kishitüen Gyula. Matild ijedtsége és még inkább mostani elszánt magatartása, félelmes komolysága megrémítette. — Hogy aztán merre ment, azt nem tudja senki. Csak nem gondolja, méltóságos asszony, hogy valami baj? ... * — Egyelőre nem gondolok semmit — felelt Matild kurtán. Aztán, mintha valami gondolat szállta volna meg, hirtelen ezt kérdezte: — Béltekyt nem látta? — De igen. A színésznővel vacsorázott. Aztán, mielőtt idejöttem volna, láttam egyedül ülni az asztalnál. Szivarozott. — Úgy! —. mondta Matild elgondolkozva. — Mielőtt maga lement vacsorázni, nem mondott Elza semmit? Nem történt semmi? — Nem kérem, semmi. Csak nagyon ideges volt, sírva fakadt, sokáig sirt. Aztán maga küldött, menjek le vacsorára. Neki nem volt étvágya. Aztán végképp megrémülve tette hozzá: — I)e hát hova lett? Mi lelt vele? Mondja, méltóságos asszony, mire gondol? Matild nem felelt, gyors, energikus lépésekkel sietett, Gyulát magával vonszolva, a gyógytér felé. A szálloda elé érve Gyula megkérdezte a portástól, nem látta-e a feleségét. Nem látta. Újra felszaladt a szobába, a szoba üres volt. Mikor megint lejött, Matild ezt mondta neki: — Menjen, keresse meg Béltekyt. Gyula nem értette ugyan ezt a parancsot, de engedelmesen elszaladt és egy perc múlva visszatért Béltekyvel. Útközben szak- gatott, rövid szavakkal elmondta neki, miről van szó. Bélteky is sápadt volt, mire odaért Mariidhoz, aki szigorú, ellenséges hangon mondta neki: — Maga is velünk jön Elzát megkeresni. A strand felé megyünk. Lementek a strandra. Megnéztek minden padot, végigkeresték a Balaton partot. Nem találtak senkit. Kimentek a hajóhidra, kikérdeztek egy ott üldögélő matróz-félét, ez sem tudott semmit, nem is látott senkit, pedig, amint mondta, már este óta itt üldögél. Mentek tovább. A strand vége táján egy csendőrrel találkoztak, aki feltüzött szuronynyal jött esti cirkáló útjáról. Matild megállította, leírta Elza alakját. Nem látott egy ilyesforma nőt erre jönni? — Láttam egy hölgyet a sötétben a strandfürdő felé vezető útra térni. Meg is kérdeztem, merre megy a nagysága? Azt felelte, hogy valamit otthagyott a strandfürdőben, azt megy keresni. Hajadonfővel volt, szürke kabát rajta. Olyasforma volt, mint a méltósága mondja. — A strandfürdőhöz — adta ki a parancsot Matild. A csendőr is csatlakozott hozzájuk. Mentek a nádasba vágott utón a strandfürdőhöz. Nem szóltak egy szót sem. Matild ment elől, határozottan, gyorsan, mögötte Gyula, minduntalan megbotolva, izgatottan, rémülten. Aztá i Bélteky, keményen összeszoritott szájjal, a sápadt arca szinte világított a sötétben. Negyediknek baktatott utánuk a csendőr. A strandfürdőnél nem találtak egy lelket sem. A csendőr elővett egy villamos zseblámpát, végig világította a partot, nem találtak semmi nyomot. Kimentek a hidra, ott se volt semmi nyom. Már vissza készültek menni, amikor a csendőr erősen odavilági- tott a hid végénél a vízre. — Itt szokott lenni a mentőcsónak. Most nincs itt — mondta ijedten. Megfordult és gyors lépésekkel a kabinsor végéhez sietett, ahol a kabinos szobája volt. Bezörgetett. Az őr dünnyögve tápászko- dott fel. — Ki az? — Én vagyok, Gida bácsi — mondta a csendőr. — No mi baj, őrvezető ur? — mondta megjuliászodva a kabin-őr. — Mondja, Gida bácsi, hova lett a mentőcsónak a helyéről? — Ott kell annak lenni. Az este még ott volt — mondta Gida bácsi és előbujt a kalitkájából, egy ingben, gatyában, ahogy az ágyból kelt ki. Ment a csendőrrel a hidra. — E bizony nincs itt. Valaki elkötötte — mondta mogorva megbotránkozással. A csendőr odavilágitott a lámpájával, Gida bácsi megvizsgálta a cölöpöt, melyhez a csónak kötve volt. — Valaki elvágta a kötelet — mondta aztán. N Érelmeszesedés . „ ^ ^ Neurasthénla Golyva-, csont-, izületi-, mirigybajok, koszvény, hüdéseknél stb., a Csízi Jód-Brómos Gyógyvíz kiváló gyógyhatású) átdolgozza a szervezetet, vérképző és idegerősitő, fokozza az anyagcsereforgalmat. — Otthoni kúrákhoz: Csizi-Viz, Fürdősó, Gyógyszappan, kapható az összes gyógytárakban, ásványvizkereskedésben és drogériákban. — Használati utasítást küld a Gyermekek gönrélyes, Izületi, csonthéjainál, angolkórnál ajánljuk! Fürdőigazgatóság Csizfürdő-Cizkupele, z. XV ni.
