Prágai Magyar Hirlap, 1926. szeptember (5. évfolyam, 198-222 / 1236-1260. szám)
1926-09-03 / 200. (1238.) szám
4 1926 szeptember B, péntek. Kóbor Tamás vallomásai sajátmagáról, az irói passzivitásáról, a mai emberről.s a mai irodalom csődjéről Már nem Író „cs.ak“ újságíró — Kóbor nagyon kevésre értékeli az európai irodalom uj termekéit — A P. M. II. munkatársától — A budapesti „Ujság“ szerkesztőségében kerestem fel Kóbor Tamást, a íinomtollu írót és finomtollu publicisztát és interjút kértem tőle. Furcsa dolog, amikor ujságiró — újságírótól kór interjút... Kóbor Tamás egyáltalán nem leplezte, hogy nem örül ennek a felszólításnak. Udvariasan kérlelni kezdett: — Kérem, kedves barátom, ne tegye ezt velem. Én nem vagyok anyag interjúra. Nem vagyok tudós, aki valami újat és meglepőt mondhat az olvasó számára. És nem vagyok nagyképü sem, hogy ürességeket, közhelyeket, olyan dolgokat mondjak, amit mindenki úgyis tud már. Én tudom, hogy mi. az interjút csinálni, én tudom mi az, leülni egy nagyfejü foteljébe és feltenni unalmas kérdéseket és lejegyezni olyan nagyképü „nyilatkozatokat", amelyeknél mi magunk, újságírók, okosabbat tudnánk mondani. Ilyenkor mi mosolyogni szoktunk s én továbbra is máson akarok mosolyogni s nem akarom, hogy mások mosolyogjanak rajtam ... Lassan beszélgetni kezdtünk. Csak beszélgetni, ezt kikötötte. Belemélyedt a foteljébe, mélyen, enerváltau vastag szivarját fáradt mozdulatokkal emelte szájához s meggondolt szippantásokkal beszélt. — Tulajdonképpen minek tarthatom Önt? Ujságiró, vagy iró? — kérdeztem a beszélgetés során. Kóbor Tamás a háború előtti évtized egyik legér.ékesebb s legnépszerűbb novellistája volt. Egy-két finom regénye a magyar literaarra komoly értékei közé tartozik. S vagy tiz esztendő óla nem ir, vagy alig-alig ir. Frissliaugu, élénk- üfémü novelláinak nincsen utántermése', Kóbor Tamás már csak vezércikkeket ir s könnyed- filozóiiáju, mélyreható „vasárnapi" gondolatoegesz-ségesen. — Én nem. merném, ez] a mai, lázas embert uj1 embernek nézni, aminek sokan tekintik öt. És nem tudnék például regényt Írni róla, azzal a feltevéssel, hogy ez embernek ez a mai 40 fokos lázas állapota normális állapot. Az én érzésem szerint ezt tenném, ha a mai embereket az ő 40 fokos lázukban — uj embereknek Írnám meg. — Néha meg vagyok róla győződve, néha pedig csak gyanakszom, hogyha megszűnnék minden, ami a mai embert, gyölri, — szakasztott a régi emberré válnék ismét, az ö 36 fokos, normális hőmérsékletével... — „Ha nem igy lenne, akkor be kell magamnak vallanom, hogy nem ismerem a mai emberi. S ennek alapján sem módom, sem jogom nincsen a megírására.“ — „Mint publiciszta mondhatom, hogy ismerem az élet minden részletét, összefüggésben a történésekkel és a mát mozgató erőkkel. Mint iró nem tudtam megfogni a. megismerésnek azt a gócpontját, amelyből mondhatnám, hogy megértem a mai életet és meg is tudom érUetni másokkal.“ — Ebben a felfogásomban, jobban mondva: irói tehetetlenségemben megerősít az, hogy az egész mai irodalomban, nemcsak a magyar, az egész európai irodalmat értem alatta, nem találtam munkát, amely olyat produkált volna, amit én produkálni nem tudnék. — Ezek az irodalmi munkák tényleg a múló élet- és emberjelensógeket dolgozták fel. Kapok tőlük, mint a pezsgőgyárakban évjáratokat, a ti- zennégyes, tizenötös, vagy a huszonhármas, hu- szonnégyes évekből való embereket, vagy alakulatokat, de éppen, mivel minden évnek az emberalakja más és más, egyik sem lehet Az Uj Ember, akit úgy lehetne szembe állítani a háború előtti emberrel, mint ahogy szembenáll a XIX. század embere a XII. század emberével... — „Én úgy érzem és nagyon valószínű, hogy bennem egy írás nélküli irodalmi munka folyik, az éle: állandóságának és igazi jellegzetességének a keresése, amelynek esetleg csak akkor lesz eredménye, ha már igazán sem iró, sem ujságin) nem lehetek. — „Ennyi talán elég is lesz. Ezt, amit mondottam, fel is használhatja. Igyekeztem őszinte leniig igyekeztem nem közhelyeket mondani, mert én igazi újságírónak érzem magam, aki komolyan veszem a nagynyilvánosságot s különösen komolyan kell vennem azt az olvasóközönséget, amely érdeklődik irániam s tudni akar valamit rólam. Sándor Dezső. Az uj kassai pályaudvar *és az uj központi városháza a város fejlődésének útmutatói A Masaryk-{K!o!busitzky)-könit szédületes ka riérje — A kassai szociális házat a volt gazdasági akadémiában rendezik be — Épül a tüzoitópaíota — Uj tranzverzális ut a Kálváriától a katonai barakkokig — A régi városháza udvarán lesz a legnagyobb kassai mozi Látogatás a 150 szobás központi városházán — Beszélgetés Vukovics tanácsossal I — A P. M. H. eredeti tudósítása — kát..... Iró-e, vagy ujságiró? ■— Újságíró vagyok. Semmi más Írással nem foglalkozom. Az újságírás a háború alatt és után annyira lefoglalt, idegeimet, időmet annyira igénybeveíte, hogy a saját, hitem szerinti szép- irodalmi munkát fel kellett függesztenem. — Bennem is bizonyára az az általánossá vált szépítő önámitás folyt le, mint a legtöbb Íróban, akik azt mondották a háború alatti és utáni hajszás napokban, hogy most nem érek rá, most félreteszem az irodalmat, majd később Írok megint, ha ráérek ... — „Egészen bizonyos, hogy mindig önámitás. Mert, amint későbben kiderült, az ember, ha már „ráér", nem szedheti elő újra azt, amit már egyszer félretett, — mert nem tehet valamit félre, ami van ... — „Ha egy iró nem ér rá Írni, akkor nincsen mondani valója ...“ . Komoly, száraz hangon mondotta ezeket. Nem nézett rám, maga elé meredt, abba a füstbe, amit szivarja felhozott köréje, azzal az érzékeny tárgyilagossággal beszélt, amellyel sajátmagunkat szoktuk nézni, ahogyan vaUlomási szoktunk tenni ... — Tud-e az ember őszinte lenni, amikor a maga lelkét vizsgálja? Ritkán. Ezért volt különös hatással rám, amikor az ujságiró Kóbor Tamás azt mondotta az iró Kóbor Tamással kapcsolatban, hideg és szenvtelen kritikával: „Ha egy iró nem ér rá Írni, nincs mondanivalója...“ Szomorú ez, ha valakinek ezl Kell meglátnia magában? Vagy felemelő ez, hogy valaki ezt képes meglátni magában? S Kóbor Tamás tovább beszélt: — Ez volna a negatív megállapítása annak, hogy miért vallhatom magam most csakis újságírónak. — Van azonban a feleleteknek egy pozitívuma is. A háború ó'.a, végig az irodalom, a művészet minden fázisán, mindenütt megszűnt a képességek szortírozása. A háborús újságírónak élnie kellett minden irói, költői és tudományos képességével és készültségével. Minden irodalmi hajlandóságú gondolatnak meg volt a lehetősége, hogy újságban nyilatkozzék meg. A háború regény volt, dráma volt, volt poézise. Az iró képességének talán azért nem volt szüksége külön irodalmi megnyilatkozásra, mivel minden képessége teljes felhasználást talált az újságban is. — No de talán — vetettem közbe — ezeket a kijelentéseket talán mégsem fogadhatom úgy el, hogy valóban nem végez semmi szépirodalmi munkát? — Semmit! — mondottta határozott hangon. — Semmit, de ennek a semminek megvan a maga tartalma. — „Az irodalmi munkát az újságírói inun- 1 öt ól bizonyára az a szempont különbözteti meg, hogy mit 'ári az iró állandó értékűnek? S itt is van a dolgok lényege: A háború megindulása óta én mindent átalakulóban látok. 1914-től egészen 1926-ig megU: mertem az utolsó 12 esztendő életének minden változását és még mindig nem éreztem meg valamit, ami ezt az időt lényegében megkülönböztetné az előző időtől. Semmiféle olyan élet jelenséget nem ‘látok, nem találtam hosrzas megfigyelésem során, amely* uj élet ,uj embere!.:, uj lelkűid magvánalc volna lelcinhettí. — Az emberek ma kegyetlenek, vadak, — mások az erkölcsi felfogásaik, mások a céljaik, ahogyan a negyven fokos lázban levő tifuszos beteg is bevoimithalallanabb, vadabb, veszélyesebb, önzőbb, mint Ugyanaz az ember makkKassa, szeptember 1. Sok szó esik Kassán az uj pályaudvarról. A pályaudvar — terv szerint —' a Musaryk(Klobu- siczky)-körut végére kerül s ez adja meg a város jövő fejlődésének az irányát. Az uj pályaudvartól nyugat felé húzott legegyenesebb vonalban fekszenjek: a vasuíigazgatóság, katonai parancsnokság, muzeum, egy nagy népiskola és a volt közigazgatási tanfolyam épületébe átköltözött s centralizált központi városháza. Ez a város uj tengelye s innen fog kiáradni a fejlődés a visszamaradt északi és keleti városrészek irányában. Hogy mennyire nem fantázia ez az elgondolás, azt a legjobban bizonyltja az a tény, hogy a tervezett uj pályaudvar felé eső városrészben a házak és telkek árai jóformán az egyik napról a másikra emelkednek s a Malom-utca örökébe lépő Masaryk-köruton a házi-urak fantasztikus összegeket kérnek máris egy-egy boit- helyiségért vagy lakásért. Ha figyelemmel kisérjük a legújabb kassai nagyarányú építkezéseket, láthatjuk, hogy a város észak-keleti irányban rohamosan fejlődili, aminek természetes oka elsősorban az, hogy ez a rész a legegészségesebb része Kassának, s azonfelül fekvését tekintve különösen alkalmas, egy hatalmas uj városrész céljaira. Hogy Kassának a mai Masaryk-körut keleti torkolatánál kell fölépíteni uj pályaudvarát, azt még a magyar időkben állapították meg a város fejlődését ' előrelátó hivatalos körök. Az eszme nem uj, csak aludt a háború alatt és most életre keltették. A kassai középitkezéseknek a szálai a városháza technikai ügyosztályának főnöki szobájában futnak össze, ahol Vukovics tanácsos intézi az ügyeket. Hogy kimentő információt nyerjünk a folyamatban lévő és várható nagyarányú kassai középitkezési munkálatokról, fölkerestük a Rákóczi-köruti uj városházán lévő hivatalában a tanácsos urat, aki hosszú évek óta látja el kiváló szakértelemmel s közmegelégedésre nehéz hivatalát és egyike azoknak a szerény, de fáradhatatlan munkásságu kassai városi fő-tisztviselőknek, akik úgyszólván egész élelüket a város fejlesztésének szolgálatába állították. — Hogyan áll a kassai szociális ház ügye, — hangzott ez első kérdésünk. — A városi képviselőtestület két millió koronát szavazott meg a szociális ház céljaira — felelte Vukovics tanácsos, — de ez az összeg nem elegendő, mert legalább hat—hét millióra volna szükség, hogy a szociális házat, — melyben az összes városi altruista intézmények helyet foglalnának — felépítsük. A szociális ház a gyógyíthatatlan betegek és aggok mai menedékházának ; helyére volt tervezve, de azt hiszem, erről le keli mondanuk, mert a. város pénzügyi helyzete igy kívánja. A város számit azonban arra, hogy a volt gazdasági akadémia épületét sikerül visz- szaszerezni az államtól. Ebben az esetben ide kerülheíne a szociális ház. Az épület és a körülötte fekvő park ideális lenne az ilyen célra. Nem volna .szükség túlságosan nagy befektetésekre s a hely a rendeltetésnek kitünően megfelelne. — Minő célokra fordítják a legutóbb szerzett nagy beruházási kölcsönöket? — A kölcsönből elsősorban az uj városi tüzolló-laklanySt építik föl, amely minden tekintetben meg fog felelni ■ a város fejlődő 'igényeinek, szebb és modernebb tűzoltó-laktanya aligha lesz Szlovenszkón a kassainál, melynek építését a Martinovics-utcai iskolával szemközt fekvő telken még az ősszel megkezdik. Égető szükség volt az uj tűzoltó-laktanyára, mivel a régi primitív helyiségek egyáltalán nem felelnek meg a mai követelményeknek. A laktanya központi fekvése is nagy előnyt jelent — s ha hozzávesszük, hogy egyidejűleg a tűzoltó-felszerelés nagyvárosi méretekben való kiegészítése is tervbe vétetett — ezen a téren örvendetes fejlődésről számolhatok be. A beruházási kölcsön legnagyobb részét uj aszfalt-járdák, utcakövezések és a parkírozás céljaira fordítjuk. Kassának be kell hozni a háborús idők mulasztásait. Örömmel újságolhatom, hogy ezen a téren igen jelentős az elő- haladás. Aszfalt-járdát kapott a Kálvária-, Géza-, Thököly-, Nyár-utca és Masaryk-körut. Gyalogjárdát kap azonkívül az egész Tehányi-sor, a Géza-utca koosijárójára kiskockakövezet kerül. A Géza-utca egyik legfontosabb uj tranzverzális utcája lesz a városnak,' melyen a Kálváriától a katonai baraktáborig terjedő városrész egész forgalmát akarjuk lebonyolítani. A Bocskay- és Szepsi-körut kocsijárójának régi kockakövezetét, amelyre állandó a panasz, teljesen ujjal cseréljük föl tavasszal. Kockakövezést kapnak továbbá a Pogány-, Major-, Kálvária- és Sip-utcák, valamint a Miszlókai-ut. A házi-urak huszonnégy félévi részletben fogják törleszteni a járda-költségek reájuk eső ötvenszázalékos részét, igy ezen a téren nem lesz ok a panaszra. A város Nyár-utcai telkén két millió korona költséggel harminckét uj lakást építünk, igen csinos kertházakat elsősorban kisexisztenciák részére. A város közepén lévő elmegyógyintézet elhelyezésére is meg vannak a kész terveink s remélem, hogy erre rövidesen sor kerül. Az elmegyógyintézet helyiségeibe a gyógyithalatlan betegek és az aggok menedékháza kerülnének. Természetes, hogy az emlitett beruházási és átalakítási munkálatok felvétele csakis amortizációs kölcsönnel történhetik, mivel a folyó bevételekből ezt nem tehetnénk. — Megvalósul a régi városházára tervezett mozi? — A régi városházára tervezett mozi aktája éppen most megy vissza a zsupánátushoz. Ebben a kérdésben sok vélemény hangzott el pro és kontra. Én csak egyet szögezhetek le a leghatározottabban és ez az, hogy a városra nézve igen nagy anyagi előnyt jelent a régi városháza udvarára tervezett 700 személyre berendező uj mozi felállítása. Vigalmi adóban és oérösszegben rendkívül tekintélyes jövedelemhez jutna a város s azonkívül a régi városháza udvarát igen előnyösen átalakítanák. A műemléket képező Főutcái rész természetesen érintetlen maradna, ; régi városháza nagy és kis tanácstermének és ; polgármesteri hivatalnak a helyére rövidesen átköltözik az összevont volt jogakadémiai és múzeumi könyvtár, melyből egy hatalmas városi könyvtári létesítenek. »- Hogyan vált be a szemétfuvarozást lebonyolító autó? — A városi szemét fuvarozásnak modern, nagyvárosi mintára való lebonyolítása lényeges megtakarítást jelent az eddigi, fogatok utján történt szemétfuvarozással szemben. A közönség gyorsan megbarátkozott az uj rendszerrel s m ott tartunk, hogy még egy autót kelt a mm. lévőhöz beszerezni, hogy elláthassuk az egy növekedő forgalmat. Itt említem meg, hogy a v:‘ ros az elmúlt napokban igen érdekes ajánlató kapott egy berlini cégtől, amely egy hullaégett, és feldolgozó-üzem berendezésére lett kedvező ajánlatot. Régi dolog, hogy az állati hullák földalatti eltakarítása nem felel meg a mai igényeknek, az elkobzott húst igen sokan kikaparják a földből s ez súlyos fertőző betegségenet okoz. Mindeme veszélyes dolgok elkerülése céljából közegészségügyi és ipari szempontból helyesnek találnám ennek az üzemnek a ♦felállítását, melyet 3—400.000 korona befektetéssel és megfelelő szabad kezelésben igen jövedelmező válalkozássá lehetne fejleszteni. Az állati nulláknak az égetés után fennmaradó .részeiből csontlisztet, orvosi szereket, szappant stb. . nyerhetünk. Maga a minisztérium is erősen forszírozza az ügyet. Hogy milyeíi nagyszabású lenne a vállalkozás, arra felhozom., hogy az egész környék állati hulláit körülbelül száz kilométeres körzetben ide összpontosítanánk. Ezután szives volt Vukovics tanácsos végig vezetni a teljes átköltözéshez közel álló gyönyörű központi városházán. Az egykori jegyzőt aní'o- lyam épülete, az uj hivatal szükségleteinek megfelelően lett átalakítva. Sok pénzébe került a városnak az uj városháza berendezése és átalakítási munkálatai, de legalább elmondhatják a kassaiak, hogy övék a legimpozánsabb és legmodernebb városháza Szlovenszkón. Maga az a tény, hogy egy épületben nyertek elhelyezést az eddig szétszórtan lévő városi hivatalok, óriási előnyt jelent a centralizáció szempontjából. A volt közigazgatási tanfolyam 150 helyiséggel rendelkező háromemeletes épületének homlokzatára fölkerült a városi, címer, de hogy mennyi küzdelem után sikerült a város tulajdonát képező Rákóczi-köruti palotát biztosítani, azt kevesen tudják. Az ,uj városháza első és második émeletére már beköltöztek a hivatalok, a földszintén lévő praesidium átalakítási munkálatai még folynak. Az épület hosszú folyosóin katonásan sorakoznak egymás mellé a különböző ügyosztályok hófehérre festett ajtói. Uj berendezés, ragyogó tisztaság, csinos környezet mindenfelé. A régi és dohos városi hivatalos helyiségek helyett egy kellemes vadonatúj palotában találja magát az ember. Egészségi szempontból is megbecsülhetetlen az az érték, amit a hivatalnokok, alkalmazottak s a közönség az uj városházával nyertek. A fejlődő Kassát igen előnyösen van hivatva az uj várospalola reprezentálni. A harmadik emeleten a katonai ügyosztály, a bizottságok üléseire szolgáló nagy terem és a jegyzői hivatalhoz tartozó szociális biztosítási hivatal helyiségei foglalnak helyet. A második emeleten van a technikai és a gazdasági ügyosztály, melyhez pénzügyi, piaci rendészeti stb. ügyosztályok tartoznak. Az első emeletet a jegyzői hivatal a hozzátartozó segédhivatalokkal, a számvevőség és a házi telefonközpont foglalják le. Az összes ügyosztályok és referensek a legújabb angol szisztémájú önkapesoíó telefonkészülékkel lesznek felszerelve. A földszinten van az úgynevezett „menyország" — amint azt a tanácsos ur tréfásan megjegyezte. A főbejárattól jobbra van a polgármester és a helyettes polgár- mesterek minisztériumi előkelőséggel berendezendő szobája, a polgármesteri titkár, a jogügyi^ és a személyi referensek szobáival együtt. A polgármesteri szoba belső dekorációja meglepő művészi lesz, s meglepő szenzációt igér a földszinten lévő uj tanácsterem is, amely Halász Hraáil festőművész bámulatos dekorációival lesz ékesítve. Ugyancsak Halász Hradil híres nagy kassai képe kerül a vesztibülnek a bejáróval szemközti falára, mely a város látképét ábrázolja. A földszint baloldali részén az adóhivatalok vannak elhelyezve s a szociális ügyosztály, amelynek külön bejárata van a Dohány-utcáról. A palota hatalmas szuterénjében a városi irattár, iktató és ki- adóhivatal foglalnak helyet. Az uj kassai városházának megvan még az a rendkívüli előnye is, hogy a szükségletek növekedésével újabb emeletet lehet felépíteni az épület egyik szárnyára s igy nenj lesz gondja a városnak a városi adminisztráció bővítése esetén, ha arra kerülne a sor. Bekény László. — A pozsonyi ker.-szoc. központ telefon- száma. Az országos keresztény szocialista párt pozsonyi központjának, Hcsszu-u. 23, II., most szerelték föl telefonállomását, amelynek száma: 765. Mérsékelt részIeSfize- j ÜéSSíSi is megszerezhető! j •llwA.. »Franka“ 1 fríSfei ^ -i niai kor JJOr- ! |||Ov szüwöyépe. i'OíwBl Egy háztartásban sem né!- j kötözhető Vezérképvi- 1 selet a C S R. restére: j Elekttodüm j „FRANK A “ wpm H. Czirolnik Prahall.. Váctavskén. 14. i Képviselődet minden naI ' gyobb városban fölvesziin' — Prospektussal szívesen szolgálunk
