Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-11 / 207. (1245.) szám
1926 szeptember 11, szombat. Gajdát hamis név viselésével, ranggal való szédelgéssel és bigámiával vádolják A Lidové Novlny szenzációs vádcskke a volt vezérkari főnök ellen A sokféle „végzettségű" tábornok — Két egymással ellentétes életrajz, amit maga Gajda irt magáról magyarságba ő öntött bizalmat, uj életet, uj erőt. A csehszlovák kormánynak ő vágta a legerősebben a szemébe erőszakoskodásait, elnyomásait, üldözéseit, jogtalan intézkedéseit, jogfosztó cselekedeteit. S a küllőid felé az ő szavai tárták fel a legnyiltabban a magyarság sérelmeit, panaszait, szenvedéseit. Minden parlamenti beszéde, minden képviselői beszámolója egy-egy politikai esemény volt, amelyet mohón szívott magába a magyarság, mint a leikéből elhangzott megnyilatkozásokat, s elalélt lelkét ezekkel táplálta, erősítette. A cseh kormánykörök egyre növekvő idegességgel és félelemmel nézték népszerűségének és nimbuszának terjedését, erősödését, s előrelátható volt hogy valahol erőszakkal megakasztják, elgáncsolják politikai munkásságában. Körmendy-Ékes Lajos érezte ezt már évekkel pzelőtt. És itt nyilatkozott meg igazán az ő lelki nagysága, amikor ennek tudatában is tovább dolgozott ugyanolyan bátorsággal, meg nem alkuvással, fáradhatatlan agilitással. A szlovenszkói magyar politikai életben egyre veszedelmesebben halmozódtak az ellentétek. Boldogult Petrogalli Oszkár mellett Karmendy-Ékes Lajos volt az, akinek ismételten sikerült ezeket a belső ellentéteket elsimítani és az ellenzéki politika egységét biztosítani. Amilyen bátor és meg nem alkuvó volt, mint ellenzéki politikus a közéletben, époly szeretetreméltó, konciliáns, megértő a kulisszák mögött magyar képviselő- társaival, híveivel, és politikai barátaival szemben, aki a maga személyét mindig alá tudta rendelni a köz érdekének. Ezért is volt sok kényes, nehéz kérdés elintézésénél, döntéseknél Körmendy-Ékes Lajos szava elhatározó. Amit ő évekkel ezelőtt előre megérzett, — az bekövetkezett. Körmendy-Ékes Lajosnak el kellett hagynia szükebb hazáját Szlo- venszkót, amelynek jogait és veszélyeztetett létét ötéves parlamenti működésében oly ön- feláldozóan védte, s el kellett hagynia kedves városát, Kassát, amelyhez egész fiatalságának emlékei fűzték, amelyhez szinte odanött és amelyről azt hitte, hogy soha sem fognak egymástól elválni. Ez a szép, előkelő város, amely annyit köszönhet Ékes Lajosnak, itt maradt nekünk, hogy őrködjünk benne és felette, — Körmendy-Ékes Lajos pedig őszülő fejjel kénytelen búcsút mondott neki. A sors utjai kiszámíthatatlanak. Azt mindenki tudta és itt nem is volt nehéz jóslatokba bocsátkozni, hogy Körmendy-Ékes Lajos pályafutása tőlünk való elbucsuzásával nem nyert befejezést, hogy az ő fényes tehetségét Magyarországon is felismerik, értékelni fogják és fel is használják. Az újjáépülő, fejlődő Magyarországnak nagy szüksége van olyan férfiakra, mint Körmendy-Ékes Lajos, akiben a tehetség fáradhatatlan munkaerővel, tisztalátással és bőséges invencióval párosul. Amint a lengyelek Pozenből és Galíciából, a franciák Elzász-Lotharingiából, az olaszok Tirolból, s a románok Erdélyből nagyszerű és kiváló államférfiakat kaptak, úgy fog, azt hiszem, Magyarország is a szlovenszkói Körmendy-Ékes Lajosban egy minden tekintetben kiváló közéleti egyéniséget kapni, aki itt szerzett tapasztalatait, az elnyomásban még erőteljesebben kifejlődött magyar fajszeretetét Magyarország javára fogja most gyümölcsöztetni uj közéleti pozíciójában. Hogy mit veszítettünk, mi Ékes Lajosban, azt az egy év alatt, — amely távozása óta elmult-sokszor éreztük, — s hogy mit nyer Veszprém-megye uj főispánjában, azt rövidesen tények fogják igazolni. A régi Körmendy-Ékes Lajos a miénk és a szlovenszkói magyaroké marad, — az uj Körmendy-Ékes Lajos pedig Veszprémin cgyéé és egyúttal az uj feltámadó, eljövendő Magyarországé, amely benne egy kiváló egyéniséget nyert. Útja bizonyára dicsőséges lesz, amelynek kapuja hétfői főispáni beiktatásával tárul föl előtte. Ennél a beiktatásnál lélekben mi is itt leszünk, s ünnepelni fogjuk egykori hűséges munkatársunkat, nagyrabecsült vezérünket és az uj veszprénimegyei főispánt. Dr. Szabó és dr. Gödény jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet. Előkészite3zités bármelyik egyetemre és főiskolára; jogi, ügyvéd', bírói vizsgákra, államzámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör- út 4. (Telefon: L 963—50.) Prága, szeptember 10. A cseh táborban „elbalkániasodtak” a viszonyok. A parlament tavaszi ülésszaka után megindult az „afférok” lavinája, amely már az utcára is kikerült. A sokféle leleplezés és affér közül kettő emelkedik ki: Az egyik a Stribrny—Klofács-ügy, amely országos botrány, a másik a Gajda-affér, amely mai stádiumában már világbotránnyá fejlődött. A Gajda-esetet eddig csak adminisztratív utón igyekeztek elintézni s a hivatalos, illetékes körök nem akarták az ügy részleteit a nyilvánosság elé hozni. Azonban ez a terv nem sikerült, mert a sajtó pro és kontra különböző, megerősített és meg nem erősített leleplezéseket közölt Gajda kalandosan tarka és érdekes múltjáról. Gajda maga a tegnapi napig egyáltalában nem reagált a 6ajtótámadásokra. Tegnap azonban egy, a csehszlovák közvéleményhez intézett fölhívásában „tisztára” igyekezett mosni magát. Terve azonban nem sikerült, mert éppen a tegnapi cikke, amelyet lapunk tegnapi számában mi is részletesen leközöltünk, alkalmat adott a brünni Lidové Novi- nynek arra, hogy végérvényesen lerántsa Gajdáról a leplet. A Lidové Novlny mai cikke európai szenzáció lesz, mert a Nyugat szinte hihetetlennek fogja fogadni azt, hogy egy ilyen kalandos múltú ember — föltéve, hogy a L. N. leleplezése megfelel a tényeknek — miképpen juthatott egy hadsereg vezérkarának élére. A Lidové Noviny cikkének részletes kivonata a következő: — Az oroszországi légió 2. számú ezredének tisztjei 1917-ben panaszt emeltek egy tiszt ellen, akit sorozatos csalással vádoltak és pedig azzal, hogy hamis nevet visel, hamisan állítja, hogy magasabb műveltsége van és hol tisztnek, hol orvosnak adja ki magát. Ezzel az üggyel foglalkoznia kellett volna az ez- redbiróságnak. Az illető tiszt azonban kibújt ez alól s útlevelet próbált szerezni, hogy Franciaországba mehessen. Mikor ez nem sikerült neki, a maga igazolására Kievben részletes jelentésben le- irta egész életrajzát A dolog azután elaludt. Ez volt a dxoguista Rudolf Geidl kariér jenek a kezdető — írja a Lidové Noviny —, akit most Radula Gajda tábornok néven ismer a világ. A lap ezután összehasonlítja Gajdénak 1926 szeptember 9-én megjelent életrajzát az 1917 november 16-án Kievben leadott életrajzával és a következőket állapítja meg: —■ 1917-ben beismeri Geidl, hogy tényleg nem hívják Gajdának. Kétszer megbukott a gimnáziumban. 1907-ben érettségizett s 1908-ban mint egyéves önkéntes szolgált a tüzérségnél. Ez év végén „Feuerwerker-Offiziersaspiráns”-nak nevezték. Rudolf Geidl a valóságban — írja a L. N. — 1892-ben született, úgy, hogy’ 1907-ben csak tizenöt-éves volt. Vagyis akkor hagyta el a gimnázium negyedik osztályát. Nem igaz tehát, hogy „éretségizett” és nem lehet igaz, hogy 1908-ban önkéntes volt és egy év múlva már tiszt. — A kievi .rapportban aztán igy folytatja: A katonáskodás után elvégezte a kereskedelmi akadémia kétéves Medizinehemisohe Drogistenakade- mie tanfolyamát. Azonkívül egy évig az orvosi egyetemen kémiai és főleg kozmetikai előadásokat hallgatott. 1912—13-ban megismerkedett Piron skadrai orvos leányával. Az orvos támogatásával 1914 márciusában drogériát nyitott Skadrában. — 1926-ban azt mondja ezzel szemben Radul Gajda, hogy Kievben végezte a gimnázium négy osztályát, majd magánúton a többi osztályokat, érettségizett és a kultúrmérnöki oklevelet szerezte meg. Gimnáziumi tanulmányai közben csak rövid ideig volt droguistagyakornok. — Ez a mese, a valóság ellenben az — írja a Lidové Noviny —, hogy Rudolf Geidelí 1908-ban kicsapták a gimnázium negyedik osztályából. Ha elvégezte volna a kereskedelmi akadémiát, akkor azzal nem lehetett készen 1912-ig. 1913-ban már Skadrában udvarolt az orvos leányának. De önkéntes sem lehetett, mert hiszen nem volt meg a kellő előképzettsége. S ha a negyedik osztály! 1907-ben végezte, mint extemista csak 1911-ben érettségizhetett volna. Ha közben tényleg katonáskodott, vájjon mikor végezhette a kultúrmérnöki tanulmányait? — Hasonlítsátok össze a két életrajzot — folytatja a lap —, amit Rudolf Geidcl sajátkezüleg irt. Vagy az egyik hazug közülök, vagy pedig mind a kettő hazudik. — Tény az, hogy Geidel 1914-ben droguista volt Skadrában, ott először házasodott meg, Szibériában pedig másodszor nősült, anélkül, hogy első feleségé tői elvált volna. Aztán igy folytatja a Lidové Noviny a két életrajz összehasonlítását: Az 1917-esben azt írja, hogy a háború kitörésekor Skadrából vonult be a 86. számú vadászzászlóaljhöz mint zászlós, később hadnagy lett. 1926-ban viszont azt mondja, hogy a montenegróiakhoz átszökött, ahol már kapitányi ranggal szerepelt. Ezzel szemben azt bizonyítja egy tábornok, aki Geidel előtt került fogságba, hogy Geidelt már az első napon mint orvost ismerte. — Az oroszországi szereplése is ellentétes a két életrajzban. A régebbiben azt mondja, hogy mint orvosnövendék szerepelt az útlevélben, mely- lyel Oroszországba szökött, a tegnapi szerint már mint orosz orvos utazott el Montenegróból. — De még tovább is mehetünk — fejezi be a Lidové Noviny —, Geidel 1917-ben még ezeket is irta: „Pétervárott borzalmas helyzetbe kerültem. Az egészségügyi misszió ekkor mint szerb orvost Odesszába küldött a szerb katonasághoz.” Tehát az „orvosnövendékből” és „orosz orvosból” egyszerre „szerb orvos” is lett. „Ott orvosi gyakorlatot folytattam — irta Geidel 1917-ben — s nem mertem elárulni, hogy nem vagyok orvos.” — Geidel tehát diploma nélkül orvoskodotf a szerb katonaságnál, — fejezi be a lap. Ezen legújabb leleplezés után mi ie kíváncsian várjuk a további fejleményeket. Ha ezek a vádak a valóságnak megfelelnek, úgy tényleg bekövet- kezhetik Geidel-Gajda degradálása, amint ezt a Bohemia tegnapi számában jövendölte. Leszállítják a katonai zsoldot Prága, szeptember 10. Félhivatalos lapok értesülései szerint a nemzetvédelmi minisztérium tervbevette a katonák zsoldjának leszállítását. Október elsejétől kezdődőleg a közkatona napi zsoldját 2.50 korona helyett 1.50 koronában akarják megállapítani. A leszállított zsoldot kapnák úgy az újonnan bevonultak, mint azok, akik tovább szolgálnak. A minisztérium ezzel havonta három millió korona megtakarításra számit. (A; zsold leszállítása helyett a hadsereg létszámának a csökkentése sokkal nagyobb megtakarítást eredményezne. — A szerk.) Betiltották a fascisták mai prágai gyűlését Prága, szeptember 10. A cseh fascisták ma estére nyilvános népgyülést akartak a Schützen- inselen rendezni, amelyen a legújabb politikai eseményekről beszéltek volna. A prágai rendőrségi igazgatóság azonban a népgyülés megtartását megtiltotta. A salgótarjáni bányászok kilépnek a szociáldemokrata pártból Budapest, szeptember 10. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A salgótarjáni bányászok bejelentették kilépésüket a magyarországi szociáldemokrata pártból. Kilépésüket azzal indokolják, hogy a pártvezetőség csupa fővárosiakból áll és budapesti helyi politikát üz, a munkásság anyagi és szociális kérdéseivel pedig egyáltalában nem foglalkozik. A salgótarjáni munkások uj pártot készülnek alapítani. Szabad öv a konstantinápolyi kikötőben Becs, szeptember 10. A Reichspost jelenti Konstantinápolyból, hogy a török kormány nagyon komolyan foglalkozik azzal a problémával, hogyan állíthatná helyre Konstantinápoly egykori gazdasági jelentőségét. A kormány elhatározta, hogy az Aranyszarv kikötőben a hamburgi kikötő mintájára szabad övét létesít, nnely lehetővé teszi a kereskedőknek, hogy áruikat ebben a szabad övben költséges és komplikált formaságok nélkül elhelyezhessék. Az idegen najóstársaságok részére egyéb kedvezményeket is életbe akarnak léptetni, hogy az átmeneti forgalmat növeljék. — Pótválasztások Magyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Rencés József képviselő halálával megüresedett tolnai kerületben az egységes párt Klein Antal nyugalmazol’, főispánt lépteti fel. A Baross János halálával üressé vált pilis- vörösvári kerületben a kisgazdapárt Szente Józsefet állítja jelöltjének. Mindkét kerületben az összes ellenzéki pártok jelölnek. — Blaha-emléküncep Balaíonfüreden. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szeptember 19-én leplezik le Magyarországon az első Bhha Lujza-emlékmüvet Balatonfüreden. Ez alkalommal nyílik meg a Balaton Szövetség jubiláris gyümölcs-, borászati, ipar- és képzőművészeti kiállítása is. Ai ásványvizek gyöngye' KOBYTNICAJTSSS TJÜSS
