Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-08 / 204. (1242.) szám

raM.wmimn. iiauk-i 1926 szeptember 8, szerda. mEK<iAI-7V\ai<i^AR-HT'RT>AJ> ssatrxcsvrsKaJBW. TnBoraaaer? 3 Egységes a magyar nemzeti párt ruszinszkói kerüli A 7jj.sz3if£zkó§ páriZsonSÉsj kísérlet háttere — A magyar nemssti párt ruszinszkói keresetének vátassttnányi ülése — A kcrraány iegulafcto péFífcoRtő kisérSette is csúfos káidarcot vai:ott Beregszász, szeptember 7. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az egész köztársaság kormánypárti és cseh saj­tóját hetek óta foglalkoztatja a magyar nem­zeti párt ruszinszkói kerületében történt pártbontás ténye, amely a párt beregszászi körzetéből indult ki. A párt-bontási mozgalom iránt a köz­vélemény nagy mértékben érdeklődött, mi­vel a magyar nemzeti párt politikájával szemben ellenséges sajtó a legszembeszö- kőbb leikiiismer ellenséggel, a legfelelctle- ne-bbül terjeszthette a szemen szedett hiób- hireket. Hogy a közönség tisztán lásson ebben az ügyben, az események történelmi sorrendjé­ben vissza kell mennünk a legutóbbi parla­menti választásokig. Az első pártbontási kísérlet A legutóbbi parlamenti választásokat megelőzőleg a magyar nemzett párt ruszin­szkói kerülete kebelében lévő pártalkalma­zottak között voltak olyanok, akik a vezető­ség iránt animozitással viseltettek. Ezeket az úgynevezett elégedetlen ele­meket akarták felhasználni bizonyos kormányzati exponensek arra, hogy megfelelő anyagi eszközök kilátásba helyezésével a magyar nemzeti párt egységét Ruszinszkóban megbontsák. Az -erre vonatkozó tárgyalások azonban ak­kor eredményre nem vezettek s igy, mire a választásokra került a sor, az egész akció a magyar nemzeti párt kebelén kiviil álló elemek révén a Vincze Hugó-féle cseh iparospárt alapí­tásáig zsugorodott össze. Ez a párt természetesen csúfosain megbukott a választásokon, Vincze Hugó azonban érde­mei elismeréseként a kedvéért feloszlatott beregszászi képviselőtestület helyett, mint városi kormánybiztos, ma Beregszász telj­hatalmú ura. A pártbontási aknamunka azonban to­vább folyt. Minden elő volt készítve arra, hogy alkalma-s pillanatban nyilt sisakkal lép­jenek a közönség elé. A kormánysajtónak Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő ellen indított vehemens és rendszeresen megismétlődő támadásai voltak hivatva ar­ra, hogy a „hangulat“-ot kellőleg előkészítsék és a párt-bontást olyan színben tüntessék fel, mintha az a Korláth politikája elleni véde­kezés lenne. A második kísérlet A kedvező alkalom végre megjött. A pártvezetőség elhatározta, hogy költségkímé­lés céljából a „Kárpátaljai Magyar Gazda “ cimü hivatalos pártsajtóorgánumot Ungvá- ron adja ki. A lap tulajdonjoga azonban nem a párté, hanem Bakó Gábor dr. pártelnöké volt. Mivel pedig a Bakó Gáborral való erre vonatkozó tárgyalások nem vezettek ered­ményre, a pártvezetőség elhatározta, hogy a Kárpátaljai Magyar Gazdát, mint a párt hi­vatalos lapját, nem szubvencionálja, hanem ahelyett Ruszinszkói Magyar Gazda címen más lapot ad ki a párt hivatalos lapja gya­nánt. Az igy megindított Ruszinszkói Magyar Gazdának a szerkesztését a párt alkalma­zottja, Kovách Béla dr. szerkesztő vállalta. A háttérben álló és a kedvező pillanat­ra váró kormányexponensek ezt a lap­ügyet használták fel arra, hogy párt­bontási feladatuknak eleget tegyenek. Az erre vonatkozó terv egyike volt a leg­ügyesebben kidolgozott ilyen természetű terveknek, amilyenre nem volt még példa a csehszlovákiai pártpolitikai életben. A pártbontók ugyanis úgy állították be akciójukat, mint az igazi magyar nemzeti párt megalakítására irányuló kísérletet, és peujj azért, mert — szerintük és állításuk szerint — a Korláth-íéle magyar nemzeti párt nem azonos a Szent-Ivány-féle magyar nemzeti párttal. A kísérlet nagyszerűen sikerült. A párt beregszászi körzetének néhány elégedetlen, de egyébként talpig becsületes alkalmazott­ja és tagja elhitte a kezdeményezőknek, hogy szándékuk a ruszinszkói magyarság és a Szent-Ivány vezetése alatt álló magyar nemzeti párt érdekében áll. Ezek a becsüle­tes, jóhiszemű emberek aztán félredobva minden pártfegyelmet, a magyar ügy iránti lankaszthatatlan fanatizmussal v-ctették rá magukat a népre, hogy azt a pártbontási kí­sérletnek megnyerjék. A munka igen könnyen ment. A távol­levő Szent-Ivány személye pompás és biza­lomra gerjesztő eszköznek bizonyult. A hi­székeny magyarság közül akadtak igen so­kan, akik egy Szent-Iványhoz intézett levelet írtak alá. Az aláírók között elsősorban Vin­cze Hugó és Reismann Simon dr. szerepel­tek, akikről köztudomású, hogy a Szent- Ivány politikájától egy világ választja el őket. A turpisság kiderii.lt Nem azért vagyunk azonban Ruszinszkó- ban, hogy minden ügynek árulói ne akadja­nak. Itt ás akadt. Már amikor a pártbontási A klub részletesen foglalkozott a kiutasí­tások kérdésével, valamint a bírósági járások tendenciózus, elnemzetieílenitő célzatú meg­változtatásával és mindkét kormányintézke­dés ellen a legerélyesébb akció folyamatba- tételét határozta el. A klub ezt az alkalmat felhasználta ar­ra, hogy Richter János szenátornak politikai működéséért őszinte elismerését és köszöne­tét fejezte ki. Á klub tudomásul vette Holota János dr.- nak ama bejelentését, mely szerint az elbocsátott tisztviselők és nyugdíjasok Páris, szeptember 7. A Petit Párisién je­lenti Géniből: Egyes népszövetségi delegációk annak dacára, hogy Spanyolország nem képvisel­teti magát Genfben, ünnepélyes formában Spa­nyolországnak akarják odaítélni a félig állandó tanácstagságot. Abból indulnak ki ugyanis, hogy agitáció a tetőfokára hágott, valaki elárulta, hogy az egész akciót Vince Hugó már előre bejelentette a munkácsi zsupánnak a kellő intézkedés végett, úgy hogy az anyagi eszközök azonnal rendelkezésére állottak a bontóknak ahhoz, hogy a Kár­pátaljai Magyar Gazdát ismét megjelen­tessék és azzal egész Ruszinszkói el­árasszák. A lap szerkesztőjéül pedig ismét kikerült Kovach Béla dr.-t megnyerniük. A dósat© pártvezetőségű ülés Ilyen stádiumban állottak az ügyek, aradkor a párt kerületi elnöksége szeptem­ber 4-ikére a párt helyi elnökeit, a választ­mány tagjait, a körzeti elnököket és a párt egyéb funkcionáriusait Beregszászra választ­katasztere a folyó hó végéig elkészül és an­nak elkészítése után a legrövidebb idő alatt teljes erejével ezeknek az ügyeknek az elintézését — ha szükséges, a kierősza­kolását — fogja kózbevenni. A klub elhatározta, hogy lépéseket tesz a földmivelésügyi miniszternél az árvízkár- segélyek sürgős kiutalása iránt s különösen avégből, hogy az elpusztított területeken a mezőgazdaságnak szállítási költség nélkül, kedvezményes árban sürgősen takarmányt bocsásson segélyképpen rendelkezésére. Spanyolországnak ezt a választást nagyon ké­nyes volna visszautasítani, hogyha ez az összes népszövetségi hatalmak Spanyolország iránti grandiózus megnyilatkozásának formájúban tör­ténnék. A Petit Párisién híradását diplomáciai mányi ülésre hivla egybe. A megjelentek száma a hetvenet meghaladta és képvisel­tette magát azon Ruszinszkó minden helyi s: : . :zete. A gyűlést Egry Ferenc szenátor, kerü­leti elnök vezette. Megjelent azon Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő és Árky A .ős pártvezér, de ott volt a pártbontók és elegedetlen eleinek kis töredéke is. A gyűlést Egry Ferenc szenátor nyitotta meg és ismertette azt a sajnálatos esetet, amely miatt a gyűlést össze kellett hívni. Miután megállapították a szavazásra jogosul­tak számát, részletesen foglalkoztak a párt­bontási kísérlet fejleményeivel. Ezzel kap­csolatban több ízben próbálták az ellenzékieske- dök a gyűlés nyugodt, lefolyását meg­zavarni, ez azonban a túlnyomó többség józanságán megtört. A gyűlés legérdekesebb pontja Korláth Endre dr. beszámolója volt, aki ismertette a magyar nemzeti párt parlamenti klubjá­nak struktúráját, rávilágított azokra a politi­kai akciókra, amik a vámblokk létrejöttét eredményezték; ismertette a parlamenti klub állásfoglalását és írásbeli dokumentumokkal bizonyította be, hogy a magyar nemzeti párt politi­kája egységes úgy Szlovenszkón, mint Ruszinszkóban, hogy közötte és Szent- Ivány között semmi politikai ellentét nincs és hogy parlamenti munkájuk a legnagyobb összhangban folyik. Végül megállapitotta azt a sajnálatos tényt, hogy álcádtak a beregszászi körzetnek alkal­mazottai között olyanok, akik a közte és Szent-Ivány között lévő állítólagos és a kö­zönségnek bebeszélt ellentétek híresztelésé­vel, meg sér ive a pártfegy elmet, ellentétes akciók eszközéül állottak oda. Kérte a vá­lasztmányt, hogy az ellene emelt vádak alól őt mentse fel. * A választmányi ülés a legnagyobb ér­deklődéssel hallgatta a képviselő beszédét, amelyből a magyar nemzeti párt politikájá­nak teljes képét megismerte. Meglepetésszerü volt az a fordulat, ami a Korláth felvilágositó szavai és Írásbeli do­kumentumai után következett. Azon tagok közül, akik előbb ellene szavaztak annak, hogy a pártbontási akciót a vezetőségi ülés, a maga autonómiájának jogán, azonnal le­tárgyalja, négyen azonnal visszavonták szavazatu­kat, megállapítván, hogy előbb nem is­merték igy a helyzetet. A legnagyobb megelégedést azonban az vál­totta ki a gyűlésből, amikor Kovách Béla dr. szerkesztő felállóit és kijelentette, hogy — miután meggyőződést szerzett arról, misze­rint a Korláth és Szent-Ivány politikája egy és ugyanaz — nem látja szükségét annak az akciónak, amit a Kárpátaljai Magyar Gazdá­ban maga is támogatott eddig és ismét hii, önfeláldozó, igaz magyar har­cosa akar lenni a magyar nemzeti párt ruszinszkói kerületének. Ibrányi György kerületi ügyvezető lemondá­sát a gyűlés egyhangúlag tudomásul véve, elfogadta azon bejelentést is, mely szerint Bakó Gábor körzeti ügyvezető betegsé­gére való tekintettel egy évi szabadság­ra megy s helyét Polchy István dr. körzeti ügyvezető tölti be. A gyűlés meleg hangon üdvözölte Szent- Ivány Józsefet, mint a párt országos vezérét, Egry Ferenc szenátort és Kor­láth Endre dr. képviselőt pedig bizalmá­ról és ragaszkodásáról bizíosiíotta. A gyűlés lelkes hangulatban oszlott sz'éí, mintegy tanúságaként annak, hogy a józan magyarságot nem lehet oly könnyen félre­vezetni. mint ahogy azt Vincze Hugóék ismé­telten akarták. Kiírna! tiltakozás az angol beavatkozás ellen Honkong, szeptember 7. A kantom kormány külügyminisztere a britt vezérkonzulhoz jegyzé­ket intézett, melyben tiltakozik az ellen, hogy szeptember 4-én a kanton! kikötőben fegyveres harci egységeket vezényeltek ki. A miniszter a a tényt a kínai törvények megsértésének minő­síti, s követeli, hogy az angol csapatokat azonnal hivják vissza, követeli, hogy az angolok vesse­nek véget a folyami hajózás akadályozásának és távolítsák el a kikötőben horgonyozó angol ágyu- naszádokat. körök kétkedve fogadják. ■TTTTnr»'T~ Wfi* .,111.11..ni— -- ' ----- — ---:------ ■ ' ................. ....................:-- ■ Az ásványvizek gyöngye KOBYTNICAJTSSSBrXgI" A magyar nemzeti párt az aktivista szövetség kibővítéséért 1 A párt törvényhozóinak kSubüEésa — „A legszorosabb összeköttetés a szövetséges német gsári©kkaB*s — felis­merés Richter szenátornak — Kolosa dr. jelenti: se zz elbocsátott tisztviselők és nyugdíjasok ügyéről A magyar nemzeti párt törvényhozói klubja a mai napon megtartott ülésén az ak­tuális politikai kérdésekkel foglalkozott és Prága, szeptember 7. részletes vita tárgyává tette a politikai hely­zetet s ennek megfelelően jövendő magatar­tására nézve hozott határozatot. Ismételten és határozottan leszögezte azt, hogy a klub a párt eddigi politikájának irányelvei alapján áll, mely a minden tekintet nélkül való aktivizinusra épül. Ezen az utón óhajtja a legjobban szolgálni a nemzet érdekeit és ezentúl is a legszorosabb össze­köttetést óhajt fentartani a szövetséges német pártokkal. Egyben arra törekszik, hogy az egyesitő pontokat és az egyesitő érdekeket megkeresve a jelenleg létező és a parlamenti taktika egységes vitelére létesített szövetséget kibővitse azokkal a pártokkal is, amelyek azonos célokat szolgálnak és rokonprogrammal bírnak, de még nem állottak a politikai ak- tivizmus alapjára. A spanyol király békésen isszerelte a tisztele forradalmát Alfonz a forradalmi napok hőse — Veszélyben fergott a trón A kormány ura a helyzetnek Madrid, szeptember 7. Az egyes kerületekből érkezett hírek szerint az országban teljes rend és nyugalom van. A hivatalos lap tegnap esti száma jelenti, hogy a tüzértisztek a helyőrségeket átad­ták a hadügyminisztérium által erre kijelölt vezérkari tiszteknek. Ma rendkívüli minisztertanács ülé­sezett a király elnöklete alatt. Páris, szeptember 7. A Daily Express úgy értesül, hogy Alfonz király trónja az utolsó forradalmi órákban nagy veszélyben forgott. A forradalmárok zavargások közben ugyanis be akartak hatolni San Sebastiánba, hogy a királynét fogságba ejtsékés a trónról való lemondásra kényszerítsék, amit azonban a király Madridba való utazása meghiúsított. A Petit Párisién szerint a helyzet nemcsak vasárnap, hanem még a tegnapi nap folyamán is rendkívül fenyegető volt, igy többek között magában a fővárosban is. A madridi tüzértisztek a kor­mányparancsnak való engedelmesség helyett díszruhába öltözködtek, a katonák előtt felolvasták a hadügyminiszter rendeletét s fölhívták őket az ellenszegülésre. Parancsot adtak ki az ágyuk fölvon­tatására és tüzelőállásba helyezkedtek. A király azonban hősiesen közbelépett s ahol a legfenyege­tőbb volt a helyzet, közvetített a kormány és a tisztek között. Személyes intervenciójának tulajdo­nítható például, hogy a madridi tisztek reggelre fegyveres ellenállás nélkül aláírtál a királyi ren­delet alapján a lemondó nyilatkozatukat. A spanyol közvélemény valósággal körülrajongja Alfonz alakját. — A madridi helyőrség leszerelése a lázongó tisztikar körében nagy meglepetést idézett elő. A megadás következményei nyomban mutatkoztak. A hirre hasonlóan minden incidens nélkül adta meg magát a barcelonai tüzérség, amelynek kaszárnyáit gyalogság és lovasság szállotta meg. Királyi rendelet jelent meg, amely szerint erélyes vizsgálat indul valamennyi bűnös tiszt ellen. A fegyelmi vizsgálatot a legfelsőbb hadbíróság vezeti. A legkomolyabb incidensek Spanyolország északi részében játszódtak le. Lisszabon, szeptember 7. Hivatalos és magántáviratok megerősítik, hogy a spanyol kormány uralja a helyzetet. A lázadókra szigorú rendszabályokat vetnek ki. A panplonai tüzérségi laktanyát a kormánycsapatok megostromolták és rohammal vették he. A lázadók oldalán a harcban egy had­nagy és egy közlegény esett el. Spanyolországnak ítélik oda a félig állandó tanácstagságot ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom