Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)

1926-09-30 / 222. (1260.) szám

5 1926 szeptember 80, csütörtök. „Öt évig boldogan fog élni, azután egy golyó vet véget életének** A sárosdi dráma részletei — Letartóztatták Szikszay birtokosszomszédját Budapest, szeptember 29. Hétfői lapunkban beszámoltunk arról a merényletről, amelynek Szikszay Ferenc sá- sorsdi intéző esett áldozatul. Az intézőt szom­baton este irodájában leteritette egy kividről küldött gyilkos golyó. Az eset részleteiről a következőket közük: Szombaton este félkilenc órakor a hetibé- res munkások kifizetését végezte Szikszay Ferenc. Az irodában jelen volt Kern Ernő uradalmi számvevő, Szteklár Gyula főkertész, Karff László uradalmi gyakornok és Róth Jó­zsef fakereskedő. Szikszay, mikor a kifize­téseket elvégezte, beszélgetni kezdett láto­gatóival. Leült a fal mellett elhelyezett asztalhoz. Néhány percnyi beszélgetés után Karff felállott helyéről: — Jó éjszakát kívánok — mondotta. — Reggel négy órakor fel kell kelnem az őszi munkálatok miatt. — Jó is lesz, — válaszolt Szikszay — csak még egy érdekes dolgot akarok elmesél­ni, ami jellemző az emberekre. Szikszay, aki közben felállott a székről, újra leült és egyik lábát a másikra keresztbe vetve, beszélni kezdett. Ebben a pillanatban kívülről hatalmas dörrenés hallatszott, az ablak- táblák bezuzódtak, az üvegszilánkok csö­römpölve hullottak a "földre. Szikszay az asztalra bukott, két kezével a fejéhez kapott, majd felugrott és elkiáltotta magát: — Jaj! És a következő pillanatban egész hosz- szában lezuhant a földre. Mindnyájan meg­dermedve állottak ott. Elsőnek Róth tért ma­gához: — Szikszay ur, az Istenért, mi történt? Feleletet nem kapott. Valaki a jelenle­vők közül felkiáltott: — Le kell oltani a villanyt, hátha még több lövés is érkezik. Ne szolgáltassuk ki magunkat céltáblának. Róth revolverét kirántotta és kirohant a szobából, hogy a gyilkost üldözze, de a sötét­ben elvágódott. Néhány percig maradtak igy a szobában, halálos ijedtségben, amikor Szteklár főker­tész a szobában levő telefonhoz mert, felhív­ta a csendőrséget és a vasúti állomást, segít­séget kérve. Kern uradalmi számvevő átrohant a kö­zelben levő kastélyba, ahol a gróf és a gróf­nő éppen vacsoránál ültek. Vendégük volt Kerbolt László uradalmi orvos is. A vacsorát abbahagyva, az irodába siettek. Az orvos megkísérelte injekciókkal élesz- getni a szerencsétlen embert, de minden hiáBa volt. A rendőrségi és csendőrségi nyomozás nagy apparátussal indult meg s mintha már az első pillanatban meghozta volna az ered­ményt. Az irodahelyiségtől jobbra és balra 100—120 lépésnyire hatalmas fenyőerdő hú­zódik. Itt találtak egy nyomot, egy 43-as szá­mú, francia férficipő nyomát, amelynek sar­kán a jólismert Berson-cimer van. A nyomozás mindenekelőtt megállapítot­ta, hogy a gyilkos golyó nem gyárilag készített, hanem kézzel gyártott golyó, amelyet vontcsövű puskából lőtt ki a tettes. Azt is megállapították, hogy a gyilkos fegyve­rét az ablakpárkányra tette és úgy sütötte el. Elárulja ezt az ablakdeszkán végighúzódó horzsolás, melyet a gyilkos golyó ejtett rajta. De elárulja a sárgásbarna folt is, mely a desz­kán látható. Mivel a golyó kézzel készített, első perc­ben azt gyanították, hogy egy elbocsátott ko­vácsmester lehet a tettes, akit Szikszay három héttel ezelőtt azért küldött el, mert megálla­pította, hogy munkástársainak pénzért privát munkát végzett. Azt hitték, hogy ez az ember bosszúból tette el láb alól az intézőt. Hétfőn délelőttre váratlan fordulat tör­tént. Jeszkó rendőrfogalmazó ugyanis megál­lapította, hogy Szikszaynak van a közelben egy régi ha­ragosa, egy földbirtokos, aki a felesége miatt került ellenséges viszonyba Szik- szayval. Az asszony ugyanis megtetszett az intézőnek, aki hevesen udvarolni kezdett s enek követ­kezménye az lett, hógy a földbirtokos el is vált feleségétől. Később ugyan újból össze­kerültek. Ez a földbirtokos több Ízben értésé­re adta Szikszaynak, hogy feleségétől miatta vált el. Ezelőtt öt téridővel, amikor Szikszay eLotte egy közsegüeli uricsaláji lányát, az esküvőt megelőző napokon és az esküvő nap­ján is Szikszay egy és ugyanazon kéztől szár­mazó több fenyegető levelet kapott, amelyek értésére adták, hogy esküvője napján teszik el láb alól. Az esketési szertartást megelőző­en egy órával ismét kézbesítettek Szikszay­nak egy levelet, amelyben kifejezetten meg­írták neki, hogy öt esztendeig fog boldogan élni, öt esz­tendő múlva, anélkül, hogy sejtené hon­nan és kitől, egy golyó fog véget vetni életének. Történetesen ugyanebben az, időben sokmillió értékű ékszert és ezüstnemüt loptak el isme­retlen tettesek az Észtérházy-kastélyból és Pozsony, szeptember 29. (Pozsonyi tudó­sitónk telefonjelentése.) Kellemetlen kaland­ja volt vasárnap este Vopalersky pozsonyi rendőrtisztnek, amely a bazini rendőrségi fogdában végződött. A bazini rendőrség ugyanis, tekintet nélkül arra, hogy Vopa­lersky (mint a pozsonyi rendőrség politikai d' tektivosztályának főnöke igazolta magát, a bazini táncmulatságon okozott botrány miatt bizony lecsukta a rendőrfőtisztet. Az eset a következőképpen történt: Vop'alersky vasárnap este Bazinba rán- dult ki s az ottani Stubnya-féle vendéglőben kóstolgatta a jó bazini borokat. A vendéglő­be., éppen táncmulatság folyt, amelyen Ba­zilikák egész előkelő társadalma résztvett. Tánc közben az egyik vendég a cigánnyal magyar nótát huzatott. Ez úgy látszik kihozta sodrából az eddig csak a borával elfoglalt rendőrtisztet, mert dühösen felugrott a he­lyéről s rátámadt a fiatalemberre: — Nem tudja, hogy Csehszlovákiában élünk s itt nem szabad magyar dalt huzatnia! A fiatalember nem ijedt meg a nagy­hangú civiltől. Látta rajta, hogy idegen, ezért igazolásra szólította fel. Vopalerskyről ekkor derült ki, hogy a pozsonyi rendőrség politikai detektivosztályának egyik főnöke. — Ez ugyan Bazinban nem számit, mert Budapest, szeptember 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Kedden délután 3 órakor a budapesti Carlton szállo­dában öngyilkossági szándékból szivén lőtte magát Páiffy-Daun József gróf bicskei nagy- birtokos, a magyar arisztokrata világ egyik leggazdagabb tagja. A revolvergolyó szive fölött hatolt be a testébe s átjárta a baltüde- jét. Eszméletlen állapotban szálütották be a Pajor-szanatóriumba. Az öngyilkos kísérlet nagy feltűnést keltett a fővárosban, ahol majd mindenütt ismerték a szimpatikus fiatal gró­fot. Fokozta a szenzációt az is, hegy a tett inditóokáról eddig semmit sem le­hetett megállapítani, mert sem a gróf köz­vetlen környezete, sem maga a gróf, miután eszméletét visszanyerte, nem adott semmiféle felvilágosítást. Pálffy-Duan József gróf legidősebb fia Pálffy-Duan Vilmosnak, a régi magyar par­lamenti élet egyik nagy szerepet játszó mun­kapárti képviselőjének, aki Tisza István gróf miniszterelnöksége idején főispán is volt. A? ifjú gróf, mint a család legidősebb tagja a Teano hercege címet is viselte. Bicskén volt közel háromezer holdas birtoka, amelyen az utóbbi időben maga gazdálkodott Kedden reggel hét órakor érkezett Buda­pestre titkára, Kovács József társaságában. A gróf azelőtt is igen gyakran járt fel a fővá­rosba. Tegn/ip a Carlton szállóban fogadott la­kást, inig titkára a Metropolban helyezkedett el. Titkárának az,t mondotta, hogy gazdasági ezek kinyomozására ott tartózkodott Kepes Tibor detektivfelügyelő is, aki az államfordu­lat idejéig a kassai rendőrség detektivosz­tályának vezetője volt. Szikszay a lakodalmi vacsorán megmutatta Repesnek a névtelen levelet. — Nézze, felügyelő ur, milyen buta vic­cet csinálnak velem. Ez már a huszadik fe­nyegető levél. Repesnek arra a kérdésére, hogy kire gyanakszik, Sziklay a földbirtokost nevezte meg. Kepes nyomozni kezdett és megállapította, hogy tényleg a földbirto­kostól származnak a levelek. Kepes erről anak idején jelentést tett fel­jebbvalójának, a székesfehérvári rendőrség vezetőjének. így terelődött a gyanú a földbirtokosra. Megállapították, hogy 43-as cipőt visel. A gyanuokok alapján a földbirtokost le­tartóztatták, bár tárgyi bizonyítékok még nincsenek ellene. Az Eszterházy-uradalom 25 millió koro­na jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. ön itt nincs szolgálatban! — mondta a fiatal­ember. ■'Nagyobb botrány elrkor nem keletke­zett, mert a vendéglőben lévő közönség le- csendesitette a két vitatkozót. Vopalersky rendőrtiszt ur ismét a helyére ült s tovább iddogált. A tánc is tovább folyt. Később a táncosok közé vegyült és az egyik ismert bazini polgár feleségének közelébe furakodott s szemtelenül inzul- tálta. A fiatal asszony férje ezért felelősségre von­ta a civilben lévő rendőrtisztviselőt. Hatal­mas szóvita támadt. Végül is a vendégsereg körülvette a renitenskedő rendőrtisztet és kituszkolta a vendéglőből. Közben előhívták Vesely bazini rendőrbiztost, aki a botrányt okozó pozsonyi detektiviőnö- k‘" letartóztatta és reggelig a bazini dutyiban tartotta. Reggel azután a pozsonyi rendőrség két tisztviselője Utazott ki Bazinba, hogy a de- tektivfőnök urat kellemetlen helyzetéből ki­szabadítsa. Vapalerskynek nagy hatalma volt Po­zsonyban. Valamikor ugyan még szabósegéd volt, de az osztrák-magyar hadsereg kárára elkövetett kémkedései megjutalmazásául ne­vezték őt ki pozsonyi detektivf önökké az ál­lamalakulat után. ügyekben vannak tárgyalásai Budapesten s csak rövid időre tervezi budapesti tartózkodá­sát. Délelőtt a fővárosban volt, délben pedig jószágigazgatójával tárgyalt. A tárgyalás meg­lehetős sokáig tartott. A jószágigazgató tár­gyalás közben egy pillanatra elhagyta a gróf szobáját, de alighogy kilépett az ajtón, tompa revolverdörrenést hallott a szo­bából. Ijedten szaladt vissza s megdöb­benve látta, hogy a gróf véres mellel, eszméletlenül fekszik a pádon, a földön pedig még füstölgőit a revolver. Azonnal fellármázta a szállodát s intézkedett, hogy telefonon a gróf mellé hívják Lieber- mann udvari tanácsost, a Pálffy-család régi háziorvosát és barátját. Liebermann meg is érkezett s még a mentők előtt első segélyben részesítette. Közben a szállodába érkezett Szeghő Zoitá dr., a gróf jogi tanácsosa, akit épp akkorra kéretett magához Pálffy, aki a kapott injek­ció következtében pillanatra visszanyerte eszméletét. — Az Istenért, mi történt, gróf ur? — kérdezte Szeghő, amikor a szobába lépett. Pálffy szótlanul legyintett a kezével s újra elvesztette eszméletét. A mentők ezután a Pajor-szanatóriumba vitték, ahol műtétet végeztek rajta. Az öngyilkos gróf a szánod őr iumban újó­lag visszanyerte az eszméletét, de a kér- dezösködéselcre semmiféle választ nem adóit. Este, amikor sógora, Prónay Pál, meglátogatta, neki is csak annyit mondott A pozsonyi detektivfőnök a bazini dutyiban Vopalersky rendőrfőtisztviselő botrányt csapott egy bazini mulatságon, ahonnan a rendőrségi fogdába vitték Pálffy-Daun gróf rejtélyes öngyilkossága Meühelőite magát a budapesti Carlton-száiióban s tette okáról minden fölvilágositást megtagad hogy nem nyilatkozhatik, mert kizárólag magán ügyéről van szó. Pálffy gróf, aki nem régiben töltötte be 34. életévét, nős ember, de családja nincsen. Kétszer nősült. Első felesége Eszterházy Má­ria grófnő volt, akitől azonban rövid együtt- lét után elvált. Eszterházy grófnő, mint is­meretes, az uradalomban szolgálatot telje­sítő olasz fogoly soffőrhöz ment feleségül, s ma is mint Ceresettiné él csehszlovákiai bir­tokán, Tallóson. Pálffy gróf második felesége Erdődy Emmy grófnő, aki jelenleg az Erdődy- ek dunántuü birtokain tartózkodik, őt is még az éjjel folyamán értesítették a tragédiáról s ma reggelre a fővárosba érkezett. Arisztokrata körökben nagy megdöbbe­néssel fogadták az öngyilkosságról érkező hí­reket. Általában úgy tudják, hogy Pálffy gróf a legrendezettebb anyagi viszonyok között élt. Bicskei birtokán kívül még vagy harmadfél- százezer hold birtoka van. Családi élete a legszebb harmoniáju volt, bár többször észre vették rajta, hogy hi­ányzik valami a boldogságához. Már egy hét óta készülhetett az öngyilkosságra, mert állandóan izgatott volt & alig vett ételt magához. Környezete azonban átmenetinek tartotta ezt az állapotot. Éppen öngyilkossága előtti na­pon kapott értesítést Pozsonyból, hogy a hitbi­zományi bíróság 13 ezer hold földet vissza- igért a grófnak. Pálffy-Daun József gróf a háborúban vi­téz pilotatiszt volt. Sok magas kitüntetés dí­szítette mellét Az ellenforradalom Szegeden találja, majd később Károly király visszatér­tekor újból mint repülőtiszt teljesített kato­nai szolgálatot. Az orvosok véleménye szerint állapota nem életveszélyes, ha mellhártyagyulladásos komplikációk nem állnak be. Egyelőre azon­ban túl van a veszélyen. A szanatóriumot ál­landóan felkeresik az ismerősök részvétláto­gatásaikkal. Pusztulás előtt Palesztina Csőd előtt a cionista mozgalom — Oppenhei- mer professzor tanulmányútja és szenzációs megállapításai Bécs, szeptember 29. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A cio­nista világszervezet londoni titkársága néhány hónap előtt felkérte Európa egyik legkivá­lóbb és legismertebb szociológusát és nem- zetgazdászát, Oppeheimer Ferenc dr.-t, a frankfurti tudományegyetem tanárát, hogy utazza be Palesztinát és tanulmányozza az ot­tani helyzetet. A híres tudós most visszatért Palesztinából és a bécsi cionista szervezet meghívására szenzációs előadásban számolt be tapasztalatairól, amelyeket abban lehet összegezni, hogy Palesztina pusztulás előtt, a cionista moz­galom pedig csőd előtt áll. Oppenheimer professzor előadásában ki­fejtette, hogy Palesztinában a zsidók sohasem kerülhetnek többségre, mert amig az arab nő minden évben gyermeket szül, addig a zsidó asszonyok Palesztinában is kitartanak az egy­két gyermek rendszer mellett. Ilyen körül­mények között Palesztinából sohasem lehet megcsinálni a zsidó államot. Ettől eltekintve azonban Palesztinában gazdasági anarchia tombol. Nagyiparosok, vállalkozók nincsenek, a zsidó munkások, kisiparosok segédei mégis szak- szervezetekbe tömörültek és úgy harcolnak a gazdaságilag nem jobb sorban levő munka­adók ellen, mint Európa szocialistái és kom­munistái. Tel-Awin, az a város, amelyre a zsidók röviddel ezelőtt oly büszkék voltak, Paleszti­na szégyenfoltjává lett. Ennek a városnak gazdasági és kulturális viszonyai a lehető legszégyenletesebbek. A földmivelés szintén napról-napra züllik. A földmivelő ifjúság kommunista közössége­ket alkotva a szabad szerelemnek él és a föld produktivitásának harminc százalékát sem használja ki. Ilyen körülmények között a cio­nista állam jövője a lehető legbizonytalanabb és ha rém akad erős kéz, amely rendet te­remtsen ebben a zűrzavarban, akkor Palesz­tina pusztulása és a cionista mozgalom buká­sa rövidesen bekövetkezik. A zsidó tudós előadása a bécsi cionisták körében nagy riadalmat keltett, másrészt azonban a nem-cionista zsidók hivatkoznak arra, hogy ők már évek előtt megjósolták a cionista mozgalom bukását és azoknak a cio­nista vezéreknek felelősségre vonását követe­lik, akik a szegény zsidók ezreit kicsábitották Palesztinába az uj zsidó állam hangzatos, de nem realizálható jelszava alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom