Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-10 / 206. (1244.) szám

8 .iWiriMunminL.wiminMi I-IMII Ilii II»IMIIM«l hil'fHFi 1$26 szeptember 10, péntek. Egy elsülyedt világrész története (14) Uhlenkort nevetett. — Igazi amerikai trükk. — Amerikai trükk?... Mondja inkább, hogy elsőrendű kalóztrükk. A két társaságot egymás ellen izgatta... összezavarta ... meg- gyöngitetle. Sötét machinációval egyezerre csak 5000 négyzetkilométer az ő birtokába ke­rült, máról holnapra a társaság elnöke lett, a földet csatornarészvényekkel fizette, amelye­ket egy vajaskenyéren és még hozzá hitelben i vásárolt... aztán a földet jó állampapirral vásároltatta meg... milliót millióra halmozott és igy lett azzá, ami. —... És mit gondol, Tredrup, mi ő ma ? — A Wallstret kolosszusa. Az amerikai gazdasági életnek... a világgazdagság felének ura... még ennél is több. A kongresszust és szenátust raffinált módon részesítette ezerféle vállalkozásaiban. Az Egyesült Államok poli­tikusai saját érdekükben kénytelenek őt ki­szolgálni. Száz évvel ezelőtt arról beszéltek, hogy Amerikában korrupció dühöng. Nohát ez a fehér ártatlanság volt azzal szemben, amit j Rouse megvalósított. Amerika megválasztott i elnöke, August Parker rém más, mint Guy Rouse prokuristája. Tredrup szinte tajtékzó dühbe gurult Uhlenkort ajkán fölényes mosoly szaladt végig­— Bizonyos fokig igaza van. Európa előtt nem ismeretlen, hogy Rouse bizonyos mérték­ben jelentékeny befolyással van az Egyesült Államok politikájára. Végső eredményben azonban ez az ember csak azt érte el, ami az ügyeseket joggal megilleti. — Ügyes ... ügyes ... Mondtam már, hogy a világ legnagyobb gazfickója. Csak an­nak az egynek örülök, hogy egyizben olyan ökölcsapást kapott Klaus Tredruptól, amit élete végéig nem fog elfelejteni. — Nem fog elfelejteni... Ezt jól jegyezze meg, Tredrup ur... A beszélgetés véget ért... A repülő fel­szállott a kapstadti légi kikötőben. Az utasok­nak elő kellett készülniük a vámvizsgálatra. * A washingtoni fehér ház folyosóin az az élénk élet uralkodott, amely a fontos üléseket meg szokta előzni. A képviselők kisebb-na- gyobb csoportokban vitatkoztak. A napirend pontjai zúgtak végig a csoportokon, különösen az első pont, amely a csatorna ügyét tárgyalja. Guy Rouse, mindenütt ez a rév hallatszott. Hogyan kell szavazni? Negyedóra múlva megtörténik a döntés. A csoportok meglazul­tak. A lunchingroom asztalai mellett üdültek a képviselők. — Halloh, Miller! Ide! Illinois Ohiohoz! A barasztal mögül egy végtelen hosszú alak emelkedett fel és két karjával, mint csép- hadarókkal hadonászott egy újonnan érkező felé- Kis, hajlott hátú emberke volt, sárgás, aggódó arccal, amely már messziről elárulta a hypochondert. Lassan közeledett a hosszú asztalához. — Maga is itt, Teddington? Még tovább akart beszélni, de Tedding­ton óriási marka belészoritóttá a szót. A hatal­mas mancs valósággal lenyomta Millert egy székbe. — Maga is itt, Miller? kérdezhetném vi­szont- Hát hogy is volt a maga Európa utazá­sával? — Európa utazás?... dörmögött a kicsi és éles pillantást vetett szomszédjára. — Ki akart Európába? — Ön ... ön, kedves Miller! — Én?... én ... talán maga adná az 5000 dollárt, amibe ez az ut kerülne? — Na na, kedves Miller. Még ha volna is nekem ... Miller a beszélő felé fordult és fanyar nevetés torzította el arcát. — Ha magának volna Teddington, akkor biztosan megvásárolná a szép villát ott az Ohio parton, amire már.... — Knock out, Miller! Jól megadta nekem! Haha... Teljes tüdőből nevetett és hosszú termete groteszk görbületekben rázkódott. — Villa és Európautazás... all gone awav... az örökítévalóságig! — Nevet, Teddington. Nem tudom, mi ezen a nevetni való. És az a majom... másképpen nem mondhatom ... — Majom, jól mondta, Miller! — Úgy látszik, ma vidám napja van, | Teddington. —- Nagyot hörpintett a vizes- 1 pohárból. — Persze, hogy majom ... ha ... Szünetet tartott, mintha szavak után ke­resne. — Mondja csak, Miller — hargja kissé elcsendesedett — mi az, ha az ember reggeltől estig Guy Rouse pénzeslevélhordóját várja és az nem jön? — Nem jön. Azt hiszi, hogy többé nincs már ránk szüksége. — Nincs ránk szüksége? Pedig, ugv hit­tem, hogy most biztosabban számíthatok a pénzeslevélhordóra, mint máskor. A csatorna­tervről szavazunk... vagy mi az ördög! Egy rettenetes hustömeg állott meg hirte­len mellettük. Meglepetve néztek rá, aztán örömteljes üdvözlések. — Ah, Mr. Struck! Texas is közöttünk van — kiáltott Teddington. — A rossz idők ellenére még mindig hízik? — Ön pedig még hosszabbra nyúlt, viszo­nozta a vastag és leereszkedett egy székre, amely ugyancsak meghajlott alatta. Nagyon örült a saját viccének. Görgő nevetése végig­szaladt a termen, amíg csak Teddington für­késző tekintete el nem némitotta. — Mit néz?... Mi van rajtam?... — Azt nézem, hogy az nincs magán, amit éppen keresek, viszonozta Teddington. — Mi? — A texaszi várakozó tekintettel nézett a hosszúra. — Mi?... Nos, hát több dolog. Először az ezüst lósarkantyu... Azután a pompás mexi­kói kosztüm a valódi Sombrpróval... egyszó­val, mintha nem Don Jósé Struckio de la grande Iíacienda volna itt köztünk ... A kövér mancsa az asztalra csapott, úgy hogy az üvegek tántorogtak. — Az átkozott! A gazember!... A csaló! — Csaló! Csaló!... nevetett Teddington. igazi gentleman, rém igaz?... — Aki utoljára nevet, az nevet a legjob­ban — mormolta vésztjóslóan a kicsi sárga. Ma kifizetjük őt. Azt hiszem, csak ő bánja meg a dolgot. — Hát bánja meg! Le Rousezal. a kima­radt pénzeslevélhordóval! Teddington megra­gadta poharát és egy hajtásra kiürítette. A harang félbeszakította. Kezdődött a döntő fontosságú ülés. * A fehér ház előadója beszélt: — Uraim, napirendünkön a következő há­rom pont szerepel. — Első Ausztrália javaslata, hogy tegyük meg együttesen a szükséges intézkedéseket a tengeri rablók mindegyre elhatalmasodó üzel- meinék meggátlására. A második Európa ja­vaslata, hogy a Panama-csatornát fokozatosan robbantsuk. A harmadik Délfrika átirata az Augustus császárnak szóló hadianyagok ügyében. — Áttérünk az első pont tárgyalására. Ké­rem a tengerészeti államtitkár urat, tegye meg előterjesztését. A tengerészeti államtitkár lépett a szó­székre­— Uraim! Ausztrália ajánlatát a legna­gyobb figyelemmel kell fogadnunk. Az utóbbi idők tengeri' háborúi alkalmával egyes had­viselő államok végső szükségükben nagy számban állítottak ki magánszemélyeknek en­gedélyt arra, hogy ellenséges hajókat elfogja­nak. Ennek következtében olyan magánsze­mélyek, akik U-Iiajók birtokában voltak, az engedély alapján a legitim fegyveres tengeri haderő részeseivé váltak. Ennek a rendszernek eredményei részben rendkívül nagyok voltak. Egyes kereskedelmi flottákat erősen megtize­deltek. — Ilyen állapotok különben már a tizen­nyolcadik század egyes tengeri háborúi után is mutatkoztak. És most is éppen úgy, mint akkor, a törvényes hajóelfogásokból törvény­telen kalózkodás fejlődött ki, csak azzal a kis különbséggel, hogy a modern kalózok kivétel nélkül U-hajókon garázdálkodnak. Idők folya­mán a visszaélések, sajnos, mindjobban elha­talmasodtak. Az Egyesült Államok polgárai is elég gyakran szenvedtek szörnyű károkat­— Az egyes államok már régóta kísérle­teztek, hogy ezeket a lehetetlen állapotokat megszüntessék. Azonban a sok fáradozás el­lenére döntő eredmény nem mutatkozik. Ausz­trália javaslata oda irányul, hogy az összes érdekelt hatalmakat közös akcióba vonja, ügy gondolják, hogy az összes tengerészeti és légi erők együttműködésével a kalózok legelrej- tettebb zugait is fel lehet kutatni, ki lehet füstölni és igy egy csapással meg lehet szün­tetni a modem kalózkodást. Az előzetesen fel­merülő kérdések elintézése azonban nem könnyű dolog. Gondoljanak csak az egyes államok percentuális részvételére az akció­ban ... a parancsnokság kérdése ■.. azután az akció pénzügyi megszervezésére s akkor nyomban felismerik a nehézségeket is. Ezeket az előzetes kérdéseket legcélszerűbben egy parlamenti bizottság tárgyalhatná le és ezért indítványozom a parlamenti bizottság kikül­dését. Az előadó javaslatát általános helyeslés fogadta. A második pont tárgyalására tértek át. — Uraim! Napirendünk második pontja a berni parlament ismeretes határozata. Azok az okok, melyek Európát ennek a határozat­nak meghozatalára indították, mindnyájunk előtt ismeretesek. Megnyitom a vitát ebben a kérdésben. Két órán keresztül váltogatták egymást a szónokok, akiit hol az eurápai javaslat mel­lett, hol ellene beszéltek. Azonban abból a tényből, hogy mindazokat, akik a humanitás, keresztényi szeretet nevében a javaslat mel­lett szólaltak fel, viharosan megéljenezték, már következtetni lehetett az eredményre. (Folytatjuk.) lSpown Prága és a Hungária vereséget szenvedtek A tegnapi ünnepnap szomorú eredményeket hozott úgy a magyar, mint a cseh fulb'i.llsporlokra.j Becsben Prága város válogatottja kisarányu vereségei szenvedett Bécs együttesétől, Budapesten pedig a Hungária volt kénytelen deferálni a spanyol bajnok, AC Bilbao elölt, amelyet a német csapatok mindenütt legyőztek. Bécs—Prága 3:2 (1:2). A Hohe Warte-pályán 10.000 néző előtt folyt le a két város csapatainak mérkőzése. A mérkő­zés előtt nagyobb esőzés áztatta fel a talajt, amely igy meglehetősen irreálissá vált. Becs leg­erősebb csapatát küldte frontba és győzelmét Uridil nagyszerű egyéni teljesítményének kö­szönhette. — A bécsiek hatalmas tempót diktál­nak és Uridil már a harmadik percben az első gólt lövi. Az osztrák fölény továbbtart, de a prá­gai védelem, élén Staplik kapussal önfeláldo- zóan működik. A 22. percben Nocák Simunek centerezését gólba fejeli és ezzel kiegyenlít. Ez­után Prága kerül fölénybe és a 43. percben Nó­rák, aki a prágaiak legjobb embere volt, a má­sodik cseh gólt lövi. — Helycsere után ismét csak a csehek vezetnek, de akcióikat balszeren­cse kiséri. 20 percig tart. ez a fölény, amikor is a bécsiek nyomulnak előre. Uridil a 22. percben átjátsza az egész cseh védelmet és a meglepett Staplik kapujába helyezi a labdát. 2:2. Alig ocsúdnak fel a prágaiak, a legjobb formáját ját­szó Uridil Wessely beadásából gyönyörű volley- lövéssel megszerzi Bécs számára a győzelmet. Ez­után változatos mezőny-játék fejlődik ki, ered­mény nélkül. A prágai csapatban Staplik és Zé­rusai- hátvéd fentartás nélküli dicséretet érde­melnek. A halfsor azonban átlag munkát vég­zett, míg a csatársorban Novák brillírozott. Mel­lette Simunek és Mares tűntek ki. Bécs kapujá­ban Feigl igen bizonytalan volt. Tandler a véde­lemben csődöt mondott. Guttmann a centerhalf posztján csak az első 25 percet bírta tüdővel. A legjobb embere Uridil volt. Gerő Ferenc (Buda­pest) elfogulatlanul bíráskodott. — Az előmérkő- zésen az osztrák II. amatőrválogalolt 3:2 (2’l) arányban győzött a profi II. válogatott felelt. AC Bilbao—Hungária Budapest 2:1 (1:0). A Hungária-pályán húszezer néző előtt le­folyt mérkőzés nem várt meglepetéssel végző­dött. A Hungária, amely egy héttel ezelőtt fölé­nyesen legyőzte a Hakoaht, csatársorának gól­képtelensége miatt a spanyol vendégek ellen ku­darcot vallott. A Hungária teljes technikai és mezőnybeli fölényben volt, inig a spanyolok le­egyszerűsített futballt játszottak és mindkét fél­időben védekezésre szorultak. A magyar csapat vereségét a kapus rossz helyezkedésének és a nagy szélnek köszönheti. Az első félidőben a magyar csatársor puhasága miatt legalább hat gólhelyzetet kihasználhatatlanul hagyott. A mér­kőzésnegyven percig a mezőnyben folyt, amikor a spanyolok Garda révén a vezető gólhoz jut­nak. — Helycsere után teljes erejében bontako­zik ki a magyar fölény. A Hungária a mezőny­ben mintaszerűen dolgozik, de a kapu előtt, min­dent tulkombinál. — A 19. percben Jenny a hi­bázó spanyol jobbhátvéd mellett, megszalad és védhetetlen góllal kiegyenlít. A magyarok most tempót diktálnak, de akcióikat balszerencse ki­séri. A 40. percben a spanyol Inarez messziről jö­vő csavart beadása széltől támogatva Kropacsek hálójába kerül. A mezőny legjobb embere Orlh volt, aki a centerhalf posztján hatalmas teljesít­ményt nyújtott. A spanyoloknál Cár meló, balösz- szekötő tűnt ki. — A meccs előtt a kihivásos serlegmérkőzésen az egységebb együttessel ren­delkező Újpest— 4:2 (3:0) arányban legyőzte a Ferencváros'. — AZ MTK amatőr csapata 2:2 arányban eldöntetlenül végzett a MAFC-bal, mig a III. kerület a 33 FC-ot győzte le 2:1 arányban. Vereség két fronton Pozsony, szeptember 9. A CsAF—MLSz pozsonyi kerülete az elmúlt vasárnap két fronton szenvedett vereséget. Po­zsonyban a csehek a tavaszi 4:l-es eredményért revánsot vettek. Megérdemelten győztek, ha­bár a gólarány minimális volt. Ha most már kérdezzük, vájjon kikerülhető volt-e a vereség, akkor azt hiszem nem tulzunk, ha nemmel vá­laszolunk. Eddig mindig a válogatásban akarták a hibákat keresni, de azt hisszük, hogy most már ezek a kishitüek is belátják, hogy tévedtek. Mert nem a válogatásban volt a baj, hanem a ren­delkezésre álló játékanyagban. A zsidók elleni válogatott meccs után olyan vélemények lettek hangosak, hogy a döntetlen eredmény kikerül­hető lett volna, ha azokat a játékosokat, akik csődöt mondtak nem állítják fel. Az országos szövetségi kapitányt akarcák ezért felelőssé tenni. A pozsonyi kerületi kapi­tánynak igy- módjában állt a tapasztaltakon okulni és az országos válogatottban sikertelenül játszó játékosokat kihagyni. Feuer Gábor kerü­leti kapitány ezeket szem előtt tartva, a legjobb pozsonyi kerületi válogatott csapatot állította most ki és hogy- ez sem vált be, igazán nem rajta múlott. . Be kell ezek után vallani, hogy gyengébbek lettünk és ezen a rossz vagy jó válogatás sem segíthet. Itt csak egy segíthetne és ez az, hogy egyesületeinknek módjában állna játékosaikat tréningre kötelezni. Elsősorban erre volna égető szükség. Mert játékosaink fogyatékossága leg­inkább testi kondícióban keresendő. Ez a köte­lezettség azonban a mai gazdasági viszonyok mellett végre nem hajtható s igy ezen a téren egyelőre javulást nem várhatunk. 'Helytelenség ezek után, ha esetleg a válogatás rendszerével akarnánk a vereséget takarni. Losoncon is kikapott a pozsonyi b. váloga­tott.. Ez nem bánt bennünket, mert akármelyik magyar csapat győz, az eredmény a családban marad. Szomorít azonban, hogy Losoncról sem kaptunk kedvező jelentéseket — pedig bizonyára örömmel vette volna és fogja venni a szövetség, ha hírre kel, hogy Losoncon vannak oly erők, akik az országos szlovenszkói magyar válogatott­nak nyereséget jelentenek. Kokul Pál. )( Nyitrai AC—Esztergomi SE 4:0 (2:0). Nemzetközi mérkőzés a nyitrai szigeti pályán. A helyi csapat megérdemelt győzelmet aratott a tet­szetős játékot produkáló vendégek felett. A gólo­kat Honák (3) és Slapka rúgták, Nyílra legjobb emberei Hanák és Mácsik voltak, mig a vendég- csapatban Frei centerhalf tűnt ki% A 2000 néző előtt lefolyt, változatos meccset Schmiedt biró jól vezette. S * *J* 1*5 *■* *m-» bo Hhö§Ii^^tÍ6Gfe.Nve * TssssmmMfmmuzxmmiiit ................................................. fc acaara; x3rgrr,<&rr„r^iyujkMmM>uii&mrngm?MMnsxFVB*ninfM‘_mm*m*w-ATTwmrTrrrrT'-~m~mmm-Tnm-—-m,m,~--~,'~-~mm—m^~—~mm~rm-rrrrr~TTmnnrrrrrT^r*nKMTTm*mnmmw^^ m mi 111111111 wiwiBmíiwrrini íiliCSO&bá teSZi Ha a vetőmagot rendes Jűk természetes vetőmagol- I íiÖVeÜ ^ trágyázás mellett az tőszerrel oltja, akkor | j| 2<*« jelentékenyen nagyobb terméseredményt ér el! \ Forduljon a helyi képviselőkhöz vagy a baktériumos trágyát előállitó társaság k. f. t. önálló délszlovenszkói osztályához: Jj Az 1 *»a-hox »*«k égés mennyi* FEKETE IMRE, mérnök-, Ax 1 ha-hox szükséges mennyi- I l a trágyázást! sés áia 48*- Kó. Praha-Vinohrady. Slezská 4. ség ára 48.— Ki. J a (érmést!

Next

/
Oldalképek
Tartalom