Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-07 / 203. (1241.) szám

1—mirrag? WBMaBMBBWWWWHWai mamaaarmKmm* Milyen pályára lépjen a magyar ifjúság r A Prágai Magyar Hírlap nagy ankéfcja a pályaválasztás kérdéséről A magyar ifjúság és a hivatalnókpálya i. A P. M. H. pályaválasztási ankétja — amint ezt egy előbbi cikk Írója is megemlíti — tisztázott már minden elméleti részt, de a kérdésre, hogy milyen pályára is lépjen a magyar ifjúság, eddig még határozott választ nem adott. Történtek már erre is kísérletek: két cikk jelent meg, amely határozott irányt jelöl és pozitívumot az a pályaválasztás kér­désében- Az egyik a tanári pályával foglal­kozik, a másik az összes életpályákat sorra vészi s — bizonyos jóindulatú elfogultsággal — tárgyalja az azokon való elhelyezkedés le­hetőségeit. Az ilyen kis cikkre szorítkozó, az összes életpályákat felölelő ismertetés nem lehet kimerítő és alapos s igv még csak nö­veli a káoszt. Sokkal helyesebbnek tartom, amidőn egy életpályával egy egész, esetleg több cikk foglalkozik s kimeríti ezt teljesen: ismerteti jó és rossz oldalait, tárgyalja az összes elhelyezkedési lehetőségeket. 2. A pályaválasztásnál minden magyar fiú­nak két szempontot kell maga elé tűzni. Az első: olyan pályára megyek, amely egyéni hájlamaimnak a legjobban megfelel, szóval ahol boldogulni tudok, — ez az egyik, az egyéni cél s ami ebből folyik: olyan pályára megyek, ahol legtöbbet tehetek magyarságo- riíérí, — ez a másik, a közös cél. Az ankét során a cikkírók többsége ezt a kettős célt a legjobban a szabad pályákon vélte megvaló­síthatni. Igazuk van ,de — csak részben. A csehszlovákiai magyarságnak nemcsak független pályákon dolgozó ügyvédekre, orvosokra stb.-ekre van szükség, hanem szükség van öntudatos magyar hivatal- nokosztáíyra is. Egy jó magyar hivatalnok adott helyzet­ben többet tehet, mint száz független ügy­véd vagy orvos- Ezért ajánlom a magyar ifjú­ság figyelmébe a jogi pályát. A jog elvégzése után akár mint független ügyvéd politikai és kulturális téren küzd a magyarság jogaiért, akár mint hivatalnok megvalósítja az előbbiek által kiküzdött jogokat. A független pályáról sokat írtak, én a hivatalnokpályáról szeret­nek egyet-mást elmondani. 3. Vegyük figyelembe itt is az előbb emlí­tett két szempontot s vizsgáljuk raeg először, hogy milyen előnyökkel, illetőleg hátrányok­kal jár a jogi pálya elvégzése. A jog négy év alatt elvégezhető. Tekintve, hogy magyar fiukról van szó, kiknek a nyelv nagy nehéz­ségét okoz, számítsunk öt évet. Öt év letelte után állásba mehet s akkor — az uj fizetés- törvény értelmében 1000—1200 korona kez- döfizetést kap, amely az évek számával ter­mészetesen emelkedik. Megfontolandó az is, hogy a jogot hallgató ifjú már tanulmányévei alatt irodai munkával szép keresetre tehet szert. Mindezek azonban csak a végzett jogászt érdekelhetik. Milyen nehézségek előtt áll a iogi tanulmányait megkezdeni akaró ifjú? Egyetlen és legfőbb nehézség: a nyelv. De egy kis kitartással, állhatatossággal ezt is le lehet győzni- Ha a középiskolából kikerülő diák mindennap csak félórát fordít az állam­nyelv megtanulására, három hónap alatt le­győzi érvényesülésének első nagy akadályát. Súlyosabbá teszi a helyzetet az is, hogy a mi középiskoláinkban a szlovák nyelvet tanul­ják, mig az egyetemen cseh könyvekből kell készülni. Sokan azon diákok közül, akik a vakációjukat nyelvtanulásra használják föl, a szlovák nyelvet tanulják. Örökké hálás leszek egyik volt tanáromnak, akinek tanácsára kez­dettől fogva a cseh nyelvet tanultam. A leg­több diák kettős munkát végez, amidőn ta­nulja a szlovákot, hogy majd azután könnyeb­ben menjen a cseh: mintha nem volna egy­szerűbb mindjárt az utóbbival kezdeni. Ez az oka, hegy oly sok magyar fiú egy év elmúl­tával otthagyja a jogot, mert nem birja a túl­feszített szellemi munkát. Itt jegyzem meg, hogy jogra csak olyan magyar fiú menjen, akinek nagy nyelvkész­sége van. Akinek nincs a nyelvek iránt ér­zéke, inkább olyan pályát válasszon, ahol a nyelvi nehézségeket más téren egyensúlyoz­hatja, (például a mérnök a rajzaival stb.) Is­mertem egy joghallgatót, aki hijján volt min­den nyelvérzéknek. Másfél évig* kínlódott a cseh jogi nyelv nehézségeivel s másfél év el­múltával tönkretett idegzettel, egy évi vesz­teséggel ment át az orvosi fakultásra. A második dolog, amit meg akarok je­gyezni az. hogy minden magyar diák, aki a jogi pályát választja, vizsgálja meg önmagát, van-e elég kitartása. Sehol, semmilyen pálya annyi kitartást, egyhangú, idegölő szellemi munkát nem kíván, mint a jog — a magyar fiuktól. Aki nem érez magában elég akarat­erőt és kitartást, nagyon gondolja meg, hogy a jogi pályát válassza-e- Mindenesetre min­den magyar fiú vésse jól a leikébe egy újabb pedagógus szavait: „Tanulj meg akarpi; az akarást meg lehet és meg kell tanulni!" És most nézzük a másik szempontot: mennyiben érdeke a magyar társadalomnak az, hogy a végzett magyar ifjúk állami hiva­talokba menjenek. A közfelfogás általában az, hogy aki állami hivatalt vállal magára, elveszett a magyarság számára. Ezzel a fel­fogással szakitanunk kell. Mert például az a biró, aki a magyar beszédet magyarul hall­gatja meg, aki a magyar kérdésre magyarul válaszol: nagy szolgálatot tesz a magyarság­nak. Igenis: a magyar társadalomnak szüksé­ge van magyar hivatalnokokra. A magyar hi­vatalnokosztály hiányát akkor fogjuk igazán érezni, ha az ittmaradt idősebb hivatalnokok kidőlnek s újak nem jönnek. Azaz hogy jön­nek, de ezek idegenek lesznek. Eminens ér­deke tehát a magyar társadalomnak, hogy amidőn arra kerül a sor*, képzett magyar hi­vatalnokok álljanak az állam rendelkezésére. Képviselőink bizonyára meg fogják ta­lálni a módot annak kiküzdésére, hogy a magyar vidékeken a hivatalokban, a ma­gyarság számának megfelelő magyar hivatalnok legyen. Szent-Ivány azt mondotta: „Vessük meg a lábunkat Csehszlovákia földjén". A magyar ifjúságra vár a feladat, hogy ezt az elvet megvalósítsa. Azonban egy pillanatra sem szabad elfelejtenie, hogy ezt valóra nem vált­hatja öntudatos magyar hivatalnokosztály néllciil- Bobossy Imre. Egy magyar kommunista naplója a moszkvai magyar szovjet életéről A naplóir© elmondja, hogyan próbált Kim Béla forradalmat szítani Németországban és mit müveit a kudarc után Moszkvában I. A kommunisták berlini magyar szek­ciójának egyik tagja naplót vezetett iz­galmas tevékenységéről. Ebből a naplóból a budapesti Uj Nemzedék nyomán itt közlünk néhány valóban szenzációs rész­letet, főleg olyant, amely a kommuniz­musnak Magyar országon való felélesztését célzó törekvésekre vonatkozik. 1921. A legelképzelhetetlenebb káosz uralko­dik Oroszországban. A mindenfelől előretörő cári tábornokok, a lengyel hadjárat irtó veszteségei, s a mindezeknél kíméletlenebb és hatalmasabb el­lenség: az éhség és a borzalmas járványok hihe­tetlen gyorsasággal szedik áldozataikat. A jó termésről híres vidékeken is csontvázzá soványo- dott holttestekre bukkanunk lépten-nyomon. Min­denütt elégedetlenség és kétségbeesés. Egy ár­tatlan megjegyzés is elegendő, hogy a legmeg­bízhatóbb elvtárs is Dzserzsinszki kezébe kerül­jön. Az összeomlás fenyegető rémként kísért, a sok udvari pompában élő kis cár lába alatt erő­sen inog a talaj. Szemüket uj áldozatra vetik — igy születik meg a III. internacionálé intézőbizott­ságának harci riadója: „Csak Európa forradal­masítása mentheti meg Oroszországot Szinte percek alatt hatalmas plakátok lepik el Berlin utcáit: „Berlin-Moszkau“. A plakát egy tehetséges fiatal magyar festő, Déry-nek a mun­kája. Ügyesen megszervezett propaganda indul meg, amelynek szolgálatába sok jónevü nagyság dobja magát,' tudva, vagy félrevezetve, megfi­zetve vagy tényleg emberszeretetből. „Segítsünk éhező orosz embertársainkon!“ Polgár és mun­kás egyaránt készségesen adja oda megtakarí­tott garasait, vagy a szájától megvont falatot orosz felebarátainak. Az Ínség akció parazitái Az éhezők azonban tovább éheznek, ám a Westeuropeisehes Bureau, azaz a III. interna­cionálé nyugateurópai fiókjának pénztárában Moszkva dollárjai szépen szaporodnak a német dolgozók márkáival. Vezetője, Thoinas azonban nemcsak gyöngekezünek bizonyult, hanem sokkal nagyobb mennyiségben költötte önmagára a rábízott dollárokat, mint amennyire illett volna. Ezért visszahívták Moszkvába. Nagyhangon valami törvényszék elé való állítást is emlegetnek, de én hónapok múlva a moszkvai Hotel Lux-ban meg­győződhettem, hogy teljes szabadsággal régi meg­szokott életét folytatja s mint fájó szivvel emlí­tette, csak egyvalami hiányzik neki, Berlin éjsza­kai élete. Thomas elcsapása után az inségakciő teljha­talmú vezetését úgy a politikai, mint a költeke­zésben sokkal gazdagabb tapasztalatokkal rendel­kező magyarok veszik át. Felvirrad a politikai vigécek hajnala. Százával lepik el Németországot, az elsőnek kiszemelt áldozatot. Nem azért, mert forradalmikig jó talaj lett volna, hisz a Sparta- cusharcok annyira kimerítették a német munkás­ságot, hogy megmozdulására csak a tipikus bol- seviki ideológiával lehetett számítani. Tisztára az egyéni kockázat, az egyéni veszedelem minimá­lis volta zúdította ezeket az embereket Német­ország nyakába. A munkából hazaigyekvő, fáradt, kérgeskezü munkások még csak nem is gyanítják, hogy a mellettük robogó autókban a legelegánsabb szál­lók ravasz kényelemmel berendezett szobáiban és a mulatóhelyek parfőmös levegőjében a pénzt két kézzel szóró, kifogástalanul öltözködő, a munkásszagtól irtózó ga­vallérok, akiket soha nem láttak, akikkel az életközös­ségnek porcikája sem köti őket. össze, — nyílt parancsot rejtegetnek a lelkűkben: Szabad ren­delkezés a munkásság életével és halálával. Lep­lük, amely mögött megbújnak, elég nagy, hogy minden piszkot eltakarjon. Ha a berlini rendőr­ség mégis kihalászott egy ilyen aranyhalat a pisz­kos forgatagból, nem történt különösebb baj. Az illető minden erőlködés nélkül könnyen bebizo­nyíthatta, hogy neki semmi köze sincs a munkás­mozgalom gyanús tüneteihez és a rendőrségnek a legszorosabb kutatás ellenére sem sikerült mást kinyomoznia, csak azt, hogy tenger pénzt költ és nincs foglalkozása. Ha véletlenül az útlevél nem sikerült valami jól, — hisz mind hamis volt — akkor is csak néhány napi fogsággal büntették és kiutasították. Mindez azonban elég volt ahhoz, hogy Moszkvában, mint az elnyomottak mozgal­mának sokat szenvedett vértanúját ünnepeljék s az elismerő becézgetések között uj megbízásról, uj babérokról és uj jövedelmekről álmodhatott. Kun Béla megkezdi 'Németország forradalmasítását Meg kell vallani, hogy a munka szépen ha­ladt. Moszkva meg lehetett elégedve. A West- europeisches Bureau három pincéből ontja a propaganda-füzeteket., mig egyik vezetőjét, Kai- ser Johannt, — aki pesti pincér korában igazán nem hitte volna, hogy egyszer még a világ forra­dalmi felvilágositása jut neki osztályrészül — a rendőrség el nem fogja, zsebében a három pin- cekulcesal. A Rosentbalerstrasse, a Kommunisták Né­metországi Pártjá-nak központja úgy fest, mint valami hadseregfőparanosnokság. A legfőbb vezetését Moszkva teljhatalmú kiküldöttje, Kun Béla veszi át, akiben igazán megvolt minden ambíció, hogy kiköszörülje a magyar diktatúra bukásával a ne­vén ejtett csorbát. Vezérkara a következőkből áll: Mint vezértitkár működik mellette az olasz mozgalom tragikus kudarcának hőse, Rákosi Má­tyás. Szakszervezeti kérdésekben Szántó Béla a szakértője, hadműveleti ügyekben pedig Pogány József a tanácsadója. A berlini Exoalsior-szálló •személyzete sohasem fogja sejteni, hogy az a drága prómbebujt és jó amerikai útlevéllel ellá­tott nagybasu dollárkirály, akinek minden moz­dulata a jóléthez és a kényelemhez való szüle­tésre vallott, az éhezők és proletárok bátor elö- harcosa volna, aki a Kurförsiem Bar-ban a nem kis számú pezsgősüvegek és a másik vezérkari főnök, Mrnnich ur által felvezetett, félvilági Höl­gyek között tervezte meg az elnyomottak felsza­badításának haditervét. Szökött tolvajok és betörők is agitálnak lése Moszkva felhívását fogadja. Ez a felhívás,, azaz helyesebben parancs általános sztrájkot és fegyveres felkelést rendel el. Hiába élnek komoly ellenvetéssel a tapasztalt munkás vezérek, magát az elnököt, Levin dr.-t emiatt ki is zárják később a pártból. Hasztalan mutatnak rá a hasonló körülmények közt meg­indított olasz puccs kudarcának elrettentő példá­jára. Kun Béla a fegyelem ügyesen irányítható vesszőparipáján lovagolva nem győzi • eléggé han­goztatni, hogy ha más indító ok nem is lenne, egy is. elég: Moszkva igy kívánja. Végül Rut Fi- scher és Maslow kicsi, de hangos csoportja el­némítja a többséget. Ha nem is a harci kedv, de a guruló dollá­rok kicsábitják a gyárakból a munkásoknak, el­sősorban a bányászoknak elenyészően csekély töredékét. Általános sztrájkról természetesen szó sincs. Csak Kun Béla őrült fantáziája képes jelenteni, hogy a munkások 70—80 százaléka sztrájkol. (Folytatás köv.) A Vági-párt tüntetett a belügyminisztérium előtt Budapesi, szept 6. Budapesti szerekesztő- ségünk teleionjelentése: Ma délelőtt bizalmas értesítés érkezett a budapesti főkapitányság­hoz, amelyben figyelmeztetik a rendőrséget, hogy a Vági-párt a minisztériumok előtt tünte­tésre készül és hogy a tüntetők oly módon akarnak behatolri az egyes minisztériumok­ba, hogy küldöttségeket alakítanak, amelyek azután a letartóztatott Vági-pártiak érdekében kérvényeket adnak át a minisztereknek. — A! rendőrség az értesítés vétele után azonnal megszállotta az egyes minisztériumok épüle­teit. Fél egy felé a belügyminisztérium, elé nagyobb tömeg Vági-párti érkezett, akiket Molnár Árpád nyug. miniszteri tanácsos vezetett. A rendőrtiszt kérdésére kijelentették, hogy a belügyminiszterhez akarnak küldöttséget ve­zetni. A rendőrtiszt felhívta a tömeget, hogy jelöljön ki két tagot, akik bemehetrek a mi­nisztériumba. A tömeg ebbe nem akart bele­egyezni, mire a rendőrtiszt anélkül, hogy fegyverhasználatra került volna a sor, feloszt latta a tüntetőket Többen ellenállottak, akiket letartóztat­tuk. A rendőrségen 51 előálliás történt, köztük Molnár Árpád nyug. miniszteri tanácsost, Hu- ber Istvánt, a Vági-párt titkárát és Reichhaus Aladárt, a Vági-párt elnökét, állították elő, aki­ket kihallgatásuk uán szabadon engedtek. A rendőrség most azt akarja megállapítani, hogy ezzel a furcsa tüntetéssel tulajdonképen mi célja volt a Vági-pártnak. A magyar csoport, vagy ahogy általában mondják, a magyar szekció is alaposan résztvesz a munkában. Vezetője Kentzler dr. néhány hónap múlva meghalt a kassai kórházban, mert lelki- ismerete az őrületbe hajtotta, ő volt a mozga­lomnak talán egyetlen becsületes harcosa. Né­hány száz márkával felfrissítik a sok emigráns elvhüségét, akiknek az emigráció első napjainak színes romantikájából semmi más nem maradt meg, mint erősen korgó gyomruk. A berlini Ge- werksehaftshaus-ban rövid politikai kurzust tarta­nak számukra, néhány lelkes gyűlésen a nagyok, fejedelemhez illő misztikus inkognitóban, rövid előadással kifejtik a harc szükségességét és a ma-' gyár munkáslakta vidékeken, különösen Dort- mund, Gelsenkirchen, Bochum és Hamborn vi­déken máris megjelennek a frissen sült munkás- apostolok: Az express-sejtképzők, akik között nem kis számmal vannak olyanok ;s, akik Magyarországból nem annyira politikai vétség, mint inkább lopás, betörés és hasonló bűnök miatt menekültek el. S mint a Ruhr-vidékről érkezett panaszok mu­tatták, a sejtképzést összekötötték régi mester­ségükkel s kicsiben ugyan, kissé más formában, de minden körülmények között őszintébben kö­vették vezéreik példáját. A munkásvezérek tiltakoznak Márciusban már mindenütt érezhető az áldá­sos munka hatása. A jelentések lángoló harci- kedvről szólnak. Kun Béla összeadja és szorozza ezeket a jelentéseket, és bejelenti Moszkvának, hogy jól előkészített érett talaj áll rendelkezésre. Minthogy azonban tudja, hogy az adatok java­része csak a sejtképzők fantáziájúban valóság, csak a legnagyobb titokban meri jelentését el­küldeni. Könnyen érthető tehát, az a meglepetés, amellyel a németországi kommunista párt bizalmi férfiainak március 19-én Berlinben tartott gyu­Magyarország képviselői a népszövetség ülésén Budapest, szept. 6. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Walkó Lajos he­lyettes külügyminiszter vasárnap reggel uta­zott Genfbe a népszövetség most folyó ülés- sakára. Waikó csütörtökön részt vesz Német­országnak a népszövetségbe való ünnepélyes felvételén. Ugyancsak csütörtökön utazik Prá­gából Genfbe Nickl Alfréd dr. követségi taná­csos, a Prágában tárgyaló delegáció vezetője, aki elsősorban a Csanád—Arad vasútvonal ügyében megy a népszövetség ülésére. Agrár-kommunista határbetoirés Bulgáriában Szófia, szeptember 6. Egy agrár-kommunista kivándorló csoport pénteken átlépte Rákira falu­nál a bolgár határt és Miltschin község mellett, egy módosabb parasztokból álló és hazafelé tartó csoportot megtámadott. A támadók, akiket a köz­ségi milícia üldözőbe vett, jugoszláv területre menekültek. Óriási petroleumforrásokat fedeztek föl Alsóausztriában Bécs, szeptember 6. A Sonn- und Montags- zeitung jelenti: Alsőausztriában, Bliunau mellett óriási petróleumforrásokat fedeztek föl, amelyek 2000 ciszterna petróleumot tartalmaznak. A forrá­sok kiaknázásával egy ciszterna petróleum ára 120 dollár lenne, mig a lengyel petróleumért 230 dollárt fizetnek. Azonkívül 3000 munkanélküli juthatna ismét foglalkozáshoz. Merénylet a pilzeni gyorsvonat ellen Prága, szeptember 6. Vasárnap este az Eger­ből Prágába induló gyorsvonatra Pilzen mellett egy pisztollyal rálőttek. A golyó egy elsőoszlályu fülkébe hatolt, amelyben Broska Károly dr. pil- zeni vasúti főfelügyelő és Rév Béla dr., a prágai Wahrheit szerkesztője ült. A véletlen szerencse folytán azonban egyikük sem sebesült meg. A kocsiban sötétség volt s igy nem lehető fel az, hogy a két utas ellen merényletet követük volna H. Rév dr. véleménye szerint ezt a lövést \alószi- iiüleg valami ittas vasárnapi mulatozó adta le. v 6 ___________1926 »«»ptembw 7, kedd. —....—....... ............ I !■ J.U Biii.iaarowwiw»r»««!9PTOg|iaPBM*IW gWlWWUW#iHWW^W—M——Ml'* i,U'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom