Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-10 / 206. (1244.) szám

2 €aiüa váiassol Nasarsfic eBndknek A u©2t weséJkaráfőnök teljesen más megvilágításban állítja be haiassdss mustját — Első becsületsértés! pőrét szeptember 11-én tárgyalja a bíróság Prága, szeptember 9. Gajda volt vezérkari főnökhelyettes végre megszólalt s a Národni Listyben, vala­mint a néppárti Lidové Listyben is fölhívást közöl a csehszlovák közvéleményhez. A fel­hívásban bejelenti, hogy az ellene intézett támadások azon része ellen, amelyek őt becstelen cselekedettel vádolják és a becsü­letét sértik, bűnvádi eljárást indíttatott. Eb­be a kategóriába tartozik különösen a kém­kedéssel való vád. A többi támadásra pedig összefoglalva ezeket válaszolja: Megállapítja elsősorban, hogy nem né­met eredetű s egész családjában atyján kí­vül csak ő bírja a német nyelvet. ' Továbbá azt Írja, hogy nemcsak négy osztályt végzett a gimnáziumban, hanem magánúton elvé­gezte a gimnázium nyolc osztályát és meg­szerezte a kultúrmérnöki diplomát. Továbbá Parisban katonai hadiiskolát hallgatott s el­végezte az úgynevezett marsalli kurzust is. Csak gimnáziumi tanulmányai közben volt rövid ideig droguista gyakornok. Nem igaz- az, hogy az osztrák hadsereg­ben továbbszolgáló „Sanitátsfeldwebel“ lett volna. Ellenben igaz az, hogy Ro­torban a tüzérségnél szolgált. A háború alatt pedig a montenegróiakhoz már hadnagyi rangban ment át. Tagadja, hogy Szerbiában orvosnak adta volna ki magát, ellenben igaz az, hogy a Balkánon rendes tiszti szolgálatot teljesített s amikor a montenegrói hadsereg nagyrésze az osz­trák hadseregnek megadta magát, Albániá­ba szökött, mert csak ágy menekülhetett meg a ihalálitélet elől. Szökés közben Csabröv orosz egészségügyi ezredestől kapott orvosi egyenruhát és útlevelet, amelyben mint orosz orvos volt feltüntetve. Az útlevelet csak azért használta fel, hogy ezzel Orosz­országba kerülhessen. Ezután a légióba je­lentkezett, de nem mint orvos, hanem mint katona. Később az egyik csehszlovák légióezred szakasz­parancsnoka lett. Ezután több sikere után igen gyorsan előlépett és Zborov- nál de íakto egy ezred élén állt. iVégül megállapítja, hogy sem ingó, sem in­gatlan vagyona nincsen. Politikát pedig egy­általában nem vezetett be a hadseregbe, valamint semmiféle politikai szervezetbe be nem lépett. Ami azt. az újsághírt illeti, hogy Stribrny öt egy politikai puccsra akarta megnyerni, kijelenti Gajda, hogy erre öt tényleg rá akarta bírni valaki, de az illető nem Stribrny volt. Sőt ellenkező­leg ő tett jelentést a dologról Stribrny- nek, aki akkor nemzetvédelmi minisz­ter volt. A bírósági eljárás ezeket az igazságtalansá­gokat be fogja bizonyítani s éppen ezért er-j ről többet nem is mond. Prága, szeptember 9. Svehla Antal képviselő, a régi két koa­líciós kormánynak volt elnöke és a csehszlo­vák agrárius párt vezére hétfőn érkezik vissza Karlsbadból Prágába. Ezzel tehát már a jövő hét folyamán tényleg megkezdődnek a döntő politikai tárgyalások. Az agráriusok már hetek óta hangsúlyozzák, hogy ők bárki­vel együtt dolgoznak, ha az állam érdekéről és a nép jólétéről van szó. Ezzel szemben a szocialisták, de különösen a szociáldemokra­ták a haragosat játsszák és nem akarnak egyelőre a parlament további munkájáról a régi koalíció polgári pártjaival tárgyalni. A legérdekesebb a helyzetben az, hogy a kommunista párt, amely tudvalévőén nem a legtávolabb áll a parlamentárizmustól, foly­vást sürgeti a parlament összehívását és sze­mére veti a szociáldemokrata Stivinnek, hogy mint a képviselőház alelnöke semmit sem tesz ebben a kérdésben. A kommunisták de­magógiájukban mindent felhasználnak, ami pozíciójukat megerősítheti és a többi pártok­nak árthat. A polgári pártok viszont abból az elvből indulnak ki, hogy mindaddig, ainig egy határozott munka- programban megegyezés nem jött létre, nincsen semmi értelme a parlament ösz- szehivásának. A politikai vakáció tehát most tényleg befejeződött és ezzel megkezdődik a parla­ment őszi kampánya. A polgári pártok a jövő hét elején elő­ször nemzeti csoportok szerint tanácskoz­nak, majd hivatalosan megkezdődnek a vámtöbbség összes pártjai között a tár­gyalások. S csak ezek eredménye fogja a politikai helyzet tisztulását meghozni s Végül Masaryk elnöknek a Prager Tag­blatt részére tett nyilatkozatával foglalkozva a következőket jegyzi meg: — Minthogy a bírósági eljárásnak elébevágni nem szabad, egyelőre nem reagálhatok az elnök ur inter­jújára. Kralodnál volt őrnagy és társai ellen az első bírósági tárgyalás szeptember 11-én lesz. Addig is az elnök urnák ajánlott levél­ben elküldtem válaszomat — Írja Gajda — a nyilatkozatára s kijelentem, hogy sem miféle orosz okmányok, amelyekről az elnök ur megemlékezett, nem léteznek, mert nem is létezhetnek, hacsak nem hamisítványok, amiket ellenem készí­tettek. eldönteni azt, hogy milyen parlamenti többség alakul. Eddig a szociáldemokraták ezt a kérdést egyáltalában nem érintették, viszont a nem­zeti szocialisták a szeptember 19-iki párt- kongresszustól teszik függővé további eljárá­sukat. A cseh agráriusok remélik ugyan, hogy a nemzeti szocialisták részt fognak venni a parlament pozitív munkájában, de határozottan felkészülnek arra az eshetőség­re is, hogy Klofácsék a szociáldemokratákkal együtt végleg ellenzékbe mennek. Egy másik kényes pontja még a jövő parlamenti erőala- kulásnak a nemzeti demokratapárt állásfog­lalása. Ebben a pártban, mint ismeretes, két irány áll egymással szemben. A bankokat és nagyiparosokat képviselő Dvoracsek-szárny nem zárkózik el a ki­sebbségekkel való együttmiiködés elöl, viszont Hajn képviselővel és Viktor Dyk- kel az élén a fascista szárny semmi szin alatt nem akar belemenni abba, hogy a kormányban a németek is részt vegye­nek. A szélső nacionalista cseh politikusok ugyanis azon a nézeten vaunak, hogy a néme­teket, ha a köztársaság alapjára helyezked­nek és dolgozni akarnak, nem lehet a mun­kától távoltartani, de viszont ezért a munká­jukért semmiféle koncessziókat adni nem szabad. Azonban koncessziók nélkül semmiféle koalíciós többség vagy koalíciós kor­mányzás nem létezhet. A cseh nemzeti koalíció hétéves fennál­lása alatt az állam kormányzása nem áll másból, mint a cseh pártok között létrejött koncessziók sorozatából. A cseh polgári pár­tok hét éven keresztül engedékenyek voltak Tárgyalások a parlamenti munkatöbbség megalakítására & váfwpártok először nemsefti csoportok szerint tanácskoznak A Jő vő ftéSerc vatósziitQleg megindulnak a párfközi tárgyalások A német Cierasztényszocialisták a nemzeti jóvátételt kívánják eiienszolgálftatásul a kormány támogatásáért 6CHÖPFLIN ALADÁR BALATONI TRAGÉDIA REGÉNY tl7) Háztartási vagy talán gyermeknevelési dolgoké un lehetett volna tőlük tanácsot kér­ni, ezekben szakértők is voltak, de ha ő a nagy bójával megy hozzájuk, legjobb esetben néhány konvencionális frázist, szigorú Ítéle­tet várhat tőlük és egész bizonyos lehet benne, hogy kipletykázzák a körükben, mint valami megtévedt asszonyt. Egy pilla­natra a férje jutott az eszébe. Neki tartozik bizalommal, az ő érdeke is, hogy megszaba­duljon Bélíekytől, nem követett el vele szemben semmi bűnt, szörnyű szenvedések közöd tartotta meg iránta való hűségét . . . De igazán megtartotta-e? A teste hűségét igen, de a lelkéét? Vájjon az ő kedvéért, az ő javára szenved, ő miatta nem enged vére sürget érének? Tisztán érezte, hogy nem. Belső küzdelmei között a férj alakja elő sem Fordult, ő rá nem is gondolt, mint tiltó akadályra. Ha Bélteky azt mondta volna: gyere velem, ezentúl te leszel a feleségem, meggondolás nélkül otthagyta volna ezt a szegény embert és ment volna vele. Érezte azt is, hogy nem az erkölcs szabályaihoz való ragaszkodás tartóztatta eddig, nem a tiszte-séges asszony irtózata a bűntől, a komplikációtól az, ami miatt nem borult még össze Bélteky vei. Csak az alkalom hiá­nya volt, olyan alkalomé, amelyet meg­ragadhatott volna asszony! önérzetének vagy talán inkább hiúságának sérelme nélkül. Egyet nagyon erősen akart: azt, hogy Bél­teky érezze, hogy amit kap tőle, az nem va­lami könnyén elérhető, utszéli dolog, hogy ő nem olyan kezes kicsi nő, aki beleomlik minőm) férfiba, aki egy kicsit akarja. Nem -bfi.rf nlv.'in lenni, aki masra keresi és kínál­ja erre az alkalmakat. Akart belerohanni a férfi karjaiba, de úgy, hogy az mindig úgy fogadja, mint valami ritka, páratlan kincset, a sors különös ajándékát. A szerelem léha játékát játszani, könnyű kalandot próbálni, ennél mégis többre tartotta önmagát és még inkább azt az érzést, ami benne fáklyaként felgyulladt. Volt egy furcsa gondolata, mely- lyel szívesen eljátszogatott enyhébb pillana taioan. Amennyire tudomása volt a családja múltjáról, nem tudott egy esetet sem, hogy valamelyik ősnője nagy, tragikus szerel­men ment volna keresztül, akár házasság­ban, akár azon kívül. A Nyékey-lányok — egykor vidéki birtokosok, az utolsó két ge­neráció óta városi hivatalnokemberek lá­nyai — mind szép rendesen férjhez mentek, rendes emberekhez, szüleikkel egyetértőén, érdekek és hasznossági szempontok figye­lembe vételével és a rendes, gondos, jó háziasszonyok hűvös, nyugodt életét élték. A férjükön kívül nem játszott szerepet éle­tükben férfi. Most, Elza, azt képzelte magá­nak, hogy mind az az érzelmi tartalék, mind az a szerelmi lehetőség, melyet ezek az ősanyák nem használtak fel, ő rá maradt örökségül s neki ősanyái helyett is kell sze­retnie. Ezzel a játékos gondolattal próbálta öntudatossá tenni önmaga előtt azt az igé­nyit, hogy amibe most belesodródik, a nagy, elragadtatott, végzetes szerelem le­gyen, valami olyan, „amivel az életnek em­ber számára elérhető legmagasabb csúcsára jut, a történelmi nagy szerelmekhez hason­ló, olyasvalami, ami kiemeli őt az asszonyok tömegéből, föléje valamennyinek, kivételes, emberfölötti sorsra. Ez az ábrándja tetszett neki, kielégítette a hiúságát, az ambícióját és képessé tette arra, hogy fölénnyel nézzen le a társadalom és erkölcs szabályaira, mint valami konvenciókra, melyek érvényesek lehetnek a többi millió meg millió asszony­ra, de nem ő reá, aki kivételes sorsra van kivuiasztva. Ezeknek a gondolatoknak azonban volt árnyéka is, amely minduntalan elfödte a jó órák önámító csillogását. Ilyenkor kínosan gyötrődött, tépte, fojtogatta magában az ér­zést, halálosan rettegett attól, ami most majd következhetik, belső szégyenkezéssel gondolt önmagára. Lényének minden olyan eleme, ami a felzaklatott érzékektől befo- lyásolatlan volt, fellázadt: nevelés, meg­szokás, asszony! szemérem, babonás ragasz­kodás a hitvesi eskühöz, ragaszkodás élete megszokott rendjéhez, — ez mind dühösen, hangosan ellentmondott érzékeinek. Ilyen­kor tragikusan érezte a megszokott kötelé­kek fenyegetését. Úgy érezte, az életét vág­ná el ezekkel a kötelékekkel együtt. Az a megkötöttség, melyet kicsi kora óta bele­neveltek, lenyűgözte vágyai aeroplánjának szabad szárnyalását. Ezért akart megszaba­dulni Béltekytől és a «zer elemtől, amely Bélteky felé ragadta. Kétségeiben és kínlódásában nem talált sehol környezetében külső támasztékot. Még a templommal is megpróbálkozott. Nem volt vallásos lélek, a konvenciókon túl sohasem foglalkoztatta a vallás, most azonban alko- nyi órákban bejárt a templomba, leborult Szűz Mária képe előtt, próbálta magára eről­tetni az elmerült áhítatot, próbálta lelkét al­kalmassá tenni, hogy segítségért fordulhas­son az Asszonyok Asszonyához, aki annyi nőt megsegített már életük válságaiban. Nem sikerült, áhitat nem volt meg szivé­ben és nem tudott kiáradni reá, a lénye U-genséget érzett attól, amit csinált. Hogy mégis legalább beszélhessen ár­rá , ami egyedül foglalkoztatta, megpróbál­kozott a gyónással. Az esküvője napja óta nem gyónt, nem érezte a szükségét, eddigi pozitív gondolkodásmódja, belső események nélküli élete fölösleges formaságnak minő­sítette a gyónás misztériumát. Most egyszer-1 Jl v oüOjj i.Gj jJCillüRi Dr. Szabó és dr. Gödény jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbér­let. Eló'készitészités bármelyik egyetemre és fő­iskolára; jogi, ügyvédi, birói vizsgákra, államrzámvi- telre, államvizsgákra, kettős könyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet: Budapest, Károly-kör- út 4. (Telefon: L 963—50.) a szocialistákkal szemben és most, hogy a pol­gáriak végre már a saját választóik érdeké­ben is el akartak valamit érni, a szocialista pártok felrobbantották azt a koalíciót, amely­ről még csak nemrégen azt állították, hogy egyedül hivatott a köztársaság kormányzá­sára. A német aktivista pártok közül, a ke­resztényszocialista párt sajtójában már több ízben megállapította, hogy a nc-gári pártok együítmiiködése csakis kölcsönös megegyezés alapján jöhet létre. A Deutsche Presse legutóbbi számában Lmé-oTen figyelmeztette a cseh polgári pár- ív kai arra, hogy ha komolyan az állami konszolidációt akarják elérni, u^v nem zárkózhatnak el a német követelések elöl, mert hiszen, ha azt kívánják, hogy az aktiyista német pártok magukra vállalják a kormányzás és államvezetés súlyos felelősségét is, ak­kor föltétlenül jóvá kell íenniök azokat a hibákat, amelyeket a német nemzettel szemben hét éven keresztül elkövettek. A jövő héten kezdődő klubtárgyalásók fogják tehát megmutatni, hogy tényleg meg­van-e a hajlandóság a cseh polgári pártok­ban arra, hogy a nemzetiségekkel együtt akarnak dolgozni és hajlandók-e a kisebbsé­gekkel szemben eddigi politikájukat beszün­tetni és helyébe az egyenlő jogok és egyenlő kötelességek elvét bevezetni az állam kor­mányzásába is. Bűnvádi följelentés Kubicska eperjesi kommunista képviselő ellen Kassáról jelentik a Lidové Novinynek: Egy nem egészen szép afférnek lett a fősze­replője Kubicsko Mihály kommunista képvi­selő, aki eredetileg szabósegéd volt, később a párt eperjesi titkára lett, majd Taussik he­lyébe bejutott a parlamentbe. Kubicsko kép­viselő az utóbbi időben erősen agitált az Eper­jesen környékén fekvő nagybirtokok fölosz­tása érdekében és a földnélküli kisgazdákat erre a célra beszervezte. A rendőrség gyanút fogott s tizennégy nap alatt kompromittáló adatokat derített ki Kubicsko ellen. Bebizonyosodott, hogy Kubicsko egy eset­ben húszezer koronát kért egy nagybir­tokostól, viszont megígérte neki, hogy az ö érdekében fog dolgozni. Még több hasonló esetben folytatnak vizsga­latot. Ez alapon Kubicsko ellen csalás és sik­kasztás címén a mai napon bűnvádi följelen­tést tettek az eperjesi államügyészségen. re feltámadt benne a vágy: kiönteni a, szi­vét -> gyóntatószék személytelenségében, idegen ember előtt, aki Isten nevében kéri tőle titkait és elrejti őket szive mélyében. Ouaierdelt a gyóntató székbe. Egy fásult arca öreg pap intézett hozzá előbb általá­nos, mindenkinek szóló kérdéseket. Amint Elza ezt az arcot meglátta, a száraz, hivata­los hangját meghallotta, egyszerre jéggé fa­gyott benne az a kívánság, ami idehozta. Nem tudott vallani, nem tudott gyónni, nem érezte Isten közeli étét ebben a közömbös hivatalnokban, semmit a gyónás szent misz­tikumából. Nem is gyónt meg semmit, sem­mit abból, ami a szivét nyomta, csak azon igyekezett, hogy mennél hamarabb vége le­gyen. L eb angoltan, kínos, kelletlen érzéssel távozott a templomból. De megmaradt benne a kívánság: vala­kit, megértő és rokonérzésü emberi lényt beavatni a fájdalmas titkába. Mióta ezt a tiiicoi magában hordozta, idegen lett számá­ra mindenki a környezetéből: a férje iránt közömbös volt, nem haragudott rá, nem bán­totta, nem nézett rá gyűlölettel, csak éppen hideg és szórakozott volt vele szemben. Csinálta vele a házassági rutint, elintézte a háztartás dolgait, érdeklődés nélkül, a meg­szokás gépiességével, minden gondolat nél- küI, mindenbe beletörődve, szórakozott em­ber módján, a lénye távol volt mindéitől. A többiek, a férje barátai, az a szűk kis társa­sági kör, amelyben eddig élt, a gondolatá­ban alig játszottak szerepet. Elment közé­jük, beszélt velük, hallgatta beszédüket, de egyáltalán nem törődött velük. A szórako­zottsága fel is tűnt kioszkbeli barátainak, tanakodtak is rajta és elhatározlak, hegy ki van merülve, elf árasztotta a sok 1. .halasi veszödség, mi minden, pihentetni kellene. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom