Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-05 / 202. (1240.) szám

1926 szeptember 5, vasárnap. 5 AZ IDff SODRÁBAN Irta: Schöpflin Aladár. Ez most a levegőben levő jelszó. A par­lamentek körül mindenütt baj van, az embe­rek kiábrándultak abból a romantikus álomból, amellyel a parlamentarizmust va­lami mindeneket meggyógyító panaceának képzelték s uj bit, uj jelszó után esengenek. Ha a parlament rosszul működik, akkor félre a parlamenttel és . . . Itt azonban megakadnak, mert nem tudnak a parlament helyett valami újat, jobbat vagy jobbnak lét­ezőt kitalálni. így bukkannak a diktatúra gondolatára. A mai rendkivüli idők rend­kívüli eszközöket kivannak, a parlament szóőrlő malma, a pártok viaskodása nem felel meg a mai követelményeknek, diktátor kell ide, erős kéz, amely megosztatlan hata­lommal és megosztatlan felelősséggel vezeti a nemzeteket jobb sors felé. És minden or­szágban napról-napra hangosabban beszél­nek a diktatúráról s próbálgatják a talajt a diktatúra számára. Nagyon szép dolog ez; van benne igaz­ság, az embereknek ezer okuk van rá, hogy elégedetlenek legyenek a parlamentjeikkel, melyeket a választói joggal és a választási formaságokkal való sokféle ki sér létezések se tudtak meggyógyítani. Egy zseniális dik­tátor többet tudna elérni, mint tiz parla­ment s okosak voltak a rómaiak, mikor rendkívüli időkben diktátort állítottak az ország élére. Sikeres példák is vannak a mai időből: az orosz szovjet diktatúrája, Ke- mal basa diktátorsága és főképpen Mussoli­ni diktatúrája. A parlament erőket emészt, a diktátor erőt ad, a parlament széthúzás, a diKtátor összefogás, a parlament a cselekvés halogatása, a diktátor a gyors cselekvés. Ezt a parallelét végletekig lehet folytatni, de akkor se lesz meggyőzőbb. Mert tudniillik a diktatúra körül két baj van. Az egyik az, hogy a diktatúrát meg le­het csinálni, de nem lehet rá készülni. A am.túor tudniillik non fit, séd nascitur, nam lesz, hanem születik. Ha van olyan ember, akiiben megvannak a diktátor tulajdonságai és az (idő is alkalmas, akkor van diktatúra / A diktátorok legnagyobbika Napóleon volt. Nem előzetes okoskodások és teóriák tették uiKtátorrá, hanem ő maga lett az, talán nem is kezdettől fogva , tudatosan. Kiemelkedett a forradalom zűrzavarából, hirtelen kezébe ragadta a franciák egyetlen pozitív erejét, a hadsereget és aztán lépésről-lépésre vonta magához a teljes hatalmat, mindig csak a legközelebb keze ügyébe eső hatalom részre vetve tekintetét. A diktátor maga csinálja magát, nem lehet sem megválasztani, sem keresgélni. Előbb diktátor kell és aztán jö­het csak a diktatúra. Mert a diktátorsághoz bizonyos különleges képességek és diszpo­zíciók kellenek, amelyek csak igen ritkán fordulnak elő összesüritve egy emberben s a tömegeknek bizonyos diszpozíciója is kell hozzá, hogy készségesen alávessék magukat hatalmának. És itt a másik haj. A diktátorság sze­mélyhez kötött dolog, tehát nem válhatik in­tézménnyé. Csak incidens lehet egy nemzet életében. Mi történnék például, ha Mussolini holnap megszűnne diktátorkodni? Pártjának valamelyik alvezére ülne a helyébe, mint ahogy a párttag beül a klub választmányá­ba? Egy hétig se tudna ott maradni. Maga a pártja dobná ki. Mert a fasoistáknak is csak az a diktatúra kell, melyet Mussolini szemé­lyesen gyakorol.. Vissza kellene térni a jó öre<* parlamenthez. A diktátorság nem örö­kölhető, olyan, mint a vasúti szabadjegy: másra át nem hárítható. így tehát nem is lehet előre megszervezni, nem lehet szabá­lyokat készíteni számára, nem lehet a lehe­tőségeit és korlátáit előre látni. A diktátor felbukkan a homályból és eltűnik a homály­ban. Van egy formája az állandósítható dik­tatúrának: az abszolút királyság, de ezen már túl van az emberiség, semmi esetre sem volna kedve visszatérni hozzá, különö­sen ma, amikor a, fejlődés tendenciája a köztársaság felé mutat. Egyébiránt a diktatúrát nem is kell megcsinálni, mert már rég megvan. A par­lamentár izmusban diktátor minden minisz­| Papin): Krisztus története!! 1 ii Tizenegy nyelvre lefordl-' q tott, világsikert elért könyv. II 2 Ara fűzve: 65.— g • „ kötve 75.— 5 Megrendelhető a „Prágai J 0 Magyar Hírlap" könyvosz- @ • táljánál, PrahnIf.,Panskál2 <!» terelnék, aki erősen tudja a kezében tartani a hatalmat. Mindig az történik, amit ő akar. A mögötte álló párt csak arra való, hogy ráüsse egy bizonyos szánni ember pecsétjét arra, amit ő akar, hogy mint közakaratot tüntesse fel az ő személyes akaratát. Ha nem igy van, akkor a miniszterelnök meg­bukik, ez nagyon egyszerű dolog. Hát nem volt diktátor Bismarck vagy Tisza István? És keli-e diktorabb diktátor, mint egy angol miniszterelnök vagy, az Egyesült Államok elnöke? S ez a parlamentáris, diktatúra leg­alább néha szerez a népnek egy kis örömöt is: mikor a miniszterelnök megbukik. A diktatúra tulajdonképpen az állam kormányzásának egyedüli lehetséges formá­ja. A kérdés csak az, hogy leplezetten vagy leplezetlenül gyakorolják-e. „A kormányváltozás kérdése nem aktuális*1 Pozsony, szeptember 4. A Slovensky Dennik, amely Hodzsa minden akciójáról min­dig kitünően van informálva, azt írja most a Svehla és Hodzsa között folytatott tanácsko­zásokkal kapcsolatosan, hogy a kormányválíosás kérdése egyáltalában nem aktuális, Erre vonatkozólag tehát indokolatlannak látja a kombinációkat. Az egyedüli aktualitás csakis az 1927. évi költségvetéshez szükséges parlamenti többség kérdése. A lap még en­nél a kérdésnél sem ajánlja az elhamarkodott lépést, mert ilyen fontos kérdésnél min­den meglepetést ki kell zárni. €o®ic kapituláld levele Churchillhez Hét és félórás munkaidő, leszámított bérek ásásig®! bányakárban London, szeptember 4. A bányamunkások végrehajtóbizottsága tegnapi ülése után le­velet intézett Churchill pénzügyi államtitkárit, melyben arra kéri, hogy hívjon össze egy konferenciát a bányatulajdonosok és a bányanunkások között. A munkások szívesen tár­gyalnak, mert látják, hogy az ipar helyzete valóban kétségbeejtő s redukciók nélkül nem úszható meg a gazdasági válság. Beavatott körök szerint a következő végleges kompro­misszum fog életbe lépni. 7 Is órás munkaidő redukált bérek mellett- A béreket az egyes szénterületek jólététől és nehézségétől teszik függővé. Az is lehetséges, hogy az egyes kerületek munkásai saját helyi szervezetükben fogják esetröí-esetre elhatározni, hogy mennyi ideig hajlandók dolgozni. A cseh nemzeti demokrata ifjúság a fasciimus ellen fordult „Főtitkár ur, mondjon le állásáról" — Éles pártfáma^ás MBava­csek főtitkár ellen Prága, szeptember 4. A nemzeti demokrata pártban a demo­krata és fascista irány hívei között harc ugy- látszik a kirobbanás előtt áll. A fascisták ugyanis szervezkedésük és aktivitásuk elején a nemzeti demokrata párt vezérkarára tá­maszkodtak, természetesen anélkül, hogy a pártvezérek mindegyikének belegyezését elő­zetesen kikérték volna. A nemzeti demokrata párt törvényhozói közül nyíltan csak a költő­politikus Viktor Dyk csatlakozott a fascisták- hoz, a többiek várták Kramán döntését, ami azonban mind a mai napig késik. Kramár hallgatása következtében Sis fő- szerkesztő és Hlavacsek főtitkár nemcsak a párt egész szervezetét, hanem a sajtót is a fascisták szolgálatába állította- így történhe­tett meg az, hogy ma a fascista érzelmű nem­zeti demokraták már a párt azon törvényho­zói ellen is intéznek támadásokat, akik a mozgalmat elitélik, igy elsősorban Dvoracsek volt kereskedelmi miniszter a szálka szemük­ben. Ez a harc természetesen pártválságot idé­zett elő s rövidesen összehívják az or­szágos kongresszust, amelyen Dvoracse- kék végleg le akarnak számolni a fascis- tákkal. Eddig mindenki azon a véleményen volt, hogy a fascisták legfőbb támasza a nemzeti demokrata párt ifjú szervezete. Hiszen fekete ingekben csakis fiatalembereket lehetett lát­ni. A tények azonban éppen ennek az ellen­kezőjét bizonyítják. A mai napon megjelent a nemzeti demokrata párt ifjú nemzedékének hivatalos lapja, Zitrek, amely „Szomorú mérleg" címen igen erős támadást intéz Hla­vacsek főtitkár ellen. A cikk hangneme mind­végig igen kategorikus s ezekkel a szavakkal fejeződik be: „Főtitár ur, ha szereti a pártot, mondjon le az állásáról!" Az ifjú nemzedék prágai szervezete te­hát két részre szakadt. Prága I—V. kerületé­nek szervezetei ugyanis a fascizmus és Hla­vacsek mellett foglalnak állást, Prága III. vi­szont éles harcot kezdett a fascizmus ellen és bejelentette, hogy a legerélyesebb eszközök igénybevételével is megtisztítja a nemzeti de­mokrata pártot a fascista tendenciától. ebb?®* A rimaszombati járásbíróságon is megszüntették a magyarság nyelvhasználati jogait Törköly József szenátor a sérelem orvoslása végett táviratban interveniált az igazságügyminiszternél Rimaszombat, szeptember 4. (Saját tudó­sitónktól.) Számtalanszor irtunk már arról, hogy a rimaszombati járást a szomszéd járá­sokból idecsatolt községekkel megnagyobbit- tották s ezáltal a nemzetiségek számaránya megváltozott olyképpen, hogy a magyarság, amely pedig a legutolsó népszámlálás adatai szerint 20.99 százalékot tett ki, 20 százalék alá sülyedt. Ezen változást igyekeztek kihasználni a rimaszombati bírósági járásban a járásbiró- ság vezetője és a törvényszék ideiglenes ve­zetője akkor, amikor rendeletét adtak ki, hogy magyar nyel­ven beadványokat nem szabad elfogad­ni s magyar nyelven tárgyalni nem le­het. A nyelvtörvény végrehajtási rendelete és az igazságügyminisztérium 55—1926. számú uta­sítása szerint a nyelvhasználati jognál az utol­só 1921. évi népszámlálás hivatalosan közzé­tett adatai szerint a rimaszombati járásban 20.29 százalék volt a magyarság, tehát föl­tétlenül jogosult nyelvének szabad haszná­latára. A magyar nemzeti párt országos ideigle­nes elnöke, Törköly József dr. szenátor a magyarság eme1 sérelmének orvoslása vé­gett a következő távirattal egyenesen az igaz- ságügyminiszterhez fordult: A rimaszombati bírósági járásban a já­rásbíróság vezetője és a törvényszék ideiglenes vezetője, dacára a nyelvtör­vény végrehajtási rendeletének és az igazságügyminisztérium 55—1926. szá­mú utasításának, ainely szerint az utolsó 1921. ér>i népszámlálás hivatalosan köz­zétett adatai az irányadók és a rimaszom­bati járásban 20 egész és 99 század szá­zalék a magyarság, dacára annak, hogy oly rendelet nincs, amely a járásbíróság ■ vezetőjét arra utasítaná, hogy a végrehaj­tási rendelet és az 55—1926. számú uta­sítástól tekintsen el, a magyar nemzeti kisebbségnek a bíróságok előtti nyelv­használati jogát nem respektálja, magy&r nyelven sem beadványokat nem fogad el. sem tárgyalni nem enged magyar nyel­ven. Kérem távirati rendelettel a magyar nemzeti kisebbség jogának respektálását elrendelni. Törkök) József dr. szenátor. Az érdekelt magyar közönség türelmetle­nül várja a miniszter intézkedését. A népszövetség pénzügyi bizottsága Genf, szeptember 4. A népszövetség pénzügyi bizottsága elfogadta a magyar állam pénzügyi helyzetéről szóló zárójelentést s a magyar kormány jelentését is tudomásul vet­ték. A budapesti tanárok tüntetése Adám Lajos dr. ellen Budapest, szeptember 4. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy a budapesti tudományegyetem orvosi fakultásának újonnan kreált III. sebészi tan­székére Ádám Lajos dr. professzort nevezte ki a kultuszminisztérium. A kinevezésben azonban az egyetem autonómiáján esett sú­lyos sérelmet véltek látni, amiért is a kine­vezést több oldalról hevesen megtámadták. Ilyen előzmények után ült össze tegnap délután a budapesti tudományegyetem taná­csa, hogy az újonnan kinevezett tanároktól az esküt kivegye. A tanácsülésen Bakay Lajos, Kuzmik Pál és Ádám Lajos újonnan kineve­zett tanárokon kívül hivatalos volt az egye­tem valamennyi fakultásának dékánja és pro- dékán.ia, az egyetemi rektor, prorektor és a tanácsjegyző. Az ülés első része az előirt szertartásos módon folyt le. Bakay és Kuzmik professzo­rok egymásután tették le a hivatalos esküt valamennyi egyetemi funkcionárius kezébe'. Amikor azonban Ádám Lajos professzora került a sor. a bizottság valamennyi tagja tünte­tőén felállt a helyéről és elhagyta a ter­met. Csak Szentmiklóssy prodékán és Margit- táv tanácsjegyő maradtak a helyükön és Ádám professzor az esküszertartás előirt sza­bályaitól eltérőleg csak ennek a két egyetemi funkcionáriusnak kezébe tette le az esküt. A kínos jelenet érthető feltűnést keltett és minden bizonnyal folytatása lesz még. — A magyar nemzeti párt kassai elnök­sége a zsupáni hivatalnál interveniált az ál­lampolgársági kérvények ügyében. Kassai tudósítónk jelenti: Beszámoltunk azokról a nehézségekről, amelyek a kassai zsupáni hi­vatalban a lex-Dórer—Szent-Ivány alapján begyújtott kérvények elfogadása körül föl­merültek. A törvény helytelen magyarázata következtében előállott nehézségek elhárítá­sa céljából a magyar nemzeti párt kassai körzetének elnöksége nevében Várnay Ernő főtitkár, Wirkmann Ármin dr. pártügyész és Vojnár Elek párttitkár pénteken délelőtt in­terveniáltak a zsupáni hivatalt ideiglenesen vezető Verchovina dr. főjegyzőnél. Hosszú eszmecsere után a főjegyző teljes mértékben honorálta a pártelnökségnek a törvény jog­kiterjesztő magyarázatára és alkalmazására vonatkozó álláspontját és megígérte, hogy a távollevő referensnek visszaérkezése után nyomban megadja a törvény jogkiterjesztő tendenciájának megfelelő utasitásokat. — A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusa végrehajtóbizottságának szep­temberi ülése. A Csehszlovákiai Magyar Új­ságírók Szindikátusának végrehajtóbizottsága legközelebbi ülését szeptember 12-én délelőtt féltiz órakor Prágában az Öpera-kávéház kü­löntermében (III., Harrachovo nám.) tartja- Az ülés napirendje a következő: 1. Kasztor Ernő dr.: Elnöki megnyitó. 2. Ternyei László: Titkári jelentés. 3. Rév Béla dr.: Főellenőri jelentés. 4. Garas Nándor és Ternyei László: Jelentés az Újságírók Újságjáról. 5. Sztonav- szky Sándor: Ruszinszkói titkári jelentés. 6. Juhász Árpád: Keletszlovenszkói titkári je­lentés. 7. Grónay Gyula: Nyugatszlovenszkói titkári jelentés. 8. Jelűnek Ferenc: Prágai tit­kári jelentés. 9. Kerületi delegátusok beszá­molói. 10. Végrehajtóbizottsági delegátusok kiküldése. 11. Esetleges inditványok. — Kassa város tanácsülése. Kassai tudó­sitónk jelenti: Kassa város tanácsa eheti ülésén a nemzetközi tenniszversenyre öt­száz koronás dijat szavazott meg. Elhatároz­ta a tanács, hogy átír az államvasutak igaz­gatóságához és a vasutügyi miniszterhez an­nak érdekében, hogy a Martinovics-utcai vasúti megállón a személyvonatok is meg­álljának. A tanács a kertészegyesület kérel­mére eltiltotta a temetőfelügyelőket a mű- kertészet gyakorlásától. Kiutalta a tanács a költségvetésben a szegény elemi iskolás ta­nulóknak könyvekkel való ellátására elő­irányzott ötezer koronát. Végül tárgyalta a tanács a magyar tannyelvű polgári iskola ezer koronás segély iránti kérelmét, ame­lyet az intézet könyvtára és szegénysorsu tanulóinak könyvsegélyezésére kíván fordí­tani. A kérelmet a tanács egyes tagjai el akarták utasítani, azonban a keresztényszo­cialista és kommunista tanácstagok erélyes állásfoglalására a tanács megszavazott erre a célra 500 koronát azzal, hogy a jövőben más iskoláknak is juttat ilyen természetű segélyeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom