Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-04 / 201. (1239.) szám
4 1926 szeptember 4, szombat. A TUDOMÁNY UJ KÉRDÉSEI Modern Földrajzi Szeminárium Népszerű cikksorozat a modern földrajz problémáiról XXX. A föidrengéstan jelentősége utánnyomás tno* Ez az év a fokozott földrengésd tevékenység esztendeje. A világ minden részéből jelentések számoltak be a földrengés pusztításairól. Különösen hatalmas rengések voltak a keletindiai szigetvilágban, Szumat- ra szigetén, pusztitó rengések rázták meg az európai mediterrándumot is, amelyben különösen Kréta és Rhodos szigeteken okoztak kárt. De erre mifelénk is rémitgette a hatalmas erő a népet, nyár derekán Ruszinsz- kuoan Teresova környékén szaladt végig egy pusztitó rengési hullám, amely sok anyagi kárt okozott. Amikor e sorokat Írjuk, a rádió arról a borzalmas pusztításról számol be, amelyet augusztus utolsó napján az Azori szigetekhez tartozó Fayalon vitt véghez ez a titokzatos belső erő. Horta fővárosban 4000 kőház omlott össze, 24 halott s több száz sebesült lett áldozata a borzalmas katasztrófának. Furcsa érzés lehet az, amikor az ember alatt megmozdul a szilárdnak hitt föld. Oly diósán építettünk rá, oly nyugodtan támaszkodunk rá, hisz anyánknak szoktuk nevelni. Azt szoktuk mondani, hogy oly biztosan áll valami, mintha kősziklára építettük volna. De nem így gondolkozik a japáni nép. Oh, a japáni ember Japán bizonyos vidékein nem nagyon szeret valami nehéz dolgokat tudni a feje fölött. Egy percig sincs biztonságban aziránt, hogy nem mozdul-e meg a föld alatta, nem omlik-e össze nyomorult alkotása s nem temeti-e a romok alá egész családjával együtt. Délamerika nyugati partjain nem is ©pitének a házaknak tetőt Arica és Iquique vidékén. Itt sohasem esik az eső, az ellen tehát nem kell, a napsugarak ellen elegendő egy jó nagy ponyva, minek rakjon tehát az ember a feje fölé gerendákat, köveket, amikor azok minden pillanatban a fejére zuhanhatnak. Mert bizony a föld szilárd kérge nem olyan nagyon biztos talaj. Régebben azt hitték, hogy földünk tűi van a „Sturm und Drang“ perióduson s csak a hegyekben érezhető még a tömegmozgások utóhatása. A szeizmikus mozgásokat, ahogyan a földrengéseket egy görög szó után elnevezték, a ré- gente elviharzott kéregmozgások utórezgéseinek tartották, de nem hittek abban, hogy ezek a rengések észrevehető eltolódásokat hozhatnának létre a föld kérgében. Kételkedtek a partok emelkedéséről és sülyedé- sécől szóló régi feljegyzések igazságában. Csak újabb időben kezdtek a természet- vizsgálók ezzel a tüneménnyel behatóbban foglalkozni s büszkék lehetünk rá, hogy az első, térképpel kisért, tudományos földrengés - tanulmány Magyarországból származik. Az 1810. évi moóri földrengés volt az, amelyet Kitaibel, Tomcsányi és Fabrici pesti egyetemi tanárok tanulmányoztak és szép munkában le is írtak. Ez az első tudományos földrengéstani munka az egész világirodalomban. Ma már egész külön tudománnyá fejlődött a szeizmológia, a földrengéstan. Méltán kérdezhetné valaki, hogy hát mi haszna van a földrengéstannak? Igaz, hogy a tudósnak nem is kötelessége azzal törődni, hogy van-e valami gyakorlati haszna annak, amit tanulmányoz, de nyugtassuk meg azokat, akik a szeizmológia gyakorlati jelentőségét is követelik. A mi uj tudományunk már azzal is kecsegtet, hogy nincs messze az az idő, amikor előre meg tudjuk jósolni a földrengést. Képzeljük el, hogy hány ezer és ezer ember életét menthette volna meg a messinai földrengésjelző állomás igazgatója, ha osak tiz perccel a földrengés bekövetkezése előtt megszólaltathatott volna, valami vészharangot, vagy valami vészjelző ágyulö vés eket tehetett volna, amelyek a mély álomba merült lakosságot felriasztják abból az álomból, amelyből nem volt többé felébredésük. (Folytatjuk.) & misánaSksiinazottak betegbiztosításának törvényjavaslata ElkéssfiSS a Javaslat tervezete — A parlament ősszel tárgyalja a javaslatot Prága, szeptember 3Még a régi koalíciós rezsim alatt, a mun- kásbiztositás tárgyalásakor megegyeztek a cseh pártok abban, hogy a magánalkalmazottak biztosítását külön törvénnyel fogja a parlament rendezni. A törvényjavaslat előkészítésével megbízott bizottság tervezetét most nyújtotta át a népjóléti minisztérium betegbiztosítási ügyosztályának. A javaslat természetesen még nem teljes, hiányzik abból az illetékek s a prémiumok megállapitása és a biztosítások osztályozása. A véglegesen megszövegezett javaslatot részletes indokolásával együtt még az ősz folyamán a Ház elé terjesztik. Az eddigi tervek szerint a magánalkalmazottak biztosításáról szóló törvény január elsején már érvénybe lépne. Mindez természetesen a politikai helyzet alakulásától is függ. A magánalkalmazottak kötelező betegbiztosításának e javaslata mindazon személyekre vonatkozik, akik szerződéses, szolgálati vagy tanoncviszonyban meghatározott munkát vagy szolgálatot végeznek. A betegbiztosítás kötelezettsége a következőkre fog vonatkozni: 1. Hivatalnokok, gyakornokok, technikai, kereskedelmi, üzemi, irodai, mühelyi alkalmazottak, továbbá magántitkárok, magántanitók és nevelők, egyházaknál és egyházközségeknél működő alkalmazottak és szabad hivatásokra előkészülő gyakornokok, jelöltek és volontő- rök. 2. Belső és külső szolgálatra beosztott irodai alkalmazottak, beleértve azokat is, akik értéktárgyak kihordásával vannak megbizva. Az ügyvédi és közjegyzői irodák összes alkalmazottai. Csak azok nem esnek biztositási kötelezettség alá, akik takarítási, szolgai munkát végeznek- B. A kereskedelmi üzemek alkalmazottai és tanoncai, amennyiben kimondottan kereskedelmi alkalmazottak vagy kereskedelmi tanoncok az illetők. 4. Az újságok, folyóiratok, állandó színházak, zeneegyesületek, állandó sportegyesületek összes alkalmazottai, továbbá kiállítási szervezeteknek, nevelőintézeteknek, népjóléti intézeteknek, gyógy- és humánus intézeteknek és végül orvosoknak és fogtechnikusoknak alkalmazottai. 5. Utazók, ügynökök és üzletvezetők, akik egy vagy több vállalat nevében és számlájára dolgoznak, még akkor is, ha csak százalékra dolgoznak, feltéve, ha a munkaszerződés feltételei velük szemben fenn nem állanak. 9 6. Más alkalmazottak, akik az 1910. évi vagy 1922 január 31-iki törvénynek vannak alávetve. 7. Alkalmazottak, akiknek állandóan és nem ideiglenesen van foglalkozásuk, még pedig: ellenőrök, művezetők, épitészfelügye- lők, kocsivezetők, erdőőrök stb. Továbbá alkalmazottak, akik árukat átvesznek, raktár- nokok, rajzolók, akik nemcsak mechanikus másolatokat készítenek és alkalmazottak, akik saját felelősségükre olyan munkát végeznek, amely a rendes munkásénál nagyobb szakképzettséget igényel. A ruszinszkói magyar iskolák szomorú tanévisyitása Csökkent a magyar iskolák tanulóinak létszáma — Késik az ungvári magyar polgári befejező tanfolyama ügyének rendezése Ungvár, szeptember 3. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hirlap hozta nyilvánosságra elsőnek azt, hogy amig Ruszinszkóban a cseh polgári iskolák az intézet középiskola jellegét kidomborító befejező tanfolyammal bir- nak, addig ugyanez a ruszin és magyar polgári iskoláknál hiányzik. A kétféle iskola egyenrangusitásának érdekében akkor erős akció indult meg, melynek élén Árky Ákos ruszinszkói magyar pártvezér állott. Az első lépés az volt, hogy összeiratták azon tanulókat, akik a befejező kurzusra be akarnak iratkozni. Ezt az ivet kérvény kíséretében adták át Simek tanügyi referensnek, aki azt — állítólag — jó véleményezéssel Prágába küldötte elintézés végett. Azóta is többször érdeklődött nála az ungvári magyarság az ügy elintézésére vonatkozólag, eddig azonban eredménytelenül. Tekintettel arra, hogy itt nem valami különös kormánykegyről van szó, hanem olyan követelményről, melyet maga a törvény is előír és melynek nem teljesítése törvényellenes, élénken világit ez is a kormánynak a magyarság jogos követeléseivel szemben való magatartására. Simek tanügyi referens különben szeptember 2-án személyesen utazott Prágába, hogy a rendkívül kinos ügyben a miniszter döntését kieszközölje. A szeptemberi beiratások egyébként igen szomorú fényt vetnek a ruszinszkói magyarság kulturális helyzetére. A magyar iskolák növendékeinek száma a tavaly^ beír algákhoz vi§zgnyUya S0—50 százalékkal apadt. Ez nem azt jelenti, hogy Ruszinszkóban a magyar gyermekek száma apadóban van, hanem azt, hogy a magyar szülők egy része engedve a hivatalos tényezők buzgó rábeszélésének, gyermekeiket a szlovák, vagy a cseh iskolákba íratták be. A magyar szülők egy részének eme magatartása elgáncsolja a magyarság vezetőinek azon törekvését, hogy az itt élő magyar nemzet kultúrájának jentartása érdekében a békeszerződésben biztosított jogaihoz a magyarságot hozzájuttassa. A kormány exponenseinek az az érvelése, hogy a gyermek csakis a cseh és szlovák iskolákban haladhat előre, hamis, mert azzal, hogy nyelvtudás nélkül a magyar gyermekeket cseh és szlovák iskolákban kinoztatják, képtelenekké teszik őket az egyes tudományágak elsajátítására és félembereket nevelnek belőlük. Az ilyen emberekből a társadalomnak nem nagy haszna lesz és a magyarságnak nem lesz módja intelligenciájának utánpótlásáról gondoskodni, ami egyet jelent az el- nemzetlenitő centralista politika magyarellenes céljainak valóraválásával. Ezt a magyarságra nézve szomorú helyzetet elősegíti az is, hogy a cseh iskolákat a többi iskolákkal szemben rendkívül nagy előnyökben részesítik. Példa erre az ungvári cseh polgári, amely decemberben bevonul az ungparti hatalmas kétemeletes palotába, ahova pedig a ruszin-magyar polgárinak kellett volna bevonulnia. Pozsonyban is megalakult a magyar akadémikusok egyesülete Pozsony, szeptember 3. A pozsonyi Komensky-egyetem magyar hallgatói a prágai és brünni magyár diákság példáját követve szintén megalakították a maguk egyesületét. A három belföldi egyetemváros magyar főiskolás fiatalsága tehát akadémikus érdekei védelmére egységes munkafronton tömörült. A pozsonyi magyar akadémikus kör előkészítése sokáig tartott, de az egyetemi hatóságok jóakarattal kezelték a magyar diákság jogos kívánságát s az egyesület a Komensky-egyetem rektorátusának beleegyezésével végre mégis megalakulhatott. Az ünepélyes megalakulás szeptember 1-én történt meg a Royal-szálló kistermében. A gyűlést Csernyánszky Kálmán orvostanhallgató lendületes beszéde nyitotta meg. Az alapszabályok felolvasása és elfogadása után az uj diákszervezet megválasztotta első tisztikarát. Elnök Csáder Mihály orvostanhallgató, titkár Cottely Isván jogász, pénztáros Scheffer Frigyes, jegyző Duka-Zólyo- mi Norbert. Az uj elnök meghatottan mondott köszönetét az első tisztikar nevében a kitüntet bizalomért s programbeszédében a bajtársi összetartást, a keresztény szellem s a magyar kultúra ápolását s a szlovák diáksággal való barátságos viszonyt kötötte a magyar diákok lelkére. Ajánlatára a gyűlés kimondotta a csehszlovákiai magyar akadémikus mozgalomhoz vadó lelkes csatlakozást. * A pozsonyi MAKK megalakulása akadémikus mozgalmunk további fejlődését döntő módon befolyásolja. A pozsonyi diákkör fontos összekötőkapocsnak Ígérkezik a magyar akadémikusszövetség egyetemvárosi és vidéki, tehát belső akadémikus munka jellegű és társadalmi szervei között. Amint megerősödik a pozsonyi egyesület, előreláthatólag ide kerül át az a vezetőszerep, melyet akadémikus mozgalmunkban eddig Prága birtokolt A pozsonyi MAKK alakuló gyűlése, melyen a prágai MAKK testvéregyesületet Kessler Edgár képviselte, nemes munkát Ígérő hangulatban oszlott széjjel. A kisebbségek cserkészetének nemzetközi védelme A IV. nemzetközi cserkészkonferencia fontos határozata Kandersty, augusztus végén. A nemzetközi cserkészkonferencia napok óta tartó tanulságos tárgyalásai ünnepélyes keretek között befejeződtek. Az utolsó ülésen H. S. Martin, a nemzetközi iroda igazgatója felolvasta a konferenciának a nemzeti kisebbségek cserkészetének védelmére vonatkozó határozatát, amit a konferencia résztvevői ismét euvhanguan jóváhagytak. A határozatot, miután az az utódállamok magyar kisebbségeit is közelről érdekli, szószerint közöljük: „A IV. Nemzetközi Cserkészkonferencia nyomatékosan felhívja azoknak az államoknak a Cserkészszövetségeit, melyekben kisebbségek vannak, hogv ezeknek a kisebbségeknek adiák meg a cserkészcsapatok alakítására való jogot, melyek a Nemzeti Cserkészszövetséghez tartozván és annak szabályzatainak alávetve, bírnak azzal a joggal, hogy cspat életükben saját nyelvüket használhassák és megnevezhessék saját cserkésztisztjeiket és vezetőiket, akik azonban mindenképpen az állam polgárai. A konferencia továbbá határozatiig ama véleményének ad kifejezést, hogy minden oly nehézséget, mely egy állam kisebbségi nemzetiségéhez tartozó cserkészeire vonatkozik, közvetlenül származási államuk Cserkészszövetsége és az illető nemzeti Cserkészszövetség egymás között oldják meg. Abban az esetben, ha a két szövetség komoly tárgyalások után sem tudna megegyezni, a kérdés végleges megoldás és határozathozatal céljából a Nemzetközi Iroda utján a Nemzetközi Állandó Bizottság elé terjesztendő." A határozat elfogadása után a legközelebbi, 1929. évben megtartandó nemzetközi Jamboree helyének kijelölése került szóba. A Nemzetközi Irodához öt nemzet meghívása érkezett be: Csehszlovákia, Magyarország, Hollandia, Anglia és Amerika részéről. Miután a konferencia nem tartotta az időt megfelelőnek a döntésre, a nemzetközi irodát bizta meg, hogy egv év leforgása alatt jelölje ki a legközelebbi Jamboree helyét a beérkezett meghívások alapján. m III 01 t£ if II W f» | és életöröme csak annak van, aki egészséges. Helyesen alkalmazott másságé és | fertőtlenítés mellett te is egészséges maradI hatsz. Ehhez a régen bevált MPft
